Tartalomjegyzék
19 kapcsolatok: Függetlenség (jog), Feudalizmus, Francia nyelv, Friedrich Engels, Gyarmat (terület), Imperializmus, Kapitalizmus, Karl Marx, Kommunista kiáltvány, Kulák, Marxizmus, Marxizmus–leninizmus, Osztályharc, Proletariátus, Társadalmi osztály, Történelemfilozófia, Tőke (közgazdaságtan), Vlagyimir Iljics Lenin, 1917-es októberi orosz forradalom.
Függetlenség (jog)
A függetlenség a szuverenitással rokon politikai fogalom: egy nemzet, ország vagy szervezet saját kormányzását jelöli.
Megnézni Burzsoázia és Függetlenség (jog)
Feudalizmus
A feudalizmus (vagy hűbéri rendszer, hűbériség) olyan társadalmi, jogi, gazdasági és politikai berendezkedés (függési rendszer), amely a hűbérurak, vazallusok és szolgák közötti kölcsönös magánjogi kapcsolatok rendszerére épül.
Megnézni Burzsoázia és Feudalizmus
Francia nyelv
A francia nyelv (franciául la langue française vagy le français) az indoeurópai nyelvcsalád újlatin nyelvcsaládjának tagja, mégpedig ennek nyugati ágához tartozó galloromán csoportbeli oïl nyelvek egyike.
Megnézni Burzsoázia és Francia nyelv
Friedrich Engels
Szülőháza Wuppertalban Friedrich Engels, elterjedt magyaros formában Engels Frigyes (Barmen, 1820. november 28. – London, 1895. augusztus 5.) német kereskedő, társadalomtudós, író, filozófus, gondolkodó, politikai teoretikus, a szociográfia műfajának megteremtője.
Megnézni Burzsoázia és Friedrich Engels
Gyarmat (terület)
Gyarmatosított területek a világon 1945-ben A gyarmat szónak a történelemben két fő jelentése van: az egyik az ókorban egyes nagy népek által idegen területen létrehozott település.
Megnézni Burzsoázia és Gyarmat (terület)
Imperializmus
Kína „felszeletelése”. 1898-as rajz. Az imperializmus (a latin nyelvből: imperare „uralkodni“; imperium „birodalom“; mint Imperium Romanum) a legtágabb értelemben a birodalmak kialakítására irányuló törekvés, erős országoknak az a politikája, ami más országok gazdasági kizsákmányolását és politikai alávetését, a saját hatalmi rendszerébe történő bekapcsolását célozza.
Megnézni Burzsoázia és Imperializmus
Kapitalizmus
A kapitalizmus vagy piacgazdaság olyan gazdasági rendszer, amelyben a termelési tényezők többsége magántulajdonban van, amiket haszon elérésének céljából működtetnek, és ahol a termelt javak és szolgáltatások elosztását túlnyomórészt a szabad piac határozza meg.
Megnézni Burzsoázia és Kapitalizmus
Karl Marx
Karl Marx, elterjedt magyaros formában Marx Károly (Trier, 1818. május 5. – London, 1883. március 14.) német filozófus, közgazdász, szociológus, a kommunista munkásmozgalom teoretikusa, egyben a marxizmus ihletője; munkássága jelentősen hozzájárult a társadalomtudomány fejlődéséhez.
Megnézni Burzsoázia és Karl Marx
Kommunista kiáltvány
A Kommunista Párt kiáltványa vagy röviden Kommunista kiáltvány (németül Manifest der Kommunistischen Partei) Karl Marx és Friedrich Engels közös munkája, végső megszövegezését tekintve Marx műve, amely 1848.
Megnézni Burzsoázia és Kommunista kiáltvány
Kulák
szovjet kulákellenes plakáton A kulák (orosz eredetű szó, jelentései: ököl, nagygazda, zsugori) a parasztság felső rétegét alkotó jómódú gazdák orosz eredetű megnevezése.
Megnézni Burzsoázia és Kulák
Marxizmus
Karl Marx Friedrich Engels A marxizmus Karl Marx és Friedrich Engels szerves egységet alkotó tanainak összessége, valamint az erre hivatkozó társadalomelméleti irányzatok és politikai ideológiák együttese.
Megnézni Burzsoázia és Marxizmus
Marxizmus–leninizmus
A marxizmus–leninizmus Marx, Engels és Lenin filozófiai, közgazdasági és társadalmi-politikai nézeteinek összefüggő eszmerendszere.
Megnézni Burzsoázia és Marxizmus–leninizmus
Osztályharc
Az osztályharc egymással ellentétes érdekű társadalmi osztályok közötti harc, mely az osztálytársadalmak történelmének meghatározó tartalma és mozgatóereje.
Megnézni Burzsoázia és Osztályharc
Proletariátus
„A kapitalizmus piramisa” Legalul a városi ipari proletárok (munkások) és a vidéki agrárproletárok. ("Mi dolgozunk mindenkiért, és mi etetünk mindenkit") Felettük a polgári középosztály, vállalkozók és az értelmiség, akik csak „fogyasztanak”, felette a hadsereg és annak tisztjei, „akik lőnek ránk”, felette az egyházak akik „megtévesztenek”, felettük a nagytőkés bankár alakja, a másik oldalon az arisztokrácia alakja, középen az uralkodó, felettük pedig egy pénzeszsák reprezentálja a tőkét, ami a rendszert működteti A proletariátus (a latin proles, am.
Megnézni Burzsoázia és Proletariátus
Társadalmi osztály
A társadalmi osztály vagy egyszerűbben osztály társadalomtudományi és politikai fogalom.
Megnézni Burzsoázia és Társadalmi osztály
Történelemfilozófia
A klasszikus történelemfilozófia vagy történetfilozófia Karl Löwith meghatározása szerint „a történelem olyan szisztematikus értelmezését jelöli, amelynek princípiuma összefüggést teremt a történeti események és következmények között, és egy végső értelemre vonatkoztatja őket”.
Megnézni Burzsoázia és Történelemfilozófia
Tőke (közgazdaságtan)
Tőkén a hosszabb időre befektethető pénzt, anyagi és szellemi javakat értjük.
Megnézni Burzsoázia és Tőke (közgazdaságtan)
Vlagyimir Iljics Lenin
Sztálin Vlagyimir Iljics Uljanov, mozgalmi nevén Lenin (születési neve Vlagyimir Iljics Uljanov; Szimbirszk, 1870. április 22. – Gorki, 1924. január 21.) orosz ügyvéd, kommunista forradalmár, a Szovjetunió első vezetője, marxista filozófus és teoretikus, a leninizmus névadója, a 20.
Megnézni Burzsoázia és Vlagyimir Iljics Lenin
1917-es októberi orosz forradalom
Az 1917-es októberi orosz forradalom (hivatalos kommunista elnevezéssel nagy októberi szocialista forradalom, rövidítve: NOSZF) vagy bolsevik forradalom 1917.