Gyorsabb hozzáférés, mint a böngésző!Közötti hasonlóságok Baranya vármegye és Dunántúl
Baranya vármegye és Dunántúl 35 közös dolog (a Uniópédia): Abaliget, Alföld, Dél-Dunántúl, Dél-Dunántúl turisztikai régió, Dráva, Duna, Erdő, Győr-Moson-Sopron vármegye, Horvátok, Horvátország, I. István magyar király, Komló (település), Latin nyelv, Magyaregregy, Magyarok, Magyarország, Mecsek, Mohács, Nagyharsány, Németek, Oszmán Birodalom, Pécs, Pécsvárad, Római Birodalom, Siklósi vár, Somogy vármegye, Szigetvári vár, Szláv népek, Török hódoltság, Tolna vármegye, ..., Trianoni békeszerződés, Urán, Villány, Zselic, 18. század. Bővíteni index (5 több) »
Abaliget
Abaliget község a Dél-Dunántúl régióban, Baranya vármegyében, a Pécsi járásban.
Abaliget és Baranya vármegye · Abaliget és Dunántúl ·
Alföld
Az Alföld (vagy régebben: Nagy Magyar Alföld) morfológiailag az eurázsiai sztyeppevidék legnyugatibb területe, kiterjedése kb.
Alföld és Baranya vármegye · Alföld és Dunántúl ·
Dél-Dunántúl
Dél-Dunántúl a nyolc magyarországi statisztikai régió egyike, az ország délnyugati részében helyezkedik el.
Baranya vármegye és Dél-Dunántúl · Dél-Dunántúl és Dunántúl ·
Dél-Dunántúl turisztikai régió
Dél-Dunántúl turisztikai régió a Dunántúlon belül A dél-dunántúli régió területe megegyezik a Dél-Dunántúl turisztikai régióval, kivéve Somogy vármegye északi, Balaton-menti területét, amely a Balaton turisztikai régióhoz tartozik.
Baranya vármegye és Dél-Dunántúl turisztikai régió · Dél-Dunántúl turisztikai régió és Dunántúl ·
Dráva
A Dráva forrása Villachnál Maribor alatt A Dráva (olaszul, szlovénül és horvátul Drava, németül Drau) a Duna jobb oldali mellékfolyója 40 095 km²-es vízgyűjtő területtel és 749 km-es hosszal.
Baranya vármegye és Dráva · Dráva és Dunántúl ·
Duna
A Duna Európa második leghosszabb folyama az oroszországi Volga után.
Baranya vármegye és Duna · Dunántúl és Duna ·
Erdő
Első hó az őszi erdőben Az erdő olyan természetes vagy telepített élőhely, amelynek jellegét a sűrűn álló fák határozzák meg.
Baranya vármegye és Erdő · Dunántúl és Erdő ·
Győr-Moson-Sopron vármegye
Győr-Moson-Sopron vármegye, 1950 és 1990 között Győr-Sopron megye, 1990 és 2022 között Győr-Moson-Sopron megye, közigazgatási egység, amely Magyarország északnyugati részében található.
Baranya vármegye és Győr-Moson-Sopron vármegye · Dunántúl és Győr-Moson-Sopron vármegye ·
Horvátok
A horvátok délszláv népcsoport, leginkább Horvátországban, Bosznia-Hercegovinában és a környező országokban élnek.
Baranya vármegye és Horvátok · Dunántúl és Horvátok ·
Horvátország
Horvátország (hivatalosan Horvát Köztársaság) délkelet-európai állam a Balkán-félszigeten.
Baranya vármegye és Horvátország · Dunántúl és Horvátország ·
I. István magyar király
I.
Baranya vármegye és I. István magyar király · Dunántúl és I. István magyar király ·
Komló (település)
Komló város Baranya vármegye északi részén, a Komlói járás központja.
Baranya vármegye és Komló (település) · Dunántúl és Komló (település) ·
Latin nyelv
A latin nyelv az indoeurópai nyelvcsalád itáliai ágán belül a latin-faliszkuszi nyelvek csoportjába tartozó nyelv.
Baranya vármegye és Latin nyelv · Dunántúl és Latin nyelv ·
Magyaregregy
Magyaregregy község Baranya vármegyében, a Komlói járásban.
Baranya vármegye és Magyaregregy · Dunántúl és Magyaregregy ·
Magyarok
Nincs leírás.
Baranya vármegye és Magyarok · Dunántúl és Magyarok ·
Magyarország
Magyarország állam Közép-Európában, a Kárpát-medence közepén. 1989 óta parlamentáris köztársaság. Északról Szlovákia, északkeletről Ukrajna, keletről és délkeletről Románia, délről Szerbia, délnyugatról Horvátország és Szlovénia, nyugatról pedig Ausztria határolja. Népessége a 21. században 10 millió alá csökkent. Hivatalos nyelve a magyar, amely a legnagyobb az uráli nyelvcsaládba tartozó nyelvek közül. Fővárosa és legnépesebb városa Budapest... --> Az ország többek között az Európai Unió, a NATO, az OECD, a Világbank és az ENSZ tagja is, része a schengeni övezetnek, része a Délkelet-európai Együttműködési Szervezetnek, valamint egyik alapítója az úgynevezett Visegrádi Együttműködés szervezetnek. Az ország népszerű turisztikai célpont Európában, 2015-ben 16,3 millió külföldi turista utazott ide. Az ország ad otthont a világ egyik legnagyobb termálvízkészletének, a világ egyik legnagyobb termáltavának, Közép-Európa legnagyobb tavának és Közép-Európa legnagyobb füves síkságának. A polgárai számára általános társadalom- és nyugdíjbiztosítási rendszert tart fenn, részben ingyenes egészségügyi ellátással (járulékfizetési kötelezettség mellett), valamint térítésmentes alap-, illetve középfokú oktatást. A felsőoktatás tandíjas, viszont ösztöndíjjal térítésmentesen is igénybe vehető. Magyarország nemzetközi rangsorokban elfoglalt pozíciói kedvezőnek mondhatóak: a 2010-es évek második felében az életminőség-index alapján a világ 38. legjobb életminőségű országa, 20. helyen áll a Jó Ország Index rangsorban (mely az adott országon belüli állapotokat nem veszi figyelembe), 26. helyen áll az egyenlőtlenségekkel korrigált emberi fejlettség rangsorában, 30. a Társadalmi Fejlettségi Index alapján, 2018-ban a világ 33. leginnovatívabb országa a Globális Innovációs Index felmérése szerint, és a globális békeindex 2017-es jelentése alapján a világ 15. legbiztonságosabb országa. A gazdasági életszínvonal és jogállamiság szempontjából már kevésbé kedvező a helyzet. A nettó átlagfizetés és a minimálbér az EU-ban az egyik legalacsonyabb. 2022-ben világviszonylatban közepesen korrupt az ország, míg az Európai Unióban a legkorruptabb. A Transparency International 180 országot rangsoroló korrupciós indexében 2022-ben a 77. helyre került. Az adatok alapján a 2010-es évek folyamán a magyarországi korrupció erősödött. Sajtószabadság tekintetében a 2010-es évek folyamán folyamatosan csúszott le a nemzetközi ranglistán, a Riporterek Határok Nélkül szervezet 2020-as jelentésében a világ országai közül a 89. helyezett volt. A magyar államiság kezdetei visszanyúlnak Szent István király megkoronázása idejére. Ekkortól kezdve több mint 9 évszázadon át Magyar Királyság néven szerepel a történelemben. Jelenlegi határai nagyjából megegyeznek az 1920-ban, az első világháborút lezáró trianoni békeszerződésben kijelölt határokkal. Ennek következményeként az ország elvesztette területének 71, lakosságának 58 százalékát. Az ország a Horthy-rendszerben a revízió reményében, a Szálasi-kormány alatt a német érdekeket kiszolgálva lépett be − ill. maradt hadviselő − a második világháborúban, de a kisebb-nagyobb sikeres harcok és a súlyos veszteségek ellenére sem ért el tartós áttörést, az 1947-es párizsi békeszerződés pedig kialakította a mai országhatárokat. A világháborút követően az ország a Szovjetunió megszállási övezetébe került. A rendszerváltásig kétszer került Magyarország a világpolitika középpontjába: először az 1956-os forradalom kapcsán, másodszor 1989-ben, amikor a páneurópai piknik során a keletnémetek nyugatra távozhattak. 2010 óta a demokrácia szintjén jelentős hanyatlás következett be. 2020-ban olyan országokkal kapott hasonló besorolást, mint Brazília, Indonézia vagy Európában Albánia. A 2020-as brüsszeli jogállamisági jelentés egy sor problémát tárt fel. (Európai Bizottság, 2020. szeptember 30.) 2022-ben az Európai Parlament nagy többséggel elfogadott egy állásfoglalást, amelyben kimondják, hogy Magyarország már nem teljes értékű demokrácia, hanem választási autokrácia, egy hibrid rezsim. Az ország emellett komoly demográfiai krízissel is szembesül.
Baranya vármegye és Magyarország · Dunántúl és Magyarország ·
Mecsek
A Mecsek középhegység a Dél-Dunántúlon, Pécstől északra.
Baranya vármegye és Mecsek · Dunántúl és Mecsek ·
Mohács
Mohács a Dunáról Mohács (Moosach) város Baranya vármegyében, a Mohácsi járás központja, a megye harmadik legnépesebb települése.
Baranya vármegye és Mohács · Dunántúl és Mohács ·
Nagyharsány
Nagyharsány község Baranya vármegyében, a Siklósi járásban.
Baranya vármegye és Nagyharsány · Dunántúl és Nagyharsány ·
Németek
A németek többségükben Közép-Európa területén élő, német nyelven beszélő, többnyire germán eredetű nép.
Baranya vármegye és Németek · Dunántúl és Németek ·
Oszmán Birodalom
Az Oszmán Birodalom (oszmán-török nyelven: دولتْ علیّه عثمانیّه Devlet-i Âliye-yi Osmâniyye, mai török nyelven: Osmanlı İmparatorluğu vagy Osmanlı Devleti), az egyik legnagyobb és a legtovább fennálló iszlám világbirodalom, amely évszázadokon át megkerülhetetlen hatalmi tényező volt a világ politikai, gazdasági és kulturális erőviszonyainak alakulásában.
Baranya vármegye és Oszmán Birodalom · Dunántúl és Oszmán Birodalom ·
Pécs
Pécs (/Pečuj, a középkorban, az ókorban) megyei jogú város Magyarország délnyugati részén, az ország ötödik legnagyobb települése Budapest, Debrecen, Szeged és Miskolc után.
Baranya vármegye és Pécs · Dunántúl és Pécs ·
Pécsvárad
Pécsvárad (vagy Petschwar) város Baranya vármegyében, a Pécsváradi járás székhelye.
Baranya vármegye és Pécsvárad · Dunántúl és Pécsvárad ·
Római Birodalom
Romulust és Remust szoptatja A Római Birodalom az ókori Róma által létrehozott államalakulat volt a Földközi-tenger medencéjében.
Baranya vármegye és Római Birodalom · Dunántúl és Római Birodalom ·
Siklósi vár
A Villányi-hegység déli lábainál, egy kisebb magaslaton láthatóak Siklós várának teljes épségben lévő pártázatos falai, melyek oltalmazóan fogják körbe az emeletes palotaszárnyakat.
Baranya vármegye és Siklósi vár · Dunántúl és Siklósi vár ·
Somogy vármegye
Somogy vármegye, 1950 és 2022 között Somogy megye (németül: Komitat Schomodei, horvátul: Šomođska županija) közigazgatási egység Magyarországon, a Dunántúlon, a Dél-Dunántúli régió területén.
Baranya vármegye és Somogy vármegye · Dunántúl és Somogy vármegye ·
Szigetvári vár
A szigetvári várat 1420 körül építtette fel Anthini (Szigeti) Oszvald földesúr a Dél-Dunántúl vidékén eredő Almás-patak egyik kiemelkedő szigetén.
Baranya vármegye és Szigetvári vár · Dunántúl és Szigetvári vár ·
Szláv népek
A szláv népek a szláv nyelveket beszélő népek összefoglaló elnevezése.
Baranya vármegye és Szláv népek · Dunántúl és Szláv népek ·
Török hódoltság
Erdélyi fejedelemséget, valamint a Kanizsai-, Budai-, Egri-, Temesvári- és Váradi- vilajetet. A török hódoltság a Kárpát-medence területének az Oszmán Birodalom uralma alatt álló része volt Buda 1541-es elfoglalásától több mint másfél évszázadig, a terület Habsburg irányítás alatt történt felszabadításáig (1686–1699).
Baranya vármegye és Török hódoltság · Dunántúl és Török hódoltság ·
Tolna vármegye
Tolna vármegye, 1950 és 2022 között Tolna megye (németül: Komitat Tolnau, latinul: Comitatus Tolnensis) közigazgatási egység Magyarországon, a Dél-Dunántúlon.
Baranya vármegye és Tolna vármegye · Dunántúl és Tolna vármegye ·
Trianoni békeszerződés
date.
Baranya vármegye és Trianoni békeszerződés · Dunántúl és Trianoni békeszerződés ·
Urán
Az urán (latinul: uranium; vegyjel: U, nyelvújításkori magyar nevén: sárgany) az aktinoidák csoportjába tartozó nehéz, ezüstfehér, fémes, radioaktív, nagy sűrűségű kémiai elem, a periódusos rendszer 92.
Baranya vármegye és Urán · Dunántúl és Urán ·
Villány
Villány város Baranya vármegyében, a Siklósi járásban.
Baranya vármegye és Villány · Dunántúl és Villány ·
Zselic
Jellegzetes zselici bükkerdő Löszmélyút egy Szulimán melletti szőlőhegyen A Zselic mintegy 1200 km² területű dombság a Dunántúl déli részén, Somogy és Baranya vármegye határán.
Baranya vármegye és Zselic · Dunántúl és Zselic ·
18. század
Évtizedek: 1700-as évek 1710-es évek 1720-as évek 1730-as évek 1740-es évek 1750-es évek 1760-as évek 1770-es évek 1780-as évek 1790-es évek A 18.
A fenti lista az alábbi kérdésekre válaszol
- Amit úgy tűnik, hogy Baranya vármegye és Dunántúl
- Mi van a közös Baranya vármegye és Dunántúl
- Közötti hasonlóságok Baranya vármegye és Dunántúl
Összehasonlítását Baranya vármegye és Dunántúl
Baranya vármegye 504 kapcsolatokat, ugyanakkor Dunántúl 240. Ami közös bennük 35, a Jaccard index 4.70% = 35 / (504 + 240).
Referenciák
Ez a cikk közötti kapcsolatot mutatja Baranya vármegye és Dunántúl. Eléréséhez minden cikket, amelyből az információ kivontuk, kérjük, látogasson el:
