Tartalomjegyzék
44 kapcsolatok: Alkotmány, Alkotmánybíróság, Athén története, Autokrácia, Állampolgárság, Általános választójog, Demokrácia (politikai rendszer), Diktatúra, Direktoriális rendszer, Ellenzék, Elnöki rendszer, Első világháború, Félelnöki rendszer, Firenze, Képviseleti demokrácia, Közügy, Köztársaság (egyértelműsítő lap), Köztársasági elnök, Kommunista, Kormány, Kormány (állami szerv), Latin nyelv, Magántulajdon, Magyarország, Magyarország alaptörvénye, Monarchia, Montesquieu (filozófus), Népszavazás, Népszuverenitás, Niccolò Machiavelli, Október 23., Országgyűlés, Parlament, Parlamentáris köztársaság, Polisz, Római Köztársaság, San Marino, Svájc, Svájci Konföderáció, Szabadság (politika), Teokrácia, Vastagh Pál, Választójog, Velencei Köztársaság.
Alkotmány
archivedate.
Megnézni Köztársaság és Alkotmány
Alkotmánybíróság
Az alkotmánybíróság olyan testület, illetve intézmény, amelynek elsődleges funkciója az alkotmánybíráskodás.
Megnézni Köztársaság és Alkotmánybíróság
Athén története
Akropolisz A vörös vonal az i. e. 5. századi Athén fekvését jelöli a mai város műholdképén Athén története a leghosszabb Európa városainak története közül.
Megnézni Köztársaság és Athén története
Autokrácia
Az autokrácia (magyarul: egyeduralom, önkényuralom) olyan politikai rendszer, ahol a hatalom egésze egyetlen személy (vagy személyek kis zárt csoportja) kezében összpontosul, aminek a döntéseit nem korlátozzák külső jogi megkötések.
Megnézni Köztársaság és Autokrácia
Állampolgárság
A középkor rendi korszakában a honfiúság (indigenatus) fejezte ki az államhoz való tartozást, vagyis későbbi szóhasználattal az állampolgárságot.
Megnézni Köztársaság és Állampolgárság
Általános választójog
A nők választójogáért kampányolók 1908 körül Az általános választójog a választójog kiterjesztését jelenti minden felnőttre, rasszra, nemre, vallásra, képzettségre és gazdasági helyzetre való tekintet nélkül.
Megnézni Köztársaság és Általános választójog
Demokrácia (politikai rendszer)
A demokrácia egy szabad társadalom jelentős számú, szavazati joggal rendelkező tagjainak hatalmából eredő politikai rendszer, egy közös területen, ahol hatalmi fékekkel és ellensúlyokkal biztosítják a társadalom jól szabályozott működését, mint például a közhatalom gyakorlóinak kizárólagos hatalomra törésének a megakadályozását, a társadalmi igazságosságot és a jóléti társadalom megvalósulását.
Megnézni Köztársaság és Demokrácia (politikai rendszer)
Diktatúra
400x400pxA diktatúra vagy parancsuralom, önkényuralom olyan kormányzási forma, ahol egyetlen vezető személy (''diktátor'') vagy csoport (pl. párt, junta, család) minden hatalmat abszolút módon gyakorol, anélkül, hogy bármilyen törvény vagy intézmény korlátozná ebben.
Megnézni Köztársaság és Diktatúra
Direktoriális rendszer
A direktoriális vagy kollegiális vagy tanács-kormány olyan politikai rendszer, ahol több ember közösen gyakorolja az államfő és / vagy kormányfő hatáskörét.
Megnézni Köztársaság és Direktoriális rendszer
Ellenzék
Az ellenzék a kormányzó pártok ellenében szerveződő, működő, azokkal versengő, képviselettel rendelkező pártokat jelenti.
Megnézni Köztársaság és Ellenzék
Elnöki rendszer
A prezidenciális vagy elnöki rendszer az amerikai modellen alapuló politikai rendszer, amelyben egy elnök államfői, kormányfői és katonai parancsnoki feladatokat lát el.
Megnézni Köztársaság és Elnöki rendszer
Első világháború
Az első világháború – avagy a kortársak megnevezése alapján a nagy háború – egy négy évig tartó világméretű katonai konfliktus volt a 20. század elején, 1914 és 1918 között.
Megnézni Köztársaság és Első világháború
Félelnöki rendszer
A félelnöki rendszer olyan kormányforma, amelyben egyszerre kormányoz egy viszonylag nagyhatalmú elnök, illetve egy olyan miniszterelnök és kormány, akik a törvényhozásnak felelősek.
Megnézni Köztársaság és Félelnöki rendszer
Firenze
Firenze, Olaszország egyik nagyvárosa, egyben Toszkána régió székhelye és kulturális központja.
Megnézni Köztársaság és Firenze
Képviseleti demokrácia
A képviseleti (más szavakkal: közvetett, parlamentáris, avagy konszociális demokrácia) egy politológiai/politikai fogalom.
Megnézni Köztársaság és Képviseleti demokrácia
Közügy
Közügynek (latinul res publica, angolul public affairs) az olyan társadalmi vagy társadalmi hatással bíró jelenségek minősülnek, melyek a közfelfogás szerint az egyén, azaz egy-egy ember érdekein túl mutatnak, és az egész közösség számára fontossággal bírnak.
Megnézni Köztársaság és Közügy
Köztársaság (egyértelműsítő lap)
* Köztársaság államforma, eszme, a közös dolgok feletti közös rendelkezés;Művészet.
Megnézni Köztársaság és Köztársaság (egyértelműsítő lap)
Köztársasági elnök
Köztársasági elnöknek nevezik általában a köztársasági államformájú országok államfőjét.
Megnézni Köztársaság és Köztársasági elnök
Kommunista
#ÁTIRÁNYÍTÁS Kommunizmus.
Megnézni Köztársaság és Kommunista
Kormány
#ÁTIRÁNYÍTÁS Kormány (állami szerv).
Megnézni Köztársaság és Kormány
Kormány (állami szerv)
A kormány (vagy kabinet, helyenként, korábban Magyarországon is: minisztertanács) a végrehajtó hatalom gyakorlásának központi szerve, az egyes kormányzati ágak vezetőinek, a minisztereknek az összessége.
Megnézni Köztársaság és Kormány (állami szerv)
Latin nyelv
A latin nyelv az indoeurópai nyelvcsalád itáliai ágán belül a latin-faliszkuszi nyelvek csoportjába tartozó nyelv.
Megnézni Köztársaság és Latin nyelv
Magántulajdon
A magántulajdon a természetes vagy jogi személyek joga arra, hogy tulajdont szerezzenek, birtokoljanak és azzal szabadon rendelkezzenek, beleértve az elidegenítést is.
Megnézni Köztársaság és Magántulajdon
Magyarország
Magyarország állam Közép-Európában, a Kárpát-medence közepén. 1989 óta parlamentáris köztársaság. Északról Szlovákia, északkeletről Ukrajna, keletről és délkeletről Románia, délről Szerbia, délnyugatról Horvátország és Szlovénia, nyugatról pedig Ausztria határolja.
Megnézni Köztársaság és Magyarország
Magyarország alaptörvénye
Magyarország alaptörvénye a Magyar Közlönyben kihirdetett hivatalos szövegek szerint Magyarország Alaptörvénye a magyar jogi hierarchiában a legfelsőbb szintű jogforrás, amely 2012.
Megnézni Köztársaság és Magyarország alaptörvénye
Monarchia
A monarchia azon államforma, melyben az államfő uralkodó, idegen szóval monarcha, aki a hatalmat egyszemélyben gyakorolja.
Megnézni Köztársaság és Monarchia
Montesquieu (filozófus)
Charles-Louis de Secondat, La Brède és Montesquieu bárója, röviden csak Montesquieu (La Brède, 1689. január 18. – Párizs, 1755. február 10.) francia felvilágosodás kori filozófus, író és gondolkodó volt.
Megnézni Köztársaság és Montesquieu (filozófus)
Népszavazás
Átlátszó szavazóurna egy franciaországi népszavazáson A népszavazás vagy referendum a választópolgárok akaratának érvényesítése, a demokráciának (népuralomnak) közvetlen eszköze és a hatalomgyakorlás általános és „legerősebb” formája.
Megnézni Köztársaság és Népszavazás
Népszuverenitás
A népszuverenitás (vagy népfelség) politikai eszméje szerint minden kormányzati hatalom forrása a nép, vagyis közhatalmat csak az emberek ruházhatnak egymásra.
Megnézni Köztársaság és Népszuverenitás
Niccolò Machiavelli
Niccolò Machiavelli (Firenze, 1469. május 3. – Firenze, 1527. június 21.) itáliai író, filozófus, politikus, korának egyik legnagyobb hatású államelméleti gondolkodója.
Megnézni Köztársaság és Niccolò Machiavelli
Október 23.
Névnapok: Gyöngyi + Gyöngyike, Gyöngyvér, Ignác, János, Kapisztrán, Katapán, Koppány, Odett, Odetta, Odil, Odília, Stefánia, Stefi, Szeverin, Szeverina, Szörénd, Szörény, Zaránd, Záred, Zerénd, Zerind.
Megnézni Köztársaság és Október 23.
Országgyűlés
Az Országgyűlés Magyarország parlamentje, legfőbb hatalmi és törvényhozó szerve, a népszuverenitás letéteményese.
Megnézni Köztársaság és Országgyűlés
Parlament
A budapesti Országház A parlament modern államokban a törvényhozó testület.
Megnézni Köztársaság és Parlament
Parlamentáris köztársaság
A parlamentáris köztársaság kormányforma, a köztársasági államforma egyik típusa, amelyben a törvényhozó és a végrehajtó hatalmi ágak nem különülnek el egyértelműen, a végrehajtó hatalom fölötti ellenőrzést is a törvényhozás látja el (a tényleges végrehajtói hatalommal rendelkező kormányfőt nem közvetlenül választják a választók, hanem a parlament szavaz neki bizalmat), viszont az államfő és a kormányfő szerepe és személye világosan elkülönül – az utóbbi a valós hatalom feje.
Megnézni Köztársaság és Parlamentáris köztársaság
Polisz
Az athéni Akropolisz. Athén a klasszikus korszak egyik legjelentősebb városállama volt A polisz (πολις) – többes számban: poleisz (πολεις) – ókori görög város vagy városállam.
Megnézni Köztársaság és Polisz
Római Köztársaság
A Római Köztársaság az ókori Róma i. e. 509-től i. e. 27-ig tartó második korszaka, mely a Római Királyságot váltotta le, és amely után a Római Császárság időszaka következett.
Megnézni Köztársaság és Római Köztársaság
San Marino
San Marino, teljes nevén a San Marino Köztársaság (olaszul Serenissima Repubblica di San Marino, emilián–romanyol nyelven San Marein, vagy Ripóbblica d' San Marein, serravalleiül San Maroin) a világ legkisebb országainak egyike.
Megnézni Köztársaság és San Marino
Svájc
Svájc, hivatalos nevén Svájci Konföderáció, Svájci Államszövetség, Svájci Esküszövetség (rétorománul: Svizra vagy Confederaziun svizra) tengerparttal nem rendelkező, kantonokból (tartományokból) álló szövetségi köztársaság Közép-Európában.
Megnézni Köztársaság és Svájc
Svájci Konföderáció
#ÁTIRÁNYÍTÁS Svájc.
Megnézni Köztársaság és Svájci Konföderáció
Szabadság (politika)
A politikai szabadság a szabad elhatározáson alapuló döntések meghozatalának joga.
Megnézni Köztársaság és Szabadság (politika)
Teokrácia
A teokrácia (a gör. Theosz, ’Isten’ és krateia, ’uralom’ szavakból: ’istenuralom’) szót általában többféle politikai rendszerre alkalmazzák, ezek.
Megnézni Köztársaság és Teokrácia
Vastagh Pál
Vastagh Pál (Nagyszénás, 1946. szeptember 23. –) magyar jogász, egyetemi oktató, rektor, politikus, diplomata.
Megnézni Köztársaság és Vastagh Pál
Választójog
Választójognak nevezzük az állam polgárainak azon jogát, melynek során részt vesznek a közösség képviselőtestületének, vezetőjének a megválasztásában illetve a népszavazáson.
Megnézni Köztársaság és Választójog
Velencei Köztársaság
A Velencei Köztársaság (velenceiül: Serenisima Republica de Venesia; olaszul: Serenissima Repubblica di Venezia) Itália északi részén a 8. század és 1797 között fennállott államalakulat volt.
Megnézni Köztársaság és Velencei Köztársaság