Gyorsabb hozzáférés, mint a böngésző!
177 kapcsolatok: Akindzsi, Alpok, Alsólendva, Apátistvánfalva, Augusztus 1., Augusztus 5., Ausztria, Őrségi Nemzeti Park, Bajorország, Barokk, Belgrád, Bencések, Bocskai István, Bottyán János, Brenner János (szerzetes), Brenner Tóbiás, Bronzkor, Ciszterciek, Clairvaux-i ciszterci apátság, Clairvaux-i Szent Bernát, Csákányi László, December 13., Delle, Drávecz Alajos, Első világháború, Farkasfa, Fényes Elek, Fölöstöm, Földes György (író), Február 24., Feudalizmus, Fidesz – Magyar Polgári Szövetség, Franciaország, Franz Anton Pilgram, Gécsek Tibor, General Motors, Graz, Hármashatár, Hársas-tó (Szentgotthárd), Hildesheimi Szent Gotthárd, Horvátország, I. Ferdinánd magyar király, I. István magyar király, II. Ince pápa, III. Béla magyar király, III. Károly magyar király, Izola, Jakabháza, Jászai Mari-díj, Jugoszlávia, ..., Kalapácsvetés, Kapitány Ágnes és Kapitány Gábor, Károlyi Sándor (hadvezér), Kőkorszak, Kőrézkor, Kerecsényi Dezső, Kereszténydemokrata Néppárt, Klekl József (politikus), Kolostor, Kornis Elemér (országgyűlési képviselő), Kuntár Lajos, Labanc, Lapincs, M80-as autóút (Magyarország), Magyar Vörös Hadsereg, Magyarország, Magyarországi szlovének, Máriaújfalu, Második világháború, Mohácsi csata, Muraszombat, Muraszombati járás, Nagyfalva, Nagykanizsa, Németújvár, Németország, Olaszország, Orfalu, Országhatár, Pannonhalma, Pars Krisztián, Passaui egyházmegye, Pavlics Irén, Pável Ágoston, Pável Ágoston Múzeum, Petrilla, Porabje, Raimondo Montecuccoli, Rába, Rábafüzes, Rábakethely, Rábatótfalu, Rákóczi-szabadságharc, Római katolikus egyház, Rendszerváltás Magyarországon, Rogán Antal, Románia, Schengeni egyezmény, Stájerország, Szabó Miklós (karnagy), Széchy család, Széll Kálmán (politikus), Szentgotthárd, Szentgotthárd vasútállomás, Szentgotthárdi ciszterci apátság, Szentgotthárdi csata (1664), Szentgotthárdi járás, Szláv népek, Szlovénia, Szlovenszka krajina, Szombathely, Szombathely–Szentgotthárd-vasútvonal, Tarvisio, Tánczos Tibor (színművész), Török háborúk Magyarországon, Tkálecz Vilmos, Trois Fontaines-i ciszterci apátság, Vas vármegye, Vasfüggöny, Város, Védőszent, Vendvidék, Vendvidéki Köztársaság, Walldürn, Zirc, Zsigmond magyar király, 11. század, 1131, 1157, 1183, 1184, 1187, 12. század, 1350, 1391, 14. század, 1528, 1556, 1604, 1664, 1690, 1705, 1734, 1740, 1785, 18. század, 1873, 1890, 1893, 1899, 19. század, 1903, 1913, 1919, 1923, 1938, 1953, 1956-os forradalom, 1957, 1983, 1988, 1990-es évek, 1992, 1996, 20. század, 2004, 2008, 2012, 2013, 2021, 7454-es mellékút (Magyarország), 7455-ös mellékút (Magyarország), 7456-os mellékút (Magyarország), 7457-es mellékút (Magyarország), 7458-as mellékút (Magyarország), 7459-es mellékút (Magyarország), 8-as főút (Magyarország). Bővíteni index (127 több) »
Akindzsi
második rigómezei csatában (1448. október 17–20) Az akindzsi (törökül akıncı) irreguláris könnyűlovas katona volt az oszmán hadseregben.
Új!!: Szentgotthárd és Akindzsi · Többet látni »
Alpok
Mont Blanc, 4808 m Az Alpok (régebben, illetve ritkábban magyarul Alpesek, németül Alpen, franciául Alpes, olaszul Alpi, szlovénül Alpe) Európa középső részének magashegysége.
Új!!: Szentgotthárd és Alpok · Többet látni »
Alsólendva
#ÁTIRÁNYÍTÁS Lendva Kategória:Zala vármegye települései.
Új!!: Szentgotthárd és Alsólendva · Többet látni »
Apátistvánfalva
Apátistvánfalva község Vas vármegye Szentgotthárdi járásában.
Új!!: Szentgotthárd és Apátistvánfalva · Többet látni »
Augusztus 1.
Névnapok: Boglárka + Alfonz, Bogdána, Boglár, Ete, Fodor, Galatea, Gusztáv, Kála, Kleopátra, Kökény, Magnólia, Mahália, Majoranna, Makabeus, Médea, Ménrót, Nadin, Nadinka, Nádja, Nimród, Orchidea, Pálma, Pénelopé, Peónia, Péter, Pető, Remény, Reményke, Tulipán, Zsófi, Zsófia.
Új!!: Szentgotthárd és Augusztus 1. · Többet látni »
Augusztus 5.
Névnapok: Krisztina + Ábel, Abélia, Abelina, Áfra, Afrodita, Afrodité, Árven, Emőd, Hargita, Havaska, Hófehérke, Kriszta, Krisztabella, Krisztiána, Krisztin, Lamine, Lúciusz, Manon, Mária, Nóna, Oszvald, Oszvalda, Ozsvát, Őzike, Páris, Peregrina, Szalvátor, Tinka, Viátor, Zebadiás, Zebulon.
Új!!: Szentgotthárd és Augusztus 5. · Többet látni »
Ausztria
Az Osztrák Köztársaság (vagy latin eredetű néven Ausztria, németül Österreich vagy Republik Österreich, ófelnémet nyelven: Ostarrîchi, jelentése: „keleti birodalom”) közép-európai szövetségi állam.
Új!!: Szentgotthárd és Ausztria · Többet látni »
Őrségi Nemzeti Park
Az Őrségi Tájvédelmi Körzetből 2002.
Új!!: Szentgotthárd és Őrségi Nemzeti Park · Többet látni »
Bajorország
Bajorország (németül Bayern) Németország legnagyobb területű tartománya.
Új!!: Szentgotthárd és Bajorország · Többet látni »
Barokk
A barokk a reneszánsz után következő stílustörténeti korszak, az építészet, a zene, festészet, szobrászat, tánc és más művészetek korstílusa.
Új!!: Szentgotthárd és Barokk · Többet látni »
Belgrád
Belgrád (eredeti magyar neve legalább a XIV. század eleje óta Fehérvár, Nándorfehérvár, a 16. és a 19. század között n > l hangváltozással gyakran Lándorfejérvár („Bolgárfehérvár”) változatban is, szerbül 'Fehérvár' jelentéssel Београд / Beograd) Szerbia fővárosa és egyben legnagyobb városa.
Új!!: Szentgotthárd és Belgrád · Többet látni »
Bencések
A bencések (másképp: Szent Benedek-rend, vagy egyszerűen: bencés rend) – teljes latin nevén: Ordo Sancti Benedicti, rövidítve: OSB – a római katolikus egyház és a nyugati kereszténység legrégebbi szerzetesrendje.
Új!!: Szentgotthárd és Bencések · Többet látni »
Bocskai István
Bocskai István szobra (Millenniumi emlékmű) reformáció emlékművén A kismarjai Bocskai család címere Kismarjai Bocskai István (Kolozsvár, 1557. január 1. – Kassa, 1606. december 29.) magyar államférfi, Bihar vármegye főispánja, 1605 és 1606 között Erdély és Magyarország fejedelme.
Új!!: Szentgotthárd és Bocskai István · Többet látni »
Bottyán János
Bottyán János, közismert nevén Vak Bottyán (Esztergom, 1643? – Tarnaörsi tábor, 1709. szeptember 26. vagy 27.) magyar katona, nemzeti hős, kuruc generálisként a Rákóczi-szabadságharc legendás hadvezére.
Új!!: Szentgotthárd és Bottyán János · Többet látni »
Brenner János (szerzetes)
Boldog Brenner János (Szombathely, 1931. december 27. – Zsida, 1957. december 15.) magyar elsőfogadalmas ciszterci szerzetes, rábakethelyi (ma Szentgotthárd része) káplán, az 1956-os forradalmat követő egyházüldözés vértanúja.
Új!!: Szentgotthárd és Brenner János (szerzetes) · Többet látni »
Brenner Tóbiás
Brenner Tóbiás (Szentgotthárd, 1850. december 27. – Szombathely, 1919. május 24.) magyar jogász, Szombathely főjegyzője, majd polgármestere.
Új!!: Szentgotthárd és Brenner Tóbiás · Többet látni »
Bronzkor
Bronzkori leletek (Damjanich János Múzeum, Szolnok) A bronzkor régészeti korszak, a civilizáció fejlődésének azon szakasza, amikor a legtöbbet fejlődött a fémmegmunkálás.
Új!!: Szentgotthárd és Bronzkor · Többet látni »
Ciszterciek
A ciszterci rend vagy ciszterciták (rövidítve O.Cist., teljes latin neve Sacer Ordo Cisterciensis; magyarul gyakran cisztercita rendként említik) nagy múltú római katolikus szerzetesrend.
Új!!: Szentgotthárd és Ciszterciek · Többet látni »
Clairvaux-i ciszterci apátság
A kolostor alaprajza. A kolostor ma. A Clairvauxi ciszterci apátság (latinul Claravallis, franciául Abbaye de Clairvaux) ciszterci kolostor, amit Clairvaux-i Szent Bernát hozott létre a Cîteauxi apátság fiókegyházaként Champagneban, Dijontól 100 km-re, északra.
Új!!: Szentgotthárd és Clairvaux-i ciszterci apátság · Többet látni »
Clairvaux-i Szent Bernát
Clairvaux-i Bernát (latin: Bernardus Claraevallensis), katolikus nevén Clairvaux-i Szent Bernát, (Fontaine-lès-Dijon vára, Fontaine-lès-Dijon, 1090 vagy 1091 – Clairvaux, 1153. augusztus 20.) francia ciszterci szerzetes majd apát, egyházi író és hittudós.
Új!!: Szentgotthárd és Clairvaux-i Szent Bernát · Többet látni »
Csákányi László
Csákányi László (született Zsigovits, Németújvár, 1921. január 13. – Budapest, 1992. november 3.) Jászai Mari-díjas magyar színművész, érdemes művész és kiváló művész.
Új!!: Szentgotthárd és Csákányi László · Többet látni »
December 13.
Névnapok: Luca, Otília + Éda, Edda, Elza, Enid, Kenese, Lúcia, Luciána, Odília, Oresztész, Tília, Via, Víta, Vitália.
Új!!: Szentgotthárd és December 13. · Többet látni »
Delle
Delle település Franciaországban, Territoire de Belfort megyében.
Új!!: Szentgotthárd és Delle · Többet látni »
Drávecz Alajos
Drávecz Alajos szlovénül Alojz Dravec (Tótfalu, 1866. november 29. k. – Leipnik, 1915. augusztus 28.) magyarországi szlovén néprajzi író.
Új!!: Szentgotthárd és Drávecz Alajos · Többet látni »
Első világháború
Az első világháború – avagy a kortársak megnevezése alapján a nagy háború – egy négy évig tartó világméretű katonai konfliktus volt a 20. század elején, 1914 és 1918 között.
Új!!: Szentgotthárd és Első világháború · Többet látni »
Farkasfa
Farkasfa (németül Farkischdorf, korábban Farkerstorff, szlovénül Farkašovci) egykor önálló község, 1983 óta Szentgotthárd része.
Új!!: Szentgotthárd és Farkasfa · Többet látni »
Fényes Elek
Csokalyi Fényes Elek (Csokaly, 1807. július 7. – Újpest, 1876. július 23.) magyar statisztikus, közgazdasági statisztikai és földrajzi író, a honismereti szemlélet és munkálkodás hazai megteremtője, a magyarországi közgazdasági statisztika első jelentős képviselője, a Magyar Tudományos Akadémia levelező tagja 1837-től, rendes tagja (1858–1867).
Új!!: Szentgotthárd és Fényes Elek · Többet látni »
Fölöstöm
Fölöstöm (németül Fürstenfeld) osztrák város Stájerország Hartberg-Fürstenfeld járásában.
Új!!: Szentgotthárd és Fölöstöm · Többet látni »
Földes György (író)
Gútori Földes György (Bacsfa, 1885. február 24. – Szentgotthárd, 1977. április 24.) író, földbirtokos.
Új!!: Szentgotthárd és Földes György (író) · Többet látni »
Február 24.
Február 24.
Új!!: Szentgotthárd és Február 24. · Többet látni »
Feudalizmus
A feudalizmus (vagy hűbéri rendszer, hűbériség) olyan társadalmi, jogi, gazdasági és politikai berendezkedés (függési rendszer), amely a hűbérurak, vazallusok és szolgák közötti kölcsönös magánjogi kapcsolatok rendszerére épül.
Új!!: Szentgotthárd és Feudalizmus · Többet látni »
Fidesz – Magyar Polgári Szövetség
A Fidesz – Magyar Polgári Szövetség (rövidített nevén Fidesz vagy Fidesz–MPSZ) jobboldali populista,Vokskabinː euroszkeptikus, párt.
Új!!: Szentgotthárd és Fidesz – Magyar Polgári Szövetség · Többet látni »
Franciaország
Franciaország, vagy hivatalos nevén a Francia Köztársaság, egy független állam Nyugat-Európában, amely európai közigazgatási és tengerentúli területekkel egyaránt rendelkezik.
Új!!: Szentgotthárd és Franciaország · Többet látni »
Franz Anton Pilgram
szentgotthárdi apátság templomáról Franz Anton Pilgram magyarosan Pilgram Ferenc (Feldkirchen in Kärnten, 1699. július 7. – Bécs, 1761. október 29.) osztrák barokk rokokó stílusban alkotó építész.
Új!!: Szentgotthárd és Franz Anton Pilgram · Többet látni »
Gécsek Tibor
Gécsek Tibor (Szentgotthárd, 1964. szeptember 22.) magyar atléta, kalapácsvető, az első, aki 80 m-en felül dobott.
Új!!: Szentgotthárd és Gécsek Tibor · Többet látni »
General Motors
A General Motors (rövidítve: GM) a világ egyik legnagyobb autógyártó cégcsoportja.
Új!!: Szentgotthárd és General Motors · Többet látni »
Graz
Graz osztrák város, Stájerország szövetségi tartomány székhelye.
Új!!: Szentgotthárd és Graz · Többet látni »
Hármashatár
Hármashatár Izrael, Szíria és Jordánia között A hármashatár olyan földrajzi pont, ahol három egyenrangú terület találkozik (leginkább ország, de lehet megye, járás stb.). Ezeket a pontokat több helyen emlékmű is jelzi.
Új!!: Szentgotthárd és Hármashatár · Többet látni »
Hársas-tó (Szentgotthárd)
A Hársas-tó Szentgotthárd látnivalóinak egyike a Máriaújfalu városrész szélén.
Új!!: Szentgotthárd és Hársas-tó (Szentgotthárd) · Többet látni »
Hildesheimi Szent Gotthárd
Hildesheimi Szent Godehard vagy Gotthárd (* 960, Reichersdorf bei Niederalteich, Alsó-Bajorország; † 1038. május 5., Hildesheim) a középkor egyik legjelentősebb nyugat-európai szentje volt.
Új!!: Szentgotthárd és Hildesheimi Szent Gotthárd · Többet látni »
Horvátország
Horvátország (hivatalosan Horvát Köztársaság) délkelet-európai állam a Balkán-félszigeten.
Új!!: Szentgotthárd és Horvátország · Többet látni »
I. Ferdinánd magyar király
I.
Új!!: Szentgotthárd és I. Ferdinánd magyar király · Többet látni »
I. István magyar király
I.
Új!!: Szentgotthárd és I. István magyar király · Többet látni »
II. Ince pápa
II.
Új!!: Szentgotthárd és II. Ince pápa · Többet látni »
III. Béla magyar király
III.
Új!!: Szentgotthárd és III. Béla magyar király · Többet látni »
III. Károly magyar király
III.
Új!!: Szentgotthárd és III. Károly magyar király · Többet látni »
Izola
Izola (olaszul Isola d'Istria) város és község (a magyar járáshoz hasonlóan több települést összefogó, de attól eltérően nem középfokú, hanem alapfokú közigazgatási egység) Szlovéniában, nyaralóhely és kikötő az Adria partján, az Isztriai-félszigeten.
Új!!: Szentgotthárd és Izola · Többet látni »
Jakabháza
Jakabháza Szentgotthárd településrésze, egykor önálló község, ma Vas vármegyében, a Szentgotthárdi járásban található.
Új!!: Szentgotthárd és Jakabháza · Többet látni »
Jászai Mari-díj
A Jászai Mari-díj a Magyar Népköztársaság Minisztertanácsa által 1953-ban alapított díj, a legmagasabb magyar állami színművészeti elismerés.
Új!!: Szentgotthárd és Jászai Mari-díj · Többet látni »
Jugoszlávia
Jugoszlávia (szerbhorvátul, horvátul és szlovénül Jugoslavija, szerbül és macedónul: Југославија) királyság, majd szövetségi köztársaság volt a Balkán-félszigeten.
Új!!: Szentgotthárd és Jugoszlávia · Többet látni »
Kalapácsvetés
Kalapácsvetés bélyegkép A kalapácsvetés az atlétika egyik versenyszáma, mely a gerelyhajítással, súlylökéssel és diszkoszvetéssel együtt a Nemzetközi Atlétikai Szövetség (IAAF) (és a tagszervezetek) legrangosabb viadalain, azaz a szabadtéri világversenyeken a dobószámokat alkotja.
Új!!: Szentgotthárd és Kalapácsvetés · Többet látni »
Kapitány Ágnes és Kapitány Gábor
Kapitány Ágnes (Szentgotthárd, 1953. december 20. –) és Kapitány Gábor (Budapest, 1948. április 14. –) magyar szociológus, kulturális antropológus-házaspár.
Új!!: Szentgotthárd és Kapitány Ágnes és Kapitány Gábor · Többet látni »
Károlyi Sándor (hadvezér)
Bercsényi Miklóshoz, 1705 Károlyi Sándor, nagykárolyi báró, 1712-től gróf (Olcsvaapáti, 1669. július 2. – Erdőd, 1743. szeptember 8.) előbb kuruc, majd császári–királyi tábornagy, a szatmári béke aláírója és egyik létrehozója.
Új!!: Szentgotthárd és Károlyi Sándor (hadvezér) · Többet látni »
Kőkorszak
A kőkorszak az őskor egy szakasza, körülbelül 2,4 millió évvel ezelőttől i. e. 4500-ig tart.
Új!!: Szentgotthárd és Kőkorszak · Többet látni »
Kőrézkor
A kőrézkor régészeti korszak, amely a újkőkorszak végétől a bronzkor kezdetéig tartott.
Új!!: Szentgotthárd és Kőrézkor · Többet látni »
Kerecsényi Dezső
Kerecsényi Dezső (Szentgotthárd, 1898. június 19. – Péterhegy, 1945. március 24.) irodalomtörténész, kritikus, irodalompedagógus, a Magyar Tudományos Akadémia levelező tagja (1942).
Új!!: Szentgotthárd és Kerecsényi Dezső · Többet látni »
Kereszténydemokrata Néppárt
A Kereszténydemokrata Néppárt (rövidített nevén KDNP) egy jobboldali magyar párt, amely 2010 óta a Fidesszel pártszövetségben Magyarország kisebbik kormánypártja.
Új!!: Szentgotthárd és Kereszténydemokrata Néppárt · Többet látni »
Klekl József (politikus)
Klekl József, (Krajna, 1874. október 13. – Muraszombat, 1948. május 30.) magyarországi szlovén római katolikus pap, politikai vezető.
Új!!: Szentgotthárd és Klekl József (politikus) · Többet látni »
Kolostor
Pécsvárad, bencés apátság A kolostor, monostor vagy rendház olyan összetartozó épületcsoport, amelyben valamely szerzetesrend tagjai állandóan együtt élnek.
Új!!: Szentgotthárd és Kolostor · Többet látni »
Kornis Elemér (országgyűlési képviselő)
vitéz Kornis Elemér gróf (Jakabháza, Vas vármegye, 1890. január 27. – Keszthely, 1953. július 22.) magyar földbirtokos, mezőgazdász, Zala vármegyei helyi politikus, országgyűlési képviselő (1939–1944).
Új!!: Szentgotthárd és Kornis Elemér (országgyűlési képviselő) · Többet látni »
Kuntár Lajos
Kuntár Lajos (Csörötnek, 1914. június 27. – Szombathely, 2005. október 31.), újságíró, haditudósító, szerkesztő, népmesegyűjtő, népművelő, könyvtáros, bölcsészdoktor, tanár.
Új!!: Szentgotthárd és Kuntár Lajos · Többet látni »
Labanc
#ÁTIRÁNYÍTÁS Labancok.
Új!!: Szentgotthárd és Labanc · Többet látni »
Lapincs
A Lapincs (németül Lafnitz, szlovénül és vendül Lapinč) közel 114 km hosszú mellékfolyója a Rábának.
Új!!: Szentgotthárd és Lapincs · Többet látni »
M80-as autóút (Magyarország)
Az M80-as autóút a Körmend–Szentgotthárd szakaszon 2021-ben átadott, többi szakaszán épülő 2 × 1 sávos, leállósáv nélküli autópályává fejleszthető autóút.
Új!!: Szentgotthárd és M80-as autóút (Magyarország) · Többet látni »
Magyar Vörös Hadsereg
#ÁTIRÁNYÍTÁS Vörös Hadsereg (magyar).
Új!!: Szentgotthárd és Magyar Vörös Hadsereg · Többet látni »
Magyarország
Magyarország állam Közép-Európában, a Kárpát-medence közepén. 1989 óta parlamentáris köztársaság. Északról Szlovákia, északkeletről Ukrajna, keletről és délkeletről Románia, délről Szerbia, délnyugatról Horvátország és Szlovénia, nyugatról pedig Ausztria határolja. Népessége a 21. században 10 millió alá csökkent. Hivatalos nyelve a magyar, amely a legnagyobb az uráli nyelvcsaládba tartozó nyelvek közül. Fővárosa és legnépesebb városa Budapest... --> Az ország többek között az Európai Unió, a NATO, az OECD, a Világbank és az ENSZ tagja is, része a schengeni övezetnek, része a Délkelet-európai Együttműködési Szervezetnek, valamint egyik alapítója az úgynevezett Visegrádi Együttműködés szervezetnek. Az ország népszerű turisztikai célpont Európában, 2015-ben 16,3 millió külföldi turista utazott ide. Az ország ad otthont a világ egyik legnagyobb termálvízkészletének, a világ egyik legnagyobb termáltavának, Közép-Európa legnagyobb tavának és Közép-Európa legnagyobb füves síkságának. A polgárai számára általános társadalom- és nyugdíjbiztosítási rendszert tart fenn, részben ingyenes egészségügyi ellátással (járulékfizetési kötelezettség mellett), valamint térítésmentes alap-, illetve középfokú oktatást. A felsőoktatás tandíjas, viszont ösztöndíjjal térítésmentesen is igénybe vehető. Magyarország nemzetközi rangsorokban elfoglalt pozíciói kedvezőnek mondhatóak: a 2010-es évek második felében az életminőség-index alapján a világ 38. legjobb életminőségű országa, 20. helyen áll a Jó Ország Index rangsorban (mely az adott országon belüli állapotokat nem veszi figyelembe), 26. helyen áll az egyenlőtlenségekkel korrigált emberi fejlettség rangsorában, 30. a Társadalmi Fejlettségi Index alapján, 2018-ban a világ 33. leginnovatívabb országa a Globális Innovációs Index felmérése szerint, és a globális békeindex 2017-es jelentése alapján a világ 15. legbiztonságosabb országa. A gazdasági életszínvonal és jogállamiság szempontjából már kevésbé kedvező a helyzet. A nettó átlagfizetés és a minimálbér az EU-ban az egyik legalacsonyabb. 2022-ben világviszonylatban közepesen korrupt az ország, míg az Európai Unióban a legkorruptabb. A Transparency International 180 országot rangsoroló korrupciós indexében 2022-ben a 77. helyre került. Az adatok alapján a 2010-es évek folyamán a magyarországi korrupció erősödött. Sajtószabadság tekintetében a 2010-es évek folyamán folyamatosan csúszott le a nemzetközi ranglistán, a Riporterek Határok Nélkül szervezet 2020-as jelentésében a világ országai közül a 89. helyezett volt. A magyar államiság kezdetei visszanyúlnak Szent István király megkoronázása idejére. Ekkortól kezdve több mint 9 évszázadon át Magyar Királyság néven szerepel a történelemben. Jelenlegi határai nagyjából megegyeznek az 1920-ban, az első világháborút lezáró trianoni békeszerződésben kijelölt határokkal. Ennek következményeként az ország elvesztette területének 71, lakosságának 58 százalékát. Az ország a Horthy-rendszerben a revízió reményében, a Szálasi-kormány alatt a német érdekeket kiszolgálva lépett be − ill. maradt hadviselő − a második világháborúban, de a kisebb-nagyobb sikeres harcok és a súlyos veszteségek ellenére sem ért el tartós áttörést, az 1947-es párizsi békeszerződés pedig kialakította a mai országhatárokat. A világháborút követően az ország a Szovjetunió megszállási övezetébe került. A rendszerváltásig kétszer került Magyarország a világpolitika középpontjába: először az 1956-os forradalom kapcsán, másodszor 1989-ben, amikor a páneurópai piknik során a keletnémetek nyugatra távozhattak. 2010 óta a demokrácia szintjén jelentős hanyatlás következett be. 2020-ban olyan országokkal kapott hasonló besorolást, mint Brazília, Indonézia vagy Európában Albánia. A 2020-as brüsszeli jogállamisági jelentés egy sor problémát tárt fel. (Európai Bizottság, 2020. szeptember 30.) 2022-ben az Európai Parlament nagy többséggel elfogadott egy állásfoglalást, amelyben kimondják, hogy Magyarország már nem teljes értékű demokrácia, hanem választási autokrácia, egy hibrid rezsim. Az ország emellett komoly demográfiai krízissel is szembesül.
Új!!: Szentgotthárd és Magyarország · Többet látni »
Magyarországi szlovének
A magyarországi szlovének (közismertebb nevükön vendek, avagy rábavidéki szlovének) jelenleg hat községben (Felsőszölnök, Apátistvánfalva, Alsószölnök, Kétvölgy, Orfalu, Szakonyfalu, Rábatótfalu) és Szentgotthárdon élnek.
Új!!: Szentgotthárd és Magyarországi szlovének · Többet látni »
Máriaújfalu
Máriaújfalu 1934-ben, Talapatka és Rábakisfalud egyesítéséből létrejött település, amely 1983 óta Szentgotthárd részét képezi.
Új!!: Szentgotthárd és Máriaújfalu · Többet látni »
Második világháború
A második világháború az emberiség történetének legnagyobb és legtöbb halálos áldozattal járó fegyveres konfliktusa.
Új!!: Szentgotthárd és Második világháború · Többet látni »
Mohácsi csata
A mohácsi csata 1526.
Új!!: Szentgotthárd és Mohácsi csata · Többet látni »
Muraszombat
Muraszombat (szlovénul Murska Sobota, németül Olsnitz, vendül Mürska Sobota vagy Mörska Sobota) város és egyben a hasonló nevű alapszintű közigazgatási egység, azaz község központja Szlovéniában, Muravidék régióban.
Új!!: Szentgotthárd és Muraszombat · Többet látni »
Muraszombati járás
A Muraszombati járás Vas vármegyéhez tartozó járás volt Magyarországon 1920-ig, majd 1941 és 1945 között.
Új!!: Szentgotthárd és Muraszombati járás · Többet látni »
Nagyfalva
Nagyfalva (vendül Magdinci, vagy Moudinci) község Ausztriában, Burgenland tartományban, a Gyanafalvi járásban.
Új!!: Szentgotthárd és Nagyfalva · Többet látni »
Nagykanizsa
Nagykanizsa országos összehasonlításban közepes méretű megyei jogú város Zala vármegyében; 14 840 hektáros kiterjedésével a megye legnagyobb közigazgatási területű települése, kiterjedése csaknem másfélszerese a megyeszékhely Zalaegerszeg területének.
Új!!: Szentgotthárd és Nagykanizsa · Többet látni »
Németújvár
Németújvár (németül Güssing, horvátul Novigrad) kisváros Ausztriában, Burgenland tartományban.
Új!!: Szentgotthárd és Németújvár · Többet látni »
Németország
Németország, vagy hivatalos nevén a Németországi Szövetségi Köztársaság(), egy független szövetségi állam Közép- és Nyugat-Európában.
Új!!: Szentgotthárd és Németország · Többet látni »
Olaszország
Olaszország (hivatalosan Olasz Köztársaság; olaszul Italia, hivatalosan Repubblica Italiana) független ország Dél-Európában, amely magába foglalja a Pó folyó völgyét, az Appennini-félszigetet és a Földközi-tenger két legnagyobb szigetét, Szicíliát és Szardíniát, illetve számos kisebb szigetet.
Új!!: Szentgotthárd és Olaszország · Többet látni »
Orfalu
Orfalu község Vas vármegye Szentgotthárdi járásában.
Új!!: Szentgotthárd és Orfalu · Többet látni »
Országhatár
határkő jelöli. A magyarországi Ömböly és a romániai Károlyipuszta ''(Horea)'' közötti országhatár magyar oldala Az országhatár két politikai-adminisztratív szempontból egymástól független ország között húzódó adminisztrációs vonal, amelynek többféle funkciója, megjelenése, értelmezése és hatása van, ezek következtében pedig több meghatározása is lehetséges.
Új!!: Szentgotthárd és Országhatár · Többet látni »
Pannonhalma
A település az apátságból A városháza Park a városban Művelődési otthon és utazási iroda A Pannonhalmi Főapátság épülete Pannonhalma (1965-ig: Győrszentmárton, németül: Martinsberg) város Győr-Moson-Sopron vármegyében, a Pannonhalmi járás székhelye.
Új!!: Szentgotthárd és Pannonhalma · Többet látni »
Pars Krisztián
Pars Krisztián (Szentgotthárd, 1982. február 18. –) olimpiai bajnok magyar kalapácsvető.
Új!!: Szentgotthárd és Pars Krisztián · Többet látni »
Passaui egyházmegye
A Passaui egyházmegye egy németországi római katolikus egyházmegye.
Új!!: Szentgotthárd és Passaui egyházmegye · Többet látni »
Pavlics Irén
Pavlics Irén, szlovénül Irena Pavlič, férjezett neve Boros Józsefné (Rábatótfalu, 1934. november 15. – Budapest, 2022. február 2. vagy előtte) magyarországi szlovén újságíró, író, a Szlovén Nemzetiségi Önkormányzat egyik munkatársa, a Porabje újság szerkesztője.
Új!!: Szentgotthárd és Pavlics Irén · Többet látni »
Pável Ágoston
Pável Ágoston (Vashidegkút, 1886. augusztus 28. k. – Szombathely, 1946. január 2.) nyelvész, néprajzkutató, költő.
Új!!: Szentgotthárd és Pável Ágoston · Többet látni »
Pável Ágoston Múzeum
A Pável Ágoston Múzeum (teljes nevén: Pável Ágoston Helytörténeti és Szlovén Nemzetiségi Múzeum, szlovénül: Muzej slovenske narodnosti in lokalne zgodovine Avgust Pavel) helytörténeti és nemzetiségi múzeum a Vas vármegyei Szentgotthárdon.
Új!!: Szentgotthárd és Pável Ágoston Múzeum · Többet látni »
Petrilla
Petrilla város Hunyad megyében, Erdélyben, Romániában.
Új!!: Szentgotthárd és Petrilla · Többet látni »
Porabje
A Porabje a magyarországi szlovének nemzetiségi hetilapja, eleinte kéthetente, most már hetente megjelenő kulturális és közéleti jellegű újság.
Új!!: Szentgotthárd és Porabje · Többet látni »
Raimondo Montecuccoli
Gróf Raimondo Montecuccoli (Modena, 1609. február 21. – Linz, 1680. október 16.) olasz származású német-római császári hadvezér, hadtudós.
Új!!: Szentgotthárd és Raimondo Montecuccoli · Többet látni »
Rába
A Rába (németül Raab, latinul Arrabo) Magyarország 3.
Új!!: Szentgotthárd és Rába · Többet látni »
Rábafüzes
Rábafüzes (németül Raab-Fidisch, szlovénül Fizeš) egykor önálló község, 1983 óta Szentgotthárd városrésze.
Új!!: Szentgotthárd és Rábafüzes · Többet látni »
Rábakethely
Rábakethely (szlovénül Trošče, vend alakban Troušče, németül Marckl) egykor önálló település volt, 1950 óta Szentgotthárd része.
Új!!: Szentgotthárd és Rábakethely · Többet látni »
Rábatótfalu
Rábatótfalu (szlovénül Slovenska ves, németül Windischdorf, latinul Villa Sclavorum) egykori Vas vármegyei szlovén település, a Vendvidék legrégibb községe.
Új!!: Szentgotthárd és Rábatótfalu · Többet látni »
Rákóczi-szabadságharc
A Rákóczi-szabadságharc (1703–1711) az oszmán uralom alól felszabaduló Magyarország első jelentős szabadságharca volt a Habsburg abszolutizmus ellen.
Új!!: Szentgotthárd és Rákóczi-szabadságharc · Többet látni »
Római katolikus egyház
A római katolikus egyház vagy saját szóhasználatában Római Katolikus Anyaszentegyház a világ legnagyobb keresztény felekezete.
Új!!: Szentgotthárd és Római katolikus egyház · Többet látni »
Rendszerváltás Magyarországon
Hősök terén több ezer fő részvételével. A rendszerváltás Magyarországon (avagy rendszerváltozás, vagy rendszerváltoztatás) szűkebb értelemben Magyarország történelmének azon korszakát jelöli, mely során a magyar állam az egypártrendszerrel és annak kulturális, ideológiai relációival szakítva demokratikus állammá vált, s felszámolva az államszocialista rendszert, békés úton átalakult egy demokratikus, pluralista, köztársasági berendezkedésű állammá.
Új!!: Szentgotthárd és Rendszerváltás Magyarországon · Többet látni »
Rogán Antal
Rogán Antal (Körmend, 1972. január 29. –) magyar politikus, közgazdász.
Új!!: Szentgotthárd és Rogán Antal · Többet látni »
Románia
Románia (IPA) kelet-közép-európai állam.
Új!!: Szentgotthárd és Románia · Többet látni »
Schengeni egyezmény
Nem EU-tagállamok nyitott határokkal A schengeni egyezmény az Európai Unió (EU) első és harmadik pillérének része, amely elsősorban a belső határőrizet megszüntetését és a külső határok közös ellenőrzését jelenti.
Új!!: Szentgotthárd és Schengeni egyezmény · Többet látni »
Stájerország
Stájerország (németül Steiermark, szlovénül és horvátul Štajerska, vendül Štájersko) Ausztria egyik tartománya, székhelye Graz.
Új!!: Szentgotthárd és Stájerország · Többet látni »
Szabó Miklós (karnagy)
Szabó Miklós Kossuth- és Liszt Ferenc-díjas magyar karnagy, érdemes művész.
Új!!: Szentgotthárd és Szabó Miklós (karnagy) · Többet látni »
Széchy család
#ÁTIRÁNYÍTÁS Széchy család (egyértelműsítő lap).
Új!!: Szentgotthárd és Széchy család · Többet látni »
Széll Kálmán (politikus)
Dr. dukai és szentgyörgyvölgyi Széll Kálmán (teljes nevén Széll Kálmán Ignác Kristóf) (Gasztony, Osztrák Császárság, 1843. június 8. – Rátót, Ausztria–Magyarország, 1915. augusztus 16.) a dukai és szentgyörgyvölgyi Széll családból való magyar arisztokrata politikus, valóságos belső titkos tanácsos, előbb a Tisza Kálmán-kormány első pénzügyminisztere, majd a Magyar Királyság miniszterelnöke 1899-től 1903-as lemondásáig.
Új!!: Szentgotthárd és Széll Kálmán (politikus) · Többet látni »
Szentgotthárd
Szentgotthárd (nek, nak, nak is hívják, ami történetesen „város” jelentéssel is bír) a legnyugatabbra fekvő város Magyarországon.
Új!!: Szentgotthárd és Szentgotthárd · Többet látni »
Szentgotthárd vasútállomás
Szentgotthárd vasútállomás egy Vas vármegyei vasútállomás, Szentgotthárd településen, a GYSEV üzemeltetésében.
Új!!: Szentgotthárd és Szentgotthárd vasútállomás · Többet látni »
Szentgotthárdi ciszterci apátság
A szentgotthárdi ciszterci apátság 1183-ban, III. Béla király adományozása révén Szentgotthárdon alapított ciszterci apátság. Az alapítók Franciaországból, Trois Fontaines-ből érkeztek Magyarországra, a mai Vas vármegyébe, és birtokolták a mai Vendvidéket és néhány őrségi települést. E területek egészen addig a gyepűrendszer részét képezték. A ciszterciek a korban igen fejlett mezőgazdasági ismeretekkel rendelkeztek, így az apátság megalapítása a Szentgotthárd környéki vidék fejlődésének máig legfontosabb mérföldköve, egyfajta alapja, amely jelentős volt a középkori Magyarország gazdaságára nézve is. A szentgotthárdin kívül további négy monostor jött létre Béla király idejében. A Szentgotthárdról kirajzók alapítása Pornó (Pornóapáti) volt. A ciszterciek saját maguk művelték a földjüket jobbágyaikkal együtt, gazdag ismeretekkel rendelkeztek az állattenyésztés, a halászat, a szőlőtermesztés és az erdőgazdálkodás terén is. Ez utóbbi környezetvédelmi tekintetben is rendkívül fontos, mert a ciszterci típusú erdőgazdálkodás hozzájárult ahhoz, hogy a Vendvidéken rendkívül egyedi erdők alakultak ki. Különösen Orfalu községben, a híres Fekete-tó környékén találni meg ennek legszebb példáját, mivel ott nagy számú öreg, de jó állapotban levő magas fa található, amely ma az Őrségi Nemzeti Park kiemelten védett része. Szükséges megemlíteni, hogy az apátság lakói nem kizárólag munkástestvéreikre vagy jobbágyaikra hárították a nehéz fizikai munkát, hanem maguk is kivették részüket a tennivalókból. A szerzetesek éppúgy dolgoztak a földeken, a nagy munkák idején olykor több mint fél napot. A jobbágyaikkal is jól bántak, bár előfordultak komoly összetűzések az adóemelések kapcsán vagy az apát által elkövetett visszaélések miatt. A ciszterciek nem véletlenül igyekeztek megtelepedni gyér népességű vagy egészen lakatlan helyeken. Ez hozzátartozik a sajátos szerzetesi gondolathoz, a világtól való elzárkózáshoz. Továbbá a szerzeteseknek saját kétkezi munkájukból kellett megélniük, ami ugyancsak az elzárkózás elvéhez tartozik, megelőzendő a mással szembeni függő viszonyt. Az apátság a 14. század második felében hanyatlásnak indult. 1391-től Széchy Miklós fiai birtokolták időszakos megszakításokkal 1528-ig. Széchy Tamás önkényeskedései miatt csaknem teljesen elpusztult az apátság. 1528-ban visszanyerte javait s a talpra állás jelei mutatkoztak, de az utolsó apátot elkergették 1556-ban és a monostort erőddé alakították át. Ráadásul eljött a török hódoltság kora is. A 17. században a rabló akindzsik és szerbek már az apátság belső birtokain jártak. 1605-ben a megszálló császári erők elpusztították a régi apátságot, amelynek maradványai ma is láthatók. 1664-ben a szentgotthárdi csata pusztításai söpörtek végig a vidéken. A ciszterciektől csak a barokk stílusú templom és monostor épületegyüttese maradt fenn, az egykori Magtártemplom ma színházként működik. Előbbi építése az ún. heiligenkreuzi korszakhoz kapcsolható, amikor az apátságot 1734-ben III. Károlytól megkapta a heiligenkreuzi apátság, mely feltámasztotta haló poraiból a nagy múltú vendvidéki ciszterci apátságot. A kiegyezést követően, a mindenkori magyar kormányok követelései nyomán 1878-ban szétválasztották a két apátságot. A régi apátság birtokainak egy része a trianoni Magyarország határain kívülre, vagyis Jugoszláviához, illetve Ausztriához került. A kommunista hatalomátvételt követően 1950-ben végleg megszűnt a szerzetesi élet Szentgotthárdon. A vendvidéki területek határsávi közegbe kerültek, elszigetelődtek, ami nem kedvezett a szocialista Termelőszövetkezetek kialakulásának, ezért a vidék megmenekült a nagyüzemi mezőgazdaság minden káros következményétől. A birtok egykori majorjaiból kialakult községek többsége ma is létezik, és lakóik java része szintén az egykori apátság telepeseinek leszármazottja.
Új!!: Szentgotthárd és Szentgotthárdi ciszterci apátság · Többet látni »
Szentgotthárdi csata (1664)
A szentgotthárdi csata 1664.
Új!!: Szentgotthárd és Szentgotthárdi csata (1664) · Többet látni »
Szentgotthárdi járás
A Szentgotthárdi járás Vas vármegyéhez tartozó járás Magyarországon, amely 2013-ban jött létre.
Új!!: Szentgotthárd és Szentgotthárdi járás · Többet látni »
Szláv népek
A szláv népek a szláv nyelveket beszélő népek összefoglaló elnevezése.
Új!!: Szentgotthárd és Szláv népek · Többet látni »
Szlovénia
Szlovénia (szlovénül Slovenija, teljes nevén Szlovén Köztársaság, szlovénül Republika Slovenija) Közép-Európa déli részén, az Alpok lábánál terül el.
Új!!: Szentgotthárd és Szlovénia · Többet látni »
Szlovenszka krajina
Szlovenszka krajina (szlovénül Slovenska krajina, régiesebb formában Szlovenszka kraina) összetett fogalom, amely egyrészről földrajzi, másrészről történelmi és politikai jelleget takar.
Új!!: Szentgotthárd és Szlovenszka krajina · Többet látni »
Szombathely
Szombathely (németül Steinamanger, latinul Savaria vagy Sabaria, szlovénül Sombotel, vendül Somboteo, horvátul Sambotel vagy Subotište) megyei jogú város a Nyugat-Dunántúl régióban.
Új!!: Szentgotthárd és Szombathely · Többet látni »
Szombathely–Szentgotthárd-vasútvonal
| A Szombathely–Szentgotthárd-vasútvonal a GYSEV vasútvonala, a közforgalmú menetrendekben 21-es szám alatt szerepel.
Új!!: Szentgotthárd és Szombathely–Szentgotthárd-vasútvonal · Többet látni »
Tarvisio
Tarvisio (németül és Friuli nyelven Tarvis) egy város Udine megyében, az autonóm Friuli-Venezia Giulia régió északkeleti részén, a történelmi Friuli tartományban, Észak-Olaszországban.
Új!!: Szentgotthárd és Tarvisio · Többet látni »
Tánczos Tibor (színművész)
Tánczos Tibor (Szentgotthárd, 1923. február 24. – Veszprém, 1979. június 28.) Jászai Mari-díjas magyar színész.
Új!!: Szentgotthárd és Tánczos Tibor (színművész) · Többet látni »
Török háborúk Magyarországon
A török háborúk Magyarországon azon konfliktusok egész sorát alkotják, amelyek az 1526-os mohácsi vésztől 1699-ig, az oszmánok kiűzéséig tartottak.
Új!!: Szentgotthárd és Török háborúk Magyarországon · Többet látni »
Tkálecz Vilmos
Tkálecz Vilmos, néhol Tkalecz Vilmos, 1929 után már Tarcsay Vilmos (szlovénül Vilmoš Tkalec) (Bántornya, 1894. január 8. – Budapest, 1950. május 27.) magyarországi szlovén (vend) tanító, kántor, népbiztos-helyettes, a Vendvidéki Köztársaság alapítója, a Fráter Lóránd Társaság tagja.
Új!!: Szentgotthárd és Tkálecz Vilmos · Többet látni »
Trois Fontaines-i ciszterci apátság
A Trois Fontaines-i ciszterci apátság (latinul Trium Fontium, franciául Trois-Fontaines Abbaye) Champagne-Ardenne tartományban található régi ciszter kolostor Északkelet-Franciaországban.
Új!!: Szentgotthárd és Trois Fontaines-i ciszterci apátság · Többet látni »
Vas vármegye
Vas vármegye, 1950 és 2022 között Vas megye, közigazgatási terület Magyarország nyugati részén.
Új!!: Szentgotthárd és Vas vármegye · Többet látni »
Vasfüggöny
el nem kötelezett Jugoszlávia és a keleti blokkból elszigetelődött Albánia. A fekete sáv a vasfüggönyként értelmezendő határ kelet és nyugat között. Légifelvétel a berlini falról (1989) A kerítés 24 voltos feszültség alatt állt, ha bárki hozzáért vagy elvágta, a rendszer jelzett a legközelebbi határőrőrsön A vasfüggöny Európa hidegháborús kettéosztottságának politikai metaforája, egyben azoknak a politikai döntéseknek, rendelkezéseknek, valamint az ezeket megvalósító műszaki megoldásoknak a gyűjtőfogalma, amelyek a második világháború során kiterjesztett szovjet érdekszférába került közép- és kelet-európai országokban, azok népességének nyugatra irányuló szabad mozgását ellenőrző, korlátozó és később megakadályozó, a népességet Nyugattól elszigetelő céllal jöttek létre, illetve fizikailag az adott országok nyugati határai mentén, az 1940-es évek második felétől fokozatosan kiépítve jelentek meg.
Új!!: Szentgotthárd és Vasfüggöny · Többet látni »
Város
VilágvárosBudapest madártávlatból nagytemplomból Turul-emlékműtől KisvárosDorog látképe Régió fővárosaSzczecin látképe: színház, nemzeti múzeum és regionális iroda (Nyugat-pomerániai vajdaság, Lengyelország) A város olyan település, amelynek valamilyen (kulturális, ipari, kereskedelmi stb.) jelentőségénél fogva különleges, törvény szerint meghatározott jogállása van.
Új!!: Szentgotthárd és Város · Többet látni »
Védőszent
A védőszent (latinul patronus; patrona) olyan szent, akit egy hely (ország, terület, település, templom stb.), tevékenység, személy vagy közösség (család, nemzet stb.) mennyei védőjének tekintenek.
Új!!: Szentgotthárd és Védőszent · Többet látni »
Vendvidék
A Vendvidék vagy Rábavidék (szlovénul Porabje, Slovensko Porabje, azaz Szlovén Rábavidék) néprajzi tájegység Vas vármegye területén, a Szentgotthárdi járásban, a Rába folyó mellett.
Új!!: Szentgotthárd és Vendvidék · Többet látni »
Vendvidéki Köztársaság
A Vendvidéki Köztársaság, más alakban Murai Köztársaság rövid életű államalakulat, amely 1919-ben a mai Vendvidék (Szentgotthárd térsége) és a Szlovéniához tartozó Muravidék (Muraszombat és Lendva körzetei) területén alakult meg, a szentgotthárdi, muraszombati és alsólendvai járások területén, bár több területre csak elvileg terjedt ki hatalma.
Új!!: Szentgotthárd és Vendvidéki Köztársaság · Többet látni »
Walldürn
Walldürn település Németországban, azon belül Baden-Württembergben.
Új!!: Szentgotthárd és Walldürn · Többet látni »
Zirc
Zirc város Veszprém vármegyében, a Zirci járás egyetlen városa, és egyben székhelye, „a Bakony fővárosa”.
Új!!: Szentgotthárd és Zirc · Többet látni »
Zsigmond magyar király
Luxemburgi Zsigmond, (csehül: Zikmund Lucemburský, Nürnberg, 1368. február 14. – Znaim, 1437. december 9.) 1378-tól 1388-ig és 1411-től 1415-ig brandenburgi választófejedelem, 1387-től Magyarország és Horvátország királya, 1411-től német király, 1419-től cseh király, 1433-tól német-római császár, a késő középkori Európa egyik legjelentősebb személyisége, a hercegi birtokáról elnevezett, német eredetű Luxemburg-ház tagja.
Új!!: Szentgotthárd és Zsigmond magyar király · Többet látni »
11. század
Évtizedek: 1000-es évek – 1010-es évek – 1020-as évek – 1030-as évek – 1040-es évek – 1050-es évek – 1060-as évek – 1070-es évek – 1080-as évek – 1090-es évek ---- A 11.
Új!!: Szentgotthárd és 11. század · Többet látni »
1131
Nincs leírás.
Új!!: Szentgotthárd és 1131 · Többet látni »
1157
Nincs leírás.
Új!!: Szentgotthárd és 1157 · Többet látni »
1183
Nincs leírás.
Új!!: Szentgotthárd és 1183 · Többet látni »
1184
Nincs leírás.
Új!!: Szentgotthárd és 1184 · Többet látni »
1187
Nincs leírás.
Új!!: Szentgotthárd és 1187 · Többet látni »
12. század
A világ keleti fele a 12. század kezdetén (angol nyelvű) A 12.
Új!!: Szentgotthárd és 12. század · Többet látni »
1350
Nincs leírás.
Új!!: Szentgotthárd és 1350 · Többet látni »
1391
Nincs leírás.
Új!!: Szentgotthárd és 1391 · Többet látni »
14. század
A 14.
Új!!: Szentgotthárd és 14. század · Többet látni »
1528
Nincs leírás.
Új!!: Szentgotthárd és 1528 · Többet látni »
1556
Nincs leírás.
Új!!: Szentgotthárd és 1556 · Többet látni »
1604
Nincs leírás.
Új!!: Szentgotthárd és 1604 · Többet látni »
1664
Nincs leírás.
Új!!: Szentgotthárd és 1664 · Többet látni »
1690
Nincs leírás.
Új!!: Szentgotthárd és 1690 · Többet látni »
1705
Nincs leírás.
Új!!: Szentgotthárd és 1705 · Többet látni »
1734
Nincs leírás.
Új!!: Szentgotthárd és 1734 · Többet látni »
1740
Nincs leírás.
Új!!: Szentgotthárd és 1740 · Többet látni »
1785
Nincs leírás.
Új!!: Szentgotthárd és 1785 · Többet látni »
18. század
Évtizedek: 1700-as évek 1710-es évek 1720-as évek 1730-as évek 1740-es évek 1750-es évek 1760-as évek 1770-es évek 1780-as évek 1790-es évek A 18.
Új!!: Szentgotthárd és 18. század · Többet látni »
1873
Nincs leírás.
Új!!: Szentgotthárd és 1873 · Többet látni »
1890
Nincs leírás.
Új!!: Szentgotthárd és 1890 · Többet látni »
1893
Nincs leírás.
Új!!: Szentgotthárd és 1893 · Többet látni »
1899
Nincs leírás.
Új!!: Szentgotthárd és 1899 · Többet látni »
19. század
Évtizedek: 1800-as évek 1810-es évek 1820-as évek 1830-as évek 1840-es évek 1850-es évek 1860-as évek 1870-es évek 1880-as évek 1890-es évek A 19.
Új!!: Szentgotthárd és 19. század · Többet látni »
1903
Nincs leírás.
Új!!: Szentgotthárd és 1903 · Többet látni »
1913
Nincs leírás.
Új!!: Szentgotthárd és 1913 · Többet látni »
1919
Nincs leírás.
Új!!: Szentgotthárd és 1919 · Többet látni »
1923
Nincs leírás.
Új!!: Szentgotthárd és 1923 · Többet látni »
1938
Nincs leírás.
Új!!: Szentgotthárd és 1938 · Többet látni »
1953
Nincs leírás.
Új!!: Szentgotthárd és 1953 · Többet látni »
1956-os forradalom
Az 1956-os forradalom és szabadságharc, vagy az 1956-os népfelkelés Magyarország népének a sztálinista terror elleni forradalma és a szovjet megszállás ellen folytatott szabadságharca, amely a 20. századi magyar történelem egyik legmeghatározóbb eseménye volt.
Új!!: Szentgotthárd és 1956-os forradalom · Többet látni »
1957
Nincs leírás.
Új!!: Szentgotthárd és 1957 · Többet látni »
1983
Nincs leírás.
Új!!: Szentgotthárd és 1983 · Többet látni »
1988
Nincs leírás.
Új!!: Szentgotthárd és 1988 · Többet látni »
1990-es évek
Nincs leírás.
Új!!: Szentgotthárd és 1990-es évek · Többet látni »
1992
Nincs leírás.
Új!!: Szentgotthárd és 1992 · Többet látni »
1996
Nincs leírás.
Új!!: Szentgotthárd és 1996 · Többet látni »
20. század
14px Évtizedek: 1900-as évek 1910-es évek 1920-as évek 1930-as évek 1940-es évek 1950-es évek 1960-as évek 1970-es évek 1980-as évek 1990-es évek Buzz Aldrin a Holdon (Apollo–11, 1969) A 20.
Új!!: Szentgotthárd és 20. század · Többet látni »
2004
* A technológia nemzetközi éve.
Új!!: Szentgotthárd és 2004 · Többet látni »
2008
----.
Új!!: Szentgotthárd és 2008 · Többet látni »
2012
---- 2012 (MMXII) első napja vasárnapra esett a Gergely-naptár szerint.
Új!!: Szentgotthárd és 2012 · Többet látni »
2013
---- 2013 (MMXIII) első napja keddre esett a Gergely-naptár szerint.
Új!!: Szentgotthárd és 2013 · Többet látni »
2021
---- 2020-hoz hasonlóan 2021 eseményeire is nagy befolyással volt a Covid19-pandémia, a fertőzöttek száma átlépte a 200 milliót és a halálos áldozatainak száma világszerte eléri a 3 milliót, de ebben az évben kezdődött meg szélesebb körben a vakcinák terjesztése.
Új!!: Szentgotthárd és 2021 · Többet látni »
7454-es mellékút (Magyarország)
A 7454-es számú mellékút egy 28 kilométer hosszú, négy számjegyű országos közút Vas vármegye legnyugatibb részén.
Új!!: Szentgotthárd és 7454-es mellékút (Magyarország) · Többet látni »
7455-ös mellékút (Magyarország)
A 7455-ös számú mellékút egy bő 17 kilométer hosszú, négy számjegyű országos közút Vas vármegye nyugati szélén.
Új!!: Szentgotthárd és 7455-ös mellékút (Magyarország) · Többet látni »
7456-os mellékút (Magyarország)
A 7456-os számú mellékút egy közel 8 kilométer hosszú, négy számjegyű országos közút Vas vármegye és az Őrség legnyugatibb szélén; közvetlenül az országhatár mellett fekvő településeket köt össze és teremt számukra kapcsolatokat más, forgalmasabb utak irányába.
Új!!: Szentgotthárd és 7456-os mellékút (Magyarország) · Többet látni »
7457-es mellékút (Magyarország)
A 7457-es számú mellékút egy bő 6 kilométer hosszú, négy számjegyű országos közút Vas vármegye és az Őrség legnyugatibb szélén; közvetlenül az országhatár mellett fekvő településeket köt össze és teremt számukra kapcsolatokat más, forgalmasabb utak irányába.
Új!!: Szentgotthárd és 7457-es mellékút (Magyarország) · Többet látni »
7458-as mellékút (Magyarország)
A 7458-as számú mellékút egy bő 10 kilométer hosszú, négy számjegyű országos közút Vas vármegye és az Őrség legnyugatibb szélén; közvetlenül az országhatár mellett fekvő településeket köt össze és teremt számukra kapcsolatokat más, forgalmasabb utak irányába.
Új!!: Szentgotthárd és 7458-as mellékút (Magyarország) · Többet látni »
7459-es mellékút (Magyarország)
A 7459-as számú mellékút egy bő három kilométer hosszú, négy számjegyű országos közút Vas vármegye legnyugatibb részén.
Új!!: Szentgotthárd és 7459-es mellékút (Magyarország) · Többet látni »
8-as főút (Magyarország)
A főút Márkót elkerülő szakasza. A 8-as számú főút Magyarország nyolc, egyszámjegyű főútvonalának egyike.
Új!!: Szentgotthárd és 8-as főút (Magyarország) · Többet látni »
