Gyorsabb hozzáférés, mint a böngésző!Közötti hasonlóságok A vegyesházi királyok kora és Magyar Királyság
A vegyesházi királyok kora és Magyar Királyság 50 közös dolog (a Uniópédia): Anjou-ház, Anjou-ház (Capeting), Aragóniai Beatrix magyar királyné, Árpád-ház, Bécs, Belgrád, Buda (történelmi település), Duna, Firenze, Forint, Habsburg-ház, Havasalföld, Horvát Királyság, Hunyadi János, Hunyadi-család, I. Károly magyar király, I. Lajos magyar király, I. Mátyás magyar király, III. András magyar király, Interregnum, Jagelló-ház, Kassa, Latin nyelv, Luxemburg-ház, Magyar nyelv, Magyar történelem, Magyar–lengyel perszonálunió, Magyarország, Magyarország uralkodóinak listája, Mohácsi csata, ..., Nádor, Nándorfehérvári diadal, Német nyelv, Német-római Birodalom, Nemesség, Nikápolyi csata, Olasz nyelv, Oszmán Birodalom, Přemysl-ház, Perszonálunió, Pozsony, Rendi országgyűlés, Szabad királyi város, Székesfehérvár, Szent Korona, Temesvár, Vármegye, Visegrád, Wittelsbach-ház, Zsigmond magyar király. Bővíteni index (20 több) »
Anjou-ház
#ÁTIRÁNYÍTÁS Anjou-ház (egyértelműsítő lap).
A vegyesházi királyok kora és Anjou-ház · Anjou-ház és Magyar Királyság ·
Anjou-ház (Capeting)
A harmadik Anjou-ház vagy Capeting–Anjou-ház (ismert még mint Anjou–Szicíliai-ház), a Capeting-ház egyik oldalága volt, melynek tagjai többek között a Szicíliai, a Nápolyi, a Magyar és a Lengyel Királyság uralkodóit is adták.
A vegyesházi királyok kora és Anjou-ház (Capeting) · Anjou-ház (Capeting) és Magyar Királyság ·
Aragóniai Beatrix magyar királyné
Aragóniai Beatrix (Nápoly, 1457. november 14. – Nápoly, 1508. szeptember 23.) nápolyi királyi hercegnő, Hunyadi Mátyás magyar király második feleségeként (1476–1490) és II. Ulászló második feleségeként (1490–1500) kétszeres magyar királyné.
A vegyesházi királyok kora és Aragóniai Beatrix magyar királyné · Aragóniai Beatrix magyar királyné és Magyar Királyság ·
Árpád-ház
Az Árpád-ház a honfoglaló magyar törzsszövetség vezéréről elnevezett dinasztia.
Árpád-ház és A vegyesházi királyok kora · Árpád-ház és Magyar Királyság ·
Bécs
Bécs (németül: Wien, bajor nyelvjárás szerint: Wean) Ausztria fővárosa és egyben legnagyobb városa, valamint az ország kilenc szövetségi tartománya közül az egyik.
A vegyesházi királyok kora és Bécs · Bécs és Magyar Királyság ·
Belgrád
Belgrád (eredeti magyar neve legalább a XIV. század eleje óta Fehérvár, Nándorfehérvár, a 16. és a 19. század között n > l hangváltozással gyakran Lándorfejérvár („Bolgárfehérvár”) változatban is, szerbül 'Fehérvár' jelentéssel Београд / Beograd) Szerbia fővárosa és egyben legnagyobb városa.
A vegyesházi királyok kora és Belgrád · Belgrád és Magyar Királyság ·
Buda (történelmi település)
Buda (németül: Ofen, ókorban: Aquincum, horvátul: Budim, szlovákul: Budín, vendül: Büdin) egyike volt a Magyar Királyság történelmi fővárosainak, mely 1873-ban egyesült Pesttel és Óbudával Budapest néven.
A vegyesházi királyok kora és Buda (történelmi település) · Buda (történelmi település) és Magyar Királyság ·
Duna
A Duna Európa második leghosszabb folyama az oroszországi Volga után.
A vegyesházi királyok kora és Duna · Duna és Magyar Királyság ·
Firenze
Firenze, Olaszország egyik nagyvárosa, egyben Toszkána régió székhelye és kulturális központja.
A vegyesházi királyok kora és Firenze · Firenze és Magyar Királyság ·
Forint
Körmöcbányán vert aranyforintja az 1467-es pénzreform előtt Szent László-ábrázoláshttp://www.eremshop.hu/aranyforint Aranyforint A forint (más néven fiorino, florin vagy gulden) a történelem során több országban is használt pénznem.
A vegyesházi királyok kora és Forint · Forint és Magyar Királyság ·
Habsburg-ház
A Habsburg-ház vagy Habsburg-dinasztia, amely ismert még Ausztriai-ház néven is, Európa történelmének az egyik legnagyobb és legbefolyásosabb uralkodóháza volt; a Habsburg-családból származott, amely család a nevét a mai Svájc területén fekvő birtokáról (váráról) kapta.
A vegyesházi királyok kora és Habsburg-ház · Habsburg-ház és Magyar Királyság ·
Havasalföld
Havasalföld (más néven: Román-alföld, régen: Munténia, Vlahföld, Oláhország, románul: Țara Românească, latinul: Valachia) Moldva mellett Románia fő történelmi tartománya.
A vegyesházi királyok kora és Havasalföld · Havasalföld és Magyar Királyság ·
Horvát Királyság
Borna horvát és Ljudevit szlavóniai fejedelemsége a 9. század elején Európa 1097 körül A Horvát és a Szlavón Bánság a Magyar Királyság keretében a 13. század végén A Horvát Királyság a 7. században Fehér-Horvátországból az Adriai-tenger partjára vándorló horvátok állama volt a 10. századig mint önálló Horvát Fejedelemség, utána a 11. század végéig mint önálló királyság.
A vegyesházi királyok kora és Horvát Királyság · Horvát Királyság és Magyar Királyság ·
Hunyadi János
Hunyadi János (Kolozsvár, 1407 – Zimony, 1456. augusztus 11.) Magyarország kormányzója 1446 és 1453 között.
A vegyesházi királyok kora és Hunyadi János · Hunyadi János és Magyar Királyság ·
Hunyadi-család
Hunyadi János hollós címere A Hunyadiak vagy Hunyadi-ház Havasalföldről származó magyar főúri család, amelynek tagjai meghatározó szereppel bírtak a középkori Magyar Királyság történelmében.
A vegyesházi királyok kora és Hunyadi-család · Hunyadi-család és Magyar Királyság ·
I. Károly magyar király
Thuróczi-krónikában I. Károly (köznapi nevén: Károly Róbert, születési nevén: Caroberto, magyarosan régebben: Róbert Károly; Nápoly, 1288 – Visegrád, 1342. július 16.) Anjou-házi magyar király 1308-tól haláláig.
A vegyesházi királyok kora és I. Károly magyar király · I. Károly magyar király és Magyar Királyság ·
I. Lajos magyar király
I.
A vegyesházi királyok kora és I. Lajos magyar király · I. Lajos magyar király és Magyar Királyság ·
I. Mátyás magyar király
I.
A vegyesházi királyok kora és I. Mátyás magyar király · I. Mátyás magyar király és Magyar Királyság ·
III. András magyar király
III.
A vegyesházi királyok kora és III. András magyar király · III. András magyar király és Magyar Királyság ·
Interregnum
Interregnum vagy hatalmi szünet az uralkodó halála és az új uralkodó trónra lépte közötti átmeneti időszak.
A vegyesházi királyok kora és Interregnum · Interregnum és Magyar Királyság ·
Jagelló-ház
A Jagelló-ház nagy jelentőségű, litván származású uralkodódinasztia, mely a középkor legvégén élte fénykorát, amikor tagjai a litván mellett a lengyel, a magyar-horvát és a cseh koronát is birtokolták.
A vegyesházi királyok kora és Jagelló-ház · Jagelló-ház és Magyar Királyság ·
Kassa
Kassa (latinul: Cassovia, lengyelül: Koszyce) Szlovákia második legnagyobb városa, annó az egykori Csehszlovákia ötödik legnagyobb városa volt.
A vegyesházi királyok kora és Kassa · Kassa és Magyar Királyság ·
Latin nyelv
A latin nyelv az indoeurópai nyelvcsalád itáliai ágán belül a latin-faliszkuszi nyelvek csoportjába tartozó nyelv.
A vegyesházi királyok kora és Latin nyelv · Latin nyelv és Magyar Királyság ·
Luxemburg-ház
A Luxemburgi-ház alapítója Luxemburg grófja, Henrik volt 1308-ban, ki ekkortájt szerezte meg a Német-római Birodalom trónját.
A vegyesházi királyok kora és Luxemburg-ház · Luxemburg-ház és Magyar Királyság ·
Magyar nyelv
A magyar nyelv az uráli nyelvcsalád tagja, azon belül a finnugor nyelvek közé tartozó ugor nyelvek egyike.
A vegyesházi királyok kora és Magyar nyelv · Magyar Királyság és Magyar nyelv ·
Magyar történelem
Magyar történelem alatt a magyar nép és Magyarország történetét értjük.
A vegyesházi királyok kora és Magyar történelem · Magyar Királyság és Magyar történelem ·
Magyar–lengyel perszonálunió
Magyarország és Lengyelország, valamint az alájuk tartozó hűbéres területek A magyar–lengyel perszonálunió (lengyelül: Unia polsko-węgierska) a Magyar Királyság és a Lengyel Királyság uniója volt 1370 és 1382 között, melynek élén a magyar király állt.
A vegyesházi királyok kora és Magyar–lengyel perszonálunió · Magyar Királyság és Magyar–lengyel perszonálunió ·
Magyarország
Magyarország állam Közép-Európában, a Kárpát-medence közepén. 1989 óta parlamentáris köztársaság. Északról Szlovákia, északkeletről Ukrajna, keletről és délkeletről Románia, délről Szerbia, délnyugatról Horvátország és Szlovénia, nyugatról pedig Ausztria határolja. Népessége a 21. században 10 millió alá csökkent. Hivatalos nyelve a magyar, amely a legnagyobb az uráli nyelvcsaládba tartozó nyelvek közül. Fővárosa és legnépesebb városa Budapest... --> Az ország többek között az Európai Unió, a NATO, az OECD, a Világbank és az ENSZ tagja is, része a schengeni övezetnek, része a Délkelet-európai Együttműködési Szervezetnek, valamint egyik alapítója az úgynevezett Visegrádi Együttműködés szervezetnek. Az ország népszerű turisztikai célpont Európában, 2015-ben 16,3 millió külföldi turista utazott ide. Az ország ad otthont a világ egyik legnagyobb termálvízkészletének, a világ egyik legnagyobb termáltavának, Közép-Európa legnagyobb tavának és Közép-Európa legnagyobb füves síkságának. A polgárai számára általános társadalom- és nyugdíjbiztosítási rendszert tart fenn, részben ingyenes egészségügyi ellátással (járulékfizetési kötelezettség mellett), valamint térítésmentes alap-, illetve középfokú oktatást. A felsőoktatás tandíjas, viszont ösztöndíjjal térítésmentesen is igénybe vehető. Magyarország nemzetközi rangsorokban elfoglalt pozíciói kedvezőnek mondhatóak: a 2010-es évek második felében az életminőség-index alapján a világ 38. legjobb életminőségű országa, 20. helyen áll a Jó Ország Index rangsorban (mely az adott országon belüli állapotokat nem veszi figyelembe), 26. helyen áll az egyenlőtlenségekkel korrigált emberi fejlettség rangsorában, 30. a Társadalmi Fejlettségi Index alapján, 2018-ban a világ 33. leginnovatívabb országa a Globális Innovációs Index felmérése szerint, és a globális békeindex 2017-es jelentése alapján a világ 15. legbiztonságosabb országa. A gazdasági életszínvonal és jogállamiság szempontjából már kevésbé kedvező a helyzet. A nettó átlagfizetés és a minimálbér az EU-ban az egyik legalacsonyabb. 2022-ben világviszonylatban közepesen korrupt az ország, míg az Európai Unióban a legkorruptabb. A Transparency International 180 országot rangsoroló korrupciós indexében 2022-ben a 77. helyre került. Az adatok alapján a 2010-es évek folyamán a magyarországi korrupció erősödött. Sajtószabadság tekintetében a 2010-es évek folyamán folyamatosan csúszott le a nemzetközi ranglistán, a Riporterek Határok Nélkül szervezet 2020-as jelentésében a világ országai közül a 89. helyezett volt. A magyar államiság kezdetei visszanyúlnak Szent István király megkoronázása idejére. Ekkortól kezdve több mint 9 évszázadon át Magyar Királyság néven szerepel a történelemben. Jelenlegi határai nagyjából megegyeznek az 1920-ban, az első világháborút lezáró trianoni békeszerződésben kijelölt határokkal. Ennek következményeként az ország elvesztette területének 71, lakosságának 58 százalékát. Az ország a Horthy-rendszerben a revízió reményében, a Szálasi-kormány alatt a német érdekeket kiszolgálva lépett be − ill. maradt hadviselő − a második világháborúban, de a kisebb-nagyobb sikeres harcok és a súlyos veszteségek ellenére sem ért el tartós áttörést, az 1947-es párizsi békeszerződés pedig kialakította a mai országhatárokat. A világháborút követően az ország a Szovjetunió megszállási övezetébe került. A rendszerváltásig kétszer került Magyarország a világpolitika középpontjába: először az 1956-os forradalom kapcsán, másodszor 1989-ben, amikor a páneurópai piknik során a keletnémetek nyugatra távozhattak. 2010 óta a demokrácia szintjén jelentős hanyatlás következett be. 2020-ban olyan országokkal kapott hasonló besorolást, mint Brazília, Indonézia vagy Európában Albánia. A 2020-as brüsszeli jogállamisági jelentés egy sor problémát tárt fel. (Európai Bizottság, 2020. szeptember 30.) 2022-ben az Európai Parlament nagy többséggel elfogadott egy állásfoglalást, amelyben kimondják, hogy Magyarország már nem teljes értékű demokrácia, hanem választási autokrácia, egy hibrid rezsim. Az ország emellett komoly demográfiai krízissel is szembesül.
A vegyesházi királyok kora és Magyarország · Magyar Királyság és Magyarország ·
Magyarország uralkodóinak listája
Ezen a lapon Magyarország uralkodóinak listája látható, mely a törzsfőket, a Magyar Fejedelemség fejedelmeit és a Magyar Királyság királyait tartalmazza uralkodóházanként beosztva.
A vegyesházi királyok kora és Magyarország uralkodóinak listája · Magyar Királyság és Magyarország uralkodóinak listája ·
Mohácsi csata
A mohácsi csata 1526.
A vegyesházi királyok kora és Mohácsi csata · Magyar Királyság és Mohácsi csata ·
Nádor
Aba Amadé nádor pecsétje Garai László nádor pecsétje Drugeth János nádorhttps://www.arcanum.hu/hu/online-kiadvanyok/Lexikonok-magyar-eletrajzi-lexikon-7428D/d-750BB/drugeth-janos-homonnai-752D8/ Drugeth János, homonnai (1288 k. – 1333. jún. 15. után): nádor, arcanum.hu pecsétje A nádor vagy nádorispán (latinul palatinus, comes palatinus, comes palatii) a Magyar Királyságban az uralkodó után a legnagyobb országos méltóság volt a Szent Istvántól 1848-ig terjedő időszakban.
A vegyesházi királyok kora és Nádor · Magyar Királyság és Nádor ·
Nándorfehérvári diadal
A nándorfehérvári diadal a magyar–török háborúk egyik jelentős eseménye, amelynek során 1456.
A vegyesházi királyok kora és Nándorfehérvári diadal · Magyar Királyság és Nándorfehérvári diadal ·
Német nyelv
A német a germán nyelvek nyugati ágába tartozó nyelv.
A vegyesházi királyok kora és Német nyelv · Magyar Királyság és Német nyelv ·
Német-római Birodalom
A Német-római Birodalom vagy Német-római Császárság, eredeti (korabeli) nevén Szent Római Birodalom (majd a 16. századtól – az itáliai területek elvesztése után – A Német Nemzet Szent Római Birodalma – Heiliges Römisches Reich deutscher Nation) egy hatalmas kiterjedésű politikai hatalom volt Közép-Európában.
A vegyesházi királyok kora és Német-római Birodalom · Magyar Királyság és Német-római Birodalom ·
Nemesség
A nemesség kiváltságokat jelentő rang és jogállás, illetve az ezekkel rendelkező társadalmi osztály volt Európa nagy részén.
A vegyesházi királyok kora és Nemesség · Magyar Királyság és Nemesség ·
Nikápolyi csata
A nikápolyi csata 1396.
A vegyesházi királyok kora és Nikápolyi csata · Magyar Királyság és Nikápolyi csata ·
Olasz nyelv
Az olasz nyelv (olaszul lingua italiana) az indoeurópai nyelvcsalád itáliai ágán belül az újlatin nyelvek csoportjába tartozik.
A vegyesházi királyok kora és Olasz nyelv · Magyar Királyság és Olasz nyelv ·
Oszmán Birodalom
Az Oszmán Birodalom (oszmán-török nyelven: دولتْ علیّه عثمانیّه Devlet-i Âliye-yi Osmâniyye, mai török nyelven: Osmanlı İmparatorluğu vagy Osmanlı Devleti), az egyik legnagyobb és a legtovább fennálló iszlám világbirodalom, amely évszázadokon át megkerülhetetlen hatalmi tényező volt a világ politikai, gazdasági és kulturális erőviszonyainak alakulásában.
A vegyesházi királyok kora és Oszmán Birodalom · Magyar Királyság és Oszmán Birodalom ·
Přemysl-ház
A Přemysl-ház (tagjai a Přemyslidák), egy cseh származású uralkodóház, melynek tagjai többek között cseh fejedelmek és királyok, valamint rövid időre lengyel és magyar királyok is voltak.
A vegyesházi királyok kora és Přemysl-ház · Magyar Királyság és Přemysl-ház ·
Perszonálunió
Az Egyesült Királyság zászlajának kialakulása, a brit parlament 1908-ban mondta ki először, hogy a Union Jack az Egyesült Királyság nemzeti lobogója Az Osztrák–Magyar Monarchia középcímere A perszonálunió két (esetleg több) független állam olyan szövetsége, amelyet a közös uralkodó személye kapcsol össze.
A vegyesházi királyok kora és Perszonálunió · Magyar Királyság és Perszonálunió ·
Pozsony
Pozsony ((1919-ig Prešporok), (régiesen Preßburg)) Szlovákia fővárosa és egyben legnagyobb városa.
A vegyesházi királyok kora és Pozsony · Magyar Királyság és Pozsony ·
Rendi országgyűlés
A rendi országgyűlésben a főurak és az egyházi vezetők mellett a magyar nemesség és a szabad királyi városok képviselői is helyet kaptak.
A vegyesházi királyok kora és Rendi országgyűlés · Magyar Királyság és Rendi országgyűlés ·
Szabad királyi város
A szabad királyi város (latinul: libera regiae civitas, vagy egyszerűen civitas) várostípus volt a középkor második felében és az újkorban a Magyar Királyságban.
A vegyesházi királyok kora és Szabad királyi város · Magyar Királyság és Szabad királyi város ·
Székesfehérvár
Székesfehérvár (további nevek), megyei jogú város a Dunántúlon, a Közép-Dunántúl régió központja, Fejér vármegye és a Székesfehérvári járás székhelye.
A vegyesházi királyok kora és Székesfehérvár · Magyar Királyság és Székesfehérvár ·
Szent Korona
date.
A vegyesházi királyok kora és Szent Korona · Magyar Királyság és Szent Korona ·
Temesvár
Temesvár (a bánsági bolgárok nyelvén: Timišvár) város Romániában, a Bánságban.
A vegyesházi királyok kora és Temesvár · Magyar Királyság és Temesvár ·
Vármegye
A vármegye a Magyar Királyság közigazgatásának alapvető területi egysége A vármegye vagy megye a magyar közigazgatás alapvető területi egysége.
A vegyesházi királyok kora és Vármegye · Magyar Királyság és Vármegye ·
Visegrád
Visegrád (szláv eredetű szó, jelentése: magas vár, fellegvár) kisváros a Közép-Magyarország régióban, Pest vármegyében, a Szentendrei járásban, a budapesti agglomerációban.
A vegyesházi királyok kora és Visegrád · Magyar Királyság és Visegrád ·
Wittelsbach-ház
A Wittelsbach-ház, egy bajor származású uralkodóház, melynek tagjai a 11. századtól uralkodtak Bajorországban a királyság 1918-as fennállásáig, valamint 1214 és 1805 között a Pfalzi grófság (majd választófejedelemség) uralkodóit is adták.
A vegyesházi királyok kora és Wittelsbach-ház · Magyar Királyság és Wittelsbach-ház ·
Zsigmond magyar király
Luxemburgi Zsigmond, (csehül: Zikmund Lucemburský, Nürnberg, 1368. február 14. – Znaim, 1437. december 9.) 1378-tól 1388-ig és 1411-től 1415-ig brandenburgi választófejedelem, 1387-től Magyarország és Horvátország királya, 1411-től német király, 1419-től cseh király, 1433-tól német-római császár, a késő középkori Európa egyik legjelentősebb személyisége, a hercegi birtokáról elnevezett, német eredetű Luxemburg-ház tagja.
A vegyesházi királyok kora és Zsigmond magyar király · Magyar Királyság és Zsigmond magyar király ·
A fenti lista az alábbi kérdésekre válaszol
- Amit úgy tűnik, hogy A vegyesházi királyok kora és Magyar Királyság
- Mi van a közös A vegyesházi királyok kora és Magyar Királyság
- Közötti hasonlóságok A vegyesházi királyok kora és Magyar Királyság
Összehasonlítását A vegyesházi királyok kora és Magyar Királyság
A vegyesházi királyok kora 154 kapcsolatokat, ugyanakkor Magyar Királyság 325. Ami közös bennük 50, a Jaccard index 10.44% = 50 / (154 + 325).
Referenciák
Ez a cikk közötti kapcsolatot mutatja A vegyesházi királyok kora és Magyar Királyság. Eléréséhez minden cikket, amelyből az információ kivontuk, kérjük, látogasson el:
