Gyorsabb hozzáférés, mint a böngésző!
57 kapcsolatok: Andrássy Gyula (politikus, 1823–1890), Budai Váralagút, Budai Várnegyed, Budapest, Budapest ostroma, Budavári sikló, Első Orbán-kormány, George W. Bush, Gróf, Habsburg–Tescheni Albert főherceg, Horthy Miklós, Imrédy Béla, Január 22., Kánya Kálmán, Klasszicizmus, Magyar forint, Magyarország, Magyarország köztársasági elnöke, Magyarország kormányfőinek listája, Mádl Ferenc, Második világháború, Medgyessy Péter, Miniszterelnök, Országgyűlés, Pallavicini család, Pollack Mihály, Sándor család (szlavnicai), Sándor Móric, Sólyom László (jogász), Szent György tér (Budapest), Teleki Pál (politikus), Tisza István, Turizmus, Zsuffa Péter, 1803, 1805, 1806, 1810-es évek, 1822, 1831, 1848–49-es forradalom és szabadságharc, 1851, 1856, 1867, 1881, 1921, 1941, 1944, 1945, 1957, ..., 1959, 1978, 1989, 1990, 2000, 2002, 2003. Bővíteni index (7 több) »
Andrássy Gyula (politikus, 1823–1890)
Idősebb csíkszentkirályi és krasznahorkai gróf Andrássy Gyula (teljes nevén Andrássy Gyula Károly) (Oláhpatak, Magyar Királyság, 1823. március 3. – Volosca, (ma Abbázia része) Osztrák–Magyar Monarchia, 1890. február 18.) az Andrássy családból való magyar arisztokrata politikus, szabadkőműves, előbb a Magyar Királyság miniszterelnöke 1867 és 1871 között (ideiglenesen a Monarchia pénzügyminisztere és Magyarország honvédelmi minisztere is), majd az Osztrák–Magyar Monarchia közös külügyminisztere 1871 és 1879 között.
Új!!: Sándor-palota (Budapest) és Andrássy Gyula (politikus, 1823–1890) · Többet látni »
Budai Váralagút
Az alagút nyugati bejárata, 2008. november 19. A budapesti Várhegy-alagút vagy budai Váralagút – a köznyelvben egyszerűen csak Alagút – a Széchenyi lánchíd budai hídfőjét (Clark Ádám tér) Krisztinavárossal összekötő 350 méter hosszú alagút.
Új!!: Sándor-palota (Budapest) és Budai Váralagút · Többet látni »
Budai Várnegyed
A Budai Várnegyed (németül: Ofener Burgviertel) Budapest I. kerületének egyik városrésze Vár néven, Buda városának ősi területe.
Új!!: Sándor-palota (Budapest) és Budai Várnegyed · Többet látni »
Budapest
Budapest (németül: Ofen-Pesth vagy Budapest, latinul: Budapestinum, szlovákul és csehül: Budapešť, lengyelül: Budapeszt, horvátul és szlovénül: Budimpešta, jiddisül: בודאפעשט, románul: Budapesta) Magyarország fővárosa, egyben legnagyobb és legnépesebb települése, jelenleg az Európai Unió 9.
Új!!: Sándor-palota (Budapest) és Budapest · Többet látni »
Budapest ostroma
Budapest ostroma a magyar fővárosért folyó küzdelem volt a Szovjetunió és Románia, valamint a Harmadik Birodalom és Magyarország között 1944.
Új!!: Sándor-palota (Budapest) és Budapest ostroma · Többet látni »
Budavári sikló
A Budavári sikló (korábban Budai Hegypálya vagy Budavári Gőzsikló) egy különleges vasút, Budapest I. kerületében a Budavári Palota megközelítésének egyik eszköze, Budapest Duna-parti látképének szerves részeként 1987 óta az UNESCO világörökség listáján is szerepel.
Új!!: Sándor-palota (Budapest) és Budavári sikló · Többet látni »
Első Orbán-kormány
Orbán Viktor (középen) 2001-ben a Mária Valéria híd átadásán. Mikuláš Dzurinda szlovák kormányfő (balra) és Günter Verheugen (jobbra), az EU bővítésért felelős biztosának társaságábanhttps://index.hu/belfold/ovi1011/ A jövő a Mária Valéria hídon is elkezdődött Az első Orbán-kormány a rendszerváltás utáni negyedik kormány volt 1998–2002 között.
Új!!: Sándor-palota (Budapest) és Első Orbán-kormány · Többet látni »
George W. Bush
George Walker Bush (New Haven, Connecticut, 1946. július 6. –) az Amerikai Egyesült Államok 43.
Új!!: Sándor-palota (Budapest) és George W. Bush · Többet látni »
Gróf
A gróf (latinul comes), a középkori Nyugat- Közép- és Dél-Európában a királytól sokszor csak közvetetten függő, nagy fokú autonómiával rendelkező feudális nagybirtokosokat jelentette, akik egy-egy területi egység vezetői, a helyi közigazgatás, katonai és bírói hatalom birtokosai voltak.
Új!!: Sándor-palota (Budapest) és Gróf · Többet látni »
Habsburg–Tescheni Albert főherceg
Habsburg–Tescheni Albert (ismert még mint Ausztria–Tescheni Albert főherceg,; 1817. augusztus 3. – 1895. február 18.) a Habsburg–Lotaringiai-ház tescheni ágából származó osztrák főherceg, Teschen második uralkodó hercege, Károly Lajos főherceg és Nassau–Weilburgi Henrietta Alexandrina fia, aki a Császári és Királyi Hadsereg tábornagya és főhadparancsnoka, eredményes katonai vezető, nagybirtokos, nagyiparos.
Új!!: Sándor-palota (Budapest) és Habsburg–Tescheni Albert főherceg · Többet látni »
Horthy Miklós
#ÁTIRÁNYÍTÁS Horthy Miklós (kormányzó).
Új!!: Sándor-palota (Budapest) és Horthy Miklós · Többet látni »
Imrédy Béla
Vitéz ómoraviczai Imrédy Béla Kornél Kálmán (Budapest, 1891. december 29. – Budapest, 1946. február 28.) gazdasági szakember, politikus, pénzügyminiszter, miniszterelnök, Jászberény és Pécs országgyűlési képviselője.
Új!!: Sándor-palota (Budapest) és Imrédy Béla · Többet látni »
Január 22.
Névnapok: Artúr, Vince + Artemisz, Artemízia, Cintia, Citta, Délia, Dorián, Dormán, Dzsenifer, Surány, Surd, Szindi, Szintia, Szirén, Szíriusz, Teodolinda.
Új!!: Sándor-palota (Budapest) és Január 22. · Többet látni »
Kánya Kálmán
Kánya Kálmán (jobbra) az első bécsi döntés másik három szereplőjével Kánya Kálmán és a Kánya (Kania) család sírja a soproni régi Szent Mihály temetőben Kányai Kánya Kálmán József Edvárd (1926-ig Kánia) (Sopron, 1869. november 7. – Budapest, 1945. február 28.) magyar politikus, külügyminiszter, az Osztrák Császári Vaskorona-rend lovagja, a Magyar Érdemrend nagykeresztjének, a pápai Pius-rend nagykeresztjének, a Máltai Lovagrend magisztrátusi keresztjének, valamint számos más kitüntetésnek a tulajdonosa, császári és királyi udvari tanácsos.
Új!!: Sándor-palota (Budapest) és Kánya Kálmán · Többet látni »
Klasszicizmus
Lánchíd, William Tierney Clark alkotása A klasszicizmus a 18. század második felétől a 19. század elejéig uralkodó stílustörténeti korszak és korstílus.
Új!!: Sándor-palota (Budapest) és Klasszicizmus · Többet látni »
Magyar forint
A magyar forint (neve kisbetűvel írandó; jele: Ft, ISO-kódja: HUF, Hungarian forint) 1946.
Új!!: Sándor-palota (Budapest) és Magyar forint · Többet látni »
Magyarország
Magyarország állam Közép-Európában, a Kárpát-medence közepén. 1989 óta parlamentáris köztársaság. Északról Szlovákia, északkeletről Ukrajna, keletről és délkeletről Románia, délről Szerbia, délnyugatról Horvátország és Szlovénia, nyugatról pedig Ausztria határolja. Népessége a 21. században 10 millió alá csökkent. Hivatalos nyelve a magyar, amely a legnagyobb az uráli nyelvcsaládba tartozó nyelvek közül. Fővárosa és legnépesebb városa Budapest... --> Az ország többek között az Európai Unió, a NATO, az OECD, a Világbank és az ENSZ tagja is, része a schengeni övezetnek, része a Délkelet-európai Együttműködési Szervezetnek, valamint egyik alapítója az úgynevezett Visegrádi Együttműködés szervezetnek. Az ország népszerű turisztikai célpont Európában, 2015-ben 16,3 millió külföldi turista utazott ide. Az ország ad otthont a világ egyik legnagyobb termálvízkészletének, a világ egyik legnagyobb termáltavának, Közép-Európa legnagyobb tavának és Közép-Európa legnagyobb füves síkságának. A polgárai számára általános társadalom- és nyugdíjbiztosítási rendszert tart fenn, részben ingyenes egészségügyi ellátással (járulékfizetési kötelezettség mellett), valamint térítésmentes alap-, illetve középfokú oktatást. A felsőoktatás tandíjas, viszont ösztöndíjjal térítésmentesen is igénybe vehető. Magyarország nemzetközi rangsorokban elfoglalt pozíciói kedvezőnek mondhatóak: a 2010-es évek második felében az életminőség-index alapján a világ 38. legjobb életminőségű országa, 20. helyen áll a Jó Ország Index rangsorban (mely az adott országon belüli állapotokat nem veszi figyelembe), 26. helyen áll az egyenlőtlenségekkel korrigált emberi fejlettség rangsorában, 30. a Társadalmi Fejlettségi Index alapján, 2018-ban a világ 33. leginnovatívabb országa a Globális Innovációs Index felmérése szerint, és a globális békeindex 2017-es jelentése alapján a világ 15. legbiztonságosabb országa. A gazdasági életszínvonal és jogállamiság szempontjából már kevésbé kedvező a helyzet. A nettó átlagfizetés és a minimálbér az EU-ban az egyik legalacsonyabb. 2022-ben világviszonylatban közepesen korrupt az ország, míg az Európai Unióban a legkorruptabb. A Transparency International 180 országot rangsoroló korrupciós indexében 2022-ben a 77. helyre került. Az adatok alapján a 2010-es évek folyamán a magyarországi korrupció erősödött. Sajtószabadság tekintetében a 2010-es évek folyamán folyamatosan csúszott le a nemzetközi ranglistán, a Riporterek Határok Nélkül szervezet 2020-as jelentésében a világ országai közül a 89. helyezett volt. A magyar államiság kezdetei visszanyúlnak Szent István király megkoronázása idejére. Ekkortól kezdve több mint 9 évszázadon át Magyar Királyság néven szerepel a történelemben. Jelenlegi határai nagyjából megegyeznek az 1920-ban, az első világháborút lezáró trianoni békeszerződésben kijelölt határokkal. Ennek következményeként az ország elvesztette területének 71, lakosságának 58 százalékát. Az ország a Horthy-rendszerben a revízió reményében, a Szálasi-kormány alatt a német érdekeket kiszolgálva lépett be − ill. maradt hadviselő − a második világháborúban, de a kisebb-nagyobb sikeres harcok és a súlyos veszteségek ellenére sem ért el tartós áttörést, az 1947-es párizsi békeszerződés pedig kialakította a mai országhatárokat. A világháborút követően az ország a Szovjetunió megszállási övezetébe került. A rendszerváltásig kétszer került Magyarország a világpolitika középpontjába: először az 1956-os forradalom kapcsán, másodszor 1989-ben, amikor a páneurópai piknik során a keletnémetek nyugatra távozhattak. 2010 óta a demokrácia szintjén jelentős hanyatlás következett be. 2020-ban olyan országokkal kapott hasonló besorolást, mint Brazília, Indonézia vagy Európában Albánia. A 2020-as brüsszeli jogállamisági jelentés egy sor problémát tárt fel. (Európai Bizottság, 2020. szeptember 30.) 2022-ben az Európai Parlament nagy többséggel elfogadott egy állásfoglalást, amelyben kimondják, hogy Magyarország már nem teljes értékű demokrácia, hanem választási autokrácia, egy hibrid rezsim. Az ország emellett komoly demográfiai krízissel is szembesül.
Új!!: Sándor-palota (Budapest) és Magyarország · Többet látni »
Magyarország köztársasági elnöke
A magyar köztársasági elnök Magyarország államfője, aki kifejezi a nemzet egységét, és őrködik az államszervezet demokratikus működése felett.
Új!!: Sándor-palota (Budapest) és Magyarország köztársasági elnöke · Többet látni »
Magyarország kormányfőinek listája
Magyarországon 1848-ban a 12 pont második követelése volt a felelős kormány (a mai szóhasználattól eltérően minisztérium) felállítása.
Új!!: Sándor-palota (Budapest) és Magyarország kormányfőinek listája · Többet látni »
Mádl Ferenc
Mádl Ferenc (Bánd, 1931. január 29. – Budapest, 2011. május 29.) Széchenyi-díjas magyar jogtudós, egyetemi tanár, a Magyar Tudományos Akadémia rendes tagja.
Új!!: Sándor-palota (Budapest) és Mádl Ferenc · Többet látni »
Második világháború
A második világháború az emberiség történetének legnagyobb és legtöbb halálos áldozattal járó fegyveres konfliktusa.
Új!!: Sándor-palota (Budapest) és Második világháború · Többet látni »
Medgyessy Péter
Medgyessy Péter (Budapest, 1942. október 19. –) magyar közgazdász, politikus, miniszter, üzletember, 2002.
Új!!: Sándor-palota (Budapest) és Medgyessy Péter · Többet látni »
Miniszterelnök
A magyar miniszterelnök pecsétje 1848-ban A miniszterelnök egy kormányfői tisztség, melynek betöltője az adott országban a végrehajtó hatalmat irányító állami szerv, a kormány (kabinet, minisztertanács) vezetője.
Új!!: Sándor-palota (Budapest) és Miniszterelnök · Többet látni »
Országgyűlés
Az Országgyűlés Magyarország parlamentje, legfőbb hatalmi és törvényhozó szerve, a népszuverenitás letéteményese.
Új!!: Sándor-palota (Budapest) és Országgyűlés · Többet látni »
Pallavicini család
A Pallavicini család címere (Hofburg, 2011) A Pallavicini család első írásos említése 960-ból származik.
Új!!: Sándor-palota (Budapest) és Pallavicini család · Többet látni »
Pollack Mihály
Pollack Mihály, olykor Pollák írásmóddal (Bécs, 1773. augusztus 30. – Pest, 1855. január 3.) német származású magyar építész, Pollack Ágoston édesapja, a reformkor egyik legkiválóbb alkotója, a magyar klasszicista építészet egyik nagymestere.
Új!!: Sándor-palota (Budapest) és Pollack Mihály · Többet látni »
Sándor család (szlavnicai)
A szlavnicai és bajnai nemes, báró és gróf Sándor család egy régi, grófi ágon már kihalt magyar nemesi család.
Új!!: Sándor-palota (Budapest) és Sándor család (szlavnicai) · Többet látni »
Sándor Móric
Gróf szlavniczai és bajnai Sándor Móric az Ördöglovas (Buda, 1805. május 23. – Bécs, 1878. február 23.) magyar főúr, császári és királyi kamarás, Bajna, Bia és Both uradalmak örökös ura, európai hírű lovas, úszó és vadász.
Új!!: Sándor-palota (Budapest) és Sándor Móric · Többet látni »
Sólyom László (jogász)
Sólyom László (Pécs, 1942. január 3. – Budapest, 2023. október 8.) magyar jogtudós, egyetemi tanár, a Magyar Tudományos Akadémia rendes tagja.
Új!!: Sándor-palota (Budapest) és Sólyom László (jogász) · Többet látni »
Szent György tér (Budapest)
A budapesti Szent György tér a Budai Várnegyedben található.
Új!!: Sándor-palota (Budapest) és Szent György tér (Budapest) · Többet látni »
Teleki Pál (politikus)
Széki gróf Teleki Pál (teljes nevén Teleki Pál János Ede; Budapest, 1879. november 1. – Budapest, 1941. április 3.), a nemes Teleki családból való magyar földrajztudós, tanár, politikus, többszörösen megválasztott országgyűlési képviselő, előbb a Magyar Királyság külügyminisztere 1920-ban (a Simonyi-Semadam-kormányban), majd az ország miniszterelnöke 1920-tól 1921-es lemondásáig, ezt követően 1938–39-ben vallás- és közoktatásügyi miniszter (az Imrédy-kormányban), majd az 1939-es választásokat követően az ország megválasztott miniszterelnöke 1941-es öngyilkosságáig.
Új!!: Sándor-palota (Budapest) és Teleki Pál (politikus) · Többet látni »
Tisza István
#ÁTIRÁNYÍTÁS Tisza István (miniszterelnök).
Új!!: Sándor-palota (Budapest) és Tisza István · Többet látni »
Turizmus
velencei Szent Márk téren USA-ban Egykori utazásszervezés- angol út Párizsba - plakátja A turizmus fogalmán egyrészt az ember állandó életvitelén és munkarendjén (lakásán és munkahelyén) kívüli valamennyi helyváltoztatását és tevékenységét értjük, bármi legyen azok konkrét indítéka, időtartama és célterülete.
Új!!: Sándor-palota (Budapest) és Turizmus · Többet látni »
Zsuffa Péter
Zsuffa Péter (1966. május 13.–) magyar ötvös- és tűzzománcművész.
Új!!: Sándor-palota (Budapest) és Zsuffa Péter · Többet látni »
1803
Nincs leírás.
Új!!: Sándor-palota (Budapest) és 1803 · Többet látni »
1805
Nincs leírás.
Új!!: Sándor-palota (Budapest) és 1805 · Többet látni »
1806
Nincs leírás.
Új!!: Sándor-palota (Budapest) és 1806 · Többet látni »
1810-es évek
Nincs leírás.
Új!!: Sándor-palota (Budapest) és 1810-es évek · Többet látni »
1822
Nincs leírás.
Új!!: Sándor-palota (Budapest) és 1822 · Többet látni »
1831
Nincs leírás.
Új!!: Sándor-palota (Budapest) és 1831 · Többet látni »
1848–49-es forradalom és szabadságharc
Az 1848–49-es forradalom és szabadságharc Magyarország újkori történetének egyik meghatározó eseménye, a modern nemzeti identitás egyik alapkövévé vált, mivel egyszerre törekedett az egyéni szabadságjogok kivívására és a nemzeti önrendelkezés megteremtésére.
Új!!: Sándor-palota (Budapest) és 1848–49-es forradalom és szabadságharc · Többet látni »
1851
Nincs leírás.
Új!!: Sándor-palota (Budapest) és 1851 · Többet látni »
1856
Nincs leírás.
Új!!: Sándor-palota (Budapest) és 1856 · Többet látni »
1867
Nincs leírás.
Új!!: Sándor-palota (Budapest) és 1867 · Többet látni »
1881
Nincs leírás.
Új!!: Sándor-palota (Budapest) és 1881 · Többet látni »
1921
Nincs leírás.
Új!!: Sándor-palota (Budapest) és 1921 · Többet látni »
1941
Nincs leírás.
Új!!: Sándor-palota (Budapest) és 1941 · Többet látni »
1944
Nincs leírás.
Új!!: Sándor-palota (Budapest) és 1944 · Többet látni »
1945
A január 1-jével bevezetett hungarista címer Német páncélosok a budai vár utcáin Szovjet katonák Pesten.
Új!!: Sándor-palota (Budapest) és 1945 · Többet látni »
1957
Nincs leírás.
Új!!: Sándor-palota (Budapest) és 1957 · Többet látni »
1959
Nincs leírás.
Új!!: Sándor-palota (Budapest) és 1959 · Többet látni »
1978
Nincs leírás.
Új!!: Sándor-palota (Budapest) és 1978 · Többet látni »
1989
Nincs leírás.
Új!!: Sándor-palota (Budapest) és 1989 · Többet látni »
1990
----.
Új!!: Sándor-palota (Budapest) és 1990 · Többet látni »
2000
Nincs leírás.
Új!!: Sándor-palota (Budapest) és 2000 · Többet látni »
2002
* az ökoturizmus nemzetközi éve.
Új!!: Sándor-palota (Budapest) és 2002 · Többet látni »
2003
* A friss víz nemzetközi éve.
Új!!: Sándor-palota (Budapest) és 2003 · Többet látni »
