Gyorsabb hozzáférés, mint a böngésző!
75 kapcsolatok: Arab-félsziget, Új Ember (katolikus hetilap), Ateizmus, Augsburgi vallásbéke, Az emberi jogok egyetemes nyilatkozata, Ökumenizmus, December 7., Dignitatis humanae, Diszkrimináció, Egyház, Ellenreformáció, Emberi jogok, Erdély, Erdélyi Fejedelemség, Európai Unió Alapjogi Chartája, Evangélikus kereszténység, Filozófia, Francia vallásháborúk, Habsburg Birodalom, Ideológia, India, Inkvizíció, Isten, Iszlám, IV. Henrik francia király, Katolikus, Kétharmados törvények, Kína, Keresztényüldözés, Kereszténység, Keresztes háború, Kisegyház, Kisegyházak, Kommunizmus, Magyar Alkotmány, Magyar Köztársaság, Magyar Népköztársaság, Magyarország alaptörvénye, Marxizmus–leninizmus, Második vatikáni zsinat, Nantes-i ediktum, Országgyűlés, Országgyűlések Tordán, Oszmán birodalom, Oszmán Birodalom, Pdf, Politika, Római katolikus egyház, Reformáció, Református egyházak, ..., Sarkalatos törvények, Semjén Zsolt, Szabad Demokraták Szövetsége, Szabad véleménynyilvánítás, Szólásszabadság, Szertartás, Szkepticizmus, Szovjetunió, Sztálinizmus, Tolerancia, Tomka Miklós, Torda, Tordai országgyűlés, Unitárius vallás, Vallás, Vallásüldözés, Vallásháború, Vallási szegregáció, Valláskritika, Vallásszociológia, Vatikáni szerződés (Magyarország–Vatikán), Világnézet, 1568, 1895 a jogalkotásban, 1965. Bővíteni index (25 több) »
Arab-félsziget
Az Arab-félsziget egy nagy kiterjedésű, Délnyugat-Ázsia és Afrika találkozásánál fekvő, zömmel sivatag borította földrajzi terület, a Közel-Kelet része, mely hatalmas kőolaj- és földgázkészleteinek köszönhetően nagy gazdasági és politikai jelentőségre tett szert a 20. században.
Új!!: Vallásszabadság és Arab-félsziget · Többet látni »
Új Ember (katolikus hetilap)
Az Új Ember 1945-ben alapított magyar katolikus hetilap.
Új!!: Vallásszabadság és Új Ember (katolikus hetilap) · Többet látni »
Ateizmus
Újtestamentumban egy korai, 4. századból származó papiruszon (Pál levele az epheszosziakhoz (2:12) ''„Ti abban az időben Krisztus nélkül éltetek, Izráel közösségétől elkülönítve, és mint az ígéret szövetségein kívül álló idegenek, reménység nélkül és '''Isten nélkül éltetek''' a világban.”'') Az ateizmus bármilyen isten, istenség vagy más természetfeletti lények létezésébe vetett vallásos hitet elutasító eszmei irányzatok csoportja.
Új!!: Vallásszabadság és Ateizmus · Többet látni »
Augsburgi vallásbéke
A béke nyomtatott szövegének címlapja, 1555 Az augsburgi vallásbéke zárta le a Német-római Birodalomban a 16. században dúló vallásháborúkat.
Új!!: Vallásszabadság és Augsburgi vallásbéke · Többet látni »
Az emberi jogok egyetemes nyilatkozata
Eleanor Roosevelt Az emberi jogok egyetemes nyilatkozatával (1949) Az emberi jogok egyetemes nyilatkozata egy, az ENSZ által elfogadott nyilatkozat, mely összefoglalja a világszervezet álláspontját a minden embert megillető alapvető jogokról.
Új!!: Vallásszabadság és Az emberi jogok egyetemes nyilatkozata · Többet látni »
Ökumenizmus
Az ökumenizmus (görögül oikumené.
Új!!: Vallásszabadság és Ökumenizmus · Többet látni »
December 7.
Névnapok: Ambrus + Agaton, Amarant, Amaranta, Ambos, Ambró, Ambrózia, Amrita, Ángyán, Ányos, Kenéz, Szabin.
Új!!: Vallásszabadság és December 7. · Többet látni »
Dignitatis humanae
A Dignitatis humanae a második vatikáni zsinat nyilatkozata a vallásszabadságról, amelynek megfogalmazását a zsinat egyik legnagyobb jelentőségű eredményének tartják.
Új!!: Vallásszabadság és Dignitatis humanae · Többet látni »
Diszkrimináció
Diszkrimináció az, amikor egy személyt nem a tettei, hanem feltétezett rossz tulajdonságokkal rendelkező csoporthoz való tartozása alapján ítélnek meg, és eszerint bánnak vele.
Új!!: Vallásszabadság és Diszkrimináció · Többet látni »
Egyház
Az egyház azonos hitelveket követők, vallásuk gyakorlása céljából létrehozott társadalmi szervezet, amely elnevezést főként a kereszténységhez tartozó csoportokra használnak.
Új!!: Vallásszabadság és Egyház · Többet látni »
Ellenreformáció
Pasquale Cati: A tridenti zsinat Az ellenreformáció (latin: Contrareformatio), más néven katolikus megújulás (latin: Reformatio Catholica) a katolicizmus törekvése volt mind vallási, mind társadalmi téren a protestantizmus térnyerése ellen cselekedni, és elvesztett pozícióit visszaszerezni.
Új!!: Vallásszabadság és Ellenreformáció · Többet látni »
Emberi jogok
Az emberi jogok azok a jogok és szabadságjogok, amelyek minden embert születésüktől fogva egyenlően megilletnek.
Új!!: Vallásszabadság és Emberi jogok · Többet látni »
Erdély
A tág értelemben vett, a Partiummal és a Kelet-Bánsággal kiegészült Erdély hegy- és vízrajzi térképe Erdély (románul Transilvania vagy Ardeal, németül Siebenbürgen vagy Transsilvanien, latinul Transsilvania vagy Transsylvania, erdélyi szász nyelven Siweberjen, törökül Erdelistan) földrajzi-történeti-politikai alakulat Közép-Európában, a Kárpát-medence keleti részén, a mai Románia területén.
Új!!: Vallásszabadság és Erdély · Többet látni »
Erdélyi Fejedelemség
#ÁTIRÁNYÍTÁS Erdélyi Fejedelemség (1570–1711).
Új!!: Vallásszabadság és Erdélyi Fejedelemség · Többet látni »
Európai Unió Alapjogi Chartája
Az Európai Unió Alapjogi Chartáját egy Konvent dolgozta ki, melynek részvevői a nemzeti kormányok és az Európai Bizottság egy-egy tagja és az Európai Parlament tagjai voltak.
Új!!: Vallásszabadság és Európai Unió Alapjogi Chartája · Többet látni »
Evangélikus kereszténység
Az evangélikus kereszténység; más nevein lutheranizmus vagy evangélikus vallás egy keresztény felekezet; a protestantizmus egyik fő ága.
Új!!: Vallásszabadság és Evangélikus kereszténység · Többet látni »
Filozófia
Raffaello: ''Az athéni iskola'' (1509. Vatikán, Stanza della Segnatura) 20 neves ókori filozófus (J. W. Cook metszete, 1825) A filozófia, régebben magyarítva bölcselet a világegyetem, a természet, az élet okával és céljával, a történelemben érvényesülő rendezőelvvel, a tudás és megismerés lehetőségével, a szépség, művészet és nyelv mibenlétével, a jogi-politikai normák természetével, a cselekedetek helyes vagy helytelen mivoltával, Isten és a transzcendencia létével foglalkozó tudományág.
Új!!: Vallásszabadság és Filozófia · Többet látni »
Francia vallásháborúk
A francia vallásháborúk vagy hugenotta háború 1562 és 1598 között a római katolikusok és az őket támogató királyi hadsereg, illetve a hugenották közötti véres összetűzések sora volt, amelybe Spanyolország, a pápaság, Anglia és több német fejedelemség is beavatkozott, és összefüggött a németalföldi szabadságharccal.
Új!!: Vallásszabadság és Francia vallásháborúk · Többet látni »
Habsburg Birodalom
A Habsburg Birodalom vagy Habsburg Monarchia (vagy Habsburgerreich) megnevezés alatt a történelemtudomány azon európai államok összességét érti, amelyek a Habsburg-ház (később a Habsburg–Lotaringiai-ház) uralma alatt álltak a középkortól egészen 1918-ig.
Új!!: Vallásszabadság és Habsburg Birodalom · Többet látni »
Ideológia
Az ideológia valamely osztály, politikai párt, vallás, irányzat vagy korszak által vallott eszmék, nézetek, fogalmak rendszere, amely a társadalmi tudat különböző formáiban (filozófiai, vallási, művészeti, politikai, erkölcsi nézetekben) jut kifejezésre és ennek alapján irányelveket állapít meg a társadalom működtetésére nézve.
Új!!: Vallásszabadság és Ideológia · Többet látni »
India
India (hindi nyelven भारत, ISO: Bhārat), hivatalosan Indiai Köztársaság (hindi nyelven भारत गणराज्य, ISO Bhārat Gaṇarājya), dél-ázsiai független ország, a Föld hetedik legnagyobb és legnépesebb országa, fővárosa Újdelhi.
Új!!: Vallásszabadság és India · Többet látni »
Inkvizíció
Az inkvizíció vagy katolikus nevén a szent inkvizíció, a késő középkortól kezdve több olyan intézményre utal, amelyek célja az eretnekség felszámolása volt.
Új!!: Vallásszabadság és Inkvizíció · Többet látni »
Isten
Isten fogalma a monoteista hívők szerint azon természetfeletti lényt jelenti, aki a világegyetemet teremtette, és/vagy annak működését, történéseit irányítja vagy ellenőrzi.
Új!!: Vallásszabadság és Isten · Többet látni »
Iszlám
Az iszlám (arabul الإسلامal-islām, al-iszlám) az ősi arab politeizmussal, a zsidó vallással és a kereszténységgel közös tőről fakadó ábrahámi, monoteista vallás, melynek hívei a Koránt Isten szavának, Mohamedet pedig az utolsó és fő prófétának, a „próféták pecsétjének” tartják.
Új!!: Vallásszabadság és Iszlám · Többet látni »
IV. Henrik francia király
IV.
Új!!: Vallásszabadság és IV. Henrik francia király · Többet látni »
Katolikus
#ÁTIRÁNYÍTÁS Római katolikus egyház.
Új!!: Vallásszabadság és Katolikus · Többet látni »
Kétharmados törvények
#ÁTIRÁNYÍTÁS Kétharmados törvény.
Új!!: Vallásszabadság és Kétharmados törvények · Többet látni »
Kína
A Kínai Népköztársaság, röviden Kína (egyszerűsített kínai írásmóddal 中华人民共和国 (中国), pinjin: Zhōnghuá Rénmín Gònghéguó (Zhōngguó), magyaros átírásban: Csunghua Zsenmin Kunghokuo (Csungkuo)) a világ második legnépesebb és Kelet-Ázsia legnagyobb országa, amely egyben túlmutat régióján, mivel mind Közép-Ázsiában, mind a tengeren vannak területei.
Új!!: Vallásszabadság és Kína · Többet látni »
Keresztényüldözés
A keresztényüldözés tág értelemben a keresztényeket ért támadások összességére utal bármely korban, a világ bármely országában, amit a hitük megvallása és megélése miatt szenvednek el.
Új!!: Vallásszabadság és Keresztényüldözés · Többet látni »
Kereszténység
A kereszténység (a magyarországi protestáns hívők szóhasználatában gyakran keresztyénség) egyistenhívőThe Catholic Encyclopedia, Volume IX,; William F. Albright, From the Stone Age to Christianity; H. Richard Niebuhr; About.com,; Jonathan Kirsch, God Against the Gods; Linda Woodhead, An Introduction to Christianity; The Columbia Electronic Encyclopedia; The New Dictionary of Cultural Literacy,; New Dictionary of Theology,, p. 496-99; David Vincent Meconi, "Pagan Monotheism in Late Antiquity" in Journal of Early Christian Studies, p. 111–12 vallás, amelynek középpontjában Jézus Krisztus élete, halála, feltámadása és tanításai állnak, ahogy az az Újszövetségben szerepel, illetve ahogyan azt az egyes felekezetek magyarázzák. Több mint kétmilliárd hívőjével a legelterjedtebb világvallás. A zsidó és iszlám vallással együtt az ábrahámi vallásokhoz tartozik. A kereszténység az Ószövetségen, valamint Keresztelő Jánosnak, Jézus Krisztusnak és első követőiknek az Újszövetségben leírt életén és tanításaikon alapul. A keresztények egyistenhívőknek vallják magukat, és néhány felekezet kivételével azt is vallják, hogy az Egy Isten a Szentháromságot alkotó három személyben (hiposztázis) (Atya, Fiú és Szentlélek), mint az Isten szétválaszthatatlan lényegében (ouszia) létezik. Hitük szerint Jézus az ószövetségi próféciák által megjövendölt Messiás (Felkent), más néven Krisztus, az emberiség megváltója a kárhozattól. Jézust a többségi keresztény hit Isten fiának, megváltóként emberré lett Istennek tartja, aki Isten és ember egy személyben, keveredés nélkül. A kereszténység számos, kultúránként változó vallásgyakorlatból és sok, egymástól kissé eltérő hitet valló felekezetből tevődik össze. Az elmúlt két évezredben kialakult felekezetek több fő ágazatba: ókeleti, ortodox, katolikus, protestáns és Szentháromság-tagadó csoportokra különíthetők el.
Új!!: Vallásszabadság és Kereszténység · Többet látni »
Keresztes háború
#ÁTIRÁNYÍTÁS keresztes háborúk.
Új!!: Vallásszabadság és Keresztes háború · Többet látni »
Kisegyház
#ÁTIRÁNYÍTÁS Szabadegyházak.
Új!!: Vallásszabadság és Kisegyház · Többet látni »
Kisegyházak
#ÁTIRÁNYÍTÁS Szabadegyházak.
Új!!: Vallásszabadság és Kisegyházak · Többet látni »
Kommunizmus
A kommunizmus olyan társadalmi formát jelent, melyben a társadalom tagjai szükségleteiknek megfelelően részesednek az anyagi javakból.
Új!!: Vallásszabadság és Kommunizmus · Többet látni »
Magyar Alkotmány
#ÁTIRÁNYÍTÁS Magyarország alaptörvénye.
Új!!: Vallásszabadság és Magyar Alkotmány · Többet látni »
Magyar Köztársaság
#ÁTIRÁNYÍTÁS Magyar Köztársaság (egyértelműsítő lap).
Új!!: Vallásszabadság és Magyar Köztársaság · Többet látni »
Magyar Népköztársaság
A Magyar Népköztársaság Magyarország államneve volt 1949.
Új!!: Vallásszabadság és Magyar Népköztársaság · Többet látni »
Magyarország alaptörvénye
Magyarország alaptörvénye a Magyar Közlönyben kihirdetett hivatalos szövegek szerint Magyarország Alaptörvénye a magyar jogi hierarchiában a legfelsőbb szintű jogforrás, amely 2012.
Új!!: Vallásszabadság és Magyarország alaptörvénye · Többet látni »
Marxizmus–leninizmus
A marxizmus–leninizmus Marx, Engels és Lenin filozófiai, közgazdasági és társadalmi-politikai nézeteinek összefüggő eszmerendszere.
Új!!: Vallásszabadság és Marxizmus–leninizmus · Többet látni »
Második vatikáni zsinat
A második vatikáni zsinat a katolikus egyház 21.
Új!!: Vallásszabadság és Második vatikáni zsinat · Többet látni »
Nantes-i ediktum
IV. Henrik, az ediktum kibocsátója A nantes-i ediktum IV. Henrik francia királynak az 1598.
Új!!: Vallásszabadság és Nantes-i ediktum · Többet látni »
Országgyűlés
Az Országgyűlés Magyarország parlamentje, legfőbb hatalmi és törvényhozó szerve, a népszuverenitás letéteményese.
Új!!: Vallásszabadság és Országgyűlés · Többet látni »
Országgyűlések Tordán
Tordán 1288-ban tartották az első dokumentált országgyűlést.
Új!!: Vallásszabadság és Országgyűlések Tordán · Többet látni »
Oszmán birodalom
#ÁTIRÁNYÍTÁS Oszmán Birodalom.
Új!!: Vallásszabadság és Oszmán birodalom · Többet látni »
Oszmán Birodalom
Az Oszmán Birodalom (oszmán-török nyelven: دولتْ علیّه عثمانیّه Devlet-i Âliye-yi Osmâniyye, mai török nyelven: Osmanlı İmparatorluğu vagy Osmanlı Devleti), az egyik legnagyobb és a legtovább fennálló iszlám világbirodalom, amely évszázadokon át megkerülhetetlen hatalmi tényező volt a világ politikai, gazdasági és kulturális erőviszonyainak alakulásában.
Új!!: Vallásszabadság és Oszmán Birodalom · Többet látni »
#ÁTIRÁNYÍTÁS Portable Document Format.
Új!!: Vallásszabadság és Pdf · Többet látni »
Politika
A politikai spektrum ábrázolása Hans Eysenck szerinthttps://medium.com/dialogue-and-discourse/has-the-political-spectrum-become-a-triangle-86893568763 Has The Political Spectrum Become A Triangle?, medium.com en A politika kifejezés az ókori görög polisz névből ered.
Új!!: Vallásszabadság és Politika · Többet látni »
Római katolikus egyház
A római katolikus egyház vagy saját szóhasználatában Római Katolikus Anyaszentegyház a világ legnagyobb keresztény felekezete.
Új!!: Vallásszabadság és Római katolikus egyház · Többet látni »
Reformáció
A reformáció vagy más nevein hitújítás, protestáns reformáció vagy európai reformáció, a nyugati kereszténység egyik jelentős mozgalma volt a 16. századi Európában, amely vallási és politikai kihívást jelentett a katolikus egyház és különösen a pápai tekintély számára, ami abból fakadt, hogy a katolikus egyházban hibákat és visszaéléseket fedeztek fel.
Új!!: Vallásszabadság és Reformáció · Többet látni »
Református egyházak
Debreceni református nagytemplom Alsóvárosi református templom (Kolozsvár) A református egyházak Kálvin János és Ulrich Zwingli tanaira épülő tanításrendszerrel rendelkező protestáns felekezetek.
Új!!: Vallásszabadság és Református egyházak · Többet látni »
Sarkalatos törvények
A sarkalatos törvények a magyarországi rendszerváltás jogi kereteit megteremtő hat törvény volt, amelyet az 1989.
Új!!: Vallásszabadság és Sarkalatos törvények · Többet látni »
Semjén Zsolt
Semjén Zsolt (Budapest, 1962. augusztus 8. –) magyar politikus, 1994 és 1998 között, illetve 2002-től országgyűlési képviselő.
Új!!: Vallásszabadság és Semjén Zsolt · Többet látni »
Szabad Demokraták Szövetsége
A Szabad Demokraták Szövetsége (mozaiknév: SZDSZ) magyar politikai párt volt, amely 1990 és 2010 között tagja volt az Országgyűlésnek.
Új!!: Vallásszabadság és Szabad Demokraták Szövetsége · Többet látni »
Szabad véleménynyilvánítás
A szabad véleménynyilvánítás az egyik alapvető emberi jog, a szólásszabadság része.
Új!!: Vallásszabadság és Szabad véleménynyilvánítás · Többet látni »
Szólásszabadság
A szólásszabadság minden embert (minőségénél fogva) egyenlően megillet, amelyet mindenekelőtt az államnak kell tiszteletben tartania.
Új!!: Vallásszabadság és Szólásszabadság · Többet látni »
Szertartás
#ÁTIRÁNYÍTÁS rituálé.
Új!!: Vallásszabadság és Szertartás · Többet látni »
Szkepticizmus
A szkepticizmus (a görög „σκέπτεσθαι”, szkepteszthai szóból, melynek jelentése körbenézni, megfontolni) szónak több, egymással rokon jelentése van.
Új!!: Vallásszabadság és Szkepticizmus · Többet látni »
Szovjetunió
A Szovjet Szocialista Köztársaságok Szövetsége, röviden Szovjetunió vagy SZSZKSZ (magyaros átírásban: Szojuz Szovjetszkih Szocialisztyicseszkih Reszpublik, röviden Советский Союз vagy СССР, azaz: sz-sz-sz-r), államszocialista berendezkedésű szövetségi állam volt Eurázsiában, mely 1922-től 1991-ig állt fenn.
Új!!: Vallásszabadság és Szovjetunió · Többet látni »
Sztálinizmus
Sztálin főbb újítása Leninhez képest az osztályharc folytatódásának elve a kommunista hatalomátvétel után, a pártbürokrácia mint előjogokkal rendelkező réteg megjelenése és a személyi kultusz mesterséges kiépítése. A sztálinizmus kifejezéssel Joszif Visszarionovics Sztálin ideológiáját, politikai praxisát jelölik.
Új!!: Vallásszabadság és Sztálinizmus · Többet látni »
Tolerancia
A tolerancia latin eredetű szó, elsősorban türelmességet jelent mások véleménye, főleg vallása, világnézete, etnikai vagy nemzeti hovatartozása, illetve más egyebek iránt.
Új!!: Vallásszabadság és Tolerancia · Többet látni »
Tomka Miklós
Tomka Miklós (Budapest, 1941. április 13. – 2010. november 25.) vallásszociológus, egyetemi tanár, a szociológiai tudomány kandidátusa, az MTA doktora.
Új!!: Vallásszabadság és Tomka Miklós · Többet látni »
Torda
Torda (románul Turda, németül Thorenburg, szászul Torembrich, római neve Potaissa volt) város, municípium Romániában Kolozs megyében.
Új!!: Vallásszabadság és Torda · Többet látni »
Tordai országgyűlés
#ÁTIRÁNYÍTÁSOrszággyűlések Tordán.
Új!!: Vallásszabadság és Tordai országgyűlés · Többet látni »
Unitárius vallás
#ÁTIRÁNYÍTÁS Unitarizmus.
Új!!: Vallásszabadság és Unitárius vallás · Többet látni »
Vallás
A vallás olyan egyetemes és átfogó fogalom, amelyre nehezen adható meghatározás.
Új!!: Vallásszabadság és Vallás · Többet látni »
Vallásüldözés
A vallásüldözés egy egyénnel vagy bizonyos csoporttal szembeni szisztematikus rossz bánásmód, a vallási meggyőződésükre vagy hovatartozásukra vagy ezek hiányára adott válaszként.
Új!!: Vallásszabadság és Vallásüldözés · Többet látni »
Vallásháború
A vallásháború vagy "szent háború" (latin: bellum sacrum) az a háborús konfliktus, amelynek vallási okai vannak.
Új!!: Vallásszabadság és Vallásháború · Többet látni »
Vallási szegregáció
A vallási szegregáció az emberek fizikai elkülönítése vallásuk alapján.
Új!!: Vallásszabadság és Vallási szegregáció · Többet látni »
Valláskritika
Afgán muszlim női viselet A római katolikus egyház és a pápaság kritikája (2005, Köln) A valláskritika a 18. század vége óta használatos fogalom, amely egyszerre jelöli a vallás elvi alapú, érvekkel alátámasztott elutasítását, és a vallásos magatartás helytelen irányú fejlődésének, illetve hibás formáinak kritikáját.
Új!!: Vallásszabadság és Valláskritika · Többet látni »
Vallásszociológia
A vallásszociológia a szociológiának az a része, amely a vallási és egyházi jelenségek társadalmi magyarázatával, a vallásokon és egyházakon belüli jelenségek vallásokon s egyházakon belüli mikrotársadalmi magyarázatával, a társadalmi, gazdasági, politikai kulturális jelenségek és a vallásosság összefüggéseivel, illetve az egyes társadalmi csoportok felekezeti összetételével foglalkozik.
Új!!: Vallásszabadság és Vallásszociológia · Többet látni »
Vatikáni szerződés (Magyarország–Vatikán)
A vatikáni szerződést 1997.
Új!!: Vallásszabadság és Vatikáni szerződés (Magyarország–Vatikán) · Többet látni »
Világnézet
A világnézet az emberek és csoportjaik tudásán, hagyományain, tapasztalatain, érzékelésén alapuló, a világ egészére, a társadalomra és azon belül az egyes emberek szerepére, az élet értelmére vonatkozó személyes értékelések, elképzelések, látásmódok összessége.
Új!!: Vallásszabadság és Világnézet · Többet látni »
1568
Nincs leírás.
Új!!: Vallásszabadság és 1568 · Többet látni »
1895 a jogalkotásban
1895-ben az alábbi jogszabályokat alkották meg.
Új!!: Vallásszabadság és 1895 a jogalkotásban · Többet látni »
1965
Nyugat-Berlin.
Új!!: Vallásszabadság és 1965 · Többet látni »
