39 kapcsolatok: Anyag (filozófia), Augusztus 24., Ausztria, Böhm Károly (filozófus), Berlin, Bregenz, Budapest, Dedukció, Eötvös Loránd Tudományegyetem, Erő, Esztétika, Etika (filozófia), Fenomenológia, Humanizmus, Idealizmus, Indukció (tudományfilozófia), Innsbruck, Isten, Kereszténység, Kornis Gyula, Logika, Magyar Filozófiai Szemle, Magyar Tudományos Akadémia, Matematika, Március 17., Második világháború, Metafizika, Nyugat-Németország, Ontológia, Pauler Ákos, Párizs, Platón, Pragmatika, Római katolikus egyház, Saarbrücken, Teodicea, Teológia, 1901, 1989.
Anyag (filozófia)
Az anyag filozófiai értelemben a tudatunktól függetlenül létező objektív valóságot jelölő bölcseleti kategória, a materialista filozófia alapkategóriája.
Új!!: Brandenstein Béla és Anyag (filozófia) · Többet látni »
Augusztus 24.
Névnapok: Bertalan + Albert, Alberta, Albertin, Albertina, Alicia, Aliz, Barta, Bartal, Bartó, Barton, Bartos, Báruk, Berzsián, Detre, Erzsébet, Jonatán, Mihaéla, Szilvánusz, Taksony.
Új!!: Brandenstein Béla és Augusztus 24. · Többet látni »
Ausztria
Az Osztrák Köztársaság (vagy latin eredetű néven Ausztria, németül Österreich vagy Republik Österreich, ófelnémet nyelven: Ostarrîchi, jelentése: „keleti birodalom”) közép-európai szövetségi állam.
Új!!: Brandenstein Béla és Ausztria · Többet látni »
Böhm Károly (filozófus)
Böhm Károly (Besztercebánya, 1846. szeptember 17. – Kolozsvár, 1911. május 19.) filozófus, egyetemi tanár, az MTA tagja (levelező tag 1896; rendes tag 1908).
Új!!: Brandenstein Béla és Böhm Károly (filozófus) · Többet látni »
Berlin
tévétorony, Németország legmagasabb épülete Berlin Németország fővárosa, egyben tartományi rangú városállama (szövetségi tartománya) és a Berlin/Brandenburg nagyvárosi régió centruma.
Új!!: Brandenstein Béla és Berlin · Többet látni »
Bregenz
Bregenz város Ausztriában, Vorarlberg tartomány fővárosa.
Új!!: Brandenstein Béla és Bregenz · Többet látni »
Budapest
Budapest (németül: Ofen-Pesth vagy Budapest, latinul: Budapestinum, szlovákul és csehül: Budapešť, lengyelül: Budapeszt, horvátul és szlovénül: Budimpešta, jiddisül: בודאפעשט, románul: Budapesta) Magyarország fővárosa, egyben legnagyobb és legnépesebb települése, jelenleg az Európai Unió 9.
Új!!: Brandenstein Béla és Budapest · Többet látni »
Dedukció
Dedukció vagy levezetés, bizonyítás logikai fogalom.
Új!!: Brandenstein Béla és Dedukció · Többet látni »
Eötvös Loránd Tudományegyetem
Az Eötvös Loránd Tudományegyetem (rövidítve: ELTE, latin nevén: Universitas Budapestinensis de Rolando Eötvös nominata) Magyarország leghosszabb ideje folyamatosan működő egyeteme, egyike az ország legnagyobb és legtekintélyesebb felsőoktatási intézményeinek.
Új!!: Brandenstein Béla és Eötvös Loránd Tudományegyetem · Többet látni »
Erő
A fizikában az erő olyan hatás, ami egy tömeggel rendelkező testet gyorsulásra vagy állapotváltoztatásra késztet.
Új!!: Brandenstein Béla és Erő · Többet látni »
Esztétika
Az esztétika, régies magyar nevén széptan a szépség természetével foglalkozó filozófiai ág.
Új!!: Brandenstein Béla és Esztétika · Többet látni »
Etika (filozófia)
12 Az etika (másként erkölcsfilozófia, morálfilozófia) a gyakorlati filozófiának az az ága, amely az erkölcsi parancsok érvényességének filozófiai megalapozásával foglalkozik.
Új!!: Brandenstein Béla és Etika (filozófia) · Többet látni »
Fenomenológia
A fenomenológia szubjektív idealista filozófiai irányzat, amelyet Edmund Husserl alapított és amely nagy hatással volt a 20.
Új!!: Brandenstein Béla és Fenomenológia · Többet látni »
Humanizmus
Michelangelo Buonarroti: Ádám teremtése (freskórészlet) A humanizmus az érett európai középkor egyik nagy hatású filozófiai irányzata, egyben a reneszánsz korstílus eszmei háttere volt.
Új!!: Brandenstein Béla és Humanizmus · Többet látni »
Idealizmus
Konfuciusz Platón Hegel Az idealizmus a léttel szemben a tudat elsőbbségét hirdető filozófiai irányzat.
Új!!: Brandenstein Béla és Idealizmus · Többet látni »
Indukció (tudományfilozófia)
A tudományfilozófiában az indukció a megismerés, a gondolkodás egyik legtöbbet tanulmányozott területe.
Új!!: Brandenstein Béla és Indukció (tudományfilozófia) · Többet látni »
Innsbruck
Innsbruck Ausztria Tirol tartományának székhelye.
Új!!: Brandenstein Béla és Innsbruck · Többet látni »
Isten
Isten fogalma a monoteista hívők szerint azon természetfeletti lényt jelenti, aki a világegyetemet teremtette, és/vagy annak működését, történéseit irányítja vagy ellenőrzi.
Új!!: Brandenstein Béla és Isten · Többet látni »
Kereszténység
A kereszténység (a magyarországi protestáns hívők szóhasználatában gyakran keresztyénség) egyistenhívőThe Catholic Encyclopedia, Volume IX,; William F. Albright, From the Stone Age to Christianity; H. Richard Niebuhr; About.com,; Jonathan Kirsch, God Against the Gods; Linda Woodhead, An Introduction to Christianity; The Columbia Electronic Encyclopedia; The New Dictionary of Cultural Literacy,; New Dictionary of Theology,, p. 496-99; David Vincent Meconi, "Pagan Monotheism in Late Antiquity" in Journal of Early Christian Studies, p. 111–12 vallás, amelynek középpontjában Jézus Krisztus élete, halála, feltámadása és tanításai állnak, ahogy az az Újszövetségben szerepel, illetve ahogyan azt az egyes felekezetek magyarázzák. Több mint kétmilliárd hívőjével a legelterjedtebb világvallás. A zsidó és iszlám vallással együtt az ábrahámi vallásokhoz tartozik. A kereszténység az Ószövetségen, valamint Keresztelő Jánosnak, Jézus Krisztusnak és első követőiknek az Újszövetségben leírt életén és tanításaikon alapul. A keresztények egyistenhívőknek vallják magukat, és néhány felekezet kivételével azt is vallják, hogy az Egy Isten a Szentháromságot alkotó három személyben (hiposztázis) (Atya, Fiú és Szentlélek), mint az Isten szétválaszthatatlan lényegében (ouszia) létezik. Hitük szerint Jézus az ószövetségi próféciák által megjövendölt Messiás (Felkent), más néven Krisztus, az emberiség megváltója a kárhozattól. Jézust a többségi keresztény hit Isten fiának, megváltóként emberré lett Istennek tartja, aki Isten és ember egy személyben, keveredés nélkül. A kereszténység számos, kultúránként változó vallásgyakorlatból és sok, egymástól kissé eltérő hitet valló felekezetből tevődik össze. Az elmúlt két évezredben kialakult felekezetek több fő ágazatba: ókeleti, ortodox, katolikus, protestáns és Szentháromság-tagadó csoportokra különíthetők el.
Új!!: Brandenstein Béla és Kereszténység · Többet látni »
Kornis Gyula
Kornis Gyula-szobor, Vác, 2019-ben. Juha Richárd alkotása. Sírja a Farkasréti temetőben, 2014-ben (22-1-185) Kornis Gyula, 1906-ig Kremer Gyula (Vác, 1885. december 22. – Budapest, 1958. április 17.) római katolikus pap, piarista szerzetes, filozófus, egyetemi tanár, kultúrpolitikus, 1938-ban rövid ideig képviselőházi elnök, 1940-től 1944-ig a Petőfi Társaság elnöke, a Magyar Tudományos Akadémia tagja, elnöke 1945-ben.
Új!!: Brandenstein Béla és Kornis Gyula · Többet látni »
Logika
A logika az érvényes következtetések és bizonyítások, illetve az ezzel összefüggő filozófiai, matematikai, nyelvészeti és tudományos módszertani kérdések tudománya.
Új!!: Brandenstein Béla és Logika · Többet látni »
Magyar Filozófiai Szemle
A Magyar Filozófiai Szemle (angolul Hungarian Philosophical Review) a Magyar Tudományos Akadémia (MTA) Filozófiai Bizottságának (korábban Intézetének) folyóirata.
Új!!: Brandenstein Béla és Magyar Filozófiai Szemle · Többet látni »
Magyar Tudományos Akadémia
A Magyar Tudományos Akadémia (röviden: MTA) magyarországi tudományos köztestület, amelynek fő feladata a tudomány művelése, a tudomány eredményeinek terjesztése, a magyar tudomány képviselete.
Új!!: Brandenstein Béla és Magyar Tudományos Akadémia · Többet látni »
Matematika
Pszeudoszféra Marosvásárhelyen, a Bolyai téren Euklidész: ''Elemek'' c. híres geometria-tankönyvéhez (Franciaország, XIV. szd. első évtizedei) A matematika tárgyát és módszereit tekintve, sajátos tudomány, mely részben a többi tudomány által vizsgált, részben pedig a matematika „belső” fejlődéséből adódóan létrejött (felfedezett, ill. feltalált) rendszereket, struktúrákat, azok absztrakt, közösen meglévő tulajdonságait vizsgálja.
Új!!: Brandenstein Béla és Matematika · Többet látni »
Március 17.
Névnapok: Gertrúd, Patrik + Jozefa, Jozefin, Jozefina, József, Nóna, Páris, Patrícius, Petur, Petúr, Trudi.
Új!!: Brandenstein Béla és Március 17. · Többet látni »
Második világháború
A második világháború az emberiség történetének legnagyobb és legtöbb halálos áldozattal járó fegyveres konfliktusa.
Új!!: Brandenstein Béla és Második világháború · Többet látni »
Metafizika
Etikával földi létezőkre mutat.'' A metafizika jelentése a filozófiában kétféle: egyrészt filozófiai rendszer, másrészt filozófiai módszer.
Új!!: Brandenstein Béla és Metafizika · Többet látni »
Nyugat-Németország
Nyugat-Németországnak, a köznyelvben gyakran röviden NSZK-nak nevezték Németország nyugati felét a Németországi Szövetségi Köztársaság (más fordításban Német Szövetségi Köztársaság,, németül Bundesrepublik Deutschland, BRD) 1949-es megalakulása (május 23.) és 1990-es kibővülése (október 3.) között.
Új!!: Brandenstein Béla és Nyugat-Németország · Többet látni »
Ontológia
Christian Wolff: ''Philosophia Prima Sive Ontologia'' című művének első oldala, 1730 - Ez volt az első olyan filozófiai mű amely címszavában szerepelt az „Ontológia” szó. Az ontológia, más néven léttan, lételmélet, létfilozófia vagy általános metafizika, az a filozófiai tudomány, amely a léttel mint létezők alapjával foglalkozik, azaz elsősorban nem a létezőről, hanem a létről szóló tudomány.
Új!!: Brandenstein Béla és Ontológia · Többet látni »
Pauler Ákos
Pauler Ákos (Budapest, 1876. április 9. – Budapest, 1933. június 29.), a 20. század elejének egyik legjelentősebb magyar filozófusa, a két világháború közötti korszak hivatalos bölcseletének meghatározó szereplője.
Új!!: Brandenstein Béla és Pauler Ákos · Többet látni »
Párizs
Párizs (vagy a későbbi neolatin Lutetia Parisiorum) Franciaország fővárosa.
Új!!: Brandenstein Béla és Párizs · Többet látni »
Platón
Platón (görögül: Πλάτων), (régiesen Plátó, eredetileg: Arisztoklész; sz.: Kr. e. 427 körül, Athén vagy Aigina – † Kr. e. 347, Athén), ókori görög filozófus, iskolaalapító.
Új!!: Brandenstein Béla és Platón · Többet látni »
Pragmatika
A pragmatika a jelekkel és jelrendszerekkel foglalkozó koncentrált (több hagyományos ismeretterületet átfogó, illetve azok határain elhelyezkedő) tudomány, a szemiotika egyik ága, mely a jel és jelfelhasználó viszonyát, a jelek kommunikációs folyamatban való használatának kérdéseit vizsgálja.
Új!!: Brandenstein Béla és Pragmatika · Többet látni »
Római katolikus egyház
A római katolikus egyház vagy saját szóhasználatában Római Katolikus Anyaszentegyház a világ legnagyobb keresztény felekezete.
Új!!: Brandenstein Béla és Római katolikus egyház · Többet látni »
Saarbrücken
Saarbrücken közel 180 000 fős lakosságával németországi viszonylatban kisvárosnak számít.
Új!!: Brandenstein Béla és Saarbrücken · Többet látni »
Teodicea
A teodícea Isten igazolását jelenti; magyarázat a rossz jelenlétére a világban.
Új!!: Brandenstein Béla és Teodicea · Többet látni »
Teológia
Részlet egy középkori nagy hittudományi munkájából, Aquinói Szent Tamás ''Summa Theologiae''-jából A teológia – magyarosan hittudomány – görög eredetű szó (θεολογια, theologia) a theosz, (.
Új!!: Brandenstein Béla és Teológia · Többet látni »
1901
Az 1901-es év a 20. század első éve és az 1900-as évek második éve volt.
Új!!: Brandenstein Béla és 1901 · Többet látni »
1989
Nincs leírás.
Új!!: Brandenstein Béla és 1989 · Többet látni »