Gyorsabb hozzáférés, mint a böngésző!
26 kapcsolatok: Újpest FC, Bajnokcsapatok Európa-kupája, Budapest, Dorogi FC, Ganz-MÁVAG SE, Győri ETO FC, Hátvéd, Központi Sport- és Ifjúsági Egyesület, Labdarúgás, Magyar labdarúgó-bajnokság (első osztály), Magyar labdarúgókupa, Magyarország, Március 24., U21-es labdarúgó-Európa-bajnokság, 1953, 1971–1972-es magyar labdarúgó-bajnokság (első osztály), 1973–1974-es bajnokcsapatok Európa-kupája, 1973–1974-es magyar labdarúgó-bajnokság (első osztály), 1974-es U23-as labdarúgó-Európa-bajnokság, 1974–1975-ös magyar labdarúgó-bajnokság (első osztály), 1974–1975-ös magyar labdarúgókupa, 1975–1976-os magyar labdarúgó-bajnokság (első osztály), 1976–1977-es magyar labdarúgó-bajnokság (első osztály), 1977–1978-as magyar labdarúgó-bajnokság (első osztály), 1978–1979-es magyar labdarúgó-bajnokság (első osztály), 1981–1982-es magyar labdarúgókupa.
Újpest FC
Az Újpest FC a második legrégebben alapított magyar sportegyesület labdarúgócsapata, melynek székhelye, Budapest IV. kerülete, tehát Újpest.
Új!!: Sarlós András és Újpest FC · Többet látni »
Bajnokcsapatok Európa-kupája
A bajnokcsapatok Európa-kupája (hivatalos nevén European Champion Clubs' Cup) vagy röviden Európa kupa a mostani bajnokok ligája elődje, melyet először 1955-ben rendeztek meg.
Új!!: Sarlós András és Bajnokcsapatok Európa-kupája · Többet látni »
Budapest
Budapest (németül: Ofen-Pesth vagy Budapest, latinul: Budapestinum, szlovákul és csehül: Budapešť, lengyelül: Budapeszt, horvátul és szlovénül: Budimpešta, jiddisül: בודאפעשט, románul: Budapesta) Magyarország fővárosa, egyben legnagyobb és legnépesebb települése, jelenleg az Európai Unió 9.
Új!!: Sarlós András és Budapest · Többet látni »
Dorogi FC
A Dorogi FC Dorog város labdarúgó-egyesülete, jelenleg az NB III Északnyugati csoportjában szerepel.
Új!!: Sarlós András és Dorogi FC · Többet látni »
Ganz-MÁVAG SE
A Ganz-MÁVAG Sport Egyesület egy megszűnt labdarúgócsapat, melynek székhelye Budapest VIII. kerületében volt.
Új!!: Sarlós András és Ganz-MÁVAG SE · Többet látni »
Győri ETO FC
Az ETO FC Győr magyar labdarúgócsapat Győrött.
Új!!: Sarlós András és Győri ETO FC · Többet látni »
Hátvéd
Fulham támadóját (világoskékben) a beadásban. Ez a Bolton játékos valójában csatár, aki segít a védőknek A labdarúgásban a hátvéd vagy védő az a játékos, akinek pozíciója a középpályások mögött van, és aki elsősorban a kapust támogatja.
Új!!: Sarlós András és Hátvéd · Többet látni »
Központi Sport- és Ifjúsági Egyesület
Központi Sport- és Ifjúsági Egyesület (ismertebb, gyakran használt nevén Központi Sportiskola, KSI) a hazai utánpótlás-nevelés egyik legismertebb fellegvára.
Új!!: Sarlós András és Központi Sport- és Ifjúsági Egyesület · Többet látni »
Labdarúgás
Labdarúgó mérkőzés 1871 körül az Old Etonians és a Blackburn Rovers csapatai között Sunderland–Aston Villa labdarúgó-mérkőzés 1895-ben kapus megpróbál kivédeni A labdarúgás (angol eredetű szóval football, az Amerikai Egyesült Államokban soccer, magyaros átírásban futball, a köznyelvben gyakran foci) labdajáték, amelyet a pályán két, egyenként 11 labdarúgóból álló csapat játszik egymás ellen.
Új!!: Sarlós András és Labdarúgás · Többet látni »
Magyar labdarúgó-bajnokság (első osztály)
A magyar labdarúgó-bajnokság élvonalbeli versenyét 1901 óta rendezik meg.
Új!!: Sarlós András és Magyar labdarúgó-bajnokság (első osztály) · Többet látni »
Magyar labdarúgókupa
A magyar labdarúgókupa (korábbi nevei: Magyar Népköztársaság-kupa, Arany Ászok-magyarkupa) a magyar bajnokság után a második legrangosabb hazai versenysorozat, melynek a győztese indulhat az Európa Konferencia Ligában.
Új!!: Sarlós András és Magyar labdarúgókupa · Többet látni »
Magyarország
Magyarország állam Közép-Európában, a Kárpát-medence közepén. 1989 óta parlamentáris köztársaság. Északról Szlovákia, északkeletről Ukrajna, keletről és délkeletről Románia, délről Szerbia, délnyugatról Horvátország és Szlovénia, nyugatról pedig Ausztria határolja. Népessége a 21. században 10 millió alá csökkent. Hivatalos nyelve a magyar, amely a legnagyobb az uráli nyelvcsaládba tartozó nyelvek közül. Fővárosa és legnépesebb városa Budapest... --> Az ország többek között az Európai Unió, a NATO, az OECD, a Világbank és az ENSZ tagja is, része a schengeni övezetnek, része a Délkelet-európai Együttműködési Szervezetnek, valamint egyik alapítója az úgynevezett Visegrádi Együttműködés szervezetnek. Az ország népszerű turisztikai célpont Európában, 2015-ben 16,3 millió külföldi turista utazott ide. Az ország ad otthont a világ egyik legnagyobb termálvízkészletének, a világ egyik legnagyobb termáltavának, Közép-Európa legnagyobb tavának és Közép-Európa legnagyobb füves síkságának. A polgárai számára általános társadalom- és nyugdíjbiztosítási rendszert tart fenn, részben ingyenes egészségügyi ellátással (járulékfizetési kötelezettség mellett), valamint térítésmentes alap-, illetve középfokú oktatást. A felsőoktatás tandíjas, viszont ösztöndíjjal térítésmentesen is igénybe vehető. Magyarország nemzetközi rangsorokban elfoglalt pozíciói kedvezőnek mondhatóak: a 2010-es évek második felében az életminőség-index alapján a világ 38. legjobb életminőségű országa, 20. helyen áll a Jó Ország Index rangsorban (mely az adott országon belüli állapotokat nem veszi figyelembe), 26. helyen áll az egyenlőtlenségekkel korrigált emberi fejlettség rangsorában, 30. a Társadalmi Fejlettségi Index alapján, 2018-ban a világ 33. leginnovatívabb országa a Globális Innovációs Index felmérése szerint, és a globális békeindex 2017-es jelentése alapján a világ 15. legbiztonságosabb országa. A gazdasági életszínvonal és jogállamiság szempontjából már kevésbé kedvező a helyzet. A nettó átlagfizetés és a minimálbér az EU-ban az egyik legalacsonyabb. 2022-ben világviszonylatban közepesen korrupt az ország, míg az Európai Unióban a legkorruptabb. A Transparency International 180 országot rangsoroló korrupciós indexében 2022-ben a 77. helyre került. Az adatok alapján a 2010-es évek folyamán a magyarországi korrupció erősödött. Sajtószabadság tekintetében a 2010-es évek folyamán folyamatosan csúszott le a nemzetközi ranglistán, a Riporterek Határok Nélkül szervezet 2020-as jelentésében a világ országai közül a 89. helyezett volt. A magyar államiság kezdetei visszanyúlnak Szent István király megkoronázása idejére. Ekkortól kezdve több mint 9 évszázadon át Magyar Királyság néven szerepel a történelemben. Jelenlegi határai nagyjából megegyeznek az 1920-ban, az első világháborút lezáró trianoni békeszerződésben kijelölt határokkal. Ennek következményeként az ország elvesztette területének 71, lakosságának 58 százalékát. Az ország a Horthy-rendszerben a revízió reményében, a Szálasi-kormány alatt a német érdekeket kiszolgálva lépett be − ill. maradt hadviselő − a második világháborúban, de a kisebb-nagyobb sikeres harcok és a súlyos veszteségek ellenére sem ért el tartós áttörést, az 1947-es párizsi békeszerződés pedig kialakította a mai országhatárokat. A világháborút követően az ország a Szovjetunió megszállási övezetébe került. A rendszerváltásig kétszer került Magyarország a világpolitika középpontjába: először az 1956-os forradalom kapcsán, másodszor 1989-ben, amikor a páneurópai piknik során a keletnémetek nyugatra távozhattak. 2010 óta a demokrácia szintjén jelentős hanyatlás következett be. 2020-ban olyan országokkal kapott hasonló besorolást, mint Brazília, Indonézia vagy Európában Albánia. A 2020-as brüsszeli jogállamisági jelentés egy sor problémát tárt fel. (Európai Bizottság, 2020. szeptember 30.) 2022-ben az Európai Parlament nagy többséggel elfogadott egy állásfoglalást, amelyben kimondják, hogy Magyarország már nem teljes értékű demokrácia, hanem választási autokrácia, egy hibrid rezsim. Az ország emellett komoly demográfiai krízissel is szembesül.
Új!!: Sarlós András és Magyarország · Többet látni »
Március 24.
Névnapok: Gábor, Karina + Almár, Almira, Almiréna, Ella, Elli, Gabos, Gábriel, Gabriella, Jella, Kapolcs, Karen, Karin, Katalin, Katarina, Katerina, Simeon.
Új!!: Sarlós András és Március 24. · Többet látni »
U21-es labdarúgó-Európa-bajnokság
Az U21-es labdarúgó-Európa-bajnokság az európai labdarúgás hivatalos szerve, az UEFA bonyolításában kerül megrendezésre két évente.
Új!!: Sarlós András és U21-es labdarúgó-Európa-bajnokság · Többet látni »
1953
Nincs leírás.
Új!!: Sarlós András és 1953 · Többet látni »
1971–1972-es magyar labdarúgó-bajnokság (első osztály)
Negyedik bajnokságát nyerte egymás után az Újpesti Dózsa.
Új!!: Sarlós András és 1971–1972-es magyar labdarúgó-bajnokság (első osztály) · Többet látni »
1973–1974-es bajnokcsapatok Európa-kupája
A bajnokcsapatok Európa-kupája 19.
Új!!: Sarlós András és 1973–1974-es bajnokcsapatok Európa-kupája · Többet látni »
1973–1974-es magyar labdarúgó-bajnokság (első osztály)
A Nemzeti Bajnokság I. osztályában 1973-74-ben 16 csapat küzdött a bajnoki címért.
Új!!: Sarlós András és 1973–1974-es magyar labdarúgó-bajnokság (első osztály) · Többet látni »
1974-es U23-as labdarúgó-Európa-bajnokság
Az 1974-es U23-as labdarúgó-Európa-bajnokság a második utánpótlástorna volt ebben a korosztályban, melyet 1972 és 1974 között rendeztek.
Új!!: Sarlós András és 1974-es U23-as labdarúgó-Európa-bajnokság · Többet látni »
1974–1975-ös magyar labdarúgó-bajnokság (első osztály)
Az 1974-75-ös első osztályú magyar bajnokságot tizenhatodszor nyerte meg az Újpest, a Honvéd és a Ferencváros előtt.
Új!!: Sarlós András és 1974–1975-ös magyar labdarúgó-bajnokság (első osztály) · Többet látni »
1974–1975-ös magyar labdarúgókupa
Az 1974–1975-ös magyar labdarúgókupa küzdelmeit az Újpesti Dózsa nyerte.
Új!!: Sarlós András és 1974–1975-ös magyar labdarúgókupa · Többet látni »
1975–1976-os magyar labdarúgó-bajnokság (első osztály)
A Nemzeti Bajnokság I. osztályában 1975–76-ban 16 csapat küzdött a bajnoki címért.
Új!!: Sarlós András és 1975–1976-os magyar labdarúgó-bajnokság (első osztály) · Többet látni »
1976–1977-es magyar labdarúgó-bajnokság (első osztály)
Az 1976-77-es első osztályú magyar labdarúgó-bajnokságban 18 csapat küzdött a bajnoki címért.
Új!!: Sarlós András és 1976–1977-es magyar labdarúgó-bajnokság (első osztály) · Többet látni »
1977–1978-as magyar labdarúgó-bajnokság (első osztály)
A Nemzeti Bajnokság I. osztályában 1977-78-ban 18 csapat küzdött a bajnoki címért.
Új!!: Sarlós András és 1977–1978-as magyar labdarúgó-bajnokság (első osztály) · Többet látni »
1978–1979-es magyar labdarúgó-bajnokság (első osztály)
A Nemzeti Bajnokság I. osztályában 1978-79 ben 18 csapat küzdött a bajnoki címért.
Új!!: Sarlós András és 1978–1979-es magyar labdarúgó-bajnokság (első osztály) · Többet látni »
1981–1982-es magyar labdarúgókupa
Az 1981–1982-es magyar labdarúgókupa küzdelmeit az Újpesti Dózsa nyerte.
Új!!: Sarlós András és 1981–1982-es magyar labdarúgókupa · Többet látni »
