Gyorsabb hozzáférés, mint a böngésző!
67 kapcsolatok: Anyagcsere, Apollo–15, Atom, Atomi tömegegység, Breit-Wigner-eloszlás, David Scott, Eötvös Loránd, Elektron, Elektron-pozitron annihiláció, Elektronvolt, Energia, Erő, Erőtér, Fénysebesség, Föld, Fizika, Fizikai mennyiség, Foton, Galileo Galilei, Gravitáció, Gravitációs állandó, Gyorsulás, Határozatlansági reláció, Higgs-bozon, Hold, Hooke-törvény, Impulzus, Invariáns tömeg, Isaac Newton, Kilogramm, Klasszikus fizika, Klasszikus mechanika, Kvantummechanika, Légellenállás, Magfúzió, Maghasadás, Molekula, Mozgási energia, Naptömeg, Négyesvektor, Newton harmadik törvénye, Newton második törvénye, Newton-féle mozgásegyenlet, Pisai ferde torony, Planck-tömeg, Pozitron, Proton, Rakéta, Relativitáselmélet, Súly, ..., Súrlódás, Sebesség, SI-mértékegységrendszer, Speciális relativitáselmélet, Szubatomi részecske, Taylor-sor, Téridő, Tűz, Tömegmegmaradás, Tehetetlenség, Tonna, Torziós inga, Uncia (mértékegység), Vákuum, Vonatkoztatási rendszer, 1889, 1971. Bővíteni index (17 több) »
Anyagcsere
Az anyagcsere (metabolizmus) egy orvosi és biokémiai fogalom, mely az élő szervezetekben végbemenő anyag-, energia- és információáramlást jelenti.
Új!!: Tömeg és Anyagcsere · Többet látni »
Apollo–15
Az Apollo–15 az Apollo-program kilencedik repülése volt, egyben a negyedik olyan, amelynek során űrhajósok szálltak le a Holdra.
Új!!: Tömeg és Apollo–15 · Többet látni »
Atom
A kémiában az atom a kémiai elemek azon legkisebb részecskéje, ami megőrzi az elem kémiai tulajdonságait.
Új!!: Tömeg és Atom · Többet látni »
Atomi tömegegység
Az atomi tömegegység vagy „dalton” tömegmértékegység az atomok és molekulák világára.
Új!!: Tömeg és Atomi tömegegység · Többet látni »
Breit-Wigner-eloszlás
#ÁTIRÁNYÍTÁS Cauchy-eloszlás.
Új!!: Tömeg és Breit-Wigner-eloszlás · Többet látni »
David Scott
David Scott (San Antonio, Texas, 1932. június 6. –) amerikai űrhajós.
Új!!: Tömeg és David Scott · Többet látni »
Eötvös Loránd
Báró vásárosnaményi Eötvös Loránd Ágoston (külföldön gyakran: Roland Eötvös) (Buda, 1848. július 27. Eötvös Loránd Ágoston Ignácz Albert József, keresztelője augusztus 5-én a krisztinavárosi plébánián – Budapest, 1919. április 8.) magyar fizikus, feltaláló, politikus, akadémikus, egyetemi tanár, hegymászó.
Új!!: Tömeg és Eötvös Loránd · Többet látni »
Elektron
Az elektron (az ógörög ήλεκτρον, borostyán szóból) negatív elektromos töltésű elemi részecske, amely az atommaggal együtt kémiai részecskéket alkot, és felelős a kémiai kötésekért.
Új!!: Tömeg és Elektron · Többet látni »
Elektron-pozitron annihiláció
#ÁTIRÁNYÍTÁS annihiláció.
Új!!: Tömeg és Elektron-pozitron annihiláció · Többet látni »
Elektronvolt
Az elektronvolt egy SI-mértékegységrendszeren kívüli, csak az atom-, mag- és részecskefizikában, illetve a csillagászatban használható energia-mértékegység.
Új!!: Tömeg és Elektronvolt · Többet látni »
Energia
Villámlás, az energiaátadás látványos formája Az energia a fizikában a testek egy fizikai tulajdonsága, amely átalakítható különböző megjelenési formákba és átadható a testek között a négy alapvető kölcsönhatás által, de amely soha nem jöhet újonnan létre és nem semmisülhet meg.
Új!!: Tömeg és Energia · Többet látni »
Erő
A fizikában az erő olyan hatás, ami egy tömeggel rendelkező testet gyorsulásra vagy állapotváltoztatásra késztet.
Új!!: Tömeg és Erő · Többet látni »
Erőtér
Erőtér a fizikában valamely test által keltett kölcsönhatás, amely a téridőben meghatározható helyeken a más testekre ható erők nagyságát kifejezi.
Új!!: Tömeg és Erőtér · Többet látni »
Fénysebesség
A napfénynek 8 perc és 17 másodperc kell, hogy megtegye a Nap és a Föld közötti átlagos távolságot A vákuumbeli fénysebesség az egyik alapvető fizikai állandó, az elektromágneses hullámok terjedési sebessége.
Új!!: Tömeg és Fénysebesség · Többet látni »
Föld
A Föld a Naptól számított harmadik bolygó a Naprendszerben, ahol a legnagyobb átmérőjű, tömegű és sűrűségű Föld-típusú bolygó.
Új!!: Tömeg és Föld · Többet látni »
Fizika
A fizikai jelenségek különböző példái A fizika (ógörögül a természet ismerete, az ógörög φύσις fűzisz "természet"-ből) az anyaggalA Mai fizika elején Richard Feynman az atomi hipotézist javasolja a messze legtermékenyebb tudományos elképzelésnek: "Ha valamilyen kataklizma során, az összes tudományos ismeretnek egyetlen mondat el kellene pusztulnia, mely állítás tartalmazná a legtöbb információt a legkevesebb szóval kifejezve? Azt hiszem ez az,hogy minden dolog atomokból épül fel - kis részecskékből, melyek örök mozgásban vannak, vonzva egymást, amikor kis távolságra vannak egymástól, de ellenállnak annak, hogy egymáshoz préseljük őket..." és mozgásával, ill.
Új!!: Tömeg és Fizika · Többet látni »
Fizikai mennyiség
Fizikai mennyiségnek nevezzük valamely jelenség, folyamat minőségileg megkülönböztethető, és mennyiségileg meghatározható tulajdonságát.
Új!!: Tömeg és Fizikai mennyiség · Többet látni »
Foton
A foton az elektromágneses sugárzások, többek között a fény elemi részecskéje, legkisebb egysége, kvantuma.
Új!!: Tömeg és Foton · Többet látni »
Galileo Galilei
Galileo Galilei (Pisa, 1564. február 15. – Arcetri, 1642. január 8.) itáliai fizikus, csillagász, matematikus, természettudós.
Új!!: Tömeg és Galileo Galilei · Többet látni »
Gravitáció
Fekete lyuk gravitációs lencsehatása szimulált animáción A gravitáció, más néven tömegvonzás egy kölcsönhatás, amely bármilyen két, tömeggel bíró test között fennáll, és a testek tömegközéppontjainak egymás felé ható gyorsulását okozza.
Új!!: Tömeg és Gravitáció · Többet látni »
Gravitációs állandó
A gravitációs állandó egy természeti állandó, mint például a fény terjedési sebessége vákuumban vagy az elemi töltés, azaz az elektron töltése.
Új!!: Tömeg és Gravitációs állandó · Többet látni »
Gyorsulás
A sebesség változási gyorsaságának szemléltetése. Kék: a sebesség nagysága az idő függvényében. Zöld: a sebességfüggvényhez adott időpillanatban húzott érintő meredeksége a gyorsulás A gyorsulás az a fizikai mennyiség, amely megmutatja, hogy egy testnek milyen gyorsan változik a sebessége.
Új!!: Tömeg és Gyorsulás · Többet látni »
Határozatlansági reláció
A kvantummechanikai határozatlansági reláció (németesen: összefüggés, angolosan: elv) alapvető, elméleti határ bizonyos fizikai mennyiségek egyszerre, teljes pontossággal való megismerhetőségére.
Új!!: Tömeg és Határozatlansági reláció · Többet látni »
Higgs-bozon
A ''nagy hadronütköztető gyűrű'' (LHC) fizikusai szimulálták, hogy milyen képet kell kapnunk a gyorsítóban, ha a fizikai elképzelésünk helyes a Higgs-bozonról. Ez egy lehetséges kép a CMS-kísérletben egy olyan eseményről, amelyben Higgs-bozon keletkezett Peter Higgs, a részecske névadója, 80. születésnapján A Higgs-bozon vagy Higgs-részecske egy olyan részecske, amelyet a részecskefizika standard modellje jósolt meg.
Új!!: Tömeg és Higgs-bozon · Többet látni »
Hold
A Hold a Föld egyetlen holdja, a Naprendszer egyik óriásholdja.
Új!!: Tömeg és Hold · Többet látni »
Hooke-törvény
Hooke törvénye pontosan leírja a közönséges csavarrugó mozgását kis összenyomódás esetén A Hooke-törvény közelítő törvény, mely kimondja, hogy egy rugalmas test alakváltozása arányos azzal az erővel, mely az alakváltozást okozza.
Új!!: Tömeg és Hooke-törvény · Többet látni »
Impulzus
#ÁTIRÁNYÍTÁS Lendület.
Új!!: Tömeg és Impulzus · Többet látni »
Invariáns tömeg
Az invariáns tömeg egy vagy több részecskéből álló rendszer nyugalmi tömege, ami minden inerciarendszerben ugyanaz, azaz egy Lorentz-invariáns (vagy másképpen Lorentz-skalár) mennyiség.
Új!!: Tömeg és Invariáns tömeg · Többet látni »
Isaac Newton
Sir Isaac Newton angol fizikus, matematikus, csillagász, filozófus és alkimista; az újkori történelem egyik kiemelkedő tudósa.
Új!!: Tömeg és Isaac Newton · Többet látni »
Kilogramm
A kilogramm a tömeg SI-alapegysége; jele kg.
Új!!: Tömeg és Kilogramm · Többet látni »
Klasszikus fizika
A klasszikus fizika elnevezés egy retronima, ami alatt a kvantumelmélet és a relativitáselmélet nélküli fizikát értjük szűkebb értelemben, tágabb értelemben a relativitáselméletet is beleértjük.
Új!!: Tömeg és Klasszikus fizika · Többet látni »
Klasszikus mechanika
A klasszikus, vagy newtoni mechanika a testek mozgásának leírásával és az azokat okozó törvényekkel foglalkozik.
Új!!: Tömeg és Klasszikus mechanika · Többet látni »
Kvantummechanika
A kvantummechanika a fizika azon ága, amelyik a nanoszkopikus méreteknél történő jelenségeket vizsgálja; így az elemi részecskék viselkedését vagy például az olyan alacsony hőmérsékletű makrojelenségeket, mint a szuperfolyékonyság és a szupravezetés.
Új!!: Tömeg és Kvantummechanika · Többet látni »
Légellenállás
A légellenállás olyan közegellenállás, amellyel mozgó test levegővel telt térben találkozik.
Új!!: Tömeg és Légellenállás · Többet látni »
Magfúzió
Az egy nukleonra jutó kötési energia. Kis tömegszámú atommagok fúziója során az egy nukleonra jutó kötési energia növekszik, ezáltal energia szabadul fel A deutérium-trícium (D-T) reakció a legtöbbet ígérő energiatermelés szempontjából A magfúzió olyan magreakció, amelynek során két kisebb atommag egyesül egy nagyobbat eredményezve.
Új!!: Tömeg és Magfúzió · Többet látni »
Maghasadás
150px A maghasadás (fisszió) során egy atommag két vagy több kisebb magra szakad.
Új!!: Tömeg és Maghasadás · Többet látni »
Molekula
Vízmolekula A kémiában a molekulák két, vagy több atomból álló semleges anyagi részecskék, melyekben az atomokat erős kovalens kötés kapcsolja össze.
Új!!: Tömeg és Molekula · Többet látni »
Mozgási energia
A mozgási energia (kinetikus energia) a mozgásban levő testek energiája, melyet mozgásuk folytán képesek munkavégzésre fordítani.
Új!!: Tömeg és Mozgási energia · Többet látni »
Naptömeg
A naptömeg (szimbóluma M☉) a Nap tömege, ez a csillagászatban viszonyítási alap a csillagok és a náluk nehezebb égi objektumok tömegének szemléletessé tételéhez.
Új!!: Tömeg és Naptömeg · Többet látni »
Négyesvektor
#ÁTIRÁNYÍTÁS Minkowski-tér.
Új!!: Tömeg és Négyesvektor · Többet látni »
Newton harmadik törvénye
#ÁTIRÁNYÍTÁS Newton törvényei.
Új!!: Tömeg és Newton harmadik törvénye · Többet látni »
Newton második törvénye
#ÁTIRÁNYÍTÁS Newton törvényei.
Új!!: Tömeg és Newton második törvénye · Többet látni »
Newton-féle mozgásegyenlet
#ÁTIRÁNYÍTÁS Newton törvényei.
Új!!: Tömeg és Newton-féle mozgásegyenlet · Többet látni »
Pisai ferde torony
A pisai ferde torony vagy egyszerűen pisai torony ferde torony Pisa városában, Olaszország Toszkána régiójában.
Új!!: Tömeg és Pisai ferde torony · Többet látni »
Planck-tömeg
A Planck-tömeg a tömeg természetes egysége, jele: mP.
Új!!: Tömeg és Planck-tömeg · Többet látni »
Pozitron
A pozitron az elektron antirészecskéje.
Új!!: Tömeg és Pozitron · Többet látni »
Proton
Nincs leírás.
Új!!: Tömeg és Proton · Többet látni »
Rakéta
Modern hordozórakéta indítása(Atlas V, Mars Reconnaissance Orbiter) A rakéta olyan jármű vagy repülőeszköz, amely a sugárhajtás elvén, az égési gázok kilövellésével a mozgatásához szükséges tolóerőt a környezettől függetlenül állítja elő.
Új!!: Tömeg és Rakéta · Többet látni »
Relativitáselmélet
Albert Einstein relativitáselmélete a fizika egyik részterülete, mely a klasszikus mechanika általánosítása.
Új!!: Tömeg és Relativitáselmélet · Többet látni »
Súly
A fizikában a súly az az erő, amellyel a test az alátámasztást nyomja vagy a felfüggesztést húzza.
Új!!: Tömeg és Súly · Többet látni »
Súrlódás
A súrlódás két érintkező felület között fellépő erő, vagy az az erő, mellyel egy közeg fékezi a benne mozgó tárgyat (például egy láda eltolásához szükséges erő.) Szükséges megjegyezni, hogy a súrlódás mindig az elmozdulás ellen dolgozik.
Új!!: Tömeg és Súrlódás · Többet látni »
Sebesség
A sebesség egy pontszerű test (vagy egy kiterjedt test egyik pontja) egy kitüntetett (másik) ponthoz viszonyított mozgásának jellemzésére szolgáló fizikai vektormennyiség.
Új!!: Tömeg és Sebesség · Többet látni »
SI-mértékegységrendszer
A Nemzetközi Mértékegységrendszer, röviden SI (Système International d’Unités) modern, nemzetközileg elfogadott mértékegységrendszer, amely néhány kiválasztott mértékegységen, illetve a 10 hatványain alapul.
Új!!: Tömeg és SI-mértékegységrendszer · Többet látni »
Speciális relativitáselmélet
A speciális relativitáselmélet vagy a speciális relativitás elmélete a fizikának Albert Einstein által 1905-ben kiadott elmélete, mely feloldja a Maxwell-elméletbeli állandó fénysebesség és a newtoni mechanika sebesség összeadása közötti ellentétet.
Új!!: Tömeg és Speciális relativitáselmélet · Többet látni »
Szubatomi részecske
Szubatomi részecskének nevezzük az atom összetevőit (nukleonok és elektron), ezek rokonait, a többi hadront és leptont, ezek kisebb összetevőit (kvarkok), a közöttük lévő alapvető kölcsönhatások közvetítő részecskéit, a spontán szimmetriasértésért felelős Higgs-bozont, mindezek antirészecskéit és szuperpartnereit.
Új!!: Tömeg és Szubatomi részecske · Többet látni »
Taylor-sor
A Taylor-sorfejtés lehetőséget ad arra, hogy a függvényeket első, másod, … sokadfokú polinomokkal közelítsük. Az ábrán a sin(x) függvény hatványsorba fejtései láthatóak n.
Új!!: Tömeg és Taylor-sor · Többet látni »
Téridő
A téridő görbületének háromdimenziós analógiája. Az anyag megváltoztatja a téridő geometriáját, a görbült téridőt gravitációként érzékeljük. A fehér vonalak a téridő koordináta-rendszerét jelölik, ami sík téridőben egy négyzetrács lenne. A Téridő minden pontjának négy paramétere van: a térbeli elhelyezkedés és az időpont. Egy megfigyelő az eseményeket mindig a saját idejének vonatkoztatási rendszerében kezeli – a tér más pontján ehhez képest torzulások észlelhetőek. A téridő a fizikában egy matematikai modell, ami egy sokaságban egyesíti a teret és az időt, a Világegyetem szerkezetét leírva.
Új!!: Tömeg és Téridő · Többet látni »
Tűz
Egy fahasáb a tűzön A tűz kémiai jelenség, éghető anyag fény- és hőhatással járó oxidációja.
Új!!: Tömeg és Tűz · Többet látni »
Tömegmegmaradás
A tömeg/anyagmegmaradás törvénye (a Lomonoszov−Lavoisier-törvény) kimondja, hogy egy zárt anyagi rendszer tömege állandó marad, függetlenül a rendszeren belül lejátszódó folyamatoktól.
Új!!: Tömeg és Tömegmegmaradás · Többet látni »
Tehetetlenség
#ÁTIRÁNYÍTÁS Tehetetlenség (mechanika).
Új!!: Tömeg és Tehetetlenség · Többet látni »
Tonna
A tonna, angolszász területeken metrikus tonna (rövidítése: t) egy tömegmértékegység, ezer kilogrammal, azaz körülbelül 1 köbméter víz tömegével egyenértékű.
Új!!: Tömeg és Tonna · Többet látni »
Torziós inga
#ÁTIRÁNYÍTÁS Torziós mérleg Kategória:Ingák.
Új!!: Tömeg és Torziós inga · Többet látni »
Uncia (mértékegység)
Az uncia az angolszász országokban elterjedt tömeg-, illetve űrmérték.
Új!!: Tömeg és Uncia (mértékegység) · Többet látni »
Vákuum
A vákuum egy olyan adott téren belüli térfogat, mely elhanyagolható mennyiségű anyagot tartalmaz csak, így a benne levő nyomás jóval alacsonyabb, mint a standard légnyomás.
Új!!: Tömeg és Vákuum · Többet látni »
Vonatkoztatási rendszer
A vonatkoztatási rendszer a fizikában a hely és az idő megadását lehetővé tevő viszonyítási objektumok rendszere.
Új!!: Tömeg és Vonatkoztatási rendszer · Többet látni »
1889
Nincs leírás.
Új!!: Tömeg és 1889 · Többet látni »
1971
Nincs leírás.
Új!!: Tömeg és 1971 · Többet látni »
