Gyorsabb hozzáférés, mint a böngésző!
39 kapcsolatok: Őszeszék megállóhely, Őszeszéki-tó, Ópusztaszer, Balatonakali, Balástya vasútállomás, Budapest, Csólyospálos, Csengele, Csongrád-Csanád vármegye, Dóc (Magyarország), Forráskút, Hindu Vaisnava Egyház, Kapitányság megállóhely, Kömpöc, Község, Kecskemét, Kiskunmajsa, Kistelek, Kisteleki járás, M5-ös autópálya (Magyarország), Magyarok, Magyarország, Sándorfalva, Szatymaz, Szeged, Szent Antal-templom (Balástya), Szerbia, Torontáltorda, Zsombó, 1725, 1891, 1950, 2001, 4524-es mellékút (Magyarország), 5-ös főút (Magyarország), 5411-es mellékút (Magyarország), 5421-es mellékút (Magyarország), 5422-es mellékút (Magyarország), 5423-as mellékút (Magyarország).
Őszeszék megállóhely
Őszeszék megállóhely egy Csongrád-Csanád vármegyei vasúti megállóhely Balástya településen, a helyi önkormányzat üzemeltetésében.
Új!!: Balástya és Őszeszék megállóhely · Többet látni »
Őszeszéki-tó
Az Őszeszéki-tó (más néven Balástyai víztározó) Csongrád-Csanád vármegyei Balástya közelében, a községtől délnyugatra, az M5-ös autópálya közelében található.
Új!!: Balástya és Őszeszéki-tó · Többet látni »
Ópusztaszer
Ópusztaszer (1974-ig Sövényháza) község Csongrád-Csanád vármegyében, a Kisteleki járásban.
Új!!: Balástya és Ópusztaszer · Többet látni »
Balatonakali
Balatonakali (1954-ig: Akali) község Veszprém vármegyében, a Balatonfüredi járásban, a Balaton partján.
Új!!: Balástya és Balatonakali · Többet látni »
Balástya vasútállomás
Balástya vasútállomás egy Csongrád-Csanád vármegyei vasútállomás, Balástya településen, a helyi önkormányzat üzemeltetésében.
Új!!: Balástya és Balástya vasútállomás · Többet látni »
Budapest
Budapest (németül: Ofen-Pesth vagy Budapest, latinul: Budapestinum, szlovákul és csehül: Budapešť, lengyelül: Budapeszt, horvátul és szlovénül: Budimpešta, jiddisül: בודאפעשט, románul: Budapesta) Magyarország fővárosa, egyben legnagyobb és legnépesebb települése, jelenleg az Európai Unió 9.
Új!!: Balástya és Budapest · Többet látni »
Csólyospálos
Csólyospálos község Bács-Kiskun vármegye Kiskunmajsai járásában.
Új!!: Balástya és Csólyospálos · Többet látni »
Csengele
Csengele község Csongrád-Csanád vármegye Kisteleki járásában.
Új!!: Balástya és Csengele · Többet látni »
Csongrád-Csanád vármegye
Csongrád-Csanád vármegye, 1950 és 2020 között Csongrád megye, 2020 és 2022 között Csongrád-Csanád megye közigazgatási egység Magyarország délkeleti részén, az Alföldön.
Új!!: Balástya és Csongrád-Csanád vármegye · Többet látni »
Dóc (Magyarország)
Dóc község Csongrád-Csanád vármegye Szegedi járásában.
Új!!: Balástya és Dóc (Magyarország) · Többet látni »
Forráskút
Forráskút község Csongrád-Csanád vármegye Mórahalmi járásában.
Új!!: Balástya és Forráskút · Többet látni »
Hindu Vaisnava Egyház
A Hindu Vaisnava Egyház hitelve a vaisnavizmusra, a személyes egyistenhitre épül.
Új!!: Balástya és Hindu Vaisnava Egyház · Többet látni »
Kapitányság megállóhely
Kapitányság megállóhely egy Csongrád-Csanád vármegyei vasúti megállóhely Balástya településen, a helyi önkormányzat üzemeltetésében.
Új!!: Balástya és Kapitányság megállóhely · Többet látni »
Kömpöc
Kömpöc község Bács-Kiskun vármegye Kiskunmajsai járásában.
Új!!: Balástya és Kömpöc · Többet látni »
Község
Községháza a Fejér vármegyei Káloz faluban A község a közigazgatási rendszer területi és szervezeti alapegysége a legtöbb európai (és számos Európán kívüli) országban.
Új!!: Balástya és Község · Többet látni »
Kecskemét
Kecskemét (németül: Ketschkemet, szlovákul: Kečkemét, latinul: Aegopolis) megyei jogú város, Bács-Kiskun vármegye és a Kecskeméti járás székhelye.
Új!!: Balástya és Kecskemét · Többet látni »
Kiskunmajsa
Kiskunmajsa város Bács-Kiskun vármegyében, a Kiskunmajsai járás székhelye.
Új!!: Balástya és Kiskunmajsa · Többet látni »
Kistelek
Kistelek város Csongrád-Csanád vármegye Kisteleki járásának székvárosa.
Új!!: Balástya és Kistelek · Többet látni »
Kisteleki járás
A Kisteleki járás Csongrád-Csanád vármegyéhez tartozó járás Magyarországon, amely 2013-ban jött létre.
Új!!: Balástya és Kisteleki járás · Többet látni »
M5-ös autópálya (Magyarország)
A magyarországi M5-ös autópálya Budapestről délkelet felé haladva Kecskemétet, Szegedet és a röszkei határátkelőt kapcsolja össze a fővárossal.
Új!!: Balástya és M5-ös autópálya (Magyarország) · Többet látni »
Magyarok
Nincs leírás.
Új!!: Balástya és Magyarok · Többet látni »
Magyarország
Magyarország állam Közép-Európában, a Kárpát-medence közepén. 1989 óta parlamentáris köztársaság. Északról Szlovákia, északkeletről Ukrajna, keletről és délkeletről Románia, délről Szerbia, délnyugatról Horvátország és Szlovénia, nyugatról pedig Ausztria határolja. Népessége a 21. században 10 millió alá csökkent. Hivatalos nyelve a magyar, amely a legnagyobb az uráli nyelvcsaládba tartozó nyelvek közül. Fővárosa és legnépesebb városa Budapest... --> Az ország többek között az Európai Unió, a NATO, az OECD, a Világbank és az ENSZ tagja is, része a schengeni övezetnek, része a Délkelet-európai Együttműködési Szervezetnek, valamint egyik alapítója az úgynevezett Visegrádi Együttműködés szervezetnek. Az ország népszerű turisztikai célpont Európában, 2015-ben 16,3 millió külföldi turista utazott ide. Az ország ad otthont a világ egyik legnagyobb termálvízkészletének, a világ egyik legnagyobb termáltavának, Közép-Európa legnagyobb tavának és Közép-Európa legnagyobb füves síkságának. A polgárai számára általános társadalom- és nyugdíjbiztosítási rendszert tart fenn, részben ingyenes egészségügyi ellátással (járulékfizetési kötelezettség mellett), valamint térítésmentes alap-, illetve középfokú oktatást. A felsőoktatás tandíjas, viszont ösztöndíjjal térítésmentesen is igénybe vehető. Magyarország nemzetközi rangsorokban elfoglalt pozíciói kedvezőnek mondhatóak: a 2010-es évek második felében az életminőség-index alapján a világ 38. legjobb életminőségű országa, 20. helyen áll a Jó Ország Index rangsorban (mely az adott országon belüli állapotokat nem veszi figyelembe), 26. helyen áll az egyenlőtlenségekkel korrigált emberi fejlettség rangsorában, 30. a Társadalmi Fejlettségi Index alapján, 2018-ban a világ 33. leginnovatívabb országa a Globális Innovációs Index felmérése szerint, és a globális békeindex 2017-es jelentése alapján a világ 15. legbiztonságosabb országa. A gazdasági életszínvonal és jogállamiság szempontjából már kevésbé kedvező a helyzet. A nettó átlagfizetés és a minimálbér az EU-ban az egyik legalacsonyabb. 2022-ben világviszonylatban közepesen korrupt az ország, míg az Európai Unióban a legkorruptabb. A Transparency International 180 országot rangsoroló korrupciós indexében 2022-ben a 77. helyre került. Az adatok alapján a 2010-es évek folyamán a magyarországi korrupció erősödött. Sajtószabadság tekintetében a 2010-es évek folyamán folyamatosan csúszott le a nemzetközi ranglistán, a Riporterek Határok Nélkül szervezet 2020-as jelentésében a világ országai közül a 89. helyezett volt. A magyar államiság kezdetei visszanyúlnak Szent István király megkoronázása idejére. Ekkortól kezdve több mint 9 évszázadon át Magyar Királyság néven szerepel a történelemben. Jelenlegi határai nagyjából megegyeznek az 1920-ban, az első világháborút lezáró trianoni békeszerződésben kijelölt határokkal. Ennek következményeként az ország elvesztette területének 71, lakosságának 58 százalékát. Az ország a Horthy-rendszerben a revízió reményében, a Szálasi-kormány alatt a német érdekeket kiszolgálva lépett be − ill. maradt hadviselő − a második világháborúban, de a kisebb-nagyobb sikeres harcok és a súlyos veszteségek ellenére sem ért el tartós áttörést, az 1947-es párizsi békeszerződés pedig kialakította a mai országhatárokat. A világháborút követően az ország a Szovjetunió megszállási övezetébe került. A rendszerváltásig kétszer került Magyarország a világpolitika középpontjába: először az 1956-os forradalom kapcsán, másodszor 1989-ben, amikor a páneurópai piknik során a keletnémetek nyugatra távozhattak. 2010 óta a demokrácia szintjén jelentős hanyatlás következett be. 2020-ban olyan országokkal kapott hasonló besorolást, mint Brazília, Indonézia vagy Európában Albánia. A 2020-as brüsszeli jogállamisági jelentés egy sor problémát tárt fel. (Európai Bizottság, 2020. szeptember 30.) 2022-ben az Európai Parlament nagy többséggel elfogadott egy állásfoglalást, amelyben kimondják, hogy Magyarország már nem teljes értékű demokrácia, hanem választási autokrácia, egy hibrid rezsim. Az ország emellett komoly demográfiai krízissel is szembesül.
Új!!: Balástya és Magyarország · Többet látni »
Sándorfalva
Sándorfalva város Csongrád-Csanád vármegye Szegedi járásában.
Új!!: Balástya és Sándorfalva · Többet látni »
Szatymaz
Szatymaz község Csongrád-Csanád vármegye Szegedi járásában.
Új!!: Balástya és Szatymaz · Többet látni »
Szeged
Szeged (németül: Segedin, horvátul: Segedin, szlovákul: Segedín, románul: Seghedin, szerbül: Сегедин, latinul: Partiscum, ókori görögül: Partiszkon) megyei jogú város, Magyarország harmadik legnépesebb települése, a Dél-Alföld legnagyobb települése és központja, Csongrád-Csanád vármegye és a Szegedi járás székhelye a Tisza és a Maros találkozásánál.
Új!!: Balástya és Szeged · Többet látni »
Szent Antal-templom (Balástya)
A balástyai templomavatás, 1903. Templomépítők A balástyai Páduai Szent Antal plébániatemplom a Csongrád-Csanád vármegyei Balástya község római katolikus temploma.
Új!!: Balástya és Szent Antal-templom (Balástya) · Többet látni »
Szerbia
Szerbia, hivatalos nevén Szerb Köztársaság (szerb cirill: Република Србија, latin: Republika Srbija) délkelet-európai állam.
Új!!: Balástya és Szerbia · Többet látni »
Torontáltorda
Torontáltorda (röviden Torda, szerbül Торда / Torda, korábban Вујичево / Vujičevo) falu Szerbiában, a Vajdaságban, a Közép-bánsági körzetben, Bégaszentgyörgy községben.
Új!!: Balástya és Torontáltorda · Többet látni »
Zsombó
Zsombó nagyközség Csongrád-Csanád vármegye Mórahalmi járásában.
Új!!: Balástya és Zsombó · Többet látni »
1725
Nincs leírás.
Új!!: Balástya és 1725 · Többet látni »
1891
Nincs leírás.
Új!!: Balástya és 1891 · Többet látni »
1950
Nincs leírás.
Új!!: Balástya és 1950 · Többet látni »
2001
Nincs leírás.
Új!!: Balástya és 2001 · Többet látni »
4524-es mellékút (Magyarország)
A 4524-es számú mellékút egy bő tíz kilométer hosszú, négy számjegyű mellékút Csongrád-Csanád vármegye területén; Dóc települést köti össze Balástyával, illetve a térséget feltáró egyik legfontosabb útvonallal, az 5-ös főúttal.
Új!!: Balástya és 4524-es mellékút (Magyarország) · Többet látni »
5-ös főút (Magyarország)
Az 5-ös főút Budapest, Kecskemét, Szeged és Röszke közt húzódik.
Új!!: Balástya és 5-ös főút (Magyarország) · Többet látni »
5411-es mellékút (Magyarország)
Az 5411-es mellékút egy bő 25 kilométeres hosszúságú, négy számjegyű mellékút Bács-Kiskun és Csongrád-Csanád vármegyék határvidékén; Kiskunmajsa keleti szélétől húzódik Ópusztaszerig.
Új!!: Balástya és 5411-es mellékút (Magyarország) · Többet látni »
5421-es mellékút (Magyarország)
Az 5421-es mellékút egy közel 20 kilométeres hosszúságú, négy számjegyű mellékút Csongrád-Csanád vármegye északnyugati részén; Csengelétől húzódik Balástyáig, illetve az 5-ös főútig.
Új!!: Balástya és 5421-es mellékút (Magyarország) · Többet látni »
5422-es mellékút (Magyarország)
Az 5422-es mellékút egy bő 10 kilométeres hosszúságú, négy számjegyű mellékút Csongrád-Csanád vármegye nyugati részén; az 5-ös főút balástyai szakaszától húzódik Forráskútig.
Új!!: Balástya és 5422-es mellékút (Magyarország) · Többet látni »
5423-as mellékút (Magyarország)
Az 5423-as mellékút egy szűk 10 kilométeres hosszúságú, négy számjegyű mellékút Csongrád-Csanád vármegye területén; Balástya nyugati külterületeitől húzódik Szatymazig.
Új!!: Balástya és 5423-as mellékút (Magyarország) · Többet látni »
