Gyorsabb hozzáférés, mint a böngésző!Közötti hasonlóságok Csillag és Csillagászat
Csillag és Csillagászat 42 közös dolog (a Uniópédia): Amatőrcsillagászat, Bolygó, Csillagrendszer, Deutérium, Elektromágneses sugárzás, Elektron, Energia, Fényév, Föld, Fehér törpe, Fekete lyuk, Gravitáció, Hélium, Hőmérséklet, Hertzsprung–Russell-diagram, Hidrogén, Hold, Hubble űrtávcső, Jupiter, Kettőscsillag, Magfúzió, Magnitúdó, Magyarországi csillagvizsgálók listája, Mágneses mező, Műhold, Nap, Naprendszer, Neutroncsillag, Planetáris köd, Plazma, ..., Protocsillag, Pulzár, Színkép, Szíriusz, Szupernóva, Távcső, Tömeg, Tejútrendszer, Változócsillag, Vénusz, Vörös óriás, 18. század. Bővíteni index (12 több) »
Amatőrcsillagászat
Amatőr csillagászok figyelik a Perseidák meteorraj hullását egy nyári estén Saját gyártású Dobson-távcső, az amatőr csillagászok kedvelt műszere Az amatőr csillagász olyan személy, akinek nincsen csillagász végzettsége, illetve a más tudományos területeken szerzett tudását hasznosítja a csillagászat terén és végez kutatásokat, tudományos munkákat.
Amatőrcsillagászat és Csillag · Amatőrcsillagászat és Csillagászat ·
Bolygó
A bolygó olyan jelentősebb tömegű égitest, amely egy csillag vagy egy csillagmaradvány körül kering, elegendően nagy tömegű ahhoz, hogy kialakuljon a hidrosztatikai egyensúlyt tükröző közel gömb alak, viszont nem lehet elég nagy tömegű ahhoz, hogy belsejében meginduljon a magfúzió és ezáltal saját fénye legyen, valamint tisztára söpörte a pályáját övező térséget.
Bolygó és Csillag · Bolygó és Csillagászat ·
Csillagrendszer
Csillagrendszernek nevezzük a csillagászatban az olyan csoportosulást, amiben több csillag található.
Csillag és Csillagrendszer · Csillagászat és Csillagrendszer ·
Deutérium
Hidrogén-2 izotóp A deutérium vagy nehézhidrogén a hidrogén egyik stabil izotópja, melynek természetes előfordulása 1 atom 6500 hidrogénatomonként.
Csillag és Deutérium · Csillagászat és Deutérium ·
Elektromágneses sugárzás
Az elektromágneses sugárzás valamely helyből (forrásból) tetszőleges irányba közvetítőközeg nélkül terjedő energiaáram; egymásra merőleges oszcilláló elektromos és mágneses teret hoz létre, s a térben hullám formájában vákuumban fénysebességgel terjed, energiát és impulzust szállítva.
Csillag és Elektromágneses sugárzás · Csillagászat és Elektromágneses sugárzás ·
Elektron
Az elektron (az ógörög ήλεκτρον, borostyán szóból) negatív elektromos töltésű elemi részecske, amely az atommaggal együtt kémiai részecskéket alkot, és felelős a kémiai kötésekért.
Csillag és Elektron · Csillagászat és Elektron ·
Energia
Villámlás, az energiaátadás látványos formája Az energia a fizikában a testek egy fizikai tulajdonsága, amely átalakítható különböző megjelenési formákba és átadható a testek között a négy alapvető kölcsönhatás által, de amely soha nem jöhet újonnan létre és nem semmisülhet meg.
Csillag és Energia · Csillagászat és Energia ·
Fényév
A fényév a távolság csillagászatban használatos mértékegysége: egy fényév az a távolság, amelyet a fény légüres térben egy év alatt megtesz.
Csillag és Fényév · Csillagászat és Fényév ·
Föld
A Föld a Naptól számított harmadik bolygó a Naprendszerben, ahol a legnagyobb átmérőjű, tömegű és sűrűségű Föld-típusú bolygó.
Csillag és Föld · Csillagászat és Föld ·
Fehér törpe
A Csiga-köd központi csillaga tipikus fehér törpe A fehér törpe állapot a csillagfejlődés egyik, asztrofizikailag jól behatárolható, végső stádiuma.
Csillag és Fehér törpe · Csillagászat és Fehér törpe ·
Fekete lyuk
plazmából álló akkréciós korong művészi ábrázolása. A kép közepén levő sötét gömb a fekete lyuk eseményhorizontja, ekörül kering az akkréciós korong. Az eseményhorizont pólusából kiinduló fényes nyúlványok mágneses erővonalak. (NASA) Fekete lyuk gravitációs lencsehatása szimulált animáción HST felvételén 2019-ben az Eseményhorizont Távcső által készült kép a fekete lyuk árnyékáról A fekete lyuk a téridő olyan tartománya, ahonnan az erős gravitáció miatt semmi, még a fény sem tud távozni.
Csillag és Fekete lyuk · Csillagászat és Fekete lyuk ·
Gravitáció
Fekete lyuk gravitációs lencsehatása szimulált animáción A gravitáció, más néven tömegvonzás egy kölcsönhatás, amely bármilyen két, tömeggel bíró test között fennáll, és a testek tömegközéppontjainak egymás felé ható gyorsulását okozza.
Csillag és Gravitáció · Csillagászat és Gravitáció ·
Hélium
Hélium-neon lézer A hélium a periódusos rendszer második kémiai eleme, a legkisebb rendszámú nemesgáz.
Csillag és Hélium · Csillagászat és Hélium ·
Hőmérséklet
A hőmérséklet az anyagok egyik fizikai jellemzője, állapothatározó.
Csillag és Hőmérséklet · Csillagászat és Hőmérséklet ·
Hertzsprung–Russell-diagram
abszolút fényességük van feltüntetve. A szürke mezők a csillagok luminozitási osztályait jelzik. Napunk, mint a legtöbb csillag, a főágon (V luminozitási osztály) helyezkedik el. A Hertzsprung–Russell diagram (rendszerint a H-R diagram vagy a HRD rövidítését használják) az asztrofizika területén az Ejnar Hertzsprung (1873-1967) dán–holland és Henry Norris Russell (1877-1957) amerikai csillagász által 1905 és 1913 között felállított csillagfejlődési diagram, amely egy grafikonon a csillagok és a csillagcsoportok legszembetűnőbb tulajdonságait (szín, luminozitás, abszolút magnitúdó, felszíni hőmérséklet, színképosztály) mutatja.
Csillag és Hertzsprung–Russell-diagram · Csillagászat és Hertzsprung–Russell-diagram ·
Hidrogén
A hidrogén (régies, magyarosított elnevezése köneny vagy gyulany, latinul: hydrogenium) a periódusos rendszer első kémiai eleme.
Csillag és Hidrogén · Csillagászat és Hidrogén ·
Hold
A Hold a Föld egyetlen holdja, a Naprendszer egyik óriásholdja.
Csillag és Hold · Csillagászat és Hold ·
Hubble űrtávcső
A Hubble űrtávcső (angolul Hubble Space Telescope, HST) csillagászati műhold, az amerikai Nagy obszervatóriumok sorozat első tagja, mely közeli infravörös, látható fény és ultraibolya tartományban végez észleléseket.
Csillag és Hubble űrtávcső · Csillagászat és Hubble űrtávcső ·
Jupiter
A Jupiter az ötödik bolygó a Naptól, és messze a legnagyobb bolygó a Naprendszerben.
Csillag és Jupiter · Csillagászat és Jupiter ·
Kettőscsillag
A Messier 40 jelű objektum, egy kettőscsillag (Winnecke 4) Egy fedési kettős fényességváltozásaD. Gossman, ''Light Curves and Their Secrets'', Sky & Telescope (October 1989, p.410)http://instruct1.cit.cornell.edu/courses/astro101/java/eclipse/eclipse.htm Eclipsing Binary Simulation, Cornell Astronomy β Lyrae fedési kettős animációja. A rendszert akkréciós korong veszi körül Kettőscsillag alatt két olyan csillag együttesét értjük, ahol az egymáshoz képesti mozgás során a két komponens tömegvonzása meghatározható.
Csillag és Kettőscsillag · Csillagászat és Kettőscsillag ·
Magfúzió
Az egy nukleonra jutó kötési energia. Kis tömegszámú atommagok fúziója során az egy nukleonra jutó kötési energia növekszik, ezáltal energia szabadul fel A deutérium-trícium (D-T) reakció a legtöbbet ígérő energiatermelés szempontjából A magfúzió olyan magreakció, amelynek során két kisebb atommag egyesül egy nagyobbat eredményezve.
Csillag és Magfúzió · Csillagászat és Magfúzió ·
Magnitúdó
A magnitúdó (Latin magnituto, magnitutis: nagyság) egy csillagászati fogalom, az égitestek fényességének mértékegysége.
Csillag és Magnitúdó · Csillagászat és Magnitúdó ·
Magyarországi csillagvizsgálók listája
Ez a szócikk a magyarországi csillagvizsgálók listáját tartalmazza.
Csillag és Magyarországi csillagvizsgálók listája · Csillagászat és Magyarországi csillagvizsgálók listája ·
Mágneses mező
A mágneses mező (másként mágneses tér) mágneses erőtér.
Csillag és Mágneses mező · Csillagászat és Mágneses mező ·
Műhold
A GPS műholdak keringésének animációja A bolygók körül keringő mesterséges égitesteket műholdaknak nevezzük.
Csillag és Műhold · Csillagászat és Műhold ·
Nap
A Nap a Naprendszer központi csillaga.
Csillag és Nap · Csillagászat és Nap ·
Naprendszer
A Naprendszer fontosabb égitestjei(nem távolságarányosan) A Naprendszer a Nap gravitációja által egyben tartott bolygórendszer, része a Tejútrendszer milliárd csillagrendszerének, amely galaxisunk Orion spirálkarjának nagyjából a felénél, a galaxis közepe és pereme között is hozzávetőleg félúton helyezkedik el.
Csillag és Naprendszer · Csillagászat és Naprendszer ·
Neutroncsillag
alt.
Csillag és Neutroncsillag · Csillagászat és Neutroncsillag ·
Planetáris köd
A planetáris köd gázból és plazmából álló világító burok, amely bizonyos típusú csillagok körül képződik, az életük vége felé ledobott gázfelhőből.
Csillag és Planetáris köd · Csillagászat és Planetáris köd ·
Plazma
Egy plazmalámpa A fizikában és a kémiában a plazma (az ógörög πλάσμα (plázma) jelentése: „formázható anyag”) a negyedik halmazállapot a szilárd, a folyékony és a légnemű mellett.
Csillag és Plazma · Csillagászat és Plazma ·
Protocsillag
Egy születőben lévő csillag (művészi koncepció) A protocsillag születőben lévő csillag kialakulási fázisa.
Csillag és Protocsillag · Csillagászat és Protocsillag ·
Pulzár
A Vela pulzár A pulzár gyorsan forgó neutroncsillag, mely erős mágneses térrel rendelkezik (kb. 1011 – 1012 Gauss, ami valamivel kisebb, mint a magnetárok esetében).
Csillag és Pulzár · Csillagászat és Pulzár ·
Színkép
Színképnek nevezik egy fényforrás hullámhossz szerinti felbontását.
Csillag és Színkép · Csillagászat és Színkép ·
Szíriusz
A Szíriusz (α Canis Maioris, Alfa Canis Maioris) a Nagy Kutya csillagkép és az egész éjszakai égbolt legfényesebb csillaga.
Csillag és Szíriusz · Csillagászat és Szíriusz ·
Szupernóva
Az NGC 4526 spirálgalaxisban fellángolt SN 1994D Ia típusú szupernóva (balra lent) maradványa a Spitzer űrtávcső (infravörös, a képen pirossal), a Hubble űrtávcső (látható fény, a képen sárgával) és a Chandra űrtávcső (röntgen, a képen zölddel és kékkel) képeiből összeállítva A szupernóva a Napnál nagyobb tömegű csillag végső, nagy robbanása, melynek során a csillag luminozitása (néhány hónapon keresztül) egy átlagos galaxiséval vetekszik.
Csillag és Szupernóva · Csillagászat és Szupernóva ·
Távcső
A távcső távoli tárgyak látószögének felnagyítására szolgáló eszköz.
Csillag és Távcső · Csillagászat és Távcső ·
Tömeg
A tömeg a fizikai testek tulajdonsága, amely a tehetetlenségüket méri.
Csillag és Tömeg · Csillagászat és Tömeg ·
Tejútrendszer
A Tejút panorámaképe a Földről nézve A Tejútrendszer ábrázolása felülnézetben (NASA) a Nap (Sun) helyzetével A Nap környezete a Tejútrendszerben Sagittariusban, a galaxis középpontja felé nézve infravörösben (a Spitzer űrtávcső képe) A Tejútrendszer a Lokális Galaxiscsoport egyik (a Hubble-féle galaxisosztályozás szerinti SBb vagy SBc típusú) küllős spirálgalaxisa, melyben a Naprendszer és ezen belül Földünk található.
Csillag és Tejútrendszer · Csillagászat és Tejútrendszer ·
Változócsillag
A T Tauri változócsillag A változócsillagok vagy változók olyan csillagok, amelyek állapothatározói emberi időskálán mérve rövid idő alatt megváltoznak.
Csillag és Változócsillag · Csillagászat és Változócsillag ·
Vénusz
A Vénusz a második bolygó a Naptól, keringési ideje 224,7 földi nap.
Csillag és Vénusz · Csillagászat és Vénusz ·
Vörös óriás
A Hertzsprung–Russell-diagram A Hertzsprung–Russell-diagram alapján a vörös óriások nagy, nem fősorozatbeli csillagok, színképosztályuk K vagy M; elnevezésüket a hidegebb „óriások” vöröses színéről kapták.
Csillag és Vörös óriás · Csillagászat és Vörös óriás ·
18. század
Évtizedek: 1700-as évek 1710-es évek 1720-as évek 1730-as évek 1740-es évek 1750-es évek 1760-as évek 1770-es évek 1780-as évek 1790-es évek A 18.
A fenti lista az alábbi kérdésekre válaszol
- Amit úgy tűnik, hogy Csillag és Csillagászat
- Mi van a közös Csillag és Csillagászat
- Közötti hasonlóságok Csillag és Csillagászat
Összehasonlítását Csillag és Csillagászat
Csillag 110 kapcsolatokat, ugyanakkor Csillagászat 260. Ami közös bennük 42, a Jaccard index 11.35% = 42 / (110 + 260).
Referenciák
Ez a cikk közötti kapcsolatot mutatja Csillag és Csillagászat. Eléréséhez minden cikket, amelyből az információ kivontuk, kérjük, látogasson el:
