Logo
Uniópédia
Kommunikáció
Szerezd meg: Google Play
Új! Töltse Uniópédia az Android™ készülék!
Telepítés
Gyorsabb hozzáférés, mint a böngésző!
 

A magyar királyok koronázása és I. Mátyás magyar király

Parancsikonokat: Különbségeket, Hasonlóságok, Jaccard hasonlósági koefficiens, Referenciák.

Közötti különbség A magyar királyok koronázása és I. Mátyás magyar király

A magyar királyok koronázása vs. I. Mátyás magyar király

koronázási paláston Képes krónikából corvina miniatúrája 1476 után, a király megkoronázása. (Főszékesegyházi Könyvtár, Esztergom) A magyar királyok koronázása, az Európában bevett gyakorlat szerint, az uralkodói méltóságba történő ünnepélyes beiktatást jelentette, amely az alkotmányfejlődéssel kialakított szertartásrendnek megfelelően történt, amikor az új uralkodónak ünnepélyes keretek között jelképesen átadták a főhatalmat. I.

Közötti hasonlóságok A magyar királyok koronázása és I. Mátyás magyar király

A magyar királyok koronázása és I. Mátyás magyar király 28 közös dolog (a Uniópédia): Antonio Bonfini, Cillei Ulrik, Corvin János, Estei Hippolit, Esztergom, Esztergomi érsek, Filippo Buonaccorsi, Győr, I. Lajos magyar király, I. Ulászló magyar király, II. Ulászló magyar király, Kereszténység, Kinizsi Pál, Koronázás, Kristó Gyula, Kubinyi András, Latin nyelv, Luxemburgi Erzsébet magyar királyné, Magyar Királyság, Magyarország uralkodóinak listája, Nagyboldogasszony-bazilika (Székesfehérvár), Nagyvárad, Podjebrád Katalin magyar királyné, Székesfehérvár, Szent Korona, Thuróczi-krónika, V. László magyar király, Zsigmond magyar király.

Antonio Bonfini

Bonfini könyve a magyar történelemről a sárospataki Rákóczi Múzeumban Antonio Bonfini, magyarosan Bonfini Antal, (1427 vagy 1434 decembere – 1502 tavasza) Magyarországon tevékenykedő itáliai humanista történetíró.

A magyar királyok koronázása és Antonio Bonfini · Antonio Bonfini és I. Mátyás magyar király · Többet látni »

Cillei Ulrik

V. László és Cillei Ulrik, Székely Bertalan festménye, 1870. Cillei Ulrik gróf (1406. február 16. – 1456. november 9.) Cilli (ma Celje) grófja, horvát-szlavón bán, a Boszniai Királyság trónörököse, Cillei Borbála királyné unokaöccse, Luxemburgi Erzsébet magyar királyné elsőfokú unokatestvére, tanácsadója és legfőbb bizalmasa, valamint a férjének, Habsburg Albertnek a csehországi helytartója, majd unokaöccsének, V. Lászlónak a gyámjaként Magyarország helytartója.

A magyar királyok koronázása és Cillei Ulrik · Cillei Ulrik és I. Mátyás magyar király · Többet látni »

Corvin János

Corvin vagy Korvin János (Buda, 1473. április 2. – Krapina, 1504. október 12.) magyar trónkövetelő, bosnyák király, horvát-szlavón bán, I. Mátyás magyar király Edelpeck Borbála nevű ágyasától született törvényesített fia.

A magyar királyok koronázása és Corvin János · Corvin János és I. Mátyás magyar király · Többet látni »

Estei Hippolit

Estei Hippolit, (Ferrara, 1479. november 2. – Ferrara, 1520. szeptember 3.) az Este-házból származó bíboros, 1487–1497 között esztergomi érsek, majd 1497-től haláláig egri püspök.

A magyar királyok koronázása és Estei Hippolit · Estei Hippolit és I. Mátyás magyar király · Többet látni »

Esztergom

Esztergom fejlett iparú, iskola- és kikötőváros Komárom-Esztergom vármegyében, a Duna jobb partján, megyei jogú város, az Esztergomi járás székhelye.

A magyar királyok koronázása és Esztergom · Esztergom és I. Mátyás magyar király · Többet látni »

Esztergomi érsek

Az esztergomi érsek a magyar katolikus egyház első számú főpapja, Magyarország prímása.

A magyar királyok koronázása és Esztergomi érsek · Esztergomi érsek és I. Mátyás magyar király · Többet látni »

Filippo Buonaccorsi

Filippo Buonaccorsi (latinosan Philippus Callimachus vagy Philippus Callimachus Experiens; San Gimignano, 1437. május 2. – Krakkó, 1496. november 1.) Lengyelországban alkotó olasz humanista költő, történetíró.

A magyar királyok koronázása és Filippo Buonaccorsi · Filippo Buonaccorsi és I. Mátyás magyar király · Többet látni »

Győr

Győr (latinul Arrabona, Jaurinum, németül Raab, horvátul Jura, Đura) megyei jogú város Magyarországon.

A magyar királyok koronázása és Győr · Győr és I. Mátyás magyar király · Többet látni »

I. Lajos magyar király

I.

A magyar királyok koronázása és I. Lajos magyar király · I. Lajos magyar király és I. Mátyás magyar király · Többet látni »

I. Ulászló magyar király

I.

A magyar királyok koronázása és I. Ulászló magyar király · I. Mátyás magyar király és I. Ulászló magyar király · Többet látni »

II. Ulászló magyar király

II.

A magyar királyok koronázása és II. Ulászló magyar király · I. Mátyás magyar király és II. Ulászló magyar király · Többet látni »

Kereszténység

A kereszténység (a magyarországi protestáns hívők szóhasználatában gyakran keresztyénség) egyistenhívőThe Catholic Encyclopedia, Volume IX,; William F. Albright, From the Stone Age to Christianity; H. Richard Niebuhr; About.com,; Jonathan Kirsch, God Against the Gods; Linda Woodhead, An Introduction to Christianity; The Columbia Electronic Encyclopedia; The New Dictionary of Cultural Literacy,; New Dictionary of Theology,, p. 496-99; David Vincent Meconi, "Pagan Monotheism in Late Antiquity" in Journal of Early Christian Studies, p. 111–12 vallás, amelynek középpontjában Jézus Krisztus élete, halála, feltámadása és tanításai állnak, ahogy az az Újszövetségben szerepel, illetve ahogyan azt az egyes felekezetek magyarázzák. Több mint kétmilliárd hívőjével a legelterjedtebb világvallás. A zsidó és iszlám vallással együtt az ábrahámi vallásokhoz tartozik. A kereszténység az Ószövetségen, valamint Keresztelő Jánosnak, Jézus Krisztusnak és első követőiknek az Újszövetségben leírt életén és tanításaikon alapul. A keresztények egyistenhívőknek vallják magukat, és néhány felekezet kivételével azt is vallják, hogy az Egy Isten a Szentháromságot alkotó három személyben (hiposztázis) (Atya, Fiú és Szentlélek), mint az Isten szétválaszthatatlan lényegében (ouszia) létezik. Hitük szerint Jézus az ószövetségi próféciák által megjövendölt Messiás (Felkent), más néven Krisztus, az emberiség megváltója a kárhozattól. Jézust a többségi keresztény hit Isten fiának, megváltóként emberré lett Istennek tartja, aki Isten és ember egy személyben, keveredés nélkül. A kereszténység számos, kultúránként változó vallásgyakorlatból és sok, egymástól kissé eltérő hitet valló felekezetből tevődik össze. Az elmúlt két évezredben kialakult felekezetek több fő ágazatba: ókeleti, ortodox, katolikus, protestáns és Szentháromság-tagadó csoportokra különíthetők el.

A magyar királyok koronázása és Kereszténység · I. Mátyás magyar király és Kereszténység · Többet látni »

Kinizsi Pál

Kinizsi Pál (Szendrő, 1431? – Szent-Kelemen, 1494. november 24.), a Magyar Királyság országbírója, Zala vármegye ispánja; a magyar történelem egyik legismertebb hadvezére.

A magyar királyok koronázása és Kinizsi Pál · I. Mátyás magyar király és Kinizsi Pál · Többet látni »

Koronázás

II. Lipót magyar királlyá koronázására 1790. november 15-én Pozsonyban A koronázás az új uralkodó ünnepélyes beiktatása a hatalomba, melynek során a fejére helyezik a koronát és átadják számára a többi koronázási jelvényt.

A magyar királyok koronázása és Koronázás · I. Mátyás magyar király és Koronázás · Többet látni »

Kristó Gyula

Kristó Gyula (Orosháza, 1939. július 11. – Szeged, 2004. január 24.) magyar történész, középkorász, egyetemi tanár, az MTA levelező tagja (1998).

A magyar királyok koronázása és Kristó Gyula · I. Mátyás magyar király és Kristó Gyula · Többet látni »

Kubinyi András

Kubinyi András (Budapest, 1929. január 28. – Budapest, 2007. november 9.) magyar történész, régész, középkorkutató, egyetemi tanár, a Magyar Tudományos Akadémia rendes tagja.

A magyar királyok koronázása és Kubinyi András · I. Mátyás magyar király és Kubinyi András · Többet látni »

Latin nyelv

A latin nyelv az indoeurópai nyelvcsalád itáliai ágán belül a latin-faliszkuszi nyelvek csoportjába tartozó nyelv.

A magyar királyok koronázása és Latin nyelv · I. Mátyás magyar király és Latin nyelv · Többet látni »

Luxemburgi Erzsébet magyar királyné

Luxemburgi Erzsébet (Visegrád, Magyarország, 1409. október 7. – Győr, Magyarország, 1442. december 19.), Magyarország trónörököse, továbbá magyar királyné 1437 decemberétől, német királyné 1438 márciusától, valamint cseh királyné 1438 májusától férjének, Albert királynak 1439 októberében bekövetkezett haláláig.

A magyar királyok koronázása és Luxemburgi Erzsébet magyar királyné · I. Mátyás magyar király és Luxemburgi Erzsébet magyar királyné · Többet látni »

Magyar Királyság

vármegyéi királyi jogar A Magyar Királyság 1000-től 1918.

A magyar királyok koronázása és Magyar Királyság · I. Mátyás magyar király és Magyar Királyság · Többet látni »

Magyarország uralkodóinak listája

Ezen a lapon Magyarország uralkodóinak listája látható, mely a törzsfőket, a Magyar Fejedelemség fejedelmeit és a Magyar Királyság királyait tartalmazza uralkodóházanként beosztva.

A magyar királyok koronázása és Magyarország uralkodóinak listája · I. Mátyás magyar király és Magyarország uralkodóinak listája · Többet látni »

Nagyboldogasszony-bazilika (Székesfehérvár)

A székesfehérvári Nagyboldogasszony-bazilika (vagy Szűz Mária-bazilika, királyi bazilika, koronázóbazilika, főbazilika) a középkori Magyar Királyság legnagyobb és legfontosabb temploma volt, melyet I. István király kezdett el építtetni nem sokkal az államalapítás után.

A magyar királyok koronázása és Nagyboldogasszony-bazilika (Székesfehérvár) · I. Mátyás magyar király és Nagyboldogasszony-bazilika (Székesfehérvár) · Többet látni »

Nagyvárad

Nagyvárad (románul Oradea, németül Großwardein, szlovákul Veľký Varadín, latinul Varadinum vagy Magnovaradinum, jiddisül גרויסווארדיין; Groszvardajn) a romániai Bihar megye székhelye, megyei jogú város a Partiumban, a Körösvidéken, a Sebes-Körös partján.

A magyar királyok koronázása és Nagyvárad · I. Mátyás magyar király és Nagyvárad · Többet látni »

Podjebrád Katalin magyar királyné

Podjebrád Katalin, születési nevén Kunigunda (Prága, 1449. november 11. – Buda, 1464. március 8.) kunštáti (kunstadti) bárónő, cseh királyi hercegnő, magyar és horvát királyné, Podjebrád György cseh király leánya, Hunyadi Mátyás magyar király első felesége.

A magyar királyok koronázása és Podjebrád Katalin magyar királyné · I. Mátyás magyar király és Podjebrád Katalin magyar királyné · Többet látni »

Székesfehérvár

Székesfehérvár (további nevek), megyei jogú város a Dunántúlon, a Közép-Dunántúl régió központja, Fejér vármegye és a Székesfehérvári járás székhelye.

A magyar királyok koronázása és Székesfehérvár · I. Mátyás magyar király és Székesfehérvár · Többet látni »

Szent Korona

date.

A magyar királyok koronázása és Szent Korona · I. Mátyás magyar király és Szent Korona · Többet látni »

Thuróczi-krónika

#ÁTIRÁNYÍTÁS Thuróczy-krónika.

A magyar királyok koronázása és Thuróczi-krónika · I. Mátyás magyar király és Thuróczi-krónika · Többet látni »

V. László magyar király

V.

A magyar királyok koronázása és V. László magyar király · I. Mátyás magyar király és V. László magyar király · Többet látni »

Zsigmond magyar király

Luxemburgi Zsigmond, (csehül: Zikmund Lucemburský, Nürnberg, 1368. február 14. – Znaim, 1437. december 9.) 1378-tól 1388-ig és 1411-től 1415-ig brandenburgi választófejedelem, 1387-től Magyarország és Horvátország királya, 1411-től német király, 1419-től cseh király, 1433-tól német-római császár, a késő középkori Európa egyik legjelentősebb személyisége, a hercegi birtokáról elnevezett, német eredetű Luxemburg-ház tagja.

A magyar királyok koronázása és Zsigmond magyar király · I. Mátyás magyar király és Zsigmond magyar király · Többet látni »

A fenti lista az alábbi kérdésekre válaszol

Összehasonlítását A magyar királyok koronázása és I. Mátyás magyar király

A magyar királyok koronázása 205 kapcsolatokat, ugyanakkor I. Mátyás magyar király 405. Ami közös bennük 28, a Jaccard index 4.59% = 28 / (205 + 405).

Referenciák

Ez a cikk közötti kapcsolatot mutatja A magyar királyok koronázása és I. Mátyás magyar király. Eléréséhez minden cikket, amelyből az információ kivontuk, kérjük, látogasson el:

Hé! Mi vagyunk a Facebook-on most! »