Logo
Uniópédia
Kommunikáció
Szerezd meg: Google Play
Új! Töltse Uniópédia az Android™ készülék!
Letöltés
Gyorsabb hozzáférés, mint a böngésző!
 

Adolf Hitler és Ausztria

Parancsikonokat: Különbségeket, Hasonlóságok, Jaccard hasonlósági koefficiens, Referenciák.

Közötti különbség Adolf Hitler és Ausztria

Adolf Hitler vs. Ausztria

Adolf Hitler (Braunau am Inn, 1889. április 20. – Berlin, 1945. április 30.) osztrák születésű német politikus, a 20. Az Osztrák Köztársaság (vagy latin eredetű néven Ausztria, németül Österreich vagy Republik Österreich, ófelnémet nyelven: Ostarrîchi, jelentése: „keleti birodalom”) közép-európai szövetségi állam.

Közötti hasonlóságok Adolf Hitler és Ausztria

Adolf Hitler és Ausztria 24 közös dolog (a Uniópédia): Anschluss, Bécs, Benito Mussolini, Berchtesgaden, Duna, Első világháború, Engelbert Dollfuß, Európa, Felső-Ausztria, Graz, Harmadik Birodalom, Leonding, Linz, Magyarország, Második világháború, Munkás-paraszt Vörös Hadsereg, Nagy gazdasági világválság, Német nyelv, Németország, Olaszország, Osztrák–Magyar Monarchia, Passau, Szláv népek, Szovjetunió.

Anschluss

Német csapatok bevonulása Bécsbe Az osztrák rendőrök felesketése Hitlerre (Bécs) Az Anschluss (Anschluß) Ausztriának a Harmadik Birodalomhoz való csatolását jelentette a német nemzetiszocialista uralom alatt.

Adolf Hitler és Anschluss · Anschluss és Ausztria · Többet látni »

Bécs

Bécs (németül: Wien, bajor nyelvjárás szerint: Wean) Ausztria fővárosa és egyben legnagyobb városa, valamint az ország kilenc szövetségi tartománya közül az egyik.

Adolf Hitler és Bécs · Ausztria és Bécs · Többet látni »

Benito Mussolini

Benito Amilcare Andrea Mussolini (Predappio, 1883. július 29. – Mezzegra, 1945. április 28.) olasz szocialistából fasisztává vált politikus, Olaszország diktátori hajlamú miniszterelnöke 1922 és 1943 között, 1943 és 1945 között a nemzetiszocialista Németország által fenntartott bábállam, az inkább Salói Köztársaság néven ismert Olasz Szociális Köztársaság miniszterelnöke.

Adolf Hitler és Benito Mussolini · Ausztria és Benito Mussolini · Többet látni »

Berchtesgaden

Berchtesgaden (bajor nyelvjárásban: Berchtsgoan) német kisváros, a vele azonos nevű járás székhelye Délkelet-Bajorországban.

Adolf Hitler és Berchtesgaden · Ausztria és Berchtesgaden · Többet látni »

Duna

A Duna Európa második leghosszabb folyama az oroszországi Volga után.

Adolf Hitler és Duna · Ausztria és Duna · Többet látni »

Első világháború

Az első világháború – avagy a kortársak megnevezése alapján a nagy háború – egy négy évig tartó világméretű katonai konfliktus volt a 20. század elején, 1914 és 1918 között.

Adolf Hitler és Első világháború · Ausztria és Első világháború · Többet látni »

Engelbert Dollfuß

Engelbert Dollfuß (Texing, Osztrák–Magyar Monarchia, 1892. október 4. – Bécs, 1934. július 25.) osztrák politikus, 1933–1934-ben hazája ausztrofasiszta diktátora volt.

Adolf Hitler és Engelbert Dollfuß · Ausztria és Engelbert Dollfuß · Többet látni »

Európa

Európa Földünk egyik kontinense, amelynek határai nyugaton az Atlanti-óceán, északon a Jeges-tenger, keleten az Urál hegység, az Urál-folyó és a Kaszpi-tenger, délkeleten a Kaukázus vidéke és a Fekete-tenger, délen pedig a Földközi-tenger.

Adolf Hitler és Európa · Ausztria és Európa · Többet látni »

Felső-Ausztria

Felső-Ausztria (németül Oberösterreich) 11 981,92 km²-es területével és 1,4 millió fős lakosságával Ausztria 4.

Adolf Hitler és Felső-Ausztria · Ausztria és Felső-Ausztria · Többet látni »

Graz

Graz osztrák város, Stájerország szövetségi tartomány székhelye.

Adolf Hitler és Graz · Ausztria és Graz · Többet látni »

Harmadik Birodalom

A Harmadik Birodalom (németül: Drittes Reich) a nemzetiszocialista Németország félhivatalos elnevezése volt 1933 és 1945 között, amikor Adolf Hitler és pártja, a Nemzetiszocialista Német Munkáspárt (NSDAP) vezetése alatt állt.

Adolf Hitler és Harmadik Birodalom · Ausztria és Harmadik Birodalom · Többet látni »

Leonding

Leonding osztrák város Felső-Ausztria Linzvidéki járásában.

Adolf Hitler és Leonding · Ausztria és Leonding · Többet látni »

Linz

Linz (ejtsd: linc) Ausztria Felső-Ausztria tartományának székhelye.

Adolf Hitler és Linz · Ausztria és Linz · Többet látni »

Magyarország

Magyarország állam Közép-Európában, a Kárpát-medence közepén. 1989 óta parlamentáris köztársaság. Északról Szlovákia, északkeletről Ukrajna, keletről és délkeletről Románia, délről Szerbia, délnyugatról Horvátország és Szlovénia, nyugatról pedig Ausztria határolja. Népessége a 21. században 10 millió alá csökkent. Hivatalos nyelve a magyar, amely a legnagyobb az uráli nyelvcsaládba tartozó nyelvek közül. Fővárosa és legnépesebb városa Budapest... --> Az ország többek között az Európai Unió, a NATO, az OECD, a Világbank és az ENSZ tagja is, része a schengeni övezetnek, része a Délkelet-európai Együttműködési Szervezetnek, valamint egyik alapítója az úgynevezett Visegrádi Együttműködés szervezetnek. Az ország népszerű turisztikai célpont Európában, 2015-ben 16,3 millió külföldi turista utazott ide. Az ország ad otthont a világ egyik legnagyobb termálvízkészletének, a világ egyik legnagyobb termáltavának, Közép-Európa legnagyobb tavának és Közép-Európa legnagyobb füves síkságának. A polgárai számára általános társadalom- és nyugdíjbiztosítási rendszert tart fenn, részben ingyenes egészségügyi ellátással (járulékfizetési kötelezettség mellett), valamint térítésmentes alap-, illetve középfokú oktatást. A felsőoktatás tandíjas, viszont ösztöndíjjal térítésmentesen is igénybe vehető. Magyarország nemzetközi rangsorokban elfoglalt pozíciói kedvezőnek mondhatóak: a 2010-es évek második felében az életminőség-index alapján a világ 38. legjobb életminőségű országa, 20. helyen áll a Jó Ország Index rangsorban (mely az adott országon belüli állapotokat nem veszi figyelembe), 26. helyen áll az egyenlőtlenségekkel korrigált emberi fejlettség rangsorában, 30. a Társadalmi Fejlettségi Index alapján, 2018-ban a világ 33. leginnovatívabb országa a Globális Innovációs Index felmérése szerint, és a globális békeindex 2017-es jelentése alapján a világ 15. legbiztonságosabb országa. A gazdasági életszínvonal és jogállamiság szempontjából már kevésbé kedvező a helyzet. A nettó átlagfizetés és a minimálbér az EU-ban az egyik legalacsonyabb. 2022-ben világviszonylatban közepesen korrupt az ország, míg az Európai Unióban a legkorruptabb. A Transparency International 180 országot rangsoroló korrupciós indexében 2022-ben a 77. helyre került. Az adatok alapján a 2010-es évek folyamán a magyarországi korrupció erősödött. Sajtószabadság tekintetében a 2010-es évek folyamán folyamatosan csúszott le a nemzetközi ranglistán, a Riporterek Határok Nélkül szervezet 2020-as jelentésében a világ országai közül a 89. helyezett volt. A magyar államiság kezdetei visszanyúlnak Szent István király megkoronázása idejére. Ekkortól kezdve több mint 9 évszázadon át Magyar Királyság néven szerepel a történelemben. Jelenlegi határai nagyjából megegyeznek az 1920-ban, az első világháborút lezáró trianoni békeszerződésben kijelölt határokkal. Ennek következményeként az ország elvesztette területének 71, lakosságának 58 százalékát. Az ország a Horthy-rendszerben a revízió reményében, a Szálasi-kormány alatt a német érdekeket kiszolgálva lépett be − ill. maradt hadviselő − a második világháborúban, de a kisebb-nagyobb sikeres harcok és a súlyos veszteségek ellenére sem ért el tartós áttörést, az 1947-es párizsi békeszerződés pedig kialakította a mai országhatárokat. A világháborút követően az ország a Szovjetunió megszállási övezetébe került. A rendszerváltásig kétszer került Magyarország a világpolitika középpontjába: először az 1956-os forradalom kapcsán, másodszor 1989-ben, amikor a páneurópai piknik során a keletnémetek nyugatra távozhattak. 2010 óta a demokrácia szintjén jelentős hanyatlás következett be. 2020-ban olyan országokkal kapott hasonló besorolást, mint Brazília, Indonézia vagy Európában Albánia. A 2020-as brüsszeli jogállamisági jelentés egy sor problémát tárt fel. (Európai Bizottság, 2020. szeptember 30.) 2022-ben az Európai Parlament nagy többséggel elfogadott egy állásfoglalást, amelyben kimondják, hogy Magyarország már nem teljes értékű demokrácia, hanem választási autokrácia, egy hibrid rezsim. Az ország emellett komoly demográfiai krízissel is szembesül.

Adolf Hitler és Magyarország · Ausztria és Magyarország · Többet látni »

Második világháború

A második világháború az emberiség történetének legnagyobb és legtöbb halálos áldozattal járó fegyveres konfliktusa.

Adolf Hitler és Második világháború · Ausztria és Második világháború · Többet látni »

Munkás-paraszt Vörös Hadsereg

A Szovjet Hadsereg egy sapkajelvénye az 1960-as évekből A Munkás-paraszt Vörös Hadsereg (oroszul: Рабо́че-крестья́нская Кра́сная а́рмия (РККА) – Rabocse-kresztyjanszkaja Krasznaja armija (RKKA), gyakran röviden csak Vörös Hadsereg, néhol régiesen egybeírva Vöröshadsereg) a Szovjetunió fegyveres erőinek része volt 1918 és 1946 között.

Adolf Hitler és Munkás-paraszt Vörös Hadsereg · Ausztria és Munkás-paraszt Vörös Hadsereg · Többet látni »

Nagy gazdasági világválság

A nagy gazdasági világválság vagy nagy világgazdasági válság a tőkés világ 1929–33 közötti túltermelési válsága.

Adolf Hitler és Nagy gazdasági világválság · Ausztria és Nagy gazdasági világválság · Többet látni »

Német nyelv

A német a germán nyelvek nyugati ágába tartozó nyelv.

Adolf Hitler és Német nyelv · Ausztria és Német nyelv · Többet látni »

Németország

Németország, vagy hivatalos nevén a Németországi Szövetségi Köztársaság(), egy független szövetségi állam Közép- és Nyugat-Európában.

Adolf Hitler és Németország · Ausztria és Németország · Többet látni »

Olaszország

Olaszország (hivatalosan Olasz Köztársaság; olaszul Italia, hivatalosan Repubblica Italiana) független ország Dél-Európában, amely magába foglalja a Pó folyó völgyét, az Appennini-félszigetet és a Földközi-tenger két legnagyobb szigetét, Szicíliát és Szardíniát, illetve számos kisebb szigetet.

Adolf Hitler és Olaszország · Ausztria és Olaszország · Többet látni »

Osztrák–Magyar Monarchia

Az Osztrák–Magyar Monarchia, más néven Osztrák–Magyar Birodalom vagy Ausztria–Magyarország (vagy Österreich-Ungarn, vagy Rakousko-Uhersko) 1867 és 1918 között fennállt különleges, kettős (dualista) állam, pontosabban államszövetség, reálunió volt Közép-Európában.

Adolf Hitler és Osztrák–Magyar Monarchia · Ausztria és Osztrák–Magyar Monarchia · Többet látni »

Passau

Passau (latinul: Batavis vagy Batavia, ill. Passavium; olaszul: Passavia; csehül és szlovákul: Pasov) Németország egyik legfontosabb városa, Alsó-Bajorországban.

Adolf Hitler és Passau · Ausztria és Passau · Többet látni »

Szláv népek

A szláv népek a szláv nyelveket beszélő népek összefoglaló elnevezése.

Adolf Hitler és Szláv népek · Ausztria és Szláv népek · Többet látni »

Szovjetunió

A Szovjet Szocialista Köztársaságok Szövetsége, röviden Szovjetunió vagy SZSZKSZ (magyaros átírásban: Szojuz Szovjetszkih Szocialisztyicseszkih Reszpublik, röviden Советский Союз vagy СССР, azaz: sz-sz-sz-r), államszocialista berendezkedésű szövetségi állam volt Eurázsiában, mely 1922-től 1991-ig állt fenn.

Adolf Hitler és Szovjetunió · Ausztria és Szovjetunió · Többet látni »

A fenti lista az alábbi kérdésekre válaszol

Összehasonlítását Adolf Hitler és Ausztria

Adolf Hitler 349 kapcsolatokat, ugyanakkor Ausztria 434. Ami közös bennük 24, a Jaccard index 3.07% = 24 / (349 + 434).

Referenciák

Ez a cikk közötti kapcsolatot mutatja Adolf Hitler és Ausztria. Eléréséhez minden cikket, amelyből az információ kivontuk, kérjük, látogasson el:

Hé! Mi vagyunk a Facebook-on most! »