Gyorsabb hozzáférés, mint a böngésző!
153 kapcsolatok: Alattyán, Alföld, Amúr, Apc, Újszász, Ágói-patak, Északi-középhegység, Baj-patak, Balaton, Baláta-patak, Balin (halfaj), Balla-patak, Bátonyterenye, Bér-patak, Búzás-patak, Bükk-völgyi-patak, Bükkszéki-patak, Bene-patak, Besenyszög, Boldog (település), Borsóhalmi-csatorna, Bujáki-patak, Busa, Céklás-völgyi-patak, Compó, Csörgő-patak, Cserhát, Csevice-patak, Csevice-patak (Nógrád vármegye), Csuka, Csurgó-patak, Dévérkeszeg, Diós-patak, Dolinka-patak, Domoszlói-patak, Dorogháza, Duna, Dunai tarajos gőte, Európai harcsa, Farkasalmalepke, Fedémesi-patak, Fejes domolykó, Fekete-tenger, Fogassüllő, Galga, Galya-patak, Gödöllői-dombság, Gyór-árok, Gyöngyös-patak (Gyöngyös), Gyilkos-ér, ..., Hajta-patak, Hatvan, Hévíz-patak, Hússzínű ujjaskosbor, Heves vármegye, Hosszú-völgyi-patak, Ibolyás tűzlepke, Ilona-patak, Index.hu, Iványi-patak, Jánoshida, Jász-Nagykun-Szolnok vármegye, Jászalsószentgyörgy, Jászberény, Jászfényszaru, Jászfelsőszentgyörgy, Jászjákóhalma, Jászkeszeg, Jászság, Jásztelek, Jobbágyi, Kajra-patak, Karancs (hegység), Karancs–Medves Tájvédelmi Körzet, Kartal-völgyi-patak, Kazár-patak, Kígyós-patak (Heves vármegye), Kömrök-patak, Köszörű-patak (Magyarország), Kövecses-patak, Köves-patak, Kürti-patak, Kecskés-patak, Kelet-cserháti Tájvédelmi Körzet, Keleti-Gyilkos-csatorna, Kis-Gyilkos-csatorna, Lőrinci (Magyarország), Leleszi-patak, Lengyendi-patak, Maconka, Magyar Haltani Társaság, Magyarország, Magyarország legbővizűbb folyóinak listája, Márna, Mátra, Mátrai Tájvédelmi Körzet, Mátramindszent, Mátraszőlős, Mátraszele, Mátraterenye, Mátraverebély, Ménkes-patak, Medves-hegység, Mindszenti-patak, Nagy tűzlepke, Nógrád vármegye, Nemti, Nyiget-patak, Parádi-Tarna, Pásztó, Pest vármegye, Petőfibánya, Ponty, Puskás-patak, Saj-völgyi-patak, Salgóbánya, Salgótarján, Sió, Szalajka-patak (Nógrád vármegye), Szamár-patak, Szarv-Ágy, Szászberek, Szúnyogirtó fogasponty, Szentkúti-patak, Szentlőrinckáta, Szilas-patak (Nógrád vármegye), Sziráki-patak, Szolnok, Szuha-patak (Cserhát), Szurdokpüspöki, Tar, Tarcsai-patak, Tarján-patak, Tarján-patak (Gyöngyös), Tarna (patak), Tarnóca-patak, Tápió, Tó-patak, Tószeri-patak, Törpeharcsa, Tisza, Toka-patak, Utas-patak, Vanyarci-patak, Vízgyűjtő terület, Vízimalom, Vöröshasú unka, Virág-patak, Vizslás-patak, Zagyvarékas, Zagyvaróna, Zagyvaszántó, Zala (folyó). Bővíteni index (103 több) »
Alattyán
Alattyán község az Észak-Alföld régióban, Jász-Nagykun-Szolnok vármegyében, a Jászapáti járásban.
Új!!: Zagyva és Alattyán · Többet látni »
Alföld
Az Alföld (vagy régebben: Nagy Magyar Alföld) morfológiailag az eurázsiai sztyeppevidék legnyugatibb területe, kiterjedése kb.
Új!!: Zagyva és Alföld · Többet látni »
Amúr
#ÁTIRÁNYÍTÁS Amur (egyértelműsítő lap).
Új!!: Zagyva és Amúr · Többet látni »
Apc
Apc község Heves vármegyében, a Hatvani járásban.
Új!!: Zagyva és Apc · Többet látni »
Újszász
Újszász város az Észak-Alföldi régióban, Jász-Nagykun-Szolnok vármegye Szolnoki járásában.
Új!!: Zagyva és Újszász · Többet látni »
Ágói-patak
Az Ágói-patak a Mátrában ered, Szűcsi északnyugati határában, Heves vármegyében, mintegy 400 méteres tengerszint feletti magasságban.
Új!!: Zagyva és Ágói-patak · Többet látni »
Északi-középhegység
Az Északi-középhegység vagy Észak-magyarországi-középhegység elnevezés kétféle jelentésben is használható.
Új!!: Zagyva és Északi-középhegység · Többet látni »
Baj-patak
A Baj-patak a Mátrában ered, Recsk településtől délkeletre, Heves vármegyében, mintegy 510 méteres tengerszint feletti magasságban.
Új!!: Zagyva és Baj-patak · Többet látni »
Balaton
Balatongyörökön, a 448 méter magas Boncsostetőn A Balaton (költői nevén: „a magyar tenger”, becenevén: Balcsi, németül: Plattensee, latinul: Lacus Pelso, horvátul: Blatno jezero) tó a Dunántúlon, Közép-Európa legnagyobb tava, Magyarország vízrajzának meghatározó eleme.
Új!!: Zagyva és Balaton · Többet látni »
Baláta-patak
A Baláta-patak a Mátrában ered, Parádsasvár településtől északra, Heves vármegyében, mintegy 310 méteres tengerszint feletti magasságban.
Új!!: Zagyva és Baláta-patak · Többet látni »
Balin (halfaj)
A balin (Leuciscus aspius korábban, Aspius aspius) a sugarasúszójú halak (Actinopterygii) osztályának pontyalakúak (Cypriniformes) rendjébe, ezen belül a pontyfélék (Cyprinidae) családjába tartozó faj.
Új!!: Zagyva és Balin (halfaj) · Többet látni »
Balla-patak
A Balla-patak a Mátrában ered, Mátraballa településtől északnyugatra, Mátranovák településtől -nyire délkeletre, Heves vármegyében, mintegy 260 méteres tengerszint feletti magasságban.
Új!!: Zagyva és Balla-patak · Többet látni »
Bátonyterenye
Bátonyterenye Nógrád vármegye harmadik legnagyobb települése, a Bátonyterenyei járás székhelye.
Új!!: Zagyva és Bátonyterenye · Többet látni »
Bér-patak
A Bér-patak a Cserhátban ered, Bér északnyugati határában, Nógrád vármegyében, mintegy 300 méteres tengerszint feletti magasságban.
Új!!: Zagyva és Bér-patak · Többet látni »
Búzás-patak
A Búzás-patak a Mátrában ered, Szajla településtől északnyugatra, Heves vármegyében, mintegy 210 méteres tengerszint feletti magasságban.
Új!!: Zagyva és Búzás-patak · Többet látni »
Bükk-völgyi-patak
A Bükk-völgyi-patak a Cserhátban ered, Bátonyterenye északnyugati határában, Nógrád vármegyében, mintegy 290 méteres tengerszint feletti magasságban.
Új!!: Zagyva és Bükk-völgyi-patak · Többet látni »
Bükkszéki-patak
A Bükkszéki-patak, másik ismert nevén: Kölesszói-patak a Bükk-vidék területén ered, Bükkszék településtől keletre, Heves vármegyében, mintegy 250 méteres tengerszint feletti magasságban.
Új!!: Zagyva és Bükkszéki-patak · Többet látni »
Bene-patak
A Bene-patak a Mátrában ered, Mátraháza településtől keletre, Heves vármegyében, mintegy 730 méteres tengerszint feletti magasságban.
Új!!: Zagyva és Bene-patak · Többet látni »
Besenyszög
Besenyszög város Jász-Nagykun-Szolnok vármegyében, a Szolnoki járásban.
Új!!: Zagyva és Besenyszög · Többet látni »
Boldog (település)
Boldog község Heves vármegye Hatvani járásában.
Új!!: Zagyva és Boldog (település) · Többet látni »
Borsóhalmi-csatorna
A Borsóhalmi-csatorna a Jászságban ered, Jászberénytől északkeletre, Jász-Nagykun-Szolnok vármegyében.
Új!!: Zagyva és Borsóhalmi-csatorna · Többet látni »
Bujáki-patak
A Bujáki-patak a Cserhátban ered, Buják északnyugati határában, Nógrád vármegyében, mintegy 290 méteres tengerszint feletti magasságban.
Új!!: Zagyva és Bujáki-patak · Többet látni »
Busa
A busa (Hypophthalmichthys) a sugarasúszójú halak (Actinopterygii) osztályának pontyalakúak (Cypriniformes) rendjébe, ezen belül a pontyfélék (Cyprinidae) családjába tartozó nem.
Új!!: Zagyva és Busa · Többet látni »
Céklás-völgyi-patak
A Céklás-völgyi-patak a Cserhátban ered, Erdőkürt északnyugati határában, Pest vármegyében, mintegy 220 méteres tengerszint feletti magasságban.
Új!!: Zagyva és Céklás-völgyi-patak · Többet látni »
Compó
A compó (Tinca tinca) a sugarasúszójú halak (Actinopterygii) osztályának pontyalakúak (Cypriniformes) rendjébe, ezen belül a pontyfélék (Cyprinidae) családjába tartozó faj.
Új!!: Zagyva és Compó · Többet látni »
Csörgő-patak
A Csörgő-patak a Mátrában ered, Nógrád vármegyében, mintegy 750 méteres tengerszint feletti magasságban.
Új!!: Zagyva és Csörgő-patak · Többet látni »
Cserhát
A Cserhát az Északi-középhegység egyik tagja.
Új!!: Zagyva és Cserhát · Többet látni »
Csevice-patak
A Csevice-patak a Mátrában ered, Recsk településtől délnyugatra, Heves vármegyében, mintegy 430 méteres tengerszint feletti magasságban.
Új!!: Zagyva és Csevice-patak · Többet látni »
Csevice-patak (Nógrád vármegye)
A Csevice-patak a Mátrában ered, a Galyatetőtől északkeletre, Nógrád vármegyében, mintegy 470 méteres tengerszint feletti magasságban.
Új!!: Zagyva és Csevice-patak (Nógrád vármegye) · Többet látni »
Csuka
A csuka (Esox lucius) a sugarasúszójú halak (Actinopterygii) osztályának csukaalakúak (Esociformes) rendjébe, ezen belül a csukafélék (Esocidae) családjába tartozó faj.
Új!!: Zagyva és Csuka · Többet látni »
Csurgó-patak
A Csurgó-patak a Cserhátban ered, Vanyarc északi határában, Nógrád vármegyében, mintegy 270 méteres tengerszint feletti magasságban.
Új!!: Zagyva és Csurgó-patak · Többet látni »
Dévérkeszeg
A dévérkeszeg (Abramis brama) a csontos halak (Osteichthyes) főosztályába a sugarasúszójú halak (Actinopterygii) osztályába a pontyalakúak (Cypriniformes) rendjébe és a pontyfélék (Cyprinidae) családjába tartozó faj.
Új!!: Zagyva és Dévérkeszeg · Többet látni »
Diós-patak
A Diós-patak a Mátrában ered, Nógrád vármegyében, mintegy 500 méteres tengerszint feletti magasságban.
Új!!: Zagyva és Diós-patak · Többet látni »
Dolinka-patak
A Dolinka-patak a Mátrában ered, Nógrád vármegyében, mintegy 190 méteres tengerszint feletti magasságban.
Új!!: Zagyva és Dolinka-patak · Többet látni »
Domoszlói-patak
A Domoszlói-patak a Mátrában ered, Domoszló településtől északnyugatra, Heves vármegyében, mintegy 500 méteres tengerszint feletti magasságban.
Új!!: Zagyva és Domoszlói-patak · Többet látni »
Dorogháza
Dorogháza község Nógrád vármegyében, a Bátonyterenyei járásban.
Új!!: Zagyva és Dorogháza · Többet látni »
Duna
A Duna Európa második leghosszabb folyama az oroszországi Volga után.
Új!!: Zagyva és Duna · Többet látni »
Dunai tarajos gőte
#ÁTIRÁNYÍTÁS Dunai gőte.
Új!!: Zagyva és Dunai tarajos gőte · Többet látni »
Európai harcsa
Az európai harcsa (Silurus glanis), a sugarasúszójú halak (Actinopterygii) osztályába, a harcsaalakúak (Siluriformes) rendjébe és a harcsafélék (Siluridae) családjába tartozó faj.
Új!!: Zagyva és Európai harcsa · Többet látni »
Farkasalmalepke
A farkasalmalepke (Zerynthia polyxena) védett, a Vörös Könyvben szereplő lepkefaj.
Új!!: Zagyva és Farkasalmalepke · Többet látni »
Fedémesi-patak
A Fedémesi-patak a Heves–Borsodi-dombságban ered, Fedémes településtől keletre, Heves vármegyében, mintegy 250 méteres tengerszint feletti magasságban.
Új!!: Zagyva és Fedémesi-patak · Többet látni »
Fejes domolykó
A fejes domolykó (Squalius cephalus) a sugarasúszójú halak (Actinopterygii) osztályának pontyalakúak (Cypriniformes) rendjébe, ezen belül a pontyfélék (Cyprinidae) családjába tartozó faj.
Új!!: Zagyva és Fejes domolykó · Többet látni »
Fekete-tenger
A Fekete-tenger Délkelet-Európa és Kis-Ázsia között található.
Új!!: Zagyva és Fekete-tenger · Többet látni »
Fogassüllő
Egészben sütött fogas A fogassüllő (Sander lucioperca) a sugarasúszójú halak (Actinopterygii) osztályába, a sügéralakúak (Perciformes) rendjébe és a sügérfélék (Percidae) családjába tartozó faj.
Új!!: Zagyva és Fogassüllő · Többet látni »
Galga
A Galga folyó Magyarországon, a Cserhátban és az Alföldön; a Zagyva jobb oldali mellékfolyója.
Új!!: Zagyva és Galga · Többet látni »
Galya-patak
A Galya-patak a Mátrában ered, Mátraalmás délkeleti határában, Nógrád vármegyében, mintegy 830 méteres tengerszint feletti magasságban.
Új!!: Zagyva és Galya-patak · Többet látni »
Gödöllői-dombság
A Gödöllői-dombság Pest vármegyében Budapesttől keleti irányba a Galga folyóig tartó kistáj.
Új!!: Zagyva és Gödöllői-dombság · Többet látni »
Gyór-árok
A Gyór-árok a Jászságban ered, az Alföld északi részén, Jász-Nagykun-Szolnok vármegyében.
Új!!: Zagyva és Gyór-árok · Többet látni »
Gyöngyös-patak (Gyöngyös)
A Gyöngyös-patak a Mátra aljában ered, Gyöngyös város nyugati határában, a Gyöngyös-Rédei-víztárolóból, amely a Tarján-patak és a Toka-patak összefolyásának vizét duzzasztja fel Heves vármegyében, mintegy 320 méteres tengerszint feletti magasságban.
Új!!: Zagyva és Gyöngyös-patak (Gyöngyös) · Többet látni »
Gyilkos-ér
A Gyilkos-ér a Jászságban ered, Jászberénytől északra, Jász-Nagykun-Szolnok vármegyében.
Új!!: Zagyva és Gyilkos-ér · Többet látni »
Hajta-patak
A Hajta-patak Pest vármegyében ered, Vácszentlászlótól északnyugati irányban.
Új!!: Zagyva és Hajta-patak · Többet látni »
Hatvan
Hatvan (németül: Hottwan) város Heves vármegye délnyugati részén, a Hatvani járás székhelye.
Új!!: Zagyva és Hatvan · Többet látni »
Hévíz-patak
A Hévíz-patak a Cserhátban ered, Nagyoroszi településtől északra, Nógrád vármegyében, mintegy 270 méteres tengerszint feletti magasságban.
Új!!: Zagyva és Hévíz-patak · Többet látni »
Hússzínű ujjaskosbor
A hússzínű ujjaskosbor (Dactylorhiza incarnata) a kosborfélék családjába tartozó, Eurázsiában honos, nedves talajú réteken élő, Magyarországon védett növényfaj.
Új!!: Zagyva és Hússzínű ujjaskosbor · Többet látni »
Heves vármegye
Heves vármegye, 1950 és 2022 között Heves megye (németül: Komitat Hewesch, szlovákul: Hevešská župa) közigazgatási egység Magyarország északkeleti részében, az észak-magyarországi régióban.
Új!!: Zagyva és Heves vármegye · Többet látni »
Hosszú-völgyi-patak
A Hosszú-völgyi-patak a Heves–Borsodi-dombságban ered, Váraszó településtől északra, Heves vármegyében, mintegy 380 méteres tengerszint feletti magasságban.
Új!!: Zagyva és Hosszú-völgyi-patak · Többet látni »
Ibolyás tűzlepke
Az ibolyás tűzlepke (Lycaena alciphron) a boglárkalepke-félék családjába tartozó, Európától Közép-Ázsiáig elterjedt lepkefaj.
Új!!: Zagyva és Ibolyás tűzlepke · Többet látni »
Ilona-patak
Az Ilona-patak a Mátrában ered, Parád településtől délre, Heves vármegyében, mintegy 610 méteres tengerszint feletti magasságban.
Új!!: Zagyva és Ilona-patak · Többet látni »
Index.hu
Az Index az egyik leglátogatottabb magyar internetes hírportál.
Új!!: Zagyva és Index.hu · Többet látni »
Iványi-patak
Az Iványi-patak a Mátrában ered, Mátraterenyétől déli irányban, Nógrád vármegyében, mintegy 470 méteres tengerszint feletti magasságban.
Új!!: Zagyva és Iványi-patak · Többet látni »
Jánoshida
Jánoshida község Jász-Nagykun-Szolnok vármegyében, a Jászapáti járásban.
Új!!: Zagyva és Jánoshida · Többet látni »
Jász-Nagykun-Szolnok vármegye
Kunhalom tetején magasodó szélmalom Kengyel határában Jász-Nagykun-Szolnok vármegye, 1950 és 1990 között Szolnok megye, 1990 és 2022 között Jász-Nagykun-Szolnok megye, (németül: Jaß-Großkumanien-Sollnock) közigazgatási egység Magyarországon, mely az Észak-Alföldi régióban és Kelet-Magyarország középső részén található, a Tisza által kettéosztva.
Új!!: Zagyva és Jász-Nagykun-Szolnok vármegye · Többet látni »
Jászalsószentgyörgy
Jászalsószentgyörgy község Jász-Nagykun-Szolnok vármegyében, a Jászapáti járásban.
Új!!: Zagyva és Jászalsószentgyörgy · Többet látni »
Jászberény
Jászberény város az Észak-Alföld régióban, Jász-Nagykun-Szolnok vármegyében fekszik; a Jászberényi járás központja.
Új!!: Zagyva és Jászberény · Többet látni »
Jászfényszaru
Jászfényszaru (korábban: Fényszaru) város Jász-Nagykun-Szolnok vármegyében, a Jászberényi járásban.
Új!!: Zagyva és Jászfényszaru · Többet látni »
Jászfelsőszentgyörgy
Jászfelsőszentgyörgy község Jász-Nagykun-Szolnok vármegyében, a Jászberényi járásban.
Új!!: Zagyva és Jászfelsőszentgyörgy · Többet látni »
Jászjákóhalma
Jászjákóhalma község Jász-Nagykun-Szolnok vármegyében, a Jászberényi járásban.
Új!!: Zagyva és Jászjákóhalma · Többet látni »
Jászkeszeg
A jászkeszeg (Leuciscus idus) a sugarasúszójú halak (Actinopterygii) osztályának pontyalakúak (Cypriniformes) rendjébe, ezen belül a pontyfélék (Cyprinidae) családjába tartozó faj.
Új!!: Zagyva és Jászkeszeg · Többet látni »
Jászság
első katonai felmérés térképén A Jászság az Alföld északi részén elhelyezkedő, néprajzilag és földrajzilag környezetétől jól, bár nem azonosan elhatárolható terület.
Új!!: Zagyva és Jászság · Többet látni »
Jásztelek
Jásztelek község Jász-Nagykun-Szolnok vármegyében, a Jászberényi járásban.
Új!!: Zagyva és Jásztelek · Többet látni »
Jobbágyi
Jobbágyi község Nógrád vármegyében, a Pásztói járásban.
Új!!: Zagyva és Jobbágyi · Többet látni »
Kajra-patak
A Kajra-patak a Heves–Borsodi-dombság ered, Istenmezeje településtől nyugatra, Heves vármegyében, mintegy 450 méteres tengerszint feletti magasságban.
Új!!: Zagyva és Kajra-patak · Többet látni »
Karancs (hegység)
A Karancs (am. Mucsényi-hegység) kisebb hegyvonulat a szlovák-magyar határon.
Új!!: Zagyva és Karancs (hegység) · Többet látni »
Karancs–Medves Tájvédelmi Körzet
A Karancs–Medves Tájvédelmi Körzet területe 6709 hektár, ebből szigorúan védett 447 hektár.
Új!!: Zagyva és Karancs–Medves Tájvédelmi Körzet · Többet látni »
Kartal-völgyi-patak
A Kartal-völgyi-patak a Gödöllői-dombságban ered, Kartal északkeleti határában, Pest vármegyében, mintegy 130 méteres tengerszint feletti magasságban.
Új!!: Zagyva és Kartal-völgyi-patak · Többet látni »
Kazár-patak
A Kazár-patak a Cserhátban ered, Kazár településtől északnyugatra, Nógrád vármegyében, mintegy 270 méteres tengerszint feletti magasságban.
Új!!: Zagyva és Kazár-patak · Többet látni »
Kígyós-patak (Heves vármegye)
A Kígyós-patak a Heves–Borsodi-dombságban ered, Sirok településtől északkeletre, Heves vármegyében, mintegy 270 méteres tengerszint feletti magasságban.
Új!!: Zagyva és Kígyós-patak (Heves vármegye) · Többet látni »
Kömrök-patak
A Kömrök-patak a Cserhátban ered, Verseg nyugati határában, Nógrád vármegyében, mintegy 150 méteres tengerszint feletti magasságban.
Új!!: Zagyva és Kömrök-patak · Többet látni »
Köszörű-patak (Magyarország)
A Köszörű-patak a Mátrában ered, Parádsasvár településtől délkeletre, Heves vármegyében, mintegy 420 méteres tengerszint feletti magasságban.
Új!!: Zagyva és Köszörű-patak (Magyarország) · Többet látni »
Kövecses-patak
A patak eredeti medre a tározó megépítése előtt. A Kövecses-patak a Mátrában ered, Nógrád vármegyében, mintegy 650 méteres tengerszint feletti magasságban.
Új!!: Zagyva és Kövecses-patak · Többet látni »
Köves-patak
A Köves-patak a Mátrában ered, Parád-Parádóhuta településrésztől délre, Heves vármegyében, mintegy 580 méteres tengerszint feletti magasságban.
Új!!: Zagyva és Köves-patak · Többet látni »
Kürti-patak
A Kürti-patak a Mátrában ered, Mátraderecske településtől északra, Heves vármegyében, mintegy 250 méteres tengerszint feletti magasságban.
Új!!: Zagyva és Kürti-patak · Többet látni »
Kecskés-patak
A Kecskés-patak a Cserhátban ered, Mátraverebély délkeleti határában, Nógrád vármegyében, mintegy 490 méteres tengerszint feletti magasságban.
Új!!: Zagyva és Kecskés-patak · Többet látni »
Kelet-cserháti Tájvédelmi Körzet
A Kelet-cserháti Tájvédelmi Körzet területe 6916 hektár, ebből fokozottan védett 493 hektár.
Új!!: Zagyva és Kelet-cserháti Tájvédelmi Körzet · Többet látni »
Keleti-Gyilkos-csatorna
A Keleti-Gyilkos-csatorna a Jászságban ered, Jászberénytől északkeletre, Jász-Nagykun-Szolnok vármegyében.
Új!!: Zagyva és Keleti-Gyilkos-csatorna · Többet látni »
Kis-Gyilkos-csatorna
A Kis-Gyilkos-csatorna a Jászságban ered, Jászberénytől északkeletre, Jász-Nagykun-Szolnok vármegyében.
Új!!: Zagyva és Kis-Gyilkos-csatorna · Többet látni »
Lőrinci (Magyarország)
Lőrinci Heves vármegye nyugati részén fekvő város, a Hatvani járásban.
Új!!: Zagyva és Lőrinci (Magyarország) · Többet látni »
Leleszi-patak
A Leleszi-patak a Mátrában ered, Szentdomonkos településtől keletre, Heves vármegyében, mintegy 280 méter tengerszint feletti magasságban.
Új!!: Zagyva és Leleszi-patak · Többet látni »
Lengyendi-patak
A Lengyendi-patak a Mátrában ered, a Galyatető északnyugati határában, Nógrád vármegyében, mintegy 870 méteres tengerszint feletti magasságban.
Új!!: Zagyva és Lengyendi-patak · Többet látni »
Maconka
Maconka 1984 óta Bátonyterenye városrésze a mai Nógrád vármegyében.
Új!!: Zagyva és Maconka · Többet látni »
Magyar Haltani Társaság
A Magyar Haltani Társaság (MHTT) a természetes vizek haltani vizsgálatával foglalkozó kutatók, valamint a velük összefogó, vizeinkért és halainkért tenni akaró személyek közös szervezete.
Új!!: Zagyva és Magyar Haltani Társaság · Többet látni »
Magyarország
Magyarország állam Közép-Európában, a Kárpát-medence közepén. 1989 óta parlamentáris köztársaság. Északról Szlovákia, északkeletről Ukrajna, keletről és délkeletről Románia, délről Szerbia, délnyugatról Horvátország és Szlovénia, nyugatról pedig Ausztria határolja. Népessége a 21. században 10 millió alá csökkent. Hivatalos nyelve a magyar, amely a legnagyobb az uráli nyelvcsaládba tartozó nyelvek közül. Fővárosa és legnépesebb városa Budapest... --> Az ország többek között az Európai Unió, a NATO, az OECD, a Világbank és az ENSZ tagja is, része a schengeni övezetnek, része a Délkelet-európai Együttműködési Szervezetnek, valamint egyik alapítója az úgynevezett Visegrádi Együttműködés szervezetnek. Az ország népszerű turisztikai célpont Európában, 2015-ben 16,3 millió külföldi turista utazott ide. Az ország ad otthont a világ egyik legnagyobb termálvízkészletének, a világ egyik legnagyobb termáltavának, Közép-Európa legnagyobb tavának és Közép-Európa legnagyobb füves síkságának. A polgárai számára általános társadalom- és nyugdíjbiztosítási rendszert tart fenn, részben ingyenes egészségügyi ellátással (járulékfizetési kötelezettség mellett), valamint térítésmentes alap-, illetve középfokú oktatást. A felsőoktatás tandíjas, viszont ösztöndíjjal térítésmentesen is igénybe vehető. Magyarország nemzetközi rangsorokban elfoglalt pozíciói kedvezőnek mondhatóak: a 2010-es évek második felében az életminőség-index alapján a világ 38. legjobb életminőségű országa, 20. helyen áll a Jó Ország Index rangsorban (mely az adott országon belüli állapotokat nem veszi figyelembe), 26. helyen áll az egyenlőtlenségekkel korrigált emberi fejlettség rangsorában, 30. a Társadalmi Fejlettségi Index alapján, 2018-ban a világ 33. leginnovatívabb országa a Globális Innovációs Index felmérése szerint, és a globális békeindex 2017-es jelentése alapján a világ 15. legbiztonságosabb országa. A gazdasági életszínvonal és jogállamiság szempontjából már kevésbé kedvező a helyzet. A nettó átlagfizetés és a minimálbér az EU-ban az egyik legalacsonyabb. 2022-ben világviszonylatban közepesen korrupt az ország, míg az Európai Unióban a legkorruptabb. A Transparency International 180 országot rangsoroló korrupciós indexében 2022-ben a 77. helyre került. Az adatok alapján a 2010-es évek folyamán a magyarországi korrupció erősödött. Sajtószabadság tekintetében a 2010-es évek folyamán folyamatosan csúszott le a nemzetközi ranglistán, a Riporterek Határok Nélkül szervezet 2020-as jelentésében a világ országai közül a 89. helyezett volt. A magyar államiság kezdetei visszanyúlnak Szent István király megkoronázása idejére. Ekkortól kezdve több mint 9 évszázadon át Magyar Királyság néven szerepel a történelemben. Jelenlegi határai nagyjából megegyeznek az 1920-ban, az első világháborút lezáró trianoni békeszerződésben kijelölt határokkal. Ennek következményeként az ország elvesztette területének 71, lakosságának 58 százalékát. Az ország a Horthy-rendszerben a revízió reményében, a Szálasi-kormány alatt a német érdekeket kiszolgálva lépett be − ill. maradt hadviselő − a második világháborúban, de a kisebb-nagyobb sikeres harcok és a súlyos veszteségek ellenére sem ért el tartós áttörést, az 1947-es párizsi békeszerződés pedig kialakította a mai országhatárokat. A világháborút követően az ország a Szovjetunió megszállási övezetébe került. A rendszerváltásig kétszer került Magyarország a világpolitika középpontjába: először az 1956-os forradalom kapcsán, másodszor 1989-ben, amikor a páneurópai piknik során a keletnémetek nyugatra távozhattak. 2010 óta a demokrácia szintjén jelentős hanyatlás következett be. 2020-ban olyan országokkal kapott hasonló besorolást, mint Brazília, Indonézia vagy Európában Albánia. A 2020-as brüsszeli jogállamisági jelentés egy sor problémát tárt fel. (Európai Bizottság, 2020. szeptember 30.) 2022-ben az Európai Parlament nagy többséggel elfogadott egy állásfoglalást, amelyben kimondják, hogy Magyarország már nem teljes értékű demokrácia, hanem választási autokrácia, egy hibrid rezsim. Az ország emellett komoly demográfiai krízissel is szembesül.
Új!!: Zagyva és Magyarország · Többet látni »
Magyarország legbővizűbb folyóinak listája
A lista Magyarország legbővizűbb folyóit tartalmazza.
Új!!: Zagyva és Magyarország legbővizűbb folyóinak listája · Többet látni »
Márna
A márna vagy rózsás márna (Barbus barbus) a sugarasúszójú halak (Actinopterygii) osztályának a pontyalakúak (Cypriniformes) rendjéhez, ezen belül a pontyfélék (Cyprinidae) családjához tartozó faj.
Új!!: Zagyva és Márna · Többet látni »
Mátra
Téli bükkös a Mátrában A Mátra az Északi-középhegység egyik, vulkanikus eredetű tagja, amely 900 négyzetkilométeren terül el a Cserhát és a Bükk-vidék között.
Új!!: Zagyva és Mátra · Többet látni »
Mátrai Tájvédelmi Körzet
A Mátra látképe A Mátrai Tájvédelmi Körzet területe 12178,6 hektár, ebből szigorúan védett 2 191 hektár.
Új!!: Zagyva és Mátrai Tájvédelmi Körzet · Többet látni »
Mátramindszent
Mátramindszent község Nógrád vármegyében, a Bátonyterenyei járásban.
Új!!: Zagyva és Mátramindszent · Többet látni »
Mátraszőlős
Mátraszőlős község Nógrád vármegyében, a Pásztói járásban.
Új!!: Zagyva és Mátraszőlős · Többet látni »
Mátraszele
Mátraszele község Nógrád vármegyében, a Salgótarjáni járásban.
Új!!: Zagyva és Mátraszele · Többet látni »
Mátraterenye
Mátraterenye község Nógrád vármegyében, a Bátonyterenyei járásban.
Új!!: Zagyva és Mátraterenye · Többet látni »
Mátraverebély
Mátraverebély község Nógrád vármegyében, a Bátonyterenyei járásban.
Új!!: Zagyva és Mátraverebély · Többet látni »
Ménkes-patak
A Ménkes-patak a Mátrában ered, Dorogháza településtől délre, Nógrád vármegyében, mintegy 470 méteres tengerszint feletti magasságban.
Új!!: Zagyva és Ménkes-patak · Többet látni »
Medves-hegység
#ÁTIRÁNYÍTÁS Medves-fennsík.
Új!!: Zagyva és Medves-hegység · Többet látni »
Mindszenti-patak
A Mindszenti-patak a Mátrábanban ered, Mátramindszent déli határában, Nógrád vármegyében, mintegy 450 méteres tengerszint feletti magasságban.
Új!!: Zagyva és Mindszenti-patak · Többet látni »
Nagy tűzlepke
A nagy tűzlepke (Lycaena dispar) a rovarok (Insecta) osztályának lepkék (Lepidoptera) rendjébe, ezen belül a valódi lepkék (Glossata) alrendjébe és a boglárkalepkefélék (Lycaenidae) családjába tartozó faj.
Új!!: Zagyva és Nagy tűzlepke · Többet látni »
Nógrád vármegye
Nógrád vármegye, 1950 és 2022 között Nógrád megye, közigazgatási egység Magyarország északi részén.
Új!!: Zagyva és Nógrád vármegye · Többet látni »
Nemti
Nemti község Nógrád vármegyében, a Bátonyterenyei járásban.
Új!!: Zagyva és Nemti · Többet látni »
Nyiget-patak
A Nyiget-patak a Mátraalján ered, a Markazi-víztározóból, Heves vármegyében, mintegy 170 méteres tengerszint feletti magasságban.
Új!!: Zagyva és Nyiget-patak · Többet látni »
Parádi-Tarna
A Parádi-Tarna a Mátrában ered, Parádsasvár településtől északnyugatra, Heves vármegyében, mintegy 620 méteres tengerszint feletti magasságban.
Új!!: Zagyva és Parádi-Tarna · Többet látni »
Pásztó
Pásztó város Nógrád vármegyében, a Pásztói járás székhelye.
Új!!: Zagyva és Pásztó · Többet látni »
Pest vármegye
Pest vármegye, 1950 és 2022 között Pest megye, Magyarország középső részének egyik közigazgatási egysége.
Új!!: Zagyva és Pest vármegye · Többet látni »
Petőfibánya
Petőfibánya község Heves vármegye Hatvani járásában.
Új!!: Zagyva és Petőfibánya · Többet látni »
Ponty
A ponty (Cyprinus carpio) a sugarasúszójú csontos halak közé tartozó típusfaj, a pontyalakúak rendjének és a pontyfélék családjának névadója.
Új!!: Zagyva és Ponty · Többet látni »
Puskás-patak
A Puskás-patak a Mátrában ered, Nógrád vármegyében, mintegy 280 méteres tengerszint feletti magasságban.
Új!!: Zagyva és Puskás-patak · Többet látni »
Saj-völgyi-patak
A Saj-völgyi-patak a Cserhátban ered, Vanyarc délnyugati határában, Nógrád vármegyében, mintegy 230 méteres tengerszint feletti magasságban.
Új!!: Zagyva és Saj-völgyi-patak · Többet látni »
Salgóbánya
Salgóbánya Salgótarján egyik városrésze.
Új!!: Zagyva és Salgóbánya · Többet látni »
Salgótarján
Salgótarján (/Šalgotarján,, korábbi nevei alapján: Tarján és kicsit később Salgó, korábbi helyesírás szerint: Salgó–Tarján) megyei jogú város Észak-Magyarországon.
Új!!: Zagyva és Salgótarján · Többet látni »
Sió
A Sió vagy Sió csatorna jelentős folyó a Dunántúlon.
Új!!: Zagyva és Sió · Többet látni »
Szalajka-patak (Nógrád vármegye)
A Szalajka-patak a Mátrában ered, a Galyatetőtől északkeletre, Nógrád vármegyében, mintegy 500 méteres tengerszint feletti magasságban.
Új!!: Zagyva és Szalajka-patak (Nógrád vármegye) · Többet látni »
Szamár-patak
A Szamár-patak a Mátrában ered, Nógrád vármegyében, mintegy 400 méteres tengerszint feletti magasságban.
Új!!: Zagyva és Szamár-patak · Többet látni »
Szarv-Ágy
A Szarv-Ágy nevű patak a Mátraalján ered, Hort település keleti határában, Heves vármegyében, mintegy 140 méteres tengerszint feletti magasságban.
Új!!: Zagyva és Szarv-Ágy · Többet látni »
Szászberek
Szászberek 1950.
Új!!: Zagyva és Szászberek · Többet látni »
Szúnyogirtó fogasponty
A szúnyogirtó fogasponty (Gambusia affinis) a csontos halak (Osteichthyes) osztályába, a fogaspontyalakúak (Cyprinodontiformes) rendjébe és az elevenszülő fogaspontyfélék (Poeciliidae) családjába tartozó faj.
Új!!: Zagyva és Szúnyogirtó fogasponty · Többet látni »
Szentkúti-patak
A Szentkúti-patak a Mátrában ered, Nógrád vármegyében, mintegy 270 méteres tengerszint feletti magasságban.
Új!!: Zagyva és Szentkúti-patak · Többet látni »
Szentlőrinckáta
Szentlőrinckáta község Pest vármegyében, a Nagykátai járásban.
Új!!: Zagyva és Szentlőrinckáta · Többet látni »
Szilas-patak (Nógrád vármegye)
A Szilas-patak a Ózd-Egercsehi-medence északi részén ered, Bárna településtől keletre, Nógrád vármegyében, mintegy 318 méteres tengerszint feletti magasságban.
Új!!: Zagyva és Szilas-patak (Nógrád vármegye) · Többet látni »
Sziráki-patak
A Sziráki-patak a Cserhátban ered, Szirák északnyugati határában, Nógrád vármegyében, mintegy 230 méteres tengerszint feletti magasságban.
Új!!: Zagyva és Sziráki-patak · Többet látni »
Szolnok
Szolnok megyei jogú város, Jász-Nagykun-Szolnok vármegye és a Szolnoki járás székhelye; itt van továbbá a Tisza egyik legfontosabb átkelőhelye.
Új!!: Zagyva és Szolnok · Többet látni »
Szuha-patak (Cserhát)
A Nógrád vármegyei Szuha-patak a Cserhát hegységben Garáb község közelében ered, és a Zagyvába torkollik.
Új!!: Zagyva és Szuha-patak (Cserhát) · Többet látni »
Szurdokpüspöki
Szurdokpüspöki község Nógrád vármegyében, a Pásztói járásban.
Új!!: Zagyva és Szurdokpüspöki · Többet látni »
Tar
Tar község Nógrád vármegye Pásztói járásában.
Új!!: Zagyva és Tar · Többet látni »
Tarcsai-patak
A Tarcsai-patak Nógrád vármegyében, ezen belül a Cserhátban ered, Erdőtarcsa északnyugati határában, mintegy 170 méteres tengerszint feletti magasságban.
Új!!: Zagyva és Tarcsai-patak · Többet látni »
Tarján-patak
A Tarján-patak egy magyarországi patak, amely Salgótarjánon átfolyva Kisterenyénél torkollik a Zagyvába.
Új!!: Zagyva és Tarján-patak · Többet látni »
Tarján-patak (Gyöngyös)
A Tarján-patak a Mátrában ered, Gyöngyöstarján északnyugati határában, Heves vármegyében, mintegy 470 méteres tengerszint feletti magasságban.
Új!!: Zagyva és Tarján-patak (Gyöngyös) · Többet látni »
Tarna (patak)
A Tarna forrása az OpenTopoMApt térképen (https://opentopomap.org/#map.
Új!!: Zagyva és Tarna (patak) · Többet látni »
Tarnóca-patak
A Tarnóca-patak a Mátrában ered, Nagyút településtől északnyugatra, Heves vármegyében, mintegy 400 méteres tengerszint feletti magasságban.
Új!!: Zagyva és Tarnóca-patak · Többet látni »
Tápió
A Tápió a Zagyva jobb oldali mellékvize, Isaszeg közelében ered.
Új!!: Zagyva és Tápió · Többet látni »
Tó-patak
A Tó-patak a Mátrában ered, Ivád településtől délnyugatra, Heves vármegyében, mintegy 220 méteres tengerszint feletti magasságban.
Új!!: Zagyva és Tó-patak · Többet látni »
Tószeri-patak
A Tószeri-patak a Mátrában ered, Nádújfalu keleti határában, Nógrád vármegyében, mintegy 300 méteres tengerszint feletti magasságban.
Új!!: Zagyva és Tószeri-patak · Többet látni »
Törpeharcsa
A törpeharcsa (Ameiurus nebulosus) a sugarasúszójú halak (Actinopterygii) osztályába a harcsaalakúak (Siluriformes) rendjébe és a törpeharcsafélék (Ictaluridae) családjába tartozó Észak-Amerikában őshonos halfaj.
Új!!: Zagyva és Törpeharcsa · Többet látni »
Tisza
A Tisza (németül Theiß, szlovákul és románul Tisa, szerbül Тиса / Tisa, ukránul Тиса) a Duna leghosszabb mellékfolyója, Közép-Európa legfontosabb folyóinak egyike, Magyarország második legnagyobb folyója.
Új!!: Zagyva és Tisza · Többet látni »
Toka-patak
A Toka-patak a Mátrában ered, Gyöngyösoroszi északnyugati határában, Heves vármegyében, mintegy 760 méteres tengerszint feletti magasságban.
Új!!: Zagyva és Toka-patak · Többet látni »
Utas-patak
Az Utas-patak a Ózd-Egercshi-medence északi részén ered, nem messze az országhatártól, Cered településtől északkeletre, Nógrád vármegyében, mintegy 370 méteres tengerszint feletti magasságban.
Új!!: Zagyva és Utas-patak · Többet látni »
Vanyarci-patak
A Vanyarci-patak a Cserhátban ered, Vanyarc északi határában, Nógrád vármegyében, mintegy 230 méteres tengerszint feletti magasságban.
Új!!: Zagyva és Vanyarci-patak · Többet látni »
Vízgyűjtő terület
Európa fő vízgyűjtő területei és vízválasztói A Latorca (Latorița) folyó vízgyűjtő területének 3D animációs ábrázolása A vízgyűjtő terület a vízválasztók által elhatárolt olyan terület, ahol a csapadékból és hóolvadásból származó víz lefelé folyik a helyi erózióbázis felé, leggyakrabban patakba, folyóba, tóba vagy tengerbe, de néha víznyelőbe (pl. Szlovéniában van sok ilyen búvópatak).
Új!!: Zagyva és Vízgyűjtő terület · Többet látni »
Vízimalom
Tapolca vízimalom együttes (3282. számú műemlék) Vízimalom Braine-le-Château-ban, Belgium (12. század) A vízimalom kifejezés alatt az erőforrásként vízienergiát felhasználó, elsősorban gabona őrlésére szolgáló malomépületet és a hozzá tartozó gépi berendezést értjük.
Új!!: Zagyva és Vízimalom · Többet látni »
Vöröshasú unka
A vöröshasú unka (Bombina bombina) a kétéltűek (Amphibia) osztályának békák (Anura) rendjébe, ezen belül az unkafélék (Bombinatoridae) családjába tartozó faj.
Új!!: Zagyva és Vöröshasú unka · Többet látni »
Virág-patak
A Virág-patak a Cserhátban ered, Buják település nyugati határában, Nógrád vármegyében, mintegy 290 méteres tengerszint feletti magasságban.
Új!!: Zagyva és Virág-patak · Többet látni »
Vizslás-patak
A Vizslás-patak a Cserhátban ered, Vizslás településtől északra, Nógrád vármegyében, mintegy 310 méteres tengerszint feletti magasságban.
Új!!: Zagyva és Vizslás-patak · Többet látni »
Zagyvarékas
Zagyvarékas község az Észak-Alföldi régióban, Jász-Nagykun-Szolnok vármegye Szolnoki járásában.
Új!!: Zagyva és Zagyvarékas · Többet látni »
Zagyvaróna
Zagyvafő várának rekonstrukciós rajza Zagyvaróna 1973 óta Salgótarjánhoz tartozó egykori község a Zagyva forrása közelében.
Új!!: Zagyva és Zagyvaróna · Többet látni »
Zagyvaszántó
Zagyvaszántó község Heves vármegye Hatvani járásában.
Új!!: Zagyva és Zagyvaszántó · Többet látni »
Zala (folyó)
A Zala teljes terjedelmében Magyarország területén fekvő folyó.
Új!!: Zagyva és Zala (folyó) · Többet látni »
