Logo
Uniópédia
Kommunikáció
Szerezd meg: Google Play
Új! Töltse Uniópédia az Android™ készülék!
Telepítés
Gyorsabb hozzáférés, mint a böngésző!
 

2010 és Magyar EU-elnökség (2011)

Parancsikonokat: Különbségeket, Hasonlóságok, Jaccard hasonlósági koefficiens, Referenciák.

Közötti különbség 2010 és Magyar EU-elnökség (2011)

2010 vs. Magyar EU-elnökség (2011)

---- 2010 (MMX) egy péntekkel kezdődő év a Gergely-naptár szerint. 2011 első felében Magyarország első alkalommal látta el az Európai Unió (EU) egyik csúcsszervének, az Európai Unió Tanácsának a soros elnöki feladatait.

Közötti hasonlóságok 2010 és Magyar EU-elnökség (2011)

2010 és Magyar EU-elnökség (2011) 25 közös dolog (a Uniópédia): Angela Merkel, Az Európai Unió Tanácsának elnöksége, Belga EU-elnökség (2010), Belgium, Brüsszel, Budapest, Donald Tusk, Európai Bizottság, Európai Parlament, Európai Unió, Fidesz – Magyar Polgári Szövetség, Izland, Január 1., Magyarország, Martonyi János (politikus), Május 27., Március 20., Második Orbán-kormány, Orbán Viktor, Országgyűlés, Schmitt Pál, Spanyolország, Szarvas (település), Varsó, Yves Leterme.

Angela Merkel

Angela Merkel, született Angela Dorothea Kasner, (Hamburg, 1954. július 17. –) német politikus, 2000 és 2018 között a Kereszténydemokrata Unió (CDU) elnöke, 2005 és 2021 között Németország kancellárja, országa első női kormányfője, a 21.

2010 és Angela Merkel · Angela Merkel és Magyar EU-elnökség (2011) · Többet látni »

Az Európai Unió Tanácsának elnöksége

Az EU Tanácsa soros elnökségét a tagállamok látják el a 2030-ig előre meghatározott érvényes sorrendben.

2010 és Az Európai Unió Tanácsának elnöksége · Az Európai Unió Tanácsának elnöksége és Magyar EU-elnökség (2011) · Többet látni »

Belga EU-elnökség (2010)

2010 második felében működött a belga EU-elnökség, ami azt jelenti, hogy ebben a fél évben Belgium látta el az Európai Unió egyik csúcsszervének, az Európai Tanácsnak a soros elnöki feladatait.

2010 és Belga EU-elnökség (2010) · Belga EU-elnökség (2010) és Magyar EU-elnökség (2011) · Többet látni »

Belgium

Belgium vagy hivatalos nevén Belga Királyság nyugat-európai ország, a Benelux államok tagja.

2010 és Belgium · Belgium és Magyar EU-elnökség (2011) · Többet látni »

Brüsszel

Brüsszel város közigazgatási területének elhelyezkedése Brüsszel fővárosi régión belül Brüsszel belvárosi magja, a ''Pentagon'' (ötszög) Brüsszel városa (franciául: Bruxelles-Ville vagy Ville de Bruxelles, hollandul: Brussel-stad vagy Stad Brussel) Belgium, valamint Flandria fővárosa, az EU és a NATO székhelye.

2010 és Brüsszel · Brüsszel és Magyar EU-elnökség (2011) · Többet látni »

Budapest

Budapest (németül: Ofen-Pesth vagy Budapest, latinul: Budapestinum, szlovákul és csehül: Budapešť, lengyelül: Budapeszt, horvátul és szlovénül: Budimpešta, jiddisül: בודאפעשט, románul: Budapesta) Magyarország fővárosa, egyben legnagyobb és legnépesebb települése, jelenleg az Európai Unió 9.

2010 és Budapest · Budapest és Magyar EU-elnökség (2011) · Többet látni »

Donald Tusk

Donald Franciszek Tusk (Gdańsk, 1957. április 22. –) lengyel politikus, a jobbközép Polgári Platform párt társalapítója, majd elnöke.

2010 és Donald Tusk · Donald Tusk és Magyar EU-elnökség (2011) · Többet látni »

Európai Bizottság

Az Európai Bizottság (EB, magyarul gyakran csak Bizottság, angolul European Commission, EC, franciául Commission européenne, németül Europäische Kommission) az Európai Unió döntés-előkészítő, végrehajtó, döntéshozó, ellenőrző és képviseleti szerve.

2010 és Európai Bizottság · Európai Bizottság és Magyar EU-elnökség (2011) · Többet látni »

Európai Parlament

Az Európai Parlament (EP) az Európai Unió (EU) parlamentáris testülete, amelyet az EU állampolgárai közvetlenül választanak 5 éves időtartamra.

2010 és Európai Parlament · Európai Parlament és Magyar EU-elnökség (2011) · Többet látni »

Európai Unió

Az Európai Unió (röviden EU) gazdasági és politikai egyesülés, melyet 27 európai ország alkot.

2010 és Európai Unió · Európai Unió és Magyar EU-elnökség (2011) · Többet látni »

Fidesz – Magyar Polgári Szövetség

A Fidesz – Magyar Polgári Szövetség (rövidített nevén Fidesz vagy Fidesz–MPSZ) jobboldali populista,Vokskabinː euroszkeptikus, párt.

2010 és Fidesz – Magyar Polgári Szövetség · Fidesz – Magyar Polgári Szövetség és Magyar EU-elnökség (2011) · Többet látni »

Izland

Izland szigetország az Atlanti-óceán északi részén, Grönland és Skócia között, Feröertől északnyugatra, a két globális jelentőségű tektonikai lemez – az eurázsiai és az észak-amerikai lemez határvonalán.

2010 és Izland · Izland és Magyar EU-elnökség (2011) · Többet látni »

Január 1.

ausztráliai Sydney-ben Gyakran újév napjának is nevezik.

2010 és Január 1. · Január 1. és Magyar EU-elnökség (2011) · Többet látni »

Magyarország

Magyarország állam Közép-Európában, a Kárpát-medence közepén. 1989 óta parlamentáris köztársaság. Északról Szlovákia, északkeletről Ukrajna, keletről és délkeletről Románia, délről Szerbia, délnyugatról Horvátország és Szlovénia, nyugatról pedig Ausztria határolja. Népessége a 21. században 10 millió alá csökkent. Hivatalos nyelve a magyar, amely a legnagyobb az uráli nyelvcsaládba tartozó nyelvek közül. Fővárosa és legnépesebb városa Budapest... --> Az ország többek között az Európai Unió, a NATO, az OECD, a Világbank és az ENSZ tagja is, része a schengeni övezetnek, része a Délkelet-európai Együttműködési Szervezetnek, valamint egyik alapítója az úgynevezett Visegrádi Együttműködés szervezetnek. Az ország népszerű turisztikai célpont Európában, 2015-ben 16,3 millió külföldi turista utazott ide. Az ország ad otthont a világ egyik legnagyobb termálvízkészletének, a világ egyik legnagyobb termáltavának, Közép-Európa legnagyobb tavának és Közép-Európa legnagyobb füves síkságának. A polgárai számára általános társadalom- és nyugdíjbiztosítási rendszert tart fenn, részben ingyenes egészségügyi ellátással (járulékfizetési kötelezettség mellett), valamint térítésmentes alap-, illetve középfokú oktatást. A felsőoktatás tandíjas, viszont ösztöndíjjal térítésmentesen is igénybe vehető. Magyarország nemzetközi rangsorokban elfoglalt pozíciói kedvezőnek mondhatóak: a 2010-es évek második felében az életminőség-index alapján a világ 38. legjobb életminőségű országa, 20. helyen áll a Jó Ország Index rangsorban (mely az adott országon belüli állapotokat nem veszi figyelembe), 26. helyen áll az egyenlőtlenségekkel korrigált emberi fejlettség rangsorában, 30. a Társadalmi Fejlettségi Index alapján, 2018-ban a világ 33. leginnovatívabb országa a Globális Innovációs Index felmérése szerint, és a globális békeindex 2017-es jelentése alapján a világ 15. legbiztonságosabb országa. A gazdasági életszínvonal és jogállamiság szempontjából már kevésbé kedvező a helyzet. A nettó átlagfizetés és a minimálbér az EU-ban az egyik legalacsonyabb. 2022-ben világviszonylatban közepesen korrupt az ország, míg az Európai Unióban a legkorruptabb. A Transparency International 180 országot rangsoroló korrupciós indexében 2022-ben a 77. helyre került. Az adatok alapján a 2010-es évek folyamán a magyarországi korrupció erősödött. Sajtószabadság tekintetében a 2010-es évek folyamán folyamatosan csúszott le a nemzetközi ranglistán, a Riporterek Határok Nélkül szervezet 2020-as jelentésében a világ országai közül a 89. helyezett volt. A magyar államiság kezdetei visszanyúlnak Szent István király megkoronázása idejére. Ekkortól kezdve több mint 9 évszázadon át Magyar Királyság néven szerepel a történelemben. Jelenlegi határai nagyjából megegyeznek az 1920-ban, az első világháborút lezáró trianoni békeszerződésben kijelölt határokkal. Ennek következményeként az ország elvesztette területének 71, lakosságának 58 százalékát. Az ország a Horthy-rendszerben a revízió reményében, a Szálasi-kormány alatt a német érdekeket kiszolgálva lépett be − ill. maradt hadviselő − a második világháborúban, de a kisebb-nagyobb sikeres harcok és a súlyos veszteségek ellenére sem ért el tartós áttörést, az 1947-es párizsi békeszerződés pedig kialakította a mai országhatárokat. A világháborút követően az ország a Szovjetunió megszállási övezetébe került. A rendszerváltásig kétszer került Magyarország a világpolitika középpontjába: először az 1956-os forradalom kapcsán, másodszor 1989-ben, amikor a páneurópai piknik során a keletnémetek nyugatra távozhattak. 2010 óta a demokrácia szintjén jelentős hanyatlás következett be. 2020-ban olyan országokkal kapott hasonló besorolást, mint Brazília, Indonézia vagy Európában Albánia. A 2020-as brüsszeli jogállamisági jelentés egy sor problémát tárt fel. (Európai Bizottság, 2020. szeptember 30.) 2022-ben az Európai Parlament nagy többséggel elfogadott egy állásfoglalást, amelyben kimondják, hogy Magyarország már nem teljes értékű demokrácia, hanem választási autokrácia, egy hibrid rezsim. Az ország emellett komoly demográfiai krízissel is szembesül.

2010 és Magyarország · Magyar EU-elnökség (2011) és Magyarország · Többet látni »

Martonyi János (politikus)

Martonyi János (Kolozsvár, 1944. április 5. –) Magyar Corvin-lánccal kitüntetett, Széchenyi-díjas magyar jogtudós, diplomata, ügyvéd, egyetemi tanár, az állam- és jogtudományok kandidátusa.

2010 és Martonyi János (politikus) · Magyar EU-elnökség (2011) és Martonyi János (politikus) · Többet látni »

Május 27.

Névnapok: Hella + Ágoston, Agrippa, Gyula, Paszkál, Pelbárt, Szörénke, Szörényke.

2010 és Május 27. · Május 27. és Magyar EU-elnökség (2011) · Többet látni »

Március 20.

Névnapok: Klaudia + Áhim, Alexa, Alexandra, Azár, Csák, Hubert, Huberta, Hubertusz, Ipoly, Joachim, Joáhim, Joakim, Klaudetta, Klaudiána, Kötöny, Mór, Móric, Sugár, Sugárka, Volfram A tavaszi (a déli félgömbön az őszi) nap-éj egyenlőség napja (2049-ig, utána 19-e) és a tavasz (a déli félgömbön az ősz) kezdete: ezen a napon az éjjelek és a nappalok a Föld minden pontján egyforma hosszúak.

2010 és Március 20. · Március 20. és Magyar EU-elnökség (2011) · Többet látni »

Második Orbán-kormány

A második Orbán-kormány (önelnevezése szerint a Nemzeti Együttműködés Kormánya vagy a Nemzeti Összetartozás Kormánya) az 1989.

2010 és Második Orbán-kormány · Második Orbán-kormány és Magyar EU-elnökség (2011) · Többet látni »

Orbán Viktor

Orbán Viktor (Székesfehérvár, 1963. május 31. –) magyar jogász és politikus, 1998-tól 2002-ig, valamint 2010 óta Magyarország miniszterelnöke.

2010 és Orbán Viktor · Magyar EU-elnökség (2011) és Orbán Viktor · Többet látni »

Országgyűlés

Az Országgyűlés Magyarország parlamentje, legfőbb hatalmi és törvényhozó szerve, a népszuverenitás letéteményese.

2010 és Országgyűlés · Magyar EU-elnökség (2011) és Országgyűlés · Többet látni »

Schmitt Pál

Schmitt Pál 2010. április 11-én Schmitt Pál 2011. július 31-én a Formula–1 magyar nagydíj eredményhirdetésén Heinz Fischer, Giorgio Napolitano, Danilo Türk, Ivo Josipović és Schmitt Pál Szlovéniában. (2011) Schmitt Pál (Budapest, 1942. május 13. –) a Nemzet Sportolója címmel kitüntetett kétszeres olimpiai bajnok párbajtőrvívó (1968, 1972), sportdiplomata, diplomata, közgazdász, politikus, 1983 és 2010 között a Magyar Olimpiai Bizottság főtitkára, majd elnöke, 1995 és 1999 között a Nemzetközi Olimpiai Bizottság alelnöke, 2010 és 2012 között Magyarország köztársasági elnöke.

2010 és Schmitt Pál · Magyar EU-elnökség (2011) és Schmitt Pál · Többet látni »

Spanyolország

Spanyolország, hivatalos nevén Spanyol Királyság (spanyolul és galiciai nyelven Reino de España, katalánul Regne d’Espanya, baszk nyelven Espainiako Erresuma) független állam Dél-Európában, illetve Észak- és Nyugat-Afrikában (a hozzá tartozó Ceuta és Melilla autonóm városokkal, valamint a Kanári-szigetekkel).

2010 és Spanyolország · Magyar EU-elnökség (2011) és Spanyolország · Többet látni »

Szarvas (település)

Magyarország földrajzi középpontja a Trianoni békeszerződés előtt Római katolikus templom Kossuth Lajos szobra A várost újratelepítő Harruckern János György szobra Szarvas (szlovákul Sarvaš) város Békés vármegyében, a Szarvasi járás központja.

2010 és Szarvas (település) · Magyar EU-elnökség (2011) és Szarvas (település) · Többet látni »

Varsó

Varsó (lengyelül Warszawa, németül: Warschau, szlovákul: Varšava) 1596 óta Lengyelország fővárosa, emellett fontos tudományos, gazdasági, kulturális és politikai központ.

2010 és Varsó · Magyar EU-elnökség (2011) és Varsó · Többet látni »

Yves Leterme

Yves Camille Désiré Leterme (Wervik, 1960. október 6.) belga politikus, felsőházi (Senaat) képviselő, flamand miniszterelnök és egyben mezőgazdasági és halászati miniszter (2004–2007), kijelölt belga kormányfő (2007. június–december), Belgium miniszterelnöke első alkalommal 2008.

2010 és Yves Leterme · Magyar EU-elnökség (2011) és Yves Leterme · Többet látni »

A fenti lista az alábbi kérdésekre válaszol

Összehasonlítását 2010 és Magyar EU-elnökség (2011)

2010 800 kapcsolatokat, ugyanakkor Magyar EU-elnökség (2011) 83. Ami közös bennük 25, a Jaccard index 2.83% = 25 / (800 + 83).

Referenciák

Ez a cikk közötti kapcsolatot mutatja 2010 és Magyar EU-elnökség (2011). Eléréséhez minden cikket, amelyből az információ kivontuk, kérjük, látogasson el:

Hé! Mi vagyunk a Facebook-on most! »