Logo
Uniópédia
Kommunikáció
Szerezd meg: Google Play
Új! Töltse Uniópédia az Android™ készülék!
Letöltés
Gyorsabb hozzáférés, mint a böngésző!
 

Stefánia út

Index Stefánia út

A Stefánia út Budapest XIV. kerületének egyik főútvonala.

71 kapcsolatok: A magyar labdarúgó-válogatott 2019. november 15-i mérkőzése, Ajtósi Dürer sor, Atzél Béla, Bajor Gizi, Baksay Árpád, Bálint Zoltán (építész), Békeffi István, Botka Imre (gépészmérnök), Budapest, Budapest Sportcsarnok, Budapest VII. kerülete, Budapest XIV. kerülete, Csákányi László, Dávid Károly, Egressy út, Európai Unió, Feleki Kamill, Generál, Gilyén Jenő, Habsburg–Lotaringiai Rudolf osztrák–magyar trónörökös, Hajnal Anna, Hallama Erzsébet, Hauszmann Sándor, Hősök tere, Hungária körút, International Council on Monuments and Sites, Istvánmező, Jámbor Lajos (építész), József Attila-díj, Keszi Imre, Kisfaludi Strobl Zsigmond, Kliment Jefremovics Vorosilov, Kossuth-díj, Lajtai Lajos, Lechner Ödön, Ligeti Miklós, Magyar Állami Földtani Intézet, Magyar Honvédség, Magyar labdarúgó-válogatott, Magyar Néphadsereg, Magyar Posta Zrt., Magyarország, Második világháború, Meinig Artúr, Olof Palme, Papp László (ökölvívó), Papp László Budapest Sportaréna, Paudits Béla, Pártos Gyula (építész), Puskás Aréna, ..., Puskás Ferenc (labdarúgó), Puskás Ferenc Stadion, Rátonyi Róbert (színművész), Semsey Andor, Stefánia belga királyi hercegnő, Stefánia Palota, Stefánia Palota és Honvéd Kulturális Központ, Szecesszió, Szenes Iván, Szent István Egyetem, SZIE Ybl Miklós Építéstudományi Kar, Szolnoki Tibor, Török Bódog, Törzs Jenő, Thököly út, Toroczkai Wigand Ede, Uruguayi labdarúgó-válogatott, Zala György (szobrász), 1990-es évek, 75-ös trolibusz (Budapest), 77-es trolibusz (Budapest). Bővíteni index (21 több) »

A magyar labdarúgó-válogatott 2019. november 15-i mérkőzése

A magyar labdarúgó-válogatott barátságos találkozója Uruguay ellen, 2019.

Új!!: Stefánia út és A magyar labdarúgó-válogatott 2019. november 15-i mérkőzése · Többet látni »

Ajtósi Dürer sor

Az Ajtósi Dürer sor Budapest XIV. kerületében a Dózsa György út és a körvasút (Francia utca) között húzódik, keresztezve a Hungária körutat is.

Új!!: Stefánia út és Ajtósi Dürer sor · Többet látni »

Atzél Béla

Báró borosjenői Atzél Béla Antal József (Borosjenő, 1850. október 31. – Budapest, 1900. március 29.) neves utazó, földbirtokos, képviselőházi tag, az országos kaszinó igazgatója.

Új!!: Stefánia út és Atzél Béla · Többet látni »

Bajor Gizi

Bajor Gizi, született Beyer, később Bayor Gizella (Budapest, VII. kerület 1893. május 19. – Budapest, 1951. február 12.) Kossuth-díjas magyar színművész, kiváló művész, a Nemzeti Színház örökös tagja.

Új!!: Stefánia út és Bajor Gizi · Többet látni »

Baksay Árpád

Baksay Árpád (Jászfelsőszentgyörgy, 1927. szeptember 15. – Budapest, 2001. október 20.) magyar színész, operaénekes, tenorista.

Új!!: Stefánia út és Baksay Árpád · Többet látni »

Bálint Zoltán (építész)

Bálint Zoltán, születési nevén Bleyer Zoltán (Nagyvárad, 1871. március 6. – Budapest, 1939. január 17.) magyar építész, Bálint Rezső neurológus és Bálint Imre testvére, Bálint András színművész nagyapja.

Új!!: Stefánia út és Bálint Zoltán (építész) · Többet látni »

Békeffi István

Békeffi István Miklós (Szeged, 1901. augusztus 31. – Budapest, 1977. június 9.) kétszeres József Attila-díjas magyar színműíró, kabarészerző, Békeffi László konferanszié unokaöccse.

Új!!: Stefánia út és Békeffi István · Többet látni »

Botka Imre (gépészmérnök)

Botka Imre (Bácsföldvár, 1906. október 1. – Budapest, 1974. július 1.) magyar gépészmérnök, konstruktőr, „a régóta ismert magyar fogaskerék-király”, a műszaki tudományok kandidátusa (postumus).

Új!!: Stefánia út és Botka Imre (gépészmérnök) · Többet látni »

Budapest

Budapest (németül: Ofen-Pesth vagy Budapest, latinul: Budapestinum, szlovákul és csehül: Budapešť, lengyelül: Budapeszt, horvátul és szlovénül: Budimpešta, jiddisül: בודאפעשט, románul: Budapesta) Magyarország fővárosa, egyben legnagyobb és legnépesebb települése, jelenleg az Európai Unió 9.

Új!!: Stefánia út és Budapest · Többet látni »

Budapest Sportcsarnok

A Budapest Sportcsarnok Magyarország legnagyobb fedett sportcsarnoka volt, 1982-ben nyitották meg.

Új!!: Stefánia út és Budapest Sportcsarnok · Többet látni »

Budapest VII. kerülete

Budapest VII.

Új!!: Stefánia út és Budapest VII. kerülete · Többet látni »

Budapest XIV. kerülete

240px 240px 240px Budapest XIV.

Új!!: Stefánia út és Budapest XIV. kerülete · Többet látni »

Csákányi László

Csákányi László (született Zsigovits, Németújvár, 1921. január 13. – Budapest, 1992. november 3.) Jászai Mari-díjas magyar színművész, érdemes művész és kiváló művész.

Új!!: Stefánia út és Csákányi László · Többet látni »

Dávid Károly

Dávid Károly (Budapest, 1903. március 8. – Budapest, 1973. november 30.) Kossuth-díjas és posztumusz Ybl Miklós-díjas magyar építész.

Új!!: Stefánia út és Dávid Károly · Többet látni »

Egressy út

Az Egressy út Budapest XIV. kerületének egyik főútvonala.

Új!!: Stefánia út és Egressy út · Többet látni »

Európai Unió

Az Európai Unió (röviden EU) gazdasági és politikai egyesülés, melyet 27 európai ország alkot.

Új!!: Stefánia út és Európai Unió · Többet látni »

Feleki Kamill

Feleki KamillEgyes forrásokban Feleky Kamill.

Új!!: Stefánia út és Feleki Kamill · Többet látni »

Generál

A Generál együttes – magyar együttes.

Új!!: Stefánia út és Generál · Többet látni »

Gilyén Jenő

Gilyén Jenő (Révkomárom, 1918. december 29. – 2011. július 13.) Kossuth-díjas építészmérnök, kandidátus, címzetes egyetemi tanár.

Új!!: Stefánia út és Gilyén Jenő · Többet látni »

Habsburg–Lotaringiai Rudolf osztrák–magyar trónörökös

Rudolf (teljes születési nevén Rudolf Ferenc Károly József,; Laxenburg, Ausztria, 1858. augusztus 21. – Mayerling, Ausztria–Magyarország, 1889. január 30.), Habsburg–Lotaringiai-házból származó osztrák–magyar trónörökös, főherceg, I. Ferenc József császár és király és Erzsébet császárné és királyné egyetlen fia.

Új!!: Stefánia út és Habsburg–Lotaringiai Rudolf osztrák–magyar trónörökös · Többet látni »

Hajnal Anna

Keszi Imre és Hajnal Anna sírja Budapesten. ''Kozma utcai izraelita temető'': 5B-8-21. Hajnal Anna (született Holzer Anna, Gyepűfüzes, 1907. február 1. – Budapest, 1977. szeptember 6.) József Attila-díjas (1966) költő, Hajnal Gábor (1912–1987) költő nővére, Keszi Imre (1910–1974) felesége.

Új!!: Stefánia út és Hajnal Anna · Többet látni »

Hallama Erzsébet

Hallama Erzsébet (Kispest, 1937. január 5. – Pécs, 1991. június 1.) Janus Pannonius- és József Attila-díjas író, újságíró.

Új!!: Stefánia út és Hallama Erzsébet · Többet látni »

Hauszmann Sándor

Hauszmann Sándor, névváltozat: Hausmann (Buda, 1848. február 29. – Budapest, 1906. január 12.) magyar építész és építőmester, Hauszmann Alajos fivére.

Új!!: Stefánia út és Hauszmann Sándor · Többet látni »

Hősök tere

A Hősök tere Budapest legtágasabb, legnagyobb hatású tere a XIV. kerületben, itt található a Millenniumi emlékmű.

Új!!: Stefánia út és Hősök tere · Többet látni »

Hungária körút

#ÁTIRÁNYÍTÁS Hungária körgyűrű.

Új!!: Stefánia út és Hungária körút · Többet látni »

International Council on Monuments and Sites

Az ICOMOS, azaz az International Council on Monuments and Sites (Műemlékek és Helyszínek Nemzetközi Bizottsága) egy professzionális szervezet, amely az egész világon megtalálható kulturális örökségi helyszínek megőrzésére és védelmére jött létre.

Új!!: Stefánia út és International Council on Monuments and Sites · Többet látni »

Istvánmező

Istvánmező Budapest egyik városrésze Budapest XIV. kerületében, aminek egy része átnyúlik a VII., illetve a VIII. kerületbe is.

Új!!: Stefánia út és Istvánmező · Többet látni »

Jámbor Lajos (építész)

Jámbor Lajos, születési nevén Frommer Lajos (Pest, 1869. október 31. – Budapest, 1955. november 6.) magyar építész, a magyar szecessziós építészet egyik kiemelkedő alakja.

Új!!: Stefánia út és Jámbor Lajos (építész) · Többet látni »

József Attila-díj

József Attila költő, a díj névadója (1924) A József Attila-díj a Minisztertanács által 1950-ben alapított, kiemelkedő irodalmi tevékenységért adományozható, a művészeti középdíjak kategóriájába tartozó állami irodalmi díj.

Új!!: Stefánia út és József Attila-díj · Többet látni »

Keszi Imre

Keszi Imre (eredeti neve: Kramer Imre) (Budapest, Józsefváros, 1910. június 16. – Budapest, 1974. november 26.) magyar író, kritikus, zenetudós, műfordító, pedagógus, egyetemi tanár; a Nyugat „harmadik nemzedéké”-nek eredeti tehetségű, nagy műgonddal és kivételes felkészültséggel alkotó, bravúros stílusú képviselője.

Új!!: Stefánia út és Keszi Imre · Többet látni »

Kisfaludi Strobl Zsigmond

Szabadság-szobor Kocsis András és Ungvári Lajos alkotásai Kisfaludi Strobl Zsigmond (Alsórajk, Zala vármegye, 1884. június 30. – Budapest, 1975. augusztus 14.) kétszeres Kossuth-díjas, nemzetközileg is ismert és elismert magyar szobrászművész.

Új!!: Stefánia út és Kisfaludi Strobl Zsigmond · Többet látni »

Kliment Jefremovics Vorosilov

Kliment Jefremovics Vorosilov (oroszul: Климент Ефремович Ворошилов, Verhnyeje, 1881. február 4. – Moszkva, 1969. december 2.) orosz nemzetiségű szovjet kommunista politikus, hadvezér, a Szovjetunió marsallja.

Új!!: Stefánia út és Kliment Jefremovics Vorosilov · Többet látni »

Kossuth-díj

magyar állami kitüntetés névadója A Kossuth-díj a magyar kultúra művelésének és ápolásának elismeréséért járó legmagasabb magyar állami kitüntetés, amely Kossuth Lajosról kapta a nevét.

Új!!: Stefánia út és Kossuth-díj · Többet látni »

Lajtai Lajos

Lajtai Lajos, született Liebermann Lajos Manó (Budapest, 1900. április 13. – Budapest, 1966. január 12.) magyar operettszerző, zeneszerző.

Új!!: Stefánia út és Lajtai Lajos · Többet látni »

Lechner Ödön

Lechner Ödön szobra az Iparművészeti Múzeum előttFarkas Béla és Kende Ferenc Lechner Ödön-szobra Lechner Ödön (Pest, 1845. augusztus 27. – Budapest, Terézváros, 1914. június 10.) építész, a magyar stílusú szecesszió úttörője, királyi tanácsos, a Ferenc József-rend lovagja.

Új!!: Stefánia út és Lechner Ödön · Többet látni »

Ligeti Miklós

Ligeti Miklós, született Lőwy Móric (Buda, 1871. május 19. – Budapest, 1944. december 10.) magyar szobrász.

Új!!: Stefánia út és Ligeti Miklós · Többet látni »

Magyar Állami Földtani Intézet

A Magyar Állami Földtani Intézet (MÁFI) Magyarország legrégibb tudományos kutatóintézete volt.

Új!!: Stefánia út és Magyar Állami Földtani Intézet · Többet látni »

Magyar Honvédség

június 22-én (a háttérben huszárok láthatóak) Magyar honvédtiszt 1869-ben 2007-es kecskeméti repülőnap alkalmából különleges festést kapott Mi–24-es harci helikopter A magyar köztársasági elnök mindenkori zászlaja augusztus 20-án A hadrendből kivont ''AM–21 Százhalombatta'' folyami aknamentesítő hajó Budapesten. Hasonló, jugoszláv gyártmányú Neštin osztályú aknamentesítők ma is használatban vannak. A Magyar Honvédség (rövidítve MH) polgári irányítás alatt álló, függelmi rendszerben működő és centrálisan vezetett fegyveres állami szervezet, békében az önkéntességen, megelőző védelmi helyzetben és rendkívüli állapotban az általános hadkötelezettségen alapuló haderő.

Új!!: Stefánia út és Magyar Honvédség · Többet látni »

Magyar labdarúgó-válogatott

A magyar labdarúgó-válogatott Magyarország nemzeti csapata, amelyet a Magyar Labdarúgó-szövetség irányít.

Új!!: Stefánia út és Magyar labdarúgó-válogatott · Többet látni »

Magyar Néphadsereg

A Magyar Néphadsereg (rövidítve MN) a Magyar Népköztársaság fegyveres erőinek elnevezése volt 1951 és 1990 között.

Új!!: Stefánia út és Magyar Néphadsereg · Többet látni »

Magyar Posta Zrt.

Postapalota A Magyar Posta Zrt. épülete Zichyújfaluban A Magyar Posta épülete Nagykarácsonyban A Magyar Posta Zrt. állami tulajdonban lévő vállalat, mely Magyarország postaforgalmát bonyolítja le.

Új!!: Stefánia út és Magyar Posta Zrt. · Többet látni »

Magyarország

Magyarország állam Közép-Európában, a Kárpát-medence közepén. 1989 óta parlamentáris köztársaság. Északról Szlovákia, északkeletről Ukrajna, keletről és délkeletről Románia, délről Szerbia, délnyugatról Horvátország és Szlovénia, nyugatról pedig Ausztria határolja. Népessége a 21. században 10 millió alá csökkent. Hivatalos nyelve a magyar, amely a legnagyobb az uráli nyelvcsaládba tartozó nyelvek közül. Fővárosa és legnépesebb városa Budapest... --> Az ország többek között az Európai Unió, a NATO, az OECD, a Világbank és az ENSZ tagja is, része a schengeni övezetnek, része a Délkelet-európai Együttműködési Szervezetnek, valamint egyik alapítója az úgynevezett Visegrádi Együttműködés szervezetnek. Az ország népszerű turisztikai célpont Európában, 2015-ben 16,3 millió külföldi turista utazott ide. Az ország ad otthont a világ egyik legnagyobb termálvízkészletének, a világ egyik legnagyobb termáltavának, Közép-Európa legnagyobb tavának és Közép-Európa legnagyobb füves síkságának. A polgárai számára általános társadalom- és nyugdíjbiztosítási rendszert tart fenn, részben ingyenes egészségügyi ellátással (járulékfizetési kötelezettség mellett), valamint térítésmentes alap-, illetve középfokú oktatást. A felsőoktatás tandíjas, viszont ösztöndíjjal térítésmentesen is igénybe vehető. Magyarország nemzetközi rangsorokban elfoglalt pozíciói kedvezőnek mondhatóak: a 2010-es évek második felében az életminőség-index alapján a világ 38. legjobb életminőségű országa, 20. helyen áll a Jó Ország Index rangsorban (mely az adott országon belüli állapotokat nem veszi figyelembe), 26. helyen áll az egyenlőtlenségekkel korrigált emberi fejlettség rangsorában, 30. a Társadalmi Fejlettségi Index alapján, 2018-ban a világ 33. leginnovatívabb országa a Globális Innovációs Index felmérése szerint, és a globális békeindex 2017-es jelentése alapján a világ 15. legbiztonságosabb országa. A gazdasági életszínvonal és jogállamiság szempontjából már kevésbé kedvező a helyzet. A nettó átlagfizetés és a minimálbér az EU-ban az egyik legalacsonyabb. 2022-ben világviszonylatban közepesen korrupt az ország, míg az Európai Unióban a legkorruptabb. A Transparency International 180 országot rangsoroló korrupciós indexében 2022-ben a 77. helyre került. Az adatok alapján a 2010-es évek folyamán a magyarországi korrupció erősödött. Sajtószabadság tekintetében a 2010-es évek folyamán folyamatosan csúszott le a nemzetközi ranglistán, a Riporterek Határok Nélkül szervezet 2020-as jelentésében a világ országai közül a 89. helyezett volt. A magyar államiság kezdetei visszanyúlnak Szent István király megkoronázása idejére. Ekkortól kezdve több mint 9 évszázadon át Magyar Királyság néven szerepel a történelemben. Jelenlegi határai nagyjából megegyeznek az 1920-ban, az első világháborút lezáró trianoni békeszerződésben kijelölt határokkal. Ennek következményeként az ország elvesztette területének 71, lakosságának 58 százalékát. Az ország a Horthy-rendszerben a revízió reményében, a Szálasi-kormány alatt a német érdekeket kiszolgálva lépett be − ill. maradt hadviselő − a második világháborúban, de a kisebb-nagyobb sikeres harcok és a súlyos veszteségek ellenére sem ért el tartós áttörést, az 1947-es párizsi békeszerződés pedig kialakította a mai országhatárokat. A világháborút követően az ország a Szovjetunió megszállási övezetébe került. A rendszerváltásig kétszer került Magyarország a világpolitika középpontjába: először az 1956-os forradalom kapcsán, másodszor 1989-ben, amikor a páneurópai piknik során a keletnémetek nyugatra távozhattak. 2010 óta a demokrácia szintjén jelentős hanyatlás következett be. 2020-ban olyan országokkal kapott hasonló besorolást, mint Brazília, Indonézia vagy Európában Albánia. A 2020-as brüsszeli jogállamisági jelentés egy sor problémát tárt fel. (Európai Bizottság, 2020. szeptember 30.) 2022-ben az Európai Parlament nagy többséggel elfogadott egy állásfoglalást, amelyben kimondják, hogy Magyarország már nem teljes értékű demokrácia, hanem választási autokrácia, egy hibrid rezsim. Az ország emellett komoly demográfiai krízissel is szembesül.

Új!!: Stefánia út és Magyarország · Többet látni »

Második világháború

A második világháború az emberiség történetének legnagyobb és legtöbb halálos áldozattal járó fegyveres konfliktusa.

Új!!: Stefánia út és Második világháború · Többet látni »

Meinig Artúr

Meinig Artúr (Waldheim, Szászország, 1853. november 7. – Budapest, Terézváros, 1904. szeptember 13.) építész.

Új!!: Stefánia út és Meinig Artúr · Többet látni »

Olof Palme

Sven Olof Joachim Palme (Stockholm, 1927. január 30. – Stockholm, 1986. február 28.) svéd politikus, 1969–1976 és 1982–1986 között Svédország miniszterelnöke.

Új!!: Stefánia út és Olof Palme · Többet látni »

Papp László (ökölvívó)

Papp László (közismert nevén Papp Laci, beceneve Görbe), (Budapest, 1926. március 25. – Budapest, 2003. október 16.) háromszoros olimpiai bajnok magyar ökölvívó, edző, sportvezető.

Új!!: Stefánia út és Papp László (ökölvívó) · Többet látni »

Papp László Budapest Sportaréna

A Papp László Budapest Sportaréna, röviden Budapest Sportaréna vagy gyakran csak Aréna egy többcélú fedett sportcsarnok Budapesten.

Új!!: Stefánia út és Papp László Budapest Sportaréna · Többet látni »

Paudits Béla

Paudits Béla (Budapest, 1949. augusztus 19. – Budapest, 2018. június 13.) Jászai Mari-díjas magyar színművész, énekes.

Új!!: Stefánia út és Paudits Béla · Többet látni »

Pártos Gyula (építész)

Pártos Gyula, születési nevén Puntzman Gyula (Apatin, 1845. augusztus 17. – Budapest, 1916. december 22.) építész, Lechner Ödön mellett a magyar stílusú szecesszió úttörője.

Új!!: Stefánia út és Pártos Gyula (építész) · Többet látni »

Puskás Aréna

A Puskás Aréna Magyarország legnagyobb befogadóképességű, sport- illetve zenei rendezvények lebonyolítására egyaránt alkalmas létesítménye, a magyar labdarúgó-válogatott elsődleges hazai pályája.

Új!!: Stefánia út és Puskás Aréna · Többet látni »

Puskás Ferenc (labdarúgó)

Puskás Ferenc, született Purczeld (Budapest, 1927. április 1. – Budapest, 2006. november 17.) a Nemzet Sportolója címmel kitüntetett, olimpiai arany- és világbajnoki ezüstérmes magyar labdarúgó, több klubcsapat és válogatott edzője, posztumusz dandártábornok.

Új!!: Stefánia út és Puskás Ferenc (labdarúgó) · Többet látni »

Puskás Ferenc Stadion

A Puskás Ferenc Stadion (2002-ig Népstadion) egy 68 976 férőhelyes, sport- illetve zenei rendezvények lebonyolítására alkalmas létesítmény volt, a magyar labdarúgó-válogatott elsődleges hazai pályája lebontásáig.

Új!!: Stefánia út és Puskás Ferenc Stadion · Többet látni »

Rátonyi Róbert (színművész)

Rátonyi Róbert, született: Reisz (Budapest, 1923. február 18. – Budapest, 1992. október 8.) kétszeres Jászai Mari-díjas magyar színművész, konferanszié, színházi rendező, író, publicista, érdemes és kiváló művész.

Új!!: Stefánia út és Rátonyi Róbert (színművész) · Többet látni »

Semsey Andor

Semsey Andor (Kassa, 1833. december 22. – Budapest, 1923. augusztus 14.) nagybirtokos, az MTA tagja, természetbúvár, a magyar tudomány mecénása.

Új!!: Stefánia út és Semsey Andor · Többet látni »

Stefánia belga királyi hercegnő

Belgiumi Stefánia (1864. május 21. – Pannonhalma, 1945. augusztus 23.) a Szász–Coburg–Gothai-házból származó belga királyi hercegnő, II. Lipót belga király és Habsburg–Nádori Mária Henrietta leánya, aki Habsburg–Lotaringiai Rudolf osztrák–magyar trónörökös hitveseként az Osztrák–Magyar Monarchia trónörökösnéje, majd második házassága révén Lónyay Elemér feleségeként nagylónyai és vásárosnaményi hercegné.

Új!!: Stefánia út és Stefánia belga királyi hercegnő · Többet látni »

Stefánia Palota

A Stefánia Palota egy, a 19. század végén neobarokk stílusban épült egykori úri kaszinó Budapest XIV. kerületében, a Stefánia úton.

Új!!: Stefánia út és Stefánia Palota · Többet látni »

Stefánia Palota és Honvéd Kulturális Központ

A Stefánia Palota és Honvéd Kulturális Központ egy kulturális intézmény Budapest XIV. kerületében, a Stefánia úton, pár háznyira a Városligettől.

Új!!: Stefánia út és Stefánia Palota és Honvéd Kulturális Központ · Többet látni »

Szecesszió

Alfons Mucha: litográfiája Gresham Palota, Budapest (Quittner Zsigmond és a Vágó fivérek alkotása) Tündérpalota, Budapest (Kőrössy Albert Kálmán) Cifrapalota, Kecskemét (Márkus Géza) Az 1910-es bécsi vadászati kiállítás magyar pavilonja A szecesszió kivonulást, elkülönülést jelent, utalva arra, hogy 1897-ben Bécsben negyvenkilenc művész kivonult a városi művészeti központból, hogy új művészetet teremtsen.

Új!!: Stefánia út és Szecesszió · Többet látni »

Szenes Iván

Szenes Iván (Budapest, 1924. április 25. – Budapest, 2010. szeptember 13.) EMeRTon-díjas magyar író, dalszövegíró, dramaturg, zeneszerző, érdemes művész.

Új!!: Stefánia út és Szenes Iván · Többet látni »

Szent István Egyetem

#ÁTIRÁNYÍTÁS Magyar Agrár- és Élettudományi Egyetem.

Új!!: Stefánia út és Szent István Egyetem · Többet látni »

SZIE Ybl Miklós Építéstudományi Kar

#ÁTIRÁNYÍTÁS ÓE Ybl Miklós Építéstudományi Kar.

Új!!: Stefánia út és SZIE Ybl Miklós Építéstudományi Kar · Többet látni »

Szolnoki Tibor

Szolnoki Tibor (Budapest, 1957. február 20. –) Jászai Mari-díjas magyar színművész, énekes, művészeti vezető.

Új!!: Stefánia út és Szolnoki Tibor · Többet látni »

Török Bódog

Török Bódog (Budapest, 1923. november 2. – Budapest, 2012. október 16.) magyar kézilabdázó, edző.

Új!!: Stefánia út és Török Bódog · Többet látni »

Törzs Jenő

Törzs Jenő, 1898-ig Bloch Jenő (Budapest, 1887. április 23. – Budapest, Erzsébetváros, 1946. február 2.) színész, író, filmrendező.

Új!!: Stefánia út és Törzs Jenő · Többet látni »

Thököly út

A Thököly út Budapest egyik fontos közútja a Baross tér és a Bosnyák tér között.

Új!!: Stefánia út és Thököly út · Többet látni »

Toroczkai Wigand Ede

Tatán, Toroczkai Wigand Ede munkája. Wigand Ede (Pest, 1869. május 19. – Budapest, 1945. január 22.) magyar népies stílusú építész, iparművész és író.

Új!!: Stefánia út és Toroczkai Wigand Ede · Többet látni »

Uruguayi labdarúgó-válogatott

Az uruguayi labdarúgó-válogatott Uruguay nemzeti labdarúgó csapata, amit az uruguayi labdarúgó-szövetség (spanyolul:Asociación Uruguaya de Fútbol) irányít.

Új!!: Stefánia út és Uruguayi labdarúgó-válogatott · Többet látni »

Zala György (szobrász)

Zala György, születési nevén Mayer György (Alsólendva, Zala vármegye, 1858. április 16. – Budapest, Józsefváros, 1937. július 31.) magyar szobrászművész, az előző századforduló hivatalos művészetének jelentős képviselője, a neobarokk emlékműszobrászat legjelentősebb mestere.

Új!!: Stefánia út és Zala György (szobrász) · Többet látni »

1990-es évek

Nincs leírás.

Új!!: Stefánia út és 1990-es évek · Többet látni »

75-ös trolibusz (Budapest)

A budapesti 75-ös jelzésű trolibusz a Puskás Ferenc Stadion és a Jászai Mari tér között közlekedik.

Új!!: Stefánia út és 75-ös trolibusz (Budapest) · Többet látni »

77-es trolibusz (Budapest)

A budapesti 77-es jelzésű trolibusz a Puskás Ferenc Stadion és az Öv utca / Egressy út között közlekedik.

Új!!: Stefánia út és 77-es trolibusz (Budapest) · Többet látni »

KimenőBeérkező
Hé! Mi vagyunk a Facebook-on most! »