Gyorsabb hozzáférés, mint a böngésző!
22 kapcsolatok: Újpest FC, BFC Siófok, Budapest, Csepel SC, Göröcs János, Kecskeméti TE, Kovács Ferenc (labdarúgó, 1934), Magyar labdarúgó-bajnokság (első osztály), Magyarok, Magyarország, Május 1., MOL Fehérvár FC, MTK Budapest FC, Puskás Akadémia FC, Szombathelyi Haladás, 1948, 1988–1989-es magyar labdarúgó-bajnokság (első osztály), 1989–1990-es magyar labdarúgó-bajnokság (első osztály), 1990–1991-es magyar labdarúgó-bajnokság (első osztály), 1991–1992-es magyar labdarúgó-bajnokság (első osztály), 1997–1998-as magyar labdarúgó-bajnokság (első osztály), 2008–2009-es magyar labdarúgó-bajnokság (első osztály).
Újpest FC
Az Újpest FC a második legrégebben alapított magyar sportegyesület labdarúgócsapata, melynek székhelye, Budapest IV. kerülete, tehát Újpest.
Új!!: Varga István (labdarúgóedző) és Újpest FC · Többet látni »
BFC Siófok
Az BFC Siófok siófoki magyar labdarúgócsapat, jelenleg a magyar másodosztályban szerepel.
Új!!: Varga István (labdarúgóedző) és BFC Siófok · Többet látni »
Budapest
Budapest (németül: Ofen-Pesth vagy Budapest, latinul: Budapestinum, szlovákul és csehül: Budapešť, lengyelül: Budapeszt, horvátul és szlovénül: Budimpešta, jiddisül: בודאפעשט, románul: Budapesta) Magyarország fővárosa, egyben legnagyobb és legnépesebb települése, jelenleg az Európai Unió 9.
Új!!: Varga István (labdarúgóedző) és Budapest · Többet látni »
Csepel SC
A Csepel SC Magyarország azon klubjainak egyike amelyik a rendszerváltás előtt többször is bajnokságot nyert, majd utána pénzügyi problémák miatt egyre lejjebb csúszott, jelenleg a Megye I-ben szerepel.
Új!!: Varga István (labdarúgóedző) és Csepel SC · Többet látni »
Göröcs János
Göröcs János (Gánt, 1939. május 8. – Budapest, 2020. február 23.) válogatott magyar labdarúgó, csatár, edző.
Új!!: Varga István (labdarúgóedző) és Göröcs János · Többet látni »
Kecskeméti TE
A Kecskeméti Testedző Egyesület egy magyar labdarúgócsapat, mely 1911-ben alakult.
Új!!: Varga István (labdarúgóedző) és Kecskeméti TE · Többet látni »
Kovács Ferenc (labdarúgó, 1934)
Kovács Ferenc (Budapest, 1934. január 7. – Székesfehérvár, 2018. május 30.) olimpiai bronzérmes magyar válogatott labdarúgó, edző.
Új!!: Varga István (labdarúgóedző) és Kovács Ferenc (labdarúgó, 1934) · Többet látni »
Magyar labdarúgó-bajnokság (első osztály)
A magyar labdarúgó-bajnokság élvonalbeli versenyét 1901 óta rendezik meg.
Új!!: Varga István (labdarúgóedző) és Magyar labdarúgó-bajnokság (első osztály) · Többet látni »
Magyarok
Nincs leírás.
Új!!: Varga István (labdarúgóedző) és Magyarok · Többet látni »
Magyarország
Magyarország állam Közép-Európában, a Kárpát-medence közepén. 1989 óta parlamentáris köztársaság. Északról Szlovákia, északkeletről Ukrajna, keletről és délkeletről Románia, délről Szerbia, délnyugatról Horvátország és Szlovénia, nyugatról pedig Ausztria határolja. Népessége a 21. században 10 millió alá csökkent. Hivatalos nyelve a magyar, amely a legnagyobb az uráli nyelvcsaládba tartozó nyelvek közül. Fővárosa és legnépesebb városa Budapest... --> Az ország többek között az Európai Unió, a NATO, az OECD, a Világbank és az ENSZ tagja is, része a schengeni övezetnek, része a Délkelet-európai Együttműködési Szervezetnek, valamint egyik alapítója az úgynevezett Visegrádi Együttműködés szervezetnek. Az ország népszerű turisztikai célpont Európában, 2015-ben 16,3 millió külföldi turista utazott ide. Az ország ad otthont a világ egyik legnagyobb termálvízkészletének, a világ egyik legnagyobb termáltavának, Közép-Európa legnagyobb tavának és Közép-Európa legnagyobb füves síkságának. A polgárai számára általános társadalom- és nyugdíjbiztosítási rendszert tart fenn, részben ingyenes egészségügyi ellátással (járulékfizetési kötelezettség mellett), valamint térítésmentes alap-, illetve középfokú oktatást. A felsőoktatás tandíjas, viszont ösztöndíjjal térítésmentesen is igénybe vehető. Magyarország nemzetközi rangsorokban elfoglalt pozíciói kedvezőnek mondhatóak: a 2010-es évek második felében az életminőség-index alapján a világ 38. legjobb életminőségű országa, 20. helyen áll a Jó Ország Index rangsorban (mely az adott országon belüli állapotokat nem veszi figyelembe), 26. helyen áll az egyenlőtlenségekkel korrigált emberi fejlettség rangsorában, 30. a Társadalmi Fejlettségi Index alapján, 2018-ban a világ 33. leginnovatívabb országa a Globális Innovációs Index felmérése szerint, és a globális békeindex 2017-es jelentése alapján a világ 15. legbiztonságosabb országa. A gazdasági életszínvonal és jogállamiság szempontjából már kevésbé kedvező a helyzet. A nettó átlagfizetés és a minimálbér az EU-ban az egyik legalacsonyabb. 2022-ben világviszonylatban közepesen korrupt az ország, míg az Európai Unióban a legkorruptabb. A Transparency International 180 országot rangsoroló korrupciós indexében 2022-ben a 77. helyre került. Az adatok alapján a 2010-es évek folyamán a magyarországi korrupció erősödött. Sajtószabadság tekintetében a 2010-es évek folyamán folyamatosan csúszott le a nemzetközi ranglistán, a Riporterek Határok Nélkül szervezet 2020-as jelentésében a világ országai közül a 89. helyezett volt. A magyar államiság kezdetei visszanyúlnak Szent István király megkoronázása idejére. Ekkortól kezdve több mint 9 évszázadon át Magyar Királyság néven szerepel a történelemben. Jelenlegi határai nagyjából megegyeznek az 1920-ban, az első világháborút lezáró trianoni békeszerződésben kijelölt határokkal. Ennek következményeként az ország elvesztette területének 71, lakosságának 58 százalékát. Az ország a Horthy-rendszerben a revízió reményében, a Szálasi-kormány alatt a német érdekeket kiszolgálva lépett be − ill. maradt hadviselő − a második világháborúban, de a kisebb-nagyobb sikeres harcok és a súlyos veszteségek ellenére sem ért el tartós áttörést, az 1947-es párizsi békeszerződés pedig kialakította a mai országhatárokat. A világháborút követően az ország a Szovjetunió megszállási övezetébe került. A rendszerváltásig kétszer került Magyarország a világpolitika középpontjába: először az 1956-os forradalom kapcsán, másodszor 1989-ben, amikor a páneurópai piknik során a keletnémetek nyugatra távozhattak. 2010 óta a demokrácia szintjén jelentős hanyatlás következett be. 2020-ban olyan országokkal kapott hasonló besorolást, mint Brazília, Indonézia vagy Európában Albánia. A 2020-as brüsszeli jogállamisági jelentés egy sor problémát tárt fel. (Európai Bizottság, 2020. szeptember 30.) 2022-ben az Európai Parlament nagy többséggel elfogadott egy állásfoglalást, amelyben kimondják, hogy Magyarország már nem teljes értékű demokrácia, hanem választási autokrácia, egy hibrid rezsim. Az ország emellett komoly demográfiai krízissel is szembesül.
Új!!: Varga István (labdarúgóedző) és Magyarország · Többet látni »
Május 1.
A munka ünnepe.
Új!!: Varga István (labdarúgóedző) és Május 1. · Többet látni »
MOL Fehérvár FC
#ÁTIRÁNYÍTÁS Fehérvár FC.
Új!!: Varga István (labdarúgóedző) és MOL Fehérvár FC · Többet látni »
MTK Budapest FC
Az MTK (Magyar Testgyakorlók Köre) Budapest magyar, ezen belül budapesti labdarúgócsapat.
Új!!: Varga István (labdarúgóedző) és MTK Budapest FC · Többet látni »
Puskás Akadémia FC
A Puskás Akadémia FC (korábban Videoton-Puskás Akadémia) egy felcsúti székhelyű labdarúgóklub.
Új!!: Varga István (labdarúgóedző) és Puskás Akadémia FC · Többet látni »
Szombathelyi Haladás
A Szombathelyi Haladás 1919-ben alakult szombathelyi labdarúgóklub.
Új!!: Varga István (labdarúgóedző) és Szombathelyi Haladás · Többet látni »
1948
Nincs leírás.
Új!!: Varga István (labdarúgóedző) és 1948 · Többet látni »
1988–1989-es magyar labdarúgó-bajnokság (első osztály)
Az 1988–1989-es labdarúgó-bajnokságot a Honvéd nyerte a Ferencváros és az MTK előtt.
Új!!: Varga István (labdarúgóedző) és 1988–1989-es magyar labdarúgó-bajnokság (első osztály) · Többet látni »
1989–1990-es magyar labdarúgó-bajnokság (első osztály)
A Nemzeti Bajnokság I. osztályában 1989-90-ben 16 csapat küzdött a bajnoki címért.
Új!!: Varga István (labdarúgóedző) és 1989–1990-es magyar labdarúgó-bajnokság (első osztály) · Többet látni »
1990–1991-es magyar labdarúgó-bajnokság (első osztály)
A Nemzeti Bajnokság I osztályában 1990-91-ben 16 csapat küzdött a bajnoki címért.
Új!!: Varga István (labdarúgóedző) és 1990–1991-es magyar labdarúgó-bajnokság (első osztály) · Többet látni »
1991–1992-es magyar labdarúgó-bajnokság (első osztály)
Nemzeti Bajnokság I. osztályában 1991/1992-ben 16 csapat küzdött a bajnoki címért.
Új!!: Varga István (labdarúgóedző) és 1991–1992-es magyar labdarúgó-bajnokság (első osztály) · Többet látni »
1997–1998-as magyar labdarúgó-bajnokság (első osztály)
Nemzeti Bajnokság I. osztályában 1997-98-ban 18 csapat küzdött a bajnoki címért.
Új!!: Varga István (labdarúgóedző) és 1997–1998-as magyar labdarúgó-bajnokság (első osztály) · Többet látni »
2008–2009-es magyar labdarúgó-bajnokság (első osztály)
A 2008–2009-es magyar nemzeti labdarúgó-bajnokság első osztálya (hivatalos nevén: Soproni Liga 2008–09) 16 csapat részvételével 2008.
Új!!: Varga István (labdarúgóedző) és 2008–2009-es magyar labdarúgó-bajnokság (első osztály) · Többet látni »
