474-es főút (Magyarország) és Orosháza

Parancsikonokat: Különbségeket, Hasonlóságok, Jaccard hasonlósági koefficiens, Referenciák.

Közötti különbség 474-es főút (Magyarország) és Orosháza

474-es főút (Magyarország) vs. Orosháza

A 474-es főút az egyik újnak számító magyarországi főút, amely 2007-ben jött létre, amikor elkészült a 47-es főút orosházi elkerülő szakasza. Orosháza város Békés vármegyében, az Orosházi járás székhelye, a megye harmadik legnagyobb települése Békéscsaba és Gyula után.

Békés vármegye

Békés vármegye, 1950 és 2022 között Békés megye (németül: Komitat Bekesch, latinul: Comitatus Bekesiensis, románul: Comitatul Bichiș, szlovákul: Békešská stolica) közigazgatási egység Magyarország délkeleti részén, a Dél-Alföld régióban.

474-es főút (Magyarország) és Békés vármegye · Békés vármegye és Orosháza · Többet látni »

Békéscsaba

Békéscsaba, régebbi nevén Csaba, vagy Nagy-Csaba, majd Békés-Csaba, megyeszékhely, megyei jogú város, Békés vármegye gazdasági-földrajzi központja és székhelye.

474-es főút (Magyarország) és Békéscsaba · Békéscsaba és Orosháza · Többet látni »

Gádoros

Gádoros nagyközség Békés vármegye Orosházi járásában.

474-es főút (Magyarország) és Gádoros · Gádoros és Orosháza · Többet látni »

Magyarország

Magyarország állam Közép-Európában, a Kárpát-medence közepén. 1989 óta parlamentáris köztársaság. Északról Szlovákia, északkeletről Ukrajna, keletről és délkeletről Románia, délről Szerbia, délnyugatról Horvátország és Szlovénia, nyugatról pedig Ausztria határolja. Népessége a 21. században 10 millió alá csökkent. Hivatalos nyelve a magyar, amely a legnagyobb az uráli nyelvcsaládba tartozó nyelvek közül. Fővárosa és legnépesebb városa Budapest... --> Az ország többek között az Európai Unió, a NATO, az OECD, a Világbank és az ENSZ tagja is, része a schengeni övezetnek, része a Délkelet-európai Együttműködési Szervezetnek, valamint egyik alapítója az úgynevezett Visegrádi Együttműködés szervezetnek. Az ország népszerű turisztikai célpont Európában, 2015-ben 16,3 millió külföldi turista utazott ide. Az ország ad otthont a világ egyik legnagyobb termálvízkészletének, a világ egyik legnagyobb termáltavának, Közép-Európa legnagyobb tavának és Közép-Európa legnagyobb füves síkságának. A polgárai számára általános társadalom- és nyugdíjbiztosítási rendszert tart fenn, részben ingyenes egészségügyi ellátással (járulékfizetési kötelezettség mellett), valamint térítésmentes alap-, illetve középfokú oktatást. A felsőoktatás tandíjas, viszont ösztöndíjjal térítésmentesen is igénybe vehető. Magyarország nemzetközi rangsorokban elfoglalt pozíciói kedvezőnek mondhatóak: a 2010-es évek második felében az életminőség-index alapján a világ 38. legjobb életminőségű országa, 20. helyen áll a Jó Ország Index rangsorban (mely az adott országon belüli állapotokat nem veszi figyelembe), 26. helyen áll az egyenlőtlenségekkel korrigált emberi fejlettség rangsorában, 30. a Társadalmi Fejlettségi Index alapján, 2018-ban a világ 33. leginnovatívabb országa a Globális Innovációs Index felmérése szerint, és a globális békeindex 2017-es jelentése alapján a világ 15. legbiztonságosabb országa. A gazdasági életszínvonal és jogállamiság szempontjából már kevésbé kedvező a helyzet. A nettó átlagfizetés és a minimálbér az EU-ban az egyik legalacsonyabb. 2022-ben világviszonylatban közepesen korrupt az ország, míg az Európai Unióban a legkorruptabb. A Transparency International 180 országot rangsoroló korrupciós indexében 2022-ben a 77. helyre került. Az adatok alapján a 2010-es évek folyamán a magyarországi korrupció erősödött. Sajtószabadság tekintetében a 2010-es évek folyamán folyamatosan csúszott le a nemzetközi ranglistán, a Riporterek Határok Nélkül szervezet 2020-as jelentésében a világ országai közül a 89. helyezett volt. A magyar államiság kezdetei visszanyúlnak Szent István király megkoronázása idejére. Ekkortól kezdve több mint 9 évszázadon át Magyar Királyság néven szerepel a történelemben. Jelenlegi határai nagyjából megegyeznek az 1920-ban, az első világháborút lezáró trianoni békeszerződésben kijelölt határokkal. Ennek következményeként az ország elvesztette területének 71, lakosságának 58 százalékát. Az ország a Horthy-rendszerben a revízió reményében, a Szálasi-kormány alatt a német érdekeket kiszolgálva lépett be − ill. maradt hadviselő − a második világháborúban, de a kisebb-nagyobb sikeres harcok és a súlyos veszteségek ellenére sem ért el tartós áttörést, az 1947-es párizsi békeszerződés pedig kialakította a mai országhatárokat. A világháborút követően az ország a Szovjetunió megszállási övezetébe került. A rendszerváltásig kétszer került Magyarország a világpolitika középpontjába: először az 1956-os forradalom kapcsán, másodszor 1989-ben, amikor a páneurópai piknik során a keletnémetek nyugatra távozhattak. 2010 óta a demokrácia szintjén jelentős hanyatlás következett be. 2020-ban olyan országokkal kapott hasonló besorolást, mint Brazília, Indonézia vagy Európában Albánia. A 2020-as brüsszeli jogállamisági jelentés egy sor problémát tárt fel. (Európai Bizottság, 2020. szeptember 30.) 2022-ben az Európai Parlament nagy többséggel elfogadott egy állásfoglalást, amelyben kimondják, hogy Magyarország már nem teljes értékű demokrácia, hanem választási autokrácia, egy hibrid rezsim. Az ország emellett komoly demográfiai krízissel is szembesül.

474-es főút (Magyarország) és Magyarország · Magyarország és Orosháza · Többet látni »

Mezőtúr–Orosháza–Mezőhegyes–Battonya-vasútvonal

| A Mezőtúr–Orosháza–Mezőhegyes-Battonya-vasútvonal – a MÁV 125-ös számú vonala (melyen belül a Mezőhegyes–Battonya-vasútvonal a 125a számú vonal) – egy normál nyomtávolságú, egyvágányú, nem villamosított vasúti mellékvonal az Alföldön, kisebb részben Jász-Nagykun-Szolnok vármegye, nagyobb részben Békés vármegye területén.

474-es főút (Magyarország) és Mezőtúr–Orosháza–Mezőhegyes–Battonya-vasútvonal · Mezőtúr–Orosháza–Mezőhegyes–Battonya-vasútvonal és Orosháza · Többet látni »

Orosháza felső megállóhely

Orosháza felső megállóhely egy Békés vármegyei vasúti megállóhely, Orosháza településen, a MÁV üzemeltetésében.

474-es főút (Magyarország) és Orosháza felső megállóhely · Orosháza és Orosháza felső megállóhely · Többet látni »

Orosháza vasútállomás

Orosháza vasútállomás egy Békés vármegyei vasútállomás, Orosháza településen, a MÁV üzemeltetésében.

474-es főút (Magyarország) és Orosháza vasútállomás · Orosháza és Orosháza vasútállomás · Többet látni »

Székkutas

Székkutas község Csongrád-Csanád vármegye Hódmezővásárhelyi járásában.

474-es főút (Magyarország) és Székkutas · Orosháza és Székkutas · Többet látni »

Szeged–Békéscsaba-vasútvonal

| A 135-ös számú Szeged–Békéscsaba vasútvonal egy 97 kilométer hosszú, – a Szeged-Rókus és Baktó, valamint a Sártó és Kopáncs közötti szakaszok kivételével – egyvágányú, nem villamosított vasúti fővonal a Dél-Alföldön.

474-es főút (Magyarország) és Szeged–Békéscsaba-vasútvonal · Orosháza és Szeged–Békéscsaba-vasútvonal · Többet látni »

Szentes

Szentes város Csongrád-Csanád vármegyében, a Szentesi járás székhelye.

474-es főút (Magyarország) és Szentes · Orosháza és Szentes · Többet látni »

4406-os mellékút (Magyarország)

A 4406-os számú mellékút egy körülbelül 32 kilométer hosszú, négy számjegyű országos közút Békés vármegye és Csongrád-Csanád vármegye határvidékén, Orosháza és Szentes, valamint a két város közt fekvő Nagymágocs összekapcsolását biztosítja.

4406-os mellékút (Magyarország) és 474-es főút (Magyarország) · 4406-os mellékút (Magyarország) és Orosháza · Többet látni »

4407-es mellékút (Magyarország)

A 4407-es számú mellékút egy bő 14 kilométer hosszú, négy számjegyű országos közút Békés vármegyében; Gádorost köti össze Orosháza központjával.

4407-es mellékút (Magyarország) és 474-es főút (Magyarország) · 4407-es mellékút (Magyarország) és Orosháza · Többet látni »

4429-es mellékút (Magyarország)

A 4429-es számú mellékút egy 46,5 kilométer hosszú, négy számjegyű mellékút Békés vármegyében; Kevermest köti össze Orosházával.

4429-es mellékút (Magyarország) és 474-es főút (Magyarország) · 4429-es mellékút (Magyarország) és Orosháza · Többet látni »

47-es főút (Magyarország)

A 47-es főút egy, a Tiszántúlon végighúzódó, másodrendű főút, amely három vármegyét és azok megyei jogú városait köti össze, Hajdú-Bihart, Békést és Csongrád-Csanádot.

47-es főút (Magyarország) és 474-es főút (Magyarország) · 47-es főút (Magyarország) és Orosháza · Többet látni »