Gyorsabb hozzáférés, mint a böngésző!
49 kapcsolatok: Agglomeráció, Amerikai Egyesült Államok, Anglia, Autópálya, Bábel, Belgium, Budapest, Dánia, Domborzat, Enyedi György (geográfus), Európa, Falanszter, Falu, Gettó, Granasztói Pál, Harmadik világ, Infrastruktúra, Ipari forradalom, Közlekedés, Kiss Tamás (építész), Kommunikáció, Latin nyelv, Magyarország, Második világháború, Mezőgazdaság, Németország, Ország, Pierre Vago, Polisz, Raktározás, Slum, Statisztika, Szuburbanizáció, Távmunka, Telekommunikáció, Természetföldrajz, Urbanisztika, Utópia, Város, Vízrajz, Zaj, 18. század, 1870, 1880, 1930-as évek, 1970, 1970-es évek, 1980-as évek, 20. század.
Agglomeráció
Tokió rendelkezik a világ legnagyobb agglomerációjával, a városban és szűkebb vonzáskörzetében mintegy 35 millióan élnek Az agglomeráció olyan egy- vagy többközpontú urbanizált településrendszer, amelyben a központot és a közvetlen vonzáskörzetébe tartozó településeket szoros kulturális, gazdasági, kommunális és szolgáltatási kapcsolatok jellemzik.
Új!!: Urbanizáció és Agglomeráció · Többet látni »
Amerikai Egyesült Államok
Az Amerikai Egyesült Államok, gyakran Egyesült Államok, a köznyelvben egyszerűen Amerika (angolul: United States of America, United States, USA, kiejtés: //) független szövetségi köztársaság, amely ötven tagállamot és egy szövetségi kerületet foglal magában.
Új!!: Urbanizáció és Amerikai Egyesült Államok · Többet látni »
Anglia
Anglia (kiejtése IPA) a Brit-sziget és az Egyesült Királyság legnagyobb és legnépesebb országrésze.
Új!!: Urbanizáció és Anglia · Többet látni »
Autópálya
W Az M1-es autópálya Magyarországon Magyarország autópályáinak keresztmetszeti méretei A magyar KRESZ szerint az autópálya "jelzőtáblával autópályaként megjelölt osztottpályás út".
Új!!: Urbanizáció és Autópálya · Többet látni »
Bábel
#ÁTIRÁNYÍTÁS Bábel (egyértelműsítő lap).
Új!!: Urbanizáció és Bábel · Többet látni »
Belgium
Belgium vagy hivatalos nevén Belga Királyság nyugat-európai ország, a Benelux államok tagja.
Új!!: Urbanizáció és Belgium · Többet látni »
Budapest
Budapest (németül: Ofen-Pesth vagy Budapest, latinul: Budapestinum, szlovákul és csehül: Budapešť, lengyelül: Budapeszt, horvátul és szlovénül: Budimpešta, jiddisül: בודאפעשט, románul: Budapesta) Magyarország fővárosa, egyben legnagyobb és legnépesebb települése, jelenleg az Európai Unió 9.
Új!!: Urbanizáció és Budapest · Többet látni »
Dánia
Dánia, vagy hivatalos nevén a Dán Királyság skandináv ország Észak-Európában.
Új!!: Urbanizáció és Dánia · Többet látni »
Domborzat
A domborzat vagy (föld)felszín (relief) természetföldrajzi fogalom, egy bolygó szilárd kérgének (litoszféra) és vízburkának (hidroszféra) felülete.
Új!!: Urbanizáció és Domborzat · Többet látni »
Enyedi György (geográfus)
Enyedi György (Budapest, 1930. augusztus 25. – Budapest, 2012. szeptember 10.) Széchenyi-díjas magyar geográfus, közgazdász, egyetemi tanár, a Magyar Tudományos Akadémia rendes tagja, 1999 és 2002 között alelnöke.
Új!!: Urbanizáció és Enyedi György (geográfus) · Többet látni »
Európa
Európa Földünk egyik kontinense, amelynek határai nyugaton az Atlanti-óceán, északon a Jeges-tenger, keleten az Urál hegység, az Urál-folyó és a Kaszpi-tenger, délkeleten a Kaukázus vidéke és a Fekete-tenger, délen pedig a Földközi-tenger.
Új!!: Urbanizáció és Európa · Többet látni »
Falanszter
Fourier falanszter-terve A falanszter szót eredetileg az utópista szocialisták egyike, a francia Charles Fourier használta a szocialista társadalom alapsejtjének megnevezésére.
Új!!: Urbanizáció és Falanszter · Többet látni »
Falu
Ómassán Tarcal központja Zichyújfalui utcakép A falu nem zárt építkezésű csoportos település, a városnál rendszerint kisebb településforma.
Új!!: Urbanizáció és Falu · Többet látni »
Gettó
A gettó (olaszul: ghetto) eredetileg a zsidónegyedet, a zsidók által lakott városrészt jelentette, amelyet eleinte csak a közös életmód végett hoztak létre, később a mindenkori hatalom jelölte ki kényszerlakhelyükül.
Új!!: Urbanizáció és Gettó · Többet látni »
Granasztói Pál
Granasztói Pál (eredeti neve 1946-ig Rihmer Pál; Budapest, 1908. augusztus 29. – Budapest, 1985. július 3.) Ybl Miklós-díjas (1969) magyar építészmérnök, író, a műszaki tudományok doktora (1967).
Új!!: Urbanizáció és Granasztói Pál · Többet látni »
Harmadik világ
A három világ a hidegháború alatt. '''Kék:''' Első világ (kapitalizmus) '''Piros:''' Második világ (kommunizmus) ''' Zöld:''' Harmadik világ. Nincs adat A harmadik világ (franciául tiers-monde) azokat az országokat jelenti, melyek a hidegháború időszakában sem a nyugati hatalmak, sem a keleti blokk országaival nem kötöttek szövetséget.
Új!!: Urbanizáció és Harmadik világ · Többet látni »
Infrastruktúra
Az infrastruktúra fogalmát több gazdasági ágazatban – esetenként némileg eltérő jelentéstartalommal – értelmezik.
Új!!: Urbanizáció és Infrastruktúra · Többet látni »
Ipari forradalom
Watt-típusú gőzgép Ganz Ábrahám (1814–1867) vasöntőmester, gyáros. Röck István (1812–1882), gépgyáros, a Röck István Gépgyára alapítója. herendi porcelángyár alapítója. A "''Prückler Ignácz Magyarország első rum-, likőr- és pezsgőgyára''" reklámja 1886-ból. Az ország első pezsgőgyára volt, amelyet 1834-ben Prückler Ignác alapított. Kölber Fülöp (1816–1902) hintó- és kocsigyáros Topits József fia Első magyar gőztésztagyár alapítója. A '''Stowasser János féle első magyar hangszergyár''' újság reklámja 1909-ből Thék Endre (1842–1919) bútorgyáros. Ipari forradalom a neve annak az átfogó társadalmi, gazdasági és technológiai változásnak, amely 1769 és 1850 között először Nagy-Britanniában, majd Európa és Észak-Amerika egyes régióiban zajlott le.
Új!!: Urbanizáció és Ipari forradalom · Többet látni »
Közlekedés
Közlekedés az omnibuszon A közlekedés személyek és áruk szállítását különböző műszaki eszközökkel végző gazdasági, szolgáltató tevékenység.
Új!!: Urbanizáció és Közlekedés · Többet látni »
Kiss Tamás (építész)
Kiss Tamás (Iván, 1936. március 19. –) okleveles építészmérnök, városépítész.
Új!!: Urbanizáció és Kiss Tamás (építész) · Többet látni »
Kommunikáció
A kommunikáció az információcsere folyamata általában egy közös jelrendszer segítségével.
Új!!: Urbanizáció és Kommunikáció · Többet látni »
Latin nyelv
A latin nyelv az indoeurópai nyelvcsalád itáliai ágán belül a latin-faliszkuszi nyelvek csoportjába tartozó nyelv.
Új!!: Urbanizáció és Latin nyelv · Többet látni »
Magyarország
Magyarország állam Közép-Európában, a Kárpát-medence közepén. 1989 óta parlamentáris köztársaság. Északról Szlovákia, északkeletről Ukrajna, keletről és délkeletről Románia, délről Szerbia, délnyugatról Horvátország és Szlovénia, nyugatról pedig Ausztria határolja. Népessége a 21. században 10 millió alá csökkent. Hivatalos nyelve a magyar, amely a legnagyobb az uráli nyelvcsaládba tartozó nyelvek közül. Fővárosa és legnépesebb városa Budapest... --> Az ország többek között az Európai Unió, a NATO, az OECD, a Világbank és az ENSZ tagja is, része a schengeni övezetnek, része a Délkelet-európai Együttműködési Szervezetnek, valamint egyik alapítója az úgynevezett Visegrádi Együttműködés szervezetnek. Az ország népszerű turisztikai célpont Európában, 2015-ben 16,3 millió külföldi turista utazott ide. Az ország ad otthont a világ egyik legnagyobb termálvízkészletének, a világ egyik legnagyobb termáltavának, Közép-Európa legnagyobb tavának és Közép-Európa legnagyobb füves síkságának. A polgárai számára általános társadalom- és nyugdíjbiztosítási rendszert tart fenn, részben ingyenes egészségügyi ellátással (járulékfizetési kötelezettség mellett), valamint térítésmentes alap-, illetve középfokú oktatást. A felsőoktatás tandíjas, viszont ösztöndíjjal térítésmentesen is igénybe vehető. Magyarország nemzetközi rangsorokban elfoglalt pozíciói kedvezőnek mondhatóak: a 2010-es évek második felében az életminőség-index alapján a világ 38. legjobb életminőségű országa, 20. helyen áll a Jó Ország Index rangsorban (mely az adott országon belüli állapotokat nem veszi figyelembe), 26. helyen áll az egyenlőtlenségekkel korrigált emberi fejlettség rangsorában, 30. a Társadalmi Fejlettségi Index alapján, 2018-ban a világ 33. leginnovatívabb országa a Globális Innovációs Index felmérése szerint, és a globális békeindex 2017-es jelentése alapján a világ 15. legbiztonságosabb országa. A gazdasági életszínvonal és jogállamiság szempontjából már kevésbé kedvező a helyzet. A nettó átlagfizetés és a minimálbér az EU-ban az egyik legalacsonyabb. 2022-ben világviszonylatban közepesen korrupt az ország, míg az Európai Unióban a legkorruptabb. A Transparency International 180 országot rangsoroló korrupciós indexében 2022-ben a 77. helyre került. Az adatok alapján a 2010-es évek folyamán a magyarországi korrupció erősödött. Sajtószabadság tekintetében a 2010-es évek folyamán folyamatosan csúszott le a nemzetközi ranglistán, a Riporterek Határok Nélkül szervezet 2020-as jelentésében a világ országai közül a 89. helyezett volt. A magyar államiság kezdetei visszanyúlnak Szent István király megkoronázása idejére. Ekkortól kezdve több mint 9 évszázadon át Magyar Királyság néven szerepel a történelemben. Jelenlegi határai nagyjából megegyeznek az 1920-ban, az első világháborút lezáró trianoni békeszerződésben kijelölt határokkal. Ennek következményeként az ország elvesztette területének 71, lakosságának 58 százalékát. Az ország a Horthy-rendszerben a revízió reményében, a Szálasi-kormány alatt a német érdekeket kiszolgálva lépett be − ill. maradt hadviselő − a második világháborúban, de a kisebb-nagyobb sikeres harcok és a súlyos veszteségek ellenére sem ért el tartós áttörést, az 1947-es párizsi békeszerződés pedig kialakította a mai országhatárokat. A világháborút követően az ország a Szovjetunió megszállási övezetébe került. A rendszerváltásig kétszer került Magyarország a világpolitika középpontjába: először az 1956-os forradalom kapcsán, másodszor 1989-ben, amikor a páneurópai piknik során a keletnémetek nyugatra távozhattak. 2010 óta a demokrácia szintjén jelentős hanyatlás következett be. 2020-ban olyan országokkal kapott hasonló besorolást, mint Brazília, Indonézia vagy Európában Albánia. A 2020-as brüsszeli jogállamisági jelentés egy sor problémát tárt fel. (Európai Bizottság, 2020. szeptember 30.) 2022-ben az Európai Parlament nagy többséggel elfogadott egy állásfoglalást, amelyben kimondják, hogy Magyarország már nem teljes értékű demokrácia, hanem választási autokrácia, egy hibrid rezsim. Az ország emellett komoly demográfiai krízissel is szembesül.
Új!!: Urbanizáció és Magyarország · Többet látni »
Második világháború
A második világháború az emberiség történetének legnagyobb és legtöbb halálos áldozattal járó fegyveres konfliktusa.
Új!!: Urbanizáció és Második világháború · Többet látni »
Mezőgazdaság
Édesburgonya ültetvény Paradicsom thébai sírból, XVIII. dinasztia A mezőgazdaság a nemzetgazdaság azon ágazata, amely magába foglalja a földművelést (növénytermesztést) és az állattenyésztést.
Új!!: Urbanizáció és Mezőgazdaság · Többet látni »
Németország
Németország, vagy hivatalos nevén a Németországi Szövetségi Köztársaság(), egy független szövetségi állam Közép- és Nyugat-Európában.
Új!!: Urbanizáció és Németország · Többet látni »
Ország
Az ország az a rendszerint összefüggő politikai földrajzi területi egység, amelyet a többi ország önálló, (szuverén) államnak ismer el.
Új!!: Urbanizáció és Ország · Többet látni »
Pierre Vago
Pierre Vago, születési nevén Vágó Péter (Budapest, 1910. augusztus 10. – Noisy-sur-École, 2002. február 1.) magyar származású, nemzetközi hírű francia építész, építészeti szakíró és oktató.
Új!!: Urbanizáció és Pierre Vago · Többet látni »
Polisz
Az athéni Akropolisz. Athén a klasszikus korszak egyik legjelentősebb városállama volt A polisz (πολις) – többes számban: poleisz (πολεις) – ókori görög város vagy városállam.
Új!!: Urbanizáció és Polisz · Többet látni »
Raktározás
Állvány és raklapok Raktározásnak az áru tárolására, állagának megóvására, a készletek elhelyezésére szolgáló tevékenységeket nevezzük.
Új!!: Urbanizáció és Raktározás · Többet látni »
Slum
#ÁTIRÁNYÍTÁS Nyomornegyed.
Új!!: Urbanizáció és Slum · Többet látni »
Statisztika
A statisztika avagy számhasonlítás a valóság számszerű információinak megfigyelésére, összegzésére, elemzésére és modellezésére irányuló gyakorlati tevékenység és tudomány.
Új!!: Urbanizáció és Statisztika · Többet látni »
Szuburbanizáció
A szuburbanizáció a városszéli területek és a városkörnyék népességgyarapodásának a folyamata, amelynek során a város belső területein élők egy része a város szélére, vagy környékére költözik, illetve az ország más területeiről bevándorlók nem a város belső területeire, hanem az elővárosokba, a városkörnyéki településekre költöznek, rendszerint a jobb környezeti viszonyok, és az elérhető ingatlanárak, esetleg adminisztratív szabályok függvényében.
Új!!: Urbanizáció és Szuburbanizáció · Többet látni »
Távmunka
A Munka Törvénykönyve szerint a „távmunkavégzés a munkáltató telephelyétől elkülönült helyen rendszeresen folytatott olyan tevékenység, amelyet számítástechnikai eszközzel végeznek és eredményét elektronikusan továbbítják”.
Új!!: Urbanizáció és Távmunka · Többet látni »
Telekommunikáció
#ÁTIRÁNYÍTÁS Távközlés.
Új!!: Urbanizáció és Telekommunikáció · Többet látni »
Természetföldrajz
#ÁTIRÁNYÍTÁS Földrajztudomány#Természetföldrajz.
Új!!: Urbanizáció és Természetföldrajz · Többet látni »
Urbanisztika
Modern nagyszabású városfejlesztés Kazanyban Az urbanisztika a latin eredetű urbs (város, nagyváros, a régi rómaiaknál Róma városa) szóból származik.
Új!!: Urbanizáció és Urbanisztika · Többet látni »
Utópia
Brueghel ''Cockaigne földje'' című festményén (1567) Az utópia többnyire jövőbeli, a tökéleteshez közeli fejlettségi szinten álló emberi társadalmat, illetve egy ilyen társadalmat leíró irodalmi művet jelent.
Új!!: Urbanizáció és Utópia · Többet látni »
Város
VilágvárosBudapest madártávlatból nagytemplomból Turul-emlékműtől KisvárosDorog látképe Régió fővárosaSzczecin látképe: színház, nemzeti múzeum és regionális iroda (Nyugat-pomerániai vajdaság, Lengyelország) A város olyan település, amelynek valamilyen (kulturális, ipari, kereskedelmi stb.) jelentőségénél fogva különleges, törvény szerint meghatározott jogállása van.
Új!!: Urbanizáció és Város · Többet látni »
Vízrajz
A Kárpát-medence vízrajza A vízrajz vagy hidrográfia a térképen ábrázolásra kerülő felszíni vizek összességét jelenti a terület méretaránynak megfelelő mennyiségben.
Új!!: Urbanizáció és Vízrajz · Többet látni »
Zaj
Zaj a hasznos információhoz hozzáadódó felesleges, ahhoz nem tartozó jel, amely a hasznos jel értelmezését nehezíti.
Új!!: Urbanizáció és Zaj · Többet látni »
18. század
Évtizedek: 1700-as évek 1710-es évek 1720-as évek 1730-as évek 1740-es évek 1750-es évek 1760-as évek 1770-es évek 1780-as évek 1790-es évek A 18.
Új!!: Urbanizáció és 18. század · Többet látni »
1870
Nincs leírás.
Új!!: Urbanizáció és 1870 · Többet látni »
1880
Nincs leírás.
Új!!: Urbanizáció és 1880 · Többet látni »
1930-as évek
Nincs leírás.
Új!!: Urbanizáció és 1930-as évek · Többet látni »
1970
Nincs leírás.
Új!!: Urbanizáció és 1970 · Többet látni »
1970-es évek
Nincs leírás.
Új!!: Urbanizáció és 1970-es évek · Többet látni »
1980-as évek
Nincs leírás.
Új!!: Urbanizáció és 1980-as évek · Többet látni »
20. század
14px Évtizedek: 1900-as évek 1910-es évek 1920-as évek 1930-as évek 1940-es évek 1950-es évek 1960-as évek 1970-es évek 1980-as évek 1990-es évek Buzz Aldrin a Holdon (Apollo–11, 1969) A 20.
Új!!: Urbanizáció és 20. század · Többet látni »
