Gyorsabb hozzáférés, mint a böngésző!
54 kapcsolatok: Antwerpen, Athén, Atlétika, Ókori Görögország, Ókori Róma, Ónodi Henrietta, Berki Krisztián (tornász), Berlin, Borkai Zsolt, Comenius, Csollány Szilveszter, Farkas György (testnevelő tanár), Gerenda (torna), Humanizmus, Kató Szavao, Középkor, Keleti Ágnes, Korondi Margit, Kovács Péter (tornász), Larisza Szemjonovna Latinyina, Ljudmila Ivanovna Turiscseva, Magyar Zoltán (tornász), Magyarország, Minószi civilizáció, Nadia Comăneci, Nyikolaj Jefimovics Andrianov, Olimpiai bajnok tornászok listája, Olimpiai játékok, Pataki Ferenc (tornász), Pécs, Pelle István, Reneszánsz, Ritmikus gimnasztika, Sport, Torna-világbajnokok listája, Trambulin, Vígh László (tornaedző), Věra Čáslavská, 1600-as évek, 1793, 18. század, 1811, 1819, 1903, 1905, 1924, 1930, 1934, 1950, 1974, ..., 1983, 1988, 1992, 2002. Bővíteni index (4 több) »
Antwerpen
Antwerpen (franciául Anvers) Belgium egyik legfontosabb városa, a Vlandeere és egyben Antwerpen tartomány székhelye.
Új!!: Torna (sport) és Antwerpen · Többet látni »
Athén
Athén (görög: Αθήνα, Athína; IPA, ógörögül:, Athénai, IPA, régi középkori magyar neve: Athénás) Görögország fővárosa.
Új!!: Torna (sport) és Athén · Többet látni »
Atlétika
Női 400 méteres gátfutás Helsinkiben, az Olimpiai Stadionban Az atlétika futó, gyalogló, ugró és dobó vagy lökő sportágak összefoglaló elnevezése.
Új!!: Torna (sport) és Atlétika · Többet látni »
Ókori Görögország
Az ókori Görögország vagy antik Görögország fogalmát – mivel sem földrajzilag összefüggő ilyen terület, sem ilyen államalakulat nem létezett – a közvélemény és a tudomány igen rugalmasan használja.
Új!!: Torna (sport) és Ókori Görögország · Többet látni »
Ókori Róma
Az ókori Róma összefoglaló név alatt Róma ókori városállamát, illetve az abból kinőtt és a Földközi-tenger térségére, valamint Európa és a Közel-Kelet jelentős részére kiterjedő ókori civilizációt értjük.
Új!!: Torna (sport) és Ókori Róma · Többet látni »
Ónodi Henrietta
Ónodi Henrietta (Békéscsaba, 1974. május 22. –) olimpiai bajnok magyar tornásznő.
Új!!: Torna (sport) és Ónodi Henrietta · Többet látni »
Berki Krisztián (tornász)
Berki Krisztián (Budapest, 1985. március 18. –) olimpiai bajnok, háromszoros világbajnok és hatszoros Európa-bajnok magyar tornász, lólengés-specialista, az Újpesti TE sportolója volt, 2021-től sportigazgató a Magyar Tornaszövetségben.
Új!!: Torna (sport) és Berki Krisztián (tornász) · Többet látni »
Berlin
tévétorony, Németország legmagasabb épülete Berlin Németország fővárosa, egyben tartományi rangú városállama (szövetségi tartománya) és a Berlin/Brandenburg nagyvárosi régió centruma.
Új!!: Torna (sport) és Berlin · Többet látni »
Borkai Zsolt
Borkai Zsolt (Győr, 1965. augusztus 31. –) olimpiai bajnok magyar tornász, tanár, politikus, sportvezető.
Új!!: Torna (sport) és Borkai Zsolt · Többet látni »
Comenius
Latinosított ismertebb nevén Comenius, születési cseh nyelvén Jan Amos Komenský (Nivnice, 1592. március 28. – Amszterdam, 1670. november 15.) cseh pedagógus és író, „a nemzetek tanítója”.
Új!!: Torna (sport) és Comenius · Többet látni »
Csollány Szilveszter
Csollány Szilveszter (Sopron, 1970. április 13. – Budapest, 2022. január 24.) magyar olimpiai, világ- és Európa-bajnok tornász.
Új!!: Torna (sport) és Csollány Szilveszter · Többet látni »
Farkas György (testnevelő tanár)
Boldogfai Farkas György (Kispest, 1924. november 24. – Pécs, 1988. május 27.) a pécsi Janus Pannonius Tudományegyetem Tanárképző Karának főiskolai docense, a Baranya megyei tornaszövetség elnöke, testnevelő és sporttorna tanár, tankönyvíró.
Új!!: Torna (sport) és Farkas György (testnevelő tanár) · Többet látni »
Gerenda (torna)
Dorina Böczögő, 2012. A gerenda tornaszer, sporteszköz, a női szertorna egyik ága és eszköze.
Új!!: Torna (sport) és Gerenda (torna) · Többet látni »
Humanizmus
Michelangelo Buonarroti: Ádám teremtése (freskórészlet) A humanizmus az érett európai középkor egyik nagy hatású filozófiai irányzata, egyben a reneszánsz korstílus eszmei háttere volt.
Új!!: Torna (sport) és Humanizmus · Többet látni »
Kató Szavao
japán tornász, egyike minden idők legsikeresebb sportolóinak az olimpiai játékok történetében.
Új!!: Torna (sport) és Kató Szavao · Többet látni »
Középkor
A középkor az európai történelem hármas történelmi korfelosztásában a középső korszakot jelenti: az ókor után következő, az újkor kezdetéig tartó időszakot.
Új!!: Torna (sport) és Középkor · Többet látni »
Keleti Ágnes
Keleti Ágnes (született Klein Ágnes, asszonynevén Sárkány Istvánné, később Bíró Róbertné) (Budapest, 1921. január 9. –) a Nemzet Sportolója címmel kitüntetett ötszörös olimpiai bajnok magyar tornász; a magyar tornasport legeredményesebb versenyzője, 46 alkalommal nyert magyar bajnokságot és hétszeres csapatbajnok.
Új!!: Torna (sport) és Keleti Ágnes · Többet látni »
Korondi Margit
Korondi Margit, Plachy Mátyásné, Szalayné (Celje, Jugoszlávia, 1932. június 24. – Las Vegas, 2022. március 6.) kétszeres olimpiai bajnok magyar tornász.
Új!!: Torna (sport) és Korondi Margit · Többet látni »
Kovács Péter (tornász)
Kovács Péter (Heves, 1959. szeptember 28. –) olimpiai bronzérmes magyar tornász, edző.
Új!!: Torna (sport) és Kovács Péter (tornász) · Többet látni »
Larisza Szemjonovna Latinyina
Larisza Szemjonovna Latinyina (Larisza Szemenyivna Latinyina; Herszon, 1934. december 27. –) szovjet tornásznő, az egyetlen olyan női versenyző, aki kilenc olimpiai aranyérmet nyert.
Új!!: Torna (sport) és Larisza Szemjonovna Latinyina · Többet látni »
Ljudmila Ivanovna Turiscseva
Ljudmila Ivanovna Turiscseva (Szovjetunió, Groznij, 1952. október 7. –) négyszeres olimpiai-, sokszoros világ- és Európa-bajnok szovjet tornásznő.
Új!!: Torna (sport) és Ljudmila Ivanovna Turiscseva · Többet látni »
Magyar Zoltán (tornász)
A ''Magyar-vándor'' tornaelem névadója a lovon (1976)https://www.youtube.com/watch?v.
Új!!: Torna (sport) és Magyar Zoltán (tornász) · Többet látni »
Magyarország
Magyarország állam Közép-Európában, a Kárpát-medence közepén. 1989 óta parlamentáris köztársaság. Északról Szlovákia, északkeletről Ukrajna, keletről és délkeletről Románia, délről Szerbia, délnyugatról Horvátország és Szlovénia, nyugatról pedig Ausztria határolja. Népessége a 21. században 10 millió alá csökkent. Hivatalos nyelve a magyar, amely a legnagyobb az uráli nyelvcsaládba tartozó nyelvek közül. Fővárosa és legnépesebb városa Budapest... --> Az ország többek között az Európai Unió, a NATO, az OECD, a Világbank és az ENSZ tagja is, része a schengeni övezetnek, része a Délkelet-európai Együttműködési Szervezetnek, valamint egyik alapítója az úgynevezett Visegrádi Együttműködés szervezetnek. Az ország népszerű turisztikai célpont Európában, 2015-ben 16,3 millió külföldi turista utazott ide. Az ország ad otthont a világ egyik legnagyobb termálvízkészletének, a világ egyik legnagyobb termáltavának, Közép-Európa legnagyobb tavának és Közép-Európa legnagyobb füves síkságának. A polgárai számára általános társadalom- és nyugdíjbiztosítási rendszert tart fenn, részben ingyenes egészségügyi ellátással (járulékfizetési kötelezettség mellett), valamint térítésmentes alap-, illetve középfokú oktatást. A felsőoktatás tandíjas, viszont ösztöndíjjal térítésmentesen is igénybe vehető. Magyarország nemzetközi rangsorokban elfoglalt pozíciói kedvezőnek mondhatóak: a 2010-es évek második felében az életminőség-index alapján a világ 38. legjobb életminőségű országa, 20. helyen áll a Jó Ország Index rangsorban (mely az adott országon belüli állapotokat nem veszi figyelembe), 26. helyen áll az egyenlőtlenségekkel korrigált emberi fejlettség rangsorában, 30. a Társadalmi Fejlettségi Index alapján, 2018-ban a világ 33. leginnovatívabb országa a Globális Innovációs Index felmérése szerint, és a globális békeindex 2017-es jelentése alapján a világ 15. legbiztonságosabb országa. A gazdasági életszínvonal és jogállamiság szempontjából már kevésbé kedvező a helyzet. A nettó átlagfizetés és a minimálbér az EU-ban az egyik legalacsonyabb. 2022-ben világviszonylatban közepesen korrupt az ország, míg az Európai Unióban a legkorruptabb. A Transparency International 180 országot rangsoroló korrupciós indexében 2022-ben a 77. helyre került. Az adatok alapján a 2010-es évek folyamán a magyarországi korrupció erősödött. Sajtószabadság tekintetében a 2010-es évek folyamán folyamatosan csúszott le a nemzetközi ranglistán, a Riporterek Határok Nélkül szervezet 2020-as jelentésében a világ országai közül a 89. helyezett volt. A magyar államiság kezdetei visszanyúlnak Szent István király megkoronázása idejére. Ekkortól kezdve több mint 9 évszázadon át Magyar Királyság néven szerepel a történelemben. Jelenlegi határai nagyjából megegyeznek az 1920-ban, az első világháborút lezáró trianoni békeszerződésben kijelölt határokkal. Ennek következményeként az ország elvesztette területének 71, lakosságának 58 százalékát. Az ország a Horthy-rendszerben a revízió reményében, a Szálasi-kormány alatt a német érdekeket kiszolgálva lépett be − ill. maradt hadviselő − a második világháborúban, de a kisebb-nagyobb sikeres harcok és a súlyos veszteségek ellenére sem ért el tartós áttörést, az 1947-es párizsi békeszerződés pedig kialakította a mai országhatárokat. A világháborút követően az ország a Szovjetunió megszállási övezetébe került. A rendszerváltásig kétszer került Magyarország a világpolitika középpontjába: először az 1956-os forradalom kapcsán, másodszor 1989-ben, amikor a páneurópai piknik során a keletnémetek nyugatra távozhattak. 2010 óta a demokrácia szintjén jelentős hanyatlás következett be. 2020-ban olyan országokkal kapott hasonló besorolást, mint Brazília, Indonézia vagy Európában Albánia. A 2020-as brüsszeli jogállamisági jelentés egy sor problémát tárt fel. (Európai Bizottság, 2020. szeptember 30.) 2022-ben az Európai Parlament nagy többséggel elfogadott egy állásfoglalást, amelyben kimondják, hogy Magyarország már nem teljes értékű demokrácia, hanem választási autokrácia, egy hibrid rezsim. Az ország emellett komoly demográfiai krízissel is szembesül.
Új!!: Torna (sport) és Magyarország · Többet látni »
Minószi civilizáció
A minószi civilizáció a bronzkorban jött létre Kréta szigetén i. e. 2700 körül és az i. e. 15. századig virágzott.
Új!!: Torna (sport) és Minószi civilizáció · Többet látni »
Nadia Comăneci
Nadia Elena Comăneci (kiejtése *nádjá elena komönecs) (Gheorghe Gheorghiu-Dej, Bákó megye, 1961. november 12. –) ötszörös olimpiai bajnok román tornász.
Új!!: Torna (sport) és Nadia Comăneci · Többet látni »
Nyikolaj Jefimovics Andrianov
Nyikolaj Jefimovics Andrianov (Vlagyimir, 1952. október 14. – Vlagyimir, 2011. március 21.) hétszeres olimpiai bajnok szovjet-orosz tornász.
Új!!: Torna (sport) és Nyikolaj Jefimovics Andrianov · Többet látni »
Olimpiai bajnok tornászok listája
Az alábbi táblázatok a szertorna olimpiai bajnokait tartalmazzák.
Új!!: Torna (sport) és Olimpiai bajnok tornászok listája · Többet látni »
Olimpiai játékok
Az Olimpiai játékok ötkarikás szimbóluma, melyet a modernkori olimpiai játékok alapítója, Pierre de Coubertin báró, a modern olimpiai eszme elindítója tervezett 1913-ban. Valószínűleg az öt kontinenst, míg egy másik magyarázat szerint a sport alapelveit szimbolizálják: szenvedély, hit, győzelem, munkaerkölcs, sportszerűség. Az olimpiai játékok több sportágat magába foglaló nemzetközi eseménysorozat az ókori olümpiai játékok mintájára.
Új!!: Torna (sport) és Olimpiai játékok · Többet látni »
Pataki Ferenc (tornász)
Pataki Ferenc (Budapest, 1917. szeptember 18. – Budapest, 1988. április 25.) olimpiai bajnok tornász.
Új!!: Torna (sport) és Pataki Ferenc (tornász) · Többet látni »
Pécs
Pécs (/Pečuj, a középkorban, az ókorban) megyei jogú város Magyarország délnyugati részén, az ország ötödik legnagyobb települése Budapest, Debrecen, Szeged és Miskolc után.
Új!!: Torna (sport) és Pécs · Többet látni »
Pelle István
Pelle István (Budapest, 1907. július 26. – Buenos Aires, 1986. március 6.) kétszeres olimpiai bajnok tornász.
Új!!: Torna (sport) és Pelle István · Többet látni »
Reneszánsz
Leonardo da Vinci: Vitruvius-tanulmány, példa művészet és tudomány ötvözésére a reneszánszból Benozzo Gozzoli: A Háromkirályok vonulása, freskó, Palazzo Medici-Riccardi-kápolna, Firenze A reneszánsz (a francia renaissance a. m. újjászületés szóból) tudományos forradalmat, művészeti átalakulást, megújulást hozó, meghatározó kulturális mozgalom volt Európa újkori történelmének hajnalán.
Új!!: Torna (sport) és Reneszánsz · Többet látni »
Ritmikus gimnasztika
Dominika Červenková (2005) A ritmikus gimnasztika vagy röviden RG (régebben ritmikus sportgimnasztika vagy röviden RSG) egy pontozásos női versenysport.
Új!!: Torna (sport) és Ritmikus gimnasztika · Többet látni »
Sport
Sport a gyerekkortól. A futball egy csapatsport, aminek szociális jelentése van. A sport meghatározott célú tevékenység, a mindennapoktól különböző környezetben; célja a testedzés, versenyzés, a szórakozás, eredmény elérése, a képességek fejlesztése.
Új!!: Torna (sport) és Sport · Többet látni »
Torna-világbajnokok listája
Az alábbi táblázatok a szertorna világbajnokait tartalmazzák.
Új!!: Torna (sport) és Torna-világbajnokok listája · Többet látni »
Trambulin
Kis méretű trambulin A gumiasztal más néven trampolin v. trambulin egy világszerte óriási népszerűségnek örvendő olimpiai sportág.
Új!!: Torna (sport) és Trambulin · Többet látni »
Vígh László (tornaedző)
Vígh László (Budapest, 1941. július 26. –) minden idők legeredményesebb magyar tornászának - Magyar Zoltán - edzője.
Új!!: Torna (sport) és Vígh László (tornaedző) · Többet látni »
Věra Čáslavská
Věra Čáslavská (Prága, 1942. május 3. – Prága, 2016. augusztus 30.) csehszlovák színekben hétszeres olimpiai bajnok cseh tornásznő.
Új!!: Torna (sport) és Věra Čáslavská · Többet látni »
1600-as évek
Nincs leírás.
Új!!: Torna (sport) és 1600-as évek · Többet látni »
1793
Nincs leírás.
Új!!: Torna (sport) és 1793 · Többet látni »
18. század
Évtizedek: 1700-as évek 1710-es évek 1720-as évek 1730-as évek 1740-es évek 1750-es évek 1760-as évek 1770-es évek 1780-as évek 1790-es évek A 18.
Új!!: Torna (sport) és 18. század · Többet látni »
1811
Nincs leírás.
Új!!: Torna (sport) és 1811 · Többet látni »
1819
Nincs leírás.
Új!!: Torna (sport) és 1819 · Többet látni »
1903
Nincs leírás.
Új!!: Torna (sport) és 1903 · Többet látni »
1905
Nincs leírás.
Új!!: Torna (sport) és 1905 · Többet látni »
1924
Nincs leírás.
Új!!: Torna (sport) és 1924 · Többet látni »
1930
Nincs leírás.
Új!!: Torna (sport) és 1930 · Többet látni »
1934
A Nemzet Vértanúinak emlékműve.
Új!!: Torna (sport) és 1934 · Többet látni »
1950
Nincs leírás.
Új!!: Torna (sport) és 1950 · Többet látni »
1974
Nincs leírás.
Új!!: Torna (sport) és 1974 · Többet látni »
1983
Nincs leírás.
Új!!: Torna (sport) és 1983 · Többet látni »
1988
Nincs leírás.
Új!!: Torna (sport) és 1988 · Többet látni »
1992
Nincs leírás.
Új!!: Torna (sport) és 1992 · Többet látni »
2002
* az ökoturizmus nemzetközi éve.
Új!!: Torna (sport) és 2002 · Többet látni »
