Logo
Uniópédia
Kommunikáció
Szerezd meg: Google Play
Új! Töltse Uniópédia az Android™ készülék!
Telepítés
Gyorsabb hozzáférés, mint a böngésző!
 

Tótság

Index Tótság

A '''Tótság''' Korabinszky János Mátyás 1804-ből való térképén. A Tótság egyéb magyar elnevezései Tótföld, Tótvidék (vendül Slovenska okroglina, latinul Sclavonia) a mai Vendvidék és Muravidék történeti elnevezése.

53 kapcsolatok: Őrség, Csaplovics János, Dráva, Felsőlendva, Franciaország, Győri egyházmegye, Honfoglalás, Horvátország, Kárpát-medence, Küzmics Miklós, Kossics József, Latin nyelv, Lülik István, Lendva, Magyarország, Magyarországi szlovének, Mura (Dráva), Muraszombat, Muravidék, Németek, Somogy vármegye, Szentgotthárd, Szláv népek, Szlovénia, Szombathely, Szombathelyi egyházmegye, Tatárok, Tótok, Tótsági Esperességi Kerület, Tótsági járás, Törökök, Trianoni békeszerződés, Vandálok, Vas vármegye, Vend nyelv, Vend nyelvjárás, Vendek, Vendkérdés, Vendvidék, Zala vármegye, 10. század, 11. század, 1183, 13. század, 14. század, 16. század, 17. század, 18. század, 1804, 1833, ..., 19. század, 1996, 2004. Bővíteni index (3 több) »

Őrség

skanzen egyik lakóépülete, 12934. számú műemlék Az Őrség zömében Nyugat-Magyarországon, kisebb részben a szlovéniai Muravidéken található történeti és néprajzi tájegység.

Új!!: Tótság és Őrség · Többet látni »

Csaplovics János

Jeszenovai Csaplovics János (Felsőpribél, 1780. szeptember 21. – Bécs, 1847. május 29.) ügyvéd, jószágigazgató.

Új!!: Tótság és Csaplovics János · Többet látni »

Dráva

A Dráva forrása Villachnál Maribor alatt A Dráva (olaszul, szlovénül és horvátul Drava, németül Drau) a Duna jobb oldali mellékfolyója 40 095 km²-es vízgyűjtő területtel és 749 km-es hosszal.

Új!!: Tótság és Dráva · Többet látni »

Felsőlendva

Felsőlendva (szlovénul Grad, korábban Gornja Lendava, németül Oberlindau) falu és a hasonló nevű alapfokú közigazgatási egység, azaz község központja Szlovéniában, Pomurska régióban, a Muravidéken.

Új!!: Tótság és Felsőlendva · Többet látni »

Franciaország

Franciaország, vagy hivatalos nevén a Francia Köztársaság, egy független állam Nyugat-Európában, amely európai közigazgatási és tengerentúli területekkel egyaránt rendelkezik.

Új!!: Tótság és Franciaország · Többet látni »

Győri egyházmegye

A győri egyházmegye magyarországi római katolikus egyházmegye, a római katolikus egyház Esztergom-Budapesti érseki tartományának része.

Új!!: Tótság és Győri egyházmegye · Többet látni »

Honfoglalás

Általános értelemben honfoglalásnak nevezzük azt a folyamatot, melynek során valamely nép egy kiválasztott területet birtokába vesz, abból a célból, hogy ott új hazát alapítson.

Új!!: Tótság és Honfoglalás · Többet látni »

Horvátország

Horvátország (hivatalosan Horvát Köztársaság) délkelet-európai állam a Balkán-félszigeten.

Új!!: Tótság és Horvátország · Többet látni »

Kárpát-medence

A Kárpát-medence a Kárpátok, az Alpok és a Dinári-hegység vonulatai által körbevett nagy kiterjedésű medence Közép-Európában.

Új!!: Tótság és Kárpát-medence · Többet látni »

Küzmics Miklós

Radgonában Weitzinger János nyomdász újra kiadta, az átdolgozó azonban ismeretlen. A könyv otthoni használatra és templomi fölolvasásra egyaránt való, továbbá imádságokat és egyházi énekeket is tartalmaz. Küzmics Miklós vendül és szlovénül Mikloš Küzmič, németesen Nikolaus Küzmitsch (Alsócsalogány, 1737. szeptember 15. k. – Felsőszentbenedek, 1804. április 11.) magyarországi szlovén (vend) római katolikus plébános, imakönyvszerkesztő, bibliafordító, vallási író, a tótsági kerület esperese.

Új!!: Tótság és Küzmics Miklós · Többet látni »

Kossics József

Kossics József 2001-ben felújított sírja a felsőszölnöki temetőben Kossics József szlovénul: Jožef Košič, az 1981-es Magyar életrajzi lexikonban nevét Kossits formában írják (Bagonya, 1788. október 9. – Felsőszölnök, 1867. december 26.) plébános, etnográfus, író, nyelvész, költő és történész volt egy személyben.

Új!!: Tótság és Kossics József · Többet látni »

Latin nyelv

A latin nyelv az indoeurópai nyelvcsalád itáliai ágán belül a latin-faliszkuszi nyelvek csoportjába tartozó nyelv.

Új!!: Tótság és Latin nyelv · Többet látni »

Lülik István

Lülik ABC könyvének kéziratos oldala. Lülik István (Sztrukócz, 1764. k. – Puczincz, 1847. március 30.) 19. századi evangélikus iskolamester a Muratájon, a mai Battyánd (Puconci, Szlovénia) községben.

Új!!: Tótság és Lülik István · Többet látni »

Lendva

Lendva (korábban Alsólendva, Alsólindva,, korábban Dolnja Lendava,,, korábban Unter-Limbach) város és a hasonló nevű község székhelye Szlovéniában, a Pomurska régióban.

Új!!: Tótság és Lendva · Többet látni »

Magyarország

Magyarország állam Közép-Európában, a Kárpát-medence közepén. 1989 óta parlamentáris köztársaság. Északról Szlovákia, északkeletről Ukrajna, keletről és délkeletről Románia, délről Szerbia, délnyugatról Horvátország és Szlovénia, nyugatról pedig Ausztria határolja. Népessége a 21. században 10 millió alá csökkent. Hivatalos nyelve a magyar, amely a legnagyobb az uráli nyelvcsaládba tartozó nyelvek közül. Fővárosa és legnépesebb városa Budapest... --> Az ország többek között az Európai Unió, a NATO, az OECD, a Világbank és az ENSZ tagja is, része a schengeni övezetnek, része a Délkelet-európai Együttműködési Szervezetnek, valamint egyik alapítója az úgynevezett Visegrádi Együttműködés szervezetnek. Az ország népszerű turisztikai célpont Európában, 2015-ben 16,3 millió külföldi turista utazott ide. Az ország ad otthont a világ egyik legnagyobb termálvízkészletének, a világ egyik legnagyobb termáltavának, Közép-Európa legnagyobb tavának és Közép-Európa legnagyobb füves síkságának. A polgárai számára általános társadalom- és nyugdíjbiztosítási rendszert tart fenn, részben ingyenes egészségügyi ellátással (járulékfizetési kötelezettség mellett), valamint térítésmentes alap-, illetve középfokú oktatást. A felsőoktatás tandíjas, viszont ösztöndíjjal térítésmentesen is igénybe vehető. Magyarország nemzetközi rangsorokban elfoglalt pozíciói kedvezőnek mondhatóak: a 2010-es évek második felében az életminőség-index alapján a világ 38. legjobb életminőségű országa, 20. helyen áll a Jó Ország Index rangsorban (mely az adott országon belüli állapotokat nem veszi figyelembe), 26. helyen áll az egyenlőtlenségekkel korrigált emberi fejlettség rangsorában, 30. a Társadalmi Fejlettségi Index alapján, 2018-ban a világ 33. leginnovatívabb országa a Globális Innovációs Index felmérése szerint, és a globális békeindex 2017-es jelentése alapján a világ 15. legbiztonságosabb országa. A gazdasági életszínvonal és jogállamiság szempontjából már kevésbé kedvező a helyzet. A nettó átlagfizetés és a minimálbér az EU-ban az egyik legalacsonyabb. 2022-ben világviszonylatban közepesen korrupt az ország, míg az Európai Unióban a legkorruptabb. A Transparency International 180 országot rangsoroló korrupciós indexében 2022-ben a 77. helyre került. Az adatok alapján a 2010-es évek folyamán a magyarországi korrupció erősödött. Sajtószabadság tekintetében a 2010-es évek folyamán folyamatosan csúszott le a nemzetközi ranglistán, a Riporterek Határok Nélkül szervezet 2020-as jelentésében a világ országai közül a 89. helyezett volt. A magyar államiság kezdetei visszanyúlnak Szent István király megkoronázása idejére. Ekkortól kezdve több mint 9 évszázadon át Magyar Királyság néven szerepel a történelemben. Jelenlegi határai nagyjából megegyeznek az 1920-ban, az első világháborút lezáró trianoni békeszerződésben kijelölt határokkal. Ennek következményeként az ország elvesztette területének 71, lakosságának 58 százalékát. Az ország a Horthy-rendszerben a revízió reményében, a Szálasi-kormány alatt a német érdekeket kiszolgálva lépett be − ill. maradt hadviselő − a második világháborúban, de a kisebb-nagyobb sikeres harcok és a súlyos veszteségek ellenére sem ért el tartós áttörést, az 1947-es párizsi békeszerződés pedig kialakította a mai országhatárokat. A világháborút követően az ország a Szovjetunió megszállási övezetébe került. A rendszerváltásig kétszer került Magyarország a világpolitika középpontjába: először az 1956-os forradalom kapcsán, másodszor 1989-ben, amikor a páneurópai piknik során a keletnémetek nyugatra távozhattak. 2010 óta a demokrácia szintjén jelentős hanyatlás következett be. 2020-ban olyan országokkal kapott hasonló besorolást, mint Brazília, Indonézia vagy Európában Albánia. A 2020-as brüsszeli jogállamisági jelentés egy sor problémát tárt fel. (Európai Bizottság, 2020. szeptember 30.) 2022-ben az Európai Parlament nagy többséggel elfogadott egy állásfoglalást, amelyben kimondják, hogy Magyarország már nem teljes értékű demokrácia, hanem választási autokrácia, egy hibrid rezsim. Az ország emellett komoly demográfiai krízissel is szembesül.

Új!!: Tótság és Magyarország · Többet látni »

Magyarországi szlovének

A magyarországi szlovének (közismertebb nevükön vendek, avagy rábavidéki szlovének) jelenleg hat községben (Felsőszölnök, Apátistvánfalva, Alsószölnök, Kétvölgy, Orfalu, Szakonyfalu, Rábatótfalu) és Szentgotthárdon élnek.

Új!!: Tótság és Magyarországi szlovének · Többet látni »

Mura (Dráva)

A Mura (németül: Mur, vendül Müra vagy Möra, horvátul és szlovénül Mura) közép-európai folyó, a Dráva leghosszabb mellékfolyója, amelyen négy ország (Ausztria, Szlovénia, Horvátország és Magyarország) osztozik.

Új!!: Tótság és Mura (Dráva) · Többet látni »

Muraszombat

Muraszombat (szlovénul Murska Sobota, németül Olsnitz, vendül Mürska Sobota vagy Mörska Sobota) város és egyben a hasonló nevű alapszintű közigazgatási egység, azaz község központja Szlovéniában, Muravidék régióban.

Új!!: Tótság és Muraszombat · Többet látni »

Muravidék

A Muravidék (szlovénul Prekmurje, azaz „Murántúl”, németül Übermurgebiet, vendül Prekmürje, Prekmörje) Szlovénia legészakibb történelmi régiója, amely 1920 előtt a történelmi Magyar Királyság részét képezte.

Új!!: Tótság és Muravidék · Többet látni »

Németek

A németek többségükben Közép-Európa területén élő, német nyelven beszélő, többnyire germán eredetű nép.

Új!!: Tótság és Németek · Többet látni »

Somogy vármegye

Somogy vármegye, 1950 és 2022 között Somogy megye (németül: Komitat Schomodei, horvátul: Šomođska županija) közigazgatási egység Magyarországon, a Dunántúlon, a Dél-Dunántúli régió területén.

Új!!: Tótság és Somogy vármegye · Többet látni »

Szentgotthárd

Szentgotthárd (nek, nak, nak is hívják, ami történetesen „város” jelentéssel is bír) a legnyugatabbra fekvő város Magyarországon.

Új!!: Tótság és Szentgotthárd · Többet látni »

Szláv népek

A szláv népek a szláv nyelveket beszélő népek összefoglaló elnevezése.

Új!!: Tótság és Szláv népek · Többet látni »

Szlovénia

Szlovénia (szlovénül Slovenija, teljes nevén Szlovén Köztársaság, szlovénül Republika Slovenija) Közép-Európa déli részén, az Alpok lábánál terül el.

Új!!: Tótság és Szlovénia · Többet látni »

Szombathely

Szombathely (németül Steinamanger, latinul Savaria vagy Sabaria, szlovénül Sombotel, vendül Somboteo, horvátul Sambotel vagy Subotište) megyei jogú város a Nyugat-Dunántúl régióban.

Új!!: Tótság és Szombathely · Többet látni »

Szombathelyi egyházmegye

A Szombathelyi egyházmegye római katolikus egyházmegye Magyarországon.

Új!!: Tótság és Szombathelyi egyházmegye · Többet látni »

Tatárok

A tatárok (tatárul: Tatarlar/Татарлар) Kelet-Európa és Közép-Ázsia területén élő török nyelvű nép, akik nevüket a középkori tatárok mongol nyelvű törzséről kapták.

Új!!: Tótság és Tatárok · Többet látni »

Tótok

Felvidéki tót viselet a 19. században A tótok a szlovákok, szlavónok és szlovének korábbi exonímája (azaz külső megnevezése) volt, amivel a magyarok illették őket.

Új!!: Tótság és Tótok · Többet látni »

Tótsági Esperességi Kerület

A Tótsági Esperességi Kerület vagy Tótsági Esperesség, olykor egyszerűen Tótsági Kerület latinul Districtus Tóthságiensis a mai Vendvidék és Muravidék egy részén a 18.-19. század között fennállt katolikus egyházi közigazgatási terület volt.

Új!!: Tótság és Tótsági Esperességi Kerület · Többet látni »

Tótsági járás

A Tótsági járás a muraszombati járást megelőzően a történelmi Vendvidék területének egyrészén létezett járás.

Új!!: Tótság és Tótsági járás · Többet látni »

Törökök

A törökök (törökül: Türkler), azaz a török nép (Türk halkı) alatt általában a Törökország területén élő török ajkú illetve állampolgárságú embereket értjük.

Új!!: Tótság és Törökök · Többet látni »

Trianoni békeszerződés

date.

Új!!: Tótság és Trianoni békeszerződés · Többet látni »

Vandálok

Vandál vasfegyverek: pajzsdudor, lándzsahegyek A vandálok keleti germán népe az 5. század folyamán vette birtokába a Római Birodalom észak-afrikai területeit.

Új!!: Tótság és Vandálok · Többet látni »

Vas vármegye

Vas vármegye, 1950 és 2022 között Vas megye, közigazgatási terület Magyarország nyugati részén.

Új!!: Tótság és Vas vármegye · Többet látni »

Vend nyelv

A vend nyelv, más néven muravidéki nyelv a délszláv nyelvek közé tartozó szlovén nyelvváltozat (nyelvjárás), amit a Muravidék régióban és Magyarországon, Vas megye néhány településén beszélnek.

Új!!: Tótság és Vend nyelv · Többet látni »

Vend nyelvjárás

#ÁTIRÁNYÍTÁS Vend nyelv.

Új!!: Tótság és Vend nyelvjárás · Többet látni »

Vendek

A vendek tágabb értelemben a németek által minden, a területükön kívül és azon belül élő szláv népcsoportra használt elnevezése.

Új!!: Tótság és Vendek · Többet látni »

Vendkérdés

A vendkérdés a magyarországi szlovénok (vendek) körül kialakult teória, mely a magyarországi nemzetiség valóban szlovén, vagy éppen ellenkező származását fejtegeti.

Új!!: Tótság és Vendkérdés · Többet látni »

Vendvidék

A Vendvidék vagy Rábavidék (szlovénul Porabje, Slovensko Porabje, azaz Szlovén Rábavidék) néprajzi tájegység Vas vármegye területén, a Szentgotthárdi járásban, a Rába folyó mellett.

Új!!: Tótság és Vendvidék · Többet látni »

Zala vármegye

Zala vármegye, 1950 és 2022 között Zala megye, közigazgatási egység a Dunántúl délnyugati részén.

Új!!: Tótság és Zala vármegye · Többet látni »

10. század

A 10.

Új!!: Tótság és 10. század · Többet látni »

11. század

Évtizedek: 1000-es évek – 1010-es évek – 1020-as évek – 1030-as évek – 1040-es évek – 1050-es évek – 1060-as évek – 1070-es évek – 1080-as évek – 1090-es évek ---- A 11.

Új!!: Tótság és 11. század · Többet látni »

1183

Nincs leírás.

Új!!: Tótság és 1183 · Többet látni »

13. század

A 13.

Új!!: Tótság és 13. század · Többet látni »

14. század

A 14.

Új!!: Tótság és 14. század · Többet látni »

16. század

A 16.

Új!!: Tótság és 16. század · Többet látni »

17. század

A 17.

Új!!: Tótság és 17. század · Többet látni »

18. század

Évtizedek: 1700-as évek 1710-es évek 1720-as évek 1730-as évek 1740-es évek 1750-es évek 1760-as évek 1770-es évek 1780-as évek 1790-es évek A 18.

Új!!: Tótság és 18. század · Többet látni »

1804

Nincs leírás.

Új!!: Tótság és 1804 · Többet látni »

1833

Leonidák Észak Amerika felett 1833-ban.

Új!!: Tótság és 1833 · Többet látni »

19. század

Évtizedek: 1800-as évek 1810-es évek 1820-as évek 1830-as évek 1840-es évek 1850-es évek 1860-as évek 1870-es évek 1880-as évek 1890-es évek A 19.

Új!!: Tótság és 19. század · Többet látni »

1996

Nincs leírás.

Új!!: Tótság és 1996 · Többet látni »

2004

* A technológia nemzetközi éve.

Új!!: Tótság és 2004 · Többet látni »

KimenőBeérkező
Hé! Mi vagyunk a Facebook-on most! »