Budavári Palota és Magyarország

Parancsikonokat: Különbségeket, Hasonlóságok, Jaccard hasonlósági koefficiens, Referenciák.

Közötti különbség Budavári Palota és Magyarország

Budavári Palota vs. Magyarország

A Budavári Palota (németül Burgpalast, törökül Budin Kalesi vagy Budin Sarayi) Budapest egyik legfőbb kulturális és turisztikai központja, egyben a volt királyi palota. Magyarország állam Közép-Európában, a Kárpát-medence közepén. 1989 óta parlamentáris köztársaság. Északról Szlovákia, északkeletről Ukrajna, keletről és délkeletről Románia, délről Szerbia, délnyugatról Horvátország és Szlovénia, nyugatról pedig Ausztria határolja. Népessége a 21. században 10 millió alá csökkent. Hivatalos nyelve a magyar, amely a legnagyobb az uráli nyelvcsaládba tartozó nyelvek közül. Fővárosa és legnépesebb városa Budapest... --> Az ország többek között az Európai Unió, a NATO, az OECD, a Világbank és az ENSZ tagja is, része a schengeni övezetnek, része a Délkelet-európai Együttműködési Szervezetnek, valamint egyik alapítója az úgynevezett Visegrádi Együttműködés szervezetnek. Az ország népszerű turisztikai célpont Európában, 2015-ben 16,3 millió külföldi turista utazott ide. Az ország ad otthont a világ egyik legnagyobb termálvízkészletének, a világ egyik legnagyobb termáltavának, Közép-Európa legnagyobb tavának és Közép-Európa legnagyobb füves síkságának. A polgárai számára általános társadalom- és nyugdíjbiztosítási rendszert tart fenn, részben ingyenes egészségügyi ellátással (járulékfizetési kötelezettség mellett), valamint térítésmentes alap-, illetve középfokú oktatást. A felsőoktatás tandíjas, viszont ösztöndíjjal térítésmentesen is igénybe vehető. Magyarország nemzetközi rangsorokban elfoglalt pozíciói kedvezőnek mondhatóak: a 2010-es évek második felében az életminőség-index alapján a világ 38. legjobb életminőségű országa, 20. helyen áll a Jó Ország Index rangsorban (mely az adott országon belüli állapotokat nem veszi figyelembe), 26. helyen áll az egyenlőtlenségekkel korrigált emberi fejlettség rangsorában, 30. a Társadalmi Fejlettségi Index alapján, 2018-ban a világ 33. leginnovatívabb országa a Globális Innovációs Index felmérése szerint, és a globális békeindex 2017-es jelentése alapján a világ 15. legbiztonságosabb országa. A gazdasági életszínvonal és jogállamiság szempontjából már kevésbé kedvező a helyzet. A nettó átlagfizetés és a minimálbér az EU-ban az egyik legalacsonyabb. 2022-ben világviszonylatban közepesen korrupt az ország, míg az Európai Unióban a legkorruptabb. A Transparency International 180 országot rangsoroló korrupciós indexében 2022-ben a 77. helyre került. Az adatok alapján a 2010-es évek folyamán a magyarországi korrupció erősödött. Sajtószabadság tekintetében a 2010-es évek folyamán folyamatosan csúszott le a nemzetközi ranglistán, a Riporterek Határok Nélkül szervezet 2020-as jelentésében a világ országai közül a 89. helyezett volt. A magyar államiság kezdetei visszanyúlnak Szent István király megkoronázása idejére. Ekkortól kezdve több mint 9 évszázadon át Magyar Királyság néven szerepel a történelemben. Jelenlegi határai nagyjából megegyeznek az 1920-ban, az első világháborút lezáró trianoni békeszerződésben kijelölt határokkal. Ennek következményeként az ország elvesztette területének 71, lakosságának 58 százalékát. Az ország a Horthy-rendszerben a revízió reményében, a Szálasi-kormány alatt a német érdekeket kiszolgálva lépett be − ill. maradt hadviselő − a második világháborúban, de a kisebb-nagyobb sikeres harcok és a súlyos veszteségek ellenére sem ért el tartós áttörést, az 1947-es párizsi békeszerződés pedig kialakította a mai országhatárokat. A világháborút követően az ország a Szovjetunió megszállási övezetébe került. A rendszerváltásig kétszer került Magyarország a világpolitika középpontjába: először az 1956-os forradalom kapcsán, másodszor 1989-ben, amikor a páneurópai piknik során a keletnémetek nyugatra távozhattak. 2010 óta a demokrácia szintjén jelentős hanyatlás következett be. 2020-ban olyan országokkal kapott hasonló besorolást, mint Brazília, Indonézia vagy Európában Albánia. A 2020-as brüsszeli jogállamisági jelentés egy sor problémát tárt fel. (Európai Bizottság, 2020. szeptember 30.) 2022-ben az Európai Parlament nagy többséggel elfogadott egy állásfoglalást, amelyben kimondják, hogy Magyarország már nem teljes értékű demokrácia, hanem választási autokrácia, egy hibrid rezsim. Az ország emellett komoly demográfiai krízissel is szembesül.

Anjou-kor

Nagy Lajos uralkodása idején A magyar történelemben Anjou-kor alatt azt az 1308 és 1395 közötti időszakot értjük, amikor a Capeting–Anjou-ház magyar királyi ágából származó Károly Róbert, Nagy Lajos és Mária királynő, valamint a durazzói ágból való Kis Károly uralkodtak a Magyar Királyságban.

Anjou-kor és Budavári Palota · Anjou-kor és Magyarország · Többet látni »

Buda (történelmi település)

Buda (németül: Ofen, ókorban: Aquincum, horvátul: Budim, szlovákul: Budín, vendül: Büdin) egyike volt a Magyar Királyság történelmi fővárosainak, mely 1873-ban egyesült Pesttel és Óbudával Budapest néven.

Buda (történelmi település) és Budavári Palota · Buda (történelmi település) és Magyarország · Többet látni »

Buda visszafoglalása

Buda visszafoglalása a töröktől 1686.

Buda visszafoglalása és Budavári Palota · Buda visszafoglalása és Magyarország · Többet látni »

Budai Várnegyed

A Budai Várnegyed (németül: Ofener Burgviertel) Budapest I. kerületének egyik városrésze Vár néven, Buda városának ősi területe.

Budai Várnegyed és Budavári Palota · Budai Várnegyed és Magyarország · Többet látni »

Budapest

Budapest (németül: Ofen-Pesth vagy Budapest, latinul: Budapestinum, szlovákul és csehül: Budapešť, lengyelül: Budapeszt, horvátul és szlovénül: Budimpešta, jiddisül: בודאפעשט, románul: Budapesta) Magyarország fővárosa, egyben legnagyobb és legnépesebb települése, jelenleg az Európai Unió 9.

Budapest és Budavári Palota · Budapest és Magyarország · Többet látni »

Budapest I. kerülete

Budapest I. kerülete (Budavár) a Duna jobb partján, Budán fekszik.

Budapest I. kerülete és Budavári Palota · Budapest I. kerülete és Magyarország · Többet látni »

Budapest világörökségi helyszínei

Budapest világörökségi helyszíneit a Duna-part látképe, a Budai várnegyed és az Andrássy út képezi.

Budapest világörökségi helyszínei és Budavári Palota · Budapest világörökségi helyszínei és Magyarország · Többet látni »

Duna

A Duna Európa második leghosszabb folyama az oroszországi Volga után.

Budavári Palota és Duna · Duna és Magyarország · Többet látni »

Európa

Európa Földünk egyik kontinense, amelynek határai nyugaton az Atlanti-óceán, északon a Jeges-tenger, keleten az Urál hegység, az Urál-folyó és a Kaszpi-tenger, délkeleten a Kaukázus vidéke és a Fekete-tenger, délen pedig a Földközi-tenger.

Budavári Palota és Európa · Európa és Magyarország · Többet látni »

Gellért-hegy

A Gellért-hegy (korábban: Kelen-hegy, németül: Blocksberg vagy Osterberg, latinul: Mons Sancti Gerhardi, törökül: Gürz İlyas Bayırı) Budapest I. és XI. kerületében, a Duna jobb partján álló, 235 méterrel a tengerszint fölé magasodó hegy (valójában hivatalosan mindössze domb, hiszen a hegyek 300 méteres tengerszint feletti magasságnál kezdődnek).

Budavári Palota és Gellért-hegy · Gellért-hegy és Magyarország · Többet látni »

Horthy Miklós (kormányzó)

Vitéz nagybányai Horthy Miklós (Kenderes, 1868. június 18. – Estoril, Portugália, 1957. február 9.) magyar politikus, a 20.

Budavári Palota és Horthy Miklós (kormányzó) · Horthy Miklós (kormányzó) és Magyarország · Többet látni »

I. Ferenc József magyar király

I.

Budavári Palota és I. Ferenc József magyar király · I. Ferenc József magyar király és Magyarország · Többet látni »

I. Károly magyar király

Thuróczi-krónikában I. Károly (köznapi nevén: Károly Róbert, születési nevén: Caroberto, magyarosan régebben: Róbert Károly; Nápoly, 1288 – Visegrád, 1342. július 16.) Anjou-házi magyar király 1308-tól haláláig.

Budavári Palota és I. Károly magyar király · I. Károly magyar király és Magyarország · Többet látni »

I. Lajos magyar király

I.

Budavári Palota és I. Lajos magyar király · I. Lajos magyar király és Magyarország · Többet látni »

I. Mátyás magyar király

I.

Budavári Palota és I. Mátyás magyar király · I. Mátyás magyar király és Magyarország · Többet látni »

IV. Béla magyar király

Thuróczi-krónikában IV. Béla menekülése a tatárok elől IV. Béla ezüstdénárjának hátlapja az uralkodó trónon ülő képmásával IV.

Budavári Palota és IV. Béla magyar király · IV. Béla magyar király és Magyarország · Többet látni »

Magyarország köztársasági elnöke

A magyar köztársasági elnök Magyarország államfője, aki kifejezi a nemzet egységét, és őrködik az államszervezet demokratikus működése felett.

Budavári Palota és Magyarország köztársasági elnöke · Magyarország és Magyarország köztársasági elnöke · Többet látni »

Mária Terézia magyar királynő

Mária Terézia (régiesen II. Mária, teljes nevén Mária Terézia Walpurga Amália Krisztina,; Bécs, 1717. május 13. – Bécs, 1780. november 29.) a Habsburg-házból származó német-római császári hercegnő, osztrák főhercegnő, magyar, cseh és német királyi hercegnő, 1740-től Ausztria uralkodó főhercegnője, magyar és cseh királynő, valamint Lotaringiai Ferenc császár hitveseként német-római császárné 1745 és 1765 között.

Budavári Palota és Mária Terézia magyar királynő · Mária Terézia magyar királynő és Magyarország · Többet látni »

Második világháború

A második világháború az emberiség történetének legnagyobb és legtöbb halálos áldozattal járó fegyveres konfliktusa.

Budavári Palota és Második világháború · Második világháború és Magyarország · Többet látni »

Nagyvárad

Nagyvárad (románul Oradea, németül Großwardein, szlovákul Veľký Varadín, latinul Varadinum vagy Magnovaradinum, jiddisül גרויסווארדיין; Groszvardajn) a romániai Bihar megye székhelye, megyei jogú város a Partiumban, a Körösvidéken, a Sebes-Körös partján.

Budavári Palota és Nagyvárad · Magyarország és Nagyvárad · Többet látni »

Német nyelv

A német a germán nyelvek nyugati ágába tartozó nyelv.

Budavári Palota és Német nyelv · Magyarország és Német nyelv · Többet látni »

Reneszánsz

Leonardo da Vinci: Vitruvius-tanulmány, példa művészet és tudomány ötvözésére a reneszánszból Benozzo Gozzoli: A Háromkirályok vonulása, freskó, Palazzo Medici-Riccardi-kápolna, Firenze A reneszánsz (a francia renaissance a. m. újjászületés szóból) tudományos forradalmat, művészeti átalakulást, megújulást hozó, meghatározó kulturális mozgalom volt Európa újkori történelmének hajnalán.

Budavári Palota és Reneszánsz · Magyarország és Reneszánsz · Többet látni »

Savoyai Jenő

Savoyai Jenő vagy Savoyai Eugén, eredeti teljes francia nevén Eugène-François de Savoie-Carignano gróf (Párizs, 1663. október 18. – Bécs, 1736. április 21.) a Savoyai-dinasztia carignanói ágából származó főnemes, Carignano hercege, német-római császári hadvezér.

Budavári Palota és Savoyai Jenő · Magyarország és Savoyai Jenő · Többet látni »

Sándor-palota (Budapest)

A Sándor-palota Budapesten, a Budai Várnegyedben, a Szent György téren található épület, alatta halad el a budai Váralagút.

Budavári Palota és Sándor-palota (Budapest) · Magyarország és Sándor-palota (Budapest) · Többet látni »

Széchenyi lánchíd

A Széchenyi lánchíd (a köznyelvben gyakran csak Lánchíd) a Buda és Pest közötti állandó összeköttetést biztosító legrégibb, legismertebb híd a Dunán, a magyar főváros egyik jelképe, egyben az első állandó híd a teljes magyarországi Duna-szakaszon.

Budavári Palota és Széchenyi lánchíd · Magyarország és Széchenyi lánchíd · Többet látni »

Székesfehérvár

Székesfehérvár (további nevek), megyei jogú város a Dunántúlon, a Közép-Dunántúl régió központja, Fejér vármegye és a Székesfehérvári járás székhelye.

Budavári Palota és Székesfehérvár · Magyarország és Székesfehérvár · Többet látni »

Törökök

A törökök (törökül: Türkler), azaz a török nép (Türk halkı) alatt általában a Törökország területén élő török ajkú illetve állampolgárságú embereket értjük.

Budavári Palota és Törökök · Magyarország és Törökök · Többet látni »

Városliget

A Városliget Budapest egyik városrésze, egyben a második legnagyobb közparkja, a XIV. kerületben.

Budavári Palota és Városliget · Magyarország és Városliget · Többet látni »

Visegrád

Visegrád (szláv eredetű szó, jelentése: magas vár, fellegvár) kisváros a Közép-Magyarország régióban, Pest vármegyében, a Szentendrei járásban, a budapesti agglomerációban.

Budavári Palota és Visegrád · Magyarország és Visegrád · Többet látni »

Zsigmond magyar király

Luxemburgi Zsigmond, (csehül: Zikmund Lucemburský, Nürnberg, 1368. február 14. – Znaim, 1437. december 9.) 1378-tól 1388-ig és 1411-től 1415-ig brandenburgi választófejedelem, 1387-től Magyarország és Horvátország királya, 1411-től német király, 1419-től cseh király, 1433-tól német-római császár, a késő középkori Európa egyik legjelentősebb személyisége, a hercegi birtokáról elnevezett, német eredetű Luxemburg-ház tagja.

Budavári Palota és Zsigmond magyar király · Magyarország és Zsigmond magyar király · Többet látni »

14. század

A 14.

14. század és Budavári Palota · 14. század és Magyarország · Többet látni »

15. század

A 15.

15. század és Budavári Palota · 15. század és Magyarország · Többet látni »

19. század

Évtizedek: 1800-as évek 1810-es évek 1820-as évek 1830-as évek 1840-es évek 1850-es évek 1860-as évek 1870-es évek 1880-as évek 1890-es évek A 19.

19. század és Budavári Palota · 19. század és Magyarország · Többet látni »

20. század

14px Évtizedek: 1900-as évek 1910-es évek 1920-as évek 1930-as évek 1940-es évek 1950-es évek 1960-as évek 1970-es évek 1980-as évek 1990-es évek Buzz Aldrin a Holdon (Apollo–11, 1969) A 20.

20. század és Budavári Palota · 20. század és Magyarország · Többet látni »