Tartalomjegyzék
106 kapcsolatok: Abszolút fényesség, Amatőrcsillagászat, Arcturus, Atom, Atommag, Égitestek fényessége, Barna törpe, Barnard-csillag, Betelgeuze, Bok-globula, Bolygó, Cefeida, CNO-ciklus, Csillagász, Csillagászat, Csillagászati egység, Csillagászati színképelemzés, Csillagkatalógus, Csillagpopulációk, Csillagrendszer, Csuvas nyelv, Deutérium, Eddington-határ, Elektromágneses sugárzás, Elektron, Energia, Fény, Fényév, Föld, Fehér törpe, Fekete lyuk, Fekete törpe, Fekete test, Fraunhofer-vonalak, Gáz, Gömbhalmaz, Gravitáció, Hélium, Hőmérséklet, Hercules csillagkép, Hertzsprung–Russell-diagram, Hettita nyelv, Hidrogén, Hold, Hubble űrtávcső, Jupiter, Károlyi-biblia, Kémia, Közeli csillagok listája, Közeli fényes csillagok listája, ... Bővíteni index (56 több) »
- Csillagok
Abszolút fényesség
Az abszolút fényesség (M) egy égitest fényessége meghatározott távolságból nézve, melyet magnitúdóban mérünk.
Megnézni Csillag és Abszolút fényesség
Amatőrcsillagászat
Amatőr csillagászok figyelik a Perseidák meteorraj hullását egy nyári estén Saját gyártású Dobson-távcső, az amatőr csillagászok kedvelt műszere Az amatőr csillagász olyan személy, akinek nincsen csillagász végzettsége, illetve a más tudományos területeken szerzett tudását hasznosítja a csillagászat terén és végez kutatásokat, tudományos munkákat.
Megnézni Csillag és Amatőrcsillagászat
Arcturus
Az Arcturus (más nevein: α Boo, α Bootis; magyarul: a Medve Őre) vörös óriás, az Ökörhajcsár csillagkép legfényesebb és az északi égbolt harmadik legfényesebb csillaga.
Megnézni Csillag és Arcturus
Atom
A kémiában az atom a kémiai elemek azon legkisebb részecskéje, ami megőrzi az elem kémiai tulajdonságait.
Megnézni Csillag és Atom
Atommag
A hélium-4 atom képi ábrázolása. A magban a két protont piros, a két neutront kék szín jelöli. Az ábra egymástól elkülönülten mutatja a részecskéket, a valóságban azonban a két proton a térben egymással átfedve, nagy valószínűséggel az atommag középpontjában található meg, és ugyanez igaz a neutronokra is, így mind a négy részecske pontosan ugyanazon a helyen fordul elő a legnagyobb valószínűséggel.
Megnézni Csillag és Atommag
Égitestek fényessége
A csillagászat egyik alaptevékenysége az égitestek vizuális, szemmel történő vizsgálata, ami az elektromágneses sugárzás optikai tartománya földfelszínre jutó részének segítségével lehetséges.
Megnézni Csillag és Égitestek fényessége
Barna törpe
A kisebb objektum a ''Gliese 229B'' jelű barna törpe, ami a ''Gliese 229'' körül kering. A páros a Nyúl csillagképben található, 19 fényévre a Földtől ''Az 54 Piscium B ''barna törpe A barna törpék olyan égitestek, melyek tömege túl kicsi ahhoz, hogy a belsejükben stabil hidrogén-hélium magfúzió jöjjön létre, és így valódi csillagokká váljanak.
Megnézni Csillag és Barna törpe
Barnard-csillag
A Barnard-csillag A Barnard-csillag (Barnard csillaga, Nyílcsillag) a Kígyótartó (Ophiuchus) csillagkép egyik csillaga, mely arról nevezetes, hogy a Földről nézve a legnagyobb ismert sajátmozgású csillag (eltekintve a Naptól).
Megnézni Csillag és Barnard-csillag
Betelgeuze
fénygörbéje A Betelgeuze (kiejtve: betelgeuze Válas Péter: 2004. április 22. (Hozzáférés: 2016. január 18.)) vagy α Orionis 548 fényév távolságban lévő félszabályos változócsillag.
Megnézni Csillag és Betelgeuze
Bok-globula
Bok-globulák és fiatal csillagok az IC 2944 emissziós ködben A Bok-globulák csillagközi anyagból álló sötét ködök, melyekben csillagkeletkezés zajlik.
Megnézni Csillag és Bok-globula
Bolygó
A bolygó olyan jelentősebb tömegű égitest, amely egy csillag vagy egy csillagmaradvány körül kering, elegendően nagy tömegű ahhoz, hogy kialakuljon a hidrosztatikai egyensúlyt tükröző közel gömb alak, viszont nem lehet elég nagy tömegű ahhoz, hogy belsejében meginduljon a magfúzió és ezáltal saját fénye legyen, valamint tisztára söpörte a pályáját övező térséget.
Megnézni Csillag és Bolygó
Cefeida
A Cefeida-típusú változó vagy cefeida a pulzáló változócsillagok egyik fajtája, jellemzően 4-5 naptömegű, vagy nehezebb sárga szuperóriás csillag, mely színét, fényerejét (0,5-1,7 magnitúdóval) és átmérőjét (10-20%-kal) néhány napos-néhány hetes periódussal változtatja.
Megnézni Csillag és Cefeida
CNO-ciklus
A CNO-ciklus áttekintése. A CNO (szén-nitrogén-oxigén)-ciklus vagy Bethe–Weizsäcker-ciklus a két fúziós reakció egyike, amellyel a csillagok a hidrogént héliummá alakítják (a másik a proton–proton ciklus).
Megnézni Csillag és CNO-ciklus
Csillagász
A csillagász a csillagászattal foglalkozó szakember.
Megnézni Csillag és Csillagász
Csillagászat
A Hubble űrtávcső A csillagászat vagy latinosan asztronómia az emberiség egyik legrégebbi tudományága.
Megnézni Csillag és Csillagászat
Csillagászati egység
A csillagászati egység a csillagászatban, azon belül az égi mechanikában használatos, SI-n kívüli távolságegység.
Megnézni Csillag és Csillagászati egység
Csillagászati színképelemzés
A színképelemzés vagy spektrumanalízis az összetevőire bontott elektromágneses sugárzás, a színkép vizsgálatát jelenti.
Megnézni Csillag és Csillagászati színképelemzés
Csillagkatalógus
Illusztráció a Perseus csillagképhez(Johannes Hevelius csillagász kiadása, 1690) A csillagkatalógus olyan csillagászati lista, amiben csillagok adatai szerepelnek.
Megnézni Csillag és Csillagkatalógus
Csillagpopulációk
Fejlettségük és spektrális tulajdonságaik alapján a csillagokat különböző csillagpopulációkba soroljuk.
Megnézni Csillag és Csillagpopulációk
Csillagrendszer
Csillagrendszernek nevezzük a csillagászatban az olyan csoportosulást, amiben több csillag található.
Megnézni Csillag és Csillagrendszer
Csuvas nyelv
A csuvas nyelv (csuvasul Чăвашла) a török nyelvek egyike, a 21.
Megnézni Csillag és Csuvas nyelv
Deutérium
Hidrogén-2 izotóp A deutérium vagy nehézhidrogén a hidrogén egyik stabil izotópja, melynek természetes előfordulása 1 atom 6500 hidrogénatomonként.
Megnézni Csillag és Deutérium
Eddington-határ
Az Eddington-határ vagy Eddington-féle kritikus fényesség (Sir Arthur Stanley Eddington (1882–1944) brit csillagász nevéből) a masszív, nagy tömegű csillagok egyik jellegzetes mérőszáma.
Megnézni Csillag és Eddington-határ
Elektromágneses sugárzás
Az elektromágneses sugárzás valamely helyből (forrásból) tetszőleges irányba közvetítőközeg nélkül terjedő energiaáram; egymásra merőleges oszcilláló elektromos és mágneses teret hoz létre, s a térben hullám formájában vákuumban fénysebességgel terjed, energiát és impulzust szállítva.
Megnézni Csillag és Elektromágneses sugárzás
Elektron
Az elektron (az ógörög ήλεκτρον, borostyán szóból) negatív elektromos töltésű elemi részecske, amely az atommaggal együtt kémiai részecskéket alkot, és felelős a kémiai kötésekért.
Megnézni Csillag és Elektron
Energia
Villámlás, az energiaátadás látványos formája Az energia a fizikában a testek egy fizikai tulajdonsága, amely átalakítható különböző megjelenési formákba és átadható a testek között a négy alapvető kölcsönhatás által, de amely soha nem jöhet újonnan létre és nem semmisülhet meg.
Megnézni Csillag és Energia
Fény
Szivárványhíd és fényjáték a Väimela Alajärv tó felett Észtországban Vasútállomás ablakán beszűrődő fény A fény emberi szemmel érzékelhető elektromágneses sugárzás.
Megnézni Csillag és Fény
Fényév
A fényév a távolság csillagászatban használatos mértékegysége: egy fényév az a távolság, amelyet a fény légüres térben egy év alatt megtesz.
Megnézni Csillag és Fényév
Föld
A Föld a Naptól számított harmadik bolygó a Naprendszerben, ahol a legnagyobb átmérőjű, tömegű és sűrűségű Föld-típusú bolygó.
Megnézni Csillag és Föld
Fehér törpe
A Csiga-köd központi csillaga tipikus fehér törpe A fehér törpe állapot a csillagfejlődés egyik, asztrofizikailag jól behatárolható, végső stádiuma.
Megnézni Csillag és Fehér törpe
Fekete lyuk
plazmából álló akkréciós korong művészi ábrázolása. A kép közepén levő sötét gömb a fekete lyuk eseményhorizontja, ekörül kering az akkréciós korong. Az eseményhorizont pólusából kiinduló fényes nyúlványok mágneses erővonalak.
Megnézni Csillag és Fekete lyuk
Fekete törpe
A fekete törpe egy feltételezett égitest, egy Nap-méretű csillag fejlődésének végső stádiuma, egy olyan fehér törpe lenne, amely kihűlt, és a kozmikus háttérsugárzásnál alig erősebben sugároz.
Megnézni Csillag és Fekete törpe
Fekete test
#ÁTIRÁNYÍTÁS feketetest-sugárzás.
Megnézni Csillag és Fekete test
Fraunhofer-vonalak
#ÁTIRÁNYÍTÁS Fraunhofer-féle vonalak.
Megnézni Csillag és Fraunhofer-vonalak
Gáz
A részecskék véletlenszerű hőmozgása, vagyis diffúziója. A mozgás teljesen rendezetlen, vagyis nincs benne semmi rendszer vagy periodicitás. A gázrészecskék elektromos mező hiányában szabadon mozognak A gáz forma az anyag egyik halmazállapota.
Megnézni Csillag és Gáz
Gömbhalmaz
A Messier 3 jelű gömbhalmaz NGC 104) gömbhalmaz A gömbhalmaz csillagok gömb alakú csoportja, amely 10 000-től 50 millióig terjedő számú tagot tartalmazhat, meglehetősen kicsi, mintegy 50 parszek átmérőjű területen.
Megnézni Csillag és Gömbhalmaz
Gravitáció
Fekete lyuk gravitációs lencsehatása szimulált animáción A gravitáció, más néven tömegvonzás egy kölcsönhatás, amely bármilyen két, tömeggel bíró test között fennáll, és a testek tömegközéppontjainak egymás felé ható gyorsulását okozza.
Megnézni Csillag és Gravitáció
Hélium
Hélium-neon lézer A hélium a periódusos rendszer második kémiai eleme, a legkisebb rendszámú nemesgáz.
Megnézni Csillag és Hélium
Hőmérséklet
A hőmérséklet az anyagok egyik fizikai jellemzője, állapothatározó.
Megnézni Csillag és Hőmérséklet
Hercules csillagkép
A Herkules csillagkép Johann Bode Uranográphiájából A Herkules csillagkép A Hercules egy csillagkép.
Megnézni Csillag és Hercules csillagkép
Hertzsprung–Russell-diagram
abszolút fényességük van feltüntetve. A szürke mezők a csillagok luminozitási osztályait jelzik. Napunk, mint a legtöbb csillag, a főágon (V luminozitási osztály) helyezkedik el. A Hertzsprung–Russell diagram (rendszerint a H-R diagram vagy a HRD rövidítését használják) az asztrofizika területén az Ejnar Hertzsprung (1873-1967) dán–holland és Henry Norris Russell (1877-1957) amerikai csillagász által 1905 és 1913 között felállított csillagfejlődési diagram, amely egy grafikonon a csillagok és a csillagcsoportok legszembetűnőbb tulajdonságait (szín, luminozitás, abszolút magnitúdó, felszíni hőmérséklet, színképosztály) mutatja.
Megnézni Csillag és Hertzsprung–Russell-diagram
Hettita nyelv
A hettita (ne-ši-li vagy nāšili) az ókori hettiták – általános feltételezés szerint – utód nélkül kihalt nyelve, amelynek legkorábbi emlékei i. e. 1900 körülre tehetők.
Megnézni Csillag és Hettita nyelv
Hidrogén
A hidrogén (régies, magyarosított elnevezése köneny vagy gyulany, latinul: hydrogenium) a periódusos rendszer első kémiai eleme.
Megnézni Csillag és Hidrogén
Hold
A Hold a Föld egyetlen holdja, a Naprendszer egyik óriásholdja.
Megnézni Csillag és Hold
Hubble űrtávcső
A Hubble űrtávcső (angolul Hubble Space Telescope, HST) csillagászati műhold, az amerikai Nagy obszervatóriumok sorozat első tagja, mely közeli infravörös, látható fény és ultraibolya tartományban végez észleléseket.
Megnézni Csillag és Hubble űrtávcső
Jupiter
A Jupiter az ötödik bolygó a Naptól, és messze a legnagyobb bolygó a Naprendszerben.
Megnézni Csillag és Jupiter
Károlyi-biblia
A Károlyi-biblia (protestáns gyakorlatban: Károli-Biblia) vagy vizsolyi Biblia a legrégibb fennmaradt (és ma is használt) teljes, magyar nyelvre lefordított Biblia.
Megnézni Csillag és Károlyi-biblia
Kémia
A kémia, más néven vegyészet vagy vegytan az anyagok minőségi változásaival foglalkozó természettudomány.
Megnézni Csillag és Kémia
Közeli csillagok listája
A Naphoz 14 fényévnél közelebbi csillagok térbeli elhelyezkedése Ezen az oldalon a közeli csillagok listája található, a Naptól (Földtől) mért távolságuk növekvő sorrendjében; 5 parszek.
Megnézni Csillag és Közeli csillagok listája
Közeli fényes csillagok listája
Ez az oldal a legközelebbi fényes csillagok listáját mutatja a Naptól mért távolságuk növekvő sorrendjében.
Megnézni Csillag és Közeli fényes csillagok listája
Kettőscsillag
A Messier 40 jelű objektum, egy kettőscsillag (Winnecke 4) Egy fedési kettős fényességváltozásaD. Gossman, ''Light Curves and Their Secrets'', Sky & Telescope (October 1989, p.410)http://instruct1.cit.cornell.edu/courses/astro101/java/eclipse/eclipse.htm Eclipsing Binary Simulation, Cornell Astronomy β Lyrae fedési kettős animációja.
Megnézni Csillag és Kettőscsillag
Kilométer
A kilométer (SI-jele: km) hosszúságegység a metrikus rendszerben, amely egyenlő ezer méterrel (a kilo- az 1000-szeres szorzó SI-prefixuma).
Megnézni Csillag és Kilométer
Kvarkcsillag
A kvarkcsillag szabad kvarkokból álló, feltételezett, csillag tömegű égitest.
Megnézni Csillag és Kvarkcsillag
Légkör
A földi légkör rétegei: troposzféra, sztratoszféra, mezoszféra, termoszféra, exoszféra A légkör vagy atmoszféra egy égitest felszínét körülvevő gázburok.
Megnézni Csillag és Légkör
Luminozitás
A luminozitás valamely égitest – általában csillag – egy meghatározott időtartam alatt kibocsátott összsugárzása.
Megnézni Csillag és Luminozitás
Magfúzió
Az egy nukleonra jutó kötési energia. Kis tömegszámú atommagok fúziója során az egy nukleonra jutó kötési energia növekszik, ezáltal energia szabadul fel A deutérium-trícium (D-T) reakció a legtöbbet ígérő energiatermelés szempontjából A magfúzió olyan magreakció, amelynek során két kisebb atommag egyesül egy nagyobbat eredményezve.
Megnézni Csillag és Magfúzió
Magnetár
Fantáziakép a magnetárról A magnetár olyan neutroncsillag, melynek rendkívül erős a mágneses tere, ez a tér hozza létre az óriási mennyiségű elektromágneses sugárzást, mely részben röntgen-, részben gamma tartományba esik.
Megnézni Csillag és Magnetár
Magnitúdó
A magnitúdó (Latin magnituto, magnitutis: nagyság) egy csillagászati fogalom, az égitestek fényességének mértékegysége.
Megnézni Csillag és Magnitúdó
Magyarországi csillagvizsgálók listája
Ez a szócikk a magyarországi csillagvizsgálók listáját tartalmazza.
Megnézni Csillag és Magyarországi csillagvizsgálók listája
Mágneses mező
A mágneses mező (másként mágneses tér) mágneses erőtér.
Megnézni Csillag és Mágneses mező
Mértékegység
A fizikában és a méréstudományban mértékegységeknek hívjuk azokat a méréshez használt egységeket, amivel a fizikai mennyiségeket pontosan meg tudjuk határozni.
Megnézni Csillag és Mértékegység
Műhold
A GPS műholdak keringésének animációja A bolygók körül keringő mesterséges égitesteket műholdaknak nevezzük.
Megnézni Csillag és Műhold
Messier 4
A Messier 4 (más néven M4 vagy NGC 6121) egy gömbhalmaz a Skorpió csillagképben.
Megnézni Csillag és Messier 4
Michelson-interferométer
Michelson-interferométer A Michelson-interferométer (1887) Albert A. Michelson és Edward Morley által kifejlesztett interferométer, mely rendkívül pontos távolságmérést tesz lehetővé.
Megnézni Csillag és Michelson-interferométer
Molekula
Vízmolekula A kémiában a molekulák két, vagy több atomból álló semleges anyagi részecskék, melyekben az atomokat erős kovalens kötés kapcsolja össze.
Megnézni Csillag és Molekula
Nagy Medve csillagkép
Hevelius csillagtérképén M82 galaxispár a ''Nagy Medve'' leglátványosabb mélyég-objektumai A Nagy Medve (latinul: Ursa Major) egy csillagkép, melynek hét legfényesebb csillaga alkotja a Göncölszekeret.
Megnézni Csillag és Nagy Medve csillagkép
Nap
A Nap a Naprendszer központi csillaga.
Megnézni Csillag és Nap
Naprendszer
A Naprendszer fontosabb égitestjei(nem távolságarányosan) A Naprendszer a Nap gravitációja által egyben tartott bolygórendszer, része a Tejútrendszer milliárd csillagrendszerének, amely galaxisunk Orion spirálkarjának nagyjából a felénél, a galaxis közepe és pereme között is hozzávetőleg félúton helyezkedik el.
Megnézni Csillag és Naprendszer
Naptömeg
A naptömeg (szimbóluma M☉) a Nap tömege, ez a csillagászatban viszonyítási alap a csillagok és a náluk nehezebb égi objektumok tömegének szemléletessé tételéhez.
Megnézni Csillag és Naptömeg
Nátrium
A nátrium (nyelvújításkori magyar nevén szikeny) a periódusos rendszer egy kémiai eleme, vegyjele Na, rendszáma 11.
Megnézni Csillag és Nátrium
Népi csillagnevek listája
A népi csillagnevek listája a magyar ősvallás, néprajz, nyelvtudomány és a csillagászat szempontjából fontos népi csillag-elnevezéseket tartalmazza.
Megnézni Csillag és Népi csillagnevek listája
Nóva
Nóva a M31 galaxisban Nóva a kitöréskor és utána Fantáziarajz nóva kialakulásáról A nóva a kataklizmikus változócsillagok egyik fajtája.
Megnézni Csillag és Nóva
Neutroncsillag
alt.
Megnézni Csillag és Neutroncsillag
Orion csillagkép
Órión, a vadász Az Orion asztrofotón, balra fent a vörös óriás Betelgeuze, jobbra lent a Rigel, az öv bal csillaga alatt a Lófej-köd, alatta a Nagy Orion-köd Az Orion az egyik legismertebb és egyik leglátványosabb csillagkép a déli égbolton.
Megnézni Csillag és Orion csillagkép
Oxigén
Az oxigén a periódusos rendszer kémiai elemeinek egyike.
Megnézni Csillag és Oxigén
Parallaxis
A parallaxis fogalma A parallaxis a testek egymáshoz viszonyított helyzetének változása eltérő irányokból nézve.
Megnézni Csillag és Parallaxis
Parszek
A parszek definíciója A parszek (rövidítve pc) a csillagászatban használt távolság egyik mértékegysége.
Megnézni Csillag és Parszek
Pisztoly-csillag
A Pisztoly-csillag egy kék hiperóriás, egyike a legfényesebb ismert csillagoknak a Tejútrendszerben.
Megnézni Csillag és Pisztoly-csillag
Planetáris köd
A planetáris köd gázból és plazmából álló világító burok, amely bizonyos típusú csillagok körül képződik, az életük vége felé ledobott gázfelhőből.
Megnézni Csillag és Planetáris köd
Plazma
Egy plazmalámpa A fizikában és a kémiában a plazma (az ógörög πλάσμα (plázma) jelentése: „formázható anyag”) a negyedik halmazállapot a szilárd, a folyékony és a légnemű mellett.
Megnézni Csillag és Plazma
Preoncsillag
A preoncsillag egy hipotetikus kompakt csillag, melyet preonok alkotnak.
Megnézni Csillag és Preoncsillag
Protocsillag
Egy születőben lévő csillag (művészi koncepció) A protocsillag születőben lévő csillag kialakulási fázisa.
Megnézni Csillag és Protocsillag
Proton-proton ciklus
A proton-proton ciklusának a Nap energiatermelésében legnagyobb szerepet játszó ága a ppI ciklus. A proton-proton ciklus az egyike annak a két fúziós reakciónak, amelyekkel a csillagok hidrogénből héliumot termelnek (a másik a CNO-ciklus).
Megnézni Csillag és Proton-proton ciklus
Proxima Centauri
A Proxima Centauri (latin proxima: legközelebbi) vörös törpe a Kentaur csillagképben.
Megnézni Csillag és Proxima Centauri
Pulzár
A Vela pulzár A pulzár gyorsan forgó neutroncsillag, mely erős mágneses térrel rendelkezik (kb. 1011 – 1012 Gauss, ami valamivel kisebb, mint a magnetárok esetében).
Megnézni Csillag és Pulzár
Sajátmozgás
A csillagok sajátmozgásán az égbolton történő pozícióváltozásukat értjük, amely gyakran csak több évszázados vagy évezredes időskálán érzékelhető.
Megnézni Csillag és Sajátmozgás
Sarkcsillag
A Sarkcsillag (α Ursae Minoris, Polaris) a Kis Medve csillagkép legfényesebb csillaga.
Megnézni Csillag és Sarkcsillag
Sűrűség
Irídiumminta egy kémcsőben. Ez az egyik legnagyobb sűrűségű anyag A sűrűség (jele: ρ – görög: ró) az adott térfogategység tömegének mértéke.
Megnézni Csillag és Sűrűség
Skorpió csillagkép
A Skorpió (latin: Scorpius) egy csillagkép, egyike a 12 állatövi csillagképnek.
Megnézni Csillag és Skorpió csillagkép
Szén
A szén a periódusos rendszer hatodik kémiai eleme.
Megnézni Csillag és Szén
Színkép
Színképnek nevezik egy fényforrás hullámhossz szerinti felbontását.
Megnézni Csillag és Színkép
Szíriusz
A Szíriusz (α Canis Maioris, Alfa Canis Maioris) a Nagy Kutya csillagkép és az egész éjszakai égbolt legfényesebb csillaga.
Megnézni Csillag és Szíriusz
Szögátmérő
A szögátmérő (más néven látszólagos átmérő) egy objektum látszó átmérőjének szögmértékben kifejezett értéke.
Megnézni Csillag és Szögátmérő
Szcintilláció (csillagászat)
Egy csillag távcsőbeli képének változása a légkör nyughatatlansága miatt. A csillagászatban szcintillációnak nevezzük a távoli, látható égitestek, légkörön át tekintett képének gyors és rendszertelen fényesség- illetve színváltozását.
Megnézni Csillag és Szcintilláció (csillagászat)
Szupernóva
Az NGC 4526 spirálgalaxisban fellángolt SN 1994D Ia típusú szupernóva (balra lent) maradványa a Spitzer űrtávcső (infravörös, a képen pirossal), a Hubble űrtávcső (látható fény, a képen sárgával) és a Chandra űrtávcső (röntgen, a képen zölddel és kékkel) képeiből összeállítva A szupernóva a Napnál nagyobb tömegű csillag végső, nagy robbanása, melynek során a csillag luminozitása (néhány hónapon keresztül) egy átlagos galaxiséval vetekszik.
Megnézni Csillag és Szupernóva
Távcső
A távcső távoli tárgyak látószögének felnagyítására szolgáló eszköz.
Megnézni Csillag és Távcső
Tömeg
A tömeg a fizikai testek tulajdonsága, amely a tehetetlenségüket méri.
Megnézni Csillag és Tömeg
Tejútrendszer
A Tejút panorámaképe a Földről nézve A Tejútrendszer ábrázolása felülnézetben (NASA) a Nap (Sun) helyzetével A Nap környezete a Tejútrendszerben Sagittariusban, a galaxis középpontja felé nézve infravörösben (a Spitzer űrtávcső képe) A Tejútrendszer a Lokális Galaxiscsoport egyik (a Hubble-féle galaxisosztályozás szerinti SBb vagy SBc típusú) küllős spirálgalaxisa, melyben a Naprendszer és ezen belül Földünk található.
Megnézni Csillag és Tejútrendszer
TGV
Eredeti festésű TGV 1987-ben A TGV (franciául: „Train à Grande Vitesse”, "nagysebességű vonat"; korábban TurboTrain à Grande Vitesse) az SNCF által üzemeltetett francia távolsági nagysebességű vasúti szolgáltatás, mely a személyszállítás és a kereskedelem gyors, valamint kényelmes lebonyolításának 21.
Megnézni Csillag és TGV
UY Scuti
Az UY Scuti vörös szuperóriás csillag, amelynek belsejében 5 milliárd Nap is elfér.
Megnézni Csillag és UY Scuti
Változócsillag
A T Tauri változócsillag A változócsillagok vagy változók olyan csillagok, amelyek állapothatározói emberi időskálán mérve rövid idő alatt megváltoznak.
Megnézni Csillag és Változócsillag
Vénusz
A Vénusz a második bolygó a Naptól, keringési ideje 224,7 földi nap.
Megnézni Csillag és Vénusz
Vörös óriás
A Hertzsprung–Russell-diagram A Hertzsprung–Russell-diagram alapján a vörös óriások nagy, nem fősorozatbeli csillagok, színképosztályuk K vagy M; elnevezésüket a hidegebb „óriások” vöröses színéről kapták.
Megnézni Csillag és Vörös óriás
Vörös törpe
Egy művész elképzelése egy vörös törpecsillagról. A vörös törpék kicsi, viszonylag hideg csillagok; a Hertzsprung–Russell-diagram fősorozatának kései K, vagy M színképosztályához tartoznak, a diagram jobb alsó sarkában helyezkednek el.
Megnézni Csillag és Vörös törpe
VY Canis Majoris
A VY Canis Majoris (VY CMa) az egyik legnagyobb csillag, de közel sem a legfényesebb: szabad szemmel fényszennyezés-mentes helyen is csak sejthető, megfigyeléséhez távcsőre van szükség.
Megnézni Csillag és VY Canis Majoris
18. század
Évtizedek: 1700-as évek 1710-es évek 1720-as évek 1730-as évek 1740-es évek 1750-es évek 1760-as évek 1770-es évek 1780-as évek 1790-es évek A 18.
Megnézni Csillag és 18. század
Lásd még
Csillagok
- Csillag