Logo
Uniópédia
Kommunikáció
Szerezd meg: Google Play
Új! Töltse Uniópédia az Android™ készülék!
Letöltés
Gyorsabb hozzáférés, mint a böngésző!
 

Budapest és Lipótváros

Parancsikonokat: Különbségeket, Hasonlóságok, Jaccard hasonlósági koefficiens, Referenciák.

Közötti különbség Budapest és Lipótváros

Budapest vs. Lipótváros

Budapest (németül: Ofen-Pesth vagy Budapest, latinul: Budapestinum, szlovákul és csehül: Budapešť, lengyelül: Budapeszt, horvátul és szlovénül: Budimpešta, jiddisül: בודאפעשט, románul: Budapesta) Magyarország fővárosa, egyben legnagyobb és legnépesebb települése, jelenleg az Európai Unió 9. Lipótváros Budapest városrésze az V. kerületben.

Közötti hasonlóságok Budapest és Lipótváros

Budapest és Lipótváros 29 közös dolog (a Uniópédia): Andrássy út, Újépület, Belváros (Budapest), Budapest IX. kerülete, Budapest ostroma, Budapest V. kerülete, Budapest városrészeinek listája, Deák Ferenc tér (Budapest), Duna, Erzsébet tér (Budapest), Gresham-palota, Igazságügyi palota (Budapest), Kossuth Lajos tér (Budapest), Magyar Nemzeti Bank, Magyar Tudományos Akadémia, Magyarország, Margit-sziget, Nyugati pályaudvar, Országház, Római katolikus egyház, Steindl Imre, Szabadság tér (Budapest), Széchenyi István, Széchenyi István tér (Budapest), Szent István-bazilika (Budapest), Török hódoltság, 18. század, 1838-as pesti árvíz, 1848–49-es forradalom és szabadságharc.

Andrássy út

Az Andrássy út (1957-től 1990-ig: Népköztársaság útja) Budapest 2310 m hosszúságú sugárútja, mely Budapest VI. kerületét, a Terézvárost szeli át.

Andrássy út és Budapest · Andrássy út és Lipótváros · Többet látni »

Újépület

Az Újépület (Aedificium Regium Novum, németül Großes ärarial Gebäude (kincstári nagyépület) vagy Neugebäude) egy hírhedt erőd- és laktanyaszerű katonai épület volt, mely egykor Pesten, a Lipótvárosban, a mai Szabadság tér területén állt.

Újépület és Budapest · Újépület és Lipótváros · Többet látni »

Belváros (Budapest)

A Belváros Budapest központi városrésze az V. kerületben, annak déli részén: az évszázadokon át kialakult és a 19. század elejéig városfallal körülvett ősi pesti városmaggal egyezik meg.

Belváros (Budapest) és Budapest · Belváros (Budapest) és Lipótváros · Többet látni »

Budapest IX. kerülete

A Magyar Iparművészeti Múzeum épülete Ferencvárosi plébániatemplom a Bakáts téren archivedate.

Budapest és Budapest IX. kerülete · Budapest IX. kerülete és Lipótváros · Többet látni »

Budapest ostroma

Budapest ostroma a magyar fővárosért folyó küzdelem volt a Szovjetunió és Románia, valamint a Harmadik Birodalom és Magyarország között 1944.

Budapest és Budapest ostroma · Budapest ostroma és Lipótváros · Többet látni »

Budapest V. kerülete

Budapest V. kerülete (a kerületi önkormányzat által megállapított összefoglaló néven: Belváros-Lipótváros) a főváros szíve, sok tekintetben Budapest, illetve Magyarország közigazgatási, hivatali, kereskedelmi és turisztikai központja.

Budapest és Budapest V. kerülete · Budapest V. kerülete és Lipótváros · Többet látni »

Budapest városrészeinek listája

Budapest közigazgatási határai 2015-ben. Ez a szócikk Budapest városrészeinek adatait mutatja a Központi Statisztikai Hivatal nyilvántartása alapján 2001-ben, az akkori népszámlálás által talált lakosságszámmal.

Budapest és Budapest városrészeinek listája · Budapest városrészeinek listája és Lipótváros · Többet látni »

Deák Ferenc tér (Budapest)

A Deák Ferenc tér Budapest belvárosának egyik központi tere, egyúttal a város jelentős közlekedési csomópontja.

Budapest és Deák Ferenc tér (Budapest) · Deák Ferenc tér (Budapest) és Lipótváros · Többet látni »

Duna

A Duna Európa második leghosszabb folyama az oroszországi Volga után.

Budapest és Duna · Duna és Lipótváros · Többet látni »

Erzsébet tér (Budapest)

Az Erzsébet tér Budapest V. kerületében.

Budapest és Erzsébet tér (Budapest) · Erzsébet tér (Budapest) és Lipótváros · Többet látni »

Gresham-palota

A Gresham-palota a magyar szecessziós építészet kiemelkedő épülete.

Budapest és Gresham-palota · Gresham-palota és Lipótváros · Többet látni »

Igazságügyi palota (Budapest)

#ÁTIRÁNYÍTÁS Igazságügyi palota (egyértelműsítő lap).

Budapest és Igazságügyi palota (Budapest) · Igazságügyi palota (Budapest) és Lipótváros · Többet látni »

Kossuth Lajos tér (Budapest)

A Kossuth Lajos tér az Országházzal együtt a magyar államiság egyik szimbolikus helye és hazánk modernkori történelmének egyik fontos tanúja, méltán nevezhető a „nemzet főterének”, ahol II. Rákóczi Ferenc lovas szobra az egyetlen, amely a vezérlő fejedelem halálának 200.

Budapest és Kossuth Lajos tér (Budapest) · Kossuth Lajos tér (Budapest) és Lipótváros · Többet látni »

Magyar Nemzeti Bank

A Magyar Nemzeti Bank (MNB) Magyarország központi bankja.

Budapest és Magyar Nemzeti Bank · Lipótváros és Magyar Nemzeti Bank · Többet látni »

Magyar Tudományos Akadémia

A Magyar Tudományos Akadémia (röviden: MTA) magyarországi tudományos köztestület, amelynek fő feladata a tudomány művelése, a tudomány eredményeinek terjesztése, a magyar tudomány képviselete.

Budapest és Magyar Tudományos Akadémia · Lipótváros és Magyar Tudományos Akadémia · Többet látni »

Magyarország

Magyarország állam Közép-Európában, a Kárpát-medence közepén. 1989 óta parlamentáris köztársaság. Északról Szlovákia, északkeletről Ukrajna, keletről és délkeletről Románia, délről Szerbia, délnyugatról Horvátország és Szlovénia, nyugatról pedig Ausztria határolja. Népessége a 21. században 10 millió alá csökkent. Hivatalos nyelve a magyar, amely a legnagyobb az uráli nyelvcsaládba tartozó nyelvek közül. Fővárosa és legnépesebb városa Budapest... --> Az ország többek között az Európai Unió, a NATO, az OECD, a Világbank és az ENSZ tagja is, része a schengeni övezetnek, része a Délkelet-európai Együttműködési Szervezetnek, valamint egyik alapítója az úgynevezett Visegrádi Együttműködés szervezetnek. Az ország népszerű turisztikai célpont Európában, 2015-ben 16,3 millió külföldi turista utazott ide. Az ország ad otthont a világ egyik legnagyobb termálvízkészletének, a világ egyik legnagyobb termáltavának, Közép-Európa legnagyobb tavának és Közép-Európa legnagyobb füves síkságának. A polgárai számára általános társadalom- és nyugdíjbiztosítási rendszert tart fenn, részben ingyenes egészségügyi ellátással (járulékfizetési kötelezettség mellett), valamint térítésmentes alap-, illetve középfokú oktatást. A felsőoktatás tandíjas, viszont ösztöndíjjal térítésmentesen is igénybe vehető. Magyarország nemzetközi rangsorokban elfoglalt pozíciói kedvezőnek mondhatóak: a 2010-es évek második felében az életminőség-index alapján a világ 38. legjobb életminőségű országa, 20. helyen áll a Jó Ország Index rangsorban (mely az adott országon belüli állapotokat nem veszi figyelembe), 26. helyen áll az egyenlőtlenségekkel korrigált emberi fejlettség rangsorában, 30. a Társadalmi Fejlettségi Index alapján, 2018-ban a világ 33. leginnovatívabb országa a Globális Innovációs Index felmérése szerint, és a globális békeindex 2017-es jelentése alapján a világ 15. legbiztonságosabb országa. A gazdasági életszínvonal és jogállamiság szempontjából már kevésbé kedvező a helyzet. A nettó átlagfizetés és a minimálbér az EU-ban az egyik legalacsonyabb. 2022-ben világviszonylatban közepesen korrupt az ország, míg az Európai Unióban a legkorruptabb. A Transparency International 180 országot rangsoroló korrupciós indexében 2022-ben a 77. helyre került. Az adatok alapján a 2010-es évek folyamán a magyarországi korrupció erősödött. Sajtószabadság tekintetében a 2010-es évek folyamán folyamatosan csúszott le a nemzetközi ranglistán, a Riporterek Határok Nélkül szervezet 2020-as jelentésében a világ országai közül a 89. helyezett volt. A magyar államiság kezdetei visszanyúlnak Szent István király megkoronázása idejére. Ekkortól kezdve több mint 9 évszázadon át Magyar Királyság néven szerepel a történelemben. Jelenlegi határai nagyjából megegyeznek az 1920-ban, az első világháborút lezáró trianoni békeszerződésben kijelölt határokkal. Ennek következményeként az ország elvesztette területének 71, lakosságának 58 százalékát. Az ország a Horthy-rendszerben a revízió reményében, a Szálasi-kormány alatt a német érdekeket kiszolgálva lépett be − ill. maradt hadviselő − a második világháborúban, de a kisebb-nagyobb sikeres harcok és a súlyos veszteségek ellenére sem ért el tartós áttörést, az 1947-es párizsi békeszerződés pedig kialakította a mai országhatárokat. A világháborút követően az ország a Szovjetunió megszállási övezetébe került. A rendszerváltásig kétszer került Magyarország a világpolitika középpontjába: először az 1956-os forradalom kapcsán, másodszor 1989-ben, amikor a páneurópai piknik során a keletnémetek nyugatra távozhattak. 2010 óta a demokrácia szintjén jelentős hanyatlás következett be. 2020-ban olyan országokkal kapott hasonló besorolást, mint Brazília, Indonézia vagy Európában Albánia. A 2020-as brüsszeli jogállamisági jelentés egy sor problémát tárt fel. (Európai Bizottság, 2020. szeptember 30.) 2022-ben az Európai Parlament nagy többséggel elfogadott egy állásfoglalást, amelyben kimondják, hogy Magyarország már nem teljes értékű demokrácia, hanem választási autokrácia, egy hibrid rezsim. Az ország emellett komoly demográfiai krízissel is szembesül.

Budapest és Magyarország · Lipótváros és Magyarország · Többet látni »

Margit-sziget

A Margit-sziget (németül: Margareteninsel, törökül: Kızadası, a középkorban: Nyulak szigete) 2,5 km hosszú, 500 méter széles, 0,965 km2 (96,5 hektár) méretű sziget a Dunán, Budapest területén, Margitsziget néven (egybeírva) a főváros egyik városrésze.

Budapest és Margit-sziget · Lipótváros és Margit-sziget · Többet látni »

Nyugati pályaudvar

A Nyugati pályaudvar Budapest legrégebbi vasúti fejállomása a mai Nagykörút Teréz körúti szakasza mellett a VI. kerületben.

Budapest és Nyugati pályaudvar · Lipótváros és Nyugati pályaudvar · Többet látni »

Országház

Az Országház Budapest egyik legismertebb középülete, a Magyar Országgyűlés és egyes intézményeinek (például Országgyűlési Könyvtár) székhelye.

Budapest és Országház · Lipótváros és Országház · Többet látni »

Római katolikus egyház

A római katolikus egyház vagy saját szóhasználatában Római Katolikus Anyaszentegyház a világ legnagyobb keresztény felekezete.

Budapest és Római katolikus egyház · Lipótváros és Római katolikus egyház · Többet látni »

Steindl Imre

''Steindl Imre portrészobra a pécsi Zsolnay Múzeumban. Strobl Alajos alkotása (1899)'' Dóm téren Steindl Imre (teljes nevén: Steindl Imre Ferenc Károly, németül néhol Emerich Steindl vagy Emmerich Steindl), (Pest, 1839. október 29. – Budapest, 1902. augusztus 31.) magyar építész, a magyar Országház tervezője, műegyetemi tanár, a Magyar Tudományos Akadémia levelező tagja.

Budapest és Steindl Imre · Lipótváros és Steindl Imre · Többet látni »

Szabadság tér (Budapest)

A budapesti Szabadság tér a belvárosban, az V. kerületben, a Lipótvárosban található, a hivatali negyed közepén.

Budapest és Szabadság tér (Budapest) · Lipótváros és Szabadság tér (Budapest) · Többet látni »

Széchenyi István

Gróf sárvárfelsővidéki Széchenyi István (Bécs, 1791. szeptember 21. a német nyelvű bejegyzésben az ékezetes é betűt is feltüntették – Döbling, 1860. április 8.) államférfi, valóságos belső titkos tanácsos, császári és királyi kamarás, író, polihisztor, közgazdász, a Batthyány-kormány közlekedési minisztere, „a legnagyobb magyar” (Kossuth Lajos – egyik legnagyobb politikai ellenfele – méltatta így: „polgári erényben nagy férfiak, minő például az, kit én, nem gyáva hizelgésből, hanem meggyőződésből, a’ magyarok legnagyobbikának szoktam nevezni.”).

Budapest és Széchenyi István · Lipótváros és Széchenyi István · Többet látni »

Széchenyi István tér (Budapest)

A Széchenyi István tér Budapest V. kerületében, a Lánchíd pesti lábánál fekszik, a Duna-parti világörökségi helyszín része.

Budapest és Széchenyi István tér (Budapest) · Lipótváros és Széchenyi István tér (Budapest) · Többet látni »

Szent István-bazilika (Budapest)

A Szent István-bazilika (ismert még lipótvárosi plébániatemplom néven is) neoreneszánsz stílusú, basilica minor rangú templom Budapest V. kerületében, Lipótvárosban.

Budapest és Szent István-bazilika (Budapest) · Lipótváros és Szent István-bazilika (Budapest) · Többet látni »

Török hódoltság

Erdélyi fejedelemséget, valamint a Kanizsai-, Budai-, Egri-, Temesvári- és Váradi- vilajetet. A török hódoltság a Kárpát-medence területének az Oszmán Birodalom uralma alatt álló része volt Buda 1541-es elfoglalásától több mint másfél évszázadig, a terület Habsburg irányítás alatt történt felszabadításáig (1686–1699).

Budapest és Török hódoltság · Lipótváros és Török hódoltság · Többet látni »

18. század

Évtizedek: 1700-as évek 1710-es évek 1720-as évek 1730-as évek 1740-es évek 1750-es évek 1760-as évek 1770-es évek 1780-as évek 1790-es évek A 18.

18. század és Budapest · 18. század és Lipótváros · Többet látni »

1838-as pesti árvíz

Az 1838-as pesti árvíz március 13. és március 18. között okozott súlyos pusztítást, főleg a mai Budapest pesti oldalán.

1838-as pesti árvíz és Budapest · 1838-as pesti árvíz és Lipótváros · Többet látni »

1848–49-es forradalom és szabadságharc

Az 1848–49-es forradalom és szabadságharc Magyarország újkori történetének egyik meghatározó eseménye, a modern nemzeti identitás egyik alapkövévé vált, mivel egyszerre törekedett az egyéni szabadságjogok kivívására és a nemzeti önrendelkezés megteremtésére.

1848–49-es forradalom és szabadságharc és Budapest · 1848–49-es forradalom és szabadságharc és Lipótváros · Többet látni »

A fenti lista az alábbi kérdésekre válaszol

Összehasonlítását Budapest és Lipótváros

Budapest 837 kapcsolatokat, ugyanakkor Lipótváros 94. Ami közös bennük 29, a Jaccard index 3.11% = 29 / (837 + 94).

Referenciák

Ez a cikk közötti kapcsolatot mutatja Budapest és Lipótváros. Eléréséhez minden cikket, amelyből az információ kivontuk, kérjük, látogasson el:

Hé! Mi vagyunk a Facebook-on most! »