Logo
Uniópédia
Kommunikáció
Szerezd meg: Google Play
Új! Töltse Uniópédia az Android™ készülék!
Ingyenes
Gyorsabb hozzáférés, mint a böngésző!
 

Budapest és Budapest Duna-hídjai

Parancsikonokat: Különbségeket, Hasonlóságok, Jaccard hasonlósági koefficiens, Referenciák.

Közötti különbség Budapest és Budapest Duna-hídjai

Budapest vs. Budapest Duna-hídjai

Budapest (németül: Ofen-Pesth vagy Budapest, latinul: Budapestinum, szlovákul és csehül: Budapešť, lengyelül: Budapeszt, horvátul és szlovénül: Budimpešta, jiddisül: בודאפעשט, románul: Budapesta) Magyarország fővárosa, egyben legnagyobb és legnépesebb települése, jelenleg az Európai Unió 9. A Duna több részre osztja Budapest területét.

Közötti hasonlóságok Budapest és Budapest Duna-hídjai

Budapest és Budapest Duna-hídjai 52 közös dolog (a Uniópédia): A török kiűzése Magyarországról, Aquincum (történelmi település), Újpesti vasúti híd, Árpád híd (Budapest), Összekötő vasúti híd, Óbuda (városrész), Óbudai-sziget, Barabás Miklós (festő), Batthyány Lajos (miniszterelnök), Buda (történelmi település), Buda visszafoglalása, Budapest IV. kerülete, Budapest IX. kerülete, Budapest XX. kerülete, Budapest XXIII. kerülete, Contra-Aquincum, Csepel-sziget, Csepel-Szigetcsúcs, Deák Ferenc híd, Duna, Erzsébet híd (Budapest, 1903–1945), Erzsébet híd (Budapest, 1964), Gellért-hegy, Híd, I. Mátyás magyar király, M0-s autóút (Magyarország), Magyarország, Margit híd, Mária Terézia magyar királynő, Második világháború, ..., Megyeri híd, Mohácsi csata, Nagytétény, Pest (történelmi település), Petőfi híd, Rákóczi híd, Római Birodalom, Reformkor, Rendszerváltás Magyarországon, Szabadság híd, Széchenyi István, Széchenyi lánchíd, Szentendrei-sziget, Tabán (Budapest), Török hódoltság, Turizmus, Várhegy (Buda), Zsigmond magyar király, 1848–49-es forradalom és szabadságharc, 1930-as évek, 1990-es évek, 20. század. Bővíteni index (22 több) »

A török kiűzése Magyarországról

A török kiűzése Magyarországról (más szóval nagy török háború vagy török elleni visszafoglaló háború) annak a nagy hadjáratsorozatnak volt az eredménye, amellyel a történelmi Magyar Királyság területének nagy részéről kiszorították az Oszmán Birodalmat.

A török kiűzése Magyarországról és Budapest · A török kiűzése Magyarországról és Budapest Duna-hídjai · Többet látni »

Aquincum (történelmi település)

Aquincum (Aquinco) a római kori úthálózatot ábrázoló Tabula Peutingeriana térképenhttp://mek.oszk.hu/03400/03410/html/724.html Aquincum Aquincum római katonai tábor és polgári település volt a mai Budapest (óbudai) területén.

Aquincum (történelmi település) és Budapest · Aquincum (történelmi település) és Budapest Duna-hídjai · Többet látni »

Újpesti vasúti híd

Az Újpesti vasúti híd (a köznyelvben néha: Északi összekötő vasúti híd) Budapest egyik vasúti Duna-hídja, amely a Népsziget felett is átvezet.

Újpesti vasúti híd és Budapest · Újpesti vasúti híd és Budapest Duna-hídjai · Többet látni »

Árpád híd (Budapest)

Az Árpád híd Budapest egyik közúti Duna-hídja Budapest III. kerülete és Budapest XIII. kerülete között.

Árpád híd (Budapest) és Budapest · Árpád híd (Budapest) és Budapest Duna-hídjai · Többet látni »

Összekötő vasúti híd

Az Összekötő vasúti híd (a köznyelvben gyakran: Déli összekötő vasúti híd) Budapest egyik vasúti Duna-hídja a Körvasút déli szakaszán.

Összekötő vasúti híd és Budapest · Összekötő vasúti híd és Budapest Duna-hídjai · Többet látni »

Óbuda (városrész)

Óbuda Budapest városrésze a III. kerületben.

Óbuda (városrész) és Budapest · Óbuda (városrész) és Budapest Duna-hídjai · Többet látni »

Óbudai-sziget

Az Óbudai-sziget, más néven Hajógyári-sziget a Duna egyik szigete Budapest III. kerületének közigazgatási területén.

Óbudai-sziget és Budapest · Óbudai-sziget és Budapest Duna-hídjai · Többet látni »

Barabás Miklós (festő)

Barabás Miklós leánya Henriette (1842–1892) 1858 Barabás Miklós leánya Barabás Ilona (1844–1929) 1863 Barabás Miklós három leánya. 1864 Barabás Miklós (Márkosfalva, 1810. február 10. – Budapest, Ferencváros, 1898. február 12.) magyar festő, az első olyan, aki képes volt festészetből megélni, grafikus, fényképész, az MTA tagja.

Barabás Miklós (festő) és Budapest · Barabás Miklós (festő) és Budapest Duna-hídjai · Többet látni »

Batthyány Lajos (miniszterelnök)

Batthyány Lajos kiejtése Gróf németújvári Batthyány Lajos Ferenc József (Pozsony, 1807. február 10. – Pest, 1849. október 6.) államférfi, Magyarország első alkotmányos miniszterelnöke, vértanú.

Batthyány Lajos (miniszterelnök) és Budapest · Batthyány Lajos (miniszterelnök) és Budapest Duna-hídjai · Többet látni »

Buda (történelmi település)

Buda (németül: Ofen, ókorban: Aquincum, horvátul: Budim, szlovákul: Budín, vendül: Büdin) egyike volt a Magyar Királyság történelmi fővárosainak, mely 1873-ban egyesült Pesttel és Óbudával Budapest néven.

Buda (történelmi település) és Budapest · Buda (történelmi település) és Budapest Duna-hídjai · Többet látni »

Buda visszafoglalása

Buda visszafoglalása a töröktől 1686.

Buda visszafoglalása és Budapest · Buda visszafoglalása és Budapest Duna-hídjai · Többet látni »

Budapest IV. kerülete

Budapest IV.

Budapest és Budapest IV. kerülete · Budapest Duna-hídjai és Budapest IV. kerülete · Többet látni »

Budapest IX. kerülete

A Magyar Iparművészeti Múzeum épülete Ferencvárosi plébániatemplom a Bakáts téren archivedate.

Budapest és Budapest IX. kerülete · Budapest Duna-hídjai és Budapest IX. kerülete · Többet látni »

Budapest XX. kerülete

A 2021-ben átadott pesterzsébeti Összetartozás-templom Pesterzsébet, Budapest XX.

Budapest és Budapest XX. kerülete · Budapest Duna-hídjai és Budapest XX. kerülete · Többet látni »

Budapest XXIII. kerülete

Budapest XXIII.

Budapest és Budapest XXIII. kerülete · Budapest Duna-hídjai és Budapest XXIII. kerülete · Többet látni »

Contra-Aquincum

Az egykori Contra-Aquincum légi felvételen a mai Március 15. téren (2014) Contra-Aquincum római kori erőd, a pannóniai limes egyik fontos állomása.

Budapest és Contra-Aquincum · Budapest Duna-hídjai és Contra-Aquincum · Többet látni »

Csepel-sziget

A Csepel-sziget ábrázolása a Tabula Hungariae térképen A lakihegyi adótorony Luigi Ferdinando Marsigli Csepel-szigetről készült térképe 1726-ból A Csepel-sziget Magyarország Duna-szigete.

Budapest és Csepel-sziget · Budapest Duna-hídjai és Csepel-sziget · Többet látni »

Csepel-Szigetcsúcs

Csepel-Szigetcsúcs (2012 végéig Szigetcsúcs) Budapest egyik városrésze a Csepel-szigeten, a XXI. kerületben.

Budapest és Csepel-Szigetcsúcs · Budapest Duna-hídjai és Csepel-Szigetcsúcs · Többet látni »

Deák Ferenc híd

A Deák Ferenc híd (nem hivatalosan az M0-s autóút déli Duna-hídja, de nevezik Hárosi Duna-hídnak is) Budapest legdélibb Duna-hídja, az E60, E71, E75 nemzetközi főútvonalak része.

Budapest és Deák Ferenc híd · Budapest Duna-hídjai és Deák Ferenc híd · Többet látni »

Duna

A Duna Európa második leghosszabb folyama az oroszországi Volga után.

Budapest és Duna · Budapest Duna-hídjai és Duna · Többet látni »

Erzsébet híd (Budapest, 1903–1945)

Az első avagy régi Erzsébet híd (eredetileg Eskü téri híd) budapesti Duna-híd volt 1903–1945 között a mai Erzsébet híd helyén.

Budapest és Erzsébet híd (Budapest, 1903–1945) · Budapest Duna-hídjai és Erzsébet híd (Budapest, 1903–1945) · Többet látni »

Erzsébet híd (Budapest, 1964)

Az Erzsébet híd Budapest egyik közúti hídja a Dunán, amely az V. kerületet köti össze az I. kerülettel.

Budapest és Erzsébet híd (Budapest, 1964) · Budapest Duna-hídjai és Erzsébet híd (Budapest, 1964) · Többet látni »

Gellért-hegy

A Gellért-hegy (korábban: Kelen-hegy, németül: Blocksberg vagy Osterberg, latinul: Mons Sancti Gerhardi, törökül: Gürz İlyas Bayırı) Budapest I. és XI. kerületében, a Duna jobb partján álló, 235 méterrel a tengerszint fölé magasodó hegy (valójában hivatalosan mindössze domb, hiszen a hegyek 300 méteres tengerszint feletti magasságnál kezdődnek).

Budapest és Gellért-hegy · Budapest Duna-hídjai és Gellért-hegy · Többet látni »

Híd

A Golden Gate híd San Franciscóban A Brooklyn híd New Yorkban A Ponts Fabricio Rómában A Puente de Alcántara Spanyolországban A Pont du Gard Dél-Franciaországban segoviai akvadukt Közép-Spanyolországban Az An Ji híd Kínában A Pont d’Avignon Dél-Franciaországban A Ponte Vecchio Firenzében A Ponte Santa Trinita Firenzében A Pont Neuf Párizsban Pont Neuf Toulouse-ban Az Alláhvirdí kán hídja Iránban (1597) A Hádzsu híd Iránban (17. század közepe) A Kintai híd Japánban (1673) Nyári Palotában (1764) Nyári Palotában Az Iron Bridge, az első öntöttvas ívhíd Erzsébet híd próbaterhelése (1964) A Pontcysyllte akvadukt Fedett amerikai híd (19. század közepe) Clifton lánchíd A John A. Roebling függőhíd az Ohio folyón Az Eads híd a Mississippin A Forth-híd Az Akasi Kaikjó híd, a legnagyobb támaszközű híd A Tatara híd, a legnagyobb támaszközű ferdekábeles híd A híd olyan építmény, amely közlekedési vagy szállítási kapcsolatot teremt valamely hegyszoros, völgy, út, vasút, folyó, egyéb víztömeg, vagy más fizikai akadály két oldalán elhelyezkedő területek között.

Budapest és Híd · Budapest Duna-hídjai és Híd · Többet látni »

I. Mátyás magyar király

I.

Budapest és I. Mátyás magyar király · Budapest Duna-hídjai és I. Mátyás magyar király · Többet látni »

M0-s autóút (Magyarország)

Az M0 légifotója a 6-os út budatétényi csomópontjánál A Megyeri híd légi felvételen Az M0-s autóút, a köznyelvben gyakran budapesti körgyűrű a Budapestet körbevevő gyorsforgalmi út.

Budapest és M0-s autóút (Magyarország) · Budapest Duna-hídjai és M0-s autóút (Magyarország) · Többet látni »

Magyarország

Magyarország állam Közép-Európában, a Kárpát-medence közepén. 1989 óta parlamentáris köztársaság. Északról Szlovákia, északkeletről Ukrajna, keletről és délkeletről Románia, délről Szerbia, délnyugatról Horvátország és Szlovénia, nyugatról pedig Ausztria határolja. Népessége a 21. században 10 millió alá csökkent. Hivatalos nyelve a magyar, amely a legnagyobb az uráli nyelvcsaládba tartozó nyelvek közül. Fővárosa és legnépesebb városa Budapest... --> Az ország többek között az Európai Unió, a NATO, az OECD, a Világbank és az ENSZ tagja is, része a schengeni övezetnek, része a Délkelet-európai Együttműködési Szervezetnek, valamint egyik alapítója az úgynevezett Visegrádi Együttműködés szervezetnek. Az ország népszerű turisztikai célpont Európában, 2015-ben 16,3 millió külföldi turista utazott ide. Az ország ad otthont a világ egyik legnagyobb termálvízkészletének, a világ egyik legnagyobb termáltavának, Közép-Európa legnagyobb tavának és Közép-Európa legnagyobb füves síkságának. A polgárai számára általános társadalom- és nyugdíjbiztosítási rendszert tart fenn, részben ingyenes egészségügyi ellátással (járulékfizetési kötelezettség mellett), valamint térítésmentes alap-, illetve középfokú oktatást. A felsőoktatás tandíjas, viszont ösztöndíjjal térítésmentesen is igénybe vehető. Magyarország nemzetközi rangsorokban elfoglalt pozíciói kedvezőnek mondhatóak: a 2010-es évek második felében az életminőség-index alapján a világ 38. legjobb életminőségű országa, 20. helyen áll a Jó Ország Index rangsorban (mely az adott országon belüli állapotokat nem veszi figyelembe), 26. helyen áll az egyenlőtlenségekkel korrigált emberi fejlettség rangsorában, 30. a Társadalmi Fejlettségi Index alapján, 2018-ban a világ 33. leginnovatívabb országa a Globális Innovációs Index felmérése szerint, és a globális békeindex 2017-es jelentése alapján a világ 15. legbiztonságosabb országa. A gazdasági életszínvonal és jogállamiság szempontjából már kevésbé kedvező a helyzet. A nettó átlagfizetés és a minimálbér az EU-ban az egyik legalacsonyabb. 2022-ben világviszonylatban közepesen korrupt az ország, míg az Európai Unióban a legkorruptabb. A Transparency International 180 országot rangsoroló korrupciós indexében 2022-ben a 77. helyre került. Az adatok alapján a 2010-es évek folyamán a magyarországi korrupció erősödött. Sajtószabadság tekintetében a 2010-es évek folyamán folyamatosan csúszott le a nemzetközi ranglistán, a Riporterek Határok Nélkül szervezet 2020-as jelentésében a világ országai közül a 89. helyezett volt. A magyar államiság kezdetei visszanyúlnak Szent István király megkoronázása idejére. Ekkortól kezdve több mint 9 évszázadon át Magyar Királyság néven szerepel a történelemben. Jelenlegi határai nagyjából megegyeznek az 1920-ban, az első világháborút lezáró trianoni békeszerződésben kijelölt határokkal. Ennek következményeként az ország elvesztette területének 71, lakosságának 58 százalékát. Az ország a Horthy-rendszerben a revízió reményében, a Szálasi-kormány alatt a német érdekeket kiszolgálva lépett be − ill. maradt hadviselő − a második világháborúban, de a kisebb-nagyobb sikeres harcok és a súlyos veszteségek ellenére sem ért el tartós áttörést, az 1947-es párizsi békeszerződés pedig kialakította a mai országhatárokat. A világháborút követően az ország a Szovjetunió megszállási övezetébe került. A rendszerváltásig kétszer került Magyarország a világpolitika középpontjába: először az 1956-os forradalom kapcsán, másodszor 1989-ben, amikor a páneurópai piknik során a keletnémetek nyugatra távozhattak. 2010 óta a demokrácia szintjén jelentős hanyatlás következett be. 2020-ban olyan országokkal kapott hasonló besorolást, mint Brazília, Indonézia vagy Európában Albánia. A 2020-as brüsszeli jogállamisági jelentés egy sor problémát tárt fel. (Európai Bizottság, 2020. szeptember 30.) 2022-ben az Európai Parlament nagy többséggel elfogadott egy állásfoglalást, amelyben kimondják, hogy Magyarország már nem teljes értékű demokrácia, hanem választási autokrácia, egy hibrid rezsim. Az ország emellett komoly demográfiai krízissel is szembesül.

Budapest és Magyarország · Budapest Duna-hídjai és Magyarország · Többet látni »

Margit híd

A budapesti Margit híd a Szent István körutat és a Margit körutat köti össze a Margit-sziget érintésével.

Budapest és Margit híd · Budapest Duna-hídjai és Margit híd · Többet látni »

Mária Terézia magyar királynő

Mária Terézia (régiesen II. Mária, teljes nevén Mária Terézia Walpurga Amália Krisztina,; Bécs, 1717. május 13. – Bécs, 1780. november 29.) a Habsburg-házból származó német-római császári hercegnő, osztrák főhercegnő, magyar, cseh és német királyi hercegnő, 1740-től Ausztria uralkodó főhercegnője, magyar és cseh királynő, valamint Lotaringiai Ferenc császár hitveseként német-római császárné 1745 és 1765 között.

Budapest és Mária Terézia magyar királynő · Budapest Duna-hídjai és Mária Terézia magyar királynő · Többet látni »

Második világháború

A második világháború az emberiség történetének legnagyobb és legtöbb halálos áldozattal járó fegyveres konfliktusa.

Budapest és Második világháború · Budapest Duna-hídjai és Második világháború · Többet látni »

Megyeri híd

A híd tervrajza A Megyeri híd (nem hivatalosan az M0-s északi Duna-hídja) közúti híd a Duna felett, mely Újpestet köti össze Budakalásszal a Szentendrei-szigeten keresztül.

Budapest és Megyeri híd · Budapest Duna-hídjai és Megyeri híd · Többet látni »

Mohácsi csata

A mohácsi csata 1526.

Budapest és Mohácsi csata · Budapest Duna-hídjai és Mohácsi csata · Többet látni »

Nagytétény

Nagytétény (németül Großteting) egykor önálló község, ma Budapest városrésze a XXII. kerületben.

Budapest és Nagytétény · Budapest Duna-hídjai és Nagytétény · Többet látni »

Pest (történelmi település)

Pest városa Buda visszafoglalásakor 1684-ben Luigi Ferdinando Marsigli olasz földrajztudós térképe 1700 körül, rajta Buda és Pest városa a Csepel-sziget északi fele Pest (németül: Pesth,, horvátul: Pesta) történelmi magyar város volt a Magyar Királyságban.

Budapest és Pest (történelmi település) · Budapest Duna-hídjai és Pest (történelmi település) · Többet látni »

Petőfi híd

A Petőfi híd (1937-től 1945-ig: Horthy Miklós híd) Budapest egyik Duna-hídja.

Budapest és Petőfi híd · Budapest Duna-hídjai és Petőfi híd · Többet látni »

Rákóczi híd

A Rákóczi híd Budapest második legújabb Duna-hídja, Lágymányos és Ferencváros között.

Budapest és Rákóczi híd · Budapest Duna-hídjai és Rákóczi híd · Többet látni »

Római Birodalom

Romulust és Remust szoptatja A Római Birodalom az ókori Róma által létrehozott államalakulat volt a Földközi-tenger medencéjében.

Budapest és Római Birodalom · Budapest Duna-hídjai és Római Birodalom · Többet látni »

Reformkor

A reformkor (1825–1848) elnevezés a fejlődésben Nyugat-Európa mintaadó államaihoz (elsősorban Angliához és Franciaországhoz) képest lemaradt magyar társadalomban végbemenő újítási, modernizációs szándékra utal.

Budapest és Reformkor · Budapest Duna-hídjai és Reformkor · Többet látni »

Rendszerváltás Magyarországon

Hősök terén több ezer fő részvételével. A rendszerváltás Magyarországon (avagy rendszerváltozás, vagy rendszerváltoztatás) szűkebb értelemben Magyarország történelmének azon korszakát jelöli, mely során a magyar állam az egypártrendszerrel és annak kulturális, ideológiai relációival szakítva demokratikus állammá vált, s felszámolva az államszocialista rendszert, békés úton átalakult egy demokratikus, pluralista, köztársasági berendezkedésű állammá.

Budapest és Rendszerváltás Magyarországon · Budapest Duna-hídjai és Rendszerváltás Magyarországon · Többet látni »

Szabadság híd

A Szabadság híd (korábban Ferenc József híd, Fővám téri híd, Vámház téri híd) Budapest egyik, 1896-ban, a főváros harmadik közúti átkelőjeként átadott hídja, Budapest központjának legrövidebb hídja.

Budapest és Szabadság híd · Budapest Duna-hídjai és Szabadság híd · Többet látni »

Széchenyi István

Gróf sárvárfelsővidéki Széchenyi István (Bécs, 1791. szeptember 21. a német nyelvű bejegyzésben az ékezetes é betűt is feltüntették – Döbling, 1860. április 8.) államférfi, valóságos belső titkos tanácsos, császári és királyi kamarás, író, polihisztor, közgazdász, a Batthyány-kormány közlekedési minisztere, „a legnagyobb magyar” (Kossuth Lajos – egyik legnagyobb politikai ellenfele – méltatta így: „polgári erényben nagy férfiak, minő például az, kit én, nem gyáva hizelgésből, hanem meggyőződésből, a’ magyarok legnagyobbikának szoktam nevezni.”).

Budapest és Széchenyi István · Budapest Duna-hídjai és Széchenyi István · Többet látni »

Széchenyi lánchíd

A Széchenyi lánchíd (a köznyelvben gyakran csak Lánchíd) a Buda és Pest közötti állandó összeköttetést biztosító legrégibb, legismertebb híd a Dunán, a magyar főváros egyik jelképe, egyben az első állandó híd a teljes magyarországi Duna-szakaszon.

Budapest és Széchenyi lánchíd · Budapest Duna-hídjai és Széchenyi lánchíd · Többet látni »

Szentendrei-sziget

A Szentendrei-sziget egy dunai sziget a Dunakanyar (Kismaros) és Budapest között a Vác–Pesti-Duna-völgyben, amit keletről a folyó főága, nyugatról a Szentendrei-Duna fog közre.

Budapest és Szentendrei-sziget · Budapest Duna-hídjai és Szentendrei-sziget · Többet látni »

Tabán (Budapest)

Tabán térképe 1884-ben (a Budapest térkép részlete) A Tabán 1901-ben A Tabán (szerbül: Српска варош / Srpska varoš: „Szerbváros”, „Rácváros”) Budapest I. kerületének egyik városrésze.

Budapest és Tabán (Budapest) · Budapest Duna-hídjai és Tabán (Budapest) · Többet látni »

Török hódoltság

Erdélyi fejedelemséget, valamint a Kanizsai-, Budai-, Egri-, Temesvári- és Váradi- vilajetet. A török hódoltság a Kárpát-medence területének az Oszmán Birodalom uralma alatt álló része volt Buda 1541-es elfoglalásától több mint másfél évszázadig, a terület Habsburg irányítás alatt történt felszabadításáig (1686–1699).

Budapest és Török hódoltság · Budapest Duna-hídjai és Török hódoltság · Többet látni »

Turizmus

velencei Szent Márk téren USA-ban Egykori utazásszervezés- angol út Párizsba - plakátja A turizmus fogalmán egyrészt az ember állandó életvitelén és munkarendjén (lakásán és munkahelyén) kívüli valamennyi helyváltoztatását és tevékenységét értjük, bármi legyen azok konkrét indítéka, időtartama és célterülete.

Budapest és Turizmus · Budapest Duna-hídjai és Turizmus · Többet látni »

Várhegy (Buda)

A Várhegy Budapest I. kerületében található magaslat, melynek fennsíkján helyezkedik el a Budai Várnegyed.

Budapest és Várhegy (Buda) · Budapest Duna-hídjai és Várhegy (Buda) · Többet látni »

Zsigmond magyar király

Luxemburgi Zsigmond, (csehül: Zikmund Lucemburský, Nürnberg, 1368. február 14. – Znaim, 1437. december 9.) 1378-tól 1388-ig és 1411-től 1415-ig brandenburgi választófejedelem, 1387-től Magyarország és Horvátország királya, 1411-től német király, 1419-től cseh király, 1433-tól német-római császár, a késő középkori Európa egyik legjelentősebb személyisége, a hercegi birtokáról elnevezett, német eredetű Luxemburg-ház tagja.

Budapest és Zsigmond magyar király · Budapest Duna-hídjai és Zsigmond magyar király · Többet látni »

1848–49-es forradalom és szabadságharc

Az 1848–49-es forradalom és szabadságharc Magyarország újkori történetének egyik meghatározó eseménye, a modern nemzeti identitás egyik alapkövévé vált, mivel egyszerre törekedett az egyéni szabadságjogok kivívására és a nemzeti önrendelkezés megteremtésére.

1848–49-es forradalom és szabadságharc és Budapest · 1848–49-es forradalom és szabadságharc és Budapest Duna-hídjai · Többet látni »

1930-as évek

Nincs leírás.

1930-as évek és Budapest · 1930-as évek és Budapest Duna-hídjai · Többet látni »

1990-es évek

Nincs leírás.

1990-es évek és Budapest · 1990-es évek és Budapest Duna-hídjai · Többet látni »

20. század

14px Évtizedek: 1900-as évek 1910-es évek 1920-as évek 1930-as évek 1940-es évek 1950-es évek 1960-as évek 1970-es évek 1980-as évek 1990-es évek Buzz Aldrin a Holdon (Apollo–11, 1969) A 20.

20. század és Budapest · 20. század és Budapest Duna-hídjai · Többet látni »

A fenti lista az alábbi kérdésekre válaszol

Összehasonlítását Budapest és Budapest Duna-hídjai

Budapest 837 kapcsolatokat, ugyanakkor Budapest Duna-hídjai 163. Ami közös bennük 52, a Jaccard index 5.20% = 52 / (837 + 163).

Referenciák

Ez a cikk közötti kapcsolatot mutatja Budapest és Budapest Duna-hídjai. Eléréséhez minden cikket, amelyből az információ kivontuk, kérjük, látogasson el:

Hé! Mi vagyunk a Facebook-on most! »