Logo
Uniópédia
Kommunikáció
Szerezd meg: Google Play
Új! Töltse Uniópédia az Android™ készülék!
Letöltés
Gyorsabb hozzáférés, mint a böngésző!
 

Vajdahunyad vára

Index Vajdahunyad vára

A „kétszer felépült” Vajdahunyad vára vagy Vajdahunyad-vár, hivatalos nevén Történelmi Épületcsoport Alpár Ignác építész alkotása Budapest XIV. kerületében, a Városligetben.

78 kapcsolatok: Alpár Ignác, Anjou-kor, Anonymus, Aragóniai Beatrix magyar királyné, Árpád-ház, Árpád-kor, Barokk, Baross László, Bálint Zoltán (építész), Bártfa, Budapest, Budapest műemlékeinek listája, Budapest XIV. kerülete, Csütörtökhely, Damkó József, Darányi Ignác (politikus), Diakovár, Füredi Richárd, Felvidék, Fleischmann Rudolf, Gótika, Gyámkő, Gyulafehérvár, Hagymakupola, Híd, Hunyadi János, Hunyadi-család, I. Ferenc József magyar király, I. Mátyás magyar király, III. Béla magyar király, Jáki kápolna, Jáki templom, Jámbor Lajos (építész), Katalin-kapu, Károlyi Sándor (politikus), Középkor, Kerengő (kolostor), Kisfaludi Strobl Zsigmond, Kormányzó, Kotál Henrik, Lébényi templom, Ligeti Miklós, Loggia, Lugosi Béla, Magyar Királyság, Magyar Mezőgazdasági Múzeum, Magyarország, Margó Ede, Markup Béla, Mitterpacher Lajos, ..., Mokry Sámuel, Nagyváthy János, Oszlopfő, Pethe Ferenc, Pillér, Plébánia, Radnai Béla (szobrász), Római katolikus egyház, Reneszánsz, Reneszánsz stílus, Romanika, Schickedanz Albert, Segesvár, Segesvári óratorony, Sgraffito, Strobl Alajos, Szentmise, Szilágyi Erzsébet (kormányzóné), Tóth István (szobrász, 1861–1934), Telcs Ede, Tessedik Sámuel (lelkész, 1742–1820), Vajdahunyadi vár, Városliget, Városligeti-tó, Wellmann Oszkár, 1896-os millenniumi ünnepségek, 19. század, 1900-as párizsi világkiállítás. Bővíteni index (28 több) »

Alpár Ignác

Magyar Nemzeti Bank (Budapest), 1902–1905 Anker-palota (Budapest), 1910 Tőzsdepalota (Budapest), 1902–1905 A budapesti Vajdahunyad vára román épületrészének kerengője (részlet) A budapesti Vajdahunyad vára gótikus szárnyának dómhomlokzata Alpár Ignác szobra a Vajdahunyad vára előtt Alpár Ignác emléktáblája egykori lakhelyén (Budapest VII. ker., Almássy tér 15.) Alpár Ignác József, születési nevén Schöckl Ignác József (Pest, 1855. január 17. – Zürich, 1928. április 27.) magyar műépítész, egyetemi tanár, a századforduló eklektikus építészetének egyik vezéralakja.

Új!!: Vajdahunyad vára és Alpár Ignác · Többet látni »

Anjou-kor

Nagy Lajos uralkodása idején A magyar történelemben Anjou-kor alatt azt az 1308 és 1395 közötti időszakot értjük, amikor a Capeting–Anjou-ház magyar királyi ágából származó Károly Róbert, Nagy Lajos és Mária királynő, valamint a durazzói ágból való Kis Károly uralkodtak a Magyar Királyságban.

Új!!: Vajdahunyad vára és Anjou-kor · Többet látni »

Anonymus

A Gesta Hungarorum kezdőlapja Anonymus, vagy Bele Regis Notarius (a. m. Béla király Jegyzője; kb. a 12. század vége – 13. század eleje), krónikás és az egyik Béla nevű magyar király jegyzője (feltehetően III. Béláé, de minthogy pontos születési évét nem ismerjük, nem lehetünk bizonyosak benne).

Új!!: Vajdahunyad vára és Anonymus · Többet látni »

Aragóniai Beatrix magyar királyné

Aragóniai Beatrix (Nápoly, 1457. november 14. – Nápoly, 1508. szeptember 23.) nápolyi királyi hercegnő, Hunyadi Mátyás magyar király második feleségeként (1476–1490) és II. Ulászló második feleségeként (1490–1500) kétszeres magyar királyné.

Új!!: Vajdahunyad vára és Aragóniai Beatrix magyar királyné · Többet látni »

Árpád-ház

Az Árpád-ház a honfoglaló magyar törzsszövetség vezéréről elnevezett dinasztia.

Új!!: Vajdahunyad vára és Árpád-ház · Többet látni »

Árpád-kor

Az Árpád-kor az államalapítástól (1000-től) egészen 1301-ig, az Árpád-ház férfiágának kihalásáig tartott, mindaddig az uralkodók Árpád nagyfejedelem leszármazottai közül kerültek ki.

Új!!: Vajdahunyad vára és Árpád-kor · Többet látni »

Barokk

A barokk a reneszánsz után következő stílustörténeti korszak, az építészet, a zene, festészet, szobrászat, tánc és más művészetek korstílusa.

Új!!: Vajdahunyad vára és Barokk · Többet látni »

Baross László

Bellusi Baross László (Felsőzsember, 1865. október 16. – Bánkútpuszta, 1938. június 3.) mezőgazdasági szakember, búzanemesítő.

Új!!: Vajdahunyad vára és Baross László · Többet látni »

Bálint Zoltán (építész)

Bálint Zoltán, születési nevén Bleyer Zoltán (Nagyvárad, 1871. március 6. – Budapest, 1939. január 17.) magyar építész, Bálint Rezső neurológus és Bálint Imre testvére, Bálint András színművész nagyapja.

Új!!: Vajdahunyad vára és Bálint Zoltán (építész) · Többet látni »

Bártfa

Bártfa város Szlovákiában.

Új!!: Vajdahunyad vára és Bártfa · Többet látni »

Budapest

Budapest (németül: Ofen-Pesth vagy Budapest, latinul: Budapestinum, szlovákul és csehül: Budapešť, lengyelül: Budapeszt, horvátul és szlovénül: Budimpešta, jiddisül: בודאפעשט, románul: Budapesta) Magyarország fővárosa, egyben legnagyobb és legnépesebb települése, jelenleg az Európai Unió 9.

Új!!: Vajdahunyad vára és Budapest · Többet látni »

Budapest műemlékeinek listája

Nincs leírás.

Új!!: Vajdahunyad vára és Budapest műemlékeinek listája · Többet látni »

Budapest XIV. kerülete

240px 240px 240px Budapest XIV.

Új!!: Vajdahunyad vára és Budapest XIV. kerülete · Többet látni »

Csütörtökhely

Csütörtökhely (szlovákul Spišský Štvrtok, németül Donnersmarkt) község Szlovákiában, az Eperjesi kerület Lőcsei járásában.

Új!!: Vajdahunyad vára és Csütörtökhely · Többet látni »

Damkó József

Damkó József (Németpróna, 1872. október 15. – Budapest, 1955. december 11.) szobrász és iparművész.

Új!!: Vajdahunyad vára és Damkó József · Többet látni »

Darányi Ignác (politikus)

Pusztaszentgyörgyi és tetétleni Darányi Ignác (Pest, 1849. január 15. – Budapest, Terézváros, 1927. április 27.) magyar jogász, agrárpolitikus, nagybirtokos, miniszter, ifj. Andrássy Gyula elkötelezett híve.

Új!!: Vajdahunyad vára és Darányi Ignác (politikus) · Többet látni »

Diakovár

Diakovár (horvátul Đakovo, németül Djakowar, szerbül Ђаково) város és község Horvátországban, Eszék-Baranya megyében.

Új!!: Vajdahunyad vára és Diakovár · Többet látni »

Füredi Richárd

Füredi Richárd (helyenként Füredy írásmóddal szerepel) (Budapest, 1873. július 18. – Budapest, 1947. november 17.) magyar szobrászművész.

Új!!: Vajdahunyad vára és Füredi Richárd · Többet látni »

Felvidék

A felvidéki magyar koronázóváros Pozsony látképe 1638-ban Matthäus Merian metszetén A Felvidék történelmi eredetű tájnév, amelynek a múltban többféle jelentése is volt.

Új!!: Vajdahunyad vára és Felvidék · Többet látni »

Fleischmann Rudolf

Fleischmann Rudolf (Cheb (Éger, Csehország), 1879. november 29. – Kompolt, 1950. november 14.) mezőgazdasági szakember, növénynemesítő volt.

Új!!: Vajdahunyad vára és Fleischmann Rudolf · Többet látni »

Gótika

A gótika az érett középkor művészetének egy irányzata volt, amely mintegy két évszázadot ölelt fel.

Új!!: Vajdahunyad vára és Gótika · Többet látni »

Gyámkő

Gyámkő egy párizsi épületen A gyámkő (más néven: konzol, néhol egyszerűen csak gyám; a falsík előtti építészeti tagozatok (gerendák, boltozatok, vakárkádok) hordására szolgáló, a falba épített és a falsík elé kiugró, rövid kőgerenda. A nyílásokat áthidaló szemöldökgerendákat tartó gyámkövek fontos szerepe a fesztáv csökkentése. A gyámköveket több építészeti stílus is gazdagon díszítette (ornamentális faragványokkal, illetve alakokkal), főleg a középkorban. A modern építészetben gyakoriak az olyan, egyik végükön befogott, az épület tömegéből kiugratott, ún. konzolos szerkezetek, amelyek másik végét szabadon álló gyámgerendákra terhelik.

Új!!: Vajdahunyad vára és Gyámkő · Többet látni »

Gyulafehérvár

Gyulafehérvár környéke 1770 körül Gyulafehérvár vagy III. Károly magyar király után Károlyfehérvár (románul Bălgrad, majd Alba Iulia, németül Karlsburg, vagy Weissenburg, latinul Apulum, szászul Keist) város Romániában, Fehér megyében.

Új!!: Vajdahunyad vára és Gyulafehérvár · Többet látni »

Hagymakupola

Kreml hagymakupolái A moszkvai Boldog Vazul-székesegyház hagymakupolái A hagymakupola alul kidomoborodó, felül csúcsos végű, homorú, ívelt építészeti forma, amely a hagymához hasonló alakjáról kapta nevét.

Új!!: Vajdahunyad vára és Hagymakupola · Többet látni »

Híd

A Golden Gate híd San Franciscóban A Brooklyn híd New Yorkban A Ponts Fabricio Rómában A Puente de Alcántara Spanyolországban A Pont du Gard Dél-Franciaországban segoviai akvadukt Közép-Spanyolországban Az An Ji híd Kínában A Pont d’Avignon Dél-Franciaországban A Ponte Vecchio Firenzében A Ponte Santa Trinita Firenzében A Pont Neuf Párizsban Pont Neuf Toulouse-ban Az Alláhvirdí kán hídja Iránban (1597) A Hádzsu híd Iránban (17. század közepe) A Kintai híd Japánban (1673) Nyári Palotában (1764) Nyári Palotában Az Iron Bridge, az első öntöttvas ívhíd Erzsébet híd próbaterhelése (1964) A Pontcysyllte akvadukt Fedett amerikai híd (19. század közepe) Clifton lánchíd A John A. Roebling függőhíd az Ohio folyón Az Eads híd a Mississippin A Forth-híd Az Akasi Kaikjó híd, a legnagyobb támaszközű híd A Tatara híd, a legnagyobb támaszközű ferdekábeles híd A híd olyan építmény, amely közlekedési vagy szállítási kapcsolatot teremt valamely hegyszoros, völgy, út, vasút, folyó, egyéb víztömeg, vagy más fizikai akadály két oldalán elhelyezkedő területek között.

Új!!: Vajdahunyad vára és Híd · Többet látni »

Hunyadi János

Hunyadi János (Kolozsvár, 1407 – Zimony, 1456. augusztus 11.) Magyarország kormányzója 1446 és 1453 között.

Új!!: Vajdahunyad vára és Hunyadi János · Többet látni »

Hunyadi-család

Hunyadi János hollós címere A Hunyadiak vagy Hunyadi-ház Havasalföldről származó magyar főúri család, amelynek tagjai meghatározó szereppel bírtak a középkori Magyar Királyság történelmében.

Új!!: Vajdahunyad vára és Hunyadi-család · Többet látni »

I. Ferenc József magyar király

I.

Új!!: Vajdahunyad vára és I. Ferenc József magyar király · Többet látni »

I. Mátyás magyar király

I.

Új!!: Vajdahunyad vára és I. Mátyás magyar király · Többet látni »

III. Béla magyar király

III.

Új!!: Vajdahunyad vára és III. Béla magyar király · Többet látni »

Jáki kápolna

A jáki kápolna, pontos nevén jáki Szent László-kápolna egy 20.

Új!!: Vajdahunyad vára és Jáki kápolna · Többet látni »

Jáki templom

A jáki templom az egykori jáki bencés apátság monumentális bazilikája a magyarországi román stílusú építészet kiemelkedő, szinte szimbolikus alkotása.

Új!!: Vajdahunyad vára és Jáki templom · Többet látni »

Jámbor Lajos (építész)

Jámbor Lajos, születési nevén Frommer Lajos (Pest, 1869. október 31. – Budapest, 1955. november 6.) magyar építész, a magyar szecessziós építészet egyik kiemelkedő alakja.

Új!!: Vajdahunyad vára és Jámbor Lajos (építész) · Többet látni »

Katalin-kapu

A Katalin-kapu Brassó egyik, és sokáig az egyetlen délnyugati városkapuja volt.

Új!!: Vajdahunyad vára és Katalin-kapu · Többet látni »

Károlyi Sándor (politikus)

Nagykárolyi gróf Károlyi Sándor (Pest, 1831. november 10. – Menton, Franciaország, 1906. április 24.) politikus, kórházalapító, a Magyar Tudományos Akadémia tagja.

Új!!: Vajdahunyad vára és Károlyi Sándor (politikus) · Többet látni »

Középkor

A középkor az európai történelem hármas történelmi korfelosztásában a középső korszakot jelenti: az ókor után következő, az újkor kezdetéig tartó időszakot.

Új!!: Vajdahunyad vára és Középkor · Többet látni »

Kerengő (kolostor)

A kerengő rendszerint egy kolostortemplom déli oldalához épült, annak belső kertje felé nyitott, fedett portikuszos, négyszögalaprajzú folyosó.

Új!!: Vajdahunyad vára és Kerengő (kolostor) · Többet látni »

Kisfaludi Strobl Zsigmond

Szabadság-szobor Kocsis András és Ungvári Lajos alkotásai Kisfaludi Strobl Zsigmond (Alsórajk, Zala vármegye, 1884. június 30. – Budapest, 1975. augusztus 14.) kétszeres Kossuth-díjas, nemzetközileg is ismert és elismert magyar szobrászművész.

Új!!: Vajdahunyad vára és Kisfaludi Strobl Zsigmond · Többet látni »

Kormányzó

A kormányzó az ország egy részének vagy egészének politikai-katonai igazgatásával megbízott, az uralkodót képviselő helytartó vagy ideiglenes államfő.

Új!!: Vajdahunyad vára és Kormányzó · Többet látni »

Kotál Henrik

Kotál Henrik (Budapest, 1874. július 5. – Szentgotthárd, 1955. szeptember 29.) magyar építész.

Új!!: Vajdahunyad vára és Kotál Henrik · Többet látni »

Lébényi templom

A lébényi Szent Jakab apostol-plébániatemplom román stílusban épült középkori keresztény templom, Magyarország egyik legjelentősebb középkori építészeti emléke, a Győrtől mintegy húsz km-re fekvő város országos hírű nevezetessége.

Új!!: Vajdahunyad vára és Lébényi templom · Többet látni »

Ligeti Miklós

Ligeti Miklós, született Lőwy Móric (Buda, 1871. május 19. – Budapest, 1944. december 10.) magyar szobrász.

Új!!: Vajdahunyad vára és Ligeti Miklós · Többet látni »

Loggia

A Perényi-loggia, Sárospatak Háromemeletes árkádsoros loggia a városházán, Poznańban. A loggia (olasz szó; magyaros írásmóddal: lodzsa) az építészetben hagyományosan "pillérekre vagy oszlopokra támaszkodó, nyitott, árkádos csarnok." vagy "Félig nyitott, árkádos csarnok vagy valamely épület falához simuló oszlopos - boltíves galéria.

Új!!: Vajdahunyad vára és Loggia · Többet látni »

Lugosi Béla

Lugosi Béla (eredetileg Blaskó Béla Ferenc Dezső) (Lugos, 1882. október 20. – Los Angeles, 1956. augusztus 16.) magyar színművész.

Új!!: Vajdahunyad vára és Lugosi Béla · Többet látni »

Magyar Királyság

vármegyéi királyi jogar A Magyar Királyság 1000-től 1918.

Új!!: Vajdahunyad vára és Magyar Királyság · Többet látni »

Magyar Mezőgazdasági Múzeum

Barokk épület főcsarnok Barokk épület főcsarnok csillárja Természetvédelmi kiállítás Erdészeti kiállítás Erdészeti kiállítás Lótenyésztési kiállítás Mezőgazdaságtörténeti kiállítás Alkalmi kiállítótér Szarvasmarhakoponya A Magyar Mezőgazdasági Múzeum, alapításától 1950-ig Magyar Királyi Mezőgazdasági Múzeum Budapest egyik legjelentősebb múzeuma, országos szakmúzeum, a főváros XIV. kerületében, a Városligetben, évente több százezer látogatóval.

Új!!: Vajdahunyad vára és Magyar Mezőgazdasági Múzeum · Többet látni »

Magyarország

Magyarország állam Közép-Európában, a Kárpát-medence közepén. 1989 óta parlamentáris köztársaság. Északról Szlovákia, északkeletről Ukrajna, keletről és délkeletről Románia, délről Szerbia, délnyugatról Horvátország és Szlovénia, nyugatról pedig Ausztria határolja. Népessége a 21. században 10 millió alá csökkent. Hivatalos nyelve a magyar, amely a legnagyobb az uráli nyelvcsaládba tartozó nyelvek közül. Fővárosa és legnépesebb városa Budapest... --> Az ország többek között az Európai Unió, a NATO, az OECD, a Világbank és az ENSZ tagja is, része a schengeni övezetnek, része a Délkelet-európai Együttműködési Szervezetnek, valamint egyik alapítója az úgynevezett Visegrádi Együttműködés szervezetnek. Az ország népszerű turisztikai célpont Európában, 2015-ben 16,3 millió külföldi turista utazott ide. Az ország ad otthont a világ egyik legnagyobb termálvízkészletének, a világ egyik legnagyobb termáltavának, Közép-Európa legnagyobb tavának és Közép-Európa legnagyobb füves síkságának. A polgárai számára általános társadalom- és nyugdíjbiztosítási rendszert tart fenn, részben ingyenes egészségügyi ellátással (járulékfizetési kötelezettség mellett), valamint térítésmentes alap-, illetve középfokú oktatást. A felsőoktatás tandíjas, viszont ösztöndíjjal térítésmentesen is igénybe vehető. Magyarország nemzetközi rangsorokban elfoglalt pozíciói kedvezőnek mondhatóak: a 2010-es évek második felében az életminőség-index alapján a világ 38. legjobb életminőségű országa, 20. helyen áll a Jó Ország Index rangsorban (mely az adott országon belüli állapotokat nem veszi figyelembe), 26. helyen áll az egyenlőtlenségekkel korrigált emberi fejlettség rangsorában, 30. a Társadalmi Fejlettségi Index alapján, 2018-ban a világ 33. leginnovatívabb országa a Globális Innovációs Index felmérése szerint, és a globális békeindex 2017-es jelentése alapján a világ 15. legbiztonságosabb országa. A gazdasági életszínvonal és jogállamiság szempontjából már kevésbé kedvező a helyzet. A nettó átlagfizetés és a minimálbér az EU-ban az egyik legalacsonyabb. 2022-ben világviszonylatban közepesen korrupt az ország, míg az Európai Unióban a legkorruptabb. A Transparency International 180 országot rangsoroló korrupciós indexében 2022-ben a 77. helyre került. Az adatok alapján a 2010-es évek folyamán a magyarországi korrupció erősödött. Sajtószabadság tekintetében a 2010-es évek folyamán folyamatosan csúszott le a nemzetközi ranglistán, a Riporterek Határok Nélkül szervezet 2020-as jelentésében a világ országai közül a 89. helyezett volt. A magyar államiság kezdetei visszanyúlnak Szent István király megkoronázása idejére. Ekkortól kezdve több mint 9 évszázadon át Magyar Királyság néven szerepel a történelemben. Jelenlegi határai nagyjából megegyeznek az 1920-ban, az első világháborút lezáró trianoni békeszerződésben kijelölt határokkal. Ennek következményeként az ország elvesztette területének 71, lakosságának 58 százalékát. Az ország a Horthy-rendszerben a revízió reményében, a Szálasi-kormány alatt a német érdekeket kiszolgálva lépett be − ill. maradt hadviselő − a második világháborúban, de a kisebb-nagyobb sikeres harcok és a súlyos veszteségek ellenére sem ért el tartós áttörést, az 1947-es párizsi békeszerződés pedig kialakította a mai országhatárokat. A világháborút követően az ország a Szovjetunió megszállási övezetébe került. A rendszerváltásig kétszer került Magyarország a világpolitika középpontjába: először az 1956-os forradalom kapcsán, másodszor 1989-ben, amikor a páneurópai piknik során a keletnémetek nyugatra távozhattak. 2010 óta a demokrácia szintjén jelentős hanyatlás következett be. 2020-ban olyan országokkal kapott hasonló besorolást, mint Brazília, Indonézia vagy Európában Albánia. A 2020-as brüsszeli jogállamisági jelentés egy sor problémát tárt fel. (Európai Bizottság, 2020. szeptember 30.) 2022-ben az Európai Parlament nagy többséggel elfogadott egy állásfoglalást, amelyben kimondják, hogy Magyarország már nem teljes értékű demokrácia, hanem választási autokrácia, egy hibrid rezsim. Az ország emellett komoly demográfiai krízissel is szembesül.

Új!!: Vajdahunyad vára és Magyarország · Többet látni »

Margó Ede

Margó Ede, születési nevén: Morgenstern Ede (Pest, 1872. május 6. – Balatonalmádi, 1946. február 3.) magyar szobrász, Margó Célia operett-énekesnő öccse.

Új!!: Vajdahunyad vára és Margó Ede · Többet látni »

Markup Béla

Markup Béla (Diósgyőr, 1873. augusztus 23. – Budapest, 1945. július 3.) magyar szobrász, keramikus.

Új!!: Vajdahunyad vára és Markup Béla · Többet látni »

Mitterpacher Lajos

Mitterpacher Lajos (eredetileg Mitterbacher), mitternburgi (Bellye, 1734. augusztus 25. – Pest, 1814. május 24.), római katolikus pap, jezsuita szerzetes, egyetemi tanár, az agrártudományok hazai úttörője.

Új!!: Vajdahunyad vára és Mitterpacher Lajos · Többet látni »

Mokry Sámuel

Mokry Sámuel (Monostorszeg, 1832. május 8. – Budapest, Ferencváros, 1909. június 10.) magyar tanár, búzanemesítő.

Új!!: Vajdahunyad vára és Mokry Sámuel · Többet látni »

Nagyváthy János

Nagyváthy János mellszobra - Vastagh László alkotása - a Városligetben Emléktáblája Kossuth Lajos tér 11. Nagyváthy János (Miskolc, 1755. január 19. – Csurgó, 1819. február 13.) az első magyar nyelvű rendszeres mezőgazdasági munka szerzője.

Új!!: Vajdahunyad vára és Nagyváthy János · Többet látni »

Oszlopfő

Klasszikus oszlopfők: toszkán, dór, ión, modern ión, korinthoszi és kompozit fejezetek I. Dareiosz palotájának bikafejes oszlopfője Bizánci kosároszlopfő Sztalaktitoszlopfő az isztambuli Szulejmán-mecsetben Kockaoszlopfő Az oszlopfő vagy oszlopfejezet (latinul capitellum) az építészetben az oszlop felső része, amely a megtámasztott vízszintes szerkezeti elem (boltív, gerendázat, oromzat stb.) szilárdabb, nagyobb felfekvését közvetlenül biztosítja.

Új!!: Vajdahunyad vára és Oszlopfő · Többet látni »

Pethe Ferenc

Szobra a Városligetben (Vastagh László alkotása) Pethe Ferenc (Bűdszentmihály, 1763. március 30. – Szilágysomlyó, 1832. február 22.) újságíró, gazdasági szakíró, az első magyar gazdasági szaklap szerkesztője.

Új!!: Vajdahunyad vára és Pethe Ferenc · Többet látni »

Pillér

Correggióban A pillér sokszög vagy kör keresztmetszetű, teher alátámasztására szolgáló építőelem.

Új!!: Vajdahunyad vára és Pillér · Többet látni »

Plébánia

A plébánia a köznapi nyelvhasználatban (és a régebbi egyházjogi értelmezésben) a római katolikus egyháznak, közelebbről az egyházmegyének igazgatási egysége, amelyhez az adott területen élő hívek tartoznak, élén a hívek szolgálatára és vezetésére kijelölt pappal, azaz a plébánossal (vagy ritkábban: papi közösséggel).

Új!!: Vajdahunyad vára és Plébánia · Többet látni »

Radnai Béla (szobrász)

Az isaszegi Honvéd emlékmű, Radnai Béla alkotása A pozsonyi Petőfi emlékmű Radnai Béla, Radnai Béla József, született Rausch (Pozsony, 1873. május 23. – Budapest, Terézváros, 1923. november 21.) magyar szobrász, főiskolai tanár, karikaturista.

Új!!: Vajdahunyad vára és Radnai Béla (szobrász) · Többet látni »

Római katolikus egyház

A római katolikus egyház vagy saját szóhasználatában Római Katolikus Anyaszentegyház a világ legnagyobb keresztény felekezete.

Új!!: Vajdahunyad vára és Római katolikus egyház · Többet látni »

Reneszánsz

Leonardo da Vinci: Vitruvius-tanulmány, példa művészet és tudomány ötvözésére a reneszánszból Benozzo Gozzoli: A Háromkirályok vonulása, freskó, Palazzo Medici-Riccardi-kápolna, Firenze A reneszánsz (a francia renaissance a. m. újjászületés szóból) tudományos forradalmat, művészeti átalakulást, megújulást hozó, meghatározó kulturális mozgalom volt Európa újkori történelmének hajnalán.

Új!!: Vajdahunyad vára és Reneszánsz · Többet látni »

Reneszánsz stílus

#ÁTIRÁNYÍTÁS Reneszánsz.

Új!!: Vajdahunyad vára és Reneszánsz stílus · Többet látni »

Romanika

Speyer, székesegyház Durham, székesegyház Román stílusnak vagy romanikának nevezzük az európai országok 11.

Új!!: Vajdahunyad vára és Romanika · Többet látni »

Schickedanz Albert

Schickedanz Albert (Biała, 1846. október 14. – Budapest, 1915. július 11.) magyar műépítész, festő, az eklektikus építészet jeles képviselője.

Új!!: Vajdahunyad vára és Schickedanz Albert · Többet látni »

Segesvár

Segesvár (szászul: Schäsbrich) municípium, Erdélyben, Romániában Maros megyében.

Új!!: Vajdahunyad vára és Segesvár · Többet látni »

Segesvári óratorony

A segesvári óratorony a város jelképe és egyik legismertebb műemléke, a Segesvár történelmi központja világörökségi helyszín része.

Új!!: Vajdahunyad vára és Segesvári óratorony · Többet látni »

Sgraffito

Stukkó, sgraffito, Stéphane Baron Sgraffito két rétege, Březnice Chateau, Csehország Sgraffito a Tündérpalota homlokzatán Sgraffito (graffito): díszítő eljárás, melyben egymásra felvitt különböző színű festékek vagy vakolatok felső rétegét precízen visszakaparják, kikarcolják, ami által előtűnik a mélyebben fekvő réteg színe.

Új!!: Vajdahunyad vára és Sgraffito · Többet látni »

Strobl Alajos

Liptóújvári Strobl Alajos, teljes nevén Strobl Alajos János Vilmos (Liptóújvár, 1856. június 21. – Budapest, 1926. december 13.) magyar szobrász, a századforduló magyar szobrászatának vezető egyénisége.

Új!!: Vajdahunyad vára és Strobl Alajos · Többet látni »

Szentmise

Szentáldozás előtti úrfelmutatás egy rendkívüli formában tartott katolikus szentmisén (Tallinn, Észtország): ''„Ecce Agnus Dei, ecce qui tollit peccata mundi!” („Íme az Isten Báránya, íme, aki elveszi a világ bűneit!”)'' A szentmise, rövidebben: mise a római katolikus liturgia legszentebb és legfontosabb része (de nem az egyetlen istentisztelet), katolikus értelemben az egész keresztény élet forrása és csúcsa, az Újszövetség tökéletes és örök áldozata, melyben Krisztus önmagát áldozza fel az Atyának a világ bűneiért a kenyér és bor színe alatt.

Új!!: Vajdahunyad vára és Szentmise · Többet látni »

Szilágyi Erzsébet (kormányzóné)

Horogszegi Szilágyi Erzsébet (1410 – 1484 körül) Hunyadi János magyar kormányzó felesége, Hunyadi László horvát bán és I. Mátyás magyar király anyja, Szilágyi Mihály kormányzó testvére.

Új!!: Vajdahunyad vára és Szilágyi Erzsébet (kormányzóné) · Többet látni »

Tóth István (szobrász, 1861–1934)

Tóth István (Szombathely, 1861. november 9. – Budapest, 1934. december 12.) magyar szobrászművész.

Új!!: Vajdahunyad vára és Tóth István (szobrász, 1861–1934) · Többet látni »

Telcs Ede

Telcs Ede (eredetileg Teltsch, néhol helytelenül Telsch), (Baja, 1872. május 12. – Budapest, 1948. július 18.) magyar szobrász – éremművész.

Új!!: Vajdahunyad vára és Telcs Ede · Többet látni »

Tessedik Sámuel (lelkész, 1742–1820)

Tessedik Sámuel, szlovákul: Samuel Tešedík (ejtsd: számuel tyesegyík), németül Samuel Teschedik (Alberti, 1742. április 20. – Szarvas, 1820. december 27.) evangélikus lelkész, pedagógus, pedagógiai és gazdasági szakíró.

Új!!: Vajdahunyad vára és Tessedik Sámuel (lelkész, 1742–1820) · Többet látni »

Vajdahunyadi vár

A vajdahunyadi vár középkori eredetű vár a romániai (erdélyi) Vajdahunyadon.

Új!!: Vajdahunyad vára és Vajdahunyadi vár · Többet látni »

Városliget

A Városliget Budapest egyik városrésze, egyben a második legnagyobb közparkja, a XIV. kerületben.

Új!!: Vajdahunyad vára és Városliget · Többet látni »

Városligeti-tó

A Városligeti-tó Budapesten, a Városligetben található mesterséges tó.

Új!!: Vajdahunyad vára és Városligeti-tó · Többet látni »

Wellmann Oszkár

Wellmann Oszkár, születési nevén Wellmann Oszkár Vilmos (Szászrégen, 1876. október 8. – Budapest, 1943. május 4.) állatorvos, állattenyésztési szakember, egyetemi tanár, a Magyar Tudományos Akadémia rendes tagja.

Új!!: Vajdahunyad vára és Wellmann Oszkár · Többet látni »

1896-os millenniumi ünnepségek

300px Az 1896-os millenniumi ünnepségek Magyarország fennállásának ezredik (millenniumi) évfordulója alkalmából tartott ünnepségsorozat volt országszerte 1896.

Új!!: Vajdahunyad vára és 1896-os millenniumi ünnepségek · Többet látni »

19. század

Évtizedek: 1800-as évek 1810-es évek 1820-as évek 1830-as évek 1840-es évek 1850-es évek 1860-as évek 1870-es évek 1880-as évek 1890-es évek A 19.

Új!!: Vajdahunyad vára és 19. század · Többet látni »

1900-as párizsi világkiállítás

Az 1900-as párizsi világkiállítást (Exposition Universelle) 1900.

Új!!: Vajdahunyad vára és 1900-as párizsi világkiállítás · Többet látni »

Átirányítja itt:

Vajdahunyad vár, Vajdahunyadvár.

KimenőBeérkező
Hé! Mi vagyunk a Facebook-on most! »