Gyorsabb hozzáférés, mint a böngésző!
31 kapcsolatok: Auguste és Louis Lumière, Az 1892. évi román memorandum, B. Nagy Margit, Bölöni Farkas Sándor, Belváros (Kolozsvár), Bronz, Eötvös József (író), Erdély, Erdélyi Magyar Közművelődési Egyesület, Erdélyi Múzeum-Egyesület, Fadrusz János, Gaal György (irodalomtörténész), Gaetano Biasini, Groisz Gusztáv (politikus), Haller Károly, II. József magyar király, Joachim József (hegedűművész), Johannes Brahms, Josef Leder, Kolozsi Tibor, Kolozsvár, Kolozsvár várfalai és bástyái, Liszt Ferenc, Magyar Tudományos Akadémia, Magyarország, Régi városháza (Kolozsvár), Sétatér (Kolozsvár), Szathmáry Pap Károly, Torda, Unió utca, Wesselényi Miklós (politikus, 1796–1850).
Auguste és Louis Lumière
Auguste Lumière (Auguste Marie Louis Nicolas Lumière) (Besançon, 1862. október 19. – Lyon, 1954. április 10.) és Louis Lumière (Louis Jean Lumière) (Besançon, 1864. október 5. – Bandol, 1948. június 6.) francia mérnökök, akik feltalálókként és filmkészítőkként korszakalkotó szerepet játszottak a fotográfia és film történetben.
Új!!: Redut (Kolozsvár) és Auguste és Louis Lumière · Többet látni »
Az 1892. évi román memorandum
A memorandum-per vádlottjai Felső sor, balról jobbra: Dionisie Roman, Patriciu Barbu, Dr. D.O.Barcianu, Gherasim Domide, Dr. Teodor Mihali, Dr. Aurel Suciu, Mihaiu Veliciu, Rubin Patița Alsó sor, balról jobbra: Niculae Cristea, Iuliu Coroianu, Gheorghe Pop de Băsești, Dr. Ioan Rațiu, Dr. Vasile Lucaciu, Dimitrie Comșa, Septimiu Albini A memorandum aláíróinak emlékműve Kolozsvárott 1892-ben az erdélyi románság vezetői memorandumban fordultak I. Ferenc Józsefhez, az Osztrák–Magyar Monarchia uralkodójához, melyben a magyarokéval megegyező nemzetiségi jogokat, illetve a zaklatás és az elmagyarosítási kísérletek megszüntetését követelték.
Új!!: Redut (Kolozsvár) és Az 1892. évi román memorandum · Többet látni »
B. Nagy Margit
B.
Új!!: Redut (Kolozsvár) és B. Nagy Margit · Többet látni »
Bölöni Farkas Sándor
Bölöni Farkas Sándor (Bölön, 1795. január 15. – Kolozsvár, 1842. február 2.) író, műfordító, utazó, művelődésszervező, a Magyar Tudós Társaság levelező tagja.
Új!!: Redut (Kolozsvár) és Bölöni Farkas Sándor · Többet látni »
Belváros (Kolozsvár)
A Belváros felülnézetből Kolozsvár belvárosának térképe Kolozsvár főtere a 19. század elején Kolozsvár belvárosa a régi történelmi városmag a Kis-Szamos jobb partján.
Új!!: Redut (Kolozsvár) és Belváros (Kolozsvár) · Többet látni »
Bronz
hajtóműházban A bronz a réz különféle ötvözeteinek általános elnevezése.
Új!!: Redut (Kolozsvár) és Bronz · Többet látni »
Eötvös József (író)
Báró vásárosnaményi Eötvös József Károly Bertalan Adalbert (Buda, 1813. szeptember 3. – Pest, 1871. február 2.) magyar jogász, író, a Batthyány-kormány, majd az Andrássy-kormány vallás- és közoktatásügyi minisztere, a Magyar Tudományos Akadémia (1866-tól 1871-ig) és a Kisfaludy Társaság első elnöke (1860–1867), Eötvös Ignác politikus fia, Eötvös Loránd fizikus apja.
Új!!: Redut (Kolozsvár) és Eötvös József (író) · Többet látni »
Erdély
A tág értelemben vett, a Partiummal és a Kelet-Bánsággal kiegészült Erdély hegy- és vízrajzi térképe Erdély (románul Transilvania vagy Ardeal, németül Siebenbürgen vagy Transsilvanien, latinul Transsilvania vagy Transsylvania, erdélyi szász nyelven Siweberjen, törökül Erdelistan) földrajzi-történeti-politikai alakulat Közép-Európában, a Kárpát-medence keleti részén, a mai Románia területén.
Új!!: Redut (Kolozsvár) és Erdély · Többet látni »
Erdélyi Magyar Közművelődési Egyesület
Bethlen Gábor (1837-1897), az EMKE első elnöke (1885-1897)http://epa.oszk.hu/00000/00030/02263/pdf/02263.pdf Vasárnapi Ujság 1897/27 Az Erdélyi Magyar Közművelődési Egyesület (EMKE) egy kulturális intézmény volt 1885–1946 között, amely 1991-ben újraalakult.
Új!!: Redut (Kolozsvár) és Erdélyi Magyar Közművelődési Egyesület · Többet látni »
Erdélyi Múzeum-Egyesület
Az Erdélyi Múzeum-Egyesület (EME) az erdélyi tudományos és irodalmi élet fellendítésére Kolozsvárt alakult egyesület.
Új!!: Redut (Kolozsvár) és Erdélyi Múzeum-Egyesület · Többet látni »
Fadrusz János
Fadrusz János (Pozsony, 1858. szeptember 2. – Budapest, Krisztinaváros, 1903. október 25.) magyar szobrászművész, a 19. századi magyar történeti szobrászat egyik legnagyobb alakja, számos országos hírű remekmű alkotója.
Új!!: Redut (Kolozsvár) és Fadrusz János · Többet látni »
Gaal György (irodalomtörténész)
Gaal György (Kolozsvár, 1948. február 16. –) magyar irodalomtörténész, kolozsvári helytörténész.
Új!!: Redut (Kolozsvár) és Gaal György (irodalomtörténész) · Többet látni »
Gaetano Biasini
#ÁTIRÁNYÍTÁS Biasini Kajetán.
Új!!: Redut (Kolozsvár) és Gaetano Biasini · Többet látni »
Groisz Gusztáv (politikus)
A KAC becsületbírósága 1890-ben, Kolozsvár (balról jobbra, ülnek: Albach Géza, dr. Haller Károly, Girsik János, br. Josika Lajos, br. Josika Gábor, Szigethy Miklós, Haller Rezső; állnak, első sor: gr. Lázár István, dr. Groisz Gusztáv, gr. Béldi Ákos, Concha Győző, Inczédy Sámuel, Gyarmathy Miklós, Deáky Albert; második sor: Kővári Mihály, Matskási Pál, Héczei Lajos, Varró László, gr. Esterházy Kálmán, dr. Baintner Hugó, dr. Felméri Lajos. 1890 Állnak (balról jobbra): Gámán Zsigmond. Groisz Gusztáv, Kiss Sándor (igazgató) Ülnek (balról jobbra): Sigmond Dezső (alelnök), Finály Henrik (elnök), Korbuly Bogdán, Albach Géza Groisz Gusztáv (Kolozsvár, 1811. március 20. – Kolozsvár, 1874. április 7.) konzervatív politikus, Kolozsvár főbírája 1847–1849 között, Groisz Gusztáv jogász apja.
Új!!: Redut (Kolozsvár) és Groisz Gusztáv (politikus) · Többet látni »
Haller Károly
A KAC becsületbírósága 1890-ben, Kolozsvár (balról jobbra, ülnek: Albach Géza, dr. Haller Károly, Girsik János, br. Josika Lajos, br. Josika Gábor, Szigethy Miklós, Haller Rezső; állnak, első sor: gr. Lázár István, dr. Groisz Gusztáv, gr. Béldi Ákos, Concha Győző, Inczédy Sámuel, Gyarmathy Miklós, Deáky Albert; második sor: Kővári Mihály, Matskási Pál, Héczei Lajos, Varró László, gr. Esterházy Kálmán, dr. Baintner Hugó, dr. Felméri Lajos. 1890 Hilibi Haller Károly (Nagyszeben, 1836. október 14. – Budapest, 1911. február 7.) magyar jogász, egyetemi tanár, Kolozsvár polgármestere, a magyar országgyűlés főrendiházának tagja, a Vaskorona-rend és az Olasz Királyi Koronarend lovagja, címzetes miniszteri tanácsos, Kolozsvár szabad királyi város díszpolgára, az Erdélyi Magyar Közművelődési Egyesület tiszteleti tagja.
Új!!: Redut (Kolozsvár) és Haller Károly · Többet látni »
II. József magyar király
II.
Új!!: Redut (Kolozsvár) és II. József magyar király · Többet látni »
Joachim József (hegedűművész)
Joachim József (Joseph Joachim) (Köpcsény, 1831. június 28. – Berlin, 1907. augusztus 15.) magyar származású hegedűművész, karmester és zeneszerző.
Új!!: Redut (Kolozsvár) és Joachim József (hegedűművész) · Többet látni »
Johannes Brahms
Johannes Brahms (Hamburg, 1833. május 7. – Bécs, 1897. április 3.) német zeneszerző.
Új!!: Redut (Kolozsvár) és Johannes Brahms · Többet látni »
Josef Leder
Josef Leder, Joseph Leder vagy magyaros névalakban Leder József (1749–1814) cseh területről származó német építőmester, a 18–19.
Új!!: Redut (Kolozsvár) és Josef Leder · Többet látni »
Kolozsi Tibor
Kolozsi Tibor (Gyergyóditró, 1965. április 16. –) romániai magyar szobrász.
Új!!: Redut (Kolozsvár) és Kolozsi Tibor · Többet látni »
Kolozsvár
Kolozsvár (románul 1974-ig Cluj, ma Cluj-Napoca,, néha Clausenburg,, szászul Kleusenburch,, Klojznburg) Románia második legnépesebb városa, Kolozs megye székhelye.
Új!!: Redut (Kolozsvár) és Kolozsvár · Többet látni »
Kolozsvár várfalai és bástyái
Pákey Lajos rajza Kolozsvár bástyáiról és várfal-lőréseiről Kolozsvár várfalai és bástyái középkori eredetűek.
Új!!: Redut (Kolozsvár) és Kolozsvár várfalai és bástyái · Többet látni »
Liszt Ferenc
Liszt Ferenc (világszerte használt német nevén Franz Liszt; Doborján, 1811. október 22. – Bayreuth, 1886. július 31.) magyar zeneszerző, zongoraművész, karmester és zenetanár, a 19. századi romantika egyik legjelentősebb zeneszerzője.
Új!!: Redut (Kolozsvár) és Liszt Ferenc · Többet látni »
Magyar Tudományos Akadémia
A Magyar Tudományos Akadémia (röviden: MTA) magyarországi tudományos köztestület, amelynek fő feladata a tudomány művelése, a tudomány eredményeinek terjesztése, a magyar tudomány képviselete.
Új!!: Redut (Kolozsvár) és Magyar Tudományos Akadémia · Többet látni »
Magyarország
Magyarország állam Közép-Európában, a Kárpát-medence közepén. 1989 óta parlamentáris köztársaság. Északról Szlovákia, északkeletről Ukrajna, keletről és délkeletről Románia, délről Szerbia, délnyugatról Horvátország és Szlovénia, nyugatról pedig Ausztria határolja. Népessége a 21. században 10 millió alá csökkent. Hivatalos nyelve a magyar, amely a legnagyobb az uráli nyelvcsaládba tartozó nyelvek közül. Fővárosa és legnépesebb városa Budapest... --> Az ország többek között az Európai Unió, a NATO, az OECD, a Világbank és az ENSZ tagja is, része a schengeni övezetnek, része a Délkelet-európai Együttműködési Szervezetnek, valamint egyik alapítója az úgynevezett Visegrádi Együttműködés szervezetnek. Az ország népszerű turisztikai célpont Európában, 2015-ben 16,3 millió külföldi turista utazott ide. Az ország ad otthont a világ egyik legnagyobb termálvízkészletének, a világ egyik legnagyobb termáltavának, Közép-Európa legnagyobb tavának és Közép-Európa legnagyobb füves síkságának. A polgárai számára általános társadalom- és nyugdíjbiztosítási rendszert tart fenn, részben ingyenes egészségügyi ellátással (járulékfizetési kötelezettség mellett), valamint térítésmentes alap-, illetve középfokú oktatást. A felsőoktatás tandíjas, viszont ösztöndíjjal térítésmentesen is igénybe vehető. Magyarország nemzetközi rangsorokban elfoglalt pozíciói kedvezőnek mondhatóak: a 2010-es évek második felében az életminőség-index alapján a világ 38. legjobb életminőségű országa, 20. helyen áll a Jó Ország Index rangsorban (mely az adott országon belüli állapotokat nem veszi figyelembe), 26. helyen áll az egyenlőtlenségekkel korrigált emberi fejlettség rangsorában, 30. a Társadalmi Fejlettségi Index alapján, 2018-ban a világ 33. leginnovatívabb országa a Globális Innovációs Index felmérése szerint, és a globális békeindex 2017-es jelentése alapján a világ 15. legbiztonságosabb országa. A gazdasági életszínvonal és jogállamiság szempontjából már kevésbé kedvező a helyzet. A nettó átlagfizetés és a minimálbér az EU-ban az egyik legalacsonyabb. 2022-ben világviszonylatban közepesen korrupt az ország, míg az Európai Unióban a legkorruptabb. A Transparency International 180 országot rangsoroló korrupciós indexében 2022-ben a 77. helyre került. Az adatok alapján a 2010-es évek folyamán a magyarországi korrupció erősödött. Sajtószabadság tekintetében a 2010-es évek folyamán folyamatosan csúszott le a nemzetközi ranglistán, a Riporterek Határok Nélkül szervezet 2020-as jelentésében a világ országai közül a 89. helyezett volt. A magyar államiság kezdetei visszanyúlnak Szent István király megkoronázása idejére. Ekkortól kezdve több mint 9 évszázadon át Magyar Királyság néven szerepel a történelemben. Jelenlegi határai nagyjából megegyeznek az 1920-ban, az első világháborút lezáró trianoni békeszerződésben kijelölt határokkal. Ennek következményeként az ország elvesztette területének 71, lakosságának 58 százalékát. Az ország a Horthy-rendszerben a revízió reményében, a Szálasi-kormány alatt a német érdekeket kiszolgálva lépett be − ill. maradt hadviselő − a második világháborúban, de a kisebb-nagyobb sikeres harcok és a súlyos veszteségek ellenére sem ért el tartós áttörést, az 1947-es párizsi békeszerződés pedig kialakította a mai országhatárokat. A világháborút követően az ország a Szovjetunió megszállási övezetébe került. A rendszerváltásig kétszer került Magyarország a világpolitika középpontjába: először az 1956-os forradalom kapcsán, másodszor 1989-ben, amikor a páneurópai piknik során a keletnémetek nyugatra távozhattak. 2010 óta a demokrácia szintjén jelentős hanyatlás következett be. 2020-ban olyan országokkal kapott hasonló besorolást, mint Brazília, Indonézia vagy Európában Albánia. A 2020-as brüsszeli jogállamisági jelentés egy sor problémát tárt fel. (Európai Bizottság, 2020. szeptember 30.) 2022-ben az Európai Parlament nagy többséggel elfogadott egy állásfoglalást, amelyben kimondják, hogy Magyarország már nem teljes értékű demokrácia, hanem választási autokrácia, egy hibrid rezsim. Az ország emellett komoly demográfiai krízissel is szembesül.
Új!!: Redut (Kolozsvár) és Magyarország · Többet látni »
Régi városháza (Kolozsvár)
A kolozsvári régi városháza, más néven tanácsház a Fő tér déli oldalán található.
Új!!: Redut (Kolozsvár) és Régi városháza (Kolozsvár) · Többet látni »
Sétatér (Kolozsvár)
A Kaszinó 2012-ben felújított eklektikus épülete A sétatéri tó A kolozsvári Sétatér (románul Parcul Central) a város központjában, a Kis-Szamos partján elterülő park, amely a romániai műemlékek jegyzékében a CJ-II-s-B-07243 sorszámon szerepel.
Új!!: Redut (Kolozsvár) és Sétatér (Kolozsvár) · Többet látni »
Szathmáry Pap Károly
Szathmáry Pap Károly (Kolozsvár, 1812. január 11. – Bukarest, 1887. június 3.) fényképész, akvarellista, címerfestő, folyóirat-alapító, nyomdász, litográfus.
Új!!: Redut (Kolozsvár) és Szathmáry Pap Károly · Többet látni »
Torda
Torda (románul Turda, németül Thorenburg, szászul Torembrich, római neve Potaissa volt) város, municípium Romániában Kolozs megyében.
Új!!: Redut (Kolozsvár) és Torda · Többet látni »
Unió utca
Az Unió utca (románul Strada Memorandumului) Kolozsvár belvárosában található; a Fő tér északnyugati sarkáról indul nyugati irányba a kolozsmonostori apátság felé.
Új!!: Redut (Kolozsvár) és Unió utca · Többet látni »
Wesselényi Miklós (politikus, 1796–1850)
Ifjabb báró hadadi Wesselényi Miklós (Zsibó, 1796. december 30. – Pest, 1850. április 21.) az országgyűlési főrendiház vezére, a Magyar Tudományos Akadémia igazgatósági és tiszteleti tagja, az 1838-as pesti árvíz „árvízi hajósa”.
Új!!: Redut (Kolozsvár) és Wesselényi Miklós (politikus, 1796–1850) · Többet látni »
