Gyorsabb hozzáférés, mint a böngésző!Közötti hasonlóságok Devecseri Szilárd és Magyar labdarúgó-válogatott
Devecseri Szilárd és Magyar labdarúgó-válogatott 5 közös dolog (a Uniópédia): Észt labdarúgó-válogatott, Laczkó Zsolt, Magyar U21-es labdarúgó-válogatott, Magyarország, Szombathely.
Észt labdarúgó-válogatott
Az észt labdarúgó-válogatott Észtország nemzeti csapata, amelyet az észt labdarúgó-szövetség (észt nyelven: Eesti Jalgpalli Liit) irányít.
Észt labdarúgó-válogatott és Devecseri Szilárd · Észt labdarúgó-válogatott és Magyar labdarúgó-válogatott ·
Laczkó Zsolt
Laczkó Zsolt (Szeged, 1986. december 18. –) magyar labdarúgó.
Devecseri Szilárd és Laczkó Zsolt · Laczkó Zsolt és Magyar labdarúgó-válogatott ·
Magyar U21-es labdarúgó-válogatott
A magyar U21-es labdarúgó-válogatott Magyarország 21 éven aluli labdarúgó-válogatottja, melyet a Magyar Labdarúgó-szövetség irányít.
Devecseri Szilárd és Magyar U21-es labdarúgó-válogatott · Magyar U21-es labdarúgó-válogatott és Magyar labdarúgó-válogatott ·
Magyarország
Magyarország állam Közép-Európában, a Kárpát-medence közepén. 1989 óta parlamentáris köztársaság. Északról Szlovákia, északkeletről Ukrajna, keletről és délkeletről Románia, délről Szerbia, délnyugatról Horvátország és Szlovénia, nyugatról pedig Ausztria határolja. Népessége a 21. században 10 millió alá csökkent. Hivatalos nyelve a magyar, amely a legnagyobb az uráli nyelvcsaládba tartozó nyelvek közül. Fővárosa és legnépesebb városa Budapest... --> Az ország többek között az Európai Unió, a NATO, az OECD, a Világbank és az ENSZ tagja is, része a schengeni övezetnek, része a Délkelet-európai Együttműködési Szervezetnek, valamint egyik alapítója az úgynevezett Visegrádi Együttműködés szervezetnek. Az ország népszerű turisztikai célpont Európában, 2015-ben 16,3 millió külföldi turista utazott ide. Az ország ad otthont a világ egyik legnagyobb termálvízkészletének, a világ egyik legnagyobb termáltavának, Közép-Európa legnagyobb tavának és Közép-Európa legnagyobb füves síkságának. A polgárai számára általános társadalom- és nyugdíjbiztosítási rendszert tart fenn, részben ingyenes egészségügyi ellátással (járulékfizetési kötelezettség mellett), valamint térítésmentes alap-, illetve középfokú oktatást. A felsőoktatás tandíjas, viszont ösztöndíjjal térítésmentesen is igénybe vehető. Magyarország nemzetközi rangsorokban elfoglalt pozíciói kedvezőnek mondhatóak: a 2010-es évek második felében az életminőség-index alapján a világ 38. legjobb életminőségű országa, 20. helyen áll a Jó Ország Index rangsorban (mely az adott országon belüli állapotokat nem veszi figyelembe), 26. helyen áll az egyenlőtlenségekkel korrigált emberi fejlettség rangsorában, 30. a Társadalmi Fejlettségi Index alapján, 2018-ban a világ 33. leginnovatívabb országa a Globális Innovációs Index felmérése szerint, és a globális békeindex 2017-es jelentése alapján a világ 15. legbiztonságosabb országa. A gazdasági életszínvonal és jogállamiság szempontjából már kevésbé kedvező a helyzet. A nettó átlagfizetés és a minimálbér az EU-ban az egyik legalacsonyabb. 2022-ben világviszonylatban közepesen korrupt az ország, míg az Európai Unióban a legkorruptabb. A Transparency International 180 országot rangsoroló korrupciós indexében 2022-ben a 77. helyre került. Az adatok alapján a 2010-es évek folyamán a magyarországi korrupció erősödött. Sajtószabadság tekintetében a 2010-es évek folyamán folyamatosan csúszott le a nemzetközi ranglistán, a Riporterek Határok Nélkül szervezet 2020-as jelentésében a világ országai közül a 89. helyezett volt. A magyar államiság kezdetei visszanyúlnak Szent István király megkoronázása idejére. Ekkortól kezdve több mint 9 évszázadon át Magyar Királyság néven szerepel a történelemben. Jelenlegi határai nagyjából megegyeznek az 1920-ban, az első világháborút lezáró trianoni békeszerződésben kijelölt határokkal. Ennek következményeként az ország elvesztette területének 71, lakosságának 58 százalékát. Az ország a Horthy-rendszerben a revízió reményében, a Szálasi-kormány alatt a német érdekeket kiszolgálva lépett be − ill. maradt hadviselő − a második világháborúban, de a kisebb-nagyobb sikeres harcok és a súlyos veszteségek ellenére sem ért el tartós áttörést, az 1947-es párizsi békeszerződés pedig kialakította a mai országhatárokat. A világháborút követően az ország a Szovjetunió megszállási övezetébe került. A rendszerváltásig kétszer került Magyarország a világpolitika középpontjába: először az 1956-os forradalom kapcsán, másodszor 1989-ben, amikor a páneurópai piknik során a keletnémetek nyugatra távozhattak. 2010 óta a demokrácia szintjén jelentős hanyatlás következett be. 2020-ban olyan országokkal kapott hasonló besorolást, mint Brazília, Indonézia vagy Európában Albánia. A 2020-as brüsszeli jogállamisági jelentés egy sor problémát tárt fel. (Európai Bizottság, 2020. szeptember 30.) 2022-ben az Európai Parlament nagy többséggel elfogadott egy állásfoglalást, amelyben kimondják, hogy Magyarország már nem teljes értékű demokrácia, hanem választási autokrácia, egy hibrid rezsim. Az ország emellett komoly demográfiai krízissel is szembesül.
Devecseri Szilárd és Magyarország · Magyar labdarúgó-válogatott és Magyarország ·
Szombathely
Szombathely (németül Steinamanger, latinul Savaria vagy Sabaria, szlovénül Sombotel, vendül Somboteo, horvátul Sambotel vagy Subotište) megyei jogú város a Nyugat-Dunántúl régióban.
Devecseri Szilárd és Szombathely · Magyar labdarúgó-válogatott és Szombathely ·
A fenti lista az alábbi kérdésekre válaszol
- Amit úgy tűnik, hogy Devecseri Szilárd és Magyar labdarúgó-válogatott
- Mi van a közös Devecseri Szilárd és Magyar labdarúgó-válogatott
- Közötti hasonlóságok Devecseri Szilárd és Magyar labdarúgó-válogatott
Összehasonlítását Devecseri Szilárd és Magyar labdarúgó-válogatott
Devecseri Szilárd 16 kapcsolatokat, ugyanakkor Magyar labdarúgó-válogatott 461. Ami közös bennük 5, a Jaccard index 1.05% = 5 / (16 + 461).
Referenciák
Ez a cikk közötti kapcsolatot mutatja Devecseri Szilárd és Magyar labdarúgó-válogatott. Eléréséhez minden cikket, amelyből az információ kivontuk, kérjük, látogasson el:
