Gyorsabb hozzáférés, mint a böngésző!
34 kapcsolatok: Akasztás, Antalfalva, Budapest, Csanád, Arad és Torontál k.e.e. vármegye, Első világháború, Jankó Péter, Január 18., Jobboldal, Karlsruhe, Magyarország, Makó, Március 19., Március 27., Miniszterelnök, Németország, Népbíróságok Magyarországon, Nemzeti Szövetség, Nyilas hatalomátvétel, Nyilaskeresztes, Nyilaskeresztes Párt, Október 16., Október 3., Signum Laudis, Szálasi-kormány, Tárca nélküli miniszter, Vajdaság Autonóm Tartomány, 1893, 1923, 1939, 1941, 1943, 1944, 1945, 1946.
Akasztás
Pisanello: Szent Anasztázia freskó részlete (Verona) Az akasztás az ember felakasztása a nyakánál fogva, kötéllel.
Új!!: Szöllősi Jenő és Akasztás · Többet látni »
Antalfalva
Antalfalva (szerbül Ковачица / Kovačica, szlovákul Kovačica, románul Covǎcița, németül Kowatschitza) város és község Szerbiában, a Vajdaságban, a Dél-bánsági körzetben.
Új!!: Szöllősi Jenő és Antalfalva · Többet látni »
Budapest
Budapest (németül: Ofen-Pesth vagy Budapest, latinul: Budapestinum, szlovákul és csehül: Budapešť, lengyelül: Budapeszt, horvátul és szlovénül: Budimpešta, jiddisül: בודאפעשט, románul: Budapesta) Magyarország fővárosa, egyben legnagyobb és legnépesebb települése, jelenleg az Európai Unió 9.
Új!!: Szöllősi Jenő és Budapest · Többet látni »
Csanád, Arad és Torontál k.e.e. vármegye
1 Pest-Pilis-Solt-Kiskun vm., 2 Csanád, Arad és Torontál k.e.e.vm. 1923-1945, 3 mai megyehatár, 4 megyszűnt 1914-es megyehatár Csanád, Arad és Torontál közigazgatásilag egyelőre egyesített (k.e.e.) vármegye az 1923.
Új!!: Szöllősi Jenő és Csanád, Arad és Torontál k.e.e. vármegye · Többet látni »
Első világháború
Az első világháború – avagy a kortársak megnevezése alapján a nagy háború – egy négy évig tartó világméretű katonai konfliktus volt a 20. század elején, 1914 és 1918 között.
Új!!: Szöllősi Jenő és Első világháború · Többet látni »
Jankó Péter
Jankó Péter (Pápa, 1907. augusztus 20. – Budapest, 1955. szeptember 15.) bíró, számos háborús bűnös perében, köztük a Szálasi-perben tanácsvezető népbíróként ítélkezett, később a legfőbb koncepciós perekben vezető bíró volt.
Új!!: Szöllősi Jenő és Jankó Péter · Többet látni »
Január 18.
Névnapok: Piroska + Aténa, Aténé, Athena, Atina, Beatrix, Fausztia, Fausztina, Gyöngy, Lizandra, Margit, Margita, Margitta, Margó, Özséb, Pál, Palmer, Pável, Pírea, Piri, Pirit, Piros, Pósa, Színes, Szinta, Trixi.
Új!!: Szöllősi Jenő és Január 18. · Többet látni »
Jobboldal
A jobboldal azon politikai eszmék, ideológiák csoportja, melyek fő jellemzője a társadalom hierarchikus felépítésének elfogadása, az emberek közötti társadalmi és anyagi egyenlőtlenség adottságként kezelése és helyeslése.
Új!!: Szöllősi Jenő és Jobboldal · Többet látni »
Karlsruhe
Karlsruhe város Németországban, Baden-Württemberg tartományban, közel a francia határhoz.
Új!!: Szöllősi Jenő és Karlsruhe · Többet látni »
Magyarország
Magyarország állam Közép-Európában, a Kárpát-medence közepén. 1989 óta parlamentáris köztársaság. Északról Szlovákia, északkeletről Ukrajna, keletről és délkeletről Románia, délről Szerbia, délnyugatról Horvátország és Szlovénia, nyugatról pedig Ausztria határolja. Népessége a 21. században 10 millió alá csökkent. Hivatalos nyelve a magyar, amely a legnagyobb az uráli nyelvcsaládba tartozó nyelvek közül. Fővárosa és legnépesebb városa Budapest... --> Az ország többek között az Európai Unió, a NATO, az OECD, a Világbank és az ENSZ tagja is, része a schengeni övezetnek, része a Délkelet-európai Együttműködési Szervezetnek, valamint egyik alapítója az úgynevezett Visegrádi Együttműködés szervezetnek. Az ország népszerű turisztikai célpont Európában, 2015-ben 16,3 millió külföldi turista utazott ide. Az ország ad otthont a világ egyik legnagyobb termálvízkészletének, a világ egyik legnagyobb termáltavának, Közép-Európa legnagyobb tavának és Közép-Európa legnagyobb füves síkságának. A polgárai számára általános társadalom- és nyugdíjbiztosítási rendszert tart fenn, részben ingyenes egészségügyi ellátással (járulékfizetési kötelezettség mellett), valamint térítésmentes alap-, illetve középfokú oktatást. A felsőoktatás tandíjas, viszont ösztöndíjjal térítésmentesen is igénybe vehető. Magyarország nemzetközi rangsorokban elfoglalt pozíciói kedvezőnek mondhatóak: a 2010-es évek második felében az életminőség-index alapján a világ 38. legjobb életminőségű országa, 20. helyen áll a Jó Ország Index rangsorban (mely az adott országon belüli állapotokat nem veszi figyelembe), 26. helyen áll az egyenlőtlenségekkel korrigált emberi fejlettség rangsorában, 30. a Társadalmi Fejlettségi Index alapján, 2018-ban a világ 33. leginnovatívabb országa a Globális Innovációs Index felmérése szerint, és a globális békeindex 2017-es jelentése alapján a világ 15. legbiztonságosabb országa. A gazdasági életszínvonal és jogállamiság szempontjából már kevésbé kedvező a helyzet. A nettó átlagfizetés és a minimálbér az EU-ban az egyik legalacsonyabb. 2022-ben világviszonylatban közepesen korrupt az ország, míg az Európai Unióban a legkorruptabb. A Transparency International 180 országot rangsoroló korrupciós indexében 2022-ben a 77. helyre került. Az adatok alapján a 2010-es évek folyamán a magyarországi korrupció erősödött. Sajtószabadság tekintetében a 2010-es évek folyamán folyamatosan csúszott le a nemzetközi ranglistán, a Riporterek Határok Nélkül szervezet 2020-as jelentésében a világ országai közül a 89. helyezett volt. A magyar államiság kezdetei visszanyúlnak Szent István király megkoronázása idejére. Ekkortól kezdve több mint 9 évszázadon át Magyar Királyság néven szerepel a történelemben. Jelenlegi határai nagyjából megegyeznek az 1920-ban, az első világháborút lezáró trianoni békeszerződésben kijelölt határokkal. Ennek következményeként az ország elvesztette területének 71, lakosságának 58 százalékát. Az ország a Horthy-rendszerben a revízió reményében, a Szálasi-kormány alatt a német érdekeket kiszolgálva lépett be − ill. maradt hadviselő − a második világháborúban, de a kisebb-nagyobb sikeres harcok és a súlyos veszteségek ellenére sem ért el tartós áttörést, az 1947-es párizsi békeszerződés pedig kialakította a mai országhatárokat. A világháborút követően az ország a Szovjetunió megszállási övezetébe került. A rendszerváltásig kétszer került Magyarország a világpolitika középpontjába: először az 1956-os forradalom kapcsán, másodszor 1989-ben, amikor a páneurópai piknik során a keletnémetek nyugatra távozhattak. 2010 óta a demokrácia szintjén jelentős hanyatlás következett be. 2020-ban olyan országokkal kapott hasonló besorolást, mint Brazília, Indonézia vagy Európában Albánia. A 2020-as brüsszeli jogállamisági jelentés egy sor problémát tárt fel. (Európai Bizottság, 2020. szeptember 30.) 2022-ben az Európai Parlament nagy többséggel elfogadott egy állásfoglalást, amelyben kimondják, hogy Magyarország már nem teljes értékű demokrácia, hanem választási autokrácia, egy hibrid rezsim. Az ország emellett komoly demográfiai krízissel is szembesül.
Új!!: Szöllősi Jenő és Magyarország · Többet látni »
Makó
Makó (románul Macău, jiddisül מאַקאָוו) város Csongrád-Csanád vármegyében a Maros jobb partján, a román határ közelében, a nevét viselő járás központja.
Új!!: Szöllősi Jenő és Makó · Többet látni »
Március 19.
Névnapok: József, Bánk + Jozefa, Jozefin, Jozefina, Józsa.
Új!!: Szöllősi Jenő és Március 19. · Többet látni »
Március 27.
Névnapok: Hajnalka + Alap, Alpár, Archibald, Auguszta, Augusztina, Hajnal, János, Lida, Lídia, Marót, Nikodémia, Nikodémusz, Rupert, Ruperta.
Új!!: Szöllősi Jenő és Március 27. · Többet látni »
Miniszterelnök
A magyar miniszterelnök pecsétje 1848-ban A miniszterelnök egy kormányfői tisztség, melynek betöltője az adott országban a végrehajtó hatalmat irányító állami szerv, a kormány (kabinet, minisztertanács) vezetője.
Új!!: Szöllősi Jenő és Miniszterelnök · Többet látni »
Németország
Németország, vagy hivatalos nevén a Németországi Szövetségi Köztársaság(), egy független szövetségi állam Közép- és Nyugat-Európában.
Új!!: Szöllősi Jenő és Németország · Többet látni »
Népbíróságok Magyarországon
A magyar népbíróságokat 1945-ben hozták létre, azzal a céllal, hogy a győztesek felelősségre vonják a második világháború idején általuk háborús és népellenes bűnöknek minősített cselekmények valódi vagy vélt elkövetőit.
Új!!: Szöllősi Jenő és Népbíróságok Magyarországon · Többet látni »
Nemzeti Szövetség
A Nemzeti Szövetség (olaszul: Alleanza Nazionale, rövidítése: AN) egy olaszországi jobboldali párt volt 1995 és 2009 között.
Új!!: Szöllősi Jenő és Nemzeti Szövetség · Többet látni »
Nyilas hatalomátvétel
#ÁTIRÁNYÍTÁS 1944-es kiugrási kísérlet#Nyilas hatalomátvétel.
Új!!: Szöllősi Jenő és Nyilas hatalomátvétel · Többet látni »
Nyilaskeresztes
#ÁTIRÁNYÍTÁS Nyilaskeresztes Párt – Hungarista Mozgalom.
Új!!: Szöllősi Jenő és Nyilaskeresztes · Többet látni »
Nyilaskeresztes Párt
#ÁTIRÁNYÍTÁS Nyilaskeresztes Párt – Hungarista Mozgalom.
Új!!: Szöllősi Jenő és Nyilaskeresztes Párt · Többet látni »
Október 16.
Névnapok: Gál + Ambos, Ambró, Ambrus, Aranka, Aurélia, Auróra, Bedecs, Bedő, Gallusz, Gálos, Gellért, Gerhárd, Hédi, Hedvig, Lehel, Lél, Lelle, Margit.
Új!!: Szöllősi Jenő és Október 16. · Többet látni »
Október 3.
Névnapok: Helga + Gertrúd, Heliodor, Hiador, Ignác, Ilián, Jozefa, Jozefin, Jozefina, Mária, Teréz, Tereza, Teréza, Terézia, Teri, Terka, Tessza.
Új!!: Szöllősi Jenő és Október 3. · Többet látni »
Signum Laudis
A Katonai Érdemérem vagy Signum Laudis I. Ferenc József magyar király által alapított kitüntetés.
Új!!: Szöllősi Jenő és Signum Laudis · Többet látni »
Szálasi-kormány
A Szálasi-kormány beiktatásakor A Szálasi-kormány (vagy önelnevezése szerint a Nemzeti Összefogás Kormánya) volt Magyarország egyetlen hungarista kormánya, mely német segítséggel, puccs révén került hatalomra 1944.
Új!!: Szöllősi Jenő és Szálasi-kormány · Többet látni »
Tárca nélküli miniszter
A tárca nélküli miniszter egy közigazgatási tisztség Magyarországon.
Új!!: Szöllősi Jenő és Tárca nélküli miniszter · Többet látni »
Vajdaság Autonóm Tartomány
A Vajdaság (szerbül: Војводина, románul: Voivodina, horvátul: Vojvodina) teljes nevén Vajdaság Autonóm Tartomány Szerbia északi, Magyarországgal határos, részben magyarok által lakott területe, közigazgatásilag autonóm tartomány.
Új!!: Szöllősi Jenő és Vajdaság Autonóm Tartomány · Többet látni »
1893
Nincs leírás.
Új!!: Szöllősi Jenő és 1893 · Többet látni »
1923
Nincs leírás.
Új!!: Szöllősi Jenő és 1923 · Többet látni »
1939
Nincs leírás.
Új!!: Szöllősi Jenő és 1939 · Többet látni »
1941
Nincs leírás.
Új!!: Szöllősi Jenő és 1941 · Többet látni »
1943
Nincs leírás.
Új!!: Szöllősi Jenő és 1943 · Többet látni »
1944
Nincs leírás.
Új!!: Szöllősi Jenő és 1944 · Többet látni »
1945
A január 1-jével bevezetett hungarista címer Német páncélosok a budai vár utcáin Szovjet katonák Pesten.
Új!!: Szöllősi Jenő és 1945 · Többet látni »
1946
Nincs leírás.
Új!!: Szöllősi Jenő és 1946 · Többet látni »
