Gyorsabb hozzáférés, mint a böngésző!
176 kapcsolatok: A Szent Liga háborúja, Abdurrahmán Abdi Arnaut pasa, Abszolút monarchia, Alsó-Ausztria, Antonio Caraffa, Aranybulla, Újszerzeményi Bizottság, Az török áfium ellen való orvosság, Érsekújvár, Babócsa vára, Badeni Őrgrófság, Bajorország, Balázsfalvi paktum, Bánlaky József, Bécs, Belgrád, Bihar vármegye, Bosznia-Hercegovina, Brandenburg, Buda ostroma (1684), Buda visszafoglalása, Diploma Leopoldinum, Eperjes (Szlovákia), Eperjesi vésztörvényszék, Erdély, Erdélyi Fejedelemség, Erdélyi Fejedelemség (1570–1711), Erdélyi fejedelmek listája, Erdélyi szászok, Ernst Rüdiger von Starhemberg, Esterházy Pál (nádor), Esztergom, Európa, Fegyverváltság, Felső-Magyarországi Fejedelemség, Forgách Ádám, Francia–spanyol háború (1683–1684), Frangepán Ferenc (horvát bán), Frankföld, Gubernium, Gyulai vár, Habsburg Birodalom, Habsburg-ház, Hajdúk, Harmincéves háború, Havasalföld, Hegyaljai felkelés, Hetényi csata, Horvát bánok listája, Horvátország, ..., I. Apafi Mihály, I. Ferdinánd magyar király, I. Lipót magyar király, II. Ágost lengyel király, II. Miksa Emánuel bajor választófejedelem, II. Rákóczi György, III. Ferdinánd magyar király, III. János lengyel király, IV. Mehmed oszmán szultán, Január 26., Június 7., Kahlenbergi csata, Kara Musztafa, Karlócai béke, Katonai határőrvidék, Köprülü Ahmed, Köprülü Musztafa, Krími Tatár Kánság, Kurucok, Labancok, Lajos Vilmos badeni őrgróf, Lengyel–Litván Unió, Lengyel–litván unió, Lepsény, Lippa, London, Lotaringia, Lugosi csata, Magyar Királyság, Magyarország, Moldva (fejedelemség), Munkács, Mura (Dráva), Murád Giráj krími kán, Nagyharsányi csata, Nagyvárad, Nádasdy Ferenc (főúr), Nádor, Nándorfehérvár, Német-római Birodalom, November 18., Nyitra vármegye, Orosz Birodalom, Oroszország, Oszmán Birodalom, Pannonhalma, Papp Sándor, Pápai Állam, Párkányi csata, Pfalzi örökösödési háború, Pozsareváci béke, Raimondo Montecuccoli, Rajna, Regensburg, Regensburgi fegyverszünet, Savoyai Jenő, Stájerország, Sváb Körzet, Szabolcs vármegye, Szalánkeméni csata, Szászország, Székelyek, Szent Liga (1684), Szerbek, Szerbia, Szigeti veszedelem, Szigetvár ostroma, Téli hadjárat (1664), Török háborúk Magyarországon, Törökkanizsa, Temesköz, Temesvár, Thököly Imre, Thököly-felkelés, Tordai vallásbéke, Udvari Haditanács, V. Károly lotaringiai herceg, Vasvári béke, Vág, Velencei Köztársaság, Vezír (muszlim méltóság), Wesselényi Ferenc (nádor), Wesselényi-összeesküvés, XI. Ince pápa, XIV. Lajos francia király, Zalánkemén, Zentai csata, Zrínyi Ilona, Zrínyi Miklós (költő), Zrínyi Péter, Zrínyiújvár, Zsitvatoroki béke, 1521, 1540, 1541, 1566, 1645, 1646, 1647, 1649, 1653, 1655, 1656, 1661, 1663, 1664, 1666, 1671, 1672, 1678, 1681, 1682, 1683, 1684, 1685, 1686, 1687, 1687-es országgyűlés, 1688, 1690, 1691, 1695, 1696, 1697, 1699, 1718. Bővíteni index (126 több) »
A Szent Liga háborúja
A Szent Liga háborúja 1684-től (a szövetség létrehozásától) egészen 1700-ig folytatta a harcot az oszmán-török hatalom kiűzésére az egész európai kontinensről.
Új!!: A török kiűzése Magyarországról és A Szent Liga háborúja · Többet látni »
Abdurrahmán Abdi Arnaut pasa
Abdurrahmán Abdi Arnaut pasa (oszmán-törökül: ارناود عبد الرحمن عبدي باشا, mai török nyelven: Arnavut Abdurrahman Abdi Paşa; 1616 – Buda, 1686. szeptember 2.) albán származású oszmán hadvezér, a Budai vilajet utolsó helytartója.
Új!!: A török kiűzése Magyarországról és Abdurrahmán Abdi Arnaut pasa · Többet látni »
Abszolút monarchia
Az abszolutizmus vagy abszolút monarchia a monarchia egy olyan formája, amelyben az uralkodó autokratikus hatalommal rendelkezik, nem korlátozzák az írott törvények, törvényhozás vagy szokások.
Új!!: A török kiűzése Magyarországról és Abszolút monarchia · Többet látni »
Alsó-Ausztria
Desiro a Schneebergbahn vonalán Alsó-Ausztria (németül Niederösterreich) Ausztria egyik tartománya, székhelye 1986 óta Sankt Pölten (addig Bécs volt).
Új!!: A török kiűzése Magyarországról és Alsó-Ausztria · Többet látni »
Antonio Caraffa
Gróf Antonio Caraffa (Ugento, 1642. augusztus 8. – Bécs, akkori Habsburg Birodalom, 1693. március 6.) itáliai zsoldosvezér, a Szent Liga seregeinek egyik tábornoka.
Új!!: A török kiűzése Magyarországról és Antonio Caraffa · Többet látni »
Aranybulla
Az Aranybulla szűkebb értelemben a II. András magyar király által 1222.
Új!!: A török kiűzése Magyarországról és Aranybulla · Többet látni »
Újszerzeményi Bizottság
A Magyar Királyság ''(Hungaria Regnum)'', az 1600-as évek közepén Az Újszerzeményi Bizottság a török kiűzése utáni birtokjogi helyzet rendezésére 1688-ban létrehozott osztrák császári tanácsadó szervezet volt, mely 1690-1709-ig viselte ezt a nevet.
Új!!: A török kiűzése Magyarországról és Újszerzeményi Bizottság · Többet látni »
Az török áfium ellen való orvosság
Az török áfium ellen való orvosság Zrínyi Miklós 1661-ben keletkezett műve, mely nyomtatásban először csak 1705-ben látott napvilágot.
Új!!: A török kiűzése Magyarországról és Az török áfium ellen való orvosság · Többet látni »
Érsekújvár
Érsekújvár (szlovákul: Nové Zámky, németül: Neuhäus(e)l, latinul: Novum Castrum, törökül: Uyvar) város Szlovákiában.
Új!!: A török kiűzése Magyarországról és Érsekújvár · Többet látni »
Babócsa vára
A régészeti kutatások alapján bebizonyosodott, hogy Babócsán három erődített hely, azaz vár létezett a középkorban.
Új!!: A török kiűzése Magyarországról és Babócsa vára · Többet látni »
Badeni Őrgrófság
A Badeni Őrgrófság a 12–18.
Új!!: A török kiűzése Magyarországról és Badeni Őrgrófság · Többet látni »
Bajorország
Bajorország (németül Bayern) Németország legnagyobb területű tartománya.
Új!!: A török kiűzése Magyarországról és Bajorország · Többet látni »
Balázsfalvi paktum
Balázsfalvi paktum, szerződés vagy egyezmény néven ismert az a megállapodás, amelyet 1687.
Új!!: A török kiűzése Magyarországról és Balázsfalvi paktum · Többet látni »
Bánlaky József
Doberdói Bánlaky József, 1931-ig Breit József (Lugos, 1863. február 14. – Üllő, 1945. október 12.) honvéd altábornagy, hadtörténész.
Új!!: A török kiűzése Magyarországról és Bánlaky József · Többet látni »
Bécs
Bécs (németül: Wien, bajor nyelvjárás szerint: Wean) Ausztria fővárosa és egyben legnagyobb városa, valamint az ország kilenc szövetségi tartománya közül az egyik.
Új!!: A török kiűzése Magyarországról és Bécs · Többet látni »
Belgrád
Belgrád (eredeti magyar neve legalább a XIV. század eleje óta Fehérvár, Nándorfehérvár, a 16. és a 19. század között n > l hangváltozással gyakran Lándorfejérvár („Bolgárfehérvár”) változatban is, szerbül 'Fehérvár' jelentéssel Београд / Beograd) Szerbia fővárosa és egyben legnagyobb városa.
Új!!: A török kiűzése Magyarországról és Belgrád · Többet látni »
Bihar vármegye
Bihar vármegye (románul: Comitatul Bihor, németül: Komitat Bihar; latinul: Comitatus Bihariensis) Magyarország közigazgatási egysége volt 1950-ig.
Új!!: A török kiűzése Magyarországról és Bihar vármegye · Többet látni »
Bosznia-Hercegovina
Bosznia-Hercegovina (bosnyákul, horvátul és szerbül Bosna i Hercegovina, cirill írással Босна и Херцеговина, szó szerinti fordításban Bosznia és Hercegovina) Délkelet-Európában, a Balkán-félsziget nyugati felén fekszik.
Új!!: A török kiűzése Magyarországról és Bosznia-Hercegovina · Többet látni »
Brandenburg
Brandenburg (alsószorb nyelven Kraj Braniborska) Németország egyik szövetségi tartománya az ország keleti részén.
Új!!: A török kiűzése Magyarországról és Brandenburg · Többet látni »
Buda ostroma (1684)
Buda 1684 évi ostromát egy Habsburg-haderő vívta meg, nemzetközi és magyar segédhadakkal, Lotaringiai Károly herceg főparancsnoksága alatt.
Új!!: A török kiűzése Magyarországról és Buda ostroma (1684) · Többet látni »
Buda visszafoglalása
Buda visszafoglalása a töröktől 1686.
Új!!: A török kiűzése Magyarországról és Buda visszafoglalása · Többet látni »
Diploma Leopoldinum
A diploma első oldala Diploma Leopoldinum név alatt ismeretes a közjogban az a hitlevél, melyet I. Lipót német-római császár és magyar király 1690.
Új!!: A török kiűzése Magyarországról és Diploma Leopoldinum · Többet látni »
Eperjes (Szlovákia)
Eperjes (németül: Eperies vagy Preschau, latinul: Fragopolis vagy Eperiessinum) város Kelet-Szlovákiában, az ország harmadik legnépesebb települése.
Új!!: A török kiűzése Magyarországról és Eperjes (Szlovákia) · Többet látni »
Eperjesi vésztörvényszék
Justus van der Nypoort: Eperjes vára 1686-ban Az Eperjesi vésztörvényszék 1687.
Új!!: A török kiűzése Magyarországról és Eperjesi vésztörvényszék · Többet látni »
Erdély
A tág értelemben vett, a Partiummal és a Kelet-Bánsággal kiegészült Erdély hegy- és vízrajzi térképe Erdély (románul Transilvania vagy Ardeal, németül Siebenbürgen vagy Transsilvanien, latinul Transsilvania vagy Transsylvania, erdélyi szász nyelven Siweberjen, törökül Erdelistan) földrajzi-történeti-politikai alakulat Közép-Európában, a Kárpát-medence keleti részén, a mai Románia területén.
Új!!: A török kiűzése Magyarországról és Erdély · Többet látni »
Erdélyi Fejedelemség
#ÁTIRÁNYÍTÁS Erdélyi Fejedelemség (1570–1711).
Új!!: A török kiűzése Magyarországról és Erdélyi Fejedelemség · Többet látni »
Erdélyi Fejedelemség (1570–1711)
Az Erdélyi Fejedelemség (vagy Erdel Prensliği), a rákosi végzésre hivatkozva, a mohácsi csatavesztést követő kettős királyválasztás következményeként 1570-ben, a speyeri szerződés által létrejött történelmi államalakulat, az Oszmán Birodalom vazallus állama, amely jelentős szerepet töltött be a kora újkori magyar történelemben.
Új!!: A török kiűzése Magyarországról és Erdélyi Fejedelemség (1570–1711) · Többet látni »
Erdélyi fejedelmek listája
link.
Új!!: A török kiűzése Magyarországról és Erdélyi fejedelmek listája · Többet látni »
Erdélyi szászok
Erdélyi szász régiók1. Királyföld ''(Königsboden)''2. Barcaság ''(Burzenland)''3. Beszterce-vidék ''(Nösnerland)'' Németek lakta területek Romániában 1918-ban (a mai romániai megyékre kivetítve; a térkép a bánáti és szatmári németeket is feltünteti) Aldorfi szász jegyespár, 1874. Asszonyfalva, erődtemplom Brassó főtere Brassó, Fekete templom Fenyőfalva, erődtemplom Jakabfalva, erődtemplom Medgyes belvárosa Nagyszeben, Brukenthal-palota Nagyszeben, a Fazekasok tornya Nemes, erődtemplom Segesvár óvárosa Szászdálya, erődtemplom Szentágota, erődtemplom Az erdélyi szászok (saját nyelvükön Siebenbürger Sachsen) német anyanyelvű kisebbség Romániában, Erdélyben.
Új!!: A török kiűzése Magyarországról és Erdélyi szászok · Többet látni »
Ernst Rüdiger von Starhemberg
Heinrich Ernst Rüdiger von Starhemberg gróf (Graz, 1638. január 12. – Vösendorf, Alsó-Ausztria, 1701. január 4.); a Starhemberg család grófi ágának tagja, osztrák főnemes, császári tábornok.
Új!!: A török kiűzése Magyarországról és Ernst Rüdiger von Starhemberg · Többet látni »
Esterházy Pál (nádor)
Galántai herceg Esterházy Pál (Kismarton, Habsburg Birodalom, 1635. szeptember 8. – Kismarton, Habsburg Birodalom, 1713. március 26.), a magyar arisztokrata Esterházy családból származó magyar gróf és birodalmi herceg, előbb Moson vármegye ispánja, majd a Magyar Királyság nádora 1681-től 1713-as haláláig.
Új!!: A török kiűzése Magyarországról és Esterházy Pál (nádor) · Többet látni »
Esztergom
Esztergom fejlett iparú, iskola- és kikötőváros Komárom-Esztergom vármegyében, a Duna jobb partján, megyei jogú város, az Esztergomi járás székhelye.
Új!!: A török kiűzése Magyarországról és Esztergom · Többet látni »
Európa
Európa Földünk egyik kontinense, amelynek határai nyugaton az Atlanti-óceán, északon a Jeges-tenger, keleten az Urál hegység, az Urál-folyó és a Kaszpi-tenger, délkeleten a Kaukázus vidéke és a Fekete-tenger, délen pedig a Földközi-tenger.
Új!!: A török kiűzése Magyarországról és Európa · Többet látni »
Fegyverváltság
A fegyverváltság (jus armorum.
Új!!: A török kiűzése Magyarországról és Fegyverváltság · Többet látni »
Felső-Magyarországi Fejedelemség
A Felső-Magyarországi Fejedelemség egy, a középkori Magyar Királyság területén a 17.
Új!!: A török kiűzése Magyarországról és Felső-Magyarországi Fejedelemség · Többet látni »
Forgách Ádám
Forgách Ádám portréja Gróf gímesi és gácsi Forgách Ádám (1612. október 5. – 1681. június 10.) magyar földbirtokos, várkapitány és országbíró.
Új!!: A török kiűzése Magyarországról és Forgách Ádám · Többet látni »
Francia–spanyol háború (1683–1684)
Az 1683–84-es francia–spanyol háború, francia szóhasználatban „(újra)egyesítési háború” (guerre des réunions) egy viszonylag rövid ideig tartó katonai konfliktus volt a Francia Királyság és a Spanyol Királyság között.
Új!!: A török kiűzése Magyarországról és Francia–spanyol háború (1683–1684) · Többet látni »
Frangepán Ferenc (horvát bán)
Gróf Szluini Frangepán I. Ferenc (Szluin, 1536 – Varasd, 1572. december 2.) a Frangepán családból származó horvát főúr, Zengg grófja, hadvezér, horvát-dalmát-szlavón bán.
Új!!: A török kiűzése Magyarországról és Frangepán Ferenc (horvát bán) · Többet látni »
Frankföld
Frankföld címere Frankföld (németül: Franken) a középkori Németország egykori tartománya volt, a mai Bajorország északi részén.
Új!!: A török kiűzése Magyarországról és Frankföld · Többet látni »
Gubernium
Az Erdélyi Királyi Gubernium (kormányzóság) a magyarországi Helytartótanács erdélyi megfelelője volt.
Új!!: A török kiűzése Magyarországról és Gubernium · Többet látni »
Gyulai vár
A gyulai vár az egykori Magyar Királyság alföldi vidékeinek egyetlen, épen megmaradt síkvidéki gótikus téglavára, amely a 16. századtól meghatározó végvára volt az országnak.
Új!!: A török kiűzése Magyarországról és Gyulai vár · Többet látni »
Habsburg Birodalom
A Habsburg Birodalom vagy Habsburg Monarchia (vagy Habsburgerreich) megnevezés alatt a történelemtudomány azon európai államok összességét érti, amelyek a Habsburg-ház (később a Habsburg–Lotaringiai-ház) uralma alatt álltak a középkortól egészen 1918-ig.
Új!!: A török kiűzése Magyarországról és Habsburg Birodalom · Többet látni »
Habsburg-ház
A Habsburg-ház vagy Habsburg-dinasztia, amely ismert még Ausztriai-ház néven is, Európa történelmének az egyik legnagyobb és legbefolyásosabb uralkodóháza volt; a Habsburg-családból származott, amely család a nevét a mai Svájc területén fekvő birtokáról (váráról) kapta.
Új!!: A török kiűzése Magyarországról és Habsburg-ház · Többet látni »
Hajdúk
Magyar hajdú, 1703 Lengyel hajdúk nemzeti viseletben Rablóvezér ''(Harambasi)'', a horvát végvidéki várak környékén kóborló hajdúk verérehttp://korosicsomatarsasag.hu/wp-content/uploads/2018/01/Keletkutatas_2011-osz.pdf Világok harca. A császári-királyi hadsereg szervezete és nemzetiségi összetétele a tizenöt éves háború idő- szakában A hajdúk eredetileg fegyveres marhapásztorok voltak.
Új!!: A török kiűzése Magyarországról és Hajdúk · Többet látni »
Harmincéves háború
A harmincéves háború vagy első harmincéves háború II. Mátyás, II. Ferdinánd és III. Ferdinánd uralkodása alatt (1618–1648) a Habsburgok összes koronatartományára és Közép-Európa jelentős részére kiterjedő háborúk sorozata volt. A 17. század világháborújának is emlegetik, egyike volt a legpusztítóbb konfliktusoknak, Európa minden hatalmát érintette. Becslések szerint a háború folyamán 8–11 millió ember vesztette életét. Ennél nagyobb pusztítást később csak a napóleoni háborúk, még később az első és második világháború és a két világháború közötti időszak (tehát a második harmincéves háború) okozott a kontinensen. Bár az összecsapásokat sokan vallásháborúként, a katolikusok és protestánsok ellentéteként határoztak meg, a háború fő törésvonalai a Német-római Birodalmon belül a megerősödésre törekvő császári hatalom és az abszolutizmussal szembeszálló választófejedelmek között húzódtak, míg az európai hegemóniáért a Habsburgok és a Bourbon-dinasztia vetélkedtek. A harmincéves háború évszázadokra állandósította a Német-római Birodalom politikai és területi megosztottságát. Míg a spanyol örökösödési háborúig a Francia Királyság vált Európa legerősebb katonai hatalmává, a 17. század második felére Svédország vált a Baltikum meghatározó tényezőjévé. A háborút záró vesztfáliai békekötés tekinthető a modern, az európai hatalmi egyensúlyra törekvő diplomácia születésének. A háború jelentős anyagi pusztulással és demográfiai veszteségekkel járt, egyes német területek (Brandenburg, Pomeránia, Württemberg) 60–70%-a elnéptelenedett. Mindez a kor hadseregeinek finanszírozási és ellátási módszerével, a civil lakosságra óriási terheket hárító „a háború önmagát táplálja” (bellum se ipsum alet) (idősebb Catónak tulajdonított mondás) szellemével magyarázható. A harmincéves háború hosszú távú eredményei közé sorolható, hogy a növekvő számú zsoldosseregek költségei kikényszerítették azokat az adminisztratív és pénzügyi változtatásokat, melyek Európa-szerte az abszolutisztikus rendszerek és a békeidőben is fenntartott, reguláris hadseregek létrejöttéhez vezettek. A háborúval járó taktikai változások és a korábbinál nagyobb létszámú seregek létrejötte hozzájárult a hadügyi forradalomból kimaradó Oszmán Birodalom 17. század végi legyőzéséhez. Az 1914–1945 közötti időszakot egyesek a „második harmincéves háború” időszakának nevezik. Már 1946-ban Charles de Gaulle úgy nyilatkozott: „A mi győzelmünkkel végződött harmincéves háború drámája számos váratlan eseményt foglalt magában”. Erről a teóriáról írt Sigmund Neumann könyvében, szerinte az első harmincéves háborúhoz hasonlóan a 20. század eleji nagy háború is több kisebb konfliktus eredménye.
Új!!: A török kiűzése Magyarországról és Harmincéves háború · Többet látni »
Havasalföld
Havasalföld (más néven: Román-alföld, régen: Munténia, Vlahföld, Oláhország, románul: Țara Românească, latinul: Valachia) Moldva mellett Románia fő történelmi tartománya.
Új!!: A török kiűzése Magyarországról és Havasalföld · Többet látni »
Hegyaljai felkelés
A hegyaljai felkelés Habsburg-ellenes kuruc felkelés volt 1697-ben.
Új!!: A török kiűzése Magyarországról és Hegyaljai felkelés · Többet látni »
Hetényi csata
A hetényi csata, más neveken hetini csata vagy Béga-menti csata 1696.
Új!!: A török kiűzése Magyarországról és Hetényi csata · Többet látni »
Horvát bánok listája
#ÁTIRÁNYÍTÁS Horvát bán.
Új!!: A török kiűzése Magyarországról és Horvát bánok listája · Többet látni »
Horvátország
Horvátország (hivatalosan Horvát Köztársaság) délkelet-európai állam a Balkán-félszigeten.
Új!!: A török kiűzése Magyarországról és Horvátország · Többet látni »
I. Apafi Mihály
Apanagyfalvi I. Apafi Mihály (Ebesfalva, 1632. november 3. – Fogaras, 1690. április 15.) erdélyi fejedelem 1661-től haláláig, II. Apafi Mihály apja.
Új!!: A török kiűzése Magyarországról és I. Apafi Mihály · Többet látni »
I. Ferdinánd magyar király
I.
Új!!: A török kiűzése Magyarországról és I. Ferdinánd magyar király · Többet látni »
I. Lipót magyar király
I.
Új!!: A török kiűzése Magyarországról és I. Lipót magyar király · Többet látni »
II. Ágost lengyel király
II.
Új!!: A török kiűzése Magyarországról és II. Ágost lengyel király · Többet látni »
II. Miksa Emánuel bajor választófejedelem
II.
Új!!: A török kiűzése Magyarországról és II. Miksa Emánuel bajor választófejedelem · Többet látni »
II. Rákóczi György
Felsővadászi II.
Új!!: A török kiűzése Magyarországról és II. Rákóczi György · Többet látni »
III. Ferdinánd magyar király
III.
Új!!: A török kiűzése Magyarországról és III. Ferdinánd magyar király · Többet látni »
III. János lengyel király
Jan Sobieski (Oleszko, Lengyelország, 1629. augusztus 17. – Varsó, Lengyelország, 1696. június 17.), Lengyelország királya és Litvánia nagyfejedeleme III.
Új!!: A török kiűzése Magyarországról és III. János lengyel király · Többet látni »
IV. Mehmed oszmán szultán
IV.
Új!!: A török kiűzése Magyarországról és IV. Mehmed oszmán szultán · Többet látni »
Január 26.
Névnapok: Paula, Vanda + Aba, Balambér, Bátony, Gobert, Oberon, Pauletta, Paulin, Polikárp, Tamara, Ticián, Timót, Timóteus, Timóteusz, Titánia, Titanilla, Tittína, Titusz, Valda, Viktorina.
Új!!: A török kiűzése Magyarországról és Január 26. · Többet látni »
Június 7.
Névnapok: Róbert + Ariadna, Ariadné, Arianna, Arienn, Berengár, Bogumil, Énok, Énók, Gotlib, Jeremi, Jeremiás, Kocsárd, Oriána, Robertin, Robertina, Robertó, Robin, Robinzon, Sebes, Seherezádé.
Új!!: A török kiűzése Magyarországról és Június 7. · Többet látni »
Kahlenbergi csata
A kahlenbergi csata 1683.
Új!!: A török kiűzése Magyarországról és Kahlenbergi csata · Többet látni »
Kara Musztafa
#ÁTIRÁNYÍTÁS Kara Musztafa pasa.
Új!!: A török kiűzése Magyarországról és Kara Musztafa · Többet látni »
Karlócai béke
A karlócai békeszerződést 1699.
Új!!: A török kiűzése Magyarországról és Karlócai béke · Többet látni »
Katonai határőrvidék
A határőrvidék ''(militärgrenze)'' nyugati része (Erdély nélkül) a 19. században Az Adriai-tengertől Erdélyig terjedő keskeny földrész a határőrvidék térképe (1780) A katonai határőrvidék a Habsburg Birodalom délkeleti, balkáni határvidékének őrzésére szervezett, katonai igazgatás alatt álló speciális közigazgatási terület volt a történelmi Magyarország déli vidékein.
Új!!: A török kiűzése Magyarországról és Katonai határőrvidék · Többet látni »
Köprülü Ahmed
Képe az 1898-as kiadású ''Magyarország vármegyéi városai: Vasvármegye'' c. könyvből Köprülü Ahmed törökül Köprülü Fazıl Ahmed, horvátosan Ahmed Ćuprilić (1635 k. – Konstantinápoly 1676. október 19.) albán származású oszmán nagyvezír.
Új!!: A török kiűzése Magyarországról és Köprülü Ahmed · Többet látni »
Köprülü Musztafa
#ÁTIRÁNYÍTÁS Köprülü Musztafa pasa.
Új!!: A török kiűzése Magyarországról és Köprülü Musztafa · Többet látni »
Krími Tatár Kánság
A kánság katonai zászlaja. A kánság vallási zászlaja. A Krími Tatár Kánság (krími tatár nyelven: Qırım Hanlığı, oroszul: Крымское ханство, ukránul: Кримське ханство, törökül: Kırım Hanlığı, lengyelül: Chanat krymski) egy hajdani állam, amely a Kaukázustól egészen a Dunáig terjedt, a mai Oroszország, Ukrajna és Románia területén.
Új!!: A török kiűzése Magyarországról és Krími Tatár Kánság · Többet látni »
Kurucok
Greguss Imre: Rákóczi lovon id. Georg Philipp Rugendas: Kuruc-labanc lovas párbaj Kuruc-labanc csatajelenet (ismeretlen festő) Rákóczi-címeres kuruc zászló A kurucok a 17-18. századi Magyarország területén vívott, Habsburg-ellenes felkelésekben részt vevő katonák, illetve a velük rokonszenvezők.
Új!!: A török kiűzése Magyarországról és Kurucok · Többet látni »
Labancok
Herendi Porcelánmúzeum tulajdonahttp://www.irodalmiradio.hu/femis/muveszetek/4muveszek/m_menu/madarasz/01madarasz.htm Kuruc és labanc, irodalmiradio.hu Kuruc-labanc összecsapás Kuruc-labanc csatajelenet A labancok (laboncok, loboncok) a 17–18. században, elsősorban a Thököly vezette felkelés és a Rákóczi-szabadságharc idején Magyarországon tartózkodó, többségében német Habsburg-hű csapatok és a dinasztia magyar párthíveinek elnevezése volt.
Új!!: A török kiűzése Magyarországról és Labancok · Többet látni »
Lajos Vilmos badeni őrgróf
Lajos Vilmos badeni őrgróf (Ludwig Wilhelm Markgraf von Baden), (Párizs; 1655.
Új!!: A török kiűzése Magyarországról és Lajos Vilmos badeni őrgróf · Többet látni »
Lengyel–Litván Unió
Lengyel–Litván Unió – a Lengyel Királyság és a Litván Nagyfejedelemség uniója, hivatalos neve: Lengyel Királyság és Litván Nagyfejedelemség (lengyelül: Królestwo Polskie i Wielkie Księstwo Litewskie, latinul: Regnum Poloniae Magnusque Ducatus Lithuaniae).
Új!!: A török kiűzése Magyarországról és Lengyel–Litván Unió · Többet látni »
Lengyel–litván unió
#ÁTIRÁNYÍTÁS Lengyel–Litván Unió.
Új!!: A török kiűzése Magyarországról és Lengyel–litván unió · Többet látni »
Lepsény
Lepsény nagyközség Fejér vármegyében, az Enyingi járásban.
Új!!: A török kiűzése Magyarországról és Lepsény · Többet látni »
Lippa
Az egykori zárda, a mai elméleti líceum épülete Az 1896-ban épült vashíd a Maroson A lippai római katolikus templom Lippa város Romániában, Arad megyében.
Új!!: A török kiűzése Magyarországról és Lippa · Többet látni »
London
London az Egyesült Királyság és azon belül Anglia fővárosa, a legnagyobb városi terület az Egyesült Királyságban; Európában Isztambul és Moszkva után a legnépesebb város.
Új!!: A török kiűzése Magyarországról és London · Többet látni »
Lotaringia
Lotaringia (franciául: Lorraine) Franciaország egyik északi régiója volt 2016-ig, központja Metz volt.
Új!!: A török kiűzése Magyarországról és Lotaringia · Többet látni »
Lugosi csata
A lugosi csata 1695.
Új!!: A török kiűzése Magyarországról és Lugosi csata · Többet látni »
Magyar Királyság
vármegyéi királyi jogar A Magyar Királyság 1000-től 1918.
Új!!: A török kiűzése Magyarországról és Magyar Királyság · Többet látni »
Magyarország
Magyarország állam Közép-Európában, a Kárpát-medence közepén. 1989 óta parlamentáris köztársaság. Északról Szlovákia, északkeletről Ukrajna, keletről és délkeletről Románia, délről Szerbia, délnyugatról Horvátország és Szlovénia, nyugatról pedig Ausztria határolja. Népessége a 21. században 10 millió alá csökkent. Hivatalos nyelve a magyar, amely a legnagyobb az uráli nyelvcsaládba tartozó nyelvek közül. Fővárosa és legnépesebb városa Budapest... --> Az ország többek között az Európai Unió, a NATO, az OECD, a Világbank és az ENSZ tagja is, része a schengeni övezetnek, része a Délkelet-európai Együttműködési Szervezetnek, valamint egyik alapítója az úgynevezett Visegrádi Együttműködés szervezetnek. Az ország népszerű turisztikai célpont Európában, 2015-ben 16,3 millió külföldi turista utazott ide. Az ország ad otthont a világ egyik legnagyobb termálvízkészletének, a világ egyik legnagyobb termáltavának, Közép-Európa legnagyobb tavának és Közép-Európa legnagyobb füves síkságának. A polgárai számára általános társadalom- és nyugdíjbiztosítási rendszert tart fenn, részben ingyenes egészségügyi ellátással (járulékfizetési kötelezettség mellett), valamint térítésmentes alap-, illetve középfokú oktatást. A felsőoktatás tandíjas, viszont ösztöndíjjal térítésmentesen is igénybe vehető. Magyarország nemzetközi rangsorokban elfoglalt pozíciói kedvezőnek mondhatóak: a 2010-es évek második felében az életminőség-index alapján a világ 38. legjobb életminőségű országa, 20. helyen áll a Jó Ország Index rangsorban (mely az adott országon belüli állapotokat nem veszi figyelembe), 26. helyen áll az egyenlőtlenségekkel korrigált emberi fejlettség rangsorában, 30. a Társadalmi Fejlettségi Index alapján, 2018-ban a világ 33. leginnovatívabb országa a Globális Innovációs Index felmérése szerint, és a globális békeindex 2017-es jelentése alapján a világ 15. legbiztonságosabb országa. A gazdasági életszínvonal és jogállamiság szempontjából már kevésbé kedvező a helyzet. A nettó átlagfizetés és a minimálbér az EU-ban az egyik legalacsonyabb. 2022-ben világviszonylatban közepesen korrupt az ország, míg az Európai Unióban a legkorruptabb. A Transparency International 180 országot rangsoroló korrupciós indexében 2022-ben a 77. helyre került. Az adatok alapján a 2010-es évek folyamán a magyarországi korrupció erősödött. Sajtószabadság tekintetében a 2010-es évek folyamán folyamatosan csúszott le a nemzetközi ranglistán, a Riporterek Határok Nélkül szervezet 2020-as jelentésében a világ országai közül a 89. helyezett volt. A magyar államiság kezdetei visszanyúlnak Szent István király megkoronázása idejére. Ekkortól kezdve több mint 9 évszázadon át Magyar Királyság néven szerepel a történelemben. Jelenlegi határai nagyjából megegyeznek az 1920-ban, az első világháborút lezáró trianoni békeszerződésben kijelölt határokkal. Ennek következményeként az ország elvesztette területének 71, lakosságának 58 százalékát. Az ország a Horthy-rendszerben a revízió reményében, a Szálasi-kormány alatt a német érdekeket kiszolgálva lépett be − ill. maradt hadviselő − a második világháborúban, de a kisebb-nagyobb sikeres harcok és a súlyos veszteségek ellenére sem ért el tartós áttörést, az 1947-es párizsi békeszerződés pedig kialakította a mai országhatárokat. A világháborút követően az ország a Szovjetunió megszállási övezetébe került. A rendszerváltásig kétszer került Magyarország a világpolitika középpontjába: először az 1956-os forradalom kapcsán, másodszor 1989-ben, amikor a páneurópai piknik során a keletnémetek nyugatra távozhattak. 2010 óta a demokrácia szintjén jelentős hanyatlás következett be. 2020-ban olyan országokkal kapott hasonló besorolást, mint Brazília, Indonézia vagy Európában Albánia. A 2020-as brüsszeli jogállamisági jelentés egy sor problémát tárt fel. (Európai Bizottság, 2020. szeptember 30.) 2022-ben az Európai Parlament nagy többséggel elfogadott egy állásfoglalást, amelyben kimondják, hogy Magyarország már nem teljes értékű demokrácia, hanem választási autokrácia, egy hibrid rezsim. Az ország emellett komoly demográfiai krízissel is szembesül.
Új!!: A török kiűzése Magyarországról és Magyarország · Többet látni »
Moldva (fejedelemség)
Nagy István uralkodása alatt, 1483-ban. Moldva (nem összekeverendő a mai Moldova állammal) egykori fejedelemség, később egyike Románia történelmi tartományainak, Havasalföld (Olténiával együtt) és a tengerparti Dobrudzsa mellett. Régen Havasalfölddel együtt, összefoglalóan Oláhország névvel is illették. A 14. században független ország volt. 1859-ben indult meg az egyesülése Havasalfölddel, így jött létre Románia. Az északi és délkeleti része, tehát a Csernyivci terület és a Budzsák ma Ukrajnához tartozik, a nyugati fele, tehát Moldva ma Románia része.
Új!!: A török kiűzése Magyarországról és Moldva (fejedelemség) · Többet látni »
Munkács
Munkács (ukránul Мукачево (hivatalosan) vagy Мукачеве vagy Мукачів, ruszinul Мукачово,,, németül Munkatsch vagy Munkatz,, románul Munceag vagy Muncaci, jiddis: מונקאטש Minkács) területi jelentőségű város Ukrajnában, Kárpátalján.
Új!!: A török kiűzése Magyarországról és Munkács · Többet látni »
Mura (Dráva)
A Mura (németül: Mur, vendül Müra vagy Möra, horvátul és szlovénül Mura) közép-európai folyó, a Dráva leghosszabb mellékfolyója, amelyen négy ország (Ausztria, Szlovénia, Horvátország és Magyarország) osztozik.
Új!!: A török kiűzése Magyarországról és Mura (Dráva) · Többet látni »
Murád Giráj krími kán
Murád Giráj (krími tatár: Murad Geray, مراد كراى), (1696 – 1627) krími tatár kán.
Új!!: A török kiűzése Magyarországról és Murád Giráj krími kán · Többet látni »
Nagyharsányi csata
A nagyharsányi csata vagy Szársomlyó hegyi csata (más nevein második mohácsi csata, villányi csata) 1687.
Új!!: A török kiűzése Magyarországról és Nagyharsányi csata · Többet látni »
Nagyvárad
Nagyvárad (románul Oradea, németül Großwardein, szlovákul Veľký Varadín, latinul Varadinum vagy Magnovaradinum, jiddisül גרויסווארדיין; Groszvardajn) a romániai Bihar megye székhelye, megyei jogú város a Partiumban, a Körösvidéken, a Sebes-Körös partján.
Új!!: A török kiűzése Magyarországról és Nagyvárad · Többet látni »
Nádasdy Ferenc (főúr)
Nádasdy Ferenc országbíró és neje, Esterházy Julianna Nádasdi és fogarasföldi gróf Nádasdy III.
Új!!: A török kiűzése Magyarországról és Nádasdy Ferenc (főúr) · Többet látni »
Nádor
Aba Amadé nádor pecsétje Garai László nádor pecsétje Drugeth János nádorhttps://www.arcanum.hu/hu/online-kiadvanyok/Lexikonok-magyar-eletrajzi-lexikon-7428D/d-750BB/drugeth-janos-homonnai-752D8/ Drugeth János, homonnai (1288 k. – 1333. jún. 15. után): nádor, arcanum.hu pecsétje A nádor vagy nádorispán (latinul palatinus, comes palatinus, comes palatii) a Magyar Királyságban az uralkodó után a legnagyobb országos méltóság volt a Szent Istvántól 1848-ig terjedő időszakban.
Új!!: A török kiűzése Magyarországról és Nádor · Többet látni »
Nándorfehérvár
#ÁTIRÁNYÍTÁS Belgrád.
Új!!: A török kiűzése Magyarországról és Nándorfehérvár · Többet látni »
Német-római Birodalom
A Német-római Birodalom vagy Német-római Császárság, eredeti (korabeli) nevén Szent Római Birodalom (majd a 16. századtól – az itáliai területek elvesztése után – A Német Nemzet Szent Római Birodalma – Heiliges Römisches Reich deutscher Nation) egy hatalmas kiterjedésű politikai hatalom volt Közép-Európában.
Új!!: A török kiűzése Magyarországról és Német-római Birodalom · Többet látni »
November 18.
Névnapok: Jenő + Csende, Csendike, Jolán, Jónás, Noé, Odiló, Odó, Ottó, Péter, Pető, Román.
Új!!: A török kiűzése Magyarországról és November 18. · Többet látni »
Nyitra vármegye
Nyitra vármegye (szlovákul Nitrianska župa vagy Nitrianska stolica, németül Komitat Neutra, latinul Comitatus Nytriensis, Nitriensis) közigazgatási egység volt a Magyar Királyság északi részében.
Új!!: A török kiűzése Magyarországról és Nyitra vármegye · Többet látni »
Orosz Birodalom
Az Orosz Birodalom nagycímere Orosz Birodalom (magyaros átírásban: Rosszijszkaja imperija) Oroszország hivatalos elnevezése 1721 és 1917 között.
Új!!: A török kiűzése Magyarországról és Orosz Birodalom · Többet látni »
Oroszország
312x312px Az Oroszországi Föderáció, vagy röviden Oroszország (Россия) Európa keleti részétől Észak-Ázsia (Szibéria) keleti partjáig, a Csendes-óceánig, valamint a Távol-Keletre is kiterjedő föderatív ország.
Új!!: A török kiűzése Magyarországról és Oroszország · Többet látni »
Oszmán Birodalom
Az Oszmán Birodalom (oszmán-török nyelven: دولتْ علیّه عثمانیّه Devlet-i Âliye-yi Osmâniyye, mai török nyelven: Osmanlı İmparatorluğu vagy Osmanlı Devleti), az egyik legnagyobb és a legtovább fennálló iszlám világbirodalom, amely évszázadokon át megkerülhetetlen hatalmi tényező volt a világ politikai, gazdasági és kulturális erőviszonyainak alakulásában.
Új!!: A török kiűzése Magyarországról és Oszmán Birodalom · Többet látni »
Pannonhalma
A település az apátságból A városháza Park a városban Művelődési otthon és utazási iroda A Pannonhalmi Főapátság épülete Pannonhalma (1965-ig: Győrszentmárton, németül: Martinsberg) város Győr-Moson-Sopron vármegyében, a Pannonhalmi járás székhelye.
Új!!: A török kiűzése Magyarországról és Pannonhalma · Többet látni »
Papp Sándor
#ÁTIRÁNYÍTÁS Papp Sándor (egyértelműsítő lap).
Új!!: A török kiűzése Magyarországról és Papp Sándor · Többet látni »
Pápai Állam
#ÁTIRÁNYÍTÁS Pápai állam.
Új!!: A török kiűzése Magyarországról és Pápai Állam · Többet látni »
Párkányi csata
Párkányi csata néven ismert az az ütközet, amely 1683.
Új!!: A török kiűzése Magyarországról és Párkányi csata · Többet látni »
Pfalzi örökösödési háború
A pfalzi örökösödési háború (1688–1697), más neveken az augsburgi liga háborúja, a Nagy Szövetség háborúja vagy kilencéves háború 1688-ban robbant ki, amikor XIV. Lajos francia király magának követelte elhunyt sógora, II. Károly pfalzi választófejedelem örökségét, és csapatokat küldött a Pfalzi Választófejedelemségbe. Franciaországgal szemben az augsburgi liga szövetsége vonult fel, amelyet 1685-ben a Német-római Birodalom, a Spanyol Királyság és a Savoyai Hercegség hozott létre, ehhez Bajorország, Brandenburg, a Pfalzi Választófejedelemség, Portugália, a Szász Választófejedelemség, Svédország és a Holland Köztársaság (az Egyesült Tartományok), majd 1689-ben Anglia is csatlakozott. (Brit történészek a háborúnak ezt a szakaszát Vilmos király háborújának is nevezik). A fő hadműveletek a Rajna mentén, Pfalz és a Baden területén folytak, de a háború kiterjedt Spanyolországra, Észak-Itáliára, Írországra és az észak-amerikai gyarmatokra is. Az európai háborút főleg nagy ostromműveletek jellemezték (Philippsburg, Mainz, Mons, Namur, Charleroi, Barcelona), ritkán került sor nagy nyílt ütközetekre (fleurusi és marsagliai csata). 1696-ra a hadviselő felek kimerültek, és 1697-ben megkötötték a ryswicki békeszerződést, amelyben Franciaország megszerezte Elzászt és Strassburgot, de a többi hódításáról le kellett mondania. Az 1701-ben kitört spanyol örökösödési háború a pfalzi háború közvetlen folytatásának tekinthető.
Új!!: A török kiűzése Magyarországról és Pfalzi örökösödési háború · Többet látni »
Pozsareváci béke
A pozsareváci béke a Habsburg Birodalom, a Velencei Köztársaság és az Oszmán Birodalom között 1718.
Új!!: A török kiűzése Magyarországról és Pozsareváci béke · Többet látni »
Raimondo Montecuccoli
Gróf Raimondo Montecuccoli (Modena, 1609. február 21. – Linz, 1680. október 16.) olasz származású német-római császári hadvezér, hadtudós.
Új!!: A török kiűzése Magyarországról és Raimondo Montecuccoli · Többet látni »
Rajna
A Rajna (németül Rhein, franciául Rhin, hollandul Rijn, pfalzi nyelven Rhoi) Nyugat-Európa legfontosabb folyóinak egyike.
Új!!: A török kiűzése Magyarországról és Rajna · Többet látni »
Regensburg
Regensburg (latinul Ratisbona) város Németországban, Bajorország tartományban, Felső-Pfalz kormányzati kerület fővárosa.
Új!!: A török kiűzése Magyarországról és Regensburg · Többet látni »
Regensburgi fegyverszünet
A regensburgi fegyverszünet egy három oldalú megállapodás volt, amelyet 1684.
Új!!: A török kiűzése Magyarországról és Regensburgi fegyverszünet · Többet látni »
Savoyai Jenő
Savoyai Jenő vagy Savoyai Eugén, eredeti teljes francia nevén Eugène-François de Savoie-Carignano gróf (Párizs, 1663. október 18. – Bécs, 1736. április 21.) a Savoyai-dinasztia carignanói ágából származó főnemes, Carignano hercege, német-római császári hadvezér.
Új!!: A török kiűzése Magyarországról és Savoyai Jenő · Többet látni »
Stájerország
Stájerország (németül Steiermark, szlovénül és horvátul Štajerska, vendül Štájersko) Ausztria egyik tartománya, székhelye Graz.
Új!!: A török kiűzése Magyarországról és Stájerország · Többet látni »
Sváb Körzet
#ÁTIRÁNYÍTÁS Sváb körzet.
Új!!: A török kiűzése Magyarországról és Sváb Körzet · Többet látni »
Szabolcs vármegye
Szabolcs vármegye (németül: Saboltsch) közigazgatási egység volt Magyarország alföldi részén.
Új!!: A török kiűzése Magyarországról és Szabolcs vármegye · Többet látni »
Szalánkeméni csata
A szalánkeméni csata 1691. augusztus 19-én zajlott le a délvidéki Szalánkemén falu mellett, a Duna jobb partján. A Szent Liga szövetségében harcoló, Bádeni Lajos őrgróf vezette Habsburg- és német-római császári haderő nagy győzelmet aratott a Köprülü Musztafa nagyvezír által irányított, jelentős számbeli fölényben lévő török hadak fölött. Mindkét haderőt tapasztalt hadvezérek vezették; a török tisztikart francia tanácsadók is segítették. Badeni Lajos csapatai Szalánkeménnél egy dombháton foglaltak állást. A Zimonyból kimozduló törökök az ütközet előtti éjszaka briliáns manőverrel körülzárták a császári tábort, elvágva annak utánpótlását és visszavonulási útvonalait. A kitörési kísérletek igen súlyos véráldozatokkal jártak, mert a janicsárok minden rohamot visszavertek, de végül a korszerűbben felszerelt, jól kiképzett és fegyelmezett, modern tüzérségük erejére támaszkodó császári egységek az őrgróf által személyesen vezetett lovasrohammal, véres küzdelemben felülkerekedtek. A csatában elesett maga Köprülü nagyvezír, számos pasa és török katonai méltóság. A keresztény oldalon életét vesztette (sokak mellett) Holstein hercege, Charles-Louis de Souches táborszernagy és Zrínyi Ádám magyar zászlósúr, Zrínyi Miklós egyetlen fia. A keresztény koalíció szalánkeméni győzelme a Magyarország területének a töröktől elhódítására indított Habsburg–török háborúk egyik legvéresebb ütközete volt. A vereség több évvel visszavetette az újabb török hadjáratokat a Balkánon, tehermentesítve a Habsburgoknak a rajnai fronton háborúzó haderejét.
Új!!: A török kiűzése Magyarországról és Szalánkeméni csata · Többet látni »
Szászország
Szászország Németország egyik tartománya.
Új!!: A török kiűzése Magyarországról és Szászország · Többet látni »
Székelyek
A székelyek magyar tudatú és magyar nyelvű népcsoport.
Új!!: A török kiűzése Magyarországról és Székelyek · Többet látni »
Szent Liga (1684)
A Szent Liga 1684.
Új!!: A török kiűzése Magyarországról és Szent Liga (1684) · Többet látni »
Szerbek
A szerbek (szerbül Срби / Srbi, magyarul régebben rácok) délszláv népcsoport a Balkán-félsziget középső részén, főleg Szerbiában, de jelentős szerb közösség él még Montenegróban, Bosznia-Hercegovinában, Horvátországban és Koszovóban is.
Új!!: A török kiűzése Magyarországról és Szerbek · Többet látni »
Szerbia
Szerbia, hivatalos nevén Szerb Köztársaság (szerb cirill: Република Србија, latin: Republika Srbija) délkelet-európai állam.
Új!!: A török kiűzése Magyarországról és Szerbia · Többet látni »
Szigeti veszedelem
Szigetvár vára A Szigeti veszedelem Zrínyi Miklós verses eposza Szigetvár 1566. évi elestéről, mely először 1651-ben jelent meg.
Új!!: A török kiűzése Magyarországról és Szigeti veszedelem · Többet látni »
Szigetvár ostroma
Szigetvár ostroma 1566.
Új!!: A török kiűzése Magyarországról és Szigetvár ostroma · Többet látni »
Téli hadjárat (1664)
A téli hadjárat más néven eszéki hadjárat Zrínyi Miklós hadjárata 1664 télutóján, mely során 240 km-t hatolt be seregével török területre.
Új!!: A török kiűzése Magyarországról és Téli hadjárat (1664) · Többet látni »
Török háborúk Magyarországon
A török háborúk Magyarországon azon konfliktusok egész sorát alkotják, amelyek az 1526-os mohácsi vésztől 1699-ig, az oszmánok kiűzéséig tartottak.
Új!!: A török kiűzése Magyarországról és Török háborúk Magyarországon · Többet látni »
Törökkanizsa
Törökkanizsa (szerbül Нови Кнежевац / Novi Kneževac, németül Neu-Kanischa) város és község Szerbiában, Vajdaságban, az Észak-bánsági körzetben.
Új!!: A török kiűzése Magyarországról és Törökkanizsa · Többet látni »
Temesköz
A Temesköz a Maros, a Tisza és a Duna által közrezárt síkság, melyen a Temes folyik keresztül, a Bánság síkvidéki része.
Új!!: A török kiűzése Magyarországról és Temesköz · Többet látni »
Temesvár
Temesvár (a bánsági bolgárok nyelvén: Timišvár) város Romániában, a Bánságban.
Új!!: A török kiűzése Magyarországról és Temesvár · Többet látni »
Thököly Imre
Gróf késmárki Thököly Imre (Késmárk, 1657. szeptember 25. – İzmit, 1705. szeptember 13.) magyar főnemes, kuruc hadvezér, 1682–1685 között Felső-Magyarország, majd 1690-ben Erdély fejedelme.
Új!!: A török kiűzése Magyarországról és Thököly Imre · Többet látni »
Thököly-felkelés
#ÁTIRÁNYÍTÁS Thököly Imre.
Új!!: A török kiűzése Magyarországról és Thököly-felkelés · Többet látni »
Tordai vallásbéke
#ÁTIRÁNYÍTÁS Országgyűlések Tordán#Az 1568-as országgyűlések.
Új!!: A török kiűzése Magyarországról és Tordai vallásbéke · Többet látni »
Udvari Haditanács
Az Udvari Haditanács egykori épülete Bécsben, az ''Am Hof'' téren, 1775. Az Udvari Haditanács (régies írásmóddal Hofkriegsrath) volt a Habsburg Birodalom legfelső hadügyi irányító hatósága, a birodalmi haderő legfelső döntéshozó hatósága.
Új!!: A török kiűzése Magyarországról és Udvari Haditanács · Többet látni »
V. Károly lotaringiai herceg
V.
Új!!: A török kiűzése Magyarországról és V. Károly lotaringiai herceg · Többet látni »
Vasvári béke
A vasvári béke,,, a magyarországi török háborúk során, a Vas megyei Vasváron 1664.
Új!!: A török kiűzése Magyarországról és Vasvári béke · Többet látni »
Vág
#ÁTIRÁNYÍTÁS Vág (egyértelműsítő lap).
Új!!: A török kiűzése Magyarországról és Vág · Többet látni »
Velencei Köztársaság
A Velencei Köztársaság (velenceiül: Serenisima Republica de Venesia; olaszul: Serenissima Repubblica di Venezia) Itália északi részén a 8. század és 1797 között fennállott államalakulat volt.
Új!!: A török kiűzése Magyarországról és Velencei Köztársaság · Többet látni »
Vezír (muszlim méltóság)
nagyvezíreinek jelvénye A vezír (arab és perzsa írással: وزير, vazír) magas rangú politikai vezető, miniszter a muszlim kormányzatokban.
Új!!: A török kiűzése Magyarországról és Vezír (muszlim méltóság) · Többet látni »
Wesselényi Ferenc (nádor)
Hadadi és murányi gróf Wesselényi Ferenc (Vágtapolca, 1605 – Zólyomlipcse, 1667. március 23.) magyar főnemes, hadvezér, 1655-től haláláig Magyarország nádora.
Új!!: A török kiűzése Magyarországról és Wesselényi Ferenc (nádor) · Többet látni »
Wesselényi-összeesküvés
Wesselényi Ferenc nádor A Wesselényi-összeesküvés vagy Wesselényi-szervezkedés (horvát nyelvterületen: Zrínyi–Frangepán összeesküvés) a 17. század közepén szerveződött főnemesi konspiráció volt I. Lipót király ellen.
Új!!: A török kiűzése Magyarországról és Wesselényi-összeesküvés · Többet látni »
XI. Ince pápa
Szobra Budapesten, a Budai Várnegyedben Boldog XI.
Új!!: A török kiűzése Magyarországról és XI. Ince pápa · Többet látni »
XIV. Lajos francia király
XIV.
Új!!: A török kiűzése Magyarországról és XIV. Lajos francia király · Többet látni »
Zalánkemén
Zalánkemén (korábban Szalánkemén, szerbül Стари Сланкамен / Stari Slankamen) falu Szerbiában, Vajdaságban, a Szerémségi körzetben, India községben.
Új!!: A török kiűzése Magyarországról és Zalánkemén · Többet látni »
Zentai csata
A zentai csata, 1697.
Új!!: A török kiűzése Magyarországról és Zentai csata · Többet látni »
Zrínyi Ilona
Gróf Zrínyi Ilona (Podbrest, Magyar Királyság, 1649. március 20. vagy 21. – Nikomédia, Oszmán Birodalom, 1703. február 18.), a Zrínyi családból való nemesasszony és hősnő, Zrínyi Péter horvát bán leánya, aki előbb I. Rákóczi Ferenc, majd Thököly Imre feleségeként erdélyi fejedelemné, a szabadságharcos II. Rákóczi Ferenc édesanyja. Az 1685 és 1688 között zajló munkácsi ostrom során tanúsított hősies kiállásával a kora újkori magyar történelem meghatározó szereplője.
Új!!: A török kiűzése Magyarországról és Zrínyi Ilona · Többet látni »
Zrínyi Miklós (költő)
Zrínyi Miklós, gróf (horvátul: Nikola Zrinski) (Csáktornya, 1620. május 3. – Zrínyifalva, 1664. november 18.) horvát bán, Zala és Somogy vármegyék örökös főispánja, főlovászmester, királyi tanácsos, légrádi főkapitány, nagybirtokos főnemes, költő, hadvezér és politikus, hadtudós.
Új!!: A török kiűzése Magyarországról és Zrínyi Miklós (költő) · Többet látni »
Zrínyi Péter
Gróf Zrínyi IV.
Új!!: A török kiűzése Magyarországról és Zrínyi Péter · Többet látni »
Zrínyiújvár
A vár egy 1665-ben készült német térképen Zrínyiújvár, vagy más néven Új-Zrínyivár (horvátul Novi Zrin) egy Zrínyi Miklós magyar–horvát szabadsághős által épített erősség a Mura folyó mellett, a Somogy vármegyei Őrtilos külterületén (de a zalai Belezna vasúti megállóhelyétől közelíthető meg legkönnyebben).
Új!!: A török kiűzése Magyarországról és Zrínyiújvár · Többet látni »
Zsitvatoroki béke
A zsitvatoroki békekötés emlékműve Zsitvatőn A zsitvatoroki béke a tizenöt éves háborút lezáró békekötés.
Új!!: A török kiűzése Magyarországról és Zsitvatoroki béke · Többet látni »
1521
Nincs leírás.
Új!!: A török kiűzése Magyarországról és 1521 · Többet látni »
1540
Nincs leírás.
Új!!: A török kiűzése Magyarországról és 1540 · Többet látni »
1541
Nincs leírás.
Új!!: A török kiűzése Magyarországról és 1541 · Többet látni »
1566
Évszázadok: 15. század – 16. század – 17. század.
Új!!: A török kiűzése Magyarországról és 1566 · Többet látni »
1645
Nincs leírás.
Új!!: A török kiűzése Magyarországról és 1645 · Többet látni »
1646
Nincs leírás.
Új!!: A török kiűzése Magyarországról és 1646 · Többet látni »
1647
Nincs leírás.
Új!!: A török kiűzése Magyarországról és 1647 · Többet látni »
1649
Nincs leírás.
Új!!: A török kiűzése Magyarországról és 1649 · Többet látni »
1653
Nincs leírás.
Új!!: A török kiűzése Magyarországról és 1653 · Többet látni »
1655
Nincs leírás.
Új!!: A török kiűzése Magyarországról és 1655 · Többet látni »
1656
Nincs leírás.
Új!!: A török kiűzése Magyarországról és 1656 · Többet látni »
1661
Nincs leírás.
Új!!: A török kiűzése Magyarországról és 1661 · Többet látni »
1663
Nincs leírás.
Új!!: A török kiűzése Magyarországról és 1663 · Többet látni »
1664
Nincs leírás.
Új!!: A török kiűzése Magyarországról és 1664 · Többet látni »
1666
Nincs leírás.
Új!!: A török kiűzése Magyarországról és 1666 · Többet látni »
1671
Nincs leírás.
Új!!: A török kiűzése Magyarországról és 1671 · Többet látni »
1672
Nincs leírás.
Új!!: A török kiűzése Magyarországról és 1672 · Többet látni »
1678
Nincs leírás.
Új!!: A török kiűzése Magyarországról és 1678 · Többet látni »
1681
Nincs leírás.
Új!!: A török kiűzése Magyarországról és 1681 · Többet látni »
1682
Nincs leírás.
Új!!: A török kiűzése Magyarországról és 1682 · Többet látni »
1683
Nincs leírás.
Új!!: A török kiűzése Magyarországról és 1683 · Többet látni »
1684
Nincs leírás.
Új!!: A török kiűzése Magyarországról és 1684 · Többet látni »
1685
Nincs leírás.
Új!!: A török kiűzése Magyarországról és 1685 · Többet látni »
1686
Nincs leírás.
Új!!: A török kiűzése Magyarországról és 1686 · Többet látni »
1687
július 18. – A keresztény sereg Eszékhez ér https://gallica.bnf.fr/ark:/12148/btv1b53041052r.item Vue de la bataille d'Esseck zoom.
Új!!: A török kiűzése Magyarországról és 1687 · Többet látni »
1687-es országgyűlés
Az 1683 utáni másfél évtizedben a Habsburg Birodalom csapatai az oszmán hadsereget fokozatosan kiszorították Magyarország területéről.
Új!!: A török kiűzése Magyarországról és 1687-es országgyűlés · Többet látni »
1688
Nincs leírás.
Új!!: A török kiűzése Magyarországról és 1688 · Többet látni »
1690
Nincs leírás.
Új!!: A török kiűzése Magyarországról és 1690 · Többet látni »
1691
Nincs leírás.
Új!!: A török kiűzése Magyarországról és 1691 · Többet látni »
1695
Nincs leírás.
Új!!: A török kiűzése Magyarországról és 1695 · Többet látni »
1696
Nincs leírás.
Új!!: A török kiűzése Magyarországról és 1696 · Többet látni »
1697
Nincs leírás.
Új!!: A török kiűzése Magyarországról és 1697 · Többet látni »
1699
Nincs leírás.
Új!!: A török kiűzése Magyarországról és 1699 · Többet látni »
1718
Nincs leírás.
Új!!: A török kiűzése Magyarországról és 1718 · Többet látni »
