Tartalomjegyzék
30 kapcsolatok: Arab nyelv, Arad (Izrael), Böjt, Betánia, Betlehem, Cönobiarkha Szent Theodósziosz, Ciszjordánia, Dávid zsidó király, Esszénusok, Görög ortodox egyház, Héber nyelv, Hebron, Holt-tenger, Holt-tengeri tekercsek, I. Constantinus római császár, Izrael, Jézus, Jerikó, Jeruzsálem, Jordán (folyó), Kolostor, Masszáda, Nagy Szent Euthümiosz, Negev-sivatag, Oázis, Palesztina (régió), Saul zsidó király, Szabbai Szent Szabbász, Szír–Jordán-árok, Vádi.
- Izrael sivatagai
- Palesztina földrajza
Arab nyelv
Az arab nyelv (العربية al-ʿarabijja; kevésbé formálisan: عربي ʿarabi) az afroázsiai nyelvcsalád sémi ágába tartozó, ma az északnyugati sémi nyelvekkel (héber, arámi) együtt a nyelvcsoport közép sémi ágába sorolt nyelv.
Megnézni Júdeai-sivatag és Arab nyelv
Arad (Izrael)
Arad (héber: עֲרָד, arab: عِرَادَ) város Izraelben, a Holt-tengertől nyugatra, a Negev és a Júdeai-sivatag határán.
Megnézni Júdeai-sivatag és Arad (Izrael)
Böjt
A böjt tartózkodás az evéstől, ivástól, vagy valamilyen tevékenységtől.
Megnézni Júdeai-sivatag és Böjt
Betánia
A katolikus templom mozaikjai: Mária, Lázár és Márta Betánia (Károlyi-biblia: Bethánia, arámi írással: בית עניא, görög betűkkel: Βηθανία) kisváros a Bibliában.
Megnézni Júdeai-sivatag és Betánia
Betlehem
Betlehem (Betlechem) város Palesztinában, Ciszjordániában, Jeruzsálemtől kb.
Megnézni Júdeai-sivatag és Betlehem
Cönobiarkha Szent Theodósziosz
Cönobiarkha Szent Theodósziosz vagy Nagy Szent Theodósziosz (423/424 – 529. január 11.) görög remete, szerzetes, apát, teológus.
Megnézni Júdeai-sivatag és Cönobiarkha Szent Theodósziosz
Ciszjordánia
Ciszjordánia („a Jordán nyugati partja”,, azaz „nyugati part”, Jehuda VaSomron, azaz „Júda és Szamária”) a Közel-Keleten, Izrael keleti részén, a Jordán folyótól nyugat-délnyugat felé elhelyezkedő terület.
Megnézni Júdeai-sivatag és Ciszjordánia
Dávid zsidó király
Dávid (Dāwîḏ, Kr. e. 1040 k. – Kr. e. 970) Izrael második királya volt kb. Kr. e. 1010-től Kr. e. 970-ig. Történetét az Ószövetségben találhatjuk meg, Sámuel próféta könyveiben. A Bibliában több zsoltárt tulajdonítanak neki.
Megnézni Júdeai-sivatag és Dávid zsidó király
Esszénusok
Az esszénusok egy ókori zsidó vallási közösség, amely tagjaitól szigorú aszkézist kívánt.
Megnézni Júdeai-sivatag és Esszénusok
Görög ortodox egyház
A görög ortodox egyház (görög: Ἑλληνορθόδοξη Ἑκκλησία, Ellinorthódoxi Ekklisia), vagy a görög ortodoxia kifejezés egy nagyobb közösséget jelöl az ortodox kereszténységen belül, melyek liturgikus nyelve a bibliai ógörög (koiné), azaz a Septuaginta és az Újszövetség eredeti nyelve.
Megnézni Júdeai-sivatag és Görög ortodox egyház
Héber nyelv
A héber nyelv (héberül: ivrit) (melyet köznapi és hagyományos kifejezéssel zsidó nyelvnek is neveznek) az afroázsiai nyelvcsalád sémi ágába tartozó nyelv, Izrael Állam hivatalos nyelve, amelyet a 19/20.
Megnézni Júdeai-sivatag és Héber nyelv
Hebron
Hebron (átírva el-Khalīl;, átírva Ḥevron) Ciszjordánia legnagyobb városa, Jeruzsálemtől kb.
Megnézni Júdeai-sivatag és Hebron
Holt-tenger
A Holt-tenger (héberül ים המלח, ami a. m. Sós tenger; arabul البحر الميت) lefolyástalan tó Izrael, Palesztina és Jordánia határán.
Megnézni Júdeai-sivatag és Holt-tenger
Holt-tengeri tekercsek
Kumrán. Ahol megtalálták a tekercseket A holt-tengeri tekercsek az időszámítás előtti három, illetve az utána következő első évszázadban keletkezett vallásos iratok, amelyeket egy korabeli zsidó szekta rejtett el a Holt-tenger sivatagos partján lévő barlangokban.
Megnézni Júdeai-sivatag és Holt-tengeri tekercsek
I. Constantinus római császár
I. Constantinus 313-ban vert érméje, a pogány római vallás Napistenével ''(Sol Invictus)'' ábrázolva I. Constantinus 310-ben vert érméje. Körirata: IMP CONSTANTINVS P F AVG és SOLI INVIC-TO COMITI I.
Megnézni Júdeai-sivatag és I. Constantinus római császár
Izrael
Izrael (Jiszráél Iszráíl), hivatalos nevén Izrael Állam (Medinat Jiszráél Daulat Iszráíl) a Közel-Keleten, a Földközi-tenger keleti partján fekvő ország, a Közel-Kelet egyik legfejlettebb országa, atomhatalom.
Megnézni Júdeai-sivatag és Izrael
Jézus
Názáreti Jézus vagy Jézus Krisztus, gyakran csak Jézus vagy Krisztus (Yēšūaʿ; Betlehem, i. e. 7 körül – Jeruzsálem, i. sz. 33 körül) a kereszténység központi alakja, a világtörténelem egyik legismertebb és legnagyobb hatású személye.
Megnézni Júdeai-sivatag és Jézus
Jerikó
Jerikó (arabul أريحا, héberül יְרִיחוֹ, latinul Hiericus, görögül Ἱεριχώ) város Ciszjordánia területén, a Holt-tenger északi előterében, a Jordán folyó völgyében, a folyótól 8 km-re nyugatra, Jeruzsálemtől 35 km-re északkeletre.
Megnézni Júdeai-sivatag és Jerikó
Jeruzsálem
Jeruzsálem (bibliai héber: ירושלם; Hieruszalém/Hieroszolüma) város a Közel-Keleten, a Júdeai-hegység egy fennsíkján a Földközi-tenger és a Holt-tenger között.
Megnézni Júdeai-sivatag és Jeruzsálem
Jordán (folyó)
A Jordán (héberül נהר הירדן, arabul نهر الأردن) folyó Délnyugat-Ázsiában, a Közel-Keleten.
Megnézni Júdeai-sivatag és Jordán (folyó)
Kolostor
Pécsvárad, bencés apátság A kolostor, monostor vagy rendház olyan összetartozó épületcsoport, amelyben valamely szerzetesrend tagjai állandóan együtt élnek.
Megnézni Júdeai-sivatag és Kolostor
Masszáda
A Masszáda (modern héber: מצדה jelentése egyszerűen "erőd") egy régi várrom Izraelben, egy elszigetelt fennsíkon, a sivatag keleti szélén, közel a Holt-tengerhez.
Megnézni Júdeai-sivatag és Masszáda
Nagy Szent Euthümiosz
Nagy Szent Euthümiosz, (377 – 473. január 20.) örmény származású remete.
Megnézni Júdeai-sivatag és Nagy Szent Euthümiosz
Negev-sivatag
A Negev-sivatag, más néven a Negeb, („a Száraz”, a Bibliában a déli irányt is jelölte) mintegy 12 000 km² területével Izrael Állam közel 60%-át elfoglalja, a népességnek azonban alig tíz százaléka él itt.
Megnézni Júdeai-sivatag és Negev-sivatag
Oázis
Ubári oázis a Szahara líbiai részén Az oázis (a görög όασις szóból, ami az ókori egyiptomi wḥ3t szóra vezethető vissza) olyan sivatagi ökoszisztéma, állat- és növénytársulás, amely a tágabb földrajzi-ökológiai környezetre nem jellemző vízforrások (források, kutak, folyók és mesterséges csatornák stb.) közelében alakult ki.
Megnézni Júdeai-sivatag és Oázis
Palesztina (régió)
Palesztina (korábban ארץ–כנען, Eretẓ Kena'an vagy פלשׂתינה, Palestina) földrajzi régió Nyugat-Ázsiában.
Megnézni Júdeai-sivatag és Palesztina (régió)
Saul zsidó király
Saul zsidó király (héberül: שאול המלך-Saul a király) (Kr. e. 1079 – Kr. e. 1007) Benjámin törzsének tagja, Kr.
Megnézni Júdeai-sivatag és Saul zsidó király
Szabbai Szent Szabbász
Szabbai Szent Szabbász, más nevén Megszentelt Szabbász (Mutalaszka, Kappadókia, 439 – Szabbász-lavra, Jeruzsálem mellett, 532. december 5.) szentként tisztelt szerzetes, remete, apát.
Megnézni Júdeai-sivatag és Szabbai Szent Szabbász
Szír–Jordán-árok
A Szír–Jordán-árok (arabul, héberül, angolul Jordan Rift Valley) a dél-törökországi İskenderuni-öböltől az Akabai-öbölig húzódó, 700 km hosszú és a peremét alkotó sasbércek sorozatával együtt átlagosan 150 km széles árokrendszer a Közel-Keleten, az összességében km hosszú Afrikai-árokrendszer tagja.
Megnézni Júdeai-sivatag és Szír–Jordán-árok
Vádi
Egy vádi Ománban A vádi (átírva vādī) arab eredetű szó, sivatagi vízmosást, kiszáradt folyómedret jelent.
Megnézni Júdeai-sivatag és Vádi
Lásd még
Izrael sivatagai
- Júdeai-sivatag
- Negev-sivatag
Palesztina földrajza
- Júdeai-sivatag
- Jordán (folyó)
- Szír–Jordán-árok