Gyorsabb hozzáférés, mint a böngésző!
32 kapcsolatok: Asztma, Bohr-egyenlet, Borda, Bordaközi izmok, Bronchitis, Fraktál, Garat, Gáz, Gége, Gümőkór, Gerincesek, Köhögés, Köpet, Kiss Ferenc (orvos, 1889–1966), Latin nyelv, Légcső, Légkör, Légszomj, Légzés, Lenhossék Mihály, Mellhártya, Mellkas, Oxigén, Réthelyi Miklós, Rekeszizom, Sejt, Szén-dioxid, Szentágothai János, Szerv (biológia), Tüdőgyulladás, Tüdőrák, Vér.
Asztma
Az asztma (görögül ἅσθμα, ásthma, „zihálás") a légutak egyik gyakori krónikus gyulladásos betegsége, amelynek jellemzői a változékony és ismétlődő tünetek, a légutak reverzibilis elzáródása, és a hörgőgörcs.
Új!!: Tüdő és Asztma · Többet látni »
Bohr-egyenlet
A Bohr-egyenlet (kiejtése) a tüdő élettani holtterét adja meg a légzési térfogat, valamint a CO2 artériás és kilégzési parciális nyomása ismeretében.
Új!!: Tüdő és Bohr-egyenlet · Többet látni »
Borda
Az ember bordái. (A kosztális porcokat sötét szín jelzi.) röntgenfelvétel A gerincesek anatómiájában a bordák (latinul costae) hosszú, hajlott csontok, melyek a legtöbb gerincesnél a mellkas (görögül θώραξ / thórax, latinul thorax) vázát alkotják, lehetővé teszik a tüdők és a mellkas kitágulását, emellett pedig védik a tüdőket, a szívet és a mellkasban levő többi belső szervet.
Új!!: Tüdő és Borda · Többet látni »
Bordaközi izmok
A felső test mély és belső bordaközi izmai (az V. és a VI. borda között lehet látni a belső bordaközi izmot ''(musculus intercostalis internus)''. A bordaközi és a hasi izmok (VIII. és a IX. borda között látható a külső bordaközi izom ''(musculus intercostalis externus)''. A bordaközi izmok a bordaközökben elhelyezkedő lapos izmok, amelyek nagyrészt kitöltik a bordaközöket, (spatium intercostale) ezzel hozzájárulnak a csontos mellkasfal lezárásához, ugyanakkor fontos légző funkciókat látnak el.
Új!!: Tüdő és Bordaközi izmok · Többet látni »
Bronchitis
#ÁTIRÁNYÍTÁS Hörghurut.
Új!!: Tüdő és Bronchitis · Többet látni »
Fraktál
A fraktálok végtelenül komplex geometriai alakzatok, amelyek két gyakori, jellemző tulajdonsággal rendelkeznek.
Új!!: Tüdő és Fraktál · Többet látni »
Garat
Orrüreg, szájüreg, gége és a garat sagittalis metszete. A garat a légzőrendszer és az emésztőrendszer részben közös része.
Új!!: Tüdő és Garat · Többet látni »
Gáz
A részecskék véletlenszerű hőmozgása, vagyis diffúziója. A mozgás teljesen rendezetlen, vagyis nincs benne semmi rendszer vagy periodicitás. A gázrészecskék elektromos mező hiányában szabadon mozognak A gáz forma az anyag egyik halmazállapota.
Új!!: Tüdő és Gáz · Többet látni »
Gége
A gége anatómiája endoszkópos felvétele A gége az alsó légutak kezdetén, a garat alsó része előtt található.
Új!!: Tüdő és Gége · Többet látni »
Gümőkór
Mycobacterium tuberculosis A gümőkór vagy tuberkulózis (tbc) olyan fertőző betegség, melyet a Mycobacterium tuberculosis baktérium okoz, és amely leggyakrabban a tüdőt károsítja (pulmonáris tbc), de megtámadhatja a központi idegrendszert, agyhártyagyulladást (meningitis tuberculosa) okozva, illetve a nyirokrendszert és a vérkeringést is, amelyek a fő terjedési útvonalai (pl. a miliaris tbc esetében).
Új!!: Tüdő és Gümőkór · Többet látni »
Gerincesek
A gerincesek (Vertebrata) közé olyan kétoldali szimmetriájú, embrionális állapotban szelvényes jellegeket mutató, újszájú (Deuterostomata) állatokat sorolunk, amelyeknél az egyedfejlődés korai szakaszában megjelenő gerinchúr (chorda dorsalis) indukáló hatására (neuruláció) ektodermális csőidegrendszer, valamint ennek védelmére mezodermális eredetű gerincoszlop (columna vertebralis) és koponya (cranium) alakul ki.
Új!!: Tüdő és Gerincesek · Többet látni »
Köhögés
Humoros egészségügyi propaganda film angolul, a köhögés és tüsszentés veszélyeiről, 1948 A köhögés a légutak ingere által kiváltott, görcsös, lökésszerű kilégzés, amely az emberi szervezet önkéntelen reakciója.
Új!!: Tüdő és Köhögés · Többet látni »
Köpet
A gyöngybagoly köpete. A köpet elsősorban baglyok által, de más madárfajok által is kiöklendezett megemésztetlen táplálék (csontok, szőr, kitinvázak stb.). Macskák is öklendeznek ki köpeteket, itt azonban a saját nem megemésztett szőrzetről van szó.
Új!!: Tüdő és Köpet · Többet látni »
Kiss Ferenc (orvos, 1889–1966)
Kiss Ferenc (Nagyszalonta, 1889. szeptember 7. – Budapest, 1966. április 6.) Kossuth-díjas magyar orvos, anatómus, egyetemi tanár.
Új!!: Tüdő és Kiss Ferenc (orvos, 1889–1966) · Többet látni »
Latin nyelv
A latin nyelv az indoeurópai nyelvcsalád itáliai ágán belül a latin-faliszkuszi nyelvek csoportjába tartozó nyelv.
Új!!: Tüdő és Latin nyelv · Többet látni »
Légcső
A légcső és ágrendszere a szárazföldi gerincesek külső légzését biztosító, lokalizált légzőrendszer része.
Új!!: Tüdő és Légcső · Többet látni »
Légkör
A földi légkör rétegei: troposzféra, sztratoszféra, mezoszféra, termoszféra, exoszféra A légkör vagy atmoszféra egy égitest felszínét körülvevő gázburok.
Új!!: Tüdő és Légkör · Többet látni »
Légszomj
#ÁTIRÁNYÍTÁS Légszomj (betegség).
Új!!: Tüdő és Légszomj · Többet látni »
Légzés
Az ember légzőrendszerének vázlatos ábrázolása A légzés az élő szervezetek nagy részére jellemző életműködés.
Új!!: Tüdő és Légzés · Többet látni »
Lenhossék Mihály
Lenhossék Mihály (Pest, 1863. augusztus 28. – Budapest, Józsefváros, 1937. január 26.) magyar anatómus, egyetemi tanár, a Magyar Tudományos Akadémia tagja, a neurontan egyik megalapítója.
Új!!: Tüdő és Lenhossék Mihály · Többet látni »
Mellhártya
A mellhártya (pleura) egy savós hártya, amely a mellüregnek a két tüdőt tartalmazó részét béleli (pleura parietalis), valamint a tüdők felszínét borítja (pleura visceralis; pulmonalis), beterjedve a tüdő lebenyeit (lobus pulmonalis) elválasztó résekbe.
Új!!: Tüdő és Mellhártya · Többet látni »
Mellkas
Az emberi mellkas csontos váza (elölnézet). Az emberi mellkas csontos váza (oldalnézet). A mellkas (thorax) az emberi test, az emlősök és bizonyos más állatokfajok testének része.
Új!!: Tüdő és Mellkas · Többet látni »
Oxigén
Az oxigén a periódusos rendszer kémiai elemeinek egyike.
Új!!: Tüdő és Oxigén · Többet látni »
Réthelyi Miklós
Réthelyi Miklós (Zalaegerszeg, 1939. június 8. –) magyar orvos, anatómus, egyetemi tanár, az orvostudományok (akadémiai) doktora.
Új!!: Tüdő és Réthelyi Miklós · Többet látni »
Rekeszizom
A rekeszizom vázlatos képe alulnézetből A rekeszizom (diaphragma) a hasüreget a mellüregtől elválasztó, izmos-inas, mozgékony lemez.
Új!!: Tüdő és Rekeszizom · Többet látni »
Sejt
Állati sejt felépítése Növényi sejt felépítése A sejt az élőlények legkisebb önálló életet mutató egysége.
Új!!: Tüdő és Sejt · Többet látni »
Szén-dioxid
A szén-dioxid (CO2, régi helyesírással széndioxid) standard körülmények között légnemű, gáz-halmazállapotú vegyület, a szén egyik oxidja.
Új!!: Tüdő és Szén-dioxid · Többet látni »
Szentágothai János
Szentágothai János, eredeti nevén Schimert János (Pestújhely, 1912. október 31. – Budapest, 1994. szeptember 8.) Kossuth-díjas magyar anatómus, egyetemi tanár, professor emeritus, országgyűlési képviselő, a Magyar Tudományos Akadémia elnöke 1976-tól 1985-ig, a magyar szkeptikus mozgalom atyja.
Új!!: Tüdő és Szentágothai János · Többet látni »
Szerv (biológia)
A biológiában szervnek (organon) nevezzük azokat a szövetcsoportosulásokat, amelyek anatómiailag és funkcionálisan egy bizonyos tevékenységre specializálódtak.
Új!!: Tüdő és Szerv (biológia) · Többet látni »
Tüdőgyulladás
A tüdőgyulladás (pneumonia) a tüdő és a légzőrendszer betegsége, amelyre a légzőhólyagok (alveolus pulmonis) gyulladása és gyulladásos izzadmánnyal (exudatum) való telítődése jellemző.
Új!!: Tüdő és Tüdőgyulladás · Többet látni »
Tüdőrák
Pozitív mellkasröntgen eredmény A tüdőrák, vagy közismert nevén tüdő karcinóma a tüdő szövetéből kiinduló korlátlan osztódási képességgel bíró kóros sejtszaporulat, rosszindulatú daganat.
Új!!: Tüdő és Tüdőrák · Többet látni »
Vér
Vérző ujj vérlemezke, fehérvérsejt pásztázó elektronmikroszkópos képe A vér többnyire vörös színű (a szín a nevét is tőle kölcsönzi), másodlagos testüregű gerinctelen és gerinces állatok fő testnedve, folyékony szövet.
Új!!: Tüdő és Vér · Többet látni »
