Logo
Uniópédia
Kommunikáció
Szerezd meg: Google Play
Új! Töltse Uniópédia az Android™ készülék!
Ingyenes
Gyorsabb hozzáférés, mint a böngésző!
 

Szamoszi Arisztarkhosz

Index Szamoszi Arisztarkhosz

Számoszi Arisztarkhosz (Számosz, i. e. 310 körül – Alexandria, i. e. 230 körül) Hellászban, majd Egyiptomban alkotó filozófus, matematikus és csillagász, a heliocentrikus világkép első megfogalmazója.

32 kapcsolatok: A fizika kultúrtörténete (könyv), Alexandria (Egyiptom), Alexandriai Hüpatia, Arisztarkhosz-kráter, Arisztotelész, Arkhimédész, Arthur Koestler, Ókori görög irodalom, Becsapódási kráter, Csillagászat, Egyiptom, Eratoszthenész Pentatlosz, Föld, Filozófia, Háromszögelés, Heliocentrikus világkép, Hold, I. e. 230, I. e. 310, Kereszténység, Klazomenai Anaxagorasz, Kopernikusz, Kvadratúra (csillagászat), Lampszakoszi Sztratón, Matematika, Nap, Napfogyatkozás, Pontoszi Hérakleidész, Simon Singh, Simonyi Károly, Számosz, Trigonometria.

A fizika kultúrtörténete (könyv)

Simonyi Károlynak A fizika kultúrtörténete című könyve nemcsak a fizikusok és fizikatanárok között ismert.

Új!!: Szamoszi Arisztarkhosz és A fizika kultúrtörténete (könyv) · Többet látni »

Alexandria (Egyiptom)

Alexandria (görögül Αλεξάνδρεια – Alexandríja, koptul Ⲁⲗⲉⲝⲁⲛⲇⲣⲓⲁ, Ⲣⲁⲕⲟⲧⲉ – Alexandria, Rakote, arabul الإسكندرية – el-Iszkanderíjjah) egyiptomi nagyváros a Földközi-tenger partján, a Nílus deltatorkolatában, Kairótól 208 km-re északnyugatra.

Új!!: Szamoszi Arisztarkhosz és Alexandria (Egyiptom) · Többet látni »

Alexandriai Hüpatia

Alexandriai Hüpatia (Alexandria, 355 – Alexandria, 415. március) egyiptomi hellenisztikus filozófus, matematikus és csillagász, az ókori világ egyik kimagasló egyénisége, a történelem egyik első ismert női polihisztora, a matematikus Alexandriai Theón leánya.

Új!!: Szamoszi Arisztarkhosz és Alexandriai Hüpatia · Többet látni »

Arisztarkhosz-kráter

Az Arisztarkhosz-kráter holdi becsapódási kráter, amely a Hold északnyugati részén, a Föld felé néző oldalon található.

Új!!: Szamoszi Arisztarkhosz és Arisztarkhosz-kráter · Többet látni »

Arisztotelész

Arisztotelész (ógörögül); (Sztageira, Kr. e. 384 – Khalkisz, Kr. e. 322. március 7.) görög tudós és filozófus, a modern európai tudomány atyja és előfutára.

Új!!: Szamoszi Arisztarkhosz és Arisztotelész · Többet látni »

Arkhimédész

bélyegkép Arkhimédész (ógörögül: Αρχιμήδης), (Szürakuszai, Kr. e. 287 k. – Szürakuszai, Kr. e. 212) ókori szicíliai görög természettudós, matematikus, mérnök, fizikus, csillagász, filozófus.

Új!!: Szamoszi Arisztarkhosz és Arkhimédész · Többet látni »

Arthur Koestler

Arthur Koestler, született: Kestler Artur, (Budapest, Terézváros, 1905. szeptember 5. – London, 1983. március 1.) magyar-brit regény- és újságíró, társadalomfilozófus.

Új!!: Szamoszi Arisztarkhosz és Arthur Koestler · Többet látni »

Ókori görög irodalom

Töredékek Hésziodosz műveiből ''(Papyrus Oxyrhynchus)'' Ókori görög irodalom név alatt tartják számon az ókor (hagyományosan Kr. e. 3000 körül – Kr. u. 476) során a mai Görögország, illetve az azon kívül eső területeken ógörög nyelven keletkezett irodalmi alkotások (szépirodalmi, irodalomtudományi, nyelvészeti, történeti, filozófiai, földrajzi, matematikai, csillagászati, orvostudományi, és szónoki művek) összességét.

Új!!: Szamoszi Arisztarkhosz és Ókori görög irodalom · Többet látni »

Becsapódási kráter

archivedate.

Új!!: Szamoszi Arisztarkhosz és Becsapódási kráter · Többet látni »

Csillagászat

A Hubble űrtávcső A csillagászat vagy latinosan asztronómia az emberiség egyik legrégebbi tudományága.

Új!!: Szamoszi Arisztarkhosz és Csillagászat · Többet látni »

Egyiptom

Egyiptom (arabul: مصر,, Miszr; egyiptomi arab ejtéssel:, Maszr), hivatalosan Egyiptomi Arab Köztársaság (arabul: جمهورية مصر العربية) transzkontinentális ország, területének nagyobbik része Észak-Afrikában, kisebb része Délnyugat-Ázsiában található.

Új!!: Szamoszi Arisztarkhosz és Egyiptom · Többet látni »

Eratoszthenész Pentatlosz

Kürénéi Eratoszthenész (görögül: Ἐρατοσθένης) (Küréné, i. e. 276 – Alexandria, i. e. 194) egyiptomi hellenisztikus matematikus, földrajztudós, csillagász, filozófus, költő, zenész.

Új!!: Szamoszi Arisztarkhosz és Eratoszthenész Pentatlosz · Többet látni »

Föld

A Föld a Naptól számított harmadik bolygó a Naprendszerben, ahol a legnagyobb átmérőjű, tömegű és sűrűségű Föld-típusú bolygó.

Új!!: Szamoszi Arisztarkhosz és Föld · Többet látni »

Filozófia

Raffaello: ''Az athéni iskola'' (1509. Vatikán, Stanza della Segnatura) 20 neves ókori filozófus (J. W. Cook metszete, 1825) A filozófia, régebben magyarítva bölcselet a világegyetem, a természet, az élet okával és céljával, a történelemben érvényesülő rendezőelvvel, a tudás és megismerés lehetőségével, a szépség, művészet és nyelv mibenlétével, a jogi-politikai normák természetével, a cselekedetek helyes vagy helytelen mivoltával, Isten és a transzcendencia létével foglalkozó tudományág.

Új!!: Szamoszi Arisztarkhosz és Filozófia · Többet látni »

Háromszögelés

A hajó távolságának meghatározása háromszögelésselA két mérési pont távolsága ''l''. A mérési pontokban szögmérővel megállapítják az α és β szögeket. Ezek alapján méretarányos szerkesztéssel, vagy középiskolai trigonometriai számításokkal a hajó pontos helyzete megállapítható A háromszögelés (lat. triangulatio) egy trigonometriai, geometriai művelet, amellyel egy háromszög két csúcsának koordinátáit, valamint a belső szögeket ismerve meghatározhatóak a harmadik csúcs koordinátái.

Új!!: Szamoszi Arisztarkhosz és Háromszögelés · Többet látni »

Heliocentrikus világkép

Heliocentrikus világkép Andreas Cellarius Harmonia Macrocosmica c. művében, 1708 A heliocentrikus világkép (görög Ηλιος vagyis Helios, Nap) szerint a Nap a Világmindenség közepe.

Új!!: Szamoszi Arisztarkhosz és Heliocentrikus világkép · Többet látni »

Hold

A Hold a Föld egyetlen holdja, a Naprendszer egyik óriásholdja.

Új!!: Szamoszi Arisztarkhosz és Hold · Többet látni »

I. e. 230

Nincs leírás.

Új!!: Szamoszi Arisztarkhosz és I. e. 230 · Többet látni »

I. e. 310

Nincs leírás.

Új!!: Szamoszi Arisztarkhosz és I. e. 310 · Többet látni »

Kereszténység

A kereszténység (a magyarországi protestáns hívők szóhasználatában gyakran keresztyénség) egyistenhívőThe Catholic Encyclopedia, Volume IX,; William F. Albright, From the Stone Age to Christianity; H. Richard Niebuhr; About.com,; Jonathan Kirsch, God Against the Gods; Linda Woodhead, An Introduction to Christianity; The Columbia Electronic Encyclopedia; The New Dictionary of Cultural Literacy,; New Dictionary of Theology,, p. 496-99; David Vincent Meconi, "Pagan Monotheism in Late Antiquity" in Journal of Early Christian Studies, p. 111–12 vallás, amelynek középpontjában Jézus Krisztus élete, halála, feltámadása és tanításai állnak, ahogy az az Újszövetségben szerepel, illetve ahogyan azt az egyes felekezetek magyarázzák. Több mint kétmilliárd hívőjével a legelterjedtebb világvallás. A zsidó és iszlám vallással együtt az ábrahámi vallásokhoz tartozik. A kereszténység az Ószövetségen, valamint Keresztelő Jánosnak, Jézus Krisztusnak és első követőiknek az Újszövetségben leírt életén és tanításaikon alapul. A keresztények egyistenhívőknek vallják magukat, és néhány felekezet kivételével azt is vallják, hogy az Egy Isten a Szentháromságot alkotó három személyben (hiposztázis) (Atya, Fiú és Szentlélek), mint az Isten szétválaszthatatlan lényegében (ouszia) létezik. Hitük szerint Jézus az ószövetségi próféciák által megjövendölt Messiás (Felkent), más néven Krisztus, az emberiség megváltója a kárhozattól. Jézust a többségi keresztény hit Isten fiának, megváltóként emberré lett Istennek tartja, aki Isten és ember egy személyben, keveredés nélkül. A kereszténység számos, kultúránként változó vallásgyakorlatból és sok, egymástól kissé eltérő hitet valló felekezetből tevődik össze. Az elmúlt két évezredben kialakult felekezetek több fő ágazatba: ókeleti, ortodox, katolikus, protestáns és Szentháromság-tagadó csoportokra különíthetők el.

Új!!: Szamoszi Arisztarkhosz és Kereszténység · Többet látni »

Klazomenai Anaxagorasz

Klazomenai Anaxagorasz (görögül Αναξαγόρας), (i. e. 500/497 körül – i. e. 428/427 körül) preszókratikus gondolkodó, csillagász.

Új!!: Szamoszi Arisztarkhosz és Klazomenai Anaxagorasz · Többet látni »

Kopernikusz

Kopernikusz (gyakran Nikolausz Kopernikusz), (Toruń, 1473. február 19. – Frombork, 1543. május 24.) lengyel csillagász.

Új!!: Szamoszi Arisztarkhosz és Kopernikusz · Többet látni »

Kvadratúra (csillagászat)

A keleti és nyugati kvadratúra szemléltetése A kvadratúra a csillagászatban a Nap, a Föld és egy égitest (többnyire bolygó vagy a Hold) olyan helyzete, amikor a Nap és a harmadik test közötti szög (az elongáció) a Földről nézve az ekliptika síkjában éppen 90°.

Új!!: Szamoszi Arisztarkhosz és Kvadratúra (csillagászat) · Többet látni »

Lampszakoszi Sztratón

Lampszakoszi Sztratón, (Lampszakosz, i. e. 335 körül – Athén, i. e. 269 körül) ókori görög peripatetikus filozófus.

Új!!: Szamoszi Arisztarkhosz és Lampszakoszi Sztratón · Többet látni »

Matematika

Pszeudoszféra Marosvásárhelyen, a Bolyai téren Euklidész: ''Elemek'' c. híres geometria-tankönyvéhez (Franciaország, XIV. szd. első évtizedei) A matematika tárgyát és módszereit tekintve, sajátos tudomány, mely részben a többi tudomány által vizsgált, részben pedig a matematika „belső” fejlődéséből adódóan létrejött (felfedezett, ill. feltalált) rendszereket, struktúrákat, azok absztrakt, közösen meglévő tulajdonságait vizsgálja.

Új!!: Szamoszi Arisztarkhosz és Matematika · Többet látni »

Nap

A Nap a Naprendszer központi csillaga.

Új!!: Szamoszi Arisztarkhosz és Nap · Többet látni »

Napfogyatkozás

Az 1999-es teljes napfogyatkozás Teljes napfogyatkozás 2009. július 22. Banglades Teljes napfogyatkozás 1919. május 29-én, animáció A napfogyatkozás csillagászati jelenség, amelynek során a Hold a megfigyelő számára részben vagy egészen eltakarja a Napot.

Új!!: Szamoszi Arisztarkhosz és Napfogyatkozás · Többet látni »

Pontoszi Hérakleidész

Pontoszi Hérakleidész (Hérakleia, ma Eregli, Törökország, kb. i. e. 390 – i. e. 322, Athén) görög filozófus, grammatikus.

Új!!: Szamoszi Arisztarkhosz és Pontoszi Hérakleidész · Többet látni »

Simon Singh

Simon Lehna Singh MBE brit népszerű tudományos szerző, elméleti és részecskefizikus.

Új!!: Szamoszi Arisztarkhosz és Simon Singh · Többet látni »

Simonyi Károly

Simonyi Károly sírja a Farkasréti Temetőben Simonyi Károly (Egyházasfalu, 1916. október 18. – Budapest, 2001. október 9.) mérnök, fizikus, kiemelkedő tudós-tanár.

Új!!: Szamoszi Arisztarkhosz és Simonyi Károly · Többet látni »

Számosz

Számosz (görög írással Σάμος) sziget az Égei-tenger keleti részén, Görögország területén, közel a török szárazföldhöz.

Új!!: Szamoszi Arisztarkhosz és Számosz · Többet látni »

Trigonometria

A trigonometria (az ógörög τρίγωνος / trigonosz – "háromszög", és μέτρον / metron – "mérés" szavakból) a matematika egy ága, mely a geometriában a háromszögek oldalai és szögei közötti összefüggésekkel, az analízisben az őket leíró trigonometrikus függvényekkel foglalkozik.

Új!!: Szamoszi Arisztarkhosz és Trigonometria · Többet látni »

KimenőBeérkező
Hé! Mi vagyunk a Facebook-on most! »