Gyorsabb hozzáférés, mint a böngésző!
20 kapcsolatok: Amphiktüonia, Athén, Attika, Boiót Szövetség, Boiótia, Epameinóndasz, Föníciaiak, Hegyi Dolores, Helikon-hegység, Iónok, II. Philipposz makedón király, III. Alexandrosz makedón király, Kertész István (klasszika-filológus), Kleiszthenész, Németh György (történész), Sarkady János, Thébai, Thesszália, Trákok, Trójai háború.
Amphiktüonia
Görögországi szenthelyek Az amphiktüonia az ókori Görögországban vallási jellegű védelmi szövetséget jelentett, ami többnyire egy szentély köré szerveződött.
Új!!: Boiótok és Amphiktüonia · Többet látni »
Athén
Athén (görög: Αθήνα, Athína; IPA, ógörögül:, Athénai, IPA, régi középkori magyar neve: Athénás) Görögország fővárosa.
Új!!: Boiótok és Athén · Többet látni »
Attika
Attika régió elhelyezkedése Görögországban Attika (görögül Αττική) egyike Görögország 7 decentralizált régiójának.
Új!!: Boiótok és Attika · Többet látni »
Boiót Szövetség
A Boiót Szövetség (Koinon tón Boiótón) az antik Görögországban Boiótiai poliszok politikai és katonai szövetsége, koinonja volt a római időkig.
Új!!: Boiótok és Boiót Szövetség · Többet látni »
Boiótia
Boiótia fekvése Görögországon belül Boiótia (latinul: Beotia, innen német közvetítéssel régi magyar néven: Beócia, újgörögül: Viotia) a mai Görögország egyik prefektúrája.
Új!!: Boiótok és Boiótia · Többet látni »
Epameinóndasz
Epameinóndasz (görög: Ἐπαμεινώνδας) (kb. i. e. 418 – i. e. 362 július 3.) thébai hadvezér és államférfi, aki Thébát a Spártának alávetett állapotból az antik Görögország hegemón hatalmává tette.
Új!!: Boiótok és Epameinóndasz · Többet látni »
Föníciaiak
Föníciai nő szarkofágja (kb. ie. 400), Szidónból. Jelenleg a Louvreban látható. A föníciaiak ókori nép, amely Föníciában lakott.
Új!!: Boiótok és Föníciaiak · Többet látni »
Hegyi Dolores
Hegyi Dolores (Kalocsa, 1934. november 3. –) klasszika-filológus, ókortörténész, az ELTE BTK Történeti Intézet egykori egyetemi tanára.
Új!!: Boiótok és Hegyi Dolores · Többet látni »
Helikon-hegység
#ÁTIRÁNYÍTÁS Helikon (hegység).
Új!!: Boiótok és Helikon-hegység · Többet látni »
Iónok
𐎹𐎢𐎴, ''Yaunā'')https://www.livius.org/sources/content/achaemenid-royal-inscriptions/dna/? I. Dareiosz, DNa felirat, 28. sor a Achaemenidák hadserege, i. e. 480 körül. I. Xerxész sírdombormű. Az iónok (Ἴωνες, Íōnes, Ἴων, Íōn) a Hellasz négy alapító törzsének egyike (a dórokkal, akhájokkal és aiolokkal együtt).
Új!!: Boiótok és Iónok · Többet látni »
II. Philipposz makedón király
II. Philipposz, magyarosan II. Fülöp, (Pella, i. e. 382 – Aigai, i. e. 336 októbere) Makedónia királya, i. e. 355-től 336-ig uralkodott. Hét házasságából hat gyermeke született, egyikük Alexandrosz követte a trónon. Philipposz Makedóniában született III. Amüntasz makedón király fiaként, de fiatal kora miatt nem ő volt a korona fő várományosa. A trónra bátyja, II. Alexandrosz került, aki – egy békeszerződés értelmében – i. e. 368-ban Thébaiba küldte, ahol túszként tartózkodott, egészen i. e. 365-ig. Itt görög nevelésben részesült és a görög hadi szokásokkal is megismerkedett (többek között itt sajátította el a ferde phalanx alkalmazását). I. e. 368-ban meggyilkolták II. Alexandroszt, és helyére III. Perdikkasz, a másik báty lépett. Az új uralkodó i. e. 365-ben visszahozatta öccsét Makedóniába. Ekkor az országot délről a görög városok terjeszkedése fenyegette, és a trák hódítók is jelentős makedón területeket vontak ellenőrzésük alá. Miután a harcokban III. Perdikkasz elesett (i. e. 359), átmenetileg gyámság alá került, de a hadsereg görög mintára való átszervezését elkezdhette. i. e. 355-ben került a trónra, és hozzálátott hatalmának megerősítéséhez. Új, modern, jól felszerelt hadsereget szervezett a görög phalanx hadviselés alapján. 8000 fős hadseregével sikert sikerre halmozva visszaszorította az illíriai hódítókat, visszafoglalta Makedónia megszállt területeit és gyarapította országa területét. A több évig elhúzódó hadjáratok során rátette kezét Illíriára, Trákiára és Paióniára is. Komoly pénzügyi reformja és a trák aranybányák biztosították az anyagi forrásokat a katonai expedícióihoz. Philipposz mégsem hódításaira, hanem diplomáciai sikereire volt a legbüszkébb. Görög riválisait gyakran kijátszotta egymás ellen, és a makedón érdekeket szem előtt tartva hol az egyik, hol a másik oldalon nyújtott katonai támogatást. Hamarosan a görög területek északi része is makedón fennhatóság alá került. A háborúk során felvirágzott Makedónia gazdasága és kereskedelme. II. Philipposz birodalma i. e. 336-ban I. e. 356-ban született meg fia, Alexandrosz, akit kemény fizikai és szellemi neveltetésben részesített, néhány évig a világ akkori leghíresebb tudósa, Arisztotelész volt a tanára. II. Philiphosz mellett az ifjú herceg már korán elsajátíthatta az uralkodást és a hadsereg irányítását. A görögök, hogy csökkentsék a makedónok befolyását, egyesítették erőiket és fellázadtak Philipposz uralma ellen. Az i. e. 338-ban megvívott khairóneiai sorsdöntő ütközetben azonban Philipphosz fényes győzelmet aratott a görög seregeken. Ebben az ütközetben a 18 éves Alexandrosz vezette a balszárnyon a lovassági támadást, szétzúzva a thébai szent csapatot, a kor egyik legütőképesebb elit alakulatát, jelentős segítséget nyújtva ezzel atyjának. A győzelmet követően II. Philipphosz szövetségbe kényszerítette a görög államokat, amelynek vezérül saját magát választotta meg. Miután ez megtörtént, minden figyelmét Perzsia felé fordította, mert a görögök veszélyeztetettségük megoldását a perzsa birodalom meghódításában látták, és az i. e. 490-ben megindított perzsa inváziókat is meg akarták bosszulni a gyengélkedő perzsák ellen. II. Philipposz vezetésével az i. e. 338-ban, Korinthoszban megtartott összgörög kongresszuson megalakult a Korinthoszi Szövetség. I. e. 337-ben egy hadsereget is küldött Parmenion vezetésével, hogy átkeljenek Kis-Ázsiába, előkészítve a nagy hadjáratot. A királynak azonban már nem volt lehetősége valóra váltani az álmát, mert i. e. 336-ban a tiszteletére rendezett ünnepélyen a saját testőre, Pauszaniasz meggyilkolta. A trónon kivételes képességű fia, III. Alexandrosz követte, aki seregével átkelt a Hellészpontoszon és hosszú évekig tartó katonai hadjárata során megdöntötte III. Dareiosz perzsa király hatalmát.
Új!!: Boiótok és II. Philipposz makedón király · Többet látni »
III. Alexandrosz makedón király
ezüstdrakhmán III. Alexandrosz, magyarosan III. Sándor, Nagy Sándor (ógörögül:, ejtsd: alexandrosz ho megasz, perzsául: Szikandar vagy Iszkander;; Pella, i. e. 356. július 20. és július 30. között – Babilon, i. e. 323. június 10.) előbb Makedónia királya, majd Egyiptom fáraója és Perzsia nagykirálya. Az általános vélekedés szerint kiváló hadvezér volt; atyja, II. Philipposz nyomdokain haladva hatalmát a Peloponnészosztól az indiai szubkontinensig terjesztette ki, elfoglalva a görögök által akkor ismert világ nagy részét. Rövid, de eredményes uralkodása a klasszikus ókori történelem és kultúra egy új korszakának, a hellenizmusnak a kezdetét jelentette. Alexandrosz volt Napóleon koráig az európaiak számára a világtörténelem leghíresebb hadvezére, de ismertsége ma is nagyon nagy, s a hadvezetés második legnagyobb ikonja. Alexandroszról a mai Észak-Macedóniában sajátos kép él. A délszláv macedónok magukat előszeretettel azonosítják az ő makedón népével. Ez nem felel meg a valóságnak, mert az igazi makedónok a görögökkel rokon népcsoport volt, a mostani macedón nép, amely ugyan nyelvében makedoncinak mondja magát, de nyelvileg és más szempontok miatt a bolgárokhoz áll közel, nem leszármazottja az ókori makedónoknak. Görögország és (a mostanra már) Észak-Macedónia között emiatt már többször pattanásig feszültek az ellentétek.
Új!!: Boiótok és III. Alexandrosz makedón király · Többet látni »
Kertész István (klasszika-filológus)
#ÁTIRÁNYÍTÁS Kertész István (történész).
Új!!: Boiótok és Kertész István (klasszika-filológus) · Többet látni »
Kleiszthenész
Kleiszthenész (i. e. 570 – 508) arisztokrata származású athéni politikus az i. e. 6. században.
Új!!: Boiótok és Kleiszthenész · Többet látni »
Németh György (történész)
Németh György Amadé (Kaposvár, 1956. június 25. –) magyar ókortörténész, klasszika-filológus, az ELTE BTK Ókortörténeti Tanszékének egykori vezetője és egyetemi tanára, az MTA doktora.
Új!!: Boiótok és Németh György (történész) · Többet látni »
Sarkady János
Sarkady János (Biharkeresztes, 1927. december 31. – Budapest, 2006. szeptember 5.) klasszika-filológus, történész, egyetemi tanár, a Magyar Tudományos Akadémia rendes tagja.
Új!!: Boiótok és Sarkady János · Többet látni »
Thébai
Thébai (újgörögül Θήβα) az ókori Görögország egyik legjelentősebb városállama volt.
Új!!: Boiótok és Thébai · Többet látni »
Thesszália
Thesszália Görögországon belüli elhelyezkedése Thesszália (görögül Θεσσαλία, ógörögösen Thesszalia) Görögország 13 közigazgatási régiójának egyike, mely 5 regionális egységre van felosztva.
Új!!: Boiótok és Thesszália · Többet látni »
Trákok
A trákok indoeurópai eredetű ókori nép, akik az i. e. 2. évezred második felétől a i. u. 6–7. századig éltek a Balkán-félsziget délkeleti és keleti részén, főleg a mai Bulgária területén.
Új!!: Boiótok és Trákok · Többet látni »
Trójai háború
A trójai háború fegyveres konfliktus lehetett az ókorban az akhájok és a kisázsiai Trója között.
