Gyorsabb hozzáférés, mint a böngésző!
47 kapcsolatok: Acsády Ignác, Ali basa, Arany János (költő), Balassagyarmat, Bács-Bodrog vármegye, Buda (történelmi település), Budai pasa, Budapest, Délvidék, Drégely vára, Drégelypalánk, Erasmus von Teufel, Esztergom, Esztergomi érsek, Felvidék, I. Ferdinánd magyar király, Ipolyság, Jókai Mór, Július 9., Kő Pál, Kodály körönd, Konstantinápoly, Léva, Magyarország, Marton László (szobrász), Mohácsi csata, Nagyoroszi, Nógrád vármegye, Nógrádi vár, Nyitrai Egyházmegye, Palásti csata, Révay Ferenc (alnádor), Selmecbánya, Szerém vármegye, Szerbia, Szilágyi Sándor (történész), Szklabinya, Szond, Szondi két apródja, Tinódi Lantos Sebestyén, Turóc vármegye, Várdai Pál, Veszprém, 15. század, 1504, 1549, 1552.
Acsády Ignác
Acsády Ignác (született Adler, Nagykároly, 1845. szeptember 9. – Budapest, 1906. december 17.) zsidó származású magyar történész, az MTA levelező tagja (1888).
Új!!: Szondy György (várkapitány) és Acsády Ignác · Többet látni »
Ali basa
#ÁTIRÁNYÍTÁS Hadim Ali pasa.
Új!!: Szondy György (várkapitány) és Ali basa · Többet látni »
Arany János (költő)
Arany János csoportos emlékművea Magyar Nemzeti Múzeum előtt, Strobl Alajos műve Arany János (Nagyszalonta, 1817. március 2. – Budapest, 1882. október 22.) magyar költő, tanár, lapszerkesztő, a Kisfaludy Társaság igazgatója, a Magyar Tudományos Akadémia tagja és főtitkára.
Új!!: Szondy György (várkapitány) és Arany János (költő) · Többet látni »
Balassagyarmat
Balassagyarmat város, Nógrád vármegye második legnépesebb települése, a Balassagyarmati járás székhelye és határátkelőhely Szlovákia felé az Ipoly folyó bal partján.
Új!!: Szondy György (várkapitány) és Balassagyarmat · Többet látni »
Bács-Bodrog vármegye
Bács-Bodrog vármegye közigazgatási térképe 1927-ből. A Jugoszláviához tartozó területen az 1918 előtti magyar közigazgatási beosztás van feltüntetve. Bács-Bodrog vármegye (németül: Komitat Batsch-Bodrog, latinul: Bachiensis et Bodrogiensis, szerbül: Бач-Бодрошка жупанија, horvátul: Bačko-Bodroška županija) közigazgatási egység a Magyar Királyság alföldi részében.
Új!!: Szondy György (várkapitány) és Bács-Bodrog vármegye · Többet látni »
Buda (történelmi település)
Buda (németül: Ofen, ókorban: Aquincum, horvátul: Budim, szlovákul: Budín, vendül: Büdin) egyike volt a Magyar Királyság történelmi fővárosainak, mely 1873-ban egyesült Pesttel és Óbudával Budapest néven.
Új!!: Szondy György (várkapitány) és Buda (történelmi település) · Többet látni »
Budai pasa
A budai pasa a szultánt fogadja A budai bejlerbej, aki (a többi bejlerbejhez (beglerbéghez) hasonlóan) pasa rangot is viselt, a magyarországi török uralom alatt a budai vilajet kormányzója, katonai és polgári vezetője volt.
Új!!: Szondy György (várkapitány) és Budai pasa · Többet látni »
Budapest
Budapest (németül: Ofen-Pesth vagy Budapest, latinul: Budapestinum, szlovákul és csehül: Budapešť, lengyelül: Budapeszt, horvátul és szlovénül: Budimpešta, jiddisül: בודאפעשט, románul: Budapesta) Magyarország fővárosa, egyben legnagyobb és legnépesebb települése, jelenleg az Európai Unió 9.
Új!!: Szondy György (várkapitány) és Budapest · Többet látni »
Délvidék
A Délvidék elnevezés eredetileg a történelmi Magyar Királyság különböző déli területeit jelölte, ma pedig nem pontosan körülhatárolt földrajzi névként, illetve politikai kifejezésként él.
Új!!: Szondy György (várkapitány) és Délvidék · Többet látni »
Drégely vára
Drégely vára a Börzsöny északi részén, Drégelypalánk és Nagyoroszi községektől egyforma távolságra, a zöldellő hegyek egyik 444 méter magas vulkanikus sziklacsúcsán magasodik.
Új!!: Szondy György (várkapitány) és Drégely vára · Többet látni »
Drégelypalánk
Drégelypalánk község Nógrád vármegyében, a Balassagyarmati járásban.
Új!!: Szondy György (várkapitány) és Drégelypalánk · Többet látni »
Erasmus von Teufel
Erasmus von Teufel (? – Konstantinápoly, 1552) I. Ferdinánd Habsburg-császár egyik osztrák hadvezére, részt vett Bécs első török ostromában és az 1552-es palásti csatában.
Új!!: Szondy György (várkapitány) és Erasmus von Teufel · Többet látni »
Esztergom
Esztergom fejlett iparú, iskola- és kikötőváros Komárom-Esztergom vármegyében, a Duna jobb partján, megyei jogú város, az Esztergomi járás székhelye.
Új!!: Szondy György (várkapitány) és Esztergom · Többet látni »
Esztergomi érsek
Az esztergomi érsek a magyar katolikus egyház első számú főpapja, Magyarország prímása.
Új!!: Szondy György (várkapitány) és Esztergomi érsek · Többet látni »
Felvidék
A felvidéki magyar koronázóváros Pozsony látképe 1638-ban Matthäus Merian metszetén A Felvidék történelmi eredetű tájnév, amelynek a múltban többféle jelentése is volt.
Új!!: Szondy György (várkapitány) és Felvidék · Többet látni »
I. Ferdinánd magyar király
I.
Új!!: Szondy György (várkapitány) és I. Ferdinánd magyar király · Többet látni »
Ipolyság
Ipolyság város Szlovákiában, a Nyitrai kerület Lévai járásában.
Új!!: Szondy György (várkapitány) és Ipolyság · Többet látni »
Jókai Mór
Díszmagyarban bélyegkép Ásvai Jókay Móric, közismertebb nevén Jókai Mór (Komárom, 1825. február 18. – Budapest, Erzsébetváros, 1904. május 5.) a márciusi ifjak egyike, regényíró, a „nagy magyar mesemondó”, országgyűlési képviselő, főrendiházi tag, a Magyar Tudományos Akadémia igazgató-tanácsának tagja, a Szent István-rend lovagja, a Kisfaludy Társaság tagja, 1876-tól 1903-ig a Petőfi Társaság elnöke, a Dugonics Társaság tiszteletbeli tagja.
Új!!: Szondy György (várkapitány) és Jókai Mór · Többet látni »
Július 9.
Névnapok: Lukrécia + Bereniké, Detre, Eleonóra, Fausztia, Fausztina, Félix, Gotfrid, Hajna, Koppány, Leonóra, Margit, Marina, Marinella, Marinetta, Nóra, Réta, Vera, Verbéna, Verita, Veron, Verona, Veronika, Veronka.
Új!!: Szondy György (várkapitány) és Július 9. · Többet látni »
Kő Pál
Kő Pál (eredeti nevén Pataki Lajos, majd Maczky Levente Lajos) (Perespuszta, 1941. június 2. – Heves, 2020. június 7.) a Nemzet Művésze címmel kitüntetett, Kossuth-díjas magyar szobrászművész, egyetemi tanár.
Új!!: Szondy György (várkapitány) és Kő Pál · Többet látni »
Kodály körönd
A Kodály körönd Budapest VI. kerületében, vagyis a Terézvárosban található tér.
Új!!: Szondy György (várkapitány) és Kodály körönd · Többet látni »
Konstantinápoly
Konstantinápoly (a mai Isztambul,,,, szláv nyelveken Carigrad): a Római, a Bizánci és az Oszmán Birodalom fővárosa, a szultánnak, a legfőbb török hatóságoknak, a sejk-ül-iszlamnak, görög, örmény és örmény-katolikus patriárkának, római katolikus érseknek és nagy rabbinusnak székhelye volt.
Új!!: Szondy György (várkapitány) és Konstantinápoly · Többet látni »
Léva
A lévai várjáték A lévai vár rekonstrukciós rajza Léva ostroma, 1664 júliusa Léva (szlovákul Levice, németül Lewenz) város Szlovákiában.
Új!!: Szondy György (várkapitány) és Léva · Többet látni »
Magyarország
Magyarország állam Közép-Európában, a Kárpát-medence közepén. 1989 óta parlamentáris köztársaság. Északról Szlovákia, északkeletről Ukrajna, keletről és délkeletről Románia, délről Szerbia, délnyugatról Horvátország és Szlovénia, nyugatról pedig Ausztria határolja. Népessége a 21. században 10 millió alá csökkent. Hivatalos nyelve a magyar, amely a legnagyobb az uráli nyelvcsaládba tartozó nyelvek közül. Fővárosa és legnépesebb városa Budapest... --> Az ország többek között az Európai Unió, a NATO, az OECD, a Világbank és az ENSZ tagja is, része a schengeni övezetnek, része a Délkelet-európai Együttműködési Szervezetnek, valamint egyik alapítója az úgynevezett Visegrádi Együttműködés szervezetnek. Az ország népszerű turisztikai célpont Európában, 2015-ben 16,3 millió külföldi turista utazott ide. Az ország ad otthont a világ egyik legnagyobb termálvízkészletének, a világ egyik legnagyobb termáltavának, Közép-Európa legnagyobb tavának és Közép-Európa legnagyobb füves síkságának. A polgárai számára általános társadalom- és nyugdíjbiztosítási rendszert tart fenn, részben ingyenes egészségügyi ellátással (járulékfizetési kötelezettség mellett), valamint térítésmentes alap-, illetve középfokú oktatást. A felsőoktatás tandíjas, viszont ösztöndíjjal térítésmentesen is igénybe vehető. Magyarország nemzetközi rangsorokban elfoglalt pozíciói kedvezőnek mondhatóak: a 2010-es évek második felében az életminőség-index alapján a világ 38. legjobb életminőségű országa, 20. helyen áll a Jó Ország Index rangsorban (mely az adott országon belüli állapotokat nem veszi figyelembe), 26. helyen áll az egyenlőtlenségekkel korrigált emberi fejlettség rangsorában, 30. a Társadalmi Fejlettségi Index alapján, 2018-ban a világ 33. leginnovatívabb országa a Globális Innovációs Index felmérése szerint, és a globális békeindex 2017-es jelentése alapján a világ 15. legbiztonságosabb országa. A gazdasági életszínvonal és jogállamiság szempontjából már kevésbé kedvező a helyzet. A nettó átlagfizetés és a minimálbér az EU-ban az egyik legalacsonyabb. 2022-ben világviszonylatban közepesen korrupt az ország, míg az Európai Unióban a legkorruptabb. A Transparency International 180 országot rangsoroló korrupciós indexében 2022-ben a 77. helyre került. Az adatok alapján a 2010-es évek folyamán a magyarországi korrupció erősödött. Sajtószabadság tekintetében a 2010-es évek folyamán folyamatosan csúszott le a nemzetközi ranglistán, a Riporterek Határok Nélkül szervezet 2020-as jelentésében a világ országai közül a 89. helyezett volt. A magyar államiság kezdetei visszanyúlnak Szent István király megkoronázása idejére. Ekkortól kezdve több mint 9 évszázadon át Magyar Királyság néven szerepel a történelemben. Jelenlegi határai nagyjából megegyeznek az 1920-ban, az első világháborút lezáró trianoni békeszerződésben kijelölt határokkal. Ennek következményeként az ország elvesztette területének 71, lakosságának 58 százalékát. Az ország a Horthy-rendszerben a revízió reményében, a Szálasi-kormány alatt a német érdekeket kiszolgálva lépett be − ill. maradt hadviselő − a második világháborúban, de a kisebb-nagyobb sikeres harcok és a súlyos veszteségek ellenére sem ért el tartós áttörést, az 1947-es párizsi békeszerződés pedig kialakította a mai országhatárokat. A világháborút követően az ország a Szovjetunió megszállási övezetébe került. A rendszerváltásig kétszer került Magyarország a világpolitika középpontjába: először az 1956-os forradalom kapcsán, másodszor 1989-ben, amikor a páneurópai piknik során a keletnémetek nyugatra távozhattak. 2010 óta a demokrácia szintjén jelentős hanyatlás következett be. 2020-ban olyan országokkal kapott hasonló besorolást, mint Brazília, Indonézia vagy Európában Albánia. A 2020-as brüsszeli jogállamisági jelentés egy sor problémát tárt fel. (Európai Bizottság, 2020. szeptember 30.) 2022-ben az Európai Parlament nagy többséggel elfogadott egy állásfoglalást, amelyben kimondják, hogy Magyarország már nem teljes értékű demokrácia, hanem választási autokrácia, egy hibrid rezsim. Az ország emellett komoly demográfiai krízissel is szembesül.
Új!!: Szondy György (várkapitány) és Magyarország · Többet látni »
Marton László (szobrász)
Marton László (Tapolca, Zala vármegye, 1925. november 5. – Budapest, 2008. október 5.) Kossuth- és Munkácsy Mihály-díjas szobrászművész, érdemes és kiváló művész.
Új!!: Szondy György (várkapitány) és Marton László (szobrász) · Többet látni »
Mohácsi csata
A mohácsi csata 1526.
Új!!: Szondy György (várkapitány) és Mohácsi csata · Többet látni »
Nagyoroszi
SZ-60-as légvédelmi löveg Nagyoroszi község Nógrád vármegyében, a Rétsági járásban.
Új!!: Szondy György (várkapitány) és Nagyoroszi · Többet látni »
Nógrád vármegye
Nógrád vármegye, 1950 és 2022 között Nógrád megye, közigazgatási egység Magyarország északi részén.
Új!!: Szondy György (várkapitány) és Nógrád vármegye · Többet látni »
Nógrádi vár
A nógrádi vár (Novigrad, azaz Újvár) Magyarország legrégibb szabálytalan alaprajzú, belső tornyos kővára.
Új!!: Szondy György (várkapitány) és Nógrádi vár · Többet látni »
Nyitrai Egyházmegye
#ÁTIRÁNYÍTÁS Nyitrai egyházmegye.
Új!!: Szondy György (várkapitány) és Nyitrai Egyházmegye · Többet látni »
Palásti csata
A palásti csata (szlovákul Bitka pri Plášťovciach) 1552.
Új!!: Szondy György (várkapitány) és Palásti csata · Többet látni »
Révay Ferenc (alnádor)
Szklabinai és blatnicai Révay Ferenc (1489 – Pozsony, 1553. november 1.) alnádor.
Új!!: Szondy György (várkapitány) és Révay Ferenc (alnádor) · Többet látni »
Selmecbánya
Marsigli szerint, 1726 Selmecbánya (1863) Selmecbánya (szlovákul Banská Štiavnica, németül Schemnitz, magyarul gyakran csak Selmec) város Szlovákiában, a Besztercebányai kerület Selmecbányai járásában, a járás székhelye.
Új!!: Szondy György (várkapitány) és Selmecbánya · Többet látni »
Szerém vármegye
Szerém vármegye (németül Komitat Syrmien, horvátul Srijem / Srijemska županija, szlovákul Srijemská župa, szerbül: Срем) közigazgatási egység volt a Magyar Királyság déli, Horvát–Szlavónországhoz tartozó részében.
Új!!: Szondy György (várkapitány) és Szerém vármegye · Többet látni »
Szerbia
Szerbia, hivatalos nevén Szerb Köztársaság (szerb cirill: Република Србија, latin: Republika Srbija) délkelet-európai állam.
Új!!: Szondy György (várkapitány) és Szerbia · Többet látni »
Szilágyi Sándor (történész)
Szilágyi Sándor (Kolozsvár, 1827. augusztus 30. – Budapest, 1899. január 12.) magyar történész, az MTA rendes tagja, az Egyetemi Könyvtár igazgatója 1878-tól haláláig, Szilágyi Ferenc történész (1797–1876) fia.
Új!!: Szondy György (várkapitány) és Szilágyi Sándor (történész) · Többet látni »
Szklabinya
Szklabinya (szlovákul Sklabiňa) község Szlovákiában, a Zsolnai kerületben, a Turócszentmártoni járásban.
Új!!: Szondy György (várkapitány) és Szklabinya · Többet látni »
Szond
Szond (szerbül Сонта / Sonta, németül Waldau) település a Vajdaságban, a Nyugat-bácskai körzetben, Apatin községben.
Új!!: Szondy György (várkapitány) és Szond · Többet látni »
Szondi két apródja
A Szondi két apródja Arany János egyik legismertebb balladája.
Új!!: Szondy György (várkapitány) és Szondi két apródja · Többet látni »
Tinódi Lantos Sebestyén
Tinódi Lantos Sebestyén (Tinód, 1510 körül – Sárvár, 1556. január 30.) magyar énekszerző, lantos, a 16. századi magyar epikus költészet jelentős képviselője.
Új!!: Szondy György (várkapitány) és Tinódi Lantos Sebestyén · Többet látni »
Turóc vármegye
Turóc vármegye közigazgatási egység volt a Magyar Királyság északi részén, utolsó székhelye Turócszentmárton volt.
Új!!: Szondy György (várkapitány) és Turóc vármegye · Többet látni »
Várdai Pál
Várdai Pál (Kisvárda, 1483 – Pozsony, 1549. október 12.) esztergomi érsek.
Új!!: Szondy György (várkapitány) és Várdai Pál · Többet látni »
Veszprém
bajor Gizella királyné veszprémi szobra. Ispánki József szobrászművész alkotása, 1938 Veszprém (szlovénül: Belomost) megyei jogú város a Közép-Dunántúl régióban, Veszprém vármegye és a Veszprémi járás székhelye.
Új!!: Szondy György (várkapitány) és Veszprém · Többet látni »
15. század
A 15.
Új!!: Szondy György (várkapitány) és 15. század · Többet látni »
1504
Nincs leírás.
Új!!: Szondy György (várkapitány) és 1504 · Többet látni »
1549
Nincs leírás.
Új!!: Szondy György (várkapitány) és 1549 · Többet látni »
1552
Nincs leírás.
Új!!: Szondy György (várkapitány) és 1552 · Többet látni »
