Logo
Uniópédia
Kommunikáció
Szerezd meg: Google Play
Új! Töltse Uniópédia az Android™ készülék!
Ingyenes
Gyorsabb hozzáférés, mint a böngésző!
 

Siklóvasút

Index Siklóvasút

A bridgenorthi siklóvasút A Budavári sikló kétszer két sínes siklópályája A sikló vagy siklóvasút nagy emelkedésű területeken, általában hegyoldalakon vezető különleges vasút.

20 kapcsolatok: Ótátrafüredi Siklóvasút, Braga, Budavári sikló, Franciaország, Gellért-hegy, Lyon, Magyarország, Mm, Nyomtávolság, Portugália, Sín, Szlovákia, Vasárnapi Ujság (hetilap, 1854–1921), Vasúti pálya, Vágány, Váltó (vasút), Wein János, 1862, 1870, 1984.

Ótátrafüredi Siklóvasút

Ótátrafüred állomás A sikló a tátrafüredi végállomáson – 2007-ig A sikló 2. számú kocsija Az Ótátrafüredi Siklóvasút (szlovákul Pozemná lanová dráha Starý Smokovec – Hrebienok) Ótátrafüred (Starý Smokovec) és a Tarajka (Hrebienok) hegycsúcsnál lévő turistakomplexum között közlekedő sikló a Magas-Tátrában, Szlovákiában.

Új!!: Siklóvasút és Ótátrafüredi Siklóvasút · Többet látni »

Braga

Braga Észak-Portugália fontos városa, vallási központ, Braga kerület székhelye.

Új!!: Siklóvasút és Braga · Többet látni »

Budavári sikló

A Budavári sikló (korábban Budai Hegypálya vagy Budavári Gőzsikló) egy különleges vasút, Budapest I. kerületében a Budavári Palota megközelítésének egyik eszköze, Budapest Duna-parti látképének szerves részeként 1987 óta az UNESCO világörökség listáján is szerepel.

Új!!: Siklóvasút és Budavári sikló · Többet látni »

Franciaország

Franciaország, vagy hivatalos nevén a Francia Köztársaság, egy független állam Nyugat-Európában, amely európai közigazgatási és tengerentúli területekkel egyaránt rendelkezik.

Új!!: Siklóvasút és Franciaország · Többet látni »

Gellért-hegy

A Gellért-hegy (korábban: Kelen-hegy, németül: Blocksberg vagy Osterberg, latinul: Mons Sancti Gerhardi, törökül: Gürz İlyas Bayırı) Budapest I. és XI. kerületében, a Duna jobb partján álló, 235 méterrel a tengerszint fölé magasodó hegy (valójában hivatalosan mindössze domb, hiszen a hegyek 300 méteres tengerszint feletti magasságnál kezdődnek).

Új!!: Siklóvasút és Gellért-hegy · Többet látni »

Lyon

Lyon (arpitán nyelven Liyon) város Franciaországban, a Rhône-Alpes régió, Rhône megye és a Lyoni főegyházmegye székhelye.

Új!!: Siklóvasút és Lyon · Többet látni »

Magyarország

Magyarország állam Közép-Európában, a Kárpát-medence közepén. 1989 óta parlamentáris köztársaság. Északról Szlovákia, északkeletről Ukrajna, keletről és délkeletről Románia, délről Szerbia, délnyugatról Horvátország és Szlovénia, nyugatról pedig Ausztria határolja. Népessége a 21. században 10 millió alá csökkent. Hivatalos nyelve a magyar, amely a legnagyobb az uráli nyelvcsaládba tartozó nyelvek közül. Fővárosa és legnépesebb városa Budapest... --> Az ország többek között az Európai Unió, a NATO, az OECD, a Világbank és az ENSZ tagja is, része a schengeni övezetnek, része a Délkelet-európai Együttműködési Szervezetnek, valamint egyik alapítója az úgynevezett Visegrádi Együttműködés szervezetnek. Az ország népszerű turisztikai célpont Európában, 2015-ben 16,3 millió külföldi turista utazott ide. Az ország ad otthont a világ egyik legnagyobb termálvízkészletének, a világ egyik legnagyobb termáltavának, Közép-Európa legnagyobb tavának és Közép-Európa legnagyobb füves síkságának. A polgárai számára általános társadalom- és nyugdíjbiztosítási rendszert tart fenn, részben ingyenes egészségügyi ellátással (járulékfizetési kötelezettség mellett), valamint térítésmentes alap-, illetve középfokú oktatást. A felsőoktatás tandíjas, viszont ösztöndíjjal térítésmentesen is igénybe vehető. Magyarország nemzetközi rangsorokban elfoglalt pozíciói kedvezőnek mondhatóak: a 2010-es évek második felében az életminőség-index alapján a világ 38. legjobb életminőségű országa, 20. helyen áll a Jó Ország Index rangsorban (mely az adott országon belüli állapotokat nem veszi figyelembe), 26. helyen áll az egyenlőtlenségekkel korrigált emberi fejlettség rangsorában, 30. a Társadalmi Fejlettségi Index alapján, 2018-ban a világ 33. leginnovatívabb országa a Globális Innovációs Index felmérése szerint, és a globális békeindex 2017-es jelentése alapján a világ 15. legbiztonságosabb országa. A gazdasági életszínvonal és jogállamiság szempontjából már kevésbé kedvező a helyzet. A nettó átlagfizetés és a minimálbér az EU-ban az egyik legalacsonyabb. 2022-ben világviszonylatban közepesen korrupt az ország, míg az Európai Unióban a legkorruptabb. A Transparency International 180 országot rangsoroló korrupciós indexében 2022-ben a 77. helyre került. Az adatok alapján a 2010-es évek folyamán a magyarországi korrupció erősödött. Sajtószabadság tekintetében a 2010-es évek folyamán folyamatosan csúszott le a nemzetközi ranglistán, a Riporterek Határok Nélkül szervezet 2020-as jelentésében a világ országai közül a 89. helyezett volt. A magyar államiság kezdetei visszanyúlnak Szent István király megkoronázása idejére. Ekkortól kezdve több mint 9 évszázadon át Magyar Királyság néven szerepel a történelemben. Jelenlegi határai nagyjából megegyeznek az 1920-ban, az első világháborút lezáró trianoni békeszerződésben kijelölt határokkal. Ennek következményeként az ország elvesztette területének 71, lakosságának 58 százalékát. Az ország a Horthy-rendszerben a revízió reményében, a Szálasi-kormány alatt a német érdekeket kiszolgálva lépett be − ill. maradt hadviselő − a második világháborúban, de a kisebb-nagyobb sikeres harcok és a súlyos veszteségek ellenére sem ért el tartós áttörést, az 1947-es párizsi békeszerződés pedig kialakította a mai országhatárokat. A világháborút követően az ország a Szovjetunió megszállási övezetébe került. A rendszerváltásig kétszer került Magyarország a világpolitika középpontjába: először az 1956-os forradalom kapcsán, másodszor 1989-ben, amikor a páneurópai piknik során a keletnémetek nyugatra távozhattak. 2010 óta a demokrácia szintjén jelentős hanyatlás következett be. 2020-ban olyan országokkal kapott hasonló besorolást, mint Brazília, Indonézia vagy Európában Albánia. A 2020-as brüsszeli jogállamisági jelentés egy sor problémát tárt fel. (Európai Bizottság, 2020. szeptember 30.) 2022-ben az Európai Parlament nagy többséggel elfogadott egy állásfoglalást, amelyben kimondják, hogy Magyarország már nem teljes értékű demokrácia, hanem választási autokrácia, egy hibrid rezsim. Az ország emellett komoly demográfiai krízissel is szembesül.

Új!!: Siklóvasút és Magyarország · Többet látni »

Mm

#ÁTIRÁNYÍTÁS Méter.

Új!!: Siklóvasút és Mm · Többet látni »

Nyomtávolság

Nyomtávolság méretének meghatározása Vignoles sínes vágány esetén A nyomtávolság (vagy nyomtáv, esetleg nyomköz) a vasúti vágány két sínszálának egymástól való távolsága a sínfejek belső oldalai között, a vágánytengelyre merőlegesen mérve, a nyomkarima érintkezési helyén.

Új!!: Siklóvasút és Nyomtávolság · Többet látni »

Portugália

Portugália (portugálul Portugal) Magyarországgal csaknem azonos területű európai ország, amely az Ibériai-félsziget délnyugati részén található.

Új!!: Siklóvasút és Portugália · Többet látni »

Sín

#ÁTIRÁNYÍTÁS Sínszál.

Új!!: Siklóvasút és Sín · Többet látni »

Szlovákia

Szlovákia, hivatalosan Szlovák Köztársaság (szlovákul Slovensko, hivatalosan Slovenská republika) kelet-közép-európai állam a Kárpát-medence északi részén.

Új!!: Siklóvasút és Szlovákia · Többet látni »

Vasárnapi Ujság (hetilap, 1854–1921)

A Vasárnapi Ujság 1854–1921 között megjelenő képes, ismeretterjesztő hetilap.

Új!!: Siklóvasút és Vasárnapi Ujság (hetilap, 1854–1921) · Többet látni »

Vasúti pálya

Normál nyomtávolságú vasbetonaljas vasúti pályák zúzottkő ágyazaton Különleges betonaljas nagysebességű pálya 600 mm nyomtávolságú pálya 9 kg/fm-es sínekkel a Kemencei Erdei Múzeumvasúton A vasúti pálya a vasúti közlekedés alapvető rendszereleme; mindazon létesítmények összessége, melyek lehetővé teszik a vasúti járművek közlekedését két adott földrajzi pont között.

Új!!: Siklóvasút és Vasúti pálya · Többet látni »

Vágány

#ÁTIRÁNYÍTÁS Vasúti pálya#Vágány.

Új!!: Siklóvasút és Vágány · Többet látni »

Váltó (vasút)

#ÁTIRÁNYÍTÁS Kitérő.

Új!!: Siklóvasút és Váltó (vasút) · Többet látni »

Wein János

Wein János fényképe 1870. körül A nyugalmazott igazgató – 1900. Gellérthegyi sikló terve 1894-ből Wein János (Németbogsány, 1829. január 10. – Budapest, 1908. április 2.) magyar bányamérnök, a budapesti vízvezeték-hálózat egyik tervezője és megalkotója, a Fővárosi Vízművek első igazgatója.

Új!!: Siklóvasút és Wein János · Többet látni »

1862

Nincs leírás.

Új!!: Siklóvasút és 1862 · Többet látni »

1870

Nincs leírás.

Új!!: Siklóvasút és 1870 · Többet látni »

1984

Nincs leírás.

Új!!: Siklóvasút és 1984 · Többet látni »

KimenőBeérkező
Hé! Mi vagyunk a Facebook-on most! »