Gyorsabb hozzáférés, mint a böngésző!
59 kapcsolatok: Anatólia, Újkőkorszak, Aurignaci kultúra, Baden-péceli kultúra, Balaton, Balkán (térség), Bóna István, Bükk hegység, Bükki kultúra, Bronzkor, Dunakanyar, Európa, Fundoklia-völgy, Gábori Miklós, Gáva-kultúra, Gravetti kultúra, Hallstatti kultúra, Halomsíros kultúra, Harangedényes kultúra, Hatvani kultúra, Homo sapiens, Interglaciális, Istállós-kői-barlang, Jankovich-barlang, Jászberény, Jászság, Jásztelek, Körös-kultúra, Kőrézkor, Kelták, Kisapostagi kultúra, Kottafejes kultúra, Kyjatice-kultúra, La Tène-kultúra, Lengyeli kultúra, Magyarország, Makkay János, Mészbetétes kerámia kultúrája, Mezolitikum, Nagyrévi kultúra, Neandervölgyi ember, Paleolitikum, Pilinyi kultúra, Római kor, Sopot–Bicske-kultúra, Starčevo-kultúra, Suba-lyuk, Szeleta-barlang, Szeleta-kultúra, Sztyepp, ..., Tisza-kultúra, Trogmayer Ottó, Urnamezős kultúra, Vatya-kultúra, Vértesszőlősi előembertelep természetvédelmi terület, Vinča–tordosi kultúra, Vonaldíszes kerámia kultúrája, Vučedoli kultúra, Zselízi kultúra. Bővíteni index (9 több) »
Anatólia
Anatólia (Kis-Ázsia) fekvése Törökországon belül Műholdkép Kis-Ázsiáról Anatólia vagy Kis-Ázsia (görögül Aνατολή vagy Ανατολία, törökül Anadolu) egy félsziget, Délnyugat-Ázsia része, amely a mai Törökország területén található.
Új!!: Régészeti kultúrák Magyarországon és Anatólia · Többet látni »
Újkőkorszak
Újkőkorból származó leletek Újkőkori ház rekonstrukciója az M3 Archeoparkban Az újkőkor vagy csiszoltkő-kor(szak) (idegen nevén neolitikum) a kőkorszak utolsó része.
Új!!: Régészeti kultúrák Magyarországon és Újkőkorszak · Többet látni »
Aurignaci kultúra
Az aurignaci típusú kultúrák elterjedése az ismert lelőhelyek alapján Aurignaci típusú eszköz Aurignaci véset (valószínűleg női vénuszdomb ábrázolása) a franciaországi Savignac-de-Miremont közeléből Jellegzetes aurignaci rajzok és kisplasztikák Az aurignaci kultúra Európa és Délnyugat-Ázsia régészeti kultúrája.
Új!!: Régészeti kultúrák Magyarországon és Aurignaci kultúra · Többet látni »
Baden-péceli kultúra
Baden-péceli kultúra Baden-péceli kultúrának vagy baden-kultúrának nevezik a késő rézkor uralkodó kárpát-medencei kultúráját az ausztriai Baden lelőhelyről, az ausztriai lelőhely mellett a magyarországi Pécel lelőhely fontosságát is hangsúlyozva.
Új!!: Régészeti kultúrák Magyarországon és Baden-péceli kultúra · Többet látni »
Balaton
Balatongyörökön, a 448 méter magas Boncsostetőn A Balaton (költői nevén: „a magyar tenger”, becenevén: Balcsi, németül: Plattensee, latinul: Lacus Pelso, horvátul: Blatno jezero) tó a Dunántúlon, Közép-Európa legnagyobb tava, Magyarország vízrajzának meghatározó eleme.
Új!!: Régészeti kultúrák Magyarországon és Balaton · Többet látni »
Balkán (térség)
A Balkán-félsziget és a Regát területét történelmi-kulturális vonatkozásban egy régiónak lehet tekinteni, s egyszerűen a Balkán névvel szokás jelölni.
Új!!: Régészeti kultúrák Magyarországon és Balkán (térség) · Többet látni »
Bóna István
Bóna István professzor Bóna István (Heves, 1930. február 10. – Dunaújváros, 2001. június 4.) Széchenyi-díjas régészprofesszor, egyetemi tanár, az MTA tagja (1998).
Új!!: Régészeti kultúrák Magyarországon és Bóna István · Többet látni »
Bükk hegység
#ÁTIRÁNYÍTÁS Bükk-vidék.
Új!!: Régészeti kultúrák Magyarországon és Bükk hegység · Többet látni »
Bükki kultúra
A bükki kultúra neolitikus, azaz újkőkori kultúra volt a mai Északkelet-Magyarország (főleg Borsod-Abaúj-Zemplén vármegye) területén és Szlovákia keleti részén az i. e. 6 – i. e. 5. évezred között.
Új!!: Régészeti kultúrák Magyarországon és Bükki kultúra · Többet látni »
Bronzkor
Bronzkori leletek (Damjanich János Múzeum, Szolnok) A bronzkor régészeti korszak, a civilizáció fejlődésének azon szakasza, amikor a legtöbbet fejlődött a fémmegmunkálás.
Új!!: Régészeti kultúrák Magyarországon és Bronzkor · Többet látni »
Dunakanyar
A Dunakanyar a Duna Esztergom és Budapest közötti szakasza.
Új!!: Régészeti kultúrák Magyarországon és Dunakanyar · Többet látni »
Európa
Európa Földünk egyik kontinense, amelynek határai nyugaton az Atlanti-óceán, északon a Jeges-tenger, keleten az Urál hegység, az Urál-folyó és a Kaszpi-tenger, délkeleten a Kaukázus vidéke és a Fekete-tenger, délen pedig a Földközi-tenger.
Új!!: Régészeti kultúrák Magyarországon és Európa · Többet látni »
Fundoklia-völgy
Az érdi Fundoklia-völgy (teljes nevén: Fundoklia-völgy helyi jelentőségű természetvédelmi és Natura 2000 terület, néha Szidónia-völgyként hivatkoznak rá) a Tétényi-fennsíkot az Érd-sóskúti-fennsíktól Érd és Tárnok határán elválasztó, közel 3 km hosszú, 10–30 m mély, karsztos szárazvölgy.
Új!!: Régészeti kultúrák Magyarországon és Fundoklia-völgy · Többet látni »
Gábori Miklós
Gábori Miklós (Kapuvár, 1925. december 3. – Budapest, 1996. augusztus 9.) magyar régész, antropológus.
Új!!: Régészeti kultúrák Magyarországon és Gábori Miklós · Többet látni »
Gáva-kultúra
A Gáva-kultúra egy késő bronzkori (kb. Kr. e. 1100-800) régészeti kultúra volt az Alföld északi területén.
Új!!: Régészeti kultúrák Magyarországon és Gáva-kultúra · Többet látni »
Gravetti kultúra
A gravetti kultúra a felső paleolitikum legfontosabb régészeti kultúrája, illetve régészeti korszaka Európában, amit az úgynevezett gravetti nyílhegy jellemez.
Új!!: Régészeti kultúrák Magyarországon és Gravetti kultúra · Többet látni »
Hallstatti kultúra
A hallstatti kultúra nevét a felső-ausztriai Hallstatt településről kapta, melynek közelében a 19.
Új!!: Régészeti kultúrák Magyarországon és Hallstatti kultúra · Többet látni »
Halomsíros kultúra
A halomsíros kultúra Közép-Európát uralta a középső bronzkorban (kb. Kr. e. 1600 – Kr. e. 1200) Az úněticei kultúra utódja volt Közép-Európában.
Új!!: Régészeti kultúrák Magyarországon és Halomsíros kultúra · Többet látni »
Harangedényes kultúra
Néhány, a jellegzetes formájú edények közül Bár Magyarország területén a harangedényes kultúra (angolul: Bell-Beaker culture, néha rövidítve Beaker culture, vagy Beaker people vagy Baeker folk, németül: Glockenbecherkultur) a korai bronzkor egyik fő régészeti kultúrájaként jelenik meg, Nyugat-Európában a késő neolitikumból vagy a kőrézkorból a kora bronzkorba való átmenet egyik kultúrája volt, kb.
Új!!: Régészeti kultúrák Magyarországon és Harangedényes kultúra · Többet látni »
Hatvani kultúra
A hatvani kultúra a korai bronzkor egyik régészeti kultúrája.
Új!!: Régészeti kultúrák Magyarországon és Hatvani kultúra · Többet látni »
Homo sapiens
#ÁTIRÁNYÍTÁS Ember.
Új!!: Régészeti kultúrák Magyarországon és Homo sapiens · Többet látni »
Interglaciális
Az interglaciális (vagy ritkán jégkorszakköz) egy eljegesedési időszakon belüli melegebb éghajlatú periódus.
Új!!: Régészeti kultúrák Magyarországon és Interglaciális · Többet látni »
Istállós-kői-barlang
Az Istállós-kői-barlang a biztos és alapvető régészeti leletegyüttest szolgáltató, Magyarországon található négy barlang egyike.
Új!!: Régészeti kultúrák Magyarországon és Istállós-kői-barlang · Többet látni »
Jankovich-barlang
A Jankovich-barlang Magyarország fokozottan védett barlangjai közül az egyik.
Új!!: Régészeti kultúrák Magyarországon és Jankovich-barlang · Többet látni »
Jászberény
Jászberény város az Észak-Alföld régióban, Jász-Nagykun-Szolnok vármegyében fekszik; a Jászberényi járás központja.
Új!!: Régészeti kultúrák Magyarországon és Jászberény · Többet látni »
Jászság
első katonai felmérés térképén A Jászság az Alföld északi részén elhelyezkedő, néprajzilag és földrajzilag környezetétől jól, bár nem azonosan elhatárolható terület.
Új!!: Régészeti kultúrák Magyarországon és Jászság · Többet látni »
Jásztelek
Jásztelek község Jász-Nagykun-Szolnok vármegyében, a Jászberényi járásban.
Új!!: Régészeti kultúrák Magyarországon és Jásztelek · Többet látni »
Körös-kultúra
A mintegy 8000 évvel ezelőtt a magyar Alföldön és a Kárpát-medence déli részén kialakult, kelet-mediterrán eredetű Körös-kultúra egy újkőkori műveltségi korszakot jelöl.
Új!!: Régészeti kultúrák Magyarországon és Körös-kultúra · Többet látni »
Kőrézkor
A kőrézkor régészeti korszak, amely a újkőkorszak végétől a bronzkor kezdetéig tartott.
Új!!: Régészeti kultúrák Magyarországon és Kőrézkor · Többet látni »
Kelták
A kelták szűkebb értelemben egy, Közép- és Nyugat-Európában élt ókori indoeurópai nép, népcsoport volt, amely ősi indoeurópai nyelveket (szárazföldi vagy ókelta nyelveket) beszélt.
Új!!: Régészeti kultúrák Magyarországon és Kelták · Többet látni »
Kisapostagi kultúra
A kisapostagi kultúra a korai és a középső bronzkor egyik régészeti kultúrája.
Új!!: Régészeti kultúrák Magyarországon és Kisapostagi kultúra · Többet látni »
Kottafejes kultúra
A kottafejes kultúra önállóságát illetően eltérő álláspontokkal találkozunk.
Új!!: Régészeti kultúrák Magyarországon és Kottafejes kultúra · Többet látni »
Kyjatice-kultúra
A Kyjatice-kultúra (vagy: kiétei kultúra, szlovákul: Kyjatická kultúra; lengyelül: Kultura kyjaticka) a délkeleti urnamezős kultúrák közé tartozik.
Új!!: Régészeti kultúrák Magyarországon és Kyjatice-kultúra · Többet látni »
La Tène-kultúra
A hallstatti kultúra és a La Tène kultúra elterjedése. A fő Hallstatt terület (i. e. 800) narancssárga színű, a terjeszkedés (i. e. 500 körül) sárga színű. A La Tène kultúra (i.e. 450.) zöld színű, a végső La Tène elterjedés (i.e. 50.) világoszöld színű. A nagyobb kelta törzsek neve fekete felirattal i. e. 1 századi kelta tükör Desborough-ból La Tène-kultúra (vagy La Tène műveltség, La Tène periódus, La Tène-korszak) a közép-európai vaskornak a hallstatti korszakot követő második korszakára (az i. e. 5. századtól időszámításunk kezdetéig) jellemző anyagi kultúra.
Új!!: Régészeti kultúrák Magyarországon és La Tène-kultúra · Többet látni »
Lengyeli kultúra
Csőtalpas tál a lengyeli telepről (Pulszky 1897, 40) A téma egyik magyar szakértője P. Barna Judit, 2011-ben elfogadott disszertációjában Kalicz Nándorral összhangban, a következőképpen értékeli a lengyeli kultúra jelentőségét: "A késő neolitikus - korai rézkori lengyeli kultúra majdnem az egész i. e. V. évezred folyamán kultúraformáló szerepet vitt Közép-Európa nagy részén, mely az anyagi és szellemi javak Délkelet- és Közép-Európa közti közvetítésében mutatkozott meg.
Új!!: Régészeti kultúrák Magyarországon és Lengyeli kultúra · Többet látni »
Magyarország
Magyarország állam Közép-Európában, a Kárpát-medence közepén. 1989 óta parlamentáris köztársaság. Északról Szlovákia, északkeletről Ukrajna, keletről és délkeletről Románia, délről Szerbia, délnyugatról Horvátország és Szlovénia, nyugatról pedig Ausztria határolja. Népessége a 21. században 10 millió alá csökkent. Hivatalos nyelve a magyar, amely a legnagyobb az uráli nyelvcsaládba tartozó nyelvek közül. Fővárosa és legnépesebb városa Budapest... --> Az ország többek között az Európai Unió, a NATO, az OECD, a Világbank és az ENSZ tagja is, része a schengeni övezetnek, része a Délkelet-európai Együttműködési Szervezetnek, valamint egyik alapítója az úgynevezett Visegrádi Együttműködés szervezetnek. Az ország népszerű turisztikai célpont Európában, 2015-ben 16,3 millió külföldi turista utazott ide. Az ország ad otthont a világ egyik legnagyobb termálvízkészletének, a világ egyik legnagyobb termáltavának, Közép-Európa legnagyobb tavának és Közép-Európa legnagyobb füves síkságának. A polgárai számára általános társadalom- és nyugdíjbiztosítási rendszert tart fenn, részben ingyenes egészségügyi ellátással (járulékfizetési kötelezettség mellett), valamint térítésmentes alap-, illetve középfokú oktatást. A felsőoktatás tandíjas, viszont ösztöndíjjal térítésmentesen is igénybe vehető. Magyarország nemzetközi rangsorokban elfoglalt pozíciói kedvezőnek mondhatóak: a 2010-es évek második felében az életminőség-index alapján a világ 38. legjobb életminőségű országa, 20. helyen áll a Jó Ország Index rangsorban (mely az adott országon belüli állapotokat nem veszi figyelembe), 26. helyen áll az egyenlőtlenségekkel korrigált emberi fejlettség rangsorában, 30. a Társadalmi Fejlettségi Index alapján, 2018-ban a világ 33. leginnovatívabb országa a Globális Innovációs Index felmérése szerint, és a globális békeindex 2017-es jelentése alapján a világ 15. legbiztonságosabb országa. A gazdasági életszínvonal és jogállamiság szempontjából már kevésbé kedvező a helyzet. A nettó átlagfizetés és a minimálbér az EU-ban az egyik legalacsonyabb. 2022-ben világviszonylatban közepesen korrupt az ország, míg az Európai Unióban a legkorruptabb. A Transparency International 180 országot rangsoroló korrupciós indexében 2022-ben a 77. helyre került. Az adatok alapján a 2010-es évek folyamán a magyarországi korrupció erősödött. Sajtószabadság tekintetében a 2010-es évek folyamán folyamatosan csúszott le a nemzetközi ranglistán, a Riporterek Határok Nélkül szervezet 2020-as jelentésében a világ országai közül a 89. helyezett volt. A magyar államiság kezdetei visszanyúlnak Szent István király megkoronázása idejére. Ekkortól kezdve több mint 9 évszázadon át Magyar Királyság néven szerepel a történelemben. Jelenlegi határai nagyjából megegyeznek az 1920-ban, az első világháborút lezáró trianoni békeszerződésben kijelölt határokkal. Ennek következményeként az ország elvesztette területének 71, lakosságának 58 százalékát. Az ország a Horthy-rendszerben a revízió reményében, a Szálasi-kormány alatt a német érdekeket kiszolgálva lépett be − ill. maradt hadviselő − a második világháborúban, de a kisebb-nagyobb sikeres harcok és a súlyos veszteségek ellenére sem ért el tartós áttörést, az 1947-es párizsi békeszerződés pedig kialakította a mai országhatárokat. A világháborút követően az ország a Szovjetunió megszállási övezetébe került. A rendszerváltásig kétszer került Magyarország a világpolitika középpontjába: először az 1956-os forradalom kapcsán, másodszor 1989-ben, amikor a páneurópai piknik során a keletnémetek nyugatra távozhattak. 2010 óta a demokrácia szintjén jelentős hanyatlás következett be. 2020-ban olyan országokkal kapott hasonló besorolást, mint Brazília, Indonézia vagy Európában Albánia. A 2020-as brüsszeli jogállamisági jelentés egy sor problémát tárt fel. (Európai Bizottság, 2020. szeptember 30.) 2022-ben az Európai Parlament nagy többséggel elfogadott egy állásfoglalást, amelyben kimondják, hogy Magyarország már nem teljes értékű demokrácia, hanem választási autokrácia, egy hibrid rezsim. Az ország emellett komoly demográfiai krízissel is szembesül.
Új!!: Régészeti kultúrák Magyarországon és Magyarország · Többet látni »
Makkay János
Makkay János (Vésztő, 1933. augusztus 30. – 2023. május 17.) magyar régész, címzetes egyetemi tanár.
Új!!: Régészeti kultúrák Magyarországon és Makkay János · Többet látni »
Mészbetétes kerámia kultúrája
A mészbetétes kerámia kultúrája jelentős régészeti kultúra volt, mely a bronzkor középső szakaszában, az i. e. 19–18.
Új!!: Régészeti kultúrák Magyarországon és Mészbetétes kerámia kultúrája · Többet látni »
Mezolitikum
#ÁTIRÁNYÍTÁS Középső kőkorszak.
Új!!: Régészeti kultúrák Magyarországon és Mezolitikum · Többet látni »
Nagyrévi kultúra
A nagyrévi kultúra a magyarországi kora bronzkor egyik jelentős régészeti kultúrája.
Új!!: Régészeti kultúrák Magyarországon és Nagyrévi kultúra · Többet látni »
Neandervölgyi ember
A neandervölgyi ember (Homo sapiens neanderthalensis) vitatott besorolású emberféle.
Új!!: Régészeti kultúrák Magyarországon és Neandervölgyi ember · Többet látni »
Paleolitikum
#ÁTIRÁNYÍTÁS Őskőkorszak.
Új!!: Régészeti kultúrák Magyarországon és Paleolitikum · Többet látni »
Pilinyi kultúra
A pilinyi kultúra a késő bronzkor egyik régészeti kultúrája.
Új!!: Régészeti kultúrák Magyarországon és Pilinyi kultúra · Többet látni »
Római kor
#ÁTIRÁNYÍTÁS Római Birodalom.
Új!!: Régészeti kultúrák Magyarországon és Római kor · Többet látni »
Sopot–Bicske-kultúra
A Sopot–Bicske-kultúra a Dunántúlon a középső újkőkorszakot záró, a vonaldíszes kerámia kultúráját követő déli eredetű régészeti kultúra, mely a vinča–tordosi kultúra nyugati ágának egyik népcsoportja.
Új!!: Régészeti kultúrák Magyarországon és Sopot–Bicske-kultúra · Többet látni »
Starčevo-kultúra
300px A Starčevo-kultúra említése a Körös (Criș) kultúrával együtt Körös (Criș)- Starčevo kultúraként is előfordul.
Új!!: Régészeti kultúrák Magyarországon és Starčevo-kultúra · Többet látni »
Suba-lyuk
A Suba-lyuk régészeti szempontból jelentős barlang.
Új!!: Régészeti kultúrák Magyarországon és Suba-lyuk · Többet látni »
Szeleta-barlang
A Szeleta-barlang a Magyarországon végzett első barlangi ásatások egyik helye.
Új!!: Régészeti kultúrák Magyarországon és Szeleta-barlang · Többet látni »
Szeleta-kultúra
A Szeleta-barlang bejárata, Bükk-vidék A Szeleta-kultúra területe A korai felső-paleolitikum levéleszközös kultúrája Közép-Európában, amely kb.
Új!!: Régészeti kultúrák Magyarországon és Szeleta-kultúra · Többet látni »
Sztyepp
Enyhén dombos sztyeppe Perkedpusztától. Ligetes sztyeppvidék széle A sztyepp (sztyep, vagy régiesen steppe, sztyeppe) tágabb értelemben a mérsékelt öv egyik alapvető biomja, az arid övet északról, illetve délről szélesen szegélyező, szemiarid éghajlatú füves puszta, amely három területen (Eurázsiában, Észak-, illetve Dél-Amerikában) fejlődött ki (KvLex) olyan helyeken, amelyeken már nincs elég csapadék összefüggő erdők fenntartásához (MNL).
Új!!: Régészeti kultúrák Magyarországon és Sztyepp · Többet látni »
Tisza-kultúra
A tiszai kultúra nevet, amelyet a nemzetközi kutatás is átvett, az 1930-as években Banner János adta.
Új!!: Régészeti kultúrák Magyarországon és Tisza-kultúra · Többet látni »
Trogmayer Ottó
Trogmayer Ottó (Budapest, 1934. július 24. – Szeged, 2015. május 28.) Széchenyi-díjas muzeológus, régész, egyetemi tanár.
Új!!: Régészeti kultúrák Magyarországon és Trogmayer Ottó · Többet látni »
Urnamezős kultúra
Az urnamezős kultúra kiterjedése Az urnamezős kultúra (angolul: Urnfield culture) (kb. Kr. e. 1300 – Kr. e. 750) egy Nyugat- és Közép-Európában honos késő bronzkori kultúra volt, a mai Magyarország területén a Dunántúlon és a Duna-Tisza közének nyugati felén terjedt el.
Új!!: Régészeti kultúrák Magyarországon és Urnamezős kultúra · Többet látni »
Vatya-kultúra
A Vatya-kultúra egy középső bronzkori (kb. Kr. e. 1800–1350) régészeti kultúra volt a Duna két partján a Szentendrei- és a Mohácsi-sziget között.
Új!!: Régészeti kultúrák Magyarországon és Vatya-kultúra · Többet látni »
Vértesszőlősi előembertelep természetvédelmi terület
A Vértesszőlős Őstelep vagy Őskőkori előembertelep a Magyar Nemzeti Múzeum bemutatóhelye Vértesszőlősön.
Új!!: Régészeti kultúrák Magyarországon és Vértesszőlősi előembertelep természetvédelmi terület · Többet látni »
Vinča–tordosi kultúra
Agyagszobor a vinčai leletekből A vinča–tordosi kultúra a Körös-kultúra második felében kezdett terjedni, részben annak területén, vitatott időbeliséggel.
Új!!: Régészeti kultúrák Magyarországon és Vinča–tordosi kultúra · Többet látni »
Vonaldíszes kerámia kultúrája
Vonaldíszes tál A vonaldíszes kerámia kultúrája (rövidítve: VK, angolul: Linear Pottery Culture, németül: Linearbandkeramik, németül rövidítve: LBK) névadó díszítésmódja a bekarcolt vonalakból alkotott önálló motívumkincs, amely Európa újkőkorszaki régészeti leletanyagának egyik fő jellegzetessége.
Új!!: Régészeti kultúrák Magyarországon és Vonaldíszes kerámia kultúrája · Többet látni »
Vučedoli kultúra
A vučedol kultúra földrajzi elhelyezkedése A vučedoli kultúra indoeurópai régészeti kultúra volt i. e. 3000–2200 között (a rézkorszakban), de vannak kutatók, akik inkább a korai bronzkorszakhoz sorolják.
Új!!: Régészeti kultúrák Magyarországon és Vučedoli kultúra · Többet látni »
Zselízi kultúra
A zselízi kultúra kárpát-medencei régészeti kultúra a középső neolitikum második felében.
Új!!: Régészeti kultúrák Magyarországon és Zselízi kultúra · Többet látni »
