Tartalomjegyzék
70 kapcsolatok: Alfa-részecske, Anyag (fizika), Applied Physics A, Applied Physics Letters, Atom, Atomerőmű, Atomreaktor, Auger-effektus, Avogadro-szám, Bay Zoltán, Brown-mozgás, Clinton Davisson, Compton-szórás, Coulomb-törvény, Davisson–Germer-kísérlet, Démokritosz, Elektromos mező, Elektron, Elektronhéj, Elektronszerkezet, Enrico Fermi, Ernest Rutherford, Erwin Schrödinger, Fényelektromos jelenség, Fizika, Fonon, Görög atomizmus, George Paget Thomson, Harmonikus oszcillátor, Határozatlansági reláció, Hidrogén, Hullámfüggvény, Interferencia, Ionizáció, John Dalton, Joseph John Thomson, Joseph von Fraunhofer, Journal of Applied Physics, Journal of Chemical Physics, Journal of Physics, Kémia, Kémiai kötés, Kovács István (atomfizikus), Kvantummechanika, Leukipposz, Magfizika, Maghasadás, Max Born, Megmaradási tétel, Nature Physics, ... Bővíteni index (20 több) »
Alfa-részecske
Az alfa-bomlás az atommagbomlások egyik fajtája, melynek során alfa-részecske szabadul ki az atommagból.
Megnézni Atomfizika és Alfa-részecske
Anyag (fizika)
Az anyag a testeket alkotó valóság, aminek számtalan megjelenési formája lehet.
Megnézni Atomfizika és Anyag (fizika)
Applied Physics A
Az Applied Physics A – Materials Science and Processing egy 1973-as alapítású lektorált fizikai szakfolyóirat.
Megnézni Atomfizika és Applied Physics A
Applied Physics Letters
Az Applied Physics Letters egy 1962-es alapítású lektorált fizikai szakfolyóirat.
Megnézni Atomfizika és Applied Physics Letters
Atom
A kémiában az atom a kémiai elemek azon legkisebb részecskéje, ami megőrzi az elem kémiai tulajdonságait.
Megnézni Atomfizika és Atom
Atomerőmű
Atomerőmű látképe, Nogent-sur-Seine, Aube, Franciaország Az atomerőmű az erőműveknek azon típusa, amelyek a maghasadás vagy a magfúzió során keletkezett hőt használják áramtermelés céljára.
Megnézni Atomfizika és Atomerőmű
Atomreaktor
Chicagóban építették fel szénpor és urán keverékéből az első atommáglyát 1942-ben, a hatméteres atommáglya 45 000 grafittéglából és a beleágyazott uránlabdacsokból állt https://www.sztnh.gov.hu/hu/magyar-feltalalok-es-talalmanyaik/szilard-leo Magyar feltalálók és találmányaik Szilárd Leó Enrico Fermi és Walter Henry Zinn Grafit-moderátoros forralóvizes atomreaktor elvi kapcsolása (szovjet RBMK típus) Az atomreaktor az atomerőmű központi része – itt megy végbe a kontrollált láncreakció.
Megnézni Atomfizika és Atomreaktor
Auger-effektus
Az Auger-effektus vagy Auger-emisszió (kiejtés: IPA; kb. ozsé) egy fizikai jelenség, melyben egy elektron kilépése az atomból egy másik elektron kilépését vonja maga után.
Megnézni Atomfizika és Auger-effektus
Avogadro-szám
Az Avogadro-szám vagy Avogadro-állandó az egyik fizikai állandó, melynek értéke a Committee on Data for Science and Technology 2017-es ajánlása szerint: Amedeo Avogadro (1776–1856) A leggyakrabban a kémiában és a fizikában alkalmazott állandó definíció szerint megegyezik a 12 gramm (0,012 kg) 12-es tömegszámú szénizotópban lévő szénatomok számával.
Megnézni Atomfizika és Avogadro-szám
Bay Zoltán
Barczi Bay Zoltán Lajos (nevének ejtése: Bai) (Gyulavári, 1900. július 24. – Washington, 1992. október 4.) magyar fizikus, a Magyar Tudományos Akadémia tagja, a Világ Igaza kitüntetés birtokosa.
Megnézni Atomfizika és Bay Zoltán
Brown-mozgás
174x174px A Brown-mozgás a gázokban és folyadékokban lebegő (szuszpendált) részecskék szüntelenül zajló, véletlenszerű mozgása, amelyet Robert Brown angol botanikus fedezett fel vízben elkevert virágporszemcséket vizsgálva.
Megnézni Atomfizika és Brown-mozgás
Clinton Davisson
Clinton Davisson (balra) és Lester Halbert Germer (jobbra) Clinton Joseph Davisson (Bloomington, Illinois; 1881. október 22. – Charlottesville, Virginia, 1958. február 1.) Nobel-díjas amerikai fizikus.
Megnézni Atomfizika és Clinton Davisson
Compton-szórás
A fizikában a Compton-szórás vagy más néven a Compton-hatás a fény rugalmatlan szóródása anyagon, amely akkor lép fel, ha nagy energiájú elektromágneses sugárzás és anyagi közeg kölcsönhatásba kerül.
Megnézni Atomfizika és Compton-szórás
Coulomb-törvény
A Coulomb-törvény a fizikában két pontszerű elektromos töltés közti elektromos kölcsönhatásból származó erő nagyságát és irányát adja meg.
Megnézni Atomfizika és Coulomb-törvény
Davisson–Germer-kísérlet
A Davisson–Germer-kísérletet Clinton Davisson és Lester Germer amerikai fizikusok végezték el 1927-ben, ezzel igazolva a de Broglie-hipotézist.
Megnézni Atomfizika és Davisson–Germer-kísérlet
Démokritosz
Démokritosz (görög betűkkel: Δημόκριτος), (Abdéra, I. e. 470 és I. e. 460 között – Abdéra, I. e. 370 körül), ókori görög atomista filozófus, az antik materializmus kiemelkedő képviselője.
Megnézni Atomfizika és Démokritosz
Elektromos mező
280x280px A villamos tér, másképpen az elektromos mező, vagy elektromos tér a fizikában az a közeg, ami az elektromos töltések egymásra hatását közvetíti.
Megnézni Atomfizika és Elektromos mező
Elektron
Az elektron (az ógörög ήλεκτρον, borostyán szóból) negatív elektromos töltésű elemi részecske, amely az atommaggal együtt kémiai részecskéket alkot, és felelős a kémiai kötésekért.
Megnézni Atomfizika és Elektron
Elektronhéj
Nátriumatom elektronhéjaiAz atomfizikában az elektronhéj – vagy fő energiaszint – az azonos n főkvantumszámhoz tartozó atompályák összessége.
Megnézni Atomfizika és Elektronhéj
Elektronszerkezet
Atom- és molekulapályák Az atomfizika és a kvantumkémia területén az elektronszerkezet az elektronok elhelyezkedését jelenti az atomokban, a molekulákban vagy más testekben.
Megnézni Atomfizika és Elektronszerkezet
Enrico Fermi
Enrico Fermi (Róma, 1901. szeptember 29. – Chicago, 1954. november 28.) olasz fizikus, aki a béta-bomlással kapcsolatos munkája, az első nukleáris reaktor kifejlesztése, és a kvantumelmélet fejlesztése kapcsán ismert.
Megnézni Atomfizika és Enrico Fermi
Ernest Rutherford
Ernest Rutherford, Nelson bárója (Brightwater, 1871. augusztus 30. – Cambridge 1937. október 19.) új-zélandi születésű brit fizikus, az atomfizika egyik megalapítója, a róla elnevezett atommodell kidolgozója.
Megnézni Atomfizika és Ernest Rutherford
Erwin Schrödinger
Schrödinger sírja Alpbachban Erwin Rudolf Josef Alexander Schrödinger Nobel-díjas osztrák fizikus, a kvantummechanika egyik atyja.
Megnézni Atomfizika és Erwin Schrödinger
Fényelektromos jelenség
A fotoelektromos hatás (fotoeffektus, fényelektromos jelenség) a küszöbszintnél nagyobb frekvenciájú elektromágneses sugárzás (például látható fény vagy ultraibolya sugárzás) által egy anyag (leginkább fém) felszínén lévő elektronok kilökődése (kibocsátása).
Megnézni Atomfizika és Fényelektromos jelenség
Fizika
A fizikai jelenségek különböző példái A fizika (ógörögül a természet ismerete, az ógörög φύσις fűzisz "természet"-ből) az anyaggalA Mai fizika elején Richard Feynman az atomi hipotézist javasolja a messze legtermékenyebb tudományos elképzelésnek: "Ha valamilyen kataklizma során, az összes tudományos ismeretnek egyetlen mondat el kellene pusztulnia, mely állítás tartalmazná a legtöbb információt a legkevesebb szóval kifejezve? Azt hiszem ez az,hogy minden dolog atomokból épül fel - kis részecskékből, melyek örök mozgásban vannak, vonzva egymást, amikor kis távolságra vannak egymástól, de ellenállnak annak, hogy egymáshoz préseljük őket..." és mozgásával, ill.
Megnézni Atomfizika és Fizika
Fonon
A rács atomjainak kollektív elmozdulása, melynek leírását a szilárdtestfizikában a fononok adják. (Az ábra a szemléletesség kedvéért a valóságosnál jóval nagyobb kitéréseket ábrázol.) A szilárdtestfizikában fononoknak nevezzük a szilárdtesteket felépítő atomok kollektív rezgéseit leíró kvázirészecskéket.
Megnézni Atomfizika és Fonon
Görög atomizmus
A görög atomista filozófusok (Leukipposz, Démokritosz és Epikurosz), annak kísérletére, hogy feloldják a parmenidészi elmélet, a csak az Egy létező okozta problémákat, nevezetesen a keletkezés-pusztulás, a mozgás és a létezők sokféleségének a problémáját, azt állították, hogy a létező végtelen sokaságú parányi, és épp ezért az érzékszervek által fel nem fogható részecskékből, atomokból épül fel.
Megnézni Atomfizika és Görög atomizmus
George Paget Thomson
George Paget Thomson Sir (Cambridge, 1892. május 3. – Cambridge, 1975. szeptember 10.) angol fizikus, az ugyancsak Nobel-díjas sir Joseph John Thomson (J.J. Thomson) fizikus fia.
Megnézni Atomfizika és George Paget Thomson
Harmonikus oszcillátor
A lineáris harmonikus oszcillátor potenciális energiája és sajátfüggvényei A harmonikus rezgőmozgást végző tömegpontot nevezzük harmonikus oszcillátornak.
Megnézni Atomfizika és Harmonikus oszcillátor
Határozatlansági reláció
A kvantummechanikai határozatlansági reláció (németesen: összefüggés, angolosan: elv) alapvető, elméleti határ bizonyos fizikai mennyiségek egyszerre, teljes pontossággal való megismerhetőségére.
Megnézni Atomfizika és Határozatlansági reláció
Hidrogén
A hidrogén (régies, magyarosított elnevezése köneny vagy gyulany, latinul: hydrogenium) a periódusos rendszer első kémiai eleme.
Megnézni Atomfizika és Hidrogén
Hullámfüggvény
A hullámfüggvény egy kvantummechanikai állapot (azaz kvantumállapot) jellemzésére alkalmazható matematikai eszköz.
Megnézni Atomfizika és Hullámfüggvény
Interferencia
'''Két, körben terjedő felületi hullám interferenciája''' – A felvételeken a különféle eredő hullámok láthatók (a hullámhossz lentről felfelé csökken, a hullámforrások központjának távolsága jobbra növekszik).
Megnézni Atomfizika és Interferencia
Ionizáció
Az atomok első ionizációs energiája a rendszám függvényében Ionizációnak nevezzük azt a folyamatot, amikor egy atomból vagy molekulából elektromos töltéssel rendelkező ion keletkezik elektromosan töltött részecskék (elektronok vagy ionok) hozzáadásával vagy elvételével.
Megnézni Atomfizika és Ionizáció
John Dalton
John Dalton (Eaglesfield, 1766. szeptember 6. – Manchester, 1844. július 27.) angol fizikus és kémikus volt, az atomelmélet védelmezője.
Megnézni Atomfizika és John Dalton
Joseph John Thomson
Sir Joseph John „J.J” Thomson OM, FRS (Manchester, 1856. december 18.– 1940. augusztus 30.) Nobel-díjas brit fizikus, aki az elektron és izotópok felfedezésével, illetve a tömegspektrométer feltalálásával vált híressé.
Megnézni Atomfizika és Joseph John Thomson
Joseph von Fraunhofer
Joseph von Fraunhofer (Straubing, 1787. március 6. – München, 1826. június 7.) német vegyész, csillagász, fénykutató fizikus, aki kitűnő optikai műszereket is készített.
Megnézni Atomfizika és Joseph von Fraunhofer
Journal of Applied Physics
A Journal of Applied Physics egy 1931-es alapítású lektorált fizikai szakfolyóirat.
Megnézni Atomfizika és Journal of Applied Physics
Journal of Chemical Physics
A Journal of Chemical Physics egy 1933-as alapítású lektorált fizikai és kémiai szakolyóirat.
Megnézni Atomfizika és Journal of Chemical Physics
Journal of Physics
A Journal of Physics egy lektorált fizikai szakfolyóirat-család.
Megnézni Atomfizika és Journal of Physics
Kémia
A kémia, más néven vegyészet vagy vegytan az anyagok minőségi változásaival foglalkozó természettudomány.
Megnézni Atomfizika és Kémia
Kémiai kötés
Kémiai kötésnek nevezzük a kémia területén azt az állapotot, amikor különböző anyagok atomjai reakcióba lépnek egymással, hogy stabilis külső elektronhéj alakuljon ki.
Megnézni Atomfizika és Kémiai kötés
Kovács István (atomfizikus)
Kovács István (Budapest, 1913. december 16. – Budapest, 1996. június 1.) Kossuth-díjas atomfizikus, a Magyar Tudományos Akadémia rendes tagja.
Megnézni Atomfizika és Kovács István (atomfizikus)
Kvantummechanika
A kvantummechanika a fizika azon ága, amelyik a nanoszkopikus méreteknél történő jelenségeket vizsgálja; így az elemi részecskék viselkedését vagy például az olyan alacsony hőmérsékletű makrojelenségeket, mint a szuperfolyékonyság és a szupravezetés.
Megnézni Atomfizika és Kvantummechanika
Leukipposz
Leukipposz, (Kr. e. V. század eleje), görög, atomista filozófus.
Megnézni Atomfizika és Leukipposz
Magfizika
A magfizika a fizika részterülete, amely az atommag felépítésével és viselkedésével foglalkozik.
Megnézni Atomfizika és Magfizika
Maghasadás
150px A maghasadás (fisszió) során egy atommag két vagy több kisebb magra szakad.
Megnézni Atomfizika és Maghasadás
Max Born
Max Born (Breslau, 1882. december 11. – Göttingen, 1970. január 5.) német fizikus, 1954-ben nyerte el a fizikai Nobel-díjat a német Walther Bothe társaságában, a szubatomi részecskék viselkedésének statisztikai leírásáért.
Megnézni Atomfizika és Max Born
Megmaradási tétel
A fizikában a megmaradási tétel azt állítja, hogy valamely mérhető fizikai mennyiség nem változik a fizikai rendszer időbeli fejlődése során, azaz az illető fizikai mennyiség megmaradó mennyiség. A megmaradási tételek egy része, sőt az általános relativitáselmélet és a kozmológia legutóbbi eredményei szerint talán a többsége nem általános érvényű.
Megnézni Atomfizika és Megmaradási tétel
Nature Physics
A Nature Physics egy 2005-ös alapítású lektorált fizikai szakfolyóirat, mely bár a Nature szakfolyóirat-család tagja, önálló szerkesztőséggel rendelkezik.
Megnézni Atomfizika és Nature Physics
Niels Bohr
Niels Henrik David Bohr (Koppenhága, 1885. október 7. – Koppenhága, 1962. november 18.) Nobel-díjas dán fizikus, az atomszerkezet és a kvantummechanika kutatója.
Megnézni Atomfizika és Niels Bohr
Nukleáris fegyver
Nagaszaki bombázása, 1945. augusztus 9-én Teller Ede A nukleáris fegyver olyan fegyver, amelynek az energiája atommag-átalakulásból származik.
Megnézni Atomfizika és Nukleáris fegyver
Optika
Az optika vagy fénytan a fizikának a fény és általában az elektromágneses sugárzás terjedésével foglalkozó tudományága.
Megnézni Atomfizika és Optika
Paul Dirac
Mellszobra Cambridge-ben Paul Adrien Maurice Dirac (Bristol, Anglia, 1902. augusztus 8. – Tallahassee, Florida, USA, 1984. október 20.) brit Nobel-díjas fizikus, a kvantummechanika egyik megalapozója, Wigner Jenő sógora.
Megnézni Atomfizika és Paul Dirac
Physical Review A
A Physical Review A (röviden PRA) egy 1970-es alapítású lektorált fizikai szakfolyóirat, mely a Physical Review szakfolyóirat-család tagja.
Megnézni Atomfizika és Physical Review A
Physical Review Letters
A Physical Review Letters (angol rövidítéssel PRL) egy 1958-as alapítású lektorált fizikai szakfolyóirat.
Megnézni Atomfizika és Physical Review Letters
Physics Letters
A Physics Letters egy 1962-es alapítású lektorált fizikai szakfolyóirat, melyet egy kötetben 1966-ig forgalmaztak, ezt követően tartalma szerint egy A és egy B kötetre vált szét.
Megnézni Atomfizika és Physics Letters
Planck-állandó
A Planck-állandó a kvantummechanika egyik alapvető állandója.
Megnézni Atomfizika és Planck-állandó
Relativisztikus tömeg
A relativisztikus tömeg egy mozgó test megnövekedett tehetetlen tömege a tömeg-energia ekvivalencia következtében.
Megnézni Atomfizika és Relativisztikus tömeg
Spektroszkópia
A spektroszkópia az elektromágneses sugárzás spektrumának rögzítésére, tanulmányozására és értelmezésére szolgáló módszerek, illetve tudományok összessége.
Megnézni Atomfizika és Spektroszkópia
Színkép
Színképnek nevezik egy fényforrás hullámhossz szerinti felbontását.
Megnézni Atomfizika és Színkép
Szórás (fizika)
A szórás fizikai jelensége részecskék egymással vagy egy erőcentrummal való ütközése, kölcsönhatása során létrejövő rendezetlen, de matematikailag általában leírható módon történő irányváltoztatását jelenti.
Megnézni Atomfizika és Szórás (fizika)
Szilárd Leó
Szilárd Leó 18 évesen Szilárd Leó (született Spitz Leó) (Budapest–Terézváros, 1898. február 11. – La Jolla, Kalifornia, 1964. május 30.) magyar és amerikai fizikus és feltaláló.
Megnézni Atomfizika és Szilárd Leó
Szilárdtestfizika
Lapcentrált köbös rács elemi cellája. A szilárdtestfizika a kondenzált anyagok fizikájának egyik ága, a szilárd anyagok tanulmányozásának tudománya, melynek legáltalánosabb elméleti és gyakorlati eszközei a kvantummechanika és a kristálytan.
Megnézni Atomfizika és Szilárdtestfizika
Teller Ede
Manhattan projektes azonosító jelvénye Ronald Reagan elnök 1982-ben átadja ''Teller Edének'' a Nemzeti Tudományos Érem kitüntetést Teller Ede (angolosan: Edward Teller) (Budapest, 1908. január 15. – Stanford, Kalifornia, 2003.
Megnézni Atomfizika és Teller Ede
Thomson-féle atommodell
A Thomson-féle atommodell.Elektronok: sárgaPozitív rész: piros A Thomson-féle atommodell vagy más néven mazsoláskalács-modell, mazsoláspuding-modell egy olyan atommodell, amely szerint az atomban egyenletesen oszlik el a tömeg nagyobb, pozitív töltésű része, és abban mozognak a kis tömegű elektronok.
Megnézni Atomfizika és Thomson-féle atommodell
Thomson-szórás
Az atomfizikában Thomson-szórás (TS) elektromágneses sugárzásnak szabad részecskén (főleg elektronon) való szóródását jelenti.
Megnézni Atomfizika és Thomson-szórás
Werner Heisenberg
Werner Karl Heisenberg (Würzburg, 1901. december 5. – München, 1976. február 1.) Nobel-díjas német fizikus, a kvantummechanika egyik megalapítója.
Megnézni Atomfizika és Werner Heisenberg
Wigner Jenő
Wigner Jenő és Alvin Weinberg '''Wigner Jenő''' emléktáblája szülőházán, a Király utca 76. szám alatt Wigner Jenő Pál angol nyelvterületen Eugene Paul "E.
Megnézni Atomfizika és Wigner Jenő
Zeeman-hatás
Zeeman-hatás Zeeman-hatásnak nevezzük azt a jelenséget, amikor a mágneses tér a színképvonalakat két vagy három komponensre bontja fel.
Megnézni Atomfizika és Zeeman-hatás