Logo
Uniópédia
Kommunikáció
Szerezd meg: Google Play
Új! Töltse Uniópédia az Android™ készülék!
Telepítés
Gyorsabb hozzáférés, mint a böngésző!
 

Budapest és Sanghaj

Parancsikonokat: Különbségeket, Hasonlóságok, Jaccard hasonlósági koefficiens, Referenciák.

Közötti különbség Budapest és Sanghaj

Budapest vs. Sanghaj

Budapest (németül: Ofen-Pesth vagy Budapest, latinul: Budapestinum, szlovákul és csehül: Budapešť, lengyelül: Budapeszt, horvátul és szlovénül: Budimpešta, jiddisül: בודאפעשט, románul: Budapesta) Magyarország fővárosa, egyben legnagyobb és legnépesebb települése, jelenleg az Európai Unió 9. (IPA:, népszerű magyar átírás: Sanghaj; sanghaji nyelvjárásban: Zånhae) Kína legnagyobb ipari városa, a Távol-Kelet egyik gazdasági központja, tartományi jogú város a kelet-kínai tengerpart középső részén, a Jangce torkolatvidékén, a folyam Huangpu nevű kis mellékfolyójának két partján.

Közötti hasonlóságok Budapest és Sanghaj

Budapest és Sanghaj 31 közös dolog (a Uniópédia): Ausztria, Barcelona, Egyesült Királyság, Első világháború, Európa, Isztambul, Kommunizmus, Lengyelország, London, Magyarország, Második világháború, Metró, Németország, New York, Oszaka, Peking, Románia, Rotterdam, Turizmus, Zágráb, 13. század, 17. század, 18. század, 19. század, 1930-as évek, 1950-es évek, 1960-as évek, 1970-es évek, 1990-es évek, 20. század, ..., 3. század. Bővíteni index (1 több) »

Ausztria

Az Osztrák Köztársaság (vagy latin eredetű néven Ausztria, németül Österreich vagy Republik Österreich, ófelnémet nyelven: Ostarrîchi, jelentése: „keleti birodalom”) közép-európai szövetségi állam.

Ausztria és Budapest · Ausztria és Sanghaj · Többet látni »

Barcelona

Barcelona (katalánul, spanyolul) város Észak-Spanyolországban, Katalónia fővárosa.

Barcelona és Budapest · Barcelona és Sanghaj · Többet látni »

Egyesült Királyság

Nagy-Britannia és Észak-Írország Egyesült Királysága (angolul United Kingdom of Great Britain and Northern Ireland) – egyszerűen csak Egyesült Királyság (UK) vagy (pontatlanul) Nagy-Britannia (GB) – nyugat-európai szigetország, mely a Brit-sziget teljes területét és az Ír-sziget északkeleti részét, valamint több kisebb szigetet foglal magába. Szárazföldi határa csak Észak-Írországnak van, Írországgal, ettől eltekintve az országot az Atlanti-óceán, az Északi-tenger, a La Manche és az Ír-tenger határolja. A legnagyobb szigetet, a Brit-szigetet a Csatorna-alagút köti össze Franciaországgal. 2020. január 31. óta hivatalosan nem tagja az Európai Uniónak. Az Egyesült Királyság egységállam (unitárius állam), melynek négy országrésze Anglia, Észak-Írország, Skócia és Wales. Parlamentáris monarchia, államfője a több mint 70 évig uralkodó II. Erzsébet brit királynő fia, III. Károly brit király. A parlament Londonban, az ország fővárosában van, de jogainak egy részét átruházta a három nemzeti fővárosban működő parlamentre, melyek Belfastban (Észak-Írország), Cardiffban (Wales) és Edinburgh-ban (Skócia) működnek. A Csatorna-szigetek és Man szigete brit koronafüggőség, az országnak nem részei, de azzal föderatív módon összekapcsolódnak. Az Egyesült Királyságnak tizennégy tengerentúli területe van, mind az egykori Brit Birodalom, a valaha volt legnagyobb birodalom maradványa, mely legnagyobb kiterjedésének idején, 1922-ben, a szárazföldi területek mintegy negyedét uralta. A brit befolyás a birodalom megszűnése után is felfedezhető a nyelvben, a kultúrában, és számos országban a jogrendszerben is. III. Károly a Nemzetközösség feje, és államfője a Nemzetközösségi királyság tagállamainak. Az Egyesült Királyság fejlett ipari ország, nominális GDP-jét tekintve az ötödik, vásárlóerő-paritását illetően pedig a hatodik legfejlettebb gazdaság. A 19. század folyamán a világ első iparosodott államává vált, a 20. század elején pedig a világ legerősebb hatalma volt. A két világháború veszteségei és a birodalom széthullása megszüntette vezető szerepét. Kétségtelen azonban, hogy az ország ma is nagyhatalom, gazdasági, politikai, kulturális és katonai befolyása jelentős. Atomhatalom, honvédelmi költségvetése a harmadik legnagyobb az országok között. Az ENSZ Biztonsági Tanácsa állandó tagja, továbbá tagja a G8-nak, a NATO-nak, az OECD-nek, a Kereskedelmi Világszervezetnek és a Nemzetközösségnek.

Budapest és Egyesült Királyság · Egyesült Királyság és Sanghaj · Többet látni »

Első világháború

Az első világháború – avagy a kortársak megnevezése alapján a nagy háború – egy négy évig tartó világméretű katonai konfliktus volt a 20. század elején, 1914 és 1918 között.

Budapest és Első világháború · Első világháború és Sanghaj · Többet látni »

Európa

Európa Földünk egyik kontinense, amelynek határai nyugaton az Atlanti-óceán, északon a Jeges-tenger, keleten az Urál hegység, az Urál-folyó és a Kaszpi-tenger, délkeleten a Kaukázus vidéke és a Fekete-tenger, délen pedig a Földközi-tenger.

Budapest és Európa · Európa és Sanghaj · Többet látni »

Isztambul

Isztambul (régiesen Sztambul, előző történelmi nevein Bizánc vagy Konstantinápoly) 15 milliós agglomerációs lakosságával (2017) a Föld egyik legnépesebb, és Törökország legnépesebb települése.

Budapest és Isztambul · Isztambul és Sanghaj · Többet látni »

Kommunizmus

A kommunizmus olyan társadalmi formát jelent, melyben a társadalom tagjai szükségleteiknek megfelelően részesednek az anyagi javakból.

Budapest és Kommunizmus · Kommunizmus és Sanghaj · Többet látni »

Lengyelország

A Lengyel Köztársaság közép-európai állam a Balti-tenger partján.

Budapest és Lengyelország · Lengyelország és Sanghaj · Többet látni »

London

London az Egyesült Királyság és azon belül Anglia fővárosa, a legnagyobb városi terület az Egyesült Királyságban; Európában Isztambul és Moszkva után a legnépesebb város.

Budapest és London · London és Sanghaj · Többet látni »

Magyarország

Magyarország állam Közép-Európában, a Kárpát-medence közepén. 1989 óta parlamentáris köztársaság. Északról Szlovákia, északkeletről Ukrajna, keletről és délkeletről Románia, délről Szerbia, délnyugatról Horvátország és Szlovénia, nyugatról pedig Ausztria határolja. Népessége a 21. században 10 millió alá csökkent. Hivatalos nyelve a magyar, amely a legnagyobb az uráli nyelvcsaládba tartozó nyelvek közül. Fővárosa és legnépesebb városa Budapest... --> Az ország többek között az Európai Unió, a NATO, az OECD, a Világbank és az ENSZ tagja is, része a schengeni övezetnek, része a Délkelet-európai Együttműködési Szervezetnek, valamint egyik alapítója az úgynevezett Visegrádi Együttműködés szervezetnek. Az ország népszerű turisztikai célpont Európában, 2015-ben 16,3 millió külföldi turista utazott ide. Az ország ad otthont a világ egyik legnagyobb termálvízkészletének, a világ egyik legnagyobb termáltavának, Közép-Európa legnagyobb tavának és Közép-Európa legnagyobb füves síkságának. A polgárai számára általános társadalom- és nyugdíjbiztosítási rendszert tart fenn, részben ingyenes egészségügyi ellátással (járulékfizetési kötelezettség mellett), valamint térítésmentes alap-, illetve középfokú oktatást. A felsőoktatás tandíjas, viszont ösztöndíjjal térítésmentesen is igénybe vehető. Magyarország nemzetközi rangsorokban elfoglalt pozíciói kedvezőnek mondhatóak: a 2010-es évek második felében az életminőség-index alapján a világ 38. legjobb életminőségű országa, 20. helyen áll a Jó Ország Index rangsorban (mely az adott országon belüli állapotokat nem veszi figyelembe), 26. helyen áll az egyenlőtlenségekkel korrigált emberi fejlettség rangsorában, 30. a Társadalmi Fejlettségi Index alapján, 2018-ban a világ 33. leginnovatívabb országa a Globális Innovációs Index felmérése szerint, és a globális békeindex 2017-es jelentése alapján a világ 15. legbiztonságosabb országa. A gazdasági életszínvonal és jogállamiság szempontjából már kevésbé kedvező a helyzet. A nettó átlagfizetés és a minimálbér az EU-ban az egyik legalacsonyabb. 2022-ben világviszonylatban közepesen korrupt az ország, míg az Európai Unióban a legkorruptabb. A Transparency International 180 országot rangsoroló korrupciós indexében 2022-ben a 77. helyre került. Az adatok alapján a 2010-es évek folyamán a magyarországi korrupció erősödött. Sajtószabadság tekintetében a 2010-es évek folyamán folyamatosan csúszott le a nemzetközi ranglistán, a Riporterek Határok Nélkül szervezet 2020-as jelentésében a világ országai közül a 89. helyezett volt. A magyar államiság kezdetei visszanyúlnak Szent István király megkoronázása idejére. Ekkortól kezdve több mint 9 évszázadon át Magyar Királyság néven szerepel a történelemben. Jelenlegi határai nagyjából megegyeznek az 1920-ban, az első világháborút lezáró trianoni békeszerződésben kijelölt határokkal. Ennek következményeként az ország elvesztette területének 71, lakosságának 58 százalékát. Az ország a Horthy-rendszerben a revízió reményében, a Szálasi-kormány alatt a német érdekeket kiszolgálva lépett be − ill. maradt hadviselő − a második világháborúban, de a kisebb-nagyobb sikeres harcok és a súlyos veszteségek ellenére sem ért el tartós áttörést, az 1947-es párizsi békeszerződés pedig kialakította a mai országhatárokat. A világháborút követően az ország a Szovjetunió megszállási övezetébe került. A rendszerváltásig kétszer került Magyarország a világpolitika középpontjába: először az 1956-os forradalom kapcsán, másodszor 1989-ben, amikor a páneurópai piknik során a keletnémetek nyugatra távozhattak. 2010 óta a demokrácia szintjén jelentős hanyatlás következett be. 2020-ban olyan országokkal kapott hasonló besorolást, mint Brazília, Indonézia vagy Európában Albánia. A 2020-as brüsszeli jogállamisági jelentés egy sor problémát tárt fel. (Európai Bizottság, 2020. szeptember 30.) 2022-ben az Európai Parlament nagy többséggel elfogadott egy állásfoglalást, amelyben kimondják, hogy Magyarország már nem teljes értékű demokrácia, hanem választási autokrácia, egy hibrid rezsim. Az ország emellett komoly demográfiai krízissel is szembesül.

Budapest és Magyarország · Magyarország és Sanghaj · Többet látni »

Második világháború

A második világháború az emberiség történetének legnagyobb és legtöbb halálos áldozattal járó fegyveres konfliktusa.

Budapest és Második világháború · Második világháború és Sanghaj · Többet látni »

Metró

kelet–nyugati metró vonalán 81–717/714 típusú szerelvény az M3-as metróvonal felszíni szakaszán Rådhuset állomás Stockholmban A Millenniumi Földalatti vasút felszíni szakasza a Hősök terénél A metró a nagyvárosokra jellemző tömegközlekedési eszköz, nagy kapacitású tömegközlekedési rendszerek egyik típusa.

Budapest és Metró · Metró és Sanghaj · Többet látni »

Németország

Németország, vagy hivatalos nevén a Németországi Szövetségi Köztársaság(), egy független szövetségi állam Közép- és Nyugat-Európában.

Budapest és Németország · Németország és Sanghaj · Többet látni »

New York

Új-Amszterdam, 1656 New York az Amerikai Egyesült Államok New York államában fekvő város.

Budapest és New York · New York és Sanghaj · Többet látni »

Oszaka

Oszaka (japánul 大阪市, Ószaka-si) település Japánban.

Budapest és Oszaka · Oszaka és Sanghaj · Többet látni »

Peking

Peking (北京; pinjin: Běijīng; IPA) a Kínai Népköztársaság fővárosa, négy tartományi jogú városának egyike, a Pekingi főegyházmegye érseki székvárosa.

Budapest és Peking · Peking és Sanghaj · Többet látni »

Románia

Románia (IPA) kelet-közép-európai állam.

Budapest és Románia · Románia és Sanghaj · Többet látni »

Rotterdam

Rotterdam Hollandia második legnagyobb városa.

Budapest és Rotterdam · Rotterdam és Sanghaj · Többet látni »

Turizmus

velencei Szent Márk téren USA-ban Egykori utazásszervezés- angol út Párizsba - plakátja A turizmus fogalmán egyrészt az ember állandó életvitelén és munkarendjén (lakásán és munkahelyén) kívüli valamennyi helyváltoztatását és tevékenységét értjük, bármi legyen azok konkrét indítéka, időtartama és célterülete.

Budapest és Turizmus · Sanghaj és Turizmus · Többet látni »

Zágráb

Zágráb (latinul és, régi magyar nevén: Gréc) Horvátország fővárosa és legnagyobb városa, a Zágrábi főegyházmegye székhelye, Budapest és Belgrád után pedig a Kárpát-medence harmadik legnagyobb városa.

Budapest és Zágráb · Sanghaj és Zágráb · Többet látni »

13. század

A 13.

13. század és Budapest · 13. század és Sanghaj · Többet látni »

17. század

A 17.

17. század és Budapest · 17. század és Sanghaj · Többet látni »

18. század

Évtizedek: 1700-as évek 1710-es évek 1720-as évek 1730-as évek 1740-es évek 1750-es évek 1760-as évek 1770-es évek 1780-as évek 1790-es évek A 18.

18. század és Budapest · 18. század és Sanghaj · Többet látni »

19. század

Évtizedek: 1800-as évek 1810-es évek 1820-as évek 1830-as évek 1840-es évek 1850-es évek 1860-as évek 1870-es évek 1880-as évek 1890-es évek A 19.

19. század és Budapest · 19. század és Sanghaj · Többet látni »

1930-as évek

Nincs leírás.

1930-as évek és Budapest · 1930-as évek és Sanghaj · Többet látni »

1950-es évek

Nincs leírás.

1950-es évek és Budapest · 1950-es évek és Sanghaj · Többet látni »

1960-as évek

Nincs leírás.

1960-as évek és Budapest · 1960-as évek és Sanghaj · Többet látni »

1970-es évek

Nincs leírás.

1970-es évek és Budapest · 1970-es évek és Sanghaj · Többet látni »

1990-es évek

Nincs leírás.

1990-es évek és Budapest · 1990-es évek és Sanghaj · Többet látni »

20. század

14px Évtizedek: 1900-as évek 1910-es évek 1920-as évek 1930-as évek 1940-es évek 1950-es évek 1960-as évek 1970-es évek 1980-as évek 1990-es évek Buzz Aldrin a Holdon (Apollo–11, 1969) A 20.

20. század és Budapest · 20. század és Sanghaj · Többet látni »

3. század

A 3.

3. század és Budapest · 3. század és Sanghaj · Többet látni »

A fenti lista az alábbi kérdésekre válaszol

Összehasonlítását Budapest és Sanghaj

Budapest 837 kapcsolatokat, ugyanakkor Sanghaj 299. Ami közös bennük 31, a Jaccard index 2.73% = 31 / (837 + 299).

Referenciák

Ez a cikk közötti kapcsolatot mutatja Budapest és Sanghaj. Eléréséhez minden cikket, amelyből az információ kivontuk, kérjük, látogasson el:

Hé! Mi vagyunk a Facebook-on most! »