Gyorsabb hozzáférés, mint a böngésző!
45 kapcsolatok: Acacia raddiana, Újszövetség, Az ókori Izrael törzsei, Az izraelita honfoglalás, Áldozat (vallás), Áron (Biblia), Üdvösség, Bűn, Biblia, Dávid zsidó király, Frigyláda, Héber Biblia, Héber nyelv, Isten, Istentisztelet, Jézus, Jeruzsálem, Jeruzsálemi templom, JHVH, Jom kippur, Károlyi-biblia, Kereszténység, Keresztség, Kerub, Krisztus, Léviták, Mózes ötödik könyve, Mózes harmadik könyve, Mózes második könyve, Mózes negyedik könyve, Megváltás, Menóra, Oltár, Péter apostol, Salamon temploma, Salamon zsidó király, Sínai-hegy, Siló (település), Szent Lélek, Szentély, Szentek szentje, Tízparancsolat, Tóra, Tömjén, Vachellia.
Acacia raddiana
#ÁTIRÁNYÍTÁS Palesztin akácia.
Új!!: Szent sátor és Acacia raddiana · Többet látni »
Újszövetség
Szent Biblia a "Könyvek Könyve", "Scriptura Sacra", "Isten Igéje" Az Újszövetség vagy Újtestamentum a keresztény bibliai kánon második része.
Új!!: Szent sátor és Újszövetség · Többet látni »
Az ókori Izrael törzsei
Izráel törzsei, vagyis a 12 törzs az Ószövetségben, Mózes könyveinek leírása alapján Jákob 12 fiának leszármazottaiból formálódtak.
Új!!: Szent sátor és Az ókori Izrael törzsei · Többet látni »
Az izraelita honfoglalás
#ÁTIRÁNYÍTÁS Izraelita honfoglalás.
Új!!: Szent sátor és Az izraelita honfoglalás · Többet látni »
Áldozat (vallás)
accessdate.
Új!!: Szent sátor és Áldozat (vallás) · Többet látni »
Áron (Biblia)
Áron bibliai személy, Mózes testvére, akivel együtt Jákob fiának, Lévinek a dédunokája volt.
Új!!: Szent sátor és Áron (Biblia) · Többet látni »
Üdvösség
Az üdvösség (latin salvatio, salus; görög szōtēria; héber יָשַׁע jāsā) vagy másképp: üdvözülés, megszabadulás, megmenekülés; Az üdvösség alatt leggyakrabban az örök élet és örök boldogság állapotát értik, amelyre a hívő vagy spirituális törekvő vágyik.
Új!!: Szent sátor és Üdvösség · Többet látni »
Bűn
A bűn filozófiai-erkölcsi fogalom, amely valamely erkölcsi előírás megszegését („a bűn elkövetése”) vagy az erkölcsi előírás megszegésével felálló állapotot („a bűnben élés”) jelöli, gyakran vallásos szövegkörnyezetben használt.
Új!!: Szent sátor és Bűn · Többet látni »
Biblia
Az 1330 körül kézzel írt és festett Nekcsei-biblia, Hertul mester miniatúráival, amelyen a Világ teremtésének bibliai szövegét illusztrálta. A Genesis leírásához helyezett, mindkét hasáb felett megismételt címer, melyet angyalok tartanak, a biblia tulajdonosának jelzésére szolgált. A Nekcsei címer kétszer feketével vágott ezüstszínű pajzsot ábrázol a felső azúrkék mezőben Gutenberg, 15. század) A Biblia (amely a koiné görög βιβλίον, azaz tekercs szóból származik) azoknak az írásoknak a gyűjteménye, amelyeket a zsidóság és a keresztények nagy része Istentől sugalmazottnak, szentnek fogad el, a hit és az erkölcs területén általános mércének tekint.
Új!!: Szent sátor és Biblia · Többet látni »
Dávid zsidó király
Dávid (Dāwîḏ, Kr. e. 1040 k. – Kr. e. 970) Izrael második királya volt kb. Kr. e. 1010-től Kr. e. 970-ig. Történetét az Ószövetségben találhatjuk meg, Sámuel próféta könyveiben. A Bibliában több zsoltárt tulajdonítanak neki. Dávid király volt az, aki az időszámításunk előtti első millennium fordulóján elhódította Jeruzsálemet a terület őslakosaitól, a jebuzitáktól. A fellegvár alatt, a Moáb-hegyen, közel ahhoz a helyhez, amelyet Isten Izsák feláldozásához Ábrahám számára kiválasztott, volt egy szérűskert, amelyet a jebuzita Arauna birtokolt. Az Úr parancsára Dávid király megvette ezt a földet, hogy ott templomot építsen a frigyláda számára. Dávid csupán az előkészületeket tette meg a templom felépítéséhez, amelyet Kr.e. 950 körül végül fia, Salamon valósított meg. 1993 júliusában Tell el-Kádiban (az ókori Dán) egy Kr. e. 9. századból származó sztélé-töredéket találtak, amely arról lett híres, hogy megemlíti „Dávid házát” (dinasztiáját). A Biblián kívül ez az egyetlen forrás, amely megerősíti Dávid király egykori létezését.
Új!!: Szent sátor és Dávid zsidó király · Többet látni »
Frigyláda
A frigyláda egy francia katedrális domborművén, Cathédrale Sainte-Marie, Auch, Franciaország ''Acacia seyal'', feltételezések szerint a bibliai sittim-fa A szent ládát mindig letakarva szállították a papok James Tissot: ''Mózes és Józsué a frigyládával'' A frigyláda (héberül אָרוֹן הָבְּרִית, Ārōn Hāb’rīt) az a szent láda, melyet az Ószövetség elbeszélése szerint Mózes a pusztában készített.
Új!!: Szent sátor és Frigyláda · Többet látni »
Héber Biblia
A héber Biblia vagy Tanakh (keresztény szóhasználatban retronim elnevezéssel gyakran: Ószövetség vagy Ótestamentum) a zsidóság szent könyve.
Új!!: Szent sátor és Héber Biblia · Többet látni »
Héber nyelv
A héber nyelv (héberül: ivrit) (melyet köznapi és hagyományos kifejezéssel zsidó nyelvnek is neveznek) az afroázsiai nyelvcsalád sémi ágába tartozó nyelv, Izrael Állam hivatalos nyelve, amelyet a 19/20. századi nyelvújítás tett alkalmassá a modern használatra.
Új!!: Szent sátor és Héber nyelv · Többet látni »
Isten
Isten fogalma a monoteista hívők szerint azon természetfeletti lényt jelenti, aki a világegyetemet teremtette, és/vagy annak működését, történéseit irányítja vagy ellenőrzi.
Új!!: Szent sátor és Isten · Többet látni »
Istentisztelet
Az istentisztelet Isten vagy valamely istenség tiszteletére, imádatára irányuló ceremónia.
Új!!: Szent sátor és Istentisztelet · Többet látni »
Jézus
Názáreti Jézus vagy Jézus Krisztus, gyakran csak Jézus vagy Krisztus (Yēšūaʿ; Betlehem, i. e. 7 körül – Jeruzsálem, i. sz. 33 körül) a kereszténység központi alakja, a világtörténelem egyik legismertebb és legnagyobb hatású személye.
Új!!: Szent sátor és Jézus · Többet látni »
Jeruzsálem
Jeruzsálem (bibliai héber: ירושלם; Hieruszalém/Hieroszolüma) város a Közel-Keleten, a Júdeai-hegység egy fennsíkján a Földközi-tenger és a Holt-tenger között.
Új!!: Szent sátor és Jeruzsálem · Többet látni »
Jeruzsálemi templom
A jeruzsálemi templom az az épületegyüttes, mely az ókori Izrael vallási központját jelentette Jeruzsálemben.
Új!!: Szent sátor és Jeruzsálemi templom · Többet látni »
JHVH
'''JHVH''' A JHVH (vagy YHWH), azaz az úgynevezett tetragrammaton (görögül τετραγράμματον – (a) négy betű) a négybetűs héber Istennév, Izrael Istenének az Ószövetségben található neve.
Új!!: Szent sátor és JHVH · Többet látni »
Jom kippur
A zsidó naptár szerint.
Új!!: Szent sátor és Jom kippur · Többet látni »
Károlyi-biblia
A Károlyi-biblia (protestáns gyakorlatban: Károli-Biblia) vagy vizsolyi Biblia a legrégibb fennmaradt (és ma is használt) teljes, magyar nyelvre lefordított Biblia.
Új!!: Szent sátor és Károlyi-biblia · Többet látni »
Kereszténység
A kereszténység (a magyarországi protestáns hívők szóhasználatában gyakran keresztyénség) egyistenhívőThe Catholic Encyclopedia, Volume IX,; William F. Albright, From the Stone Age to Christianity; H. Richard Niebuhr; About.com,; Jonathan Kirsch, God Against the Gods; Linda Woodhead, An Introduction to Christianity; The Columbia Electronic Encyclopedia; The New Dictionary of Cultural Literacy,; New Dictionary of Theology,, p. 496-99; David Vincent Meconi, "Pagan Monotheism in Late Antiquity" in Journal of Early Christian Studies, p. 111–12 vallás, amelynek középpontjában Jézus Krisztus élete, halála, feltámadása és tanításai állnak, ahogy az az Újszövetségben szerepel, illetve ahogyan azt az egyes felekezetek magyarázzák. Több mint kétmilliárd hívőjével a legelterjedtebb világvallás. A zsidó és iszlám vallással együtt az ábrahámi vallásokhoz tartozik. A kereszténység az Ószövetségen, valamint Keresztelő Jánosnak, Jézus Krisztusnak és első követőiknek az Újszövetségben leírt életén és tanításaikon alapul. A keresztények egyistenhívőknek vallják magukat, és néhány felekezet kivételével azt is vallják, hogy az Egy Isten a Szentháromságot alkotó három személyben (hiposztázis) (Atya, Fiú és Szentlélek), mint az Isten szétválaszthatatlan lényegében (ouszia) létezik. Hitük szerint Jézus az ószövetségi próféciák által megjövendölt Messiás (Felkent), más néven Krisztus, az emberiség megváltója a kárhozattól. Jézust a többségi keresztény hit Isten fiának, megváltóként emberré lett Istennek tartja, aki Isten és ember egy személyben, keveredés nélkül. A kereszténység számos, kultúránként változó vallásgyakorlatból és sok, egymástól kissé eltérő hitet valló felekezetből tevődik össze. Az elmúlt két évezredben kialakult felekezetek több fő ágazatba: ókeleti, ortodox, katolikus, protestáns és Szentháromság-tagadó csoportokra különíthetők el.
Új!!: Szent sátor és Kereszténység · Többet látni »
Keresztség
Piero della Francesca: Keresztelő János megkereszteli Jézust A keresztség a kereszténységben gyakorolt szertartás, mely általában víz általi rituális megtisztulást jelent.
Új!!: Szent sátor és Keresztség · Többet látni »
Kerub
ortodox ikonográfiában A kerubok (héber: כְּרוּב kərūv, t.sz. כְּרוּבִים kərūvîm) az ábrahámi vallások alapján mennyei lények; a zsidó apologetikában azok rendjében is a legmagasabban állnak.
Új!!: Szent sátor és Kerub · Többet látni »
Krisztus
#ÁTIRÁNYÍTÁS Jézus.
Új!!: Szent sátor és Krisztus · Többet látni »
Léviták
A zsidó hagyományban a léviták (לֵוִי) a tizenkét zsidó törzs egyike, Lévinek, Jákob fiának utódai.
Új!!: Szent sátor és Léviták · Többet látni »
Mózes ötödik könyve
Mózes ötödik könyve az Ószövetség egyik könyve, amelyet Második Törvénykönyvnek is neveznek, rendszerezi és alkalmazza mindazokat a törvényeket, amiket Mózes második, harmadik és negyedik könyve tartalmaz.
Új!!: Szent sátor és Mózes ötödik könyve · Többet látni »
Mózes harmadik könyve
Mózes harmadik könyve ószövetségi protokanonikus könyv.
Új!!: Szent sátor és Mózes harmadik könyve · Többet látni »
Mózes második könyve
Mózes második könyve, más néven A kivonulás könyve – héberül: Sémót vagy Semót/Smót („Nevek”), askenázi: Smajsz; jiddis: Smojsz; („Kivonulás”) – a zsidó vallásban a Tóra, a kereszténységben pedig az Ószövetség, azon belül a Pentateuchus második könyve.
Új!!: Szent sátor és Mózes második könyve · Többet látni »
Mózes negyedik könyve
Mózes negyedik könyve vagy más néven „A Számok könyve” az Ószövetség egy protokanonikus könyve.
Új!!: Szent sátor és Mózes negyedik könyve · Többet látni »
Megváltás
A megváltás (latin redemptio, görög apolytrosis, apolütrószisz; jelentése: megvásárlás, kiváltás, visszavásárlás) elsősorban az ábrahámi vallásokban használt fogalom, de a többi világvallásban is megtalálható.
Új!!: Szent sátor és Megváltás · Többet látni »
Menóra
Jarmulke és menóra a Harry S. Truman-gyűjteményből (A jarmulke vagy kipa az ortodox zsidó férfiak által hordott kis fejtakaró, sapka) A zsidóság egyik legrégebbi jelképe, a menóra egy hétágú gyertyatartó, amely a Mózes által látott égő csipkebokrot szimbolizálja.
Új!!: Szent sátor és Menóra · Többet látni »
Oltár
Az oltár az ókor és középkor népeinél általában az áldozati kultusz helye, bizonyos keresztény egyházakban, így a katolikus egyházban a mise szertartásaira, kőből épült, asztalszerű emelvény.
Új!!: Szent sátor és Oltár · Többet látni »
Péter apostol
Péter apostol vagy katolikus nevén Szent Péter (Kr. e. 1 ?– 65/67 körül) Jézus tizenkét apostolának egyike és a katolikusok szerint a korai egyház első vezetője.
Új!!: Szent sátor és Péter apostol · Többet látni »
Salamon temploma
Christiaan van Adrichem ábrázolása a templomról 1584-ből Salamon temploma más nevein az Első Templom vagy Első Szentély (héber: בֵּית-הַמִּקְדָּשׁ הָרִאשׁוֹן) Jeruzsálem temploma volt, amelyről úgy tartják, hogy az i. e. 10.
Új!!: Szent sátor és Salamon temploma · Többet látni »
Salamon zsidó király
Salamon találkozik Sába királynőjével, Piero della Francesca festménye Salamon király (Jeruzsálem, i. e. 1000 körül – Jeruzsálem, i. e. 931 körül) a Héber Biblia szerint az ókori Izrael uralkodója és Dávid király fia.
Új!!: Szent sátor és Salamon zsidó király · Többet látni »
Sínai-hegy
A Sínai-hegy vagy Szináj (arabul, héberül הר סיני) vagy Hóreb, amelyet Mózes-hegynek is neveznek (Jabal Mūsā, Dzsebel Múszá), a mai Egyiptomhoz tartozó Sínai-félsziget déli részén található hegycsoport.
Új!!: Szent sátor és Sínai-hegy · Többet látni »
Siló (település)
Siló (héberül: שִׁלֹה, שילה) zsidó település Ciszjordániában.
Új!!: Szent sátor és Siló (település) · Többet látni »
Szent Lélek
#ÁTIRÁNYÍTÁS Szentlélek.
Új!!: Szent sátor és Szent Lélek · Többet látni »
Szentély
A szentély eredeti értelemben egy vallási szent hely, tágabb értelemben menedék.
Új!!: Szent sátor és Szentély · Többet látni »
Szentek szentje
A szentek szentje (tiberiasi héber nyelven: קֹדֶשׁ הַקֳּדָשִׁים) az ókori zsidóknál a szent sátor és a jeruzsálemi templom legbelsőbb szentélye volt.
Új!!: Szent sátor és Szentek szentje · Többet látni »
Tízparancsolat
A tízparancsolat (héberül: עֲשֶׂרֶת הַדִּיבְרוֹת ă`szeret haddivrót) a judaizmus és a kereszténység alapját képező legfontosabb vallási és erkölcsi parancsolatokat tartalmazza, amelyet a Biblia szerint Jahve (Isten) adott Mózesnek a Sínai hegyén, 40 napos böjtje után, két kőtáblára írva.
Új!!: Szent sátor és Tízparancsolat · Többet látni »
Tóra
230px A Tóra (Tórá, Torá, ask: Tajró / Tajre, jiddis kiejtéssel tojre), vagy más néven a Mózesi könyvek vagy Pentateuchus a Biblia ótestamentumi részének első öt könyve, amelyet a zsidó és a keresztény hagyomány kevés kivételtől eltekintve Mózesnek tulajdonított, és amelyet a konzervatív bibliamagyarázat lényegét tekintve ma is Mózestől származtat.
Új!!: Szent sátor és Tóra · Többet látni »
Tömjén
Jemeni tömjén A tömjén a fűszerszagúak rendjébe, a balzsamfafélék családjába tartozó, Északkelet-Afrikában és Délnyugati Ázsiában honos egyes tömjénfafajok (Boswellia spp.), a Boswellia sacra és (szinonim neve vagy külön faj) B. carteri kérgéből kivont – főként templomokban – füstölőszerül használt mézgás gyanta.
Új!!: Szent sátor és Tömjén · Többet látni »
Vachellia
A Vachellia a hüvelyesek (Fabales) rendjébe, ezen belül a pillangósvirágúak (Fabaceae) családjába és a mimózaformák (Mimosoideae) alcsaládjába tartozó nemzetség.
Új!!: Szent sátor és Vachellia · Többet látni »
