Dolgozunk az Unionpedia alkalmazás helyreállításán a Google Play Áruházban
KimenőBeérkező
🌟Egyszerűsítettük a dizájnunkat a jobb navigáció érdekében!
Instagram Facebook X LinkedIn

Bükk-vidék

Index Bükk-vidék

A Bükk-vidék (régebben csak Bükk) az Északi-középhegységben található földrajzi középtáj, Magyarország legnagyobb átlagmagasságú, barlangokban bővelkedő karszthegysége.

Megnyitás a Google Térképen

Tartalomjegyzék

  1. 313 kapcsolatok: Agyag, Agyagpala, Andezit, Anna-barlang, Újkőkorszak, Újmassai őskohó, Avarok, Avas, Őskőkorszak, Örsúr vára, Örvény-kő, Ómassa, Északi-középhegység, Bablevelű varjúháj, Baden-péceli kultúra, Balekina-barlang, Balla-barlang, Barkócaberkenye, Barlang, Barlangfürdő, Bálvány (hegy), Bán-patak, Bánkút (Nagyvisnyó), Bányász-barlang, Bársony-házi „szakócák”, Bársonyos tüdőfű, Békászó sas, Bél-kő, Bélapátfalva, Bélapátfalvai ciszterci kolostor, Bíboros kosbor, Büdös-pest, Bükk (növénynemzetség), Bükk-fennsík, Bükkaranyos, Bükki kultúra, Bükki Nemzeti Park, Bükki szerecsenboglárka, Bükksás, Bükkszentkereszt, Bükkszentlászló, Bükkzsérc, Berki aggófű, Bogláros szellőrózsa, Boldogasszony papucsa, Bolhási–Jávorkúti-barlangrendszer, Borókás-tebri 2. sz. víznyelőbarlang, Borókás-tebri 4. sz. víznyelőbarlang, Borjúpázsit, Borsod-Abaúj-Zemplén vármegye, ... Bővíteni index (263 több) »

  2. Magyarország hegységei
  3. Magyarország télisport-központjai

Agyag

Agyag Az agyag igen elterjedt üledék, finomszemcsés összetevőkből áll.

Megnézni Bükk-vidék és Agyag

Agyagpala

Az agyagpala vagy argillit vízből leülepedett üledékes kőzetből, az agyagból kisfokú metamorfizálódással kialakuló metamorf kőzet (metamorfit).

Megnézni Bükk-vidék és Agyagpala

Andezit

Az andezit felszínre kerülő láva kihűlése, megszilárdulása után keletkező kőzet.

Megnézni Bükk-vidék és Andezit

Anna-barlang

Az Anna-barlang egy mésztufabarlang és azért nagyon különleges, mert a Földön csak 6 hozzá hasonló barlang létezik.

Megnézni Bükk-vidék és Anna-barlang

Újkőkorszak

Újkőkorból származó leletek Újkőkori ház rekonstrukciója az M3 Archeoparkban Az újkőkor vagy csiszoltkő-kor(szak) (idegen nevén neolitikum) a kőkorszak utolsó része.

Megnézni Bükk-vidék és Újkőkorszak

Újmassai őskohó

Az 1813-ban épült újmassai őskohó Magyarország egyik legfontosabb ipari műemléke, Európában is ritkaságnak számít.

Megnézni Bükk-vidék és Újmassai őskohó

Avarok

Kárpát-medencében 582-612 Reflexíj a gyenesdiási avar temetőből Az avarok Európában 814 körül Lovával együtt eltemetett avar harcos (Damjanich János Múzeum, Szolnok). Avar leletek (Damjanich János Múzeum, Szolnok).

Megnézni Bükk-vidék és Avarok

Avas

Az Avas vulkáni eredetű, 234 méter magas domb Miskolc közepén, egyben az Avas városrész neve is.

Megnézni Bükk-vidék és Avas

Őskőkorszak

Az őskőkorszak vagy paleolitikum (magyarul: régi kőkorszak, őskőkor vagy pattintottkő-korszak) a régészek adta elnevezés, amely földtörténeti szempontból a pliocén végével és a pleisztocénnel esik egybe.

Megnézni Bükk-vidék és Őskőkorszak

Örsúr vára

Örsúr vára (más néven Örösúr vára) egy elpusztult földvár a Miskolci-Bükkalja területén, Sály közelében.

Megnézni Bükk-vidék és Örsúr vára

Örvény-kő

Az Örvény-kő, más néven: Pogányoltár, a Bükk hegység egyik vadregényes mészkő természeti képződménye, 773 méter tengerszint feletti magasságon, a Bükk-fennsík Kis-fennsík nevű részének nyugati peremén.

Megnézni Bükk-vidék és Örvény-kő

Ómassa

Ómassa egy kistelepülés a Bükk belsejében, a Garadna-völgy nyugati szegletében.

Megnézni Bükk-vidék és Ómassa

Északi-középhegység

Az Északi-középhegység vagy Észak-magyarországi-középhegység elnevezés kétféle jelentésben is használható.

Megnézni Bükk-vidék és Északi-középhegység

Bablevelű varjúháj

A bablevelű varjúháj (Hylotelephium maximum) a kőtörőfű-virágúak (Saxifragales) rendjébe, ezen belül a varjúhájfélék (Crassulaceae) családjába és a fáskövirózsa-formák (Sempervivoideae) alcsaládjába tartozó faj.

Megnézni Bükk-vidék és Bablevelű varjúháj

Baden-péceli kultúra

Baden-péceli kultúra Baden-péceli kultúrának vagy baden-kultúrának nevezik a késő rézkor uralkodó kárpát-medencei kultúráját az ausztriai Baden lelőhelyről, az ausztriai lelőhely mellett a magyarországi Pécel lelőhely fontosságát is hangsúlyozva.

Megnézni Bükk-vidék és Baden-péceli kultúra

Balekina-barlang

A Balekina-barlang 1988 óta Magyarország fokozottan védett barlangjai közül az egyik.

Megnézni Bükk-vidék és Balekina-barlang

Balla-barlang

A Balla-barlang Magyarország fokozottan védett barlangjai közül az egyik.

Megnézni Bükk-vidék és Balla-barlang

Barkócaberkenye

A barkócaberkenye, barkócafa vagy barkóca (Sorbus torminalis) a berkenye nemzetségbe tartozó középtermetű, lombhullató növényfaj, a madárberkenye közeli rokona.

Megnézni Bükk-vidék és Barkócaberkenye

Barlang

A Nincskegyelem-aknabarlang bejárata Acsibi-barlang, Argentína Cseppkőbarlang, Oregon, Egyesült Államok Cseppkő medúzák, Oregon, Egyesült Államok A barlang a Föld szilárd kérgében, természetes úton létrejött, két méternél hosszabb, ember által járható üreg.

Megnézni Bükk-vidék és Barlang

Barlangfürdő

A Barlangfürdő melegforrások felett elhelyezkedő barlangban kialakított fürdőhely Miskolctapolcán.

Megnézni Bükk-vidék és Barlangfürdő

Bálvány (hegy)

A Bálvány a Bükk-vidék negyedik legmagasabb hegye, amely 956 méter tengerszint feletti magasságával csak 4 méterrel marad el a Szilvási-kőtől.

Megnézni Bükk-vidék és Bálvány (hegy)

Bán-patak

A Bán-patak a Bükk-vidéken a Bálvány oldalában ered Bánkútnál.

Megnézni Bükk-vidék és Bán-patak

Bánkút (Nagyvisnyó)

Bánkút Nagyvisnyó településrésze, de részben Miskolc területére is átnyúlik.

Megnézni Bükk-vidék és Bánkút (Nagyvisnyó)

Bányász-barlang

A Bányász-barlang Magyarország fokozottan védett barlangjai közül az egyik.

Megnézni Bükk-vidék és Bányász-barlang

Bársony-házi „szakócák”

A három (miskolci) Bársony-házi "szakóca" középső, eredetileg Széll Farkas debreceni táblabírónak ajándékozott példánya. Herman Ottó Múzeum, Régészeti Gyűjtemény, lelt.

Megnézni Bükk-vidék és Bársony-házi „szakócák”

Bársonyos tüdőfű

A bársonyos tüdőfű (Pulmonaria mollis) az borágófélék (Boraginaceae) családjába tartozó Pulmonaria nemzetség 4 Magyarországon is előforduló fajának egyike.

Megnézni Bükk-vidék és Bársonyos tüdőfű

Békászó sas

Őrjáraton A békászó sas (Clanga pomarina), korábban (Aquila pomarina) a madarak (Aves) osztályának a vágómadár-alakúak (Accipitriformes) rendjébe, ezen belül a vágómadárfélék (Accipitridae) családjába tartozó faj.

Megnézni Bükk-vidék és Békászó sas

Bél-kő

A Bélkő-hegy a Bükk-fennsíkot körülölelő sziklasornak, az úgynevezett „kövek vonulatának” meghatározó indító tagja a Bükk-vidék központi részének nyugati felén.

Megnézni Bükk-vidék és Bél-kő

Bélapátfalva

Bélapátfalva város Heves vármegyében, a Bélapátfalvai járás székhelye, mely Egertől északra a Bükk-vidék nyugati oldalán fekszik.

Megnézni Bükk-vidék és Bélapátfalva

Bélapátfalvai ciszterci kolostor

Az apátsági templom bejárata A templom oldalról A templom madártávlatból A templom a Bélkő heggyel A bélapátfalvi ciszterci kolostor a 815 m magas Bél-kő lábánál, egy erdős-ligetes emelkedésen fakadó forrás (Háromkút) mellett található.

Megnézni Bükk-vidék és Bélapátfalvai ciszterci kolostor

Bíboros kosbor

A bíboros kosbor (Orchis purpurea) a kosborfélék családjába tartozó, Magyarországon védett növényfaj.

Megnézni Bükk-vidék és Bíboros kosbor

Büdös-pest

A Büdös-pest leginkább régészeti jelentőségű barlang, amely 1982 óta Magyarország fokozottan védett barlangjai közül az egyik.

Megnézni Bükk-vidék és Büdös-pest

Bükk (növénynemzetség)

Japán fehér bükk ''(Fagus crenata)'' fiatal leveleinek színe Japán fehér bükk ''(Fagus crenata)'' fiatal leveleinek fonáka A bükk vagy bükkfa (Fagus) a bükkfafélék (Fagaceae) család névadó nemzetsége, 8-10 fajjal.

Megnézni Bükk-vidék és Bükk (növénynemzetség)

Bükk-fennsík

A Bükk-fennsík (más néven Magas-Bükk) a Bükk-vidék központi részét elfoglaló nagy, hullámos fennsík, amely Magyarország legnagyobb és legmagasabb ilyen jellegű térszíne.

Megnézni Bükk-vidék és Bükk-fennsík

Bükkaranyos

Bükkaranyos község Borsod-Abaúj-Zemplén vármegyében, a Miskolci járásban.

Megnézni Bükk-vidék és Bükkaranyos

Bükki kultúra

A bükki kultúra neolitikus, azaz újkőkori kultúra volt a mai Északkelet-Magyarország (főleg Borsod-Abaúj-Zemplén vármegye) területén és Szlovákia keleti részén az i. e. 6 – i. e. 5. évezred között.

Megnézni Bükk-vidék és Bükki kultúra

Bükki Nemzeti Park

A Bükki Nemzeti Park (rövidítve: BNP) Magyarország egyik első nemzeti parkja, amely az Északi-középhegységben, a Bükk-vidéken fekszik.

Megnézni Bükk-vidék és Bükki Nemzeti Park

Bükki szerecsenboglárka

A bükki szerecsenboglárka (Aricia artaxerxes) a boglárkalepkefélék (Lycaenidae) családjába, a boglárka-rokonúak (Polyommatini) nemzetségébe sorolt Aricia nem egyik faja.

Megnézni Bükk-vidék és Bükki szerecsenboglárka

Bükksás

A szár csúcsán a porzós füzér, alatta a termősek A bükksás (bükkös sás, szőrös sás, Carex pilosa) a perjevirágúak (Poales) rendjében a palkafélék (Cyperaceae) családjába tartozó növényfaj.

Megnézni Bükk-vidék és Bükksás

Bükkszentkereszt

Bükkszentkereszt (1940-ig Újhuta, szlovákul Nová Huta) község Borsod-Abaúj-Zemplén vármegye Miskolci járásában, Miskolctól 20 kilométerre nyugatra, a Bükk-vidék területén fekszik.

Megnézni Bükk-vidék és Bükkszentkereszt

Bükkszentlászló

Bükkszentlászló (szlovákul: Stará Huta) 1981 óta Miskolchoz tartozó egykori község a mai Borsod-Abaúj-Zemplén vármegyében, a Bükk-vidéken.

Megnézni Bükk-vidék és Bükkszentlászló

Bükkzsérc

Bükkzsérc község Borsod-Abaúj-Zemplén vármegyében, a Mezőkövesdi járásban.

Megnézni Bükk-vidék és Bükkzsérc

Berki aggófű

A berki aggófű (Senecio nemorensis) a fészkesvirágzatúak (Asterales) rendjébe és az őszirózsafélék (Asteraceae) családjába tartozó faj.

Megnézni Bükk-vidék és Berki aggófű

Bogláros szellőrózsa

A bogláros szellőrózsa (Anemone ranunculoides) a boglárkafélék (Ranunculaceae) családjába tartozó Anemone nemzetség Magyarországon is előforduló faja.

Megnézni Bükk-vidék és Bogláros szellőrózsa

Boldogasszony papucsa

A Boldogasszony papucsa (Cypripedium calceolus) az egyszikűek (Liliopsida) osztályának spárgavirágúak (Asparagales) rendjébe, ezen belül a kosborfélék (Orchidaceae) családjába tartozó, Magyarországon fokozottan védett növényfaj.

Megnézni Bükk-vidék és Boldogasszony papucsa

Bolhási–Jávorkúti-barlangrendszer

A Bolhási–Jávorkúti-barlangrendszer Magyarország fokozottan védett barlangjai közül az egyik.

Megnézni Bükk-vidék és Bolhási–Jávorkúti-barlangrendszer

Borókás-tebri 2. sz. víznyelőbarlang

A Borókás-tebri 2.

Megnézni Bükk-vidék és Borókás-tebri 2. sz. víznyelőbarlang

Borókás-tebri 4. sz. víznyelőbarlang

A Borókás-tebri 4.

Megnézni Bükk-vidék és Borókás-tebri 4. sz. víznyelőbarlang

Borjúpázsit

A borjúpázsit vagy illatos borjúpázsit (Anthoxanthum odoratum) az egyszikűek (Liliopsida) osztályának perjevirágúak (Poales) rendjébe, ezen belül a perjefélék (Poaceae) családjába tartozó faj.

Megnézni Bükk-vidék és Borjúpázsit

Borsod-Abaúj-Zemplén vármegye

Borsod-Abaúj-Zemplén vármegye, 1950 és 2022 között Borsod-Abaúj-Zemplén megye közigazgatási egység Magyarország északkeleti részében, az Észak-Magyarország régióban, Magyarország második legnagyobb vármegyéje.

Megnézni Bükk-vidék és Borsod-Abaúj-Zemplén vármegye

Bronzika-barlang

A Bronzika-barlang Magyarország fokozottan védett barlangjai közül az egyik.

Megnézni Bükk-vidék és Bronzika-barlang

Bronzkor

Bronzkori leletek (Damjanich János Múzeum, Szolnok) A bronzkor régészeti korszak, a civilizáció fejlődésének azon szakasza, amikor a legtöbbet fejlődött a fémmegmunkálás.

Megnézni Bükk-vidék és Bronzkor

Császármadár

'' Tetrastes bonasia '' 250px A császármadár (Tetrastes bonasia) a madarak osztályának tyúkalakúak (Galliformes) rendjébe és a fácánfélék (Phasianidae) családjába tartozó faj.

Megnézni Bükk-vidék és Császármadár

Cserépfalu

Cserépfalu község Borsod-Abaúj-Zemplén vármegyében, a Mezőkövesdi járásban.

Megnézni Bükk-vidék és Cserépfalu

Cserépváralja

Cserépváralja község Borsod-Abaúj-Zemplén vármegyében, a Mezőkövesdi járásban.

Megnézni Bükk-vidék és Cserépváralja

Csertölgy

Cserfa levelei Cserfa levelei és makkja Erdőben növő csertölgy A csertölgy (cserfa, Quercus cerris) a bükkfavirágúak (Fagales) rendjébe, ezen belül a bükkfafélék (Fagaceae) családjába tartozó fa.

Megnézni Bükk-vidék és Csertölgy

Csillagőszirózsa

A csillagőszirózsa (Aster amellus) a fészkesvirágzatúak (Asterales) rendjébe, ezen belül az őszirózsafélék (Asteraceae) családjába tartozó, Magyarországon védett faj.

Megnézni Bükk-vidék és Csillagőszirózsa

Csomós ebír

A csomós ebír (Dactylis glomerata) az egyszikűek (Liliopsida) osztályának a perjevirágúak (Poales) rendjébe, ezen belül a perjefélék (Poaceae) családjába tartozó faj.

Megnézni Bükk-vidék és Csomós ebír

Dédesi vár

A dédesi vár egy 13.

Megnézni Bükk-vidék és Dédesi vár

Dédestapolcsány

Dédestapolcsány község Borsod-Abaúj-Zemplén vármegyében, a Kazincbarcikai járásban.

Megnézni Bükk-vidék és Dédestapolcsány

Diabáz-barlang

A Diabáz-barlang Magyarország fokozottan védett barlangjai közül az egyik.

Megnézni Bükk-vidék és Diabáz-barlang

Diósgyőrtapolcai-barlang

A Diósgyőrtapolcai-barlang Magyarország fokozottan védett barlangjai közül az egyik.

Megnézni Bükk-vidék és Diósgyőrtapolcai-barlang

Dolina

#ÁTIRÁNYÍTÁS Töbör.

Megnézni Bükk-vidék és Dolina

Dolomit

A dolomit egy karbonátásvány, a kalcium-magnézium-karbonát trigonális kristályrendszerű ásványa.

Megnézni Bükk-vidék és Dolomit

Eger

Eger megyei jogú város az Észak-Magyarország-régióban, az Eger-patak völgyében, a Bükk-vidék délnyugati szélén; Heves vármegye és az Egri járás székhelye.

Megnézni Bükk-vidék és Eger

Eger–Laskó–Csincse-vízrendszer

Az Eger–Laskó–Csincse-vízrendszer a Heves vármegye keleti részének és a Borsod-Abaúj-Zemplén vármegye nyugati, délnyugati részének felszíni vizeit összegyűjtő három jelentősebb vízfolyás által, patakokkal és kisebb vízfolyásokkal sűrűn átszőtt területet foglalja magában.

Megnézni Bükk-vidék és Eger–Laskó–Csincse-vízrendszer

Egybibés galagonya

Az egybibés galagonya (Crataegus monogyna) a rózsavirágúak (Rosales) rendjébe, ezen belül a rózsafélék (Rosaceae) családjába tartozó faj.

Megnézni Bükk-vidék és Egybibés galagonya

Eocén

A kainozoikum 65 millió évének hőmérsékletváltozásai emlős az eocénből. Az eocén földtörténeti kor, amely 56 millió évvel ezelőtt kezdődött és 33,9 millió évvel ezelőtt fejeződött be.

Megnézni Bükk-vidék és Eocén

Erdő

Első hó az őszi erdőben Az erdő olyan természetes vagy telepített élőhely, amelynek jellegét a sűrűn álló fák határozzák meg.

Megnézni Bükk-vidék és Erdő

Erdei gyöngyköles

Az erdei gyöngyköles (Aegonychon purpurea-coeruleum) a valódi kétszikűek csoportjába és a borágófélék (Boraginaceae) családjába tartozó faj.

Megnézni Bükk-vidék és Erdei gyöngyköles

Erdei holdviola

Az erdei holdviola (Lunaria rediviva) a keresztesvirágúak (Brassicales) rendjébe, ezen belül a káposztafélék (Brassicaceae) családjába tartozó faj.

Megnézni Bükk-vidék és Erdei holdviola

Erdei ibolya

Az erdei ibolya (Viola reichenbachiana) a Malpighiales rendjébe, ezen belül az ibolyafélék (Violaceae) családjába tartozó faj.

Megnézni Bükk-vidék és Erdei ibolya

Erdei pajzsika

Az erdei pajzsika (Dryopteris filix-mas) a valódi páfrányok (Pteridopsida) osztályának édesgyökerű páfrányok (Polypodiales) rendjébe, ezen belül a pajzsikafélék (Dryopteridaceae) családjába tartozó faj.

Megnézni Bükk-vidék és Erdei pajzsika

Erdei szamóca

Az erdei szamóca vagy szamóca, földi eper (Fragaria vesca) a rózsafélék (Rosaceae) családjának Fragaria nemzetségébe tartozó, a termesztett eperénél kisebb, de ahhoz hasonlóan ízletes gyümölcsöt termő, Magyarországon is őshonos növény.

Megnézni Bükk-vidék és Erdei szamóca

Erdei szélfű

Az erdei szélfű (Mercurialis perennis) a kutyatejfélék családjába tartozó, Európában és Nyugat-Ázsiában honos, lombos erdőkben élő, mérgező növényfaj.

Megnézni Bükk-vidék és Erdei szélfű

Erdei szellőrózsa

Az erdei szellőrózsa (Anemone sylvestris) a boglárkavirágúak (Ranunculales) rendjébe, ezen belül a boglárkafélék (Ranunculaceae) családjába tartozó faj.

Megnézni Bükk-vidék és Erdei szellőrózsa

Erdei tisztesfű

Az erdei tisztesfű (Stachys sylvatica) az ajakosvirágúak (Lamiales) rendjébe, ezen belül az árvacsalánfélék (Lamiaceae) családjába tartozó faj.

Megnézni Bükk-vidék és Erdei tisztesfű

Erdei ujjaskosbor

Az erdei ujjaskosbor (Dactylorhiza fuchsii) a kosborfélék családjába tartozó, Eurázsiában honos, erdőkben, hegyi réteken élő, Magyarországon védett növényfaj.

Megnézni Bükk-vidék és Erdei ujjaskosbor

Fagyal

A fagyal (Ligustrum) az ajakosvirágúak (Lamiales) rendjébe és az olajfafélék (Oleaceae) családjába tartozó nemzetség.

Megnézni Bükk-vidék és Fagyal

Farkasboroszlán

A farkasboroszlán (Daphne mezereum) a mályvavirágúak (Malvales) rendjébe és a boroszlánfélék (Thymelaeaceae) családjába tartozó, lombhullató, felálló szárú kis cserjefaj.

Megnézni Bükk-vidék és Farkasboroszlán

Farkasszőlő

A farkasszőlő vagy négylevelű farkasszőlő (Paris quadrifolia) a zászpafélék (Melanthiaceae) családjának Paris nemzetségébe tartozó növényfaj, a nemzetség legismertebb, legelterjedtebb növénye.

Megnézni Bükk-vidék és Farkasszőlő

Félsivatag

A félsivatag átmenet a sivatag és a füves puszta (préri, sztyeppe, szavanna) között.

Megnézni Bükk-vidék és Félsivatag

Földtani Közlöny

A Földtani Közlöny egy magyar földtani témájú szaklap, amelyet 1872-től jelentet meg havonta a Magyarhoni Földtani Társulat.

Megnézni Bükk-vidék és Földtani Közlöny

Fürtös bodza

A fürtös bodza (Sambucus racemosa) a pézsmaboglárfélék (Adoxaceae) családjába tartozó cserje.

Megnézni Bükk-vidék és Fürtös bodza

Füzér-kői-átjáró

A Füzér-kői-átjáró Magyarország megkülönböztetetten védett barlangjai között van.

Megnézni Bükk-vidék és Füzér-kői-átjáró

Fecske-lyuk

A Fecske-lyuk Magyarország fokozottan védett barlangjai közül az egyik.

Megnézni Bükk-vidék és Fecske-lyuk

Fehér madársisak

A fehér madársisak (Cephalanthera damasonium) a kosborfélék családjába tartozó, Magyarországon védett növényfaj.

Megnézni Bükk-vidék és Fehér madársisak

Fehér sarkvirág

#ÁTIRÁNYÍTÁS Kétlevelű sarkvirág.

Megnézni Bükk-vidék és Fehér sarkvirág

Fehérhátú fakopáncs

A fehérhátú fakopáncs (Dendrocopos leucotos) a madarak (Aves) osztályának harkályalakúak (Piciformes) rendjébe, ezen belül a harkályfélék (Picidae) családjába tartozó faj.

Megnézni Bükk-vidék és Fehérhátú fakopáncs

Fehérkőlápai turistaház

A Fehérkőlápai turistaház a Bükk hegységben Lillafüred közelében lévő turistaház.

Megnézni Bükk-vidék és Fehérkőlápai turistaház

Fekete áfonya

A fekete áfonya (Vaccinium myrtillus) a hangafélék (Ericaceae) családjába tartozó gyümölcstermő növény.

Megnézni Bükk-vidék és Fekete áfonya

Fekete-barlang (Miskolc)

A Fekete-barlang Magyarország fokozottan védett barlangjai közül az egyik.

Megnézni Bükk-vidék és Fekete-barlang (Miskolc)

Felső-forrási-barlang

A Felső-forrási-barlang a Bükki Nemzeti Park területén lévő Miskolcon található.

Megnézni Bükk-vidék és Felső-forrási-barlang

Felsőtárkány

Felsőtárkány község Heves vármegye Egri járásában, a Tárkányi-patak völgyében található.

Megnézni Bükk-vidék és Felsőtárkány

Felsőtárkányi Állami Erdei Vasút

| A Felsőtárkányi Állami Erdei Vasút menetrend szerint közlekedik május 1. és szeptember 30. között a Bükk-vidéken 4,8 km hosszú vonalon.

Megnézni Bükk-vidék és Felsőtárkányi Állami Erdei Vasút

Festő pipitér

A festő pipitér (Anthemis tinctoria) az őszirózsafélék (Asteraceae) családjának őszirózsaformák alcsaládjába tartozó növényfaj.

Megnézni Bükk-vidék és Festő pipitér

Foltos árvacsalán

A foltos árvacsalán (Lamium maculatum) az árvacsalánfélék (Lamiaceae) családjába tartozó növényfaj.

Megnézni Bükk-vidék és Foltos árvacsalán

Gabbró

Gabbró mikroszkópos vékonycsiszolati képe polarizált fényben Harrison Schmitt amerikai űrhajós kőzetmintát gyűjt az Apollo–17 expedíción a holdi Vidámság Tengerének keleti partvidékén A Mare Serenitatis vidékének térképe a Holdon a jelentősebb kőzetmintagyűjtési és más expedíciós helyekkel: Apollo–17, Luna–21 (Lunohod–2), Apollo–15 A gabbró a mélységi magmás kőzetek egy csoportja.

Megnézni Bükk-vidék és Gabbró

Galambvirág

A galambvirág (Isopyrum) a boglárkavirágúak (Ranunculales) rendjébe és a boglárkafélék (Ranunculaceae) családjába tartozó növénynemzetség.

Megnézni Bükk-vidék és Galambvirág

Garadna-patak (Szinva)

A Garadna-forrás. Itt a fém vezetékeken keresztül áramlik ki a víz egy része, ami Miskolc ivóvízellátásához kell Torkolata Felsőhámorban, Lillafüred mellett A Garadna-patak a Bükk keleti előterében ered, Miskolctól északnyugatra, Borsod-Abaúj-Zemplén vármegyében, Csipkéskúton, mintegy 800 méteres tengerszint feletti magasságban.

Megnézni Bükk-vidék és Garadna-patak (Szinva)

Gatyáskuvik

A gatyáskuvik (Aegolius funereus) a madarak osztályának a bagolyalakúak (Strigiformes) rendjébe, a bagolyfélék (Strigidae) családjába tartozó faj.

Megnézni Bükk-vidék és Gatyáskuvik

Gímpáfrány

A gímpáfrány (Asplenium scolopendrium) az északi féltekén elterjedt; szurdokokban, hűvös, nedves erdőkben vagy régi kutakban élő páfrányfaj.

Megnézni Bükk-vidék és Gímpáfrány

Gebhardt-vakfutrinka

A Gebhardt-vakfutrinka (Duvalius gebhardti) csak a Bükk-vidék barlangjaiban élő rovarfaj.

Megnézni Bükk-vidék és Gebhardt-vakfutrinka

Global Positioning System

GPS helymeghatározó alkalmazás gépkocsiban A Global Positioning System (GPS, Globális Helymeghatározó Rendszer) az Amerikai Egyesült Államok Védelmi Minisztériuma (Department of Defense) által (elsődlegesen katonai célokra) kifejlesztett és üzemeltetett – a Föld bármely pontján, a nap 24 órájában működő – globális műholdas navigációs rendszer (GNSS).

Megnézni Bükk-vidék és Global Positioning System

Gyepürózsa

#ÁTIRÁNYÍTÁS Vadrózsa.

Megnézni Bükk-vidék és Gyepürózsa

Gyurkó-lápai-barlang

A Gyurkó-lápai-barlang Magyarország fokozottan védett barlangjai közül az egyik.

Megnézni Bükk-vidék és Gyurkó-lápai-barlang

Hajnóczy-barlang

A Hajnóczy-barlang Magyarország fokozottan védett barlangjai közül az egyik.

Megnézni Bükk-vidék és Hajnóczy-barlang

Harsány

Harsány község Borsod-Abaúj-Zemplén vármegyében, a Miskolci járásban.

Megnézni Bükk-vidék és Harsány

Havasalji rózsa

A havasalji rózsa (Rosa pendulina) a rózsavirágúak (Rosales) rendjébe, ezen belül a rózsafélék (Rosaceae) családjába tartozó faj.

Megnézni Bükk-vidék és Havasalji rózsa

Havasi iszalag

A havasi iszalag (Clematis alpina) a boglárkafélék családjába tartozó, Magyarországon védett növényfaj.

Megnézni Bükk-vidék és Havasi iszalag

Havasi turbolya

A havasi turbolya (Anthriscus nitida) az zellerfélék (Apiaceae) családjába tartozó turbolya (Anthriscus) nemzetség Magyarországon is őshonos évelő faja.

Megnézni Bükk-vidék és Havasi turbolya

Hámor (település)

Hámor 1950-ben Miskolchoz csatolt, egykori község.

Megnézni Bükk-vidék és Hámor (település)

Három-kúti-barlang

A Három-kúti-barlang Magyarország fokozottan védett barlangjai közül az egyik.

Megnézni Bükk-vidék és Három-kúti-barlang

Húsos som

A húsos som Magvai (balra) és száradt termései (jobbra) a toulouse-i múzeumban A húsos som (Cornus mas), a somfélék (Cornaceae) családjába tartozó, egész Európában, így a Kárpát-medencében is elterjedt, 3–7 méter magasra növő cserje.

Megnézni Bükk-vidék és Húsos som

Hegyi juhar

A hegyi juhar (Acer pseudoplatanus) a szappanfavirágúak (Sapindales) rendjébe és a szappanfafélék (Sapindaceae) családjába tartozó faj.

Megnézni Bükk-vidék és Hegyi juhar

Hegyi kőtörőfű

A hegyi kőtörőfű (Saxifraga adscendens) a kőtörőfű-virágúak (Saxifragales) rendjébe, ezen belül a kőtörőfűfélék (Saxifragaceae) családjába tartozó faj.

Megnézni Bükk-vidék és Hegyi kőtörőfű

Hegyi szil

A hegyi szil (Ulmus glabra) a szilfafélék (Ulmaceae) családjának szil (Ulmus) nemzetségébe tartozó, tojásdad vagy terebélyes koronájú, lombhullató fa.

Megnézni Bükk-vidék és Hegyi szil

Hegyi szirtipáfrány

A hegyi szirtipáfrány vagy északi szirtipáfrány (Woodsia ilvensis) szilikátos sziklák repedéseiben, sziklagyepeiben élő kis termetű páfrányfaj.

Megnézni Bükk-vidék és Hegyi szirtipáfrány

Henye boroszlán

Virága A henye boroszlán (Daphne cneorum) a boroszlánfélék (Thymelaeaceae) családjában a boroszlán (Daphne) nemzetségbe tartozó, Magyarországon is őshonos és védett növényfaj.

Megnézni Bükk-vidék és Henye boroszlán

Herman Ottó-barlang

A Herman Ottó-barlang Magyarország fokozottan védett barlangjai közül az egyik.

Megnézni Bükk-vidék és Herman Ottó-barlang

Heves vármegye

Heves vármegye, 1950 és 2022 között Heves megye (németül: Komitat Hewesch, szlovákul: Hevešská župa) közigazgatási egység Magyarország északkeleti részében, az észak-magyarországi régióban.

Megnézni Bükk-vidék és Heves vármegye

Hevesi Attila

Hevesi Attila (Budapest, 1941. november 4. –) geográfus, pedagógus.

Megnézni Bükk-vidék és Hevesi Attila

Hiúz

Eurázsiai hiúz ''(Lynx lynx)'' A hiúz (Lynx) a ragadozók rendjébe tartozó macskafélék családjának egyik neme.

Megnézni Bükk-vidék és Hiúz

Hillebrand Jenő-barlang

A Hillebrand Jenő-barlang Magyarország fokozottan védett barlangjai közül az egyik.

Megnézni Bükk-vidék és Hillebrand Jenő-barlang

Homok

A homok különféle kőzeteknek és ásványi anyagoknak apró szemű törmeléke, melyet a víz, jég vagy szél elhordott eredeti képződési helyétől és alkalmas helyen lerakott.

Megnézni Bükk-vidék és Homok

Homokkő

A homokkő üledékes kőzet, a mechanikus üledékek csoportjába tartozik, a kutatók egy része törmelékes vagy detritális üledékként határozza meg.

Megnézni Bükk-vidék és Homokkő

Hunok

Attila halála idején, a 453. évben hsziungnu és hun bronzüstök elterjedési területe Eurázsiában, Érdy Miklós gyűjtése nyomán A hunok néven ismert népességet részben kelet-európai, részben belső-ázsiai eredetű pásztorkodó lovasnépek alkották.

Megnézni Bükk-vidék és Hunok

I. István magyar király

I.

Megnézni Bükk-vidék és I. István magyar király

Időszak (földtörténet)

Az időszak (vagy periódus) a földtörténeti időskálán az időnél rövidebb egység, az időt tagolja részekre.

Megnézni Bükk-vidék és Időszak (földtörténet)

Index.hu

Az Index az egyik leglátogatottabb magyar internetes hírportál.

Megnézni Bükk-vidék és Index.hu

Istállós-kő

Kilátás Az Istállós-kő egy hegy, a Bükk-vidék harmadik legmagasabb pontja, 958,1 méterével Magyarország 7. legmagasabb hegycsúcsa.

Megnézni Bükk-vidék és Istállós-kő

Istállós-kői-barlang

Az Istállós-kői-barlang a biztos és alapvető régészeti leletegyüttest szolgáltató, Magyarországon található négy barlang egyike.

Megnézni Bükk-vidék és Istállós-kői-barlang

István-lápai-barlang

Az István-lápai-barlang Magyarország fokozottan védett barlangjai közül az egyik.

Megnézni Bükk-vidék és István-lápai-barlang

Jazigok

Jazig területek az Alföldön a 2-3. században A jazigok indoiráni nyelvű nép voltak az ókorban, akik a szkítákkal rokon szarmaták törzsszövetségébe tartoztak.

Megnézni Bükk-vidék és Jazigok

Jáspis-barlang

A Jáspis-barlang Magyarország fokozottan védett barlangjai közül az egyik.

Megnézni Bükk-vidék és Jáspis-barlang

Jávorkút

Jávorkút egy hegyvidéki üdülőövezet a Bükk-vidéken, a Bükki Nemzeti Park területén, Lillafüredtől 12 km-re közúton.

Megnézni Bükk-vidék és Jávorkút

Jószagú bibircsvirág

#ÁTIRÁNYÍTÁS Illatos bibircsvirág.

Megnézni Bükk-vidék és Jószagú bibircsvirág

Jura (időszak)

A jura a mezozoikum idő középső időszaka, amelynek kezdetét 201,3±0,2 millió évre teszik és ~145,0 millió éve ért véget.

Megnézni Bükk-vidék és Jura (időszak)

Kapcsos korpafű

A kapcsos korpafű (Lycopodium clavatum) kis termetű évelő növény, a korpafüvek törzsének egyik legelterjedtebb faja.

Megnézni Bükk-vidék és Kapcsos korpafű

Kapotnyak

A kapotnyak (Asarum) a borsvirágúak (Piperales) rendjébe és a farkasalmafélék (Aristolochiaceae) családjába tartozó nemzetség.

Megnézni Bükk-vidék és Kapotnyak

Kaptárkő

A szomolyai Királyszéke nevű kaptárkő A kaptárkövek olyan sziklaalakzatok, kúp alakú kőtornyok, amelyek oldalaiba fülkéket és egyéb mélyedéseket faragtak.

Megnézni Bükk-vidék és Kaptárkő

Karbon

Hőmérséklet-diagram A karbon földtörténeti időszak, a földtörténeti óidő (paleozoikum) hat időszaka közül az ötödik, a devon és a perm közt.

Megnézni Bükk-vidék és Karbon

Karcsú sisakvirág

A karcsú sisakvirág (Aconitum variegatum) a boglárkafélék családjába tartozó, Európában honos, hegyvidéki erdőkben élő, mérgező növényfaj.

Megnézni Bükk-vidék és Karcsú sisakvirág

Karszt

Jellegzetes karsztfelszín (Franciaország, Gorges de la Cesse Minerve, Hérault) A karszt olyan kőzettest, amelyben a korrózió és az erózió a vizet jól vezető, viszonylag tágas kavernák, illetve barlangok rendszereit alakította ki (tehát a fogalom egyszerre jelöl kőzettestet és az ahhoz szorosan kötődő formaegyüttest).

Megnézni Bükk-vidék és Karszt

Kavics

A kavics természetesen aprózódott, túlnyomóan kvarc- és kvarcitszemekből álló, laza üledékes kőzethalmazok természetes állapotú, vagy mosott, osztályozott, esetleg tört terméke.

Megnézni Bükk-vidék és Kavics

Kács

Kács község Borsod-Abaúj-Zemplén vármegyében, a Mezőkövesdi járásban, a Bükk-hegység déli lábánál.

Megnézni Bükk-vidék és Kács

Kárpátok

A Kárpátok 1500 km hosszúságú hegységrendszer Közép-Európa délkeleti részén.

Megnézni Bükk-vidék és Kárpátok

Késő jura

Angliában A késő jura vagy malm (a kőzetrétegtani felosztásban felső jura) földtörténeti kor, a jura időszak három kora közül az utolsó.

Megnézni Bükk-vidék és Késő jura

Késő karbon

A késő karbon vagy pennsylvaniai a karbon földtörténeti időszak két kora közül a későbbi, amely 323,2 ± 0,4 millió évvel ezelőtt (mya) kezdődött a kora karbon kor után, és mintegy 298,9 ± 0,15 mya ért véget a perm időszak kezdetekor.

Megnézni Bükk-vidék és Késő karbon

Késő triász

A késő triász a triász földtörténeti időszak három kora közül az utolsó, amely ~237 millió évvel ezelőtt (mya) kezdődött a középső triász kor után, és 201,3 ± 0,2 mya ért véget a jura időszak kezdetekor.

Megnézni Bükk-vidék és Késő triász

Kígyászölyv

A kígyászölyv (Circaetus gallicus) a madarak osztályának a vágómadár-alakúak (Accipitriformes) rendjébe, ezen belül a vágómadárfélék családjába tartozó faj.

Megnézni Bükk-vidék és Kígyászölyv

Kökény (növényfaj)

A kökény (Prunus spinosa) a rózsafélék családjába, azon belül a szilvafélék (Prunoideae) alcsaládjába tartozó közismert, cserje termetű növényfaj a Prunus nemzetségen belül.

Megnézni Bükk-vidék és Kökény (növényfaj)

Körös-barlang

A Körös-barlang Magyarország fokozottan védett barlangjai közül az egyik.

Megnézni Bükk-vidék és Körös-barlang

Középső jura

A középső jura, vagy Európában használt másik nevén dogger a jura földtörténeti időszak három kora közül a második.

Megnézni Bükk-vidék és Középső jura

Középső triász

A középső triász a triász földtörténeti időszak három kora közül a középső, amely ~247,2 millió évvel ezelőtt (mya) kezdődött a kora triász kor után, és ~237 mya ért véget a késő triász kor kezdetekor.

Megnézni Bükk-vidék és Középső triász

Közönséges gyertyán

A közönséges gyertyán (Carpinus betulus) a bükkfavirágúak (Fagales) rendjébe, ezen belül a nyírfafélék (Betulaceae) családjába tartozó faj.

Megnézni Bükk-vidék és Közönséges gyertyán

Közönséges méreggyilok

A közönséges méreggyilok vagy vadpaprika (Vincetoxicum hirundinaria) a meténgfélék családjába tartozó, Eurázsiában és Észak-Afrikában honos, erdőkben, cserjésekben, réteken élő, mérgező növény.

Megnézni Bükk-vidék és Közönséges méreggyilok

Közönséges orbáncfű

A közönséges orbáncfű (Hypericum perforatum) – melyet lyukaslevelű orbáncfűnek vagy egyszerűen orbáncfűnek is neveznek – az orbáncfűfélék (Hypericaceae) családjába tartozó növényfaj, a Kárpát-medence gyakori őshonos növénye.

Megnézni Bükk-vidék és Közönséges orbáncfű

Közönséges palástfű

A közönséges palástfű (Alchemilla monticola) az Alchemilla nemzetség típusfaja.

Megnézni Bükk-vidék és Közönséges palástfű

Kő-lyuk

A Kő-lyuk elsősorban régészeti jelentőségű barlang.

Megnézni Bükk-vidék és Kő-lyuk

Kecske-lyuk (Miskolc)

A Kecske-lyuk földtani jelentősége, valamint nagyon értékes, gerinces és ízeltlábú faunája miatt Magyarország fokozottan védett barlangjainak egyike.

Megnézni Bükk-vidék és Kecske-lyuk (Miskolc)

Kelet

Keleti irány egy iránytűn('''E''' - East, azaz „kelet”, angolul) Kelet a négy fő égtáj egyike.

Megnézni Bükk-vidék és Kelet

Kelták

A kelták szűkebb értelemben egy, Közép- és Nyugat-Európában élt ókori indoeurópai nép, népcsoport volt, amely ősi indoeurópai nyelveket (szárazföldi vagy ókelta nyelveket) beszélt.

Megnézni Bükk-vidék és Kelták

Kerecsensólyom

A kerecsensólyom (Falco cherrug) a madarak osztályának sólyomalakúak (Falconiformes) rendjéhez, azon belül a sólyomfélék (Falconidae) családjához tartozó faj.

Megnézni Bükk-vidék és Kerecsensólyom

Király-kúti-zsomboly

A Király-kúti-zsomboly Magyarország fokozottan védett barlangjai közül az egyik.

Megnézni Bükk-vidék és Király-kúti-zsomboly

Kis ezerjófű

jobbra A kis ezerjófű (Centaurium erythraea, korábban Centaurium minus) a tárnicsfélék (Gentianaceae) családján belül az ezerjófű (Centaurium) nemzetségbe tartozó növényfaj.

Megnézni Bükk-vidék és Kis ezerjófű

Kis légykapó

A kis légykapó (Ficedula parva) a madarak osztályának verébalakúak (Passeriformes) rendjéhez és a légykapófélék (Muscicapidae) családjához tartozó faj.

Megnézni Bükk-vidék és Kis légykapó

Kis-kőháti-zsomboly

A Kis-kőháti-zsomboly 1982 óta Magyarország fokozottan védett barlangjai közül az egyik.

Megnézni Bükk-vidék és Kis-kőháti-zsomboly

Kisgyőr

Kisgyőr község Borsod-Abaúj-Zemplén vármegye Miskolci járásában.

Megnézni Bükk-vidék és Kisgyőr

Kockásliliom

#ÁTIRÁNYÍTÁS Kockásliliom (egyértelműsítő lap).

Megnézni Bükk-vidék és Kockásliliom

Kocsánytalan tölgy

A kocsánytalan tölgy (Quercus petraea) a bükkfavirágúak (Fagales) rendjébe, ezen belül a bükkfafélék (Fagaceae) családjába tartozó fafaj.

Megnézni Bükk-vidék és Kocsánytalan tölgy

Kor (földtörténet)

A kor a földtörténeti időskálán a időszaknál rövidebb egység, az időszakot tagolja részekre.

Megnézni Bükk-vidék és Kor (földtörténet)

Korai juhar

A korai juhar vagy platánlevelű juhar (Acer platanoides) a szappanfavirágúak (Sapindales) rendjébe és a szappanfafélék (Sapindaceae) családjába tartozó faj.

Megnézni Bükk-vidék és Korai juhar

Korai szegfű

A korai szegfű vagy német szegfű (Dianthus plumarius subsp. praecox) a szegfűvirágúak (Caryophyllales) rendjébe, ezen belül a szegfűfélék (Caryophyllaceae) családjába tartozó Dianthus plumarius egyik alfaja.

Megnézni Bükk-vidék és Korai szegfű

Kréta (időszak)

A kréta földtörténeti időszaka a mezozoikum idő harmadik, utolsó része, a fanerozoikum leghosszabb időszaka, amely a jura után következik.

Megnézni Bükk-vidék és Kréta (időszak)

Kutyabenge

A kutyabenge (Frangula) a rózsavirágúak (Rosales) rendjébe és a bengefélék (Rhamnaceae) családjába tartozó nemzetség.

Megnézni Bükk-vidék és Kutyabenge

Kyjatice-kultúra

A Kyjatice-kultúra (vagy: kiétei kultúra, szlovákul: Kyjatická kultúra; lengyelül: Kultura kyjaticka) a délkeleti urnamezős kultúrák közé tartozik.

Megnézni Bükk-vidék és Kyjatice-kultúra

Lappangó sás

#ÁTIRÁNYÍTÁS Törpe sás.

Megnézni Bükk-vidék és Lappangó sás

Latorpuszta

Latorpuszta táblája Latorpuszta Sályhoz tartozó településrész a falutól északnyugatra, a Latorvár-tető alatt.

Megnézni Bükk-vidék és Latorpuszta

Latorvár (Sály)

Latorvár mára elpusztult vár a Bükk-vidék központi hegyeinek déli oldalán, Sály közelében.

Megnézni Bükk-vidék és Latorvár (Sály)

Létrási-vizesbarlang

A Létrási-vizesbarlang Magyarország fokozottan védett barlangjai közül az egyik.

Megnézni Bükk-vidék és Létrási-vizesbarlang

Leánykökörcsin

A leánykökörcsin (Pulsatilla grandis) a boglárkafélék családjába tartozó, Európában honos, száraz gyepekben élő, Magyarországon védett növényfaj.

Megnézni Bükk-vidék és Leánykökörcsin

Lilla-barlang

A Lilla-barlang 1988 óta Magyarország fokozottan védett barlangjai közül az egyik.

Megnézni Bükk-vidék és Lilla-barlang

Lillafüred

Lillafüred (Miskolc-Lillafüred) Miskolc településrésze, de a város belterületétől több kilométerre helyezkedik el, tulajdonképpen az agglomerációban.

Megnézni Bükk-vidék és Lillafüred

Lillafüredi Állami Erdei Vasút

Hibrid Mk 48-as mozdony Lillafüreden A Lillafüredi Állami Erdei Vasút (rövidítve: LÁEV) egy erdei vasút Miskolcon és annak környékén, a Bükk-vidék keleti területén.

Megnézni Bükk-vidék és Lillafüredi Állami Erdei Vasút

Lillafüredi Palotaszálló

A lillafüredi Palotaszálló 1925 és 1929 között épült a Hámori-tó mellett, Lux Kálmán tervei alapján, neoreneszánsz stílusban – állami beruházásként.

Megnézni Bükk-vidék és Lillafüredi Palotaszálló

Madárfészek kosbor

A madárfészek kosbor, madárfészek békakonty vagy egyszerűen madárfészek (Neottia nidus-avis) a kosborfélék családjába tartozó, klorofill nélküli, gombákon élősködő növényfaj.

Megnézni Bükk-vidék és Madárfészek kosbor

Magas kőris

A magas kőris (Fraxinus excelsior) – amint ezt neve (excelsior, vagyis kimagasló) is mutatja – az olajfafélék családjának legmagasabbra növő faja.

Megnézni Bükk-vidék és Magas kőris

Magyar nyúlfarkfű

A magyar nyúlfarkfű (Sesleria hungarica), a perjeformák (Pooideae) nyúlfarkfű (Sesleria) nemzetségének egyik, a Kárpát-medencében endemikus faja.

Megnézni Bükk-vidék és Magyar nyúlfarkfű

Magyarföldi husáng

A magyarföldi husáng (Ferula sadleriana Ledeb. 1844.) Magyarország ritka, fokozottan védett növényfaja.

Megnézni Bükk-vidék és Magyarföldi husáng

Magyarország

Magyarország állam Közép-Európában, a Kárpát-medence közepén. 1989 óta parlamentáris köztársaság. Északról Szlovákia, északkeletről Ukrajna, keletről és délkeletről Románia, délről Szerbia, délnyugatról Horvátország és Szlovénia, nyugatról pedig Ausztria határolja.

Megnézni Bükk-vidék és Magyarország

Magyarország legmagasabb hegyeinek listája

A Kékes, az ország legmagasabb pontja A lista Magyarország legmagasabb hegycsúcsait tartalmazza.

Megnézni Bükk-vidék és Magyarország legmagasabb hegyeinek listája

Mályinka

Mályinka község Borsod-Abaúj-Zemplén vármegyében, a Kazincbarcikai járásban.

Megnézni Bükk-vidék és Mályinka

Méhfű

#ÁTIRÁNYÍTÁS Déli méhfű.

Megnézni Bükk-vidék és Méhfű

Méregölő sisakvirág

A méregölő sisakvirág (Aconitum anthora) a boglárkafélék családjába tartozó, Eurázsiában honos, meleg erdőkben, gyepekben élő, mérgező növény.

Megnézni Bükk-vidék és Méregölő sisakvirág

Mészkő (kőzet)

A mészkő jellemzően monomineralikus (egyásványos) üledékes kőzet, aminek legalább 90%-a kalcium-karbonát (CaCO3), azaz kalcit vagy aragonit.

Megnézni Bükk-vidék és Mészkő (kőzet)

Mónosbél

Mónosbél község Heves vármegye Bélapátfalvai járásában.

Megnézni Bükk-vidék és Mónosbél

Mexikó-völgyi-víznyelőbarlang

A Mexikó-völgyi-víznyelőbarlang Magyarország fokozottan védett barlangjai közül az egyik.

Megnézni Bükk-vidék és Mexikó-völgyi-víznyelőbarlang

Mexikói-barlang

A Mexikói-barlang az egyik olyan elpusztított barlang, amelyet kőbányászat semmisített meg.

Megnézni Bükk-vidék és Mexikói-barlang

Mezei iringó

A mezei iringó (Eryngium campestre) az ernyősvirágzatúak (Apiales) rendjébe, ezen belül a zellerfélék (Apiaceae) családjába tartozó faj.

Megnézni Bükk-vidék és Mezei iringó

Mezei juhar

A mezei juhar (Acer campestre) a szappanfavirágúak (Sapindales) rendjébe, ezen belül a szappanfafélék (Sapindaceae) családjába tartozó faj.

Megnézni Bükk-vidék és Mezei juhar

Miocén

A miocén földtörténeti kor 23,03 millió évvel ezelőtt kezdődött, az oligocén kor után, és mintegy 5,3 millió évvel ezelőtt zárult, a pliocén kor előtt.

Megnézni Bükk-vidék és Miocén

Miskolc

Miskolc (szlovákul és csehül Miškovec, németül Mischkolz) megyei jogú város Magyarország északkeleti részén, a Bükk-vidék keleti lejtőinél.

Megnézni Bükk-vidék és Miskolc

Miskolctapolca

Miskolctapolca, 1950 előtti nevén Görömbölytapolca (a helyiek szóhasználatában Tapolca) Miskolc városrésze, a Hejő-patak völgyében helyezkedik el.

Megnézni Bükk-vidék és Miskolctapolca

Molyhos tölgy

Levelei és termései (toulouse-i múzeum) ''Quercus pubescens'' A molyhos tölgy (Quercus pubescens) a bükkfavirágúak (Fagales) közé tartozó tölgy nemzetség egyik tipikusan európai, hazánkban is gyakori faja.

Megnézni Bükk-vidék és Molyhos tölgy

Murok

A murok (Daucus) a zellerfélék (Apiaceae) családjának egyik nemzetsége.

Megnézni Bükk-vidék és Murok

Nagy csalán

A nagy csalán (Urtica dioica) az egyik legismertebb gyom- és gyógynövény.

Megnézni Bükk-vidék és Nagy csalán

Nagy pacsirtafű

A nagy pacsirtafű (Polygala major) a hüvelyesek rendjébe, a pacsirtafűfélék családjának névadó nemzetségébe tartozó növényfaj.

Megnézni Bükk-vidék és Nagy pacsirtafű

Nagyezerjófű

A nagyezerjófű vagy nagy ezerjófű vagy kőrislevelű nagyezerjófű (Dictamnus albus) a ruták (Rutales) rendjébe és a rutafélék (Rutaceae) családjába tartozó Dictamnus nemzetség egyetlen faja, a rutafélék családjának egyetlen magyarországi képviselője.

Megnézni Bükk-vidék és Nagyezerjófű

Nagykőmázsa-oldali-zsomboly

A Nagykőmázsa-oldali-zsomboly Magyarország fokozottan védett barlangjai közül az egyik.

Megnézni Bükk-vidék és Nagykőmázsa-oldali-zsomboly

Nagykőmázsa-völgyi-víznyelőbarlang

A Nagykőmázsa-völgyi-víznyelőbarlang Magyarország fokozottan védett barlangjai közül az egyik.

Megnézni Bükk-vidék és Nagykőmázsa-völgyi-víznyelőbarlang

Nagyvisnyó

Nagyvisnyó község Heves vármegye Bélapátfalvai járásában.

Megnézni Bükk-vidék és Nagyvisnyó

Nemzeti park

A nemzeti park a Természetvédelmi Világszövetség meghatározása szerint olyan terület, amelynek ökológiai egységessége megőrzendő a jelen és a jövő generációi számára; amely megvédendő mindenfajta mezőgazdasági és ipari hasznosítástól; és amelyen lehetőség nyílik nemcsak tudományos, hanem oktatási és szabadidős tevékenységek végzésére is.

Megnézni Bükk-vidék és Nemzeti park

Noszvaj

Noszvaj község Heves vármegye Egri járásában, az Egri-Bükkalja területén.

Megnézni Bükk-vidék és Noszvaj

Nyugat

Nyugati irány egy iránytűn('''W''' - West, azaz „nyugat”, angolul) Nyugat a négy fő égtáj egyike.

Megnézni Bükk-vidék és Nyugat

Odvas keltike

Az odvas keltike (Corydalis cava) a boglárkavirágúak (Ranunculales) rendjébe és a mákfélék (Papaveraceae) családjába tartozó faj.

Megnézni Bükk-vidék és Odvas keltike

Oligocén

A kainozoikum 65 millió évének hőmérsékletváltozásai Az oligocén földtörténeti kor 33,9 millió évvel ezelőtt (mya) kezdődött az eocén kor után és 23,03 mya zárult a miocén kor előtt.

Megnézni Bükk-vidék és Oligocén

Orvosi tüdőfű

Az orvosi tüdőfű, vagy egyszerűen csak tüdőfű (Pulmonaria officinalis) a borágófélék (Boraginaceae) családjába tartozó tüdőfű (Pulmonaria) nemzetség 4 Magyarországon is előforduló fajának egyike, melyet gyógynövényként alkalmaz a népi gyógyászat.

Megnézni Bükk-vidék és Orvosi tüdőfű

Ostorménfa

Az ostorménfa vagy ostorménbangita (Viburnum lantana) a bangita (Viburnum) nemzetségbe tartozó növényfaj, mely egyike a Magyarországon is honos két bangitafajnak; a másik a kányabangita (Viburnum opulus).

Megnézni Bükk-vidék és Ostorménfa

Pala (kőzet)

Pala A pala a kevéssé átalakult metamorf kőzetek egy sajátos csoportja.

Megnézni Bükk-vidék és Pala (kőzet)

Paleogén

Eocén kori ősemlős, az ''Uintatherium'' A paleogén földtörténeti időszak, amely 65,5 ± 0,3 millió évvel ezelőtt kezdődött a kréta időszak után, és 23,03 millió évvel ezelőtt ért véget a neogén időszak kezdetekor.

Megnézni Bükk-vidék és Paleogén

Pannon-tenger

A Pannon-tenger egy ősi tenger volt nagyjából a mai Kárpát-medence területén a miocén végén és pliocén korszakokban.

Megnézni Bükk-vidék és Pannon-tenger

Parasznya

Parasznya község Borsod-Abaúj-Zemplén vármegye Miskolci járásában,.

Megnézni Bükk-vidék és Parasznya

Parlagi sas

263px A parlagi sas (Aquila heliaca) a madarak (Aves) osztályának a vágómadár-alakúak (Accipitriformes) rendjébe, ezen belül a vágómadárfélék (Accipitridae) családjába tartozó faj.

Megnézni Bükk-vidék és Parlagi sas

Pálos kolostor (Bükkszentlélek)

Az 1934-es ünnepség A szentléleki pálos kolostor gótikus műemlék monostorrom a Bükk-vidék területén.

Megnézni Bükk-vidék és Pálos kolostor (Bükkszentlélek)

Pávafarkú salamonpecsét

A pávafarkú salamonpecsét (Polygonatum verticillatum) az egyszikűek (Liliopsida) osztályának a spárgavirágúak (Asparagales) rendjébe, ezen belül a spárgafélék (Asparagaceae) családjába tartozó, Magyarországon védett faj.

Megnézni Bükk-vidék és Pávafarkú salamonpecsét

Pénz-pataki-víznyelőbarlang

A Pénz-pataki-víznyelőbarlang Magyarország fokozottan védett barlangjai közül az egyik.

Megnézni Bükk-vidék és Pénz-pataki-víznyelőbarlang

Perm (időszak)

Edaphosaurus A perm vagy permi földtörténeti időszak, amely 298,9 ± 0,15 millió évvel ezelőtt (mya) kezdődött és 251,902 ± 0,024 mya végződött.

Megnézni Bükk-vidék és Perm (időszak)

Pes-kő-barlang

A Pes-kő-barlang Magyarország fokozottan védett barlangjai közül az egyik.

Megnézni Bükk-vidék és Pes-kő-barlang

Petényi-márna

A Petényi-márna vagy magyar márna (Barbus peloponnesius), a sugarasúszójú halak (Actinopterygii) osztályának a pontyalakúak (Cypriniformes) rendjéhez, ezen belül a pontyfélék (Cyprinidae) családjába és a Barbus nembe tartozó faj.

Megnézni Bükk-vidék és Petényi-márna

Piros gólyaorr

A piros gólyaorr (Geranium sanguineum) a gólyaorrvirágúak (Geraniales) rendjébe sorolt gólyaorrfélék (Geraniaceae) családjában a névadó gólyaorr (Geranium) nemzetség egyik faja.

Megnézni Bükk-vidék és Piros gólyaorr

Piros kígyószisz

A piros kígyószisz (Echium maculatum) a borágófélék (Boraginaceae) családjába tartozó kígyószisz (Echium) nemzetség egyik faja.

Megnézni Bükk-vidék és Piros kígyószisz

Piros madársisak

A piros madársisak (Cephalanthera rubra) az egyszikűek (Liliopsida) osztályának spárgavirágúak (Asparagales) rendjébe, ezen belül a kosborfélék (Orchidaceae) családjába tartozó, Magyarországon védett, erdei növényfaj.

Megnézni Bükk-vidék és Piros madársisak

Pirosló hunyor

A pirosló hunyor (Helleborus purpurascens) a boglárkavirágúak (Ranunculales) rendjébe, ezen belül a boglárkafélék (Ranunculaceae) családjába tartozó faj.

Megnézni Bükk-vidék és Pirosló hunyor

Pliocén

A pliocén földtörténeti kor, a neogén földtörténeti idő két kora közül a második, amely 5,333 millió évvel ezelőtt kezdődött a miocén kor után, és 2,58 millió évvel ezelőtt ért véget a pleisztocén kor kezdetekor.

Megnézni Bükk-vidék és Pliocén

Podagrafű

A podagrafű vagy köszvényfű (Aegopodium podagraria) Európában és Ázsiában elterjedt, árnyékos helyet, nedves laza talajt kedvelő növény.

Megnézni Bükk-vidék és Podagrafű

Pongor-lyuk

A Pongor-lyuk olyan barlang, amely középső pleisztocén ősállatmaradványai miatt 1988 óta Magyarország fokozottan védett barlangjai között van.

Megnézni Bükk-vidék és Pongor-lyuk

Pongyola harangvirág

A pongyola harangvirág vagy szibériai harangvirág (Campanula sibirica) a fészkesvirágzatúak (Asterales) rendjébe, ezen belül a harangvirágfélék (Campanulaceae) családjába tartozó faj.

Megnézni Bükk-vidék és Pongyola harangvirág

Porfir (kőzet)

Felszíni porfirbánya Olaszországban A porfir a magmás kőzetek rendszerének kőzetszövet szerinti csoportja.

Megnézni Bükk-vidék és Porfir (kőzet)

Pusztai meténg

A pusztai meténg (Vinca herbacea) a meténgfélék (Apocynaceae) családjába tartozó kúszó szárú évelő növény.

Megnézni Bükk-vidék és Pusztai meténg

Répáshuta

Répáshuta község Borsod-Abaúj-Zemplén vármegyében, a Miskolci járásban.

Megnézni Bükk-vidék és Répáshuta

Réti csenkesz

A réti csenkesz (Festuca pratensis) az egyszikűek (Liliopsida) osztályának perjevirágúak (Poales) rendjébe, ezen belül a perjefélék (Poaceae) családjába tartozó faj.

Megnézni Bükk-vidék és Réti csenkesz

Réti margitvirág

A réti margitvirág vagy margaréta (Leucanthemum vulgare) az őszirózsafélék (Asteraceae) családjába, az őszirózsaformák (Asteroideae) alcsaládjába tartozó növényfaj.

Megnézni Bükk-vidék és Réti margitvirág

Rekettyelevelű gyújtoványfű

A rekettyelevelű gyújtoványfű (Linaria genistifolia) a valódi kétszikűek (eudicots) közé tartozó görvélyfűfélék (Scrophulariacea) családjának egyik faja.

Megnézni Bükk-vidék és Rekettyelevelű gyújtoványfű

Riolit

A riolit az egykori vulkánkitörésekkor a felszínre került savanyú magmás kőzet, mely a sűrűn folyó felszínre tört lávából dermedt meg.

Megnézni Bükk-vidék és Riolit

Sadler-imola

A budai imola vagy Sadler-imola (Centaurea sadleriana) az őszirózsafélék (Asteraceae) családjának katángformák (Cichorioideae) alcsaládjába, a Cardueae (Cynareae) nemzetségcsoportba, a Centaurea vagy imola nemzetségbe tartozó évelő növényfaj.

Megnézni Bükk-vidék és Sadler-imola

Sajóbábony

Sajóbábony város Borsod-Abaúj-Zemplén vármegyében, a Miskolci járásban.

Megnézni Bükk-vidék és Sajóbábony

Sajószentpéter

Sajószentpéter város Borsod-Abaúj-Zemplén vármegyében, a Kazincbarcikai járásban.

Megnézni Bükk-vidék és Sajószentpéter

Sajmeggy

A sajmeggy vagy pipaszármeggy (Prunus mahaleb) a rózsafélék (Rosaceae) családjába tartozó növényfaj, amit neveznek még török meggynek, szagos meggynek és mahaleb meggynek is.

Megnézni Bükk-vidék és Sajmeggy

Sárga ibolya

A sárga ibolya (Viola biflora) a legújabb rendszerezések szerint a Malpighiales rendbe és a ibolyafélék (Violaceae) növénycsaládjába tartozó faj.

Megnézni Bükk-vidék és Sárga ibolya

Sárga kövirózsa

A sárga kövirózsa (Sempervivum globiferum subsp. hirtum) a kőtörőfű-virágúak (Saxifragales) rendjébe, ezen belül a varjúhájfélék (Crassulaceae) családjába és a fáskövirózsa-formák (Sempervivoideae) alcsaládjába tartozó gömbös kövirózsa (Sempervivum globiferum) egyik alfaja.

Megnézni Bükk-vidék és Sárga kövirózsa

Selymes boglárka

A selymes boglárka (Ranunculus illyricus) a boglárkavirágúak (Ranunculales) rendjébe, ezen belül a boglárkafélék (Ranunculaceae) családjába tartozó faj.

Megnézni Bükk-vidék és Selymes boglárka

Sokcimpájú holdruta

A sokcimpájú holdruta (Botrychium multifidum) Észak-Amerikában és Európában honos, a kígyónyelvfélék családjába tartozó harasztfaj.

Megnézni Bükk-vidék és Sokcimpájú holdruta

Speizi-barlang

A Speizi-barlang Magyarország fokozottan védett barlangjai közül az egyik.

Megnézni Bükk-vidék és Speizi-barlang

Suba-lyuk

A Suba-lyuk régészeti szempontból jelentős barlang.

Megnézni Bükk-vidék és Suba-lyuk

Szagos müge

A szagos müge vagy szagos galaj (Galium odoratum) kis termetű, évelő, lágy szárú növény.

Megnézni Bükk-vidék és Szagos müge

Szalajka-völgy

A Szalajka-völgy Szilvásváradon található.

Megnézni Bükk-vidék és Szalajka-völgy

Szamentu-barlang

A Szamentu-barlang Magyarország fokozottan védett barlangjai közül az egyik.

Megnézni Bükk-vidék és Szamentu-barlang

Szarmaták

II. Tiberius Julius Sauromates pénzérméje (kb. 172–211.) A szauromatáknak vagy szarmatáknak nevezett ókori, kelet-európai népesség elsődleges források szerint iráni, közelebbről madai, avagy méd származású volt.

Megnézni Bükk-vidék és Szarmaták

Szarvaskő

Szarvaskő község Heves vármegye Egri járásában, a Bükki Nemzeti Park nyugati szélén.

Megnézni Bükk-vidék és Szarvaskő

Szálkás pajzsika

A szálkás pajzsika tudományos nevén (Dryopteris carthusiana) a pajzsikafélék családjába tartozó védett növény.

Megnézni Bükk-vidék és Szálkás pajzsika

Szártalan bábakalács

A szártalan bábakalács (Carlina acaulis) a fészkesvirágzatúak (Asterales) rendjébe és az őszirózsafélék (Asteraceae) családjába tartozó faj.

Megnézni Bükk-vidék és Szártalan bábakalács

Szúnyoglábú bibircsvirág

A szúnyoglábú bibircsvirág (Gymnadenia conopsea) a kosborfélék családjába tartozó, Eurázsiában honos, réteken, erdőkben előforduló, Magyarországon védett növényfaj.

Megnézni Bükk-vidék és Szúnyoglábú bibircsvirág

Szürke farkas

A szürke farkas észak-amerikai alfajainak történelmi és jelenlegi elterjedése Farkasszuka A szürke farkas vagy csak egyszerűen farkas (Canis lupus) az emlősök (Mammalia) osztályának ragadozók (Carnivora) rendjébe, ezen belül a kutyafélék (Canidae) családjába tartozó faj.

Megnézni Bükk-vidék és Szürke farkas

Szeleta-barlang

A Szeleta-barlang a Magyarországon végzett első barlangi ásatások egyik helye.

Megnézni Bükk-vidék és Szeleta-barlang

Szeleta-kultúra

A Szeleta-barlang bejárata, Bükk-vidék A Szeleta-kultúra területe A korai felső-paleolitikum levéleszközös kultúrája Közép-Európában, amely kb.

Megnézni Bükk-vidék és Szeleta-kultúra

Szeleta-zsomboly

A Szeleta-zsomboly Magyarország fokozottan védett barlangjai közül az egyik.

Megnézni Bükk-vidék és Szeleta-zsomboly

Szellőrózsa

A szellőrózsa vagy anemóna (Anemone) a boglárkafélék (Ranunculaceae) családjába tartozó nemzetség.

Megnézni Bükk-vidék és Szellőrózsa

Szent István-barlang

A Szent István-barlang, vagy röviden István-barlang Magyarország idegenforgalmi célokra kiépített egyik barlangja.

Megnézni Bükk-vidék és Szent István-barlang

Szepesi–Láner-barlangrendszer

A Szepesi–Láner-barlangrendszer Magyarország fokozottan védett barlangjai közül az egyik.

Megnézni Bükk-vidék és Szepesi–Láner-barlangrendszer

Szilvás-patak

A Szilvás-patak a Bükk-vidéken ered, Szilvásvárad településtől délre, Heves vármegyében, mintegy 450 méteres tengerszint feletti magasságban.

Megnézni Bükk-vidék és Szilvás-patak

Szilvási-kő

A Szilvási-kő 961 méteres magasságával a Bükk-vidék legmagasabb pontja, Magyarország negyedik legmagasabb hegycsúcsa.

Megnézni Bükk-vidék és Szilvási-kő

Szilvásvárad

Szilvásvárad község Heves vármegye Bélapátfalvai járásában, az Északi-Bükk területén, a tenger szintje felett mintegy 345 méter magasan található.

Megnézni Bükk-vidék és Szilvásvárad

Szilvásváradi Erdei Vasút

A Szilvásváradi Erdei Vasút menetrend szerint közlekedik Szalajkavölgy-Fatelep és a Fátyol-vízesés között, a Bükk-vidék központi részén, 760 mm nyomtávolságú, 4,5 km hosszú, egyvágányú, nem villamosított vonalon.

Megnézni Bükk-vidék és Szilvásváradi Erdei Vasút

Szinva

A Szinva Miskolc belvárosában A Szinva patak Észak-Magyarországon található, a Bükk-vidéken ered és a Sajó folyóba torkollik.

Megnézni Bükk-vidék és Szinva

Szirén-barlang

A Szirén-barlang Magyarország fokozottan védett barlangjai közül az egyik.

Megnézni Bükk-vidék és Szirén-barlang

Szivárvány–Sebes-barlangrendszer

A Szivárvány–Sebes-barlangrendszer Magyarország fokozottan védett barlangjai közül az egyik.

Megnézni Bükk-vidék és Szivárvány–Sebes-barlangrendszer

Szkíták

Szkíta aranyszarvas (i. e. 400–300 körül) Az európai szkíta népek elterjedése a vaskor elején (i. e. 8–7. század) halomsírban talált elektrum edény (i. e. 4. század) Szkíta harcosok rajza a Kul Oba halomsírban talált edény alakjai nyomán Szoloha halomsírból (i.

Megnézni Bükk-vidék és Szkíták

Szláv népek

A szláv népek a szláv nyelveket beszélő népek összefoglaló elnevezése.

Megnézni Bükk-vidék és Szláv népek

Tar-kő (Bükk-vidék)

A Tar-kő a Bükk-vidék nyolcadik legmagasabb hegye, 949 méteres tengerszint feletti magasságával.

Megnézni Bükk-vidék és Tar-kő (Bükk-vidék)

Tar-kői-kőfülke

A Tar-kői-kőfülke 1982 óta Magyarország fokozottan védett barlangjai közül az egyik.

Megnézni Bükk-vidék és Tar-kői-kőfülke

Tardona

A református templom Tardona község Borsod-Abaúj-Zemplén vármegyében, a Kazincbarcikai járásban.

Megnézni Bükk-vidék és Tardona

Tatár-árki-barlang

A Tatár-árki-barlang Magyarország fokozottan védett barlangjai közül az egyik.

Megnézni Bükk-vidék és Tatár-árki-barlang

Tavaszi hérics

A tavaszi hérics (Adonis vernalis) a boglárkavirágúak (Ranunculales) rendjéhez, ezen belül a boglárkafélék (Ranunculaceae) családjához tartozó, Magyarországon védett növényfaj.

Megnézni Bükk-vidék és Tavaszi hérics

Tavaszi lednek

A tavaszi lednek (Lathyrus vernus) a hüvelyesek (Fabales) rendjébe, ezen belül a pillangósvirágúak (Fabaceae) családjába tartozó faj.

Megnézni Bükk-vidék és Tavaszi lednek

Tűzhányó

A vulkánok vagy tűzhányók a Föld felszínének olyan hasadékai, amelyeken a felszínre jut a magma, az asztenoszféra izzó kőzetolvadéka.

Megnézni Bükk-vidék és Tűzhányó

Töbör

A töbör (ponor, debrő, dolina) az egyik leggyakoribb és legjellegzetesebb felszíni karsztforma.

Megnézni Bükk-vidék és Töbör

Tejoltó galaj

200px A tejoltó galaj vagy tejoltófű (Galium verum) a tárnicsvirágúak rendjébe, ezen belül a buzérfélék családjába tartozó növényfaj.

Megnézni Bükk-vidék és Tejoltó galaj

Teleki-virág

A Teleki-virág vagy pompás Teleki-virág (Telekia speciosa) a fészkesvirágzatúak (Asterales) rendjéhez, ezen belül az őszirózsafélék (Asteraceae) családjához tartozó, Magyarországon védett faj.

Megnézni Bükk-vidék és Teleki-virág

Tethys-óceán

A Tethys-óceán két kontinens, Gondwana és Laurázsia között helyezkedett el a mezozoikum idején, az Indiai-óceán megjelenése előtt.

Megnézni Bükk-vidék és Tethys-óceán

Tibolddaróc

Tibolddaróc község Borsod-Abaúj-Zemplén vármegyében, a Mezőkövesdi járásban.

Megnézni Bükk-vidék és Tibolddaróc

Triász

A triász a mezozoikum idő legkorábbi időszaka, amely a legújabb sztratigráfiai (rétegtani) vizsgálatok szerint 251,902 ± 0,024 millió évvel ezelőtt (Ma) kezdődött, és 201,3 ± 0,2 millió éve ért véget.

Megnézni Bükk-vidék és Triász

Tufa

Bazalttufa, Kis-Somlyó hegy Piroklaszt törmelékár anyagából képződik a tufa A tufa vagy darázskő robbanásos vulkáni kitörés során a vulkanikus törmelékár keletkezésekor a porból és hamuból létrejött lazább szerkezetű kőzet, néha lyukacsos törmelékkőzet, melynek anyaga mint vulkáni hamu vagy homok került vulkáni kitörések alkalmával a földfelszínre, és vagy megkeményedett, összeálló állapotban került a felszínre, vagy pedig – ami gyakoribb eset – a víz hordta össze és rétegekben lerakta azt.

Megnézni Bükk-vidék és Tufa

Turistajelzés

Turistautak jelzései Csehországban A turistajelzés térképen vagy a természetben a turistautak azonosítására illetve azokon való tájékozódásra szolgáló jelzés.

Megnézni Bükk-vidék és Turistajelzés

Udvar-kő

Az Udvar-kő Magyarország fokozottan védett barlangjai közül az egyik.

Megnézni Bükk-vidék és Udvar-kő

Uhu

Erős tépőcsőre van 200px 200px 200px Az uhu vagy nagy fülesbagoly (Bubo bubo) a madarak osztályának bagolyalakúak (Strigiformes) rendjébe és a bagolyfélék (Strigidae) családjába tartozó faj.

Megnézni Bükk-vidék és Uhu

Ujjas keltike

Az ujjas keltike (Corydalis solida) a boglárkavirágúak (Ranunculales) rendjébe és a mákfélék (Papaveraceae) családjába tartozó faj.

Megnézni Bükk-vidék és Ujjas keltike

Upponyi 1. sz. kőfülke

Az Upponyi 1.

Megnézni Bükk-vidék és Upponyi 1. sz. kőfülke

Uráli bagoly

Uráli bagoly, video Az uráli bagoly (Strix uralensis) egy nagytermetű, éjjeli aktivitású bagolyfaj.

Megnézni Bükk-vidék és Uráli bagoly

Vadcseresznye

Vadcseresznye A vadcseresznye, népies nevén madárcseresznye vagy egyszerűen cseresznyefa (Prunus avium) egész Európában elterjedt, őshonos fafaj, de az északi területeken ritkábban fordul elő.

Megnézni Bükk-vidék és Vadcseresznye

Vadna

Vadna község Borsod-Abaúj-Zemplén vármegyében, a Kazincbarcikai járásban.

Megnézni Bükk-vidék és Vadna

Varbó

Varbó község Borsod-Abaúj-Zemplén vármegyében, a Miskolci járásban.

Megnézni Bükk-vidék és Varbó

Vándorsólyom

A vándorsólyom (Falco peregrinus) a madarak (Aves) osztályának sólyomalakúak (Falconiformes) rendjébe, azon belül a sólyomfélék (Falconidae) családjába tartozó faj, Angola és az Egyesült Arab Emírségek nemzeti madara.

Megnézni Bükk-vidék és Vándorsólyom

Vár-tetői-barlang

A Vár-tetői-barlang Magyarország fokozottan védett barlangjai közül az egyik.

Megnézni Bükk-vidék és Vár-tetői-barlang

Vénusz-barlang

A Vénusz-barlang Magyarország fokozottan védett barlangjai közül az egyik.

Megnézni Bükk-vidék és Vénusz-barlang

Vérehulló fecskefű

A vérehulló fecskefű vagy fecskefű (Chelidonium majus) a mákfélék (Papaveraceae) családjába tartozó Chelidonium növénynemzetség egyetlen faja.

Megnézni Bükk-vidék és Vérehulló fecskefű

Vöröskő-forrás

A Vöröskő-forrás egy időszakosan aktív karsztforrás.

Megnézni Bükk-vidék és Vöröskő-forrás

Viktória-barlang

A Viktória-barlang Magyarország fokozottan védett barlangjai közül az egyik.

Megnézni Bükk-vidék és Viktória-barlang

Vitézkosbor

A vitézkosbor (Orchis militaris) a kosborfélék családjába tartozó, Magyarországon védett növényfaj.

Megnézni Bükk-vidék és Vitézkosbor

Vitézvirág

A vitézvirág vagy tornyos sisakoskosbor, tornyos vitézvirág (Anacamptis pyramidalis) a kosborfélék családjába tartozó, főleg Délnyugat-Európában elterjedt, feltűnő virágzatú orchideafaj.

Megnézni Bükk-vidék és Vitézvirág

Vrabélyi-estike

A Vrabélyi-estike (Hesperis matronalis subsp. vrabelyiana) a Keresztesvirágúak (Brassicales) rendjébe tartozó fokozottan védett növényfajunknak, a Hölgyestikének (Hesperis matronalis) a Bükk-vidéki endemikus alfaja.

Megnézni Bükk-vidék és Vrabélyi-estike

Zsomboly

A zsomboly lefelé táguló, olykor 100 m mély, aknaszerű üreg, barlang.

Megnézni Bükk-vidék és Zsomboly

2014

---- 2014 (MMXIV) első napja szerdára esett a Gergely-naptár szerint.

Megnézni Bükk-vidék és 2014

Lásd még

Magyarország hegységei

Magyarország télisport-központjai

, Bronzika-barlang, Bronzkor, Császármadár, Cserépfalu, Cserépváralja, Csertölgy, Csillagőszirózsa, Csomós ebír, Dédesi vár, Dédestapolcsány, Diabáz-barlang, Diósgyőrtapolcai-barlang, Dolina, Dolomit, Eger, Eger–Laskó–Csincse-vízrendszer, Egybibés galagonya, Eocén, Erdő, Erdei gyöngyköles, Erdei holdviola, Erdei ibolya, Erdei pajzsika, Erdei szamóca, Erdei szélfű, Erdei szellőrózsa, Erdei tisztesfű, Erdei ujjaskosbor, Fagyal, Farkasboroszlán, Farkasszőlő, Félsivatag, Földtani Közlöny, Fürtös bodza, Füzér-kői-átjáró, Fecske-lyuk, Fehér madársisak, Fehér sarkvirág, Fehérhátú fakopáncs, Fehérkőlápai turistaház, Fekete áfonya, Fekete-barlang (Miskolc), Felső-forrási-barlang, Felsőtárkány, Felsőtárkányi Állami Erdei Vasút, Festő pipitér, Foltos árvacsalán, Gabbró, Galambvirág, Garadna-patak (Szinva), Gatyáskuvik, Gímpáfrány, Gebhardt-vakfutrinka, Global Positioning System, Gyepürózsa, Gyurkó-lápai-barlang, Hajnóczy-barlang, Harsány, Havasalji rózsa, Havasi iszalag, Havasi turbolya, Hámor (település), Három-kúti-barlang, Húsos som, Hegyi juhar, Hegyi kőtörőfű, Hegyi szil, Hegyi szirtipáfrány, Henye boroszlán, Herman Ottó-barlang, Heves vármegye, Hevesi Attila, Hiúz, Hillebrand Jenő-barlang, Homok, Homokkő, Hunok, I. István magyar király, Időszak (földtörténet), Index.hu, Istállós-kő, Istállós-kői-barlang, István-lápai-barlang, Jazigok, Jáspis-barlang, Jávorkút, Jószagú bibircsvirág, Jura (időszak), Kapcsos korpafű, Kapotnyak, Kaptárkő, Karbon, Karcsú sisakvirág, Karszt, Kavics, Kács, Kárpátok, Késő jura, Késő karbon, Késő triász, Kígyászölyv, Kökény (növényfaj), Körös-barlang, Középső jura, Középső triász, Közönséges gyertyán, Közönséges méreggyilok, Közönséges orbáncfű, Közönséges palástfű, Kő-lyuk, Kecske-lyuk (Miskolc), Kelet, Kelták, Kerecsensólyom, Király-kúti-zsomboly, Kis ezerjófű, Kis légykapó, Kis-kőháti-zsomboly, Kisgyőr, Kockásliliom, Kocsánytalan tölgy, Kor (földtörténet), Korai juhar, Korai szegfű, Kréta (időszak), Kutyabenge, Kyjatice-kultúra, Lappangó sás, Latorpuszta, Latorvár (Sály), Létrási-vizesbarlang, Leánykökörcsin, Lilla-barlang, Lillafüred, Lillafüredi Állami Erdei Vasút, Lillafüredi Palotaszálló, Madárfészek kosbor, Magas kőris, Magyar nyúlfarkfű, Magyarföldi husáng, Magyarország, Magyarország legmagasabb hegyeinek listája, Mályinka, Méhfű, Méregölő sisakvirág, Mészkő (kőzet), Mónosbél, Mexikó-völgyi-víznyelőbarlang, Mexikói-barlang, Mezei iringó, Mezei juhar, Miocén, Miskolc, Miskolctapolca, Molyhos tölgy, Murok, Nagy csalán, Nagy pacsirtafű, Nagyezerjófű, Nagykőmázsa-oldali-zsomboly, Nagykőmázsa-völgyi-víznyelőbarlang, Nagyvisnyó, Nemzeti park, Noszvaj, Nyugat, Odvas keltike, Oligocén, Orvosi tüdőfű, Ostorménfa, Pala (kőzet), Paleogén, Pannon-tenger, Parasznya, Parlagi sas, Pálos kolostor (Bükkszentlélek), Pávafarkú salamonpecsét, Pénz-pataki-víznyelőbarlang, Perm (időszak), Pes-kő-barlang, Petényi-márna, Piros gólyaorr, Piros kígyószisz, Piros madársisak, Pirosló hunyor, Pliocén, Podagrafű, Pongor-lyuk, Pongyola harangvirág, Porfir (kőzet), Pusztai meténg, Répáshuta, Réti csenkesz, Réti margitvirág, Rekettyelevelű gyújtoványfű, Riolit, Sadler-imola, Sajóbábony, Sajószentpéter, Sajmeggy, Sárga ibolya, Sárga kövirózsa, Selymes boglárka, Sokcimpájú holdruta, Speizi-barlang, Suba-lyuk, Szagos müge, Szalajka-völgy, Szamentu-barlang, Szarmaták, Szarvaskő, Szálkás pajzsika, Szártalan bábakalács, Szúnyoglábú bibircsvirág, Szürke farkas, Szeleta-barlang, Szeleta-kultúra, Szeleta-zsomboly, Szellőrózsa, Szent István-barlang, Szepesi–Láner-barlangrendszer, Szilvás-patak, Szilvási-kő, Szilvásvárad, Szilvásváradi Erdei Vasút, Szinva, Szirén-barlang, Szivárvány–Sebes-barlangrendszer, Szkíták, Szláv népek, Tar-kő (Bükk-vidék), Tar-kői-kőfülke, Tardona, Tatár-árki-barlang, Tavaszi hérics, Tavaszi lednek, Tűzhányó, Töbör, Tejoltó galaj, Teleki-virág, Tethys-óceán, Tibolddaróc, Triász, Tufa, Turistajelzés, Udvar-kő, Uhu, Ujjas keltike, Upponyi 1. sz. kőfülke, Uráli bagoly, Vadcseresznye, Vadna, Varbó, Vándorsólyom, Vár-tetői-barlang, Vénusz-barlang, Vérehulló fecskefű, Vöröskő-forrás, Viktória-barlang, Vitézkosbor, Vitézvirág, Vrabélyi-estike, Zsomboly, 2014.