Logo
Uniópédia
Kommunikáció
Szerezd meg: Google Play
Új! Töltse Uniópédia az Android™ készülék!
Letöltés
Gyorsabb hozzáférés, mint a böngésző!
 

Zala (folyó)

Index Zala (folyó)

A Zala teljes terjedelmében Magyarország területén fekvő folyó.

52 kapcsolatok: Őrség, Balaton, Bárándi-patak, Bécs, Berek-patak (Zala folyó), Bodrog (folyó), Csáfordi-patak, Dötki-patak, Dráva, Duna, Fekete-tó (Magyarország), Folyami rák, Folyó, Gyüszi László, Kallósdi-patak, Kaptúra, Körösök, Köszvényes-patak, Kis-Balaton, Kisalföld, Knézy Judit, Magyarország, Maros, Mocsár, Mura (Dráva), Nádas-patak, Orfalu, Pankasz, Pleisztocén, Principális-csatorna, Rába, Római Birodalom, Sajó (folyó), Salomvár, Sárvíz (patak), Szalafő, Szamos, Szentmihályfai-patak, Szláv nyelvek, Türje, Tisza, Vas vármegye, Víz, Zagyva, Zala vármegye, Zalacséb, Zalaegerszeg, Zalaszentgróti-patak, Zalavár, 1807, ..., 19. század, 9. század. Bővíteni index (2 több) »

Őrség

skanzen egyik lakóépülete, 12934. számú műemlék Az Őrség zömében Nyugat-Magyarországon, kisebb részben a szlovéniai Muravidéken található történeti és néprajzi tájegység.

Új!!: Zala (folyó) és Őrség · Többet látni »

Balaton

Balatongyörökön, a 448 méter magas Boncsostetőn A Balaton (költői nevén: „a magyar tenger”, becenevén: Balcsi, németül: Plattensee, latinul: Lacus Pelso, horvátul: Blatno jezero) tó a Dunántúlon, Közép-Európa legnagyobb tava, Magyarország vízrajzának meghatározó eleme.

Új!!: Zala (folyó) és Balaton · Többet látni »

Bárándi-patak

A 4,73 km hosszúságú Bárándi-patak a Zalaapáti-hát területén ered, Dióskál központjától nyugati irányban, Alsókál-Szegfalu településrésztől keletre, ahol egy kis tava is van.

Új!!: Zala (folyó) és Bárándi-patak · Többet látni »

Bécs

Bécs (németül: Wien, bajor nyelvjárás szerint: Wean) Ausztria fővárosa és egyben legnagyobb városa, valamint az ország kilenc szövetségi tartománya közül az egyik.

Új!!: Zala (folyó) és Bécs · Többet látni »

Berek-patak (Zala folyó)

A Berek-patak a Zala vármegyei Zalavég közigazgatási területének északkeleti részén, erdős tájon ered, nem messze Bögöte közigazgatási határától, illetve Zala és Vas vármegyék választóvonalától.

Új!!: Zala (folyó) és Berek-patak (Zala folyó) · Többet látni »

Bodrog (folyó)

A Bodrog a Tisza jobb oldali mellékfolyója.

Új!!: Zala (folyó) és Bodrog (folyó) · Többet látni »

Csáfordi-patak

A Csáfordi-patak Zalaszentgrót Csáford városrészének belterületén ered, és folyása nagy részén is a lakott területen, a település legfőbb útjával nagyjából párhuzamosan halad.

Új!!: Zala (folyó) és Csáfordi-patak · Többet látni »

Dötki-patak

A Dötki-patak Zalaszentgrót Csáford városrésze alsódabronyi területének déli, és Bezeréd közigazgatási területének északi határán ered.

Új!!: Zala (folyó) és Dötki-patak · Többet látni »

Dráva

A Dráva forrása Villachnál Maribor alatt A Dráva (olaszul, szlovénül és horvátul Drava, németül Drau) a Duna jobb oldali mellékfolyója 40 095 km²-es vízgyűjtő területtel és 749 km-es hosszal.

Új!!: Zala (folyó) és Dráva · Többet látni »

Duna

A Duna Európa második leghosszabb folyama az oroszországi Volga után.

Új!!: Zala (folyó) és Duna · Többet látni »

Fekete-tó (Magyarország)

A Fekete-tó, más néven Fekete-láp (vend nyelven Črná mlaká) a Vas vármegyei Orfalu községben található nagy kiterjedésű szigetszerű láp, Magyarország egyik legkiemelkedőbb jelentőségű, egyben legvédettebb természeti értéke.

Új!!: Zala (folyó) és Fekete-tó (Magyarország) · Többet látni »

Folyami rák

Főtt folyami rák A folyami rák vagy nemes rák (Astacus astacus) a felsőbbrendű rákok (Malacostraca) osztályába sorolt tízlábú rákok (Decapoda) rendjében a névadó Astacidae család (és az egész alrendág) karakterfaja, az édesvízi rákok három, Magyarországon őshonos fajának egyike.

Új!!: Zala (folyó) és Folyami rák · Többet látni »

Folyó

A Zambézi folyó és a Viktória-vízesés (Zambia/Zimbabwe, Afrika) A folyó kifejezés egy természetes víztömeget jelent a szárazföldek belsejében, ami az állóvizekkel ellentétben állandó mozgásban van.

Új!!: Zala (folyó) és Folyó · Többet látni »

Gyüszi László

Gyüszi László (Ete, 1929. november 25. – 2019. december 19.) újságíró, tanár, helytörténész, költő, Komárom-Esztergom megye Príma díjasa, Tatabánya díszpolgára (2008).

Új!!: Zala (folyó) és Gyüszi László · Többet látni »

Kallósdi-patak

A Kallósdi-patak a névadó falu nyugati határában ered, és útját keleti irányban folytatva végigfolyik a községen, így a Szt. Anna körtemplom mellett is elhalad.

Új!!: Zala (folyó) és Kallósdi-patak · Többet látni »

Kaptúra

A kaptúra (más néven „folyólefejeződés”) vízrajzi szakkifejezése azt a jelenséget írja le, amikor egy mélyebben fekvő folyóvölgy oldalazó, vagy hátráló erózió révén elér egy másik, magasabban fekvő folyóvölgyet, és így az abban folyó víz átcsap – például egy rendkívüli árvíz alkalmával – az alacsonyabban futó mederbe, és ettől kezdve ezt a folyásirányt követi.

Új!!: Zala (folyó) és Kaptúra · Többet látni »

Körösök

Az összefoglalóan Körösök néven ismert folyók teljes hossza 741,3 km, Romániában, Erdélyben erednek és egyesülésük után 200 kilométerrel Magyarország területén a Tiszába vezetik vizüket.

Új!!: Zala (folyó) és Körösök · Többet látni »

Köszvényes-patak

A Köszvényes-patak a 282 méter magas Kálmán-hegy nemesbüki oldalában ered, és útját déli-délnyugati irányban folytatva keresztülfolyik a falun.

Új!!: Zala (folyó) és Köszvényes-patak · Többet látni »

Kis-Balaton

A Kis-Balaton A Kis-Balaton a Balatontól délnyugatra fekvő, természeti és kulturális értékekben gazdag tájegység, amelynek jelentős része védettséget élvez.

Új!!: Zala (folyó) és Kis-Balaton · Többet látni »

Kisalföld

A Kisalföld Magyarország északnyugati részén található.

Új!!: Zala (folyó) és Kisalföld · Többet látni »

Knézy Judit

Knézy Judit (Baja, 1940. november 3. – 2023. április 25.) magyar néprajzkutató, muzeológus, a Szennai Falumúzeum megálmodója.

Új!!: Zala (folyó) és Knézy Judit · Többet látni »

Magyarország

Magyarország állam Közép-Európában, a Kárpát-medence közepén. 1989 óta parlamentáris köztársaság. Északról Szlovákia, északkeletről Ukrajna, keletről és délkeletről Románia, délről Szerbia, délnyugatról Horvátország és Szlovénia, nyugatról pedig Ausztria határolja. Népessége a 21. században 10 millió alá csökkent. Hivatalos nyelve a magyar, amely a legnagyobb az uráli nyelvcsaládba tartozó nyelvek közül. Fővárosa és legnépesebb városa Budapest... --> Az ország többek között az Európai Unió, a NATO, az OECD, a Világbank és az ENSZ tagja is, része a schengeni övezetnek, része a Délkelet-európai Együttműködési Szervezetnek, valamint egyik alapítója az úgynevezett Visegrádi Együttműködés szervezetnek. Az ország népszerű turisztikai célpont Európában, 2015-ben 16,3 millió külföldi turista utazott ide. Az ország ad otthont a világ egyik legnagyobb termálvízkészletének, a világ egyik legnagyobb termáltavának, Közép-Európa legnagyobb tavának és Közép-Európa legnagyobb füves síkságának. A polgárai számára általános társadalom- és nyugdíjbiztosítási rendszert tart fenn, részben ingyenes egészségügyi ellátással (járulékfizetési kötelezettség mellett), valamint térítésmentes alap-, illetve középfokú oktatást. A felsőoktatás tandíjas, viszont ösztöndíjjal térítésmentesen is igénybe vehető. Magyarország nemzetközi rangsorokban elfoglalt pozíciói kedvezőnek mondhatóak: a 2010-es évek második felében az életminőség-index alapján a világ 38. legjobb életminőségű országa, 20. helyen áll a Jó Ország Index rangsorban (mely az adott országon belüli állapotokat nem veszi figyelembe), 26. helyen áll az egyenlőtlenségekkel korrigált emberi fejlettség rangsorában, 30. a Társadalmi Fejlettségi Index alapján, 2018-ban a világ 33. leginnovatívabb országa a Globális Innovációs Index felmérése szerint, és a globális békeindex 2017-es jelentése alapján a világ 15. legbiztonságosabb országa. A gazdasági életszínvonal és jogállamiság szempontjából már kevésbé kedvező a helyzet. A nettó átlagfizetés és a minimálbér az EU-ban az egyik legalacsonyabb. 2022-ben világviszonylatban közepesen korrupt az ország, míg az Európai Unióban a legkorruptabb. A Transparency International 180 országot rangsoroló korrupciós indexében 2022-ben a 77. helyre került. Az adatok alapján a 2010-es évek folyamán a magyarországi korrupció erősödött. Sajtószabadság tekintetében a 2010-es évek folyamán folyamatosan csúszott le a nemzetközi ranglistán, a Riporterek Határok Nélkül szervezet 2020-as jelentésében a világ országai közül a 89. helyezett volt. A magyar államiság kezdetei visszanyúlnak Szent István király megkoronázása idejére. Ekkortól kezdve több mint 9 évszázadon át Magyar Királyság néven szerepel a történelemben. Jelenlegi határai nagyjából megegyeznek az 1920-ban, az első világháborút lezáró trianoni békeszerződésben kijelölt határokkal. Ennek következményeként az ország elvesztette területének 71, lakosságának 58 százalékát. Az ország a Horthy-rendszerben a revízió reményében, a Szálasi-kormány alatt a német érdekeket kiszolgálva lépett be − ill. maradt hadviselő − a második világháborúban, de a kisebb-nagyobb sikeres harcok és a súlyos veszteségek ellenére sem ért el tartós áttörést, az 1947-es párizsi békeszerződés pedig kialakította a mai országhatárokat. A világháborút követően az ország a Szovjetunió megszállási övezetébe került. A rendszerváltásig kétszer került Magyarország a világpolitika középpontjába: először az 1956-os forradalom kapcsán, másodszor 1989-ben, amikor a páneurópai piknik során a keletnémetek nyugatra távozhattak. 2010 óta a demokrácia szintjén jelentős hanyatlás következett be. 2020-ban olyan országokkal kapott hasonló besorolást, mint Brazília, Indonézia vagy Európában Albánia. A 2020-as brüsszeli jogállamisági jelentés egy sor problémát tárt fel. (Európai Bizottság, 2020. szeptember 30.) 2022-ben az Európai Parlament nagy többséggel elfogadott egy állásfoglalást, amelyben kimondják, hogy Magyarország már nem teljes értékű demokrácia, hanem választási autokrácia, egy hibrid rezsim. Az ország emellett komoly demográfiai krízissel is szembesül.

Új!!: Zala (folyó) és Magyarország · Többet látni »

Maros

Maros (németül Mieresch vagy Marosch) folyó Közép-Európában, a Kárpát-medencében.

Új!!: Zala (folyó) és Maros · Többet látni »

Mocsár

Az Ozegahara-mocsár Japánban A mocsár növényekkel sűrűn benőtt állóvíz, amelyet néhol egybefüggő, mozdulatlan víztükör borít.

Új!!: Zala (folyó) és Mocsár · Többet látni »

Mura (Dráva)

A Mura (németül: Mur, vendül Müra vagy Möra, horvátul és szlovénül Mura) közép-európai folyó, a Dráva leghosszabb mellékfolyója, amelyen négy ország (Ausztria, Szlovénia, Horvátország és Magyarország) osztozik.

Új!!: Zala (folyó) és Mura (Dráva) · Többet látni »

Nádas-patak

A Nádas-patak a Vas vármegyei Bögöte területén ered, de pár száz méter után Türje Adolfmajor településrészénél átlép Zala vármegyébe.

Új!!: Zala (folyó) és Nádas-patak · Többet látni »

Orfalu

Orfalu község Vas vármegye Szentgotthárdi járásában.

Új!!: Zala (folyó) és Orfalu · Többet látni »

Pankasz

Pankasz község Vas vármegyében, a Körmendi járásban.

Új!!: Zala (folyó) és Pankasz · Többet látni »

Pleisztocén

A pleisztocén földtörténeti kor, a pliocént követő, a holocén („jelenkor”) előtti kora.

Új!!: Zala (folyó) és Pleisztocén · Többet látni »

Principális-csatorna

A Principális-csatorna Zala vármegyében, Misefán ered.

Új!!: Zala (folyó) és Principális-csatorna · Többet látni »

Rába

A Rába (németül Raab, latinul Arrabo) Magyarország 3.

Új!!: Zala (folyó) és Rába · Többet látni »

Római Birodalom

Romulust és Remust szoptatja A Római Birodalom az ókori Róma által létrehozott államalakulat volt a Földközi-tenger medencéjében.

Új!!: Zala (folyó) és Római Birodalom · Többet látni »

Sajó (folyó)

A Sajó (szlovákul Slaná) Kelet-Szlovákia és Északkelet-Magyarország egyik legnagyobb folyója, a Tisza jelentős mellékvize.

Új!!: Zala (folyó) és Sajó (folyó) · Többet látni »

Salomvár

Salomvár község Zala vármegyében, a Zalaegerszegi járásban.

Új!!: Zala (folyó) és Salomvár · Többet látni »

Sárvíz (patak)

A Sárvíz Vas vármegyében, Sárfimizdónál eredő patak.

Új!!: Zala (folyó) és Sárvíz (patak) · Többet látni »

Szalafő

Szalafő község Vas vármegyében, a Körmendi járásban.

Új!!: Zala (folyó) és Szalafő · Többet látni »

Szamos

A Szamos (románul Someș) a Tisza bal oldali mellékfolyója.

Új!!: Zala (folyó) és Szamos · Többet látni »

Szentmihályfai-patak

A Szentmihályfai-patak a Zalai-dombságban ered, Bödétől délnyugati irányban.

Új!!: Zala (folyó) és Szentmihályfai-patak · Többet látni »

Szláv nyelvek

A szláv nyelvek a szláv népcsoportok egymással közeli kapcsolatban álló nyelvei.

Új!!: Zala (folyó) és Szláv nyelvek · Többet látni »

Türje

Türje község Zala vármegyében, a Zalaszentgróti járásban.

Új!!: Zala (folyó) és Türje · Többet látni »

Tisza

A Tisza (németül Theiß, szlovákul és románul Tisa, szerbül Тиса / Tisa, ukránul Тиса) a Duna leghosszabb mellékfolyója, Közép-Európa legfontosabb folyóinak egyike, Magyarország második legnagyobb folyója.

Új!!: Zala (folyó) és Tisza · Többet látni »

Vas vármegye

Vas vármegye, 1950 és 2022 között Vas megye, közigazgatási terület Magyarország nyugati részén.

Új!!: Zala (folyó) és Vas vármegye · Többet látni »

Víz

A víz, vagyis a dihidrogén-monoxid a hidrogén és az oxigén vegyülete, kémiai képlete H2O.

Új!!: Zala (folyó) és Víz · Többet látni »

Zagyva

A Zagyva a Tisza középső szakaszának legjelentősebb jobb parti mellékfolyója, a Nyugat-Mátra és a Cserhát legjelentősebb vízgyűjtője.

Új!!: Zala (folyó) és Zagyva · Többet látni »

Zala vármegye

Zala vármegye, 1950 és 2022 között Zala megye, közigazgatási egység a Dunántúl délnyugati részén.

Új!!: Zala (folyó) és Zala vármegye · Többet látni »

Zalacséb

Zalacséb község Zala vármegyében, a Zalaegerszegi járásban.

Új!!: Zala (folyó) és Zalacséb · Többet látni »

Zalaegerszeg

Zalaegerszeg (németül Egersee, horvátul Jegersek vagy Jagersek; elterjedt rövidítése: „Zeg”) Zala vármegye székhelye, megyei jogú város.

Új!!: Zala (folyó) és Zalaegerszeg · Többet látni »

Zalaszentgróti-patak

A Zalaszentgróti-patak a névadó város keleti, Kisgörbő felőli határában ered.

Új!!: Zala (folyó) és Zalaszentgróti-patak · Többet látni »

Zalavár

Zalavár község Zala vármegyében, a Keszthelyi járásban.

Új!!: Zala (folyó) és Zalavár · Többet látni »

1807

Nincs leírás.

Új!!: Zala (folyó) és 1807 · Többet látni »

19. század

Évtizedek: 1800-as évek 1810-es évek 1820-as évek 1830-as évek 1840-es évek 1850-es évek 1860-as évek 1870-es évek 1880-as évek 1890-es évek A 19.

Új!!: Zala (folyó) és 19. század · Többet látni »

9. század

A világ keleti fele a 9. század végén (angol nyelvű) A 9.

Új!!: Zala (folyó) és 9. század · Többet látni »

KimenőBeérkező
Hé! Mi vagyunk a Facebook-on most! »