Logo
Uniópédia
Kommunikáció
Szerezd meg: Google Play
Új! Töltse Uniópédia az Android™ készülék!
Telepítés
Gyorsabb hozzáférés, mint a böngésző!
 

15. század és IV. Szixtusz pápa

Parancsikonokat: Különbségeket, Hasonlóságok, Jaccard hasonlósági koefficiens, Referenciák.

Közötti különbség 15. század és IV. Szixtusz pápa

15. század vs. IV. Szixtusz pápa

A 15. IV.

Közötti hasonlóságok 15. század és IV. Szixtusz pápa

15. század és IV. Szixtusz pápa 17 közös dolog (a Uniópédia): Aragóniai Királyság, Firenze, Humanizmus, I. Izabella kasztíliai királynő, Ibériai-félsziget, II. Ferdinánd aragóniai király, Inkvizíció, Konstanzi zsinat, Lorenzo de’ Medici, Michelangelo Buonarroti, Nepotizmus, Olaszország történelme, Reneszánsz, Sandro Botticelli, Sixtus-kápolna, Vatikáni Apostoli Könyvtár, Velencei Köztársaság.

Aragóniai Királyság

Az Aragóniai Királyság (Regne d'Aragó, latinː Regnum Aragonum, spanyolː Reino de Aragón) egy középkori és kora újkori királyság volt az Ibériai-félszigeten, amely megfelel a mai Aragóniának, Spanyolország autonóm közösségének.

15. század és Aragóniai Királyság · Aragóniai Királyság és IV. Szixtusz pápa · Többet látni »

Firenze

Firenze, Olaszország egyik nagyvárosa, egyben Toszkána régió székhelye és kulturális központja.

15. század és Firenze · Firenze és IV. Szixtusz pápa · Többet látni »

Humanizmus

Michelangelo Buonarroti: Ádám teremtése (freskórészlet) A humanizmus az érett európai középkor egyik nagy hatású filozófiai irányzata, egyben a reneszánsz korstílus eszmei háttere volt.

15. század és Humanizmus · Humanizmus és IV. Szixtusz pápa · Többet látni »

I. Izabella kasztíliai királynő

I.

15. század és I. Izabella kasztíliai királynő · I. Izabella kasztíliai királynő és IV. Szixtusz pápa · Többet látni »

Ibériai-félsziget

Az Ibériai- vagy Pireneusi-félsziget (néha egyszerűen csak Ibéria) Európa délnyugati részén fekszik, itt található Európa legdélibb és legnyugatibb pontja is.

15. század és Ibériai-félsziget · IV. Szixtusz pápa és Ibériai-félsziget · Többet látni »

II. Ferdinánd aragóniai király

II.

15. század és II. Ferdinánd aragóniai király · II. Ferdinánd aragóniai király és IV. Szixtusz pápa · Többet látni »

Inkvizíció

Az inkvizíció vagy katolikus nevén a szent inkvizíció, a késő középkortól kezdve több olyan intézményre utal, amelyek célja az eretnekség felszámolása volt.

15. század és Inkvizíció · IV. Szixtusz pápa és Inkvizíció · Többet látni »

Konstanzi zsinat

Václav Brožík: Husz János a konstanzi zsinaton, festmény (1883) 1415 július 6. Husz János megégetése, miniatúra Ulrich Richental ''Chronik des Konstanzer Konzils'' című művében A konstanzi zsinat 1414-től 1418-ig ülésezett.

15. század és Konstanzi zsinat · IV. Szixtusz pápa és Konstanzi zsinat · Többet látni »

Lorenzo de’ Medici

Lorenzo di Piero de’ Medici, közkeletű nevén Lorenzo il Magnifico – magyarul: „a nagyszerű” vagy „a tündöklő”, (Firenze, 1449. január 1. – Careggi, 1492. április 9.) firenzei államférfi, a művészetek és a tudomány patrónusa, a Medici-család legkiemelkedőbb alakja.

15. század és Lorenzo de’ Medici · IV. Szixtusz pápa és Lorenzo de’ Medici · Többet látni »

Michelangelo Buonarroti

Michelangelo Buonarroti – (IPA: mikeˈlanʤelo bwɔnarˈrɔːti), teljes nevén Michelangelo di Lodovico Buonarroti Simoni; Caprese, 1475.

15. század és Michelangelo Buonarroti · IV. Szixtusz pápa és Michelangelo Buonarroti · Többet látni »

Nepotizmus

A nepotizmus a hatalmi pozíciók és a vele járó előnyök (vagyon, befolyás stb.) olyan elosztása, mikor a döntéshozók a rokonaikat, barátaikat részesítik előnyben a szakmai szempontok szerint alkalmasabb, felkészültebb, kompetensebb jelentkezőkkel szemben.

15. század és Nepotizmus · IV. Szixtusz pápa és Nepotizmus · Többet látni »

Olaszország történelme

keretnélküli Olaszország történelme legalább 700 ezer évre nyúlik vissza, amióta az Appennini-félsziget folyamatosan lakott.

15. század és Olaszország történelme · IV. Szixtusz pápa és Olaszország történelme · Többet látni »

Reneszánsz

Leonardo da Vinci: Vitruvius-tanulmány, példa művészet és tudomány ötvözésére a reneszánszból Benozzo Gozzoli: A Háromkirályok vonulása, freskó, Palazzo Medici-Riccardi-kápolna, Firenze A reneszánsz (a francia renaissance a. m. újjászületés szóból) tudományos forradalmat, művészeti átalakulást, megújulást hozó, meghatározó kulturális mozgalom volt Európa újkori történelmének hajnalán.

15. század és Reneszánsz · IV. Szixtusz pápa és Reneszánsz · Többet látni »

Sandro Botticelli

Önarckép; részlet a ''Háromkirályok imádása'' című képről Sandro Botticelli, eredeti nevén Alessandro di Mariano di Vanni Filipepi (Firenze, 1445. március 1. – 1510. május 17.) itáliai festő, a korai reneszánsz (quattrocento) idején a firenzei iskola legjelesebb képviselője.

15. század és Sandro Botticelli · IV. Szixtusz pápa és Sandro Botticelli · Többet látni »

Sixtus-kápolna

A Sixtus-kápolna belső tere Michelangelo ''Az utolsó ítélet'' című freskója 17 méter magas és 13,5 méter széles A Sixtus-kápolna a Vatikán egyik leghíresebb épülete.

15. század és Sixtus-kápolna · IV. Szixtusz pápa és Sixtus-kápolna · Többet látni »

Vatikáni Apostoli Könyvtár

A Vatikáni Apostoli Könyvtár (latinul Biblotheca Apostolica Vaticana) a Szentszék könyvtára, jelenleg a Vatikánban található.

15. század és Vatikáni Apostoli Könyvtár · IV. Szixtusz pápa és Vatikáni Apostoli Könyvtár · Többet látni »

Velencei Köztársaság

A Velencei Köztársaság (velenceiül: Serenisima Republica de Venesia; olaszul: Serenissima Repubblica di Venezia) Itália északi részén a 8. század és 1797 között fennállott államalakulat volt.

15. század és Velencei Köztársaság · IV. Szixtusz pápa és Velencei Köztársaság · Többet látni »

A fenti lista az alábbi kérdésekre válaszol

Összehasonlítását 15. század és IV. Szixtusz pápa

15. század 299 kapcsolatokat, ugyanakkor IV. Szixtusz pápa 123. Ami közös bennük 17, a Jaccard index 4.03% = 17 / (299 + 123).

Referenciák

Ez a cikk közötti kapcsolatot mutatja 15. század és IV. Szixtusz pápa. Eléréséhez minden cikket, amelyből az információ kivontuk, kérjük, látogasson el:

Hé! Mi vagyunk a Facebook-on most! »