Gyorsabb hozzáférés, mint a böngésző!Közötti hasonlóságok Ausztria és Karintia
Ausztria és Karintia 40 közös dolog (a Uniópédia): Alpok, Anschluss, Ausztria Szociáldemokrata Pártja, Burgenland, Dráva, Első világháború, Európai Unió, Frank Birodalom, Großglockner, Habsburg-család, Harmadik Birodalom, Karavankák, Karintiai-tóvidék, Közép-Európa, Kelet-Tirol, Klagenfurt am Wörthersee, Krajna (Szlovénia), Latin nyelv, Magyar nyelv, Magyarország, Mária Terézia magyar királynő, Második világháború, Napóleoni háborúk, Német nyelv, Noricum, Olaszország, Osztrák Néppárt, Osztrák Szabadságpárt, Osztrák–Magyar Monarchia, Római katolikus egyház, ..., Salzburg (tartomány), Stájerország, Szlovén nyelv, Szlovénia, Tirol, Udo Jürgens, Villach, Vorarlberg, Wörthi-tó, Wolfsberg (Karintia). Bővíteni index (10 több) »
Alpok
Mont Blanc, 4808 m Az Alpok (régebben, illetve ritkábban magyarul Alpesek, németül Alpen, franciául Alpes, olaszul Alpi, szlovénül Alpe) Európa középső részének magashegysége.
Alpok és Ausztria · Alpok és Karintia ·
Anschluss
Német csapatok bevonulása Bécsbe Az osztrák rendőrök felesketése Hitlerre (Bécs) Az Anschluss (Anschluß) Ausztriának a Harmadik Birodalomhoz való csatolását jelentette a német nemzetiszocialista uralom alatt.
Anschluss és Ausztria · Anschluss és Karintia ·
Ausztria Szociáldemokrata Pártja
Ausztria Szociáldemokrata Pártja egyike Ausztria legrégibb, ma is létező pártjainak.
Ausztria és Ausztria Szociáldemokrata Pártja · Ausztria Szociáldemokrata Pártja és Karintia ·
Burgenland
Burgenland (magyarul szokás az Őrvidék, a Felsőőrvidék vagy újabban a magyarosított Várvidék elnevezés, horvátul és gradistyeiül Gradišće, szlovénül Gradiščanska, vendül Gradišče, cseh nyelven Hradsko) Ausztria Magyarországgal határos szövetségi tartománya.
Ausztria és Burgenland · Burgenland és Karintia ·
Dráva
A Dráva forrása Villachnál Maribor alatt A Dráva (olaszul, szlovénül és horvátul Drava, németül Drau) a Duna jobb oldali mellékfolyója 40 095 km²-es vízgyűjtő területtel és 749 km-es hosszal.
Ausztria és Dráva · Dráva és Karintia ·
Első világháború
Az első világháború – avagy a kortársak megnevezése alapján a nagy háború – egy négy évig tartó világméretű katonai konfliktus volt a 20. század elején, 1914 és 1918 között.
Ausztria és Első világháború · Első világháború és Karintia ·
Európai Unió
Az Európai Unió (röviden EU) gazdasági és politikai egyesülés, melyet 27 európai ország alkot.
Ausztria és Európai Unió · Európai Unió és Karintia ·
Frank Birodalom
A Frank Királyság, vagy a hivatalos dokumentumokban fellelhető latin nevén: Regnum Francorum — elterjedt, de nem hivatalos közkeletű nevén: Frank Birodalom — az V. században, Gallia északi részén létrejött történelmi állam(482–843).
Ausztria és Frank Birodalom · Frank Birodalom és Karintia ·
Großglockner
A hegycsoport északkeleti oldala 1.
Ausztria és Großglockner · Großglockner és Karintia ·
Habsburg-család
#ÁTIRÁNYÍTÁS Habsburg-ház.
Ausztria és Habsburg-család · Habsburg-család és Karintia ·
Harmadik Birodalom
A Harmadik Birodalom (németül: Drittes Reich) a nemzetiszocialista Németország félhivatalos elnevezése volt 1933 és 1945 között, amikor Adolf Hitler és pártja, a Nemzetiszocialista Német Munkáspárt (NSDAP) vezetése alatt állt.
Ausztria és Harmadik Birodalom · Harmadik Birodalom és Karintia ·
Karavankák
Karavankák (németül Karawanken, szlovénül Karavanke) hegyvonulat az Alpokban, Ausztria és Szlovénia határán.
Ausztria és Karavankák · Karavankák és Karintia ·
Karintiai-tóvidék
Karintiában található számos tó mára mint a gyűjtőfogalom szerepel Karintiai-tóvidék néven, és nagyon különböző tavakat takar; így hegyi tavakat, mint a Weissen-tó, tőzeg tavakat, mint Pressegg-tó, melynek mészkő alapkőzete van a föld alatt.
Ausztria és Karintiai-tóvidék · Karintia és Karintiai-tóvidék ·
Közép-Európa
Közép-Európa Európának a Kelet- és Nyugat-Európa közé eső régiója.
Ausztria és Közép-Európa · Közép-Európa és Karintia ·
Kelet-Tirol
Tirol, Kelet-Tirol sötét színnel jelölve Kelet-Tirol (németül Osttirol), más megnevezéssel a Lienzi járás Ausztria Tirol tartományának különálló része.
Ausztria és Kelet-Tirol · Karintia és Kelet-Tirol ·
Klagenfurt am Wörthersee
Klagenfurt am Wörthersee, 2008-ig Klagenfurt, (szlovénül Celovec) osztrák város, Karintia szövetségi tartomány fővárosa.
Ausztria és Klagenfurt am Wörthersee · Karintia és Klagenfurt am Wörthersee ·
Krajna (Szlovénia)
Krajna (friuli: Cragn, régi olasz: Cragno) egykori történelmi régió, területe ma többnyire a mai Szlovénia része.
Ausztria és Krajna (Szlovénia) · Karintia és Krajna (Szlovénia) ·
Latin nyelv
A latin nyelv az indoeurópai nyelvcsalád itáliai ágán belül a latin-faliszkuszi nyelvek csoportjába tartozó nyelv.
Ausztria és Latin nyelv · Karintia és Latin nyelv ·
Magyar nyelv
A magyar nyelv az uráli nyelvcsalád tagja, azon belül a finnugor nyelvek közé tartozó ugor nyelvek egyike.
Ausztria és Magyar nyelv · Karintia és Magyar nyelv ·
Magyarország
Magyarország állam Közép-Európában, a Kárpát-medence közepén. 1989 óta parlamentáris köztársaság. Északról Szlovákia, északkeletről Ukrajna, keletről és délkeletről Románia, délről Szerbia, délnyugatról Horvátország és Szlovénia, nyugatról pedig Ausztria határolja. Népessége a 21. században 10 millió alá csökkent. Hivatalos nyelve a magyar, amely a legnagyobb az uráli nyelvcsaládba tartozó nyelvek közül. Fővárosa és legnépesebb városa Budapest... --> Az ország többek között az Európai Unió, a NATO, az OECD, a Világbank és az ENSZ tagja is, része a schengeni övezetnek, része a Délkelet-európai Együttműködési Szervezetnek, valamint egyik alapítója az úgynevezett Visegrádi Együttműködés szervezetnek. Az ország népszerű turisztikai célpont Európában, 2015-ben 16,3 millió külföldi turista utazott ide. Az ország ad otthont a világ egyik legnagyobb termálvízkészletének, a világ egyik legnagyobb termáltavának, Közép-Európa legnagyobb tavának és Közép-Európa legnagyobb füves síkságának. A polgárai számára általános társadalom- és nyugdíjbiztosítási rendszert tart fenn, részben ingyenes egészségügyi ellátással (járulékfizetési kötelezettség mellett), valamint térítésmentes alap-, illetve középfokú oktatást. A felsőoktatás tandíjas, viszont ösztöndíjjal térítésmentesen is igénybe vehető. Magyarország nemzetközi rangsorokban elfoglalt pozíciói kedvezőnek mondhatóak: a 2010-es évek második felében az életminőség-index alapján a világ 38. legjobb életminőségű országa, 20. helyen áll a Jó Ország Index rangsorban (mely az adott országon belüli állapotokat nem veszi figyelembe), 26. helyen áll az egyenlőtlenségekkel korrigált emberi fejlettség rangsorában, 30. a Társadalmi Fejlettségi Index alapján, 2018-ban a világ 33. leginnovatívabb országa a Globális Innovációs Index felmérése szerint, és a globális békeindex 2017-es jelentése alapján a világ 15. legbiztonságosabb országa. A gazdasági életszínvonal és jogállamiság szempontjából már kevésbé kedvező a helyzet. A nettó átlagfizetés és a minimálbér az EU-ban az egyik legalacsonyabb. 2022-ben világviszonylatban közepesen korrupt az ország, míg az Európai Unióban a legkorruptabb. A Transparency International 180 országot rangsoroló korrupciós indexében 2022-ben a 77. helyre került. Az adatok alapján a 2010-es évek folyamán a magyarországi korrupció erősödött. Sajtószabadság tekintetében a 2010-es évek folyamán folyamatosan csúszott le a nemzetközi ranglistán, a Riporterek Határok Nélkül szervezet 2020-as jelentésében a világ országai közül a 89. helyezett volt. A magyar államiság kezdetei visszanyúlnak Szent István király megkoronázása idejére. Ekkortól kezdve több mint 9 évszázadon át Magyar Királyság néven szerepel a történelemben. Jelenlegi határai nagyjából megegyeznek az 1920-ban, az első világháborút lezáró trianoni békeszerződésben kijelölt határokkal. Ennek következményeként az ország elvesztette területének 71, lakosságának 58 százalékát. Az ország a Horthy-rendszerben a revízió reményében, a Szálasi-kormány alatt a német érdekeket kiszolgálva lépett be − ill. maradt hadviselő − a második világháborúban, de a kisebb-nagyobb sikeres harcok és a súlyos veszteségek ellenére sem ért el tartós áttörést, az 1947-es párizsi békeszerződés pedig kialakította a mai országhatárokat. A világháborút követően az ország a Szovjetunió megszállási övezetébe került. A rendszerváltásig kétszer került Magyarország a világpolitika középpontjába: először az 1956-os forradalom kapcsán, másodszor 1989-ben, amikor a páneurópai piknik során a keletnémetek nyugatra távozhattak. 2010 óta a demokrácia szintjén jelentős hanyatlás következett be. 2020-ban olyan országokkal kapott hasonló besorolást, mint Brazília, Indonézia vagy Európában Albánia. A 2020-as brüsszeli jogállamisági jelentés egy sor problémát tárt fel. (Európai Bizottság, 2020. szeptember 30.) 2022-ben az Európai Parlament nagy többséggel elfogadott egy állásfoglalást, amelyben kimondják, hogy Magyarország már nem teljes értékű demokrácia, hanem választási autokrácia, egy hibrid rezsim. Az ország emellett komoly demográfiai krízissel is szembesül.
Ausztria és Magyarország · Karintia és Magyarország ·
Mária Terézia magyar királynő
Mária Terézia (régiesen II. Mária, teljes nevén Mária Terézia Walpurga Amália Krisztina,; Bécs, 1717. május 13. – Bécs, 1780. november 29.) a Habsburg-házból származó német-római császári hercegnő, osztrák főhercegnő, magyar, cseh és német királyi hercegnő, 1740-től Ausztria uralkodó főhercegnője, magyar és cseh királynő, valamint Lotaringiai Ferenc császár hitveseként német-római császárné 1745 és 1765 között.
Ausztria és Mária Terézia magyar királynő · Karintia és Mária Terézia magyar királynő ·
Második világháború
A második világháború az emberiség történetének legnagyobb és legtöbb halálos áldozattal járó fegyveres konfliktusa.
Ausztria és Második világháború · Karintia és Második világháború ·
Napóleoni háborúk
A napóleoni háborúk Európa jelentős részére, illetve Észak-Afrika, Ázsia és az Atlanti-óceán bizonyos területeire kiterjedő, globális konfliktusok sorozata volt 1799 és 1815 között; a korszak „világháborújának” is nevezik.
Ausztria és Napóleoni háborúk · Karintia és Napóleoni háborúk ·
Német nyelv
A német a germán nyelvek nyugati ágába tartozó nyelv.
Ausztria és Német nyelv · Karintia és Német nyelv ·
Noricum
Noricum a Római Birodalom provinciája volt, mely a Keleti-Alpok térségét, elsősorban a mai Ausztria területét foglalta magában.
Ausztria és Noricum · Karintia és Noricum ·
Olaszország
Olaszország (hivatalosan Olasz Köztársaság; olaszul Italia, hivatalosan Repubblica Italiana) független ország Dél-Európában, amely magába foglalja a Pó folyó völgyét, az Appennini-félszigetet és a Földközi-tenger két legnagyobb szigetét, Szicíliát és Szardíniát, illetve számos kisebb szigetet.
Ausztria és Olaszország · Karintia és Olaszország ·
Osztrák Néppárt
Az Osztrák Néppárt (németül Österreichische Volkspartei, ÖVP) osztrák kereszténydemokrata, konzervatív párt.
Ausztria és Osztrák Néppárt · Karintia és Osztrák Néppárt ·
Osztrák Szabadságpárt
Az Osztrák Szabadságpárt (németül: Freiheitliche Partei Österreichs, FPÖ) (más néven: Ausztria Szabadság Pártja) nevű radikális jobboldali, illetve szélsőjobboldali osztrák pártot 1955-ben alapították.
Ausztria és Osztrák Szabadságpárt · Karintia és Osztrák Szabadságpárt ·
Osztrák–Magyar Monarchia
Az Osztrák–Magyar Monarchia, más néven Osztrák–Magyar Birodalom vagy Ausztria–Magyarország (vagy Österreich-Ungarn, vagy Rakousko-Uhersko) 1867 és 1918 között fennállt különleges, kettős (dualista) állam, pontosabban államszövetség, reálunió volt Közép-Európában.
Ausztria és Osztrák–Magyar Monarchia · Karintia és Osztrák–Magyar Monarchia ·
Római katolikus egyház
A római katolikus egyház vagy saját szóhasználatában Római Katolikus Anyaszentegyház a világ legnagyobb keresztény felekezete.
Ausztria és Római katolikus egyház · Karintia és Római katolikus egyház ·
Salzburg (tartomány)
Salzburg tartomány (németül Salzburger Land, hivatalosan Bundesland Salzburg) Ausztria 9 tartományának egyike.
Ausztria és Salzburg (tartomány) · Karintia és Salzburg (tartomány) ·
Stájerország
Stájerország (németül Steiermark, szlovénül és horvátul Štajerska, vendül Štájersko) Ausztria egyik tartománya, székhelye Graz.
Ausztria és Stájerország · Karintia és Stájerország ·
Szlovén nyelv
A szlovén nyelv (szlovénül: slovenski jezik vagy slovenščina) az indoeurópai nyelvcsalád szláv ágának délszláv nyelvcsoportjához tartozik, annak is a nyugati alcsoportjához.
Ausztria és Szlovén nyelv · Karintia és Szlovén nyelv ·
Szlovénia
Szlovénia (szlovénül Slovenija, teljes nevén Szlovén Köztársaság, szlovénül Republika Slovenija) Közép-Európa déli részén, az Alpok lábánál terül el.
Ausztria és Szlovénia · Karintia és Szlovénia ·
Tirol
Tirol egy közép-európai terület, mely ma Ausztria és Olaszország része.
Ausztria és Tirol · Karintia és Tirol ·
Udo Jürgens
Udo Jürgen Bockelmann, művésznevén Udo Jürgens (Klagenfurt, 1934. szeptember 30. – Münsterlingen, Svájc, 2014. december 21.) osztrák énekes, zeneszerző.
Ausztria és Udo Jürgens · Karintia és Udo Jürgens ·
Villach
Villach (fonetikusan) (szlovén neve: Beljak) Karintia tartomány második legnagyobb városa és fontos közlekedési csomópontja nemcsak Ausztriának, hanem az Alpok-Adria térségnek is.
Ausztria és Villach · Karintia és Villach ·
Vorarlberg
Vorarlberg Ausztria legnyugatibb tartománya, Bécs után a második legkisebb.
Ausztria és Vorarlberg · Karintia és Vorarlberg ·
Wörthi-tó
A Wörthi-tó (németül Wörthersee) Ausztria nagy tavainak egyike, a Karintiai-tóvidék legnagyobb kiterjedésű tava, mely a Klagenfurti-medencében helyezkedik el, a Karavankák hegyláncának tövében.
Ausztria és Wörthi-tó · Karintia és Wörthi-tó ·
Wolfsberg (Karintia)
Wolfsberg (szlovénül Volšperk) város Ausztria Karintia tartományában, a Wolfsbergi járás központja.
Ausztria és Wolfsberg (Karintia) · Karintia és Wolfsberg (Karintia) ·
A fenti lista az alábbi kérdésekre válaszol
- Amit úgy tűnik, hogy Ausztria és Karintia
- Mi van a közös Ausztria és Karintia
- Közötti hasonlóságok Ausztria és Karintia
Összehasonlítását Ausztria és Karintia
Ausztria 434 kapcsolatokat, ugyanakkor Karintia 129. Ami közös bennük 40, a Jaccard index 7.10% = 40 / (434 + 129).
Referenciák
Ez a cikk közötti kapcsolatot mutatja Ausztria és Karintia. Eléréséhez minden cikket, amelyből az információ kivontuk, kérjük, látogasson el:
