Gyorsabb hozzáférés, mint a böngésző!
51 kapcsolatok: Abszolút tér, Albert Einstein, Arisztotelész, Atommag, Együttható, Elektromágneses sugárzás, Elektromosság, Fény, Fénysebesség, Föld, Fizika, Galilei-transzformáció, Galileo Galilei, Gyökvonás, Hajó, Húrelmélet, Hendrik Lorentz, Hraskó Péter, Hullám, Idődilatáció, Ikerparadoxon, Inerciarendszer, Invariáns tömeg, Isaac Newton, Kauzalitás, Klasszikus mechanika, Kvantumgravitáció, Kvantumtérelmélet, Létraparadoxon, Lev Davidovics Landau, Lorentz-tényező, Lorentz-transzformáció, Maxwell-egyenletek, Mágnesség, Mechanika, Michelson–Morley-kísérlet, Modern fizika, Mozgási energia, Newton törvényei, Nukleáris fegyver, Origó (metszéspont), Planck-hossz, Pont (geometria), Relativisztikus tömeg, Skalár, Taylor-sor, Töltés, Tenger, Vákuum, 19. század, ..., 1905. Bővíteni index (1 több) »
Abszolút tér
#ÁTIRÁNYÍTÁS Abszolút tér és idő.
Új!!: Speciális relativitáselmélet és Abszolút tér · Többet látni »
Albert Einstein
Einstein érettségi bizonyítványa 1896-ból. A 6-os a lehetséges legjobb jegy. Látható, hogy tévhit, miszerint Einstein rossz lett volna matematikából Albert Einstein (Ulm, 1879. március 14. – Princeton, 1955. április 18.) zsidó származású német Nobel-díjas elméleti fizikus; egyes tudományos és laikus körökben a legnagyobb 20. századi tudósnak tartják.
Új!!: Speciális relativitáselmélet és Albert Einstein · Többet látni »
Arisztotelész
Arisztotelész (ógörögül); (Sztageira, Kr. e. 384 – Khalkisz, Kr. e. 322. március 7.) görög tudós és filozófus, a modern európai tudomány atyja és előfutára.
Új!!: Speciális relativitáselmélet és Arisztotelész · Többet látni »
Atommag
A hélium-4 atom képi ábrázolása. A magban a két protont piros, a két neutront kék szín jelöli. Az ábra egymástól elkülönülten mutatja a részecskéket, a valóságban azonban a két proton a térben egymással átfedve, nagy valószínűséggel az atommag középpontjában található meg, és ugyanez igaz a neutronokra is, így mind a négy részecske pontosan ugyanazon a helyen fordul elő a legnagyobb valószínűséggel. A különálló részecskék klasszikus képe ezért nem tudja modellezni a nagyon kis atommagokban tapasztalt töltéseloszlást Az atomok tömegének legnagyobb része egy, az atom térfogatához képest igen kis méretű, pozitív töltésű atommagban koncentrálódik.
Új!!: Speciális relativitáselmélet és Atommag · Többet látni »
Együttható
Az együttható (koefficiens) olyan szám, esetenként paraméter, amely szorzótényező egy kifejezésben vagy egy sorban, sorozatban.
Új!!: Speciális relativitáselmélet és Együttható · Többet látni »
Elektromágneses sugárzás
Az elektromágneses sugárzás valamely helyből (forrásból) tetszőleges irányba közvetítőközeg nélkül terjedő energiaáram; egymásra merőleges oszcilláló elektromos és mágneses teret hoz létre, s a térben hullám formájában vákuumban fénysebességgel terjed, energiát és impulzust szállítva.
Új!!: Speciális relativitáselmélet és Elektromágneses sugárzás · Többet látni »
Elektromosság
A villámlás során energia sugárzódik szét fény és hő formájában, a föld felé a kisülésben erős elektromos áram folyik. Benjamin Franklin sárkányeregetésének helyszínét ez a tábla jelzi (Saint Stephen templom, Philadelphia, USA) Nikola Tesla Az elektromosság szó, ami a villamosság szóval egyenértékű, a görög elektron szóból ered (jelentése: gyanta, borostyánkő).
Új!!: Speciális relativitáselmélet és Elektromosság · Többet látni »
Fény
Szivárványhíd és fényjáték a Väimela Alajärv tó felett Észtországban Vasútállomás ablakán beszűrődő fény A fény emberi szemmel érzékelhető elektromágneses sugárzás.
Új!!: Speciális relativitáselmélet és Fény · Többet látni »
Fénysebesség
A napfénynek 8 perc és 17 másodperc kell, hogy megtegye a Nap és a Föld közötti átlagos távolságot A vákuumbeli fénysebesség az egyik alapvető fizikai állandó, az elektromágneses hullámok terjedési sebessége.
Új!!: Speciális relativitáselmélet és Fénysebesség · Többet látni »
Föld
A Föld a Naptól számított harmadik bolygó a Naprendszerben, ahol a legnagyobb átmérőjű, tömegű és sűrűségű Föld-típusú bolygó.
Új!!: Speciális relativitáselmélet és Föld · Többet látni »
Fizika
A fizikai jelenségek különböző példái A fizika (ógörögül a természet ismerete, az ógörög φύσις fűzisz "természet"-ből) az anyaggalA Mai fizika elején Richard Feynman az atomi hipotézist javasolja a messze legtermékenyebb tudományos elképzelésnek: "Ha valamilyen kataklizma során, az összes tudományos ismeretnek egyetlen mondat el kellene pusztulnia, mely állítás tartalmazná a legtöbb információt a legkevesebb szóval kifejezve? Azt hiszem ez az,hogy minden dolog atomokból épül fel - kis részecskékből, melyek örök mozgásban vannak, vonzva egymást, amikor kis távolságra vannak egymástól, de ellenállnak annak, hogy egymáshoz préseljük őket..." és mozgásával, ill.
Új!!: Speciális relativitáselmélet és Fizika · Többet látni »
Galilei-transzformáció
A Galilei-transzformáció kapcsolatot létesít két inerciarendszer között, melyek X tengelyei egybeesnek, Y és Z tengelyeik párhuzamosak és egymáshoz képest egyenes vonalú egyenletes mozgást végeznek.
Új!!: Speciális relativitáselmélet és Galilei-transzformáció · Többet látni »
Galileo Galilei
Galileo Galilei (Pisa, 1564. február 15. – Arcetri, 1642. január 8.) itáliai fizikus, csillagász, matematikus, természettudós.
Új!!: Speciális relativitáselmélet és Galileo Galilei · Többet látni »
Gyökvonás
A négyzetgyök függvény Duplán logaritmikus ábrázolásban a gyökök egyenesek lesznek A gyökvonás egy matematikai művelet, a hatványozás egyik megfordított (inverz) művelete (a másik a logaritmus).
Új!!: Speciális relativitáselmélet és Gyökvonás · Többet látni »
Hajó
A 2022-ben vízre bocsátott ''Icon of the Seas'', a világ legnagyobb hajója 13344 TEU kapacitású ''Cristophe Colomb'' Az SS ''Beatrice'' nevű folyami szállodahajó budapesti Országház előtt A hajó a csónaknál nagyobb, a tutajnál összetettebb felépítésű vízi jármű.
Új!!: Speciális relativitáselmélet és Hajó · Többet látni »
Húrelmélet
Az anyag különböző szinteken, egészen a feltételezett húrok szintjéig.'''Magyarázat''' 1 Anyag, 2 Molekulaszerkezet (atomok), 3 Atom (proton, neutron, elektron), 4 Elektron, 5 Kvark, 6 Húr A húrelmélet és az M-elmélet két egymásra épülő részecskefizikai modell, mely a részecskéket nem pontszerű, hanem kiterjedt objektumokként kezeli (húrok, membránok).
Új!!: Speciális relativitáselmélet és Húrelmélet · Többet látni »
Hendrik Lorentz
Hendrik Antoon Lorentz (Arnhem, 1853. július 18. – Haarlem, 1928. február 4.) holland fizikus, 1902-ben megosztott Nobel-díjat kapott Pieter Zeemannal együtt a Zeeman-hatás felfedezéséért és elméleti magyarázatáért.
Új!!: Speciális relativitáselmélet és Hendrik Lorentz · Többet látni »
Hraskó Péter
Hraskó Péter (Gyula, 1933. február 20.) fizikus, nyugalmazott egyetemi tanár.
Új!!: Speciális relativitáselmélet és Hraskó Péter · Többet látni »
Hullám
A hullám egy rendszer olyan állapotváltozása, amely időben és/vagy térben periodikus (vagyis szabályosan ismétlődő).
Új!!: Speciális relativitáselmélet és Hullám · Többet látni »
Idődilatáció
Az idődilatáció az a relativisztikus jelenség, amikor két különböző vonatkoztatási rendszerből figyelve eltérés lép fel az idő múlásában.
Új!!: Speciális relativitáselmélet és Idődilatáció · Többet látni »
Ikerparadoxon
Az ikerparadoxon vagy óraparadoxon egy, a speciális relativitáselméletben fellépő különös jelenség: ha két megfigyelő összehangolt órákkal ugyanabból a pontból indulva különböző mozgást végez, akkor következő találkozásukkor az óráik nem feltétlenül fogják ugyanazt mutatni.
Új!!: Speciális relativitáselmélet és Ikerparadoxon · Többet látni »
Inerciarendszer
A mechanikában inerciarendszernek (a latin iners, tehetetlen szóból) nevezzük azt a vonatkoztatási rendszert, amelyhez viszonyítva egy test mozgására érvényes Newton első törvénye (a tehetetlenség törvénye).
Új!!: Speciális relativitáselmélet és Inerciarendszer · Többet látni »
Invariáns tömeg
Az invariáns tömeg egy vagy több részecskéből álló rendszer nyugalmi tömege, ami minden inerciarendszerben ugyanaz, azaz egy Lorentz-invariáns (vagy másképpen Lorentz-skalár) mennyiség.
Új!!: Speciális relativitáselmélet és Invariáns tömeg · Többet látni »
Isaac Newton
Sir Isaac Newton angol fizikus, matematikus, csillagász, filozófus és alkimista; az újkori történelem egyik kiemelkedő tudósa.
Új!!: Speciális relativitáselmélet és Isaac Newton · Többet látni »
Kauzalitás
#ÁTIRÁNYÍTÁS Okság.
Új!!: Speciális relativitáselmélet és Kauzalitás · Többet látni »
Klasszikus mechanika
A klasszikus, vagy newtoni mechanika a testek mozgásának leírásával és az azokat okozó törvényekkel foglalkozik.
Új!!: Speciális relativitáselmélet és Klasszikus mechanika · Többet látni »
Kvantumgravitáció
A kvantumgravitáció az elméleti fizika egy ága, melynek fő célja a természetben fellelhető alapvető kölcsönhatások közül hármat leíró kvantummechanika és a negyedik kölcsönhatást, a gravitációt leíró általános relativitáselmélet egyesítése.
Új!!: Speciális relativitáselmélet és Kvantumgravitáció · Többet látni »
Kvantumtérelmélet
A kvantumtérelmélet a kvantummechanika általánosítása fizikai mezőkre, más szóval térelméletekre.
Új!!: Speciális relativitáselmélet és Kvantumtérelmélet · Többet látni »
Létraparadoxon
A létraparadoxon egy gondolatkísérlet a speciális relativitáselmélet témakörében.
Új!!: Speciális relativitáselmélet és Létraparadoxon · Többet látni »
Lev Davidovics Landau
Lev Davidovics Landau (Baku, 1908. január 22. – Moszkva, 1968. április 1.) Nobel-díjas szovjet elméleti fizikus.
Új!!: Speciális relativitáselmélet és Lev Davidovics Landau · Többet látni »
Lorentz-tényező
A Lorentz-tényező számos speciális relativitáselmélettel kapcsolatos fogalomban szerepel, mint az idődilatáció, hosszkontrakció és a relativisztikus tömeg.
Új!!: Speciális relativitáselmélet és Lorentz-tényező · Többet látni »
Lorentz-transzformáció
A Lorentz-transzformáció egy holland fizikus, Hendrik Lorentz (1853-1928) nevéhez fűződik.
Új!!: Speciális relativitáselmélet és Lorentz-transzformáció · Többet látni »
Maxwell-egyenletek
A Maxwell-egyenletek négy egyenlet, melyet James Clerk Maxwell állított fel, hogy leírja mind az elektromos, mind a mágneses tér viselkedését, valamint kölcsönhatásukat az anyaggal.
Új!!: Speciális relativitáselmélet és Maxwell-egyenletek · Többet látni »
Mágnesség
A mágnesség fizikai fogalom, mely bizonyos testek (mágnesek) egymás közötti vonzó és taszító képességére utal.
Új!!: Speciális relativitáselmélet és Mágnesség · Többet látni »
Mechanika
A mechanika (görögül Μηχανική) a fizikának az egyik fő része.
Új!!: Speciális relativitáselmélet és Mechanika · Többet látni »
Michelson–Morley-kísérlet
A Michelson–Morley-kísérletet 1887-ben végezte el Albert Michelson és Edward Morley a mai Case Western Reserve University-n. A kísérlet célja az volt, hogy megmérjék a Földnek az éterhez, illetve az abszolút térhez viszonyított sebességét.
Új!!: Speciális relativitáselmélet és Michelson–Morley-kísérlet · Többet látni »
Modern fizika
fénysebességnél sokkal kisebb sebességekkel, és az atomoknál sokkal nagyobb méretekkel. A modern fizika általában nagy sebességekkel és kis távolságokkal foglalkozik A modern fizika a fizika „Newton utáni” felfogása.
Új!!: Speciális relativitáselmélet és Modern fizika · Többet látni »
Mozgási energia
A mozgási energia (kinetikus energia) a mozgásban levő testek energiája, melyet mozgásuk folytán képesek munkavégzésre fordítani.
Új!!: Speciális relativitáselmélet és Mozgási energia · Többet látni »
Newton törvényei
latinul Newton-törvények néven nevezzük a klasszikus mechanika alapját képező négy axiómát, amik alapján a tömeggel rendelkező, pontszerű testek viselkedését tudjuk leírni.
Új!!: Speciális relativitáselmélet és Newton törvényei · Többet látni »
Nukleáris fegyver
Nagaszaki bombázása, 1945. augusztus 9-én Teller Ede A nukleáris fegyver olyan fegyver, amelynek az energiája atommag-átalakulásból származik.
Új!!: Speciális relativitáselmélet és Nukleáris fegyver · Többet látni »
Origó (metszéspont)
#ÁTIRÁNYÍTÁS Koordináta-rendszer#Origó.
Új!!: Speciális relativitáselmélet és Origó (metszéspont) · Többet látni »
Planck-hossz
A Planck-hossz a hosszúság természetes egysége, jele: l_\mathrm P\.
Új!!: Speciális relativitáselmélet és Planck-hossz · Többet látni »
Pont (geometria)
Pontok jelölése egy elforgatást szemléltető ábrán A pont a geometria egyik alapfogalma.
Új!!: Speciális relativitáselmélet és Pont (geometria) · Többet látni »
Relativisztikus tömeg
A relativisztikus tömeg egy mozgó test megnövekedett tehetetlen tömege a tömeg-energia ekvivalencia következtében.
Új!!: Speciális relativitáselmélet és Relativisztikus tömeg · Többet látni »
Skalár
A fizikában skalárnak nevezzük azt a mennyiséget, amelyik a koordináta-rendszer elforgatásakor nem változik.
Új!!: Speciális relativitáselmélet és Skalár · Többet látni »
Taylor-sor
A Taylor-sorfejtés lehetőséget ad arra, hogy a függvényeket első, másod, … sokadfokú polinomokkal közelítsük. Az ábrán a sin(x) függvény hatványsorba fejtései láthatóak n.
Új!!: Speciális relativitáselmélet és Taylor-sor · Többet látni »
Töltés
A fizika területén a töltés egy részecske vagy test valamely fizikai térrel (mezővel) való kölcsönhatását jellemzi.
Új!!: Speciális relativitáselmélet és Töltés · Többet látni »
Tenger
Homokföveny és türkizkék hullámok a Földközi-tenger partján, ''Παραλία Καλογριάς'', Görögország perui szardella ''(Engraulis ringens)''https://www.ksh.hu/docs/hun/xftp/stattukor/halaszat.pdf A haltermelés és -fogyasztás alakulása a világon és Magyarországon, ksh.hu A tenger egy nagy kiterjedésű sós víztömeg, mely lehet peremtenger – melyet a vízáramlatok az óceánhoz kapcsolnak –, beltenger – mely csak vékony csatornákon érintkezik az óceánnal –, vagy egy nagy sósvízű tó, valamelyik kontinens belsejében.
Új!!: Speciális relativitáselmélet és Tenger · Többet látni »
Vákuum
A vákuum egy olyan adott téren belüli térfogat, mely elhanyagolható mennyiségű anyagot tartalmaz csak, így a benne levő nyomás jóval alacsonyabb, mint a standard légnyomás.
Új!!: Speciális relativitáselmélet és Vákuum · Többet látni »
19. század
Évtizedek: 1800-as évek 1810-es évek 1820-as évek 1830-as évek 1840-es évek 1850-es évek 1860-as évek 1870-es évek 1880-as évek 1890-es évek A 19.
Új!!: Speciális relativitáselmélet és 19. század · Többet látni »
1905
Nincs leírás.
Új!!: Speciális relativitáselmélet és 1905 · Többet látni »
