Gyorsabb hozzáférés, mint a böngésző!
61 kapcsolatok: Báthori Margit, Belgrád, Beszterce (település), Brankovics György szerb despota, Buda (történelmi település), Cillei Ulrik, December 28., Duna, Erdély, Erdélyi vajda, Európa, Ferences rend, Fraknói Vilmos, Futak, Garai László (nádor), Gróf, Gyulafehérvár, Hunyadi János, Hunyadi László (horvát bán), I. Mátyás magyar király, II. Mehmed oszmán szultán, II. Murád oszmán szultán, II. Piusz pápa, Ispán, Isztambul, Jiskra János, Kanizsai László, Kapisztrán Szent János, Kisfaludy Károly (költő), Konstantinápoly, Kormányzó, Liptó vármegye, Macsói bánság, Magyar Királyság, Magyarország, Magyarország kormányzója, Nádor, Nándorfehérvár, Nándorfehérvári diadal, Oszmán Birodalom, Partium, Pápa (egyházfő), Pozsony, Prága, Rigómezei csata (1448), Simontornya, Száva, Szendrő (Szerbia), Szentmiklósi Pongrác, Szilágyi Erzsébet (kormányzóné), ..., Szilágyi László (horogszegi), Teleki József (kormányzó), Tisza, V. László magyar király, Várnai csata, Végvár, Vörösmarty Mihály, Világos, 1400, 1458, 1460. Bővíteni index (11 több) »
Báthori Margit
Ecsedi Báthori Margit (1420 körül – 1498 után) magyar nemesasszony, első házassága révén magyar kormányzóné.
Új!!: Szilágyi Mihály (kormányzó) és Báthori Margit · Többet látni »
Belgrád
Belgrád (eredeti magyar neve legalább a XIV. század eleje óta Fehérvár, Nándorfehérvár, a 16. és a 19. század között n > l hangváltozással gyakran Lándorfejérvár („Bolgárfehérvár”) változatban is, szerbül 'Fehérvár' jelentéssel Београд / Beograd) Szerbia fővárosa és egyben legnagyobb városa.
Új!!: Szilágyi Mihály (kormányzó) és Belgrád · Többet látni »
Beszterce (település)
Beszterce (románul Bistrița, németül Bistritz, korábban Nösen) város Romániában, Erdélyben.
Új!!: Szilágyi Mihály (kormányzó) és Beszterce (település) · Többet látni »
Brankovics György szerb despota
Brankovics György, (1377? – 1456. december 24.) szerb fejedelem 1427-től, despota 1429-től haláláig.
Új!!: Szilágyi Mihály (kormányzó) és Brankovics György szerb despota · Többet látni »
Buda (történelmi település)
Buda (németül: Ofen, ókorban: Aquincum, horvátul: Budim, szlovákul: Budín, vendül: Büdin) egyike volt a Magyar Királyság történelmi fővárosainak, mely 1873-ban egyesült Pesttel és Óbudával Budapest néven.
Új!!: Szilágyi Mihály (kormányzó) és Buda (történelmi település) · Többet látni »
Cillei Ulrik
V. László és Cillei Ulrik, Székely Bertalan festménye, 1870. Cillei Ulrik gróf (1406. február 16. – 1456. november 9.) Cilli (ma Celje) grófja, horvát-szlavón bán, a Boszniai Királyság trónörököse, Cillei Borbála királyné unokaöccse, Luxemburgi Erzsébet magyar királyné elsőfokú unokatestvére, tanácsadója és legfőbb bizalmasa, valamint a férjének, Habsburg Albertnek a csehországi helytartója, majd unokaöccsének, V. Lászlónak a gyámjaként Magyarország helytartója.
Új!!: Szilágyi Mihály (kormányzó) és Cillei Ulrik · Többet látni »
December 28.
Névnapok: Kamilla + Apor, Apród, Ármin, Gáspár, Gazsó, Ince, Rúfusz, Teodor, Teofila, Tódor.
Új!!: Szilágyi Mihály (kormányzó) és December 28. · Többet látni »
Duna
A Duna Európa második leghosszabb folyama az oroszországi Volga után.
Új!!: Szilágyi Mihály (kormányzó) és Duna · Többet látni »
Erdély
A tág értelemben vett, a Partiummal és a Kelet-Bánsággal kiegészült Erdély hegy- és vízrajzi térképe Erdély (románul Transilvania vagy Ardeal, németül Siebenbürgen vagy Transsilvanien, latinul Transsilvania vagy Transsylvania, erdélyi szász nyelven Siweberjen, törökül Erdelistan) földrajzi-történeti-politikai alakulat Közép-Európában, a Kárpát-medence keleti részén, a mai Románia területén.
Új!!: Szilágyi Mihály (kormányzó) és Erdély · Többet látni »
Erdélyi vajda
A vajda hatáskörébe tartozó területek a késő középkorban sárgával jelölve herceg somlyai Báthory Zsigmond erdélyi fejedelem címerpajzsa Az erdélyi vajda a középkori Magyarország különleges területi hatalommal felruházott tisztségviselője volt.
Új!!: Szilágyi Mihály (kormányzó) és Erdélyi vajda · Többet látni »
Európa
Európa Földünk egyik kontinense, amelynek határai nyugaton az Atlanti-óceán, északon a Jeges-tenger, keleten az Urál hegység, az Urál-folyó és a Kaszpi-tenger, délkeleten a Kaukázus vidéke és a Fekete-tenger, délen pedig a Földközi-tenger.
Új!!: Szilágyi Mihály (kormányzó) és Európa · Többet látni »
Ferences rend
A ferences rend vagy más néven ferencesek, régebbi nevén franciskánusok (latin: franciscani) egy római katolikus szerzetesrend; koldulórend, melyet Assisi Szent Ferenc alapított 1209-ben.
Új!!: Szilágyi Mihály (kormányzó) és Ferences rend · Többet látni »
Fraknói Vilmos
Fraknói Vilmos, 1874-ig Frankl Vilmos (Ürmény, Nyitra vármegye, 1843. február 27. – Budapest, 1924. november 20.) történetíró, váradi kanonok, arbei címzetes püspök, a Magyar Tudományos Akadémia főtitkára.
Új!!: Szilágyi Mihály (kormányzó) és Fraknói Vilmos · Többet látni »
Futak
Futak (szerbül Футог / Futog, németül Futak) városi jellegű település Szerbiában, a Vajdaságban, a Dél-bácskai körzetben, Újvidék községben.
Új!!: Szilágyi Mihály (kormányzó) és Futak · Többet látni »
Garai László (nádor)
Garai László (1410 – 1459 áprilisa) Magyarország nádora.
Új!!: Szilágyi Mihály (kormányzó) és Garai László (nádor) · Többet látni »
Gróf
A gróf (latinul comes), a középkori Nyugat- Közép- és Dél-Európában a királytól sokszor csak közvetetten függő, nagy fokú autonómiával rendelkező feudális nagybirtokosokat jelentette, akik egy-egy területi egység vezetői, a helyi közigazgatás, katonai és bírói hatalom birtokosai voltak.
Új!!: Szilágyi Mihály (kormányzó) és Gróf · Többet látni »
Gyulafehérvár
Gyulafehérvár környéke 1770 körül Gyulafehérvár vagy III. Károly magyar király után Károlyfehérvár (románul Bălgrad, majd Alba Iulia, németül Karlsburg, vagy Weissenburg, latinul Apulum, szászul Keist) város Romániában, Fehér megyében.
Új!!: Szilágyi Mihály (kormányzó) és Gyulafehérvár · Többet látni »
Hunyadi János
Hunyadi János (Kolozsvár, 1407 – Zimony, 1456. augusztus 11.) Magyarország kormányzója 1446 és 1453 között.
Új!!: Szilágyi Mihály (kormányzó) és Hunyadi János · Többet látni »
Hunyadi László (horvát bán)
Hunyadi László, (1431 – 1457. március 16.) horvát-dalmát bán, temesi főispán, Hunyadi János és Szilágyi Erzsébet elsőszülött fia, I. Mátyás király testvérbátyja.
Új!!: Szilágyi Mihály (kormányzó) és Hunyadi László (horvát bán) · Többet látni »
I. Mátyás magyar király
I.
Új!!: Szilágyi Mihály (kormányzó) és I. Mátyás magyar király · Többet látni »
II. Mehmed oszmán szultán
II.
Új!!: Szilágyi Mihály (kormányzó) és II. Mehmed oszmán szultán · Többet látni »
II. Murád oszmán szultán
II.
Új!!: Szilágyi Mihály (kormányzó) és II. Murád oszmán szultán · Többet látni »
II. Piusz pápa
A II.
Új!!: Szilágyi Mihály (kormányzó) és II. Piusz pápa · Többet látni »
Ispán
Az ispán legismertebb jelentésében a vármegye király által kinevezett első emberét jelentette a középkorban, az újkorban a tisztség neve főispán lett.
Új!!: Szilágyi Mihály (kormányzó) és Ispán · Többet látni »
Isztambul
Isztambul (régiesen Sztambul, előző történelmi nevein Bizánc vagy Konstantinápoly) 15 milliós agglomerációs lakosságával (2017) a Föld egyik legnépesebb, és Törökország legnépesebb települése.
Új!!: Szilágyi Mihály (kormányzó) és Isztambul · Többet látni »
Jiskra János
Giskra János (magyarul régi helyesírás szerint: Giskra János) (1400 körül – 1469 körül) cseh-morva származású zsoldosvezér, a 15. század egyik legjelentősebb magyarországi hadvezére.
Új!!: Szilágyi Mihály (kormányzó) és Jiskra János · Többet látni »
Kanizsai László
Kanizsai László (fl. 1431–1477), királyi lovászmester, Zala vármegye főispánja, nagybirtokos.
Új!!: Szilágyi Mihály (kormányzó) és Kanizsai László · Többet látni »
Kapisztrán Szent János
Kapisztrán Szent János, latinul Ioannes Capistranus, olaszul Giovanni da Capestrano (Capestrano, 1386. június 24. – Újlak, 1456. október 23.) itáliai teológus, hitszónok, vándorprédikátor, inkvizítor, a magyar keresztes sereg toborzója (1456), aki a zsidóüldözések fanatikus előmozdítójaként is ismert lett.
Új!!: Szilágyi Mihály (kormányzó) és Kapisztrán Szent János · Többet látni »
Kisfaludy Károly (költő)
Kisfaludy Károly (Tét, 1788. február 5. – Pest, 1830. november 21.) költő, drámaíró, festő.
Új!!: Szilágyi Mihály (kormányzó) és Kisfaludy Károly (költő) · Többet látni »
Konstantinápoly
Konstantinápoly (a mai Isztambul,,,, szláv nyelveken Carigrad): a Római, a Bizánci és az Oszmán Birodalom fővárosa, a szultánnak, a legfőbb török hatóságoknak, a sejk-ül-iszlamnak, görög, örmény és örmény-katolikus patriárkának, római katolikus érseknek és nagy rabbinusnak székhelye volt.
Új!!: Szilágyi Mihály (kormányzó) és Konstantinápoly · Többet látni »
Kormányzó
A kormányzó az ország egy részének vagy egészének politikai-katonai igazgatásával megbízott, az uralkodót képviselő helytartó vagy ideiglenes államfő.
Új!!: Szilágyi Mihály (kormányzó) és Kormányzó · Többet látni »
Liptó vármegye
Liptó (szlovákul Liptov, latinul Liptoviensis, Lyptoviensis, Liptaviensis, Liptovium, németül Liptau, lengyelül Liptów) a Magyar Királyság közigazgatási területe, vármegyéje volt.
Új!!: Szilágyi Mihály (kormányzó) és Liptó vármegye · Többet látni »
Macsói bánság
A Macsói bánság az Árpád-házi királyok déli expanziós politikájának következtében kialakult, és egyben határvédelmi céllal létrehozott korai közigazgatási egység a középkorban Magyarország déli határán.
Új!!: Szilágyi Mihály (kormányzó) és Macsói bánság · Többet látni »
Magyar Királyság
vármegyéi királyi jogar A Magyar Királyság 1000-től 1918.
Új!!: Szilágyi Mihály (kormányzó) és Magyar Királyság · Többet látni »
Magyarország
Magyarország állam Közép-Európában, a Kárpát-medence közepén. 1989 óta parlamentáris köztársaság. Északról Szlovákia, északkeletről Ukrajna, keletről és délkeletről Románia, délről Szerbia, délnyugatról Horvátország és Szlovénia, nyugatról pedig Ausztria határolja. Népessége a 21. században 10 millió alá csökkent. Hivatalos nyelve a magyar, amely a legnagyobb az uráli nyelvcsaládba tartozó nyelvek közül. Fővárosa és legnépesebb városa Budapest... --> Az ország többek között az Európai Unió, a NATO, az OECD, a Világbank és az ENSZ tagja is, része a schengeni övezetnek, része a Délkelet-európai Együttműködési Szervezetnek, valamint egyik alapítója az úgynevezett Visegrádi Együttműködés szervezetnek. Az ország népszerű turisztikai célpont Európában, 2015-ben 16,3 millió külföldi turista utazott ide. Az ország ad otthont a világ egyik legnagyobb termálvízkészletének, a világ egyik legnagyobb termáltavának, Közép-Európa legnagyobb tavának és Közép-Európa legnagyobb füves síkságának. A polgárai számára általános társadalom- és nyugdíjbiztosítási rendszert tart fenn, részben ingyenes egészségügyi ellátással (járulékfizetési kötelezettség mellett), valamint térítésmentes alap-, illetve középfokú oktatást. A felsőoktatás tandíjas, viszont ösztöndíjjal térítésmentesen is igénybe vehető. Magyarország nemzetközi rangsorokban elfoglalt pozíciói kedvezőnek mondhatóak: a 2010-es évek második felében az életminőség-index alapján a világ 38. legjobb életminőségű országa, 20. helyen áll a Jó Ország Index rangsorban (mely az adott országon belüli állapotokat nem veszi figyelembe), 26. helyen áll az egyenlőtlenségekkel korrigált emberi fejlettség rangsorában, 30. a Társadalmi Fejlettségi Index alapján, 2018-ban a világ 33. leginnovatívabb országa a Globális Innovációs Index felmérése szerint, és a globális békeindex 2017-es jelentése alapján a világ 15. legbiztonságosabb országa. A gazdasági életszínvonal és jogállamiság szempontjából már kevésbé kedvező a helyzet. A nettó átlagfizetés és a minimálbér az EU-ban az egyik legalacsonyabb. 2022-ben világviszonylatban közepesen korrupt az ország, míg az Európai Unióban a legkorruptabb. A Transparency International 180 országot rangsoroló korrupciós indexében 2022-ben a 77. helyre került. Az adatok alapján a 2010-es évek folyamán a magyarországi korrupció erősödött. Sajtószabadság tekintetében a 2010-es évek folyamán folyamatosan csúszott le a nemzetközi ranglistán, a Riporterek Határok Nélkül szervezet 2020-as jelentésében a világ országai közül a 89. helyezett volt. A magyar államiság kezdetei visszanyúlnak Szent István király megkoronázása idejére. Ekkortól kezdve több mint 9 évszázadon át Magyar Királyság néven szerepel a történelemben. Jelenlegi határai nagyjából megegyeznek az 1920-ban, az első világháborút lezáró trianoni békeszerződésben kijelölt határokkal. Ennek következményeként az ország elvesztette területének 71, lakosságának 58 százalékát. Az ország a Horthy-rendszerben a revízió reményében, a Szálasi-kormány alatt a német érdekeket kiszolgálva lépett be − ill. maradt hadviselő − a második világháborúban, de a kisebb-nagyobb sikeres harcok és a súlyos veszteségek ellenére sem ért el tartós áttörést, az 1947-es párizsi békeszerződés pedig kialakította a mai országhatárokat. A világháborút követően az ország a Szovjetunió megszállási övezetébe került. A rendszerváltásig kétszer került Magyarország a világpolitika középpontjába: először az 1956-os forradalom kapcsán, másodszor 1989-ben, amikor a páneurópai piknik során a keletnémetek nyugatra távozhattak. 2010 óta a demokrácia szintjén jelentős hanyatlás következett be. 2020-ban olyan országokkal kapott hasonló besorolást, mint Brazília, Indonézia vagy Európában Albánia. A 2020-as brüsszeli jogállamisági jelentés egy sor problémát tárt fel. (Európai Bizottság, 2020. szeptember 30.) 2022-ben az Európai Parlament nagy többséggel elfogadott egy állásfoglalást, amelyben kimondják, hogy Magyarország már nem teljes értékű demokrácia, hanem választási autokrácia, egy hibrid rezsim. Az ország emellett komoly demográfiai krízissel is szembesül.
Új!!: Szilágyi Mihály (kormányzó) és Magyarország · Többet látni »
Magyarország kormányzója
A magyar kormányzó 1446-ban alapított és 1920-ban megújított tisztség volt, melyet 1944-ig Horthy Miklós altengernagy viselt.
Új!!: Szilágyi Mihály (kormányzó) és Magyarország kormányzója · Többet látni »
Nádor
Aba Amadé nádor pecsétje Garai László nádor pecsétje Drugeth János nádorhttps://www.arcanum.hu/hu/online-kiadvanyok/Lexikonok-magyar-eletrajzi-lexikon-7428D/d-750BB/drugeth-janos-homonnai-752D8/ Drugeth János, homonnai (1288 k. – 1333. jún. 15. után): nádor, arcanum.hu pecsétje A nádor vagy nádorispán (latinul palatinus, comes palatinus, comes palatii) a Magyar Királyságban az uralkodó után a legnagyobb országos méltóság volt a Szent Istvántól 1848-ig terjedő időszakban.
Új!!: Szilágyi Mihály (kormányzó) és Nádor · Többet látni »
Nándorfehérvár
#ÁTIRÁNYÍTÁS Belgrád.
Új!!: Szilágyi Mihály (kormányzó) és Nándorfehérvár · Többet látni »
Nándorfehérvári diadal
A nándorfehérvári diadal a magyar–török háborúk egyik jelentős eseménye, amelynek során 1456.
Új!!: Szilágyi Mihály (kormányzó) és Nándorfehérvári diadal · Többet látni »
Oszmán Birodalom
Az Oszmán Birodalom (oszmán-török nyelven: دولتْ علیّه عثمانیّه Devlet-i Âliye-yi Osmâniyye, mai török nyelven: Osmanlı İmparatorluğu vagy Osmanlı Devleti), az egyik legnagyobb és a legtovább fennálló iszlám világbirodalom, amely évszázadokon át megkerülhetetlen hatalmi tényező volt a világ politikai, gazdasági és kulturális erőviszonyainak alakulásában.
Új!!: Szilágyi Mihály (kormányzó) és Oszmán Birodalom · Többet látni »
Partium
A Partium (kiejtése a magyarországi latinságban: párcium) a mai Románia legnyugatibb részén található történelmi, földrajzi terület.
Új!!: Szilágyi Mihály (kormányzó) és Partium · Többet látni »
Pápa (egyházfő)
A pápa (a görögből: πάππας pappas a latin: papa,.
Új!!: Szilágyi Mihály (kormányzó) és Pápa (egyházfő) · Többet látni »
Pozsony
Pozsony ((1919-ig Prešporok), (régiesen Preßburg)) Szlovákia fővárosa és egyben legnagyobb városa.
Új!!: Szilágyi Mihály (kormányzó) és Pozsony · Többet látni »
Prága
Libuše és Přemysl, Prága alapítóinak szobra Schedel krónikájában, 1493 Prága (csehül Praha,, németül Prag, latinul: Praga) Csehország fővárosa és egyben legnagyobb városa, az Európai Unió 14.
Új!!: Szilágyi Mihály (kormányzó) és Prága · Többet látni »
Rigómezei csata (1448)
A második rigómezei csata 1448.
Új!!: Szilágyi Mihály (kormányzó) és Rigómezei csata (1448) · Többet látni »
Simontornya
Simontornya város Tolna vármegyében, a Tamási járásban.
Új!!: Szilágyi Mihály (kormányzó) és Simontornya · Többet látni »
Száva
A Száva (szerbhorvátul és, cirill betűkkel Сава) a Duna jobb oldali mellékfolyója.
Új!!: Szilágyi Mihály (kormányzó) és Száva · Többet látni »
Szendrő (Szerbia)
Szendrő város Szerbiában, a Dunai körzet székhelye.
Új!!: Szilágyi Mihály (kormányzó) és Szendrő (Szerbia) · Többet látni »
Szentmiklósi Pongrác
Szentmiklósi Pongrác (†1474?) liptói főispán, országkapitány, Hunyadi János és Mátyás király támogatója.
Új!!: Szilágyi Mihály (kormányzó) és Szentmiklósi Pongrác · Többet látni »
Szilágyi Erzsébet (kormányzóné)
Horogszegi Szilágyi Erzsébet (1410 – 1484 körül) Hunyadi János magyar kormányzó felesége, Hunyadi László horvát bán és I. Mátyás magyar király anyja, Szilágyi Mihály kormányzó testvére.
Új!!: Szilágyi Mihály (kormányzó) és Szilágyi Erzsébet (kormányzóné) · Többet látni »
Szilágyi László (horogszegi)
Horogszegi Szilágyi László (14. század második fele – 1429. augusztus 27. után) magyar nemes, szreberniki várnagy, bácsi főispán, Zsigmond magyar király hűbérese.
Új!!: Szilágyi Mihály (kormányzó) és Szilágyi László (horogszegi) · Többet látni »
Teleki József (kormányzó)
Széki gróf Teleki József (Pest, 1790. október 24. – Pest, 1855. február 15.) magyar történetíró, jogász, Erdély kormányzója, az Akadémiai Könyvtár alapítója, a Magyar Tudományos Akadémia társalapítója és első elnöke 1830-tól 1855-ig.
Új!!: Szilágyi Mihály (kormányzó) és Teleki József (kormányzó) · Többet látni »
Tisza
A Tisza (németül Theiß, szlovákul és románul Tisa, szerbül Тиса / Tisa, ukránul Тиса) a Duna leghosszabb mellékfolyója, Közép-Európa legfontosabb folyóinak egyike, Magyarország második legnagyobb folyója.
Új!!: Szilágyi Mihály (kormányzó) és Tisza · Többet látni »
V. László magyar király
V.
Új!!: Szilágyi Mihály (kormányzó) és V. László magyar király · Többet látni »
Várnai csata
A várnai csata során 1444.
Új!!: Szilágyi Mihály (kormányzó) és Várnai csata · Többet látni »
Végvár
Georgius Houfnaglius festménye) A végvárak az oszmán hódítás elleni magyar védelmi rendszer alapvető egységei voltak.
Új!!: Szilágyi Mihály (kormányzó) és Végvár · Többet látni »
Vörösmarty Mihály
Vörösmarty Mihály (Pusztanyék, 1800. december 1. – Pest, 1855. november 19.) magyar költő, író, ügyvéd, táblabíró, a Magyar Tudományos Akadémia és a Kisfaludy Társaság rendes tagja, a magyar romantika egyik legnagyobb alakja.
Új!!: Szilágyi Mihály (kormányzó) és Vörösmarty Mihály · Többet látni »
Világos
Világos (románul Șiria, németül Wilagosch, Hellburg 'Magyarvilágos' és Schiria 'Románvilágos') falu Romániában, Arad megyében, amely különösen a világosi fegyverletételről közismert.
Új!!: Szilágyi Mihály (kormányzó) és Világos · Többet látni »
1400
1400 a 14. század utolsó éve.
Új!!: Szilágyi Mihály (kormányzó) és 1400 · Többet látni »
1458
Nincs leírás.
Új!!: Szilágyi Mihály (kormányzó) és 1458 · Többet látni »
1460
Nincs leírás.
Új!!: Szilágyi Mihály (kormányzó) és 1460 · Többet látni »
