Gyorsabb hozzáférés, mint a böngésző!
31 kapcsolatok: Aranyhegyi-patak, Borovszky Samu, Budapest, Budapest III. kerülete, Budapest–Esztergom-vasútvonal, Csúcs-hegy (Budapest), Dobogó-kő, Erdély, Köves-bérc, Magyar Nemzeti Múzeum, Magyarország, Országos Kéktúra, Pilisborosjenő, Seres István (köztisztviselő), Solymár, Solymár megállóhely, Solymári vár, Solymári-völgy, Sorompó, Tégla (építőanyag), Turizmus, Wienerberger Magyarország, 14-es számú Országos Kéktúra szakasz, 15-ös számú Országos Kéktúra szakasz, 1880, 1895, 1931, 1942, 1953, 1970, 2010-es évek.
Aranyhegyi-patak
Az Aranyhegyi-patak a Pilisben eredő és a Dunába torkolló vízfolyás.
Új!!: Rozália téglagyár és Aranyhegyi-patak · Többet látni »
Borovszky Samu
Fiumei úti temetőben (18-5-13) Borovszky Samu sírjának felirata Adamóci és vittenci Borovszky Samu (Bácsordas, 1860. október 25. – Budapest, 1912. április 24.) történész, helytörténész, 1899-től az MTA levelező tagja, irattárnoka és irodaigazgatója.
Új!!: Rozália téglagyár és Borovszky Samu · Többet látni »
Budapest
Budapest (németül: Ofen-Pesth vagy Budapest, latinul: Budapestinum, szlovákul és csehül: Budapešť, lengyelül: Budapeszt, horvátul és szlovénül: Budimpešta, jiddisül: בודאפעשט, románul: Budapesta) Magyarország fővárosa, egyben legnagyobb és legnépesebb települése, jelenleg az Európai Unió 9.
Új!!: Rozália téglagyár és Budapest · Többet látni »
Budapest III. kerülete
Budapest III.
Új!!: Rozália téglagyár és Budapest III. kerülete · Többet látni »
Budapest–Esztergom-vasútvonal
| A Budapest–Esztergom-vasútvonal a MÁV 2-es számú, Rákosrendező elágazás és Újpest, valamint Aquincum és Pilisvörösvár között kétvágányú, a többi szakaszon egyvágányú, villamosított budapesti elővárosi vonal.
Új!!: Rozália téglagyár és Budapest–Esztergom-vasútvonal · Többet látni »
Csúcs-hegy (Budapest)
A Csúcs-hegy a Budai-hegységben, a Hármashatár-hegyhez észak-északnyugatról csatlakozó 452 m magas hegy.
Új!!: Rozália téglagyár és Csúcs-hegy (Budapest) · Többet látni »
Dobogó-kő
A Dobogó-kő kiránduló- és üdülőhely, a Visegrádi-hegység legmagasabb hegye, tengerszint feletti magassága 700 méter.
Új!!: Rozália téglagyár és Dobogó-kő · Többet látni »
Erdély
A tág értelemben vett, a Partiummal és a Kelet-Bánsággal kiegészült Erdély hegy- és vízrajzi térképe Erdély (románul Transilvania vagy Ardeal, németül Siebenbürgen vagy Transsilvanien, latinul Transsilvania vagy Transsylvania, erdélyi szász nyelven Siweberjen, törökül Erdelistan) földrajzi-történeti-politikai alakulat Közép-Európában, a Kárpát-medence keleti részén, a mai Románia területén.
Új!!: Rozália téglagyár és Erdély · Többet látni »
Köves-bérc
A Köves-bérc egy 283 méter magas hegy a Dunazug-hegyvidéken, a Pilis hegységben, Pilisborosjenő területén.
Új!!: Rozália téglagyár és Köves-bérc · Többet látni »
Magyar Nemzeti Múzeum
A Magyar Nemzeti Múzeum, a magyar közbeszédben gyakran csak „Nemzeti Múzeum” országos múzeum, mely a magyar történelem tárgyi emlékeit gyűjti és mutatja be.
Új!!: Rozália téglagyár és Magyar Nemzeti Múzeum · Többet látni »
Magyarország
Magyarország állam Közép-Európában, a Kárpát-medence közepén. 1989 óta parlamentáris köztársaság. Északról Szlovákia, északkeletről Ukrajna, keletről és délkeletről Románia, délről Szerbia, délnyugatról Horvátország és Szlovénia, nyugatról pedig Ausztria határolja. Népessége a 21. században 10 millió alá csökkent. Hivatalos nyelve a magyar, amely a legnagyobb az uráli nyelvcsaládba tartozó nyelvek közül. Fővárosa és legnépesebb városa Budapest... --> Az ország többek között az Európai Unió, a NATO, az OECD, a Világbank és az ENSZ tagja is, része a schengeni övezetnek, része a Délkelet-európai Együttműködési Szervezetnek, valamint egyik alapítója az úgynevezett Visegrádi Együttműködés szervezetnek. Az ország népszerű turisztikai célpont Európában, 2015-ben 16,3 millió külföldi turista utazott ide. Az ország ad otthont a világ egyik legnagyobb termálvízkészletének, a világ egyik legnagyobb termáltavának, Közép-Európa legnagyobb tavának és Közép-Európa legnagyobb füves síkságának. A polgárai számára általános társadalom- és nyugdíjbiztosítási rendszert tart fenn, részben ingyenes egészségügyi ellátással (járulékfizetési kötelezettség mellett), valamint térítésmentes alap-, illetve középfokú oktatást. A felsőoktatás tandíjas, viszont ösztöndíjjal térítésmentesen is igénybe vehető. Magyarország nemzetközi rangsorokban elfoglalt pozíciói kedvezőnek mondhatóak: a 2010-es évek második felében az életminőség-index alapján a világ 38. legjobb életminőségű országa, 20. helyen áll a Jó Ország Index rangsorban (mely az adott országon belüli állapotokat nem veszi figyelembe), 26. helyen áll az egyenlőtlenségekkel korrigált emberi fejlettség rangsorában, 30. a Társadalmi Fejlettségi Index alapján, 2018-ban a világ 33. leginnovatívabb országa a Globális Innovációs Index felmérése szerint, és a globális békeindex 2017-es jelentése alapján a világ 15. legbiztonságosabb országa. A gazdasági életszínvonal és jogállamiság szempontjából már kevésbé kedvező a helyzet. A nettó átlagfizetés és a minimálbér az EU-ban az egyik legalacsonyabb. 2022-ben világviszonylatban közepesen korrupt az ország, míg az Európai Unióban a legkorruptabb. A Transparency International 180 országot rangsoroló korrupciós indexében 2022-ben a 77. helyre került. Az adatok alapján a 2010-es évek folyamán a magyarországi korrupció erősödött. Sajtószabadság tekintetében a 2010-es évek folyamán folyamatosan csúszott le a nemzetközi ranglistán, a Riporterek Határok Nélkül szervezet 2020-as jelentésében a világ országai közül a 89. helyezett volt. A magyar államiság kezdetei visszanyúlnak Szent István király megkoronázása idejére. Ekkortól kezdve több mint 9 évszázadon át Magyar Királyság néven szerepel a történelemben. Jelenlegi határai nagyjából megegyeznek az 1920-ban, az első világháborút lezáró trianoni békeszerződésben kijelölt határokkal. Ennek következményeként az ország elvesztette területének 71, lakosságának 58 százalékát. Az ország a Horthy-rendszerben a revízió reményében, a Szálasi-kormány alatt a német érdekeket kiszolgálva lépett be − ill. maradt hadviselő − a második világháborúban, de a kisebb-nagyobb sikeres harcok és a súlyos veszteségek ellenére sem ért el tartós áttörést, az 1947-es párizsi békeszerződés pedig kialakította a mai országhatárokat. A világháborút követően az ország a Szovjetunió megszállási övezetébe került. A rendszerváltásig kétszer került Magyarország a világpolitika középpontjába: először az 1956-os forradalom kapcsán, másodszor 1989-ben, amikor a páneurópai piknik során a keletnémetek nyugatra távozhattak. 2010 óta a demokrácia szintjén jelentős hanyatlás következett be. 2020-ban olyan országokkal kapott hasonló besorolást, mint Brazília, Indonézia vagy Európában Albánia. A 2020-as brüsszeli jogállamisági jelentés egy sor problémát tárt fel. (Európai Bizottság, 2020. szeptember 30.) 2022-ben az Európai Parlament nagy többséggel elfogadott egy állásfoglalást, amelyben kimondják, hogy Magyarország már nem teljes értékű demokrácia, hanem választási autokrácia, egy hibrid rezsim. Az ország emellett komoly demográfiai krízissel is szembesül.
Új!!: Rozália téglagyár és Magyarország · Többet látni »
Országos Kéktúra
Az Országos Kéktúra, gyakran egyszerűen csak Kéktúra, Magyarország északi tájain végighaladó, folyamatos, jelzett turistaút.
Új!!: Rozália téglagyár és Országos Kéktúra · Többet látni »
Pilisborosjenő
Pilisborosjenő község Pest vármegyében, a Pilisvörösvári járásban, a budapesti agglomerációban.
Új!!: Rozália téglagyár és Pilisborosjenő · Többet látni »
Seres István (köztisztviselő)
Seres István (Solymár, 1928. március 12. – 2007. szeptember 17.) köztisztviselő, helytörténeti kutató, a Pest megyei Solymár történelmének egyik legaktívabb kutatója és dokumentálója.
Új!!: Rozália téglagyár és Seres István (köztisztviselő) · Többet látni »
Solymár
Solymár nagyközség Pest vármegyében, a Pilisvörösvári járásban, a budapesti agglomerációban.
Új!!: Rozália téglagyár és Solymár · Többet látni »
Solymár megállóhely
Solymár megállóhely a MÁV megálló-rakodóhelye a Pest vármegyei Solymár nagyközségben, a MÁV vasútvonalán.
Új!!: Rozália téglagyár és Solymár megállóhely · Többet látni »
Solymári vár
A solymári vár, amit a turisztikai irodalom gyakran (sajnálatosan téves módon) Szarkavár néven tart számon, egy középkori vár, mely Solymár mellett, a Pilis és a Budai-hegység magaslatai között emelkedik, a Mátyás-domb nevű alacsony, de meredek oldalú dombon.
Új!!: Rozália téglagyár és Solymári vár · Többet látni »
Solymári-völgy
A Solymári-völgy (Pilisvörösvári-völgy vagy Vörösvári-völgy) a Budai-hegységet a Pilistől elválasztó szerkezeti árok Solymárnál kezdődő szakasza.
Új!!: Rozália téglagyár és Solymári-völgy · Többet látni »
Sorompó
Természetvédelmi területet elválasztó sorompó Felnyitott sorompók egy vasúti átjárónál A sorompó út vagy terület - többnyire a közúti - forgalomtól történő elzárására szolgáló rúdalakú emeltyű, melyet elsősorban hídátjáróknál, vasúti átjáróknál, vámházaknál, intézmények és ipari létesítmények telephelyeinek közúti bejáratainál alkalmaznak.
Új!!: Rozália téglagyár és Sorompó · Többet látni »
Tégla (építőanyag)
Téglafal Landshut, Németország A tégla a legrégebbi építőanyag, története egyidős a civilizációéval.
Új!!: Rozália téglagyár és Tégla (építőanyag) · Többet látni »
Turizmus
velencei Szent Márk téren USA-ban Egykori utazásszervezés- angol út Párizsba - plakátja A turizmus fogalmán egyrészt az ember állandó életvitelén és munkarendjén (lakásán és munkahelyén) kívüli valamennyi helyváltoztatását és tevékenységét értjük, bármi legyen azok konkrét indítéka, időtartama és célterülete.
Új!!: Rozália téglagyár és Turizmus · Többet látni »
Wienerberger Magyarország
A Wienerberger Magyarország az ország egyik vezető téglagyártója, a nemzetközi Wienerberger csoport tagja.
Új!!: Rozália téglagyár és Wienerberger Magyarország · Többet látni »
14-es számú Országos Kéktúra szakasz
Az Árpád-kilátó A 14-es számú Országos Kéktúra szakasz az Országos Kéktúra egyik szakasza a Budai-hegységben, Hűvösvölgytől a Rozália téglagyárig (Bécsi út).
Új!!: Rozália téglagyár és 14-es számú Országos Kéktúra szakasz · Többet látni »
15-ös számú Országos Kéktúra szakasz
A 15-ös számú Országos Kéktúra szakasz az Országos Kéktúra egyik szakasza a Pilisben, a Rozália téglagyártól (Bécsi út) Dobogókőig.
Új!!: Rozália téglagyár és 15-ös számú Országos Kéktúra szakasz · Többet látni »
1880
Nincs leírás.
Új!!: Rozália téglagyár és 1880 · Többet látni »
1895
Nincs leírás.
Új!!: Rozália téglagyár és 1895 · Többet látni »
1931
Nincs leírás.
Új!!: Rozália téglagyár és 1931 · Többet látni »
1942
Nincs leírás.
Új!!: Rozália téglagyár és 1942 · Többet látni »
1953
Nincs leírás.
Új!!: Rozália téglagyár és 1953 · Többet látni »
1970
Nincs leírás.
Új!!: Rozália téglagyár és 1970 · Többet látni »
2010-es évek
A 2010-es évek jelképeinek montázsa.
Új!!: Rozália téglagyár és 2010-es évek · Többet látni »
