Logo
Uniópédia
Kommunikáció
Szerezd meg: Google Play
Új! Töltse Uniópédia az Android™ készülék!
Ingyenes
Gyorsabb hozzáférés, mint a böngésző!
 

Apszispont

Index Apszispont

A pályának a Naphoz legközelebb illetve legtávolabb eső pontját nevezzük perihélium és aphéliumpontnak. A perihéliumpont távolságát a Naptól perihéliumtávolságnak, az aphélium távolságát aphéliumtávolságnak nevezzük. Az apszispont a csillagászatban egy égitest pályájának azokat a pontjait jelenti, amelyek a központi égitesthez legközelebb, illetve legtávolabb találhatóak.

16 kapcsolatok: Aphélium, Csillag, Csillagászat, Ellipszis (görbe), Föld, Fekete lyuk, Galaxis, Geocentrikus pálya, Heliocentrikus pálya, Hold (égitesttípus), Johannes Kepler, Jupiter, Nap, Pálya (csillagászat), Perihélium, Szaturnusz.

Aphélium

A pályának a Naphoz legközelebb, illetve legtávolabb eső pontját nevezzük perihéliumnak és aphéliumnak. A perihélium távolságát a Naptól perihéliumtávolságnak, az aphélium távolságát aphéliumtávolságnak nevezzük Az aphélium (néha helytelen átírással afélium, mivel az ap(o)+hélium összetételéről van szó, ez csak egy véletlen hangtalálkozás, nem betűkapcsolat, így f-fel ejteni hibás) vagy naptávolpont egy heliocentrikus pályán keringő égitest pályájának azt a pontját jelenti, amely a Naptól a legtávolabb esik.

Új!!: Apszispont és Aphélium · Többet látni »

Csillag

date.

Új!!: Apszispont és Csillag · Többet látni »

Csillagászat

A Hubble űrtávcső A csillagászat vagy latinosan asztronómia az emberiség egyik legrégebbi tudományága.

Új!!: Apszispont és Csillagászat · Többet látni »

Ellipszis (görbe)

Ellipszis A matematikában az ellipszis (régiesen: kerülék) görbe azon pontok mértani helye egy síkon, ahol a pontok két rögzített ponttól mért távolságának összege a két pont távolságánál nagyobb állandó.

Új!!: Apszispont és Ellipszis (görbe) · Többet látni »

Föld

A Föld a Naptól számított harmadik bolygó a Naprendszerben, ahol a legnagyobb átmérőjű, tömegű és sűrűségű Föld-típusú bolygó.

Új!!: Apszispont és Föld · Többet látni »

Fekete lyuk

plazmából álló akkréciós korong művészi ábrázolása. A kép közepén levő sötét gömb a fekete lyuk eseményhorizontja, ekörül kering az akkréciós korong. Az eseményhorizont pólusából kiinduló fényes nyúlványok mágneses erővonalak. (NASA) Fekete lyuk gravitációs lencsehatása szimulált animáción HST felvételén 2019-ben az Eseményhorizont Távcső által készült kép a fekete lyuk árnyékáról A fekete lyuk a téridő olyan tartománya, ahonnan az erős gravitáció miatt semmi, még a fény sem tud távozni.

Új!!: Apszispont és Fekete lyuk · Többet látni »

Galaxis

Sculptor (szobrász) csillagképben. Korongjára ferdén látunk rá A Messier 104, a Sombrero-galaxis. A spirálgalaxisra az éléről látunk rá. A kép közepén végigfutó fekete sáv a galaxis korongjának síkjában összpontosuló csillagközi por, mely a látható fényt elnyeli. Nagyon jól látható, halvány derengésként a korong alatt és felett, a galaxis gömb alakú halója Ütköző spirálgalaxisok: NGC 2207 és IC 2163 A Messier 101 lapjáról látszó spirálgalaxis A galaxisok égitestek: csillagok, csillagközi gázok, por és a láthatatlan sötét anyag nagy kiterjedésű, gravitációsan kötött rendszerei.

Új!!: Apszispont és Galaxis · Többet látni »

Geocentrikus pálya

GPS műholdak használnak A geocentrikus pálya, más néven Föld körüli pálya azoknak az objektumoknak a keringési pályája, amik a Föld körül keringenek, ilyen például a legtöbb mesterséges műhold és a Hold is.

Új!!: Apszispont és Geocentrikus pálya · Többet látni »

Heliocentrikus pálya

Andreas Cellarius: ''Harmonia Macrocosmica'' - A Naprendszer ábrázolása 1660-ban Heliocentrikus pályának nevezzük az olyan égi mechanikai pályát, melynek egyik fókuszpontjában a Nap van.

Új!!: Apszispont és Heliocentrikus pálya · Többet látni »

Hold (égitesttípus)

Charon (animáció) A csillagászatban holdnak nevezzük a bolygók, törpebolygók és kisbolygók körül keringő égitesteket.

Új!!: Apszispont és Hold (égitesttípus) · Többet látni »

Johannes Kepler

Johannes Kepler Johannes Kepler arcképe, rézmetszet Kepler korai Naprendszer-modellje A Kepler által megfigyelt szupernóva az SN 1604 maradványa a Hubble-űrtávcső és a Chandra képeiből összeállítva A Kepler által készített Tabulae Rudolfinae világtérképe Kepler lakóháza Regensburgban, ma múzeum Johannes Kepler (magyarul ismert Kepler János néven is, Weil der Stadt, 1571. december 27. – Regensburg, Bajorország, 1630. november 15.) német matematikus és csillagász, aki felfedezte a bolygómozgás törvényeit, amiket róla Kepler-törvényeknek neveznek.

Új!!: Apszispont és Johannes Kepler · Többet látni »

Jupiter

A Jupiter az ötödik bolygó a Naptól, és messze a legnagyobb bolygó a Naprendszerben.

Új!!: Apszispont és Jupiter · Többet látni »

Nap

A Nap a Naprendszer központi csillaga.

Új!!: Apszispont és Nap · Többet látni »

Pálya (csillagászat)

Ábra az égitest pályaelemeihez A csillagászat területén az égitest pályája alatt azt az útvonalat értjük, amelyet az égitest bejár egy másik égitest körül a gravitáció hatására.

Új!!: Apszispont és Pálya (csillagászat) · Többet látni »

Perihélium

A pályának a Naphoz legközelebb, illetve legtávolabb eső pontját nevezzük perihéliumnak és aphéliumnak. A perihélium távolságát a Naptól perihéliumtávolságnak, az aphélium távolságát aphéliumtávolságnak nevezzük A perihélium vagy napközelpont egy heliocentrikus pályán keringő égitest pályájának azt a pontját jelenti, amely a Naphoz a legközelebb esik.

Új!!: Apszispont és Perihélium · Többet látni »

Szaturnusz

A Szaturnusz a hatodik bolygó a Naptól számítva, a második legnagyobb a Naprendszerben a Jupiter után.

Új!!: Apszispont és Szaturnusz · Többet látni »

KimenőBeérkező
Hé! Mi vagyunk a Facebook-on most! »