Gyorsabb hozzáférés, mint a böngésző!
192 kapcsolatok: A Kárpát-medence története a honfoglalásig, Abarisz, Abioi, Agathürszök, Akkád nyelv, Alánia, Alánok, Alföld, Altaj, Altaji nyelvcsalád, Amu-darja, Anna Komnéné, Aorszok, Arabok, Araksz, Arimaszpok, Ariszteasz, Assur-ah-iddína, Asszíria, Augustus római császár, Avarok, Azerbajdzsán, Azovi-tenger, Ászik, Óperzsa Birodalom, Baktria, Basztarnák, Besenyők, Biblia, Boirebisztasz, Boszporoszi Királyság, Cseljabinszk, Dahák, Dákok, Déli-Bug, Déli-Urál, Dnyeper, Dnyeszter, Dobrudzsa, Don, Donyec, Duna, Elektrum, Erdélyi-medence, Eszkilek, Fekete-tenger, Ferganai-medence, Géták, Geógraphika hüpomnémata, Gjumri, ..., Glaktophágok, Harmatta János, Havasalföld, Hérodotosz, Heftaliták, Hetény (Szlovákia), Hippémolgok, Hippophágok, Hudzsand, Hunok, Hvárezm, I. Dárajavaus perzsa király, I. Khsajársá perzsa király, I. Pszammetik, Iürkák, II. Kurus perzsa király, II. Philipposz makedón király, II. Sarrukín asszír király, III. Alexandrosz makedón király, Indo-Gangeszi-síkság, Indoeurópai nyelvcsalád, Indoiráni nyelvek, Indoszkíták, Indus, Iráni-fennsík, Isszédok, Iszety, Iszik-köl (tó), Jazigok, Jászok, Kangarok, Karakalpakok, Kaukázus (hegység), Kavarok, Kazakok, Kazár Birodalom, Kazárok, Középső kőkorszak, Közhely, Kelet-Európa, Kelták, Khsathrita, Kidarita királyság, Kimmerek, Királyi szkíták, Kisalföld, Krím, Kubán, Kunok, Kura, Kusánok, Kustánfalva, Kuun Géza, Latin nyelv, Lukianosz, Madüész szkíta király, Magyar nyelv, Magyarok, Makedónia, Makedónok, Maros, Masszagéták, Mathura, Méd Birodalom, Médek, Melankhlainok, Moesia, Nagy Géza (régész), Nagyszeldzsuk Birodalom, Németh György (történész), Népvándorláskor, Névszó, Onogur-bolgár birodalom, Onogur-bolgárok, Palócok, Pazirik, Pártus Birodalom, Pártusok, Polüainosz (történetíró), Priszkosz rétor, Protothüész szkíta király, Prut, Publius Ovidius Naso, Római Birodalom, Róna-Tas András, Roxolánok, Samas, Sémi nyelvek, Selyemút, Szabirok, Szakaurak, Szakák, Szamara, Szamarkand, Szamolxisz, Szarmata művészet, Szarmaták, Szarvasi rovásfelirat, Szászánida Birodalom, Szeleukida Birodalom, Szemerényi Oszvald, Szentes, Szeret (Duna), Szir-darja, Szirákok, Szkíta művészet, Szkíta nyelv, Szkíta szokások, Szkíták a Bibliában, Szogdia, Szogdok, Sztrabón, Tabula Peutingeriana, Takszila, Tarim-medence, Tápiószentmárton, Télfy Iván, Törökök, Türegeták, Türkök, Thüsszageták, Tisza, Tiszántúl, Toxarisz, Trákia, Trákok, Ujgurok, Urartu, Urál (folyó), Urál (hegység), Uráli nyelvcsalád, Urmia-tó, Uvakhsatra, Vandálok, Vámbéry Ármin, Várkonyok, Vérszerződés, VI. Mithridatész pontoszi király, VII. Kónsztantinosz bizánci császár, Volga, Voronyezs, Zöldhalompuszta. Bővíteni index (142 több) »
A Kárpát-medence története a honfoglalásig
Kárpát-medencéről A Kárpát-medence első lakói az ősi emberszerűek (Hominoidea) voltak, maradványaik Rudabánya környékéről kerültek elő.
Új!!: Szkíták és A Kárpát-medence története a honfoglalásig · Többet látni »
Abarisz
Hüperboreia az ókorban ismert világ északi peremén, Hérodotosz leírása szerint Abarisz Hüperboreiosz (Ἄβαρις Ὑπερβόρειος) – az északon túli Avar – alighanem valóságos személy volt.
Új!!: Szkíták és Abarisz · Többet látni »
Abioi
Ázsiai Szkítaország térképe Az abioi (ἄβιοι) kifejezés – jelentése a görögben: élettelenek, állandó megélhetés és lakóhely híján tengődők, vagy ellenkezőleg, jómódúak – valószínűleg szkíta nép megszólítása Homérosz költeményében.
Új!!: Szkíták és Abioi · Többet látni »
Agathürszök
Dák férfiú szobra Az agathürszök – a görögök szerint agathürszoi, agathürszioi (αγαθυρσοι, αγαθυρσιοι) – Hérodotosz szerint a királyi szkíták rokonai voltak.
Új!!: Szkíták és Agathürszök · Többet látni »
Akkád nyelv
Ékírásos levél, alján a boríték maradványaival, Kültepe, i. e. 19. század, 11,1 cm. Az akkád (i. e. 2600 – i. sz. 75, ékírással: 𒀝𒂵𒌈, ak-ka-AD-û, lišānum akkadītum) egy sémi nyelv volt, amit egykor Mezopotámiában beszéltek az asszírok és babiloniak.
Új!!: Szkíták és Akkád nyelv · Többet látni »
Alánia
Alánia az ászi nép középkori királysága volt a Kaukázus északi előterében.
Új!!: Szkíták és Alánia · Többet látni »
Alánok
Az ászik (massagetae) szállásterülete írott történelmük kezdetén Alán, többes számban alánok – görög nyelvű forrásokban Alanoi: Αλανοι – az ászi nép szövetségének görögösített elnevezése volt.
Új!!: Szkíták és Alánok · Többet látni »
Alföld
Az Alföld (vagy régebben: Nagy Magyar Alföld) morfológiailag az eurázsiai sztyeppevidék legnyugatibb területe, kiterjedése kb.
Új!!: Szkíták és Alföld · Többet látni »
Altaj
Az Altaj (IPA /ɑːlˈtaɪ/), más néven Altaj-hegység, egy röghegység Közép- és Kelet-Ázsiában, Oroszország, Kína, Mongólia és Kazahsztán közös határvidékén és ahol az Irtisz és az Ob folyók forrásvidéke található.
Új!!: Szkíták és Altaj · Többet látni »
Altaji nyelvcsalád
Az altaji nyelvcsalád a természetes nyelvek egy nyelvcsaládja.
Új!!: Szkíták és Altaji nyelvcsalád · Többet látni »
Amu-darja
Az Amu-darja (az ókorban ógörögül Ὦξος, latinul Oxus, tádzsikul Омударё vagy дарёи Ому, perzsául, üzbégül Amudarjo) Közép-Ázsia két leghosszabb folyója közül az egyik (a másik a vele szinte párhuzamosan folyó Szir-darja).
Új!!: Szkíták és Amu-darja · Többet látni »
Anna Komnéné
Anna Komnéné (görög betűkkel: Άννα Κομνηνή, 1083. december 1. – 1153) bizánci császári hercegnő és történetíró, I. Alexiosz Komnénosz bizánci császár és Dukasz Eiréné császárné leánya.
Új!!: Szkíták és Anna Komnéné · Többet látni »
Aorszok
Skukha, az ászi nép aorsz törzsének nagyura a behisztuni felirat domborművén Az aorszok – görög nyelvű forrásokban aorszoi (ἄορσοι), arab kútfőkben al-Arsiyya, al-Arsiya, As-yah, al-Ursiyya, al-Larisiya, al-Orsiyya és Ors – az alán (korábban masszaget) szövetségéhez tartoztak, s az ászi nép egyik törzsét képviselték.
Új!!: Szkíták és Aorszok · Többet látni »
Arabok
Abdul Kadir al-Rasszam: Mohamed Daruics al-Alluszi portréja Az arabok (az Egyiptomban és az attól keletre élők szaracénok, magyarosan szerecsenek, az Egyiptomtól nyugatra élők mórok) nagy és heterogén europid népcsoport, leginkább a Közel-Keleten és Észak-Afrikában élnek nagy számban.
Új!!: Szkíták és Arabok · Többet látni »
Araksz
Az Araksz (vagy Arasz, Arax, Araxi, Araxész, Araz, Yeraskh; törökül Aras, örményül Արաքս, perzsául ارس, azeriül Araz, kurdul Aras vagy Araz; oroszul Аракс) folyó, amely a következő országokat keresztezi, vagy érinti: Törökország, Örményország, Irán és Azerbajdzsán.
Új!!: Szkíták és Araksz · Többet látni »
Arimaszpok
Az arimaszpok és szomszédaik lakóhelye Hérodotosz leírása szerint Az arimaszpok (Ἀριμασποί) – ókori nép vagy népcsoport – valószínűleg az Altaj hegység vidékén laktak.
Új!!: Szkíták és Arimaszpok · Többet látni »
Ariszteasz
Ariszteasz (Ἀριστέας), görög író Prokonnészosz városában – Marmara, Törökország – élt, vélhetően az i. e.
Új!!: Szkíták és Ariszteasz · Többet látni »
Assur-ah-iddína
Assur-ah-iddína, a biblikus Eszarhaddon; (uralkodott Kr. e. 680 – Kr. e. 669. november 1.) az Újasszír Birodalom egyik jelentős uralkodója volt, aki apját, Szín-ahhé-eríbát követte a trónon.
Új!!: Szkíták és Assur-ah-iddína · Többet látni »
Asszíria
Asszíria ókori történelmi régió Észak-Mezopotámiában, a Tigris és az Eufrátesz felső szakasza között.
Új!!: Szkíták és Asszíria · Többet látni »
Augustus római császár
gemmája, ékköve Imperator Caesar Augustus divi filius, általánosan elterjedt néven Augustus császár, születési nevén Caius Octavius, később Caius Iulius Caesar (Róma, i. e. 63. szeptember 23. – Nola, i. sz. 14. augusztus 19.) a Római Birodalom első császára (uralkodott i. e. 27-től haláláig, i. sz. 14-ig), a római történelem egyik legfontosabb alakja volt.
Új!!: Szkíták és Augustus római császár · Többet látni »
Avarok
Kárpát-medencében 582-612 Reflexíj a gyenesdiási avar temetőből Az avarok Európában 814 körül Lovával együtt eltemetett avar harcos (Damjanich János Múzeum, Szolnok). Avar leletek (Damjanich János Múzeum, Szolnok). A Nagyszentmiklósi kincs aranyból készült ivócsanakja 520 körül.A területeken az általunk besenyőknek nevezett nép is élhetett, akiken Strabo szerint a heftaliták uralkodtak. Az avarok az eurázsiai sztyepp nomád népe voltak, akik a 6–8. század között Kárpát-medencei központú, erős birodalmat irányítottak.
Új!!: Szkíták és Avarok · Többet látni »
Azerbajdzsán
Azerbajdzsán (azeriül: Azərbaycan), hivatalos nevén az Azerbajdzsáni Köztársaság (azeriül Azərbaycan Respublikası) Eurázsia kaukázusi régiójának legnagyobb országa.
Új!!: Szkíták és Azerbajdzsán · Többet látni »
Azovi-tenger
Az Azovi-tenger (orosz Азовское море, ukránul Азовське море, krími tatárul Azaq deñizi, régies nevén Meótisz, latinul Palus Maeotis) a Fekete-tenger északi öble.
Új!!: Szkíták és Azovi-tenger · Többet látni »
Ászik
Ászik a Kárpát-medencében (i. sz. 2. század) Az ászik, helyesebben jászik – nevük görög köntösben aszianoi (ασιανοι), aszioi (ασιοι), iazügesz (ιαζυγες) stb., latinosan asii, astacae stb., napjainkban jászok – egykor a szkíta népek körébe, a szakák csoportjába tartoztak.
Új!!: Szkíták és Ászik · Többet látni »
Óperzsa Birodalom
Az Óperzsa Birodalom vagy Akhaimenida Birodalom (óperzsául: Hakhámanesijan) volt az első perzsa birodalom, amely i. e. 550-től i. e. 330-ig állt fenn a Méd Birodalom utódaként.
Új!!: Szkíták és Óperzsa Birodalom · Többet látni »
Baktria
Baktria régi városai Baktria (óperzsa Bāχtriš, újperzsa Balkh, görög Baktriané, Baktra, latin Bactriana regio, Bactriana terra) az ókori Belső-Ázsia történelmi régiója volt a mai Afganisztán, Üzbegisztán és Tádzsikisztán határvidékén, legnagyobbrészt a mai Észak-Afganisztánban.
Új!!: Szkíták és Baktria · Többet látni »
Basztarnák
A basztarnák (vagy) a germánok közé tartozó ókori nép, amelyet az i. e. 200 körüli időktől ismerünk az Al-Duna vidékén.
Új!!: Szkíták és Basztarnák · Többet látni »
Besenyők
A besenyők a 8–11. század között a mai Dél-Oroszország területén, majd a magyar honfoglalást követően a mai Ukrajna, Moldova és Kelet-Románia területén erős törzsszövetséget alkotó nép.
Új!!: Szkíták és Besenyők · Többet látni »
Biblia
Az 1330 körül kézzel írt és festett Nekcsei-biblia, Hertul mester miniatúráival, amelyen a Világ teremtésének bibliai szövegét illusztrálta. A Genesis leírásához helyezett, mindkét hasáb felett megismételt címer, melyet angyalok tartanak, a biblia tulajdonosának jelzésére szolgált. A Nekcsei címer kétszer feketével vágott ezüstszínű pajzsot ábrázol a felső azúrkék mezőben Gutenberg, 15. század) A Biblia (amely a koiné görög βιβλίον, azaz tekercs szóból származik) azoknak az írásoknak a gyűjteménye, amelyeket a zsidóság és a keresztények nagy része Istentől sugalmazottnak, szentnek fogad el, a hit és az erkölcs területén általános mércének tekint.
Új!!: Szkíták és Biblia · Többet látni »
Boirebisztasz
Dacia Boirebisztasz uralma idején Boirebisztasz hadjáratai Boirebisztasz (vagy Burebista, Rubobostes, i. e. 82 – i. e. 44) a Dák Királyság létrehozója volt, alatta élte az ország fénykorát.
Új!!: Szkíták és Boirebisztasz · Többet látni »
Boszporoszi Királyság
A Boszporoszi Királyság magterülete, a kimmer Boszporosz: A Boszporoszi Királyság (kimmériai Boszporosz, latinosan Bosporus) a mai Kercsi-szoros – amely a Fekete- és az Azovi-tenger között van – környékén kialakult ókori állam volt.
Új!!: Szkíták és Boszporoszi Királyság · Többet látni »
Cseljabinszk
Cseljabinszk város Oroszországban a Cseljabinszki terület központja.
Új!!: Szkíták és Cseljabinszk · Többet látni »
Dahák
A Kopet-dag Dargaz környékén, napjainkban Az ókori történetírók által daháknak, parthusoknak, szakáknak és szkítáknak is nevezett avarok a közép-ázsiai szkíták, azaz a szakák csoportjába tartoztak.
Új!!: Szkíták és Dahák · Többet látni »
Dákok
Boirebisztasz dák király közvetlen uralma alatt álló területek A dákok ókori népcsoport, amelynek az i. e. 1. évezred kezdete körülre datálható a kialakulása.
Új!!: Szkíták és Dákok · Többet látni »
Déli-Bug
A Déli-Bug (ukránul Південний Буг, oroszul Южный Буг, ógörögül Hüpanisz) folyó Ukrajnában.
Új!!: Szkíták és Déli-Bug · Többet látni »
Déli-Urál
A Déli-Urál az oroszországi Urál hegylánc része.
Új!!: Szkíták és Déli-Urál · Többet látni »
Dnyeper
A Dnyeper vagy Dnyipro (Dnyipro; Dnyepr; Dnyapro) Európa 4.
Új!!: Szkíták és Dnyeper · Többet látni »
Dnyeszter
A Dnyeszter (ukránul Дністер, románul Nistru) egy km hosszú folyó Ukrajna és Moldova területén.
Új!!: Szkíták és Dnyeszter · Többet látni »
Dobrudzsa
Dobrudzsa felosztva Románia és Bulgária között Dobrudzsa címere Dobrudzsa (románul Dobrogea, bolgárul és ukránul Добруджа) történelmi régió a Balkánon.
Új!!: Szkíták és Dobrudzsa · Többet látni »
Don
A Don – ókori szkíta neve görögösen Tanaisz (Ταναις); oroszul Дон – Oroszország egyik folyója.
Új!!: Szkíták és Don · Többet látni »
Donyec
A Don, a Donyec és a Hopjor vízgyűjtő területe A Donyec (oroszul: Се́верский Доне́ц, ukránul: Сі́верський Доне́ць) folyó a Kelet-európai-síkvidék déli részén, Oroszországban és Ukrajnában.
Új!!: Szkíták és Donyec · Többet látni »
Duna
A Duna Európa második leghosszabb folyama az oroszországi Volga után.
Új!!: Szkíták és Duna · Többet látni »
Elektrum
Az elektrum a terméselemek ásványosztályban, a fémek alosztályon belüli aranycsoport szabályos kristályrendszerben megjelenő tagja.
Új!!: Szkíták és Elektrum · Többet látni »
Erdélyi-medence
Az Erdélyi-medence (románul Podișul Transilvaniei) a Kárpát-medence keleti részén elterülő földrajzi tájegység.
Új!!: Szkíták és Erdélyi-medence · Többet látni »
Eszkilek
Az eszkilek a nyugati türköknél és a volgai bolgároknál előforduló törzsnév volt.
Új!!: Szkíták és Eszkilek · Többet látni »
Fekete-tenger
A Fekete-tenger Délkelet-Európa és Kis-Ázsia között található.
Új!!: Szkíták és Fekete-tenger · Többet látni »
Ferganai-medence
A Fergánai-medence vagy Fergána-völgy régió Közép-Ázsiában, amelynek területe Üzbegisztánra, Kirgizisztánra és Tádzsikisztánra terjed ki.
Új!!: Szkíták és Ferganai-medence · Többet látni »
Géták
352x352px A géták egy ókori trák nép volt, mely az Al-Duna mentén, a mai Dél-Románia, és Észak-Bulgária területén élt.
Új!!: Szkíták és Géták · Többet látni »
Geógraphika hüpomnémata
Egy 1620-as kiadás címlapja Sztrabón alapján rajzolt világtérkép A Geógraphika hüpomnémata, szó szerinti fordításban földrajzi feljegyzések.
Új!!: Szkíták és Geógraphika hüpomnémata · Többet látni »
Gjumri
Gjumri vagy Gümri Örményország második legnagyobb városa, Sirak tartomány székhelye.
Új!!: Szkíták és Gjumri · Többet látni »
Glaktophágok
Az ''Iliasz'' kéziratos másolata A glaktophagoi (γλακτοφάγοι) kifejezés – jelentése tejevők – a kancafejőnek nevezett nép jelzője Homérosz költeményében.
Új!!: Szkíták és Glaktophágok · Többet látni »
Harmatta János
Harmatta János (Hódmezővásárhely, 1917. október 2. – Budapest, 2004. július 24.) Széchenyi-díjas klasszika-filológus, nyelvész, az MTA rendes tagja.
Új!!: Szkíták és Harmatta János · Többet látni »
Havasalföld
Havasalföld (más néven: Román-alföld, régen: Munténia, Vlahföld, Oláhország, románul: Țara Românească, latinul: Valachia) Moldva mellett Románia fő történelmi tartománya.
Új!!: Szkíták és Havasalföld · Többet látni »
Hérodotosz
Hérodotosz, vagy Halikarnasszoszi Hérodotosz, (Halikarnasszosz, Kis-Ázsia, ma Bodrum, Törökország, i. e. 484 körül – Thurioi, i. e. 425 körül) görög történetíró.
Új!!: Szkíták és Hérodotosz · Többet látni »
Heftaliták
Heftalita lovas harcos (460–479.) A heftaliták, illetve fehér hunok néven ismert csoportosulás a tielö szövetség részeseiből, valamint Közép-Ázsia szkíta népességéből alakult ki.
Új!!: Szkíták és Heftaliták · Többet látni »
Hetény (Szlovákia)
Hetény (szlovákul Chotín) község Szlovákiában, a Nyitrai kerület Komáromi járásában.
Új!!: Szkíták és Hetény (Szlovákia) · Többet látni »
Hippémolgok
Ázsiai Szkítaország térképe A hippémolgoi (ἱππημολγοί) kifejezés – jelentése lófejők – valószínűleg szkíta nép megszólítása Homérosz költeményében.
Új!!: Szkíták és Hippémolgok · Többet látni »
Hippophágok
Ázsia Szarmataország térképe Ázsia Szkítaország térképe A hippophágoi (ἱπποφάγοι) kifejezés – jelentése lóevők – alighanem költött név.
Új!!: Szkíták és Hippophágok · Többet látni »
Hudzsand
Hudzsand (tádzsikul: Хуҷанд,خجند), oroszul: Худжанд, 1939-ig Hodzsent, majd 1992-ig Leninabad) Tádzsikisztán második legnagyobb városa, amely a Fergana-völgyben, a Szir-darja folyó mellett fekszik. Az ország legészakibb tartománya, Szugd székhelye. A mai Hudzsand évszázadokon át az Európából Kis-Ázsián át Indiába és Kínába vezető selyemút fontos állomása volt. Ez jelentős hatással volt a város kulturális és tudományos életére. Jelentős csillagászok, matematikusok, orvosok és egyéb írástudók éltek ott. Népessége a 2000-es népszámlálás szerint volt, ami kevesebb, mint az 1989-ben becsült -es érték.
Új!!: Szkíták és Hudzsand · Többet látni »
Hunok
Attila halála idején, a 453. évben hsziungnu és hun bronzüstök elterjedési területe Eurázsiában, Érdy Miklós gyűjtése nyomán A hunok néven ismert népességet részben kelet-európai, részben belső-ázsiai eredetű pásztorkodó lovasnépek alkották.
Új!!: Szkíták és Hunok · Többet látni »
Hvárezm
Hvárezm (arab-perzsa írással خوارزم, klasszikus ejtéssel Xvārizm, modern perzsa ejtéssel Xârezm), oroszosan Horezm terület Közép-Ázsiában, az Aral-tótól délkeletre, az Amu-darja alsó folyása mentén.
Új!!: Szkíták és Hvárezm · Többet látni »
I. Dárajavaus perzsa király
Dárajavaus (óperzsa Da-a-ra-ya-va(-ha)-u-ša, normalizált alakban Dārajava(h)uš, ismert hellenizált alakban, azaz I. Dareiosz, elterjedt latinos írásmóddal Darius, magyarosan Dárius,,, babiloni Dariamuš, elámi Dariyamauiš, arameus Dryhwš, Daryaweš, i. e. 549 – i. e. 486 októbere) Vistászpa (Vištāspa, Hüsztaszpész) fia, Hakhámanis (Haxāmaniš, Akhaimenész) leszármazottja, perzsa nagykirály volt i. e. 522.
Új!!: Szkíták és I. Dárajavaus perzsa király · Többet látni »
I. Khsajársá perzsa király
Xerxész egy napernyő alatt I. Khsajársá (óperzsául xa-ša-ya-a-ra-ša-a, normalizált alakban Xšayāršā,, azaz I. Xerxész, Kr. e. 519 – Kr. e. 465. augusztus 4. és 8. között) perzsa király Kr. e. 486-tól haláláig az Akhaimenidák dinasztiájából.
Új!!: Szkíták és I. Khsajársá perzsa király · Többet látni »
I. Pszammetik
I.
Új!!: Szkíták és I. Pszammetik · Többet látni »
Iürkák
A iürkák és szomszédaik lakóhelye Hérodotosz leírása szerint A iürkák (ιυρκαι) a királyi szkíták egyik, az ősi lakóhelyen visszamaradt, vagy oda visszavándorolt csoportja volt.
Új!!: Szkíták és Iürkák · Többet látni »
II. Kurus perzsa király
Kurus reliefje Paszargadaiban II.
Új!!: Szkíták és II. Kurus perzsa király · Többet látni »
II. Philipposz makedón király
II. Philipposz, magyarosan II. Fülöp, (Pella, i. e. 382 – Aigai, i. e. 336 októbere) Makedónia királya, i. e. 355-től 336-ig uralkodott. Hét házasságából hat gyermeke született, egyikük Alexandrosz követte a trónon. Philipposz Makedóniában született III. Amüntasz makedón király fiaként, de fiatal kora miatt nem ő volt a korona fő várományosa. A trónra bátyja, II. Alexandrosz került, aki – egy békeszerződés értelmében – i. e. 368-ban Thébaiba küldte, ahol túszként tartózkodott, egészen i. e. 365-ig. Itt görög nevelésben részesült és a görög hadi szokásokkal is megismerkedett (többek között itt sajátította el a ferde phalanx alkalmazását). I. e. 368-ban meggyilkolták II. Alexandroszt, és helyére III. Perdikkasz, a másik báty lépett. Az új uralkodó i. e. 365-ben visszahozatta öccsét Makedóniába. Ekkor az országot délről a görög városok terjeszkedése fenyegette, és a trák hódítók is jelentős makedón területeket vontak ellenőrzésük alá. Miután a harcokban III. Perdikkasz elesett (i. e. 359), átmenetileg gyámság alá került, de a hadsereg görög mintára való átszervezését elkezdhette. i. e. 355-ben került a trónra, és hozzálátott hatalmának megerősítéséhez. Új, modern, jól felszerelt hadsereget szervezett a görög phalanx hadviselés alapján. 8000 fős hadseregével sikert sikerre halmozva visszaszorította az illíriai hódítókat, visszafoglalta Makedónia megszállt területeit és gyarapította országa területét. A több évig elhúzódó hadjáratok során rátette kezét Illíriára, Trákiára és Paióniára is. Komoly pénzügyi reformja és a trák aranybányák biztosították az anyagi forrásokat a katonai expedícióihoz. Philipposz mégsem hódításaira, hanem diplomáciai sikereire volt a legbüszkébb. Görög riválisait gyakran kijátszotta egymás ellen, és a makedón érdekeket szem előtt tartva hol az egyik, hol a másik oldalon nyújtott katonai támogatást. Hamarosan a görög területek északi része is makedón fennhatóság alá került. A háborúk során felvirágzott Makedónia gazdasága és kereskedelme. II. Philipposz birodalma i. e. 336-ban I. e. 356-ban született meg fia, Alexandrosz, akit kemény fizikai és szellemi neveltetésben részesített, néhány évig a világ akkori leghíresebb tudósa, Arisztotelész volt a tanára. II. Philiphosz mellett az ifjú herceg már korán elsajátíthatta az uralkodást és a hadsereg irányítását. A görögök, hogy csökkentsék a makedónok befolyását, egyesítették erőiket és fellázadtak Philipposz uralma ellen. Az i. e. 338-ban megvívott khairóneiai sorsdöntő ütközetben azonban Philipphosz fényes győzelmet aratott a görög seregeken. Ebben az ütközetben a 18 éves Alexandrosz vezette a balszárnyon a lovassági támadást, szétzúzva a thébai szent csapatot, a kor egyik legütőképesebb elit alakulatát, jelentős segítséget nyújtva ezzel atyjának. A győzelmet követően II. Philipphosz szövetségbe kényszerítette a görög államokat, amelynek vezérül saját magát választotta meg. Miután ez megtörtént, minden figyelmét Perzsia felé fordította, mert a görögök veszélyeztetettségük megoldását a perzsa birodalom meghódításában látták, és az i. e. 490-ben megindított perzsa inváziókat is meg akarták bosszulni a gyengélkedő perzsák ellen. II. Philipposz vezetésével az i. e. 338-ban, Korinthoszban megtartott összgörög kongresszuson megalakult a Korinthoszi Szövetség. I. e. 337-ben egy hadsereget is küldött Parmenion vezetésével, hogy átkeljenek Kis-Ázsiába, előkészítve a nagy hadjáratot. A királynak azonban már nem volt lehetősége valóra váltani az álmát, mert i. e. 336-ban a tiszteletére rendezett ünnepélyen a saját testőre, Pauszaniasz meggyilkolta. A trónon kivételes képességű fia, III. Alexandrosz követte, aki seregével átkelt a Hellészpontoszon és hosszú évekig tartó katonai hadjárata során megdöntötte III. Dareiosz perzsa király hatalmát.
Új!!: Szkíták és II. Philipposz makedón király · Többet látni »
II. Sarrukín asszír király
II.
Új!!: Szkíták és II. Sarrukín asszír király · Többet látni »
III. Alexandrosz makedón király
ezüstdrakhmán III. Alexandrosz, magyarosan III. Sándor, Nagy Sándor (ógörögül:, ejtsd: alexandrosz ho megasz, perzsául: Szikandar vagy Iszkander;; Pella, i. e. 356. július 20. és július 30. között – Babilon, i. e. 323. június 10.) előbb Makedónia királya, majd Egyiptom fáraója és Perzsia nagykirálya. Az általános vélekedés szerint kiváló hadvezér volt; atyja, II. Philipposz nyomdokain haladva hatalmát a Peloponnészosztól az indiai szubkontinensig terjesztette ki, elfoglalva a görögök által akkor ismert világ nagy részét. Rövid, de eredményes uralkodása a klasszikus ókori történelem és kultúra egy új korszakának, a hellenizmusnak a kezdetét jelentette. Alexandrosz volt Napóleon koráig az európaiak számára a világtörténelem leghíresebb hadvezére, de ismertsége ma is nagyon nagy, s a hadvezetés második legnagyobb ikonja. Alexandroszról a mai Észak-Macedóniában sajátos kép él. A délszláv macedónok magukat előszeretettel azonosítják az ő makedón népével. Ez nem felel meg a valóságnak, mert az igazi makedónok a görögökkel rokon népcsoport volt, a mostani macedón nép, amely ugyan nyelvében makedoncinak mondja magát, de nyelvileg és más szempontok miatt a bolgárokhoz áll közel, nem leszármazottja az ókori makedónoknak. Görögország és (a mostanra már) Észak-Macedónia között emiatt már többször pattanásig feszültek az ellentétek.
Új!!: Szkíták és III. Alexandrosz makedón király · Többet látni »
Indo-Gangeszi-síkság
Az Indo-Gangeszi-síkság Az Indo-Gangeszi-síkság, Gangesz-síkság vagy Hindusztáni-alföld egy 255 millió hektárnyi termőföldes terület, amely India északi és keleti területein, Pakisztán legnépesebb részein, Nepál déli részén és Banglades teljes egészén terül el.
Új!!: Szkíták és Indo-Gangeszi-síkság · Többet látni »
Indoeurópai nyelvcsalád
Indoeurópai nyelvcsalád Az indoeurópai nyelvcsalád (elavult elnevezéssel indogermán nyelvcsalád) a természetes nyelvek egyik nyelvcsaládja.
Új!!: Szkíták és Indoeurópai nyelvcsalád · Többet látni »
Indoiráni nyelvek
Indoiráni nyelvek Az indoiráni nyelvek a szláv nyelvek, valamint az örmény nyelv mellett az indoeurópai nyelvcsalád keleti ágainak egyikét alkotják.
Új!!: Szkíták és Indoiráni nyelvek · Többet látni »
Indoszkíták
Táncoló szkíták (Pesavar, Buner-dombormű), i. e. kb. 1. század A közép-ázsiai szkíták, azaz a szakák csoportjába tartozó szakaurak az i. e.
Új!!: Szkíták és Indoszkíták · Többet látni »
Indus
Az Indus (urduul سندھ, szindhiül سنڌو, pandzsábiul (Shahmukhi: سندھ, Gurmukhi: ਸਿੰਧੂ) Sindhu, hindiül és szanszkritül सिन्धु, perzsául حندو, pastuul ّآباسن, am. „Folyók Atyja”, tibetiül, am. „Oroszlán folyó”, kínaiul 印度, görögül Ινδός) az Indiai szubkontinens, India és Pakisztán leghosszabb és legfontosabb folyója, az európai nyelvekben India névadója.
Új!!: Szkíták és Indus · Többet látni »
Iráni-fennsík
Az Iráni-fennsík (perzsául) geológiai formáció Nyugat- és Közép-Ázsiában, Irán, Afganisztán és Pakisztán területén.
Új!!: Szkíták és Iráni-fennsík · Többet látni »
Isszédok
Az isszédok és szomszédaik lakóhelye Hérodotosz leírása szerint Az isszédok (isszédonesz: ἰσσηδόνες) a közép-ázsiai szkíták, azaz a szakák csoportjába tartoztak.
Új!!: Szkíták és Isszédok · Többet látni »
Iszety
Az Iszety folyó Oroszország ázsiai részén, a Középső-Urálban és Nyugat-Szibériában, a Tobol bal oldali mellékfolyója.
Új!!: Szkíták és Iszety · Többet látni »
Iszik-köl (tó)
Az Iszik-köl déli partjának egy szakasza, a háttérben havas csúcsok. Az Iszik-köl az űrből, 1992 szeptemberi felvétel. Az Iszik-köl (kirgizül Ысыккөл, Iszikköl oroszul Иссык-Куль, Isszük-kul) lefolyástalan hegyi tó a Tiensan-hegység északi részében, a kirgizisztáni Iszik-köl tartományban.
Új!!: Szkíták és Iszik-köl (tó) · Többet látni »
Jazigok
Jazig területek az Alföldön a 2-3. században A jazigok indoiráni nyelvű nép voltak az ókorban, akik a szkítákkal rokon szarmaták törzsszövetségébe tartoztak.
Új!!: Szkíták és Jazigok · Többet látni »
Jászok
A jászok – indoiráni nyelvűnek tartott népcsoport – egykor a szkíta népek körébe, a szakák csoportjába tartoztak.
Új!!: Szkíták és Jászok · Többet látni »
Kangarok
A Szir-darja és vízgyűjtő területe Kankar fejedelem pénzérméje''Előlap: a nagyúr arcmása; hátlap: nemzetségjegye'' A kangarok – helyesebben kankarok – írott történelmük hajnalán (i. e. 2. század) Közép-Ázsiában laktak.
Új!!: Szkíták és Kangarok · Többet látni »
Karakalpakok
Karakalpakföld zászlaja A karakalpakok (saját nyelvükön Qaraqalpaqlar) török eredetű nomád nép.
Új!!: Szkíták és Karakalpakok · Többet látni »
Kaukázus (hegység)
A Kaukázus egy hegyrendszer a Fekete-tenger és a Kaszpi-tenger között, a Kaukázus régióban.
Új!!: Szkíták és Kaukázus (hegység) · Többet látni »
Kavarok
alsószentmihályfalvai kazáriai rovásírással készült felirat A kavarok (középgörög καβαροι, hibás olvasata kabarok) a honfoglalás előtti időszakban a magyarokhoz csatlakozó, valószínűleg török nyelvű népcsoport voltak.
Új!!: Szkíták és Kavarok · Többet látni »
Kazakok
A kazakok fő elterjedési területe A kazakok (kazak: қазақтар) vagy oroszosan kazahok (orosz: казахи) török (türk) eredetű közép-ázsiai népcsoport.
Új!!: Szkíták és Kazakok · Többet látni »
Kazár Birodalom
A világ térképe 820-ban, benne kék színnel jelölve a Kazár Birodalom. A Kazár Birodalom a kelet-európai sztyepp legszervezettebb állama volt, melyet a kazárok uraltak.
Új!!: Szkíták és Kazár Birodalom · Többet látni »
Kazárok
A Kazár Birodalom területe 650-850 között Kazár rovásjelek a 10. századi kijevi levél elnevezésű rovásemléken, melyet a kagán helyettese írt, akinek a méltóságneve »ilik« volt. Jelentése: ''Olvastuk. Ilik''http://www.scribd.com/doc/54631450/Bakay-Kornel-%C5%90stortenetunk-regeszeti-forrasai-II-1-2 Bakay Kornél: Őstörténetünk régészeti forrásai. II. 1/2 A kazárok közép-ázsiai eredetű török nyelvű nép voltak, a 7. századtól a 10. századig a kelet-európai sztyeppén a Kazár Birodalom vezető népe.
Új!!: Szkíták és Kazárok · Többet látni »
Középső kőkorszak
A középső kőkorszak (átmeneti kőkorszak, mezolitikum) a régészek adta elnevezés a kőkorszak egy szakaszára, amely a földtörténet szempontjából a korai európai holocénnel esik egybe.
Új!!: Szkíták és Középső kőkorszak · Többet látni »
Közhely
A közhely vagy klisé egy olyan gondolat leírására használt kifejezés, amelyet olyan gyakran és olyan módon használnak, hogy eredeti hatása és értelme elvész.
Új!!: Szkíták és Közhely · Többet látni »
Kelet-Európa
Kelet-Európa az európai kontinens keleti részét jelöli.
Új!!: Szkíták és Kelet-Európa · Többet látni »
Kelták
A kelták szűkebb értelemben egy, Közép- és Nyugat-Európában élt ókori indoeurópai nép, népcsoport volt, amely ősi indoeurópai nyelveket (szárazföldi vagy ókelta nyelveket) beszélt.
Új!!: Szkíták és Kelták · Többet látni »
Khsathrita
Khsathrita (óperzsa 𐎳𐎼𐎺𐎼𐎫𐎡𐏁 fa-ra-va-ra-ta-i-ša, normalizált alakban Fravartiš, elámi Pirumartiš, asszír Kaštarita, babiloni Parumartiš) méd törzsfő, a Méd Birodalom megalapozója.
Új!!: Szkíták és Khsathrita · Többet látni »
Kidarita királyság
A Kidarita királyság a szkíták szövetségéhez, közelebbről a szakák csoportjába tartozó avarok közép-ázsiai birodalma volt.
Új!!: Szkíták és Kidarita királyság · Többet látni »
Kimmerek
Trák-kimmer leletek elterjedése A kimmerek (akkád gimirrai, görög kimmérioi, latin cimmerii) ókori sztyeppei nép voltak.
Új!!: Szkíták és Kimmerek · Többet látni »
Királyi szkíták
Szkíta király teljes fegyverzetben (i. e. 4. század) A királyi szkíták (baszileioi szküthai: βασιλειοι σκυθαι) az egyik legismertebb szkíta nép.
Új!!: Szkíták és Királyi szkíták · Többet látni »
Kisalföld
A Kisalföld Magyarország északnyugati részén található.
Új!!: Szkíták és Kisalföld · Többet látni »
Krím
A Krím a Fekete- és Azovi-tenger között elhelyezkedő félsziget, melyet a 30 km hosszú és 9 km széles Perekopi-földszoros csatol a kontinenshez és kelet felé a hosszan elnyúló Kercsi-félszigetben, a Kercsi-szorosnál végződik.
Új!!: Szkíták és Krím · Többet látni »
Kubán
#ÁTIRÁNYÍTÁS Kubán (egyértelműsítő lap).
Új!!: Szkíták és Kubán · Többet látni »
Kunok
A kipcsak-szári-kun törzsszövetség területe 1200 körül. A terület sohasem állt egységes, központi vezetés alatt, kipcsak vagy kun birodalomról ezért nem beszélhetünk ebben az értelemben A Magyarországon kunok néven ismert nép egy török nyelvű népekből – kipcsakok, sárga ujgurok, ázsiai kunok – álló törzsszövetség volt, amelyik a 11. században jött létre és sokáig nyugtalanította támadásaival a szomszédos keleti szláv, magyar, lengyel, bizánci és délszláv területeket.
Új!!: Szkíták és Kunok · Többet látni »
Kura
A törökül Kura, grúzul მტკვარი, azeriül Kür nevű folyó a Kaukázusban.
Új!!: Szkíták és Kura · Többet látni »
Kusánok
A kusánok, kínai nevükön jüecsik (月氏 vagy 月支), vagy tokhárok kelet-iráni nyelvű nép voltak.
Új!!: Szkíták és Kusánok · Többet látni »
Kustánfalva
Kustánfalva falu Ukrajnában, Kárpátalján, a Munkácsi járásban.
Új!!: Szkíták és Kustánfalva · Többet látni »
Kuun Géza
Sírja a házsongárdi temetőben Kuun Géza ex librise Ozsdolai gróf Kuun Géza, (Nagyszeben, 1838. december 29. – Budapest, 1905. április 10.) magyar nyelvész, filológus, orientalista, MTA igazgató tag, református egyházkerületi főgondnok és utazó.
Új!!: Szkíták és Kuun Géza · Többet látni »
Latin nyelv
A latin nyelv az indoeurópai nyelvcsalád itáliai ágán belül a latin-faliszkuszi nyelvek csoportjába tartozó nyelv.
Új!!: Szkíták és Latin nyelv · Többet látni »
Lukianosz
Lukianosz, (Szamoszata, 120 körül – Alexandria, 180 körül) híres szatíraírója, kora gyengeségeinek kifigurázója.
Új!!: Szkíták és Lukianosz · Többet látni »
Madüész szkíta király
Madüész (Μαδύης) (i. e. 645–625.) a királyi szkíták egyik csoportjának fejedelme volt, az asszírok és a szkíták szövetsége által leigázott madaiak hűbérura.
Új!!: Szkíták és Madüész szkíta király · Többet látni »
Magyar nyelv
A magyar nyelv az uráli nyelvcsalád tagja, azon belül a finnugor nyelvek közé tartozó ugor nyelvek egyike.
Új!!: Szkíták és Magyar nyelv · Többet látni »
Magyarok
Nincs leírás.
Új!!: Szkíták és Magyarok · Többet látni »
Makedónia
Makedónia ókori államalakulat volt a Balkán északi részén, az ókori Görögország szomszédságában.
Új!!: Szkíták és Makedónia · Többet látni »
Makedónok
A pellai királyi palota átriumának mozaikpadlója A makedónok (azaz makedónesz) az ókori Makedón Királyság lakói az i. e. 1. évezred második negyedétől.
Új!!: Szkíták és Makedónok · Többet látni »
Maros
Maros (németül Mieresch vagy Marosch) folyó Közép-Európában, a Kárpát-medencében.
Új!!: Szkíták és Maros · Többet látni »
Masszagéták
Tomürisz (Τομυρις), az ászik királynője (i. e. kb. 530.), a ''Promptuarium Iconum Insigniorum'' szerint A masszagéták (mazkut) királysága a Keleti-Kaukázusban (i. sz. 290 körül) Masszaget (helytelenül Masszagéta), többes számban Masszagéták – görög nyelvű forrásokban Masszagetai: Μασσαγεται – az ászi nép szövetségének görögösített elnevezése volt.
Új!!: Szkíták és Masszagéták · Többet látni »
Mathura
Mathura (hindi nyelven: मथुरा, átírva: Mathurā, angolul: Mathura) város India területén, Uttar Prades államban, a Dzsamna (Jumna, Yamuna) folyó nyugati partján.
Új!!: Szkíták és Mathura · Többet látni »
Méd Birodalom
Méd Birodalom (Média, akkádul: Mādāya) ókori államalakulat volt Ázsiában, az Óperzsa Birodalom elődje.
Új!!: Szkíták és Méd Birodalom · Többet látni »
Médek
Méd előkelők A médek ókori indoiráni nép volt, birodalmuk központja a Kaszpi-tengertől délnyugatra elterülő hegyvidéken helyezkedett el az i. e. 1. évezred első felében.
Új!!: Szkíták és Médek · Többet látni »
Melankhlainok
A melankhlainok és szomszédaik lakóhelye Hérodotosz leírása szerint A görög melankhlainoi (μελάγχλαινοι) kifejezés jelentése fekete köpenyesek.
Új!!: Szkíták és Melankhlainok · Többet látni »
Moesia
Moesia Superior Moesia a Római Birodalom provinciája (tartománya) volt a mai Szerbia és Bulgária területén.
Új!!: Szkíták és Moesia · Többet látni »
Nagy Géza (régész)
Nagy Géza (Gárdony, 1855. augusztus 4. – Budapest, 1915. február 3.), régész, etnográfus, az MTA levelező tagja (1901).
Új!!: Szkíták és Nagy Géza (régész) · Többet látni »
Nagyszeldzsuk Birodalom
A Nagyszeldzsuk Birodalom (néha egyszerűen Szeldzsuk Birodalom, 1037–1194) a török eredetű dinasztiaalapító Szeldzsuk unokája, Togril bég által létrehozott birodalom, amely legnagyobb kiterjedése idején Anatóliától Kínáig húzódott, a mai Afganisztánt, Perzsiát, Kelet-Anatóliát, Irakot, Szíriát és az Arab-félszigetet foglalta magába Merv és Iszfahán fővárosokkal.
Új!!: Szkíták és Nagyszeldzsuk Birodalom · Többet látni »
Németh György (történész)
Németh György Amadé (Kaposvár, 1956. június 25. –) magyar ókortörténész, klasszika-filológus, az ELTE BTK Ókortörténeti Tanszékének egykori vezetője és egyetemi tanára, az MTA doktora.
Új!!: Szkíták és Németh György (történész) · Többet látni »
Népvándorláskor
2–5. századi vándorlások A népvándorláskor vagy a népvándorlás kora körülbelül a 4-8. század közötti korszak Európában, a késő ókorból a kora középkorba való átmenet időszaka.
Új!!: Szkíták és Népvándorláskor · Többet látni »
Névszó
A grammatikában a névszó több szófajt magába foglaló osztály, amely meghatározása azon alapul, hogy az e szófajokhoz tartozó szavak általában azonos inflexiós toldalékokat (ragokat és jeleket) vehetnek fel, és ezáltal ugyanolyan mondattani szerepük lehet.
Új!!: Szkíták és Névszó · Többet látni »
Onogur-bolgár birodalom
#ÁTIRÁNYÍTÁS Régi Nagy Bulgária.
Új!!: Szkíták és Onogur-bolgár birodalom · Többet látni »
Onogur-bolgárok
II. Baszileiosz X. századi misekönyvéből Az ősbolgárok – bolgár-törököknek, hun-bolgároknak, onogur-bolgároknak, onoguroknak stb.
Új!!: Szkíták és Onogur-bolgárok · Többet látni »
Palócok
A palóc terület a Duna–Tisza közétől, Magyarország közepétől észak felé, délnyugattól északkeletre hosszú vonalban húzódik az Alföld és a magyar–szláv nyelvhatár között.
Új!!: Szkíták és Palócok · Többet látni »
Pazirik
Lovas alakja szőnyegen, a Kr. e. 5. századból egy paziriki fejedelmi sírból. A világ egyik legősibb szőnyege Pazirikból, a Kr. e. 5. századból. A körbefutó frízen szarvasok sorakoznak. Pazirik (Пазырык) világhírűvé vált helyszín az Altaj hegységben, ahol szkíta kori halomsírokban fejedelmi temetkezéseket tártak föl az orosz régészek a Kr.
Új!!: Szkíták és Pazirik · Többet látni »
Pártus Birodalom
A Pártus Birodalom, vagy Arszakida Birodalom az iráni népek közé tartozó pártusok birodalma volt a Kr. e. 3. századtól a Kr. u. 3. századig, részben a mai Irán és Irak területein.
Új!!: Szkíták és Pártus Birodalom · Többet látni »
Pártusok
Pártus íjász ábrázolása A pártusok – nevük más alakban párthusok, parthusok – a szkíta népek, közelebbről a szakák közé tartoztak, s magukat abarnak nevezték.
Új!!: Szkíták és Pártusok · Többet látni »
Polüainosz (történetíró)
Polüainosz, (2. század) görög történetíró.
Új!!: Szkíták és Polüainosz (történetíró) · Többet látni »
Priszkosz rétor
Priszkosz rétor, (410/420 körül – 472 után) késő ókori keletrómai (görög) diplomata, történetíró.
Új!!: Szkíták és Priszkosz rétor · Többet látni »
Protothüész szkíta király
Protothüész (Προτοθυης) (i. e. kb. 676–645.) a királyi szkíták egyik csoportjának fejedelme volt, az asszírok és a szkíták szövetsége által leigázott madaiak hűbérura.
Új!!: Szkíták és Protothüész szkíta király · Többet látni »
Prut
A Prut (ukránul Прут) egy 953 km hosszú folyó Kelet-Európában.
Új!!: Szkíták és Prut · Többet látni »
Publius Ovidius Naso
Publius Ovidius Naso, avagy röviden csak Ovidius (Sulmo, ma Sulmona, Olaszország, i. e. 43. március 20. – Tomis, ma Konstanca, Románia, i. sz. 17 vége vagy 18) a római aranykor költője.
Új!!: Szkíták és Publius Ovidius Naso · Többet látni »
Római Birodalom
Romulust és Remust szoptatja A Római Birodalom az ókori Róma által létrehozott államalakulat volt a Földközi-tenger medencéjében.
Új!!: Szkíták és Római Birodalom · Többet látni »
Róna-Tas András
Róna-Tas András (Budapest, 1931. december 30. –) Széchenyi-díjas magyar nyelvész, orientalista, egyetemi tanár, professor emeritus, a Magyar Tudományos Akadémia rendes tagja.
Új!!: Szkíták és Róna-Tas András · Többet látni »
Roxolánok
A roxolánok a szarmaták törzsszövetségébe tartozó törzs voltak, az i. e. 3. században a Don vidékén éltek.
Új!!: Szkíták és Roxolánok · Többet látni »
Samas
Mezopotámiai mészkő pecséthenger Samas nevével (Louvre) Samas emblémája Kalhuban Samas (𒀭𒌓 dUD, dšamšu) a babilóni és asszír nap- és igazságisten akkád nyelvű neve.
Új!!: Szkíták és Samas · Többet látni »
Sémi nyelvek
A sémi nyelvek az afroázsiai nyelvcsalád (sémi-hámi nyelvcsalád) egyik ága.
Új!!: Szkíták és Sémi nyelvek · Többet látni »
Selyemút
A kínai selyemárukat az Ázsián átvezető karavánutakon szállították a kereskedők Európába, ahol igen nagy becsben tartották a titokzatos kelmét.
Új!!: Szkíták és Selyemút · Többet látni »
Szabirok
A szabirok, szavirok stb.
Új!!: Szkíták és Szabirok · Többet látni »
Szakaurak
A szakaurak királyának ünnepi viselete A szakaurak a közép-ázsiai szkíták, azaz a szakák csoportjába tartoztak.
Új!!: Szkíták és Szakaurak · Többet látni »
Szakák
Skukha, az ászik, pontosabban az aorszok törzsének nagyura a behisztuni felirat domborművén A szakák közép-ázsiai szkíták.
Új!!: Szkíták és Szakák · Többet látni »
Szamara
Szamara (oroszul: Самара) Oroszország hatodik legnépesebb városa.
Új!!: Szkíták és Szamara · Többet látni »
Szamarkand
Szamarkand (üzbégül Samarqand, cirill betűkkel Самарқанд, arabul) félmillió lakosú nagyváros Üzbegisztánban, a Szamarkandi vilajet székhelye.
Új!!: Szkíták és Szamarkand · Többet látni »
Szamolxisz
Szamolxisz (Σάμολξις) – neve Szalmoxisz, Zalmoxesz, Zalmoxisz, Zamolxe, Zamolxesz, Zamolxisz (Σάλμοξις, Ζάλμοξες, Ζάλμοξις, Ζάμολξε, Ζάμολξες, Ζάμολξις) alakban is szerepel a forrásokban – az Erdélyi-medencében honos trák–szkíták, azaz a dákok vallási vezetője volt.
Új!!: Szkíták és Szamolxisz · Többet látni »
Szarmata művészet
Görög-szarmata övcsat (''Musée d'Archéologie Nationale'', Yvelines) A szarmaták a szkíták közeli nyelvrokonai, utódai voltak, művészetük, kultúrájuk mégis különbözött tőlük.
Új!!: Szkíták és Szarmata művészet · Többet látni »
Szarmaták
II. Tiberius Julius Sauromates pénzérméje (kb. 172–211.) A szauromatáknak vagy szarmatáknak nevezett ókori, kelet-európai népesség elsődleges források szerint iráni, közelebbről madai, avagy méd származású volt.
Új!!: Szkíták és Szarmaták · Többet látni »
Szarvasi rovásfelirat
szarvasi tűtartó négy oldalának fényképe A szarvasi rovásfeliratot 1983.
Új!!: Szkíták és Szarvasi rovásfelirat · Többet látni »
Szászánida Birodalom
A Szászánida Birodalom A Szászánida Birodalom vagy Újperzsa Birodalom (korabeli középső perzsa hivatalos nevén: Éránsahr – Iráni Birodalom) egy ókori iráni központú birodalom volt.
Új!!: Szkíták és Szászánida Birodalom · Többet látni »
Szeleukida Birodalom
A Szeleukida Birodalom ókori ázsiai birodalom, amely magába foglalta Nagy Sándor ázsiai hódításainak jó részét (Szíria, Mezopotámia, Perzsa Birodalom, Kis-Ázsia).
Új!!: Szkíták és Szeleukida Birodalom · Többet látni »
Szemerényi Oszvald
Szemerényi Oszvald (London, 1913. szeptember 7. – Freiburg im Breisgau, 1996. december 29.) akadémikus, nyelvész, etimológus, a balti-szláv hipotézis megteremtője.
Új!!: Szkíták és Szemerényi Oszvald · Többet látni »
Szentes
Szentes város Csongrád-Csanád vármegyében, a Szentesi járás székhelye.
Új!!: Szkíták és Szentes · Többet látni »
Szeret (Duna)
A Szeret (románul Siret) a Duna bal oldali mellékfolyója.
Új!!: Szkíták és Szeret (Duna) · Többet látni »
Szir-darja
A Szir-darja (az ókorban ógörögül Ἰαξάρτης, kazahul Сырдария, tádzsikul Сирдарё, üzbégül Sirdaryo, perzsául) egyike Közép-Ázsia két leghosszabb folyójának Üzbegisztán, Tádzsikisztán és Kazahsztán területén.
Új!!: Szkíták és Szir-darja · Többet látni »
Szirákok
A szirákok szállásterülete az i. e. 1. században, az ászik vándorlása idején A szirákok – görögösen szirakoi (σιρακοι), latinosan siraci – a szkíta népek közé tartoztak.
Új!!: Szkíták és Szirákok · Többet látni »
Szkíta művészet
Halomsír metszete Szkíta művészet címszó alatt lehet összefoglalni a szkíta népek – legjobban ismert közülük a királyi szkíták nemzetsége – anyagi és szellemi alkotásait.
Új!!: Szkíták és Szkíta művészet · Többet látni »
Szkíta nyelv
A szkíta nyelvet, pontosabban a szkíta népek nyelvét – közmegegyezés szerint – az indoeurópai nyelvcsalád indoiráni ágán belül az iráni nyelvek keleti csoportjába osztják be.
Új!!: Szkíták és Szkíta nyelv · Többet látni »
Szkíta szokások
Szkíta ifjú szobra (i. e. 2. század) Táncoló szkíták (Pesavar, Buner-domborművek), i. e. kb. 1. század A szkíták szokásait elsősorban régészeti hagyatékuk, másodsorban egykorú vagy közel egykorú források tanúságtétele nyomán ismerjük.
Új!!: Szkíták és Szkíta szokások · Többet látni »
Szkíták a Bibliában
András, a szkítákhoz kiküldött a Szent Korona egyik zománcképén Szerepelnek a szkíták mind az Ó-, mind az Újszövetségben.
Új!!: Szkíták és Szkíták a Bibliában · Többet látni »
Szogdia
Szogdia Kr. e. 300 körül Szogdia (vagy Szogdiané; tádzsik nyelven Суғд, óperzsául: Szughuda – سغد) egy iráni nép, a szogdok lakóhelye volt az Amu-darja felső folyása és mellékfolyói mentén a mai Üzbegisztán területén az ókorban.
Új!!: Szkíták és Szogdia · Többet látni »
Szogdok
Szogdok ábrázolása 550 körül az Északi Csi államból A szogdok iráni nép volt az ókorban Szogdia területén.
Új!!: Szkíták és Szogdok · Többet látni »
Sztrabón
Sztrabón (elterjedt átírásai Strabón, Strabon), (Kr. e. 63 körül – Kr. u. 23 után) ókori utazó, földrajzi író.
Új!!: Szkíták és Sztrabón · Többet látni »
Tabula Peutingeriana
Tabula Peutingeriana (részlet) – a térképrészlet közepén Róma városa. ''Omnes viae Romam ducunt'', azaz "Minden út Rómába vezet" Tabula Peutingeriana (részlet) – felülről lefelé: dalmát tengerpart, Adriai-tenger, Itália déli része, Szicília, Afrika partjai A Tabula Peutingeriana másolata magyarázatokkal az Aquincumi Múzeumban A Tabula Peutingeriana (Peutinger-tábla) itinerarium, útvonalleírás a Római Birodalom nyilvános úthálózatáról, a cursus publicus nevű állam által felügyelt futárszolgálat útvonalairól.
Új!!: Szkíták és Tabula Peutingeriana · Többet látni »
Takszila
Takszila (Takasila vagy Taxila) egy rommező Pakisztánban, Ravalpindi közelében.
Új!!: Szkíták és Takszila · Többet látni »
Tarim-medence
A Tarim-medence délnyugat felől, a kép bal felső sarkában az Isszik-Kul tóval Tarim és mellékfolyói (angol feliratokkal) A Lop nor-tó kiszáradt medre egy évi 1,2 millió tonna kapacitású káliműtrágya gyárral A Tarim-medence (kínaiul: Tarim Pendi) Közép-Ázsia egyik földrajzi nagytája Kína Hszincsiang tartományában.
Új!!: Szkíták és Tarim-medence · Többet látni »
Tápiószentmárton
Tápiószentmárton nagyközség Pest vármegyében, a Nagykátai járásban.
Új!!: Szkíták és Tápiószentmárton · Többet látni »
Télfy Iván
Télfy Iván (Zima Iván) (Nagyszombat, 1816. június 18. – Budapest, 1898. augusztus 2.) bölcseleti doktor, egyetemi rendes tanár, a Magyar Tudományos Akadémia levelező tagja.
Új!!: Szkíták és Télfy Iván · Többet látni »
Törökök
A törökök (törökül: Türkler), azaz a török nép (Türk halkı) alatt általában a Törökország területén élő török ajkú illetve állampolgárságú embereket értjük.
Új!!: Szkíták és Törökök · Többet látni »
Türegeták
A türegeták szállásterülete (i. e. 82.) A türegeták – görögösen türegetai (τυρεγεται), illetve mürgetai (μυργεται), türangeitai (τυραγγειται), türangetai (tυραγγεται), latin nyelvű forrásokban tyregetae – a szkíta népek körébe tartoztak.
Új!!: Szkíták és Türegeták · Többet látni »
Türkök
Kök türkök 6-8. századi ábrázolása Mongóliából A türkök kifejezés alatt értjük egyrészt a Türk Birodalom alapító nemzetségét, másrészt az ezen birodalom uralma alatt egyesített, török nyelveket beszélő népeket.
Új!!: Szkíták és Türkök · Többet látni »
Thüsszageták
A thüsszageták és szomszédaik lakóhelye Hérodotosz leírása szerint A thüsszageták – görög hallás szerint lejegyzett nevük θυσσαγέται – a kelet-európai szkíta népeket képviselték.
Új!!: Szkíták és Thüsszageták · Többet látni »
Tisza
A Tisza (németül Theiß, szlovákul és románul Tisa, szerbül Тиса / Tisa, ukránul Тиса) a Duna leghosszabb mellékfolyója, Közép-Európa legfontosabb folyóinak egyike, Magyarország második legnagyobb folyója.
Új!!: Szkíták és Tisza · Többet látni »
Tiszántúl
A Tiszántúl szűkebb értelemben Magyarország keleti részén fekvő tájegység, tágabb értelemben az Alföld keleti része, amely ma Magyarországon és Romániában található.
Új!!: Szkíták és Tiszántúl · Többet látni »
Toxarisz
Toxarisz (Τοξαρις), szkíta férfiú, Lukianosz párbeszédes formában megírt művének – Toxarisz, avagy Barátság (Τόξαρις ἢ Φιλία) – főszereplője.
Új!!: Szkíták és Toxarisz · Többet látni »
Trákia
Balkánon Trákia (görögül Θράκη, régiesen Thráké, latinul Thracia vagy Threcia, bolgárul Тракия, törökül Trakya) a Balkán-félsziget délkeleti részén elterülő földrajzi és koronként változó történeti régió.
Új!!: Szkíták és Trákia · Többet látni »
Trákok
A trákok indoeurópai eredetű ókori nép, akik az i. e. 2. évezred második felétől a i. u. 6–7. századig éltek a Balkán-félsziget délkeleti és keleti részén, főleg a mai Bulgária területén.
Új!!: Szkíták és Trákok · Többet látni »
Ujgurok
Az ujgurok mintegy tíz milliós népe túlnyomórészt Kína nyugati részén, Hszincsiang Ujgur Autonóm Tartományban él.
Új!!: Szkíták és Ujgurok · Többet látni »
Urartu
Urartu (asszír: Uruatri, Urarṭu, Urdḫu, Urardḫu, urartui nyelven: Biai vagy Nairi, babiloni Uraštu, örményül: Ուրարտու, Owɹaɹtou, Owɹaɹdou, ejtsd Vourartu) ókori transzkaukázusi államalakulat az Örmény-felföldön, az i. e. 9–6. század között, amelynek megalakulását, virágzását és pusztulását az Újasszír Birodalom agresszív terjeszkedő politikájából adódó fenyegetettség idézte elő.
Új!!: Szkíták és Urartu · Többet látni »
Urál (folyó)
Az Urál folyó Oroszországban és Kazahsztánban.
Új!!: Szkíták és Urál (folyó) · Többet látni »
Urál (hegység)
Az Urál hegység (oroszul Уральские горы) egy eurázsiai hegylánc, amely megközelítőleg észak–déli irányban fut keresztül Nyugat-Oroszországon.
Új!!: Szkíták és Urál (hegység) · Többet látni »
Uráli nyelvcsalád
Az uráli nyelvek elterjedése Európában és Ázsiában Az uráli nyelvcsalád a természetes nyelvek egyik nyelvcsaládja.
Új!!: Szkíták és Uráli nyelvcsalád · Többet látni »
Urmia-tó
Az Urmia-tó (perzsa írással چیچست) egy sós vízű tó Irán északnyugati részén, Kelet- és Nyugat-Azerbajdzsánban.
Új!!: Szkíták és Urmia-tó · Többet látni »
Uvakhsatra
A Méd Birodalom legnagyobb kiterjedése Uvakhsatra idején Uvakhsatra (óperzsa 𐎢𐎺𐎧𐏁𐎫𐎼, u-va-xa-ša-ta-ra, normalizált alakban Uvaxšatra, babiloni Umakištar, görög Κυαξάρης Β, II. Küaxarész) a Méd Birodalom uralkodója i. e. 625-től haláláig.
Új!!: Szkíták és Uvakhsatra · Többet látni »
Vandálok
Vandál vasfegyverek: pajzsdudor, lándzsahegyek A vandálok keleti germán népe az 5. század folyamán vette birtokába a Római Birodalom észak-afrikai területeit.
Új!!: Szkíták és Vandálok · Többet látni »
Vámbéry Ármin
Vámbéry Ármin dervisruhában 300px Vámbéry Ármin (ülő sor, jobbról a második), Zichy Jenő Ázsia-kutató és kísérői társaságában Vámbéry Ármin emléktáblája egykori lakhelyén, a Belgrád rakpart 24. szám alatt Kerepesi temető: 18/1-1-13. Vámbéry Ármin (eredeti neve: Wamberger Hermann) (Szentgyörgy, 1832. március 19. – Budapest, 1913. szeptember 15.), Hermann Vámbéry, Arminus Vámbéry.
Új!!: Szkíták és Vámbéry Ármin · Többet látni »
Várkonyok
A várkony, mai szóhasználattal avarhun kifejezés a közép-ázsiai szkíták – összefoglaló néven szakák – csoportjába tartozó avarok egyik megnevezése.
Új!!: Szkíták és Várkonyok · Többet látni »
Vérszerződés
Nagyszentmiklósi aranylelet egy értékes darabja, a bikafejes ivócsanak.http://www.hirosnaptar.hu/index.php?oldal.
Új!!: Szkíták és Vérszerződés · Többet látni »
VI. Mithridatész pontoszi király
VI.
Új!!: Szkíták és VI. Mithridatész pontoszi király · Többet látni »
VII. Kónsztantinosz bizánci császár
VII.
Új!!: Szkíták és VII. Kónsztantinosz bizánci császár · Többet látni »
Volga
A Volga (oroszul Волга, tatárul İdel, csuvasul Атăл, mordvinül Рав, mari nyelven Юл, németül Wolga) Európa leghosszabb és legbővizűbb folyója.
Új!!: Szkíták és Volga · Többet látni »
Voronyezs
Voronyezs (oroszul: Воронеж) város Oroszország délnyugati részén a Voronyezsi terület központja.
Új!!: Szkíták és Voronyezs · Többet látni »
Zöldhalompuszta
Zöldhalompuszta.
Új!!: Szkíták és Zöldhalompuszta · Többet látni »
